INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.A javaslat indokai és céljai

A tanácsi határozatra irányuló csatolt javaslat képezi a jogi eszközt az egyrészről az Európai Unió (EU), másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodást módosító megállapodás megkötéséhez, az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése szerint.

A Tanács 2002. június 12-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az AKCS-országokkal gazdasági partnerségi megállapodások (GPM) megkötésére irányuló tárgyalásokat kezdjen.

2009. július 30-án az Unió aláírta az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), amely létrehozta a gazdasági partnerségi megállapodás kereteit 1 . A megállapodás céljai:

a)annak lehetővé tétele a csendes-óceáni államok számára, hogy élvezhessék az EU által felajánlott jobb piacra jutás előnyeit;

b)a fenntartható fejlődés előmozdítása és a csendes-óceáni államok fokozatos integrálása a világgazdaságba;

c)a közös érdeken alapuló szabadkereskedelmi övezet létrehozása a Felek között, a kereskedelem fokozatos liberalizációja révén oly módon, amely megfelel az alkalmazandó WTO-szabályoknak és az aszimmetria elvének, a kötelezettségvállalások szintje és időzítése tekintetében a csendes-óceáni államok specifikus igényeinek és kapacitásbeli korlátainak figyelembevétele mellett;

d)a megfelelő vitarendezési keretek létrehozása; valamint

e)a megfelelő intézményi rendelkezések megállapítása.

Pápua Új-Guinea 2009. december 20., a Fidzsi Köztársaság pedig 2014. július 28. óta ideiglenesen alkalmazza a megállapodást.

A megállapodás 80. cikke értelmében más csendes-óceáni szigetek az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelő piacrajutási ajánlat benyújtása alapján csatlakozhatnak a megállapodáshoz. Ennek megfelelően a Szamoai Független Állam 2018. december 21-én csatlakozott a megállapodáshoz 2 , és azt 2018. december 31. óta ideiglenesen alkalmazza. A Feleknek a Salamon-szigetek és a Tongai Királyság csatlakozására irányuló eljárásai folyamatban vannak, mivel utóbbiak jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a megállapodáshoz.

A Szamoai Független Állam csatlakozását követően módosítani kell a megállapodást annak érdekében, hogy ez az ország szerepeljen a megállapodás részes felei között. Hasonló technikai módosításokat kell majd végrehajtani a megállapodáson minden olyan alkalommal, amikor egy másik csendes-óceáni szigetállam csatlakozik a megállapodáshoz.

1.2.A GPM kereskedelmi bizottság

A megállapodás 68. cikke létrehoz egy kereskedelmi bizottságot, amely a Felek (az EU és a csendes-óceáni államok) képviselőiből áll.

A kereskedelmi bizottság a megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi üggyel foglalkozik. Feladatai ellátása során a kereskedelmi bizottság:

a)a megállapodás végrehajtásához különbizottságokat és testületeket állíthat fel és felügyelhet;

b)ülésezhet a Felek által elfogadott bármilyen időpontban;

c)foglalkozhat a megállapodást érintő bármely kérdéssel, és feladata ellátása során megfelelő intézkedéseket hozhat; valamint

d)a megállapodásban meghatározott esetekben döntést hozhat vagy ajánlást tehet.

A 78. cikk (felülvizsgálati záradék) előírja, hogy a kereskedelmi bizottság szükség szerint felülvizsgálhatja a megállapodást, annak végrehajtását, működését és eredményességét, és megfelelő javaslatokat tehet a Feleknek annak módosítására.

A kereskedelmi bizottság hatodik és hetedik ülésének eredménye

A megállapodás részes felei (az EU, Pápua Új-Guinea, Fidzsi) és megfigyelőként a Szamoai Független Állam, a Salamon-szigetek és Tonga 2018. október 24-én véleménycserét folytattak a megállapodáshoz való csatlakozást követően szükséges technikai módosítások bevezetésének hatályáról és eljárásáról.

A Felek a módosítások hatályát úgy határozták meg, hogy az a csatlakozó csendes-óceáni államoknak a megállapodás részes feleként való felsorolására és a piacra jutásra vonatkozó ajánlatuknak a megállapodás II. mellékletébe (az EU Féltől származó termékekre vonatkozó vámok) való felvételére korlátozódik. Az eljárást illetően a Felek megjegyezték, hogy a kereskedelmi bizottság jelenleg nem rendelkezik hatáskörrel ilyen módosítások bevezetésére (a megállapodás szerinti jogalap nem elegendő). A Felek az alábbi három eljárási lehetőséget vitatták meg.

1. lehetőség – Annak mérlegelése, hogy az érintett módosításokat a csatlakozás következtében implicit módon bevezetik a megállapodásba (80. cikk); ezért nincs szükség arra, hogy azokat egy külön eljárás keretében kifejezetten bevezessék.

2. lehetőség – A kereskedelmi bizottság nyilatkozatot tehetne arról, hogy a szükséges technikai módosításokra tekintettel hogyan kell értelmezni a megállapodást a csatlakozást követően. Az ilyen nyilatkozat jogalapja a 68. cikk (4) bekezdésének c) pontja.

3. lehetőség – A Felek módosíthatnák a megállapodás 80. cikkét annak érdekében, hogy a kereskedelmi bizottságot felhatalmazzák a szükséges határozatoknak az új csatlakozás fényében történő elfogadására.

A kereskedelmi bizottság egyetértett abban, hogy a 3. lehetőség jogbiztonságot teremtene, és vállalta, hogy javasolja a Feleknek a 80. cikk ennek megfelelő módosítását. A kereskedelmi bizottság a 2019. október 3–4-i hetedik ülését követően, az Unió nevében képviselendő álláspontot követve e célból ajánlást fogadott el (a Tanács 2019. június 17-i (EU) 2019/1707 határozata, HL L 260., 2019.10.11., 45. o.).

1.3.Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

E javaslat végrehajtja az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodást (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás, vagy a Cotonoui Megállapodás) 3 , amely az átmeneti partnerségi megállapodás jogalapja.

Más csendes-óceáni államoknak a megállapodáshoz való csatlakozása megerősíti az EU és a partnerországok közötti kereskedelmi kapcsolatok jogi keretét, megkönnyíti a kölcsönös kereskedelmet és a világgazdaságba való integrálódásukat. Ezen túlmenően a megállapodáshoz való csatlakozással az említett államok részesévé válnak a megállapodás által létrehozott közös szabályok és intézmények rendszerének.

1.4.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A megállapodás fejlesztésorientált kereskedelmi megállapodás, amely kiterjeszti az aszimmetrikus piacra jutást az újonnan csatlakozó országokra, és lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék érzékeny ágazataikat a liberalizációtól, miközben számos védintézkedést tartalmaz, és rendelkezik a fiatal iparágak védelméről. Ezen túlmenően a megállapodás rendelkezéseket tartalmaz az Unióba irányuló exportjukat könnyítő származási szabályokról. Emellett rendelkezéseket tartalmaz a fenntartható fejlődésről (3. cikk), amelyben a Felek újólag megerősítik, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzése e megállapodás rendelkezéseinek szerves részét képezi, összhangban a Cotonoui Megállapodásban meghatározott átfogó célkitűzésekkel és elvekkel, továbbá különösen a szegénység oly módon történő csökkentésére és felszámolására irányuló általános kötelezettségvállalással, amely összhangban áll a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel. E rendelkezések előmozdítják a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia célkitűzésének megvalósulását, és összhangban állnak az EUMSZ 208. cikkének (2) bekezdésével.

2.A JAVASLAT JOGI ELEMEI

2.1.Jogalap

A tanácsi határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben a 218. cikk (6) bekezdésének a)–v) pontjával.

2.2.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A közös kereskedelempolitika az EUMSZ 3. cikkével összhangban az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

2.3.Arányosság

E javaslat az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása érdekében szükséges, az AKCS–EU partnerségi megállapodásban foglaltaknak megfelelően, különösen azon új WTO-kompatibilis kereskedelmi megállapodások megkötése céljából, amelyek fokozatosan megszüntetik a Felek közötti kereskedelem előtt álló akadályokat és fokozzák a csendes-óceáni államokkal folytatott kereskedelem szempontjából releváns valamennyi területen folytatott együttműködést.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

Nincs más olyan jogi eszköz, amely útján elérhetőek lennének e javaslat célkitűzései.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.Hatásvizsgálat

2003 és 2007 között sor került az EU–AKCS gazdasági partnerségi megállapodások fenntarthatósági hatásvizsgálatára. A projekttel kapcsolatos feladatokat az Európai Bizottság 2002-ben tette közzé versenypiaci ajánlati felhívás formájában. Az ajánlati felhívás eredményeképpen 2002 augusztusában ötéves keretszerződést kötött a PwC France-szal. A fenntarthatósági hatásvizsgálat végső jelentésének tervezetét az Európai Bizottság által 2007. március 23-án Brüsszelben (Belgium) rendezett uniós civil társadalmi párbeszéd találkozója során mutatták be az európai érdekelt feleknek.

3.2.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A megállapodás módosításának jóváhagyása nem tartozik a REFIT-eljárások hatálya alá, nem keletkeztet semmilyen költséget az uniós kis- és középvállalkozások számára, és nem vet fel semmilyen kérdést a digitális környezet szempontjából.

3.3.Alapjogok

A javaslat nem jár következményekkel az alapvető jogok uniós védelme szempontjából.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javasolt határozatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5.EGYÉB ELEMEK

5.1.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat 1. és 2. cikke felhatalmazást ad a megállapodást érintő, a határozat mellékletében felsorolt módosításoknak az Unió nevében történő megkötésére és az erről szóló értesítésre.

A 3. cikk megállapítja, hogy a megállapodás módosításainak megkötése nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy olyan kötelességeket ír elő, amelyekre az uniós és tagállami bíróságok vagy törvényszékek előtt közvetlenül hivatkozni lehet.

A 4. cikk meghatározza a határozat hatálybalépésének időpontját.

2020/0121 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodásnak a Szamoai Független Állam és más csendes-óceáni szigetállamok jövőbeli csatlakozásának figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)A Tanács 2002. június 12-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjával gazdasági partnerségi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat kezdjen 4 .

(2)A 2009. július 30-án Londonban aláírt, egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodást 5 (a továbbiakban: a megállapodás), amely létrehozza egy gazdasági partnerségi megállapodás kereteit, Pápua Új-Guinea 2009. december 20., a Fidzsi Köztársaság- pedig 2014. július 28. óta ideiglenesen alkalmazza.

(3)A megállapodás 80. cikke megállapítja a többi csendes-óceáni szigetállam csatlakozására vonatkozó rendelkezéseket. A Tanács 2018. december 6-i (EU) 2018/1908 határozatával 6 jóváhagyta a Szamoai Független Állam csatlakozását a megállapodáshoz. A Szamoai Független Állam 2018. december 21-én csatlakozott a megállapodáshoz, és azt 2018. december 31. óta ideiglenesen alkalmazza.

(4)A Szamoai Független Állam csatlakozását követően – a jogbiztonság érdekében – módosítani kell a megállapodást, hogy ez az ország szerepeljen a megállapodás részes felei között. Hasonló technikai módosításokat kell majd végrehajtani a megállapodáson minden olyan alkalommal, amikor egy másik csendes-óceáni szigetállam csatlakozik a megállapodáshoz.

(5)A megállapodás 68. cikke kereskedelmi bizottságot hoz létre, amely a megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi üggyel foglalkozik. A kereskedelmi bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy határozhasson a megállapodásnak a más csendes-óceáni szigetek csatlakozását követően esetlegesen szükséges módosításáról.

(6)A megállapodást ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Megkötésre kerül az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodásnak a Szamoai Független Állam és más csendes-óceáni szigetállamok jövőbeli csatlakozásának figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló megállapodás.

(2)A módosító megállapodás szövegét 1. mellékletként csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke az Unió nevében értesíti a megállapodás részes feleit a megállapodást módosító megállapodás Unió általi megkötéséről.

3. cikk