Brüsszel, 2020.6.5.

COM(2020) 225 final

2020/0112(APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: az alapító rendelet) 2. cikke szerint az Ügynökség célja, hogy „a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában”.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) ötévente megrendeli a működése alatt elért eredmények független külső értékelését (az alapító rendelet 30. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban). Az Ügynökség első külső értékelésére 2012-ben került sor 2 , és az nem vezetett az alapító rendelet módosításához. A második külső értékelés 3 2017-ben volt. A Bizottság szolgálatai elemezték a külső értékelő és az Ügynökség igazgatótanácsa által a Bizottsághoz intézett ajánlásokat (2019. július 26-i bizottsági szolgálati munkadokumentum 4 ).

A külső értékelés és a Bizottság szolgálatai által végzett elemzés megállapításainak fényében e javaslat célja, hogy az Ügynökséget alapító rendeletbe néhány célzott technikai módosítást vezessen be.

A javasolt módosítások kettős célt szolgálnak:

az Ügynökséget alapító rendelet egyes rendelkezéseinek összehangolása az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság 2012. július 19-i, a decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatának 5 mellékletét képző közös megközelítéssel (a továbbiakban: a közös megközelítés) az Ügynökség hatékonyságának, relevanciájának és irányításának javítása érdekében;

annak egyértelművé tétele, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Ügynökség tevékenységi köre az Unió hatásköreit fedi le, és ezért a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés tematikus területeire is kiterjed.

Bár ez a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének közvetlen jogi következménye, amelynek révén a Közösséget az Unió váltotta fel, érdemes megfogalmazni ezt az alapító rendeletben annak érdekében, hogy az teljes mértékben tükrözze az Ügynökség jelentőségét az uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a tagállamok alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben való támogatása szempontjából.

A javaslat nem a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részét képező kezdeményezés.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az Ügynökséget a 168/2007/EK tanácsi rendelet hozta létre. Az Ügynökség célja, „hogy a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában” (az alapító rendelet 2. cikke).

A javaslat értelmében az Ügynökség megbízatása változatlan marad. Tizenhárom évvel az alapító rendelet elfogadása után azonban néhány technikai módosítás indokolt a közös megközelítés követelményeivel való összehangolás, az Ügynökség irányításának, hatékonyságának és teljesítményének javítása, valamint annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépése óta az Ügynökség hatásköre az uniós jogot fedi le.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Valamennyi uniós politikának tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: az EU Alapjogi Chartája) foglalt alapvető jogokat. Azáltal, hogy lehetővé teszik az Ügynökség számára, hogy az alapvető jogok területén hatékonyabb szakértelmet és segítséget nyújtson az uniós intézményeknek és szerveknek, az Ügynökséget létrehozó rendelet javasolt módosításai javítani fogják az egyéb uniós szakpolitikák minőségét.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javasolt rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 352. cikke. Az Európai Unió általános célkitűzése annak biztosítása, hogy saját fellépése teljes mértékben tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat. A fokozottabb hatékonyság, relevancia és a jobb irányítás, amelyre az Ügynökség a javasolt technikai módosítások révén szert tesz, elő fogja mozdítani ezt a célkitűzést, anélkül, hogy erre vonatkozóan a Szerződés külön hatáskört írna elő.

Szubszidiaritás

Ez a javaslat az Ügynökség belső működésével és az uniós intézményi kereten belüli működésével kapcsolatos egyes szempontokkal foglalkozik. Ezért a javaslat célkitűzései nemzeti szintű fellépéssel nem valósíthatók meg.

Arányosság

Az arányosság elve maradéktalanul érvényesül, mivel a javasolt módosítások az alapító rendeletnek csak azokat a részeit érintik, ahol az Ügynökség hatékonyságának, relevanciájának és irányításának javítása érdekében pontosításra vagy módosításra van szükség.

A jogi aktus típusának megválasztása

A tanácsi rendelet az egyetlen megfelelő eszköz a meglévő 168/2007/EK tanácsi rendelet módosítására.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Utólagos értékelések

Az Ügynökség második, fent említett külső értékelése arra a megállapításra jutott, hogy az Ügynökségnek folytatnia kell a jelenlegi tevékenységét, valamint, hogy jelenlegi megbízatása releváns és megfelel az érdekelt felek igényeinek. A külső értékelő arról számolt be, hogy az érdekelt felek nagy többsége elismeri az Ügynökség uniós hozzáadott értékét, úgy véli, hogy az Ügynökség munkájának minősége vitathatatlan, és hogy az Ügynökség uniós szintű hatékonysága és hatása érzékelhető. A külső értékelő azonban arra a következtetésre jutott, hogy az Ügynökség irányításának, hatékonyságának és teljesítményének javítása érdekében indokolt az alapító rendelet néhány célzott technikai módosítása: i. először is egyértelművé kell tenni, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépése óta az Ügynökség az Unió hatáskörén belül jár el; ii. másodszor, az Ügynökséget alapító rendeletet a hatékonyság növelése és a jobb irányítás érdekében össze kell hangolni a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az Ügynökség második külső értékelése az érdekelt felekkel – többek között tagállami hatóságokkal, uniós és nemzetközi intézményekkel, civil társadalmi szervezetekkel, tudományos körökkel és nemzetközi szervezetekkel – folytatott széles körű konzultáción alapult.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A kezdeményezés az Ügynökség 2017. évi külső értékelését, valamint a Bizottság szolgálatainak a külső értékelő és az Ügynökség igazgatótanácsa által a Bizottságnak tett ajánlásokat elemző szolgálati munkadokumentumát (SWD(2019)313) követi. A szolgálati munkadokumentum az Ügynökség tevékenységében érdekelt felekkel folytatott konzultációkat és a Bizottság képviselőinek az Ügynökség igazgatótanácsában szerzett tapasztalatait is figyelembe vette.

Hatásvizsgálat

Az Ügynökséget létrehozó rendelet javasolt módosításai technikai jellegűek; nem lesznek hatással a polgárokra, a vállalkozásokra, a tagállamokra, és a hatóságok költségvetésére. A kezdeményezés hatása csak az ügynökségre fog korlátozódni. Hatásvizsgálat ezért nem szükséges.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan. A javaslat nem kapcsolódik a REFIT-hez.

Alapjogok

Az Ügynökség adatokat bocsát rendelkezésre és szakértelmet biztosít az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban az egyes tagállamokban. Tájékoztatást nyújt az uniós intézmények és a tagállamok által az alapvető jogok terén végzett munkáról. A javaslat az Ügynökség irányításának, hatékonyságának és teljesítményének javítása révén lehetővé teszi, hogy az Ügynökség jobban teljesítse alapokmánya szerinti küldetését.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai, mivel az Ügynökség nem kap további feladatokat, és megbízatása változatlan marad.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel összhangban, a javaslat rendelkezik az ügynökség Bizottság általi értékeléséről.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat két cikket tartalmaz. Az első cikk meghatározza az Ügynökséget létrehozó rendelet javasolt módosításait, a második cikk pedig a javasolt módosító rendelet hatálybalépéséhez kapcsolódik.

A 3. cikk (Hatály) módosítása egyszerűen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének az Ügynökség tevékenységi körére vonatkozó következményét tükrözi, amely a „közösségi jog” helyett „uniós jog” lett, és így kiterjed a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre (az Európai Unió korábbi úgynevezett „harmadik pillére”) is.

Az összes többi javasolt módosítás célja az alapító rendelet összehangolása a közös megközelítéssel és a költségvetési keretrendelettel az Ügynökség hatékonyságának, relevanciájának és irányításának javítása érdekében.

Ezért valamennyi módosítás technikai jellegű, és sem az Ügynökség megbízatását nem módosítja, sem további hatásköröket nem ruház rá.

Az alapító rendelet 4., 5., 8., 9., 10., 12. és 15. cikkében az „éves munkaprogramra” való hivatkozás már nem felel meg a valóságnak, ezért azt a „többéves programozási dokumentumra” (azaz egy többéves és éves összetevőket egyaránt tartalmazó programozási dokumentumra) való hivatkozással kell felváltani, amit az Ügynökség a pénzügyi keretről szóló rendelettel összhangban évente készít el. Ezen adminisztratív módosításon túl, az alábbi táblázat áttekintést nyújt az alapító rendelet javasolt módosításairól.

Cikk

Tárgy

Módosítások

1.

Tárgy

Nincs változás

2.

Cél

Nincs változás

3.

Hatály

A „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép.

4.

Feladatok

Nincs változás

5.

Tevékenységi területek

A cikk többéves keretre vonatkozó rendelkezéseinek törlése.

5a.

Többéves munkaprogram

A korábban különböző cikkekben elhelyezett rendelkezéseknek ebbe az új cikkbe történő összevonása.

6.

Munkamódszerek

Nincs változás

7.

A releváns közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való kapcsolatok

Nincs változás

8.

Tagállami és nemzetközi szintű szervezetekkel való együttműködés

Nincs változás

9.

Együttműködés az Európa Tanáccsal

Nincs változás

10.

Együttműködés a civil társadalommal; Alapjogi platform

Nincs változás

11.

Az Ügynökség szervei

Nincs változás

12.

Igazgatótanács

A javasolt módosítások a következőkhöz kapcsolódnak:

-a tagoktól elvárt további adminisztratív és költségvetési készségek;

-egy korábbi tag vagy póttag nem egymást követő hivatali időre történő ismételt kinevezésének lehetősége;

-egy tag hivatali idejének lejárta előtt történő helyettesítése annak 5 éves hivatali ideje lejártáig szól;

-annak pontosítása, hogy az igazgatótanács elnökének és alelnökének megválasztásához kétharmados többség szükséges, és hogy a végrehajtó bizottság másik két tagját az igazgatótanács tagjainak többsége választja meg (mindkét esetben az Európa Tanács által kinevezett tagnak nincs szavazati joga);

-rendelkezés arról, hogy az igazgatótanács: gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság jogköreit – amelyeket határozat útján az igazgatóra ruház át, aki pedig jogosult e jogkörök további átruházására –, valamint arról, hogy az igazgatótanács felfüggesztheti ezt a jogkör-átruházást, ha azt kivételes körülmények szükségessé teszik; biztonsági stratégiát fogad el (ideértve az EU-minősített adatok kezelésére vonatkozó szabályokat is); szabályokat fogad el az összeférhetetlenség kezelésére és megelőzésére vonatkozóan; kommunikációs stratégiát fogad el;

-annak előírása, hogy a szokásos ügyekben történő döntéshozatalhoz szükséges többség az igazgatótanács tagjainak többsége;

-annak előírása, hogy rendkívüli igazgatótanácsi ülést a Bizottság kérésére is össze lehet hívni.

13.

Végrehajtó bizottság

A módosítások a következőket célozzák:

-annak egyértelművé tétele, hogy az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítő munkálatainak felügyeletére vonatkozó végrehajtó bizottsági feladat magában foglalja a költségvetési és humánerőforrás-ügyek ellenőrzését;

-annak meghatározása, hogy kinek a feladata az igazgató által kidolgozott csalás elleni stratégia elfogadása; az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) által végzett ellenőrzések és vizsgálatok megfelelő nyomon követésének biztosítása; az igazgató segítése az igazgatótanács határozatainak végrehajtásában;

-annak előírása, hogy sürgős esetben a végrehajtó bizottság ideiglenes határozatokat hozhat az igazgatótanács nevében;

-annak rögzítése, hogy bármelyik tagjának kérésére összehívható;

-annak egyértelművé tétele, hogy a határozatokat a jelenlévő tagok többségével fogadják el, és hogy az Európa Tanács képviselője szavazati joggal rendelkezik az olyan határozatokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek tekintetében a 12. cikk (8) bekezdésével összhangban szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban.

14.

Tudományos bizottság

Módosítás annak lehetővé tétele érdekében, hogy az igazgatótanács a tartaléklistát vegye igénybe abban az esetben, ha valamelyik tag helyére a tudományos bizottság megbízatásának lejárta előtt új tagot kell kinevezni.

15.

Az igazgató

A javasolt módosítások a következők:

-az igazgató hivatali ideje (három helyett) öt évvel meghosszabbítható, és az eljárást a hivatali idejének lejártát megelőző tizenkét hónap folyamán (kilenc hónap helyett) kell megindítani;

-az igazgató felelős: az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért, a visszamenőleges értékelések következtetéseinek nyomon követésére vonatkozó cselekvési terv elkészítéséért, a csalás elleni stratégia kidolgozásáért, valamint az ellenőrzési jelentések és az OLAF vizsgálatainak nyomon követésére vonatkozó cselekvési terv elkészítéséért;

-kötelezettségszegés, nem kielégítő teljesítmény, ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságok esetén az Ügynökség igazgatójának felmentéséhez szükséges többség az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége.

16.

Függetlenség és közérdek

Nincs változás

17.

Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés

Nincs változás

18.

Adatvédelem

Nincs változás

19.

Az ombudsman által végzett felügyelet

Nincs változás

20.

A költségvetés kidolgozása

Nincs változás

21.

A költségvetés végrehajtása

Nincs változás

22.

A csalás elleni küzdelem

Nincs változás

23.

Jogállás és székhely

Nincs változás

24.

Személyzet

Törlésre kerül az a bekezdés, amely szerint az Ügynökség gyakorolja a „kinevező hatóság jogköreit” (a helyébe lépő rendelkezés értelmében ezeket a jogköröket az igazgatótanács gyakorolja, amely határozattal az igazgatóra ruházza át őket).

25.

Nyelvhasználati szabályok

Nincs változás

26.

Kiváltságok és mentességek

Nincs változás

27.

A Bíróság joghatósága

Nincs változás

28.

A tagjelölt országok, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött országok részvétele és hatásköre

Nincs változás

29.

Átmeneti rendelkezések

Nincs változás

30.

Értékelés

Módosítások annak pontosítására, hogy az Ügynökség értékelésének elvégzését a Bizottság rendeli meg, e módosító rendelet hatálybalépésétől kezdődően ötévente; valamint hogy minden második értékelés alkalmával meg kell vizsgálni az elért eredményeket az Ügynökség célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések, megbízatás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e az Ügynökség tevékenységének folytatása.

31.

Felülvizsgálat

Törölve (a 30. cikk módosításainak következményeként)

32.

Az Ügynökség működésének kezdete

Nincs változás

33.

Hatályvesztés

Nincs változás

34.

Hatálybalépés és alkalmazás

Nincs változás

2020/0112 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló 168/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 6 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) a 168/2007/EK tanácsi rendelet 7 hozta létre azzal a céllal, hogy segítséget és szakértelmet nyújtson az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok számára az alapvető jogokkal kapcsolatban.

(2)Az Ügynökség tevékenységi körének egyértelműbbé tétele, valamint működése irányításának és hatékonyságának javítása érdekében a 168/2007/EK rendelet egyes rendelkezéseit – az Ügynökség célkitűzésének és feladatainak megváltoztatása nélkül egyértelművé és naprakésszé kell tenni.

(3)Annak érdekében, hogy teljes mértékben tükrözze az Ügynökség jelentőségét az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint a tagállamoknak az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben való támogatása szempontjából, a rendeletben mindenekelőtt egyértelművé kell tenni, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Ügynökség tevékenységi köre az Unió hatásköreire terjed ki, ideértve a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést is.

(4)Ezenkívül a 168/2007/EK rendelet néhány célzott technikai módosítására van szükség annak érdekében, hogy az Ügynökség irányítása és működtetése az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés (a továbbiakban: a közös megközelítés) 8 elveivel összhangban történjen. A 168/2007/EK rendeletnek a közös megközelítésben meghatározott elvekkel való összehangolása az Ügynökség konkrét munkájához és jellegéhez igazodik, és célja, hogy egyszerűsítést, jobb irányítást és hatékonyságnövelést biztosítson az Ügynökség működéséhez.

(5)Először is, az Ügynökség tevékenységi területei meghatározásának kizárólag az Ügynökség többéves programozási dokumentumán kell alapulnia. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek 9 (amelynek helyébe az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10 lépett) való megfelelés érdekében meg kell szüntetni azt a jelenlegi megközelítést, amely szerint ezzel párhuzamosan ötévente átfogó tematikus többéves keretet kell létrehozni, mivel azt feleslegessé tette az Ügynökség által 2017 óta évente elfogadott többéves programozási dokumentum. Az uniós szakpolitikai menetrenden és az érdekelt felek igényein alapuló többéves programozási dokumentum egyértelműen meghatározza azokat a területeket és konkrét projekteket, amelyeken az Ügynökség hároméves időszakokban dolgozni fog. Ez lehetővé fogja tenni az Ügynökség számára, hogy hosszabb távra megtervezze munkáját és azt, hogy milyen témákra koncentrál, és ezt évente hozzáigazítsa a felmerülő prioritásokhoz.

(6)Másodszor, az Ügynökség igazgatótanácsa jobb irányításának és működésének biztosítása érdekében kell a 168/2007/EK rendelet számos rendelkezését módosítani.

(7)Tekintettel az igazgatótanács fontos ellenőrző szerepére, tagjai számára elő kell írni, hogy a függetlenségre, az alapvető jogok területén szerzett ismeretekre és a vezetői tapasztalatra vonatkozó követelményen túl megfelelő igazgatási és költségvetési készségekkel is rendelkezzenek.

(8)Egyértelművé kell tenni azt is, hogy bár az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje nem újítható meg egymást követően, lehetővé kell tenni egy korábbi tag vagy póttag egy vagy több, nem egymást követő hivatali időre történő ismételt kinevezését. Amint az egymást követő megújítások megtiltása a függetlenség biztosítása érdekében indokolt, úgy a nem egymást követő időszakokra történő ismételt kinevezések lehetősége a szükséges követelményeket teljesítő, megfelelő tagok kinevezését könnyítené meg a tagállamok számára.

(9)Új igazgatótanácsi tag kinevezését illetően egyértelművé kell tenni, hogy a hivatali időnek az 5 éves időszak lejárta előtti megszűnése esetén – nemcsak a függetlenség elvesztése esetén, hanem más esetekben, például lemondás vagy halál esetén is – az új tag hivatali ideje az elődje ötéves hivatali idejét egészíti ki, kivéve, ha a fennmaradó hivatali idő két évnél rövidebb, amely esetben egy új ötéves hivatali időszak kezdődhet meg.

(10)Az intézményeken belüli helyzethez való igazodás érdekében az Ügynökség igazgatótanácsát fel kell ruházni a kinevezésre jogosult hatóság jogkörével. Az igazgató kinevezésének kivételével ezeket a hatásköröket az igazgatóra kell ruházni. Az igazgatótanács csak kivételes körülmények között gyakorolhatja a kinevezésre jogosult hatóság jogköreit az Ügynökség személyzete tekintetében.

(11)A végrehajtó bizottsági tagok megválasztásával kapcsolatos patthelyzetek elkerülése és a szavazási eljárások egyszerűsítése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó bizottság tagjait az igazgatótanács választja meg szavazati joggal rendelkező tagjai többségének szavazatával.

(12)Végezetül, a 168/2007/EK rendeletnek a közös megközelítéssel való további összehangolása, valamint az igazgatótanácsnak az Ügynökség igazgatási, működési és költségvetési irányításának felügyeletére vonatkozó jogkörének megerősítése érdekében további feladatokat kell az igazgatótanácsra ruházni, és tovább kell pontosítani a végrehajtó bizottságra ruházott feladatokat. Az igazgatótanács további feladatai közé tartozik a biztonsági stratégia elfogadása, beleértve az EU-minősített adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, a kommunikációs stratégia, valamint az igazgatótanács és a tudományos bizottság tagjait érintő összeférhetetlenség kezelésére és megelőzésére vonatkozó szabályok elfogadása. Fontos egyértelművé tenni, hogy az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítő munkálatainak felügyeletére vonatkozó végrehajtó bizottsági feladat magában foglalja a költségvetési és humánerőforrás-ügyek ellenőrzését. Ezenkívül a végrehajtó bizottságot meg kell bízni az igazgató által kidolgozott csalás elleni stratégia elfogadásával, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) ellenőrzési megállapításai és vizsgálatai megfelelő nyomon követésének biztosításával. Továbbá rendelkezni kell arról, hogy sürgős esetben a végrehajtó bizottság ideiglenes határozatokat hozhat az igazgatótanács nevében.

(13)A tudományos bizottság tagjainak felváltására vonatkozó jelenlegi eljárás egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni az igazgatótanács számára, hogy a fennmaradó hivatali időre a tartaléklistán soron következő személyt nevezze ki, amennyiben egy tag helyére hivatali idejének lejárta előtt új tagot kell kinevezni.

(14)Ami az Ügynökség igazgatóját illeti, tekintettel a rendkívül szelektív kinevezési eljárásra és arra, hogy a kiválasztási kritériumoknak potenciálisan megfelelő jelöltek száma gyakran alacsony, lehetővé kell tenni hivatali idejének meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Továbbá, tekintettel a pozíció fontosságára és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részvételével zajló alapos eljárásra, ezt az eljárást a hivatali idő lejártát megelőző tizenkét hónap folyamán meg kell kezdeni.

(15)Ezen túlmenően az igazgató megbízatásának és ezáltal az Ügynökség működésének stabilitása érdekében a felmentésre vonatkozó javaslattételhez szükséges többséget a jelenlegi egyharmadról az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségére kell emelni. Végezetül, az igazgatónak az Ügynökség adminisztratív irányításáért viselt általános felelősségének konkretizálása érdekében kifejezetten elő kell írni, hogy az igazgató felelős az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtásáért, az Ügynökség csalás elleni stratégiájának kidolgozásáért, valamint a belső és külső ellenőrzési jelentések és az OLAF vagy az Európai Ügyészség vizsgálatainak nyomon követésére vonatkozó cselekvési terv kidolgozásáért.

(16)A 168/2007/EK rendeletnek a közös megközelítéssel való összehangolása érdekében szükséges annak előírása, hogy a Bizottság ötévente végezzen értékelést az Ügynökség munkájára vonatkozóan.

(17)A 168/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 168/2007/EK rendelet módosításai

A 168/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

 
Hatály

(1)Az Ügynökség feladatait az Unió hatáskörein belül e rendelet 2. cikkében meghatározott cél megvalósítása érdekében látja el.

(2)Feladatainak ellátása során az Ügynökség az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében meghatározott alapvető jogokra hivatkozik.

(3)Az Ügynökség az Unióban és tagországaiban az uniós jog végrehajtása során előforduló alapjogi kérdésekkel foglalkozik.”;

2.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)    tudományos kutatásokat és felméréseket végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban részt vesz vagy ösztönzi azokat, adott esetben – amennyiben ez prioritásaival és többéves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is;”;

b)a szöveg a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3)    Az (1) bekezdés e) pontjában említett jelentés elfogadása előtt konzultációt kell folytatni a tudományos bizottsággal;

(4) Az Ügynökség az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett jelentéseket legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére.”;

3.Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

5. cikk

Tevékenységi területek

Az Ügynökség feladatait többéves munkaprogramja alapján, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokat megfelelően szem előtt tartva végzi.”;

4.a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk
Többéves munkaprogram

(1)A többéves munkaprogramnak összhangban kell lennie a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal, valamint figyelembe kell vennie az Unió kutatási és statisztikai munkáját.

(2)Az igazgató véleményezésre benyújtja a Bizottságnak és a tudományos bizottságnak a többéves munkaprogram tervezetét. Az igazgató ezt a tervezetet a tagállamok nemzeti összekötő tisztviselőinek is megküldi.

(3)A Bizottság és a tudományos bizottság véleményének kiadását követően az igazgató elfogadásra az igazgatótanács elé terjeszti a többéves munkaprogram tervezetét.

(4)Az igazgató a többéves munkaprogramot megküldi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére.”; 

5.A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    Valamennyi tagállam kinevez egy kormánytisztviselőt nemzeti összekötő tisztviselőnek.

A nemzeti összekötő tisztviselők az Ügynökség számára az elsődleges kapcsolattartók lesznek a tagállamokban.

A nemzeti összekötő tisztviselők, különösen, saját tagállamuk véleményét továbbítják az igazgatónak a többéves munkaprogram tervezetével kapcsolatban a tervezetnek az igazgatótanács elé terjesztése előtt. Az Ügynökség a nemzeti összekötő tisztviselőkhöz eljuttatja valamennyi, a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban elkészített dokumentumot.”

6.A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Együttműködés az Európa Tanáccsal

Az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása érdekében az Ügynökség a tevékenységét összehangolja az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a többéves munkaprogramja tekintetében, valamint a 10. cikkel összhangban együttműködik a civil társadalommal.

Az Unió ennek érdekében a Szerződés 218. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködés alakuljon ki. Az említett megállapodás előírja, hogy a 12. és a 13. cikkel összhangban az Európa Tanács az Ügynökség igazgatótanácsába és végrehajtó bizottságába egy független személyt nevezzen ki.

7.A 10. cikk (4) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)    tegyen javaslatokat az igazgatótanács számára az 5a. cikk alapján elfogadandó többéves munkaprogram kidolgozására;”;

8.A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1)    Az igazgatótanács a köz- vagy magánszférabeli szervezetek irányítása terén megfelelő tapasztalattal, igazgatási és költségvetési készségekkel, valamint az alapvető jogok terén megfelelő ismeretekkel rendelkező személyekből áll, az alábbiak szerint:”;

b)a (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az igazgatótanács kinevezett tagjainak és póttagjainak hivatali ideje öt évre szól. A korábbi tag vagy póttag kinevezése egy, vagy több, nem egymást követő időszakra meghosszabbítható.

(4)    A tagok vagy póttagok hivatali ideje – a hivatali idő lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve – kizárólag lemondással szűnik meg. Amennyiben azonban valamely tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, köteles haladéktalanul lemondani és erről tájékoztatni a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. A hivatali idő lejártától eltérő esetekben az érintett fél a hivatali idő fennmaradó részére új tagot vagy új póttagot nevez ki. Az érintett fél a hivatali idő fennmaradó részére akkor is új tagot vagy új póttagot nevez ki, ha az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslata alapján megállapítja, hogy az adott tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag vagy póttag megbízása teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható.

(5)    Az igazgatótanács az (1) bekezdés a) pontja szerint kinevezett tagjai közül két és fél évre maga közül választja meg elnökét és alelnökét, valamint a végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját; a megbízás egyszer újítható meg.

Az igazgatótanács elnökét és alelnökét az igazgatótanács (1) bekezdés a) és c) pontjában említett tagjainak kétharmados többségével választják meg. A végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját az igazgatótanács (1) bekezdés a) és c) pontjában említett tagjainak többségével választják meg.”;

c)a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

(a)az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)    elfogadja az Ügynökség többéves munkaprogramját;

b)    elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének e) és g) pontjában említett éves jelentéseket, ez utóbbiban összehasonlítva különösen az elért eredményeket és a többéves munkaprogram célkitűzéseit; ”;

(b)az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)    e cikk (7a) és (7b) bekezdésének megfelelően személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat)  11 által a kinevező hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság jogkörei);”;

(c)a (6) bekezdés a következő m)–o) pontokkal egészül ki:

„m)    biztonsági stratégiát fogad el, beleértve az EU-minősített adatok cseréjére vonatkozó szabályokat is;

n)    szabályokat fogad el a tagjait és a tudományos bizottság tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

o)    elfogadja és rendszeresen frissíti a 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett kommunikációs stratégiát.”;

d)a szöveg a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a)    Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó jogköreit az igazgatóra ruházza, és meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett a jogkörök átruházása felfüggeszthető. Az igazgató e jogköröket továbbruházhatja másra.

(7b)    Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság jogköreinek az igazgatóra való átruházását, valamint e jogköröknek az utóbbi általi átruházását, és e jogköröket maga gyakorolhatja, vagy átruházhatja valamely tagjára vagy a személyzetnek egy, az igazgatótól eltérő tagjára.”;

e)a (8) és a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)    Az igazgatótanács határozatait főszabály szerint az összes tag többségével fogadja el.

A (6) bekezdés a)–e), g), k) és l) pontjában említett határozatokat az összes tag kétharmados többségével kell elfogadni.

A 25. cikk (2) bekezdésében említett határozatokat egyhangúlag kell meghozni.

Az igazgatótanács minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (6) bekezdés a), b) és k) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

(9)    A rendkívüli ülések lehetőségének sérelme nélkül, az elnök az igazgatótanácsot évente kétszer hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság kérésére, vagy az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére rendkívüli ülést hív össze.”;

9.A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Végrehajtó bizottság

(1)    Az igazgatótanácsot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság felügyeli az igazgatótanácsi határozatok elfogadásához szükséges előkészítő munkát. A végrehajtó bizottság különösen költségvetési és humánerőforrás-ügyekben végez ellenőrzést;

(2)    A végrehajtó bizottság továbbá:

a)az igazgató által készített tervezet alapján felülvizsgálja az Ügynökség 5a. cikkben említett többéves munkaprogramját, és elfogadás céljából továbbítja azt az igazgatótanácsnak;

b)felülvizsgálja az ügynökség éves költségvetésének tervezetét, és elfogadás céljából továbbítja azt az igazgatótanácsnak;

c)felülvizsgálja az Ügynökség tevékenységeiről szóló éves jelentés tervezetét és elfogadás céljából továbbítja azt az igazgatótanácsnak;

d)igazgató által készített tervezet alapján a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el az Ügynökségre vonatkozóan, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

e)biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

f)az igazgató vonatkozásában a 15. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatok sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából segítséget nyújt és tanácsot ad az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásában.

(3)    A sürgősségre tekintettel adott esetben a végrehajtó bizottság az igazgatótanács nevében ideiglenes határozatokat hozhat, ideértve a kinevezésre jogosult hatóságot megillető jogkörök átruházásának felfüggesztését a 12. cikk (7a) és (7b) bekezdésében említett feltételekkel összhangban, valamint a költségvetési ügyekben hozott határozatokat is.

(4)    A végrehajtó bizottság az igazgatótanács elnökéből és alelnökéből, a 12. cikk (5) bekezdésének értelmében az igazgatótanács által megválasztott két másik igazgatótanácsi tagból, valamint a Bizottság igazgatótanácsbeli képviselőinek egyikéből áll.

Az igazgatótanács Európa Tanács által kinevezett tagja részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

(5)    A végrehajtó bizottságot az elnök hívja össze. A végrehajtó bizottság bármelyik tagjának kérésére is összehívható. A végrehajtó bizottság a határozatait jelenlévő tagjainak többségi szavazatával fogadja el. Az Európa Tanács által kinevezett személy szavazati joggal rendelkezik az olyan határozatokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek tekintetében a 12. cikk (8) bekezdésével összhangban szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban.

(6) Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein.”;

10.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1)    A tudományos bizottság tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll. Az igazgatótanács átlátható pályázati felhívási és kiválasztási eljárást, és az Európai Parlament illetékes bizottságával történő konzultációt követően kinevezi a tizenegy tagot és jóváhagyja az érdemek alapján összeállított tartaléklistát. Az igazgatótanács gondoskodik a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásról. Az igazgatótanács tagjai nem tagjai a tudományos bizottságnak. A tudományos bizottság kinevezésének részletes feltételeit a 12. cikk (6) bekezdésének g) pontjában említett eljárási szabályzat határozza meg.

b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A tudományos bizottság tagjai független személyek. Másik személy kizárólag saját kérésükre léphet helyükbe, vagy akkor, ha feladataik ellátásában folyamatosan akadályoztatva vannak. Amennyiben azonban valamely tag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, köteles haladéktalanul lemondani és erről tájékoztatni a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy megbízását. Az igazgatótanács a hivatali idő fennmaradó részére kinevezi a tartaléklistán rendelkezésre álló első személyt. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag megbízása teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható. Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.”;

11.A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    Az igazgató hivatali ideje öt év.

Ezen időtartam végét megelőző tizenkét hónap folyamán a Bizottság értékelést végez. Az értékelésben a Bizottság különösen a következőket vizsgálja meg:

a) az igazgató teljesítménye;

b) a következő években az Ügynökségre rótt feladatok és az Ügynökséggel szemben támasztott követelmények.

Az igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján, figyelembe véve az értékelő jelentést – az igazgató hivatali idejét egyszer, három évnél nem hosszabb időtartamra meghosszabbíthatja.

Az igazgatótanács az igazgató megbízatásának meghosszabbítására vonatkozó szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Egy hónapon belül az előtt, hogy az igazgatótanács hivatalosan döntést hoz e megbízatás meghosszabbításáról, az igazgatót felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a bizottság tagjai által feltett kérdésekre.

Amennyiben az igazgató hivatali idejét nem hosszabbítják meg, az utódja kinevezéséig marad hivatalban.

(4)    Az igazgató felelős a következőkért:

a)a 4. cikkben említett feladatok ellátása és különösen a 4. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjával összhangban kidolgozandó dokumentumok elkészítése és közzététele, a tudományos bizottsággal együttműködve;

b)az Ügynökség többéves munkaprogramjának elkészítése és végrehajtása;

c)napi igazgatási kérdések;

d)az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

e)a 21. cikkel összhangban az Ügynökség költségvetésének végrehajtása;

f)az Intézet teljesítményét céljai vonatkozásában eredményesen nyomon követő és értékelő eljárások végrehajtása szakmailag elismert szabványok és teljesítménymutatók szerint;

g)cselekvési terv készítése a jelentős kiadásokkal járó programok és tevékenységek teljesítményét értékelő visszamenőleges értékelések következtetéseinek nyomon követésére, az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkével összhangban;

h)évente történő jelentéstétel az igazgatótanácsnak az ellenőrző rendszer eredményeiről;

i)az Ügynökség csalásellenes stratégiájának elkészítése és jóváhagyás céljából a végrehajtó bizottság elé terjesztése;

j)cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések megállapításai, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak megállapításai nyomán, és jelentéstétel az elért eredményekről a Bizottságnak és az igazgatótanácsnak;

k)együttműködés a nemzeti összekötő tisztviselőkkel;

l)együttműködés a civil társadalommal, beleértve az alapjogi platformnak a 10. cikkel összhangban történő koordinálását is.”;

b)a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)    Kötelességmulasztás, nem megfelelő teljesítmény vagy ismétlődő vagy súlyos szabálytalanságok esetén az igazgató hivatali idejének lejárta előtt az igazgatótanács összes tagjainak kétharmados többségével hozott határozattal, vagy a Bizottság határozatával menthető fel.”;

12.a 24. cikkben a (2) bekezdést el kell hagyni;

13.a 30. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Értékelés és felülvizsgálat”;

b)a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A Bizottság [5 évvel a hatálybalépést követően]-ig és azt követően ötévente megbízást ad egy, különösen az Ügynökség munkájának hatására és hatékonyságára, valamint munkamódszereinek eredményességére vonatkozó értékelés elkészítésére. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és az milyen pénzügyi következményekkel járna.

„(4)    A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzéteszik.”;

c)a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)    Minden második értékelés alkalmával meg kell vizsgálni által elért eredményeket az Ügynökség célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések, megbízatás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e az Ügynökség tevékenységének folytatása.

14.A 31. cikket el kell hagyni.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).
(2)    Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének külső értékelése, 2012. november 19., https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra-external_evaluation-final-report.pdf.
(3)    Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2. független külső értékelése, 2017. október 31., https://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/2nd-fra-external-evaluation-october-2017_en.pdf .
(4)    SWD(2019)313.
(5)    Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság 2012. július 19-i együttes nyilatkozata a decentralizált ügynökségekről és a közös megközelítésről https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf
(6)    HL C […], […], […]. o.
(7)    A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15., csütörtök) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).
(8)    Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság 2012. július 19-i együttes nyilatkozata a decentralizált ügynökségekről és a közös megközelítésről https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf  
(9)    A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).
(10)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).
(11)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).