INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodást 1 (a továbbiakban: a megállapodás) 2001. november 23-án írták alá New Delhiben, és 2002. október 14-én lépett hatályba. A megállapodás 11. cikkének b) pontja szerint „A megállapodást a felek öt éves időszakra kötik, és a felek kölcsönös megegyezésével értékelés után meghosszabbítható az említett időszak utolsó évében.” A megállapodást eddig kétszer újították meg; a Tanács 2009-ben 2 és 2015-ben 3 mindkét alkalommal további 5 évre jóváhagyta a megújítást.

A jelenleg hatályos megállapodás 2020. május 17-én hatályát veszti.

A Bizottság által végzett értékelés egyértelműen bizonyítja, hogy a megállapodás fontos keretet biztosít az EU és India közötti, kölcsönösen előnyös együttműködés folytatásához és elősegítéséhez a közös prioritásként kezelt tudományos-technológiai területeken. Az elmúlt években a Horizont 2020 program 4 keretében a Tudományos és Technológiai Minisztériummal (DST) és a Biotechnológiai Minisztériummal (DBT) közösen kiírt vízügyi pályázati felhívás keretében 7 projektet választottak ki összesen 30 millió EUR értékben; a DBT-vel közösen kiírt, új generációs vakcinákra vonatkozó, összesen 30 millió EUR összegű pályázati felhívás 3 kiválasztott projektet eredményezett; két innovációs kezdeményezés indult: egy inkubátorhálózat és egy innovációs platform, amely több mint 20 innovációs partnerséget eredményezett a résztvevők között. Emellett a Tudományos és Műszaki Kutatási Tanács (SERB) és az Európai Bizottság végrehajtási megállapodást írt alá annak érdekében, hogy megkönnyítse az indiai kutatók mobilitását az Európai Kutatási Tanács által támogatott kutatócsoportokhoz. Végül a DBT és a Földtudományi Minisztérium (MoES) két társfinanszírozási mechanizmust hozott létre a „Horizont 2020” keretprogram több mint 50 pályázati felhívása sikeres indiai résztvevőinek finanszírozására.

Az EU-nak érdekében áll, hogy megújítsa ezt a megállapodást annak érdekében, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és az európai tudományos közösség javát szolgáló technológiai fejlődéshez vezető területeken továbbra is tudományos és technológiai együttműködést folytasson és segítsen elő, valamint hogy közös együttműködés révén növelje India piacra jutását.

A megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a felek kölcsönösen megértsék egymás tudományos és innovációs környezetét, és közösen meghatározzák a kutatás és az innováció terén folytatott nemzetközi együttműködés kölcsönös érdeklődésre számot tartó kiemelt területeit. Olyan jogi és igazgatási keretet kínál, amely lehetővé teszi az együttműködés módozatainak megvitatását, biztosítva a kutatás és az innováció finanszírozásának megbízható és méltányos elosztását olyan területeken, amelyek összhangban vannak az EU érdekeivel és szakpolitikáival, és amelyek India érdekeihez és szükségleteihez igazíthatók.

Hasznos fórumot kínál továbbá a múltbeli együttműködés értékeléséhez és a jövőbeni fellépések meghatározásához, többek között az együttműködés hatékonyságát fokozó olyan témákban, mint például a nyílt hozzáférés és a nyílt innováció elvei.

A megállapodással létrehozott India–EU közös irányítóbizottság 2019. március 1-jei, New Delhiben tartott ülésén a felek tudomásul vették a megállapodás további öt évre történő, módosítás nélküli – a megállapodás 11. cikkének megfelelő értékelést követő – megújítására irányuló szándékukat.

A megújított megállapodás tartalma az indiai partnerekkel folytatott megbeszéléseknek és az azok eredményeként elért megegyezésnek megfelelően azonos a jelenlegi megállapodáséval. A megállapodás nem állapít meg új jogokat és kötelezettségeket az EU számára, csupán meghosszabbítja a felek között a tudományos és technológiai együttműködés terén már meglévő jogi keret időbeli hatályát.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a kezdeményezés teljes mértékben összhangban van az EU nemzetközi kutatási és innovációs együttműködési stratégiájával 5 . Az EU stratégiája egyértelműen megállapítja, hogy a tudományos és technológiai megállapodások fontos szerepet töltenek be a nem uniós országokkal való együttműködésre vonatkozó többéves ütemtervek meghatározásában és végrehajtásában. A megállapodás az EU kutatásra és innovációra vonatkozó nemzetközi együttműködési stratégiájának végrehajtását is jelenti, amely az EU kutatási és innovációs színterén a nemzetközivé válás és a nyitottság fokozására szólít fel.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A megállapodás elengedhetetlen az Indiára vonatkozó uniós stratégia 6 célkitűzéseinek teljesítéséhez, azaz a globális kihívások közös kezeléséhez, India fenntartható modernizációjának támogatásához, üzleti lehetőségek megnyitásához, valamint a tudományos kiválóság és versenyképesség javításához 7 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EU azon hatásköre, hogy nemzetközi szinten fellépjen a kutatás és technológiai fejlesztés területén, az EUMSZ 186. cikkén alapul. A javaslat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pont v. alpontjának második albekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EU és tagállamai párhuzamos hatáskörrel rendelkeznek a kutatás és a technológiafejlesztés területén. A globális kihívásokra tekintettel a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés célkitűzései uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió a legjobb helyzetben van ahhoz is, hogy vezető szerepet játsszon a nemzetközi kutatási és innovációs tevékenységek folytatására vonatkozó közös elvek előmozdításában, hogy olyan egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, amelyek mellett a világ minden pontjáról érkező kutatók és innovátorok bizalommal működhetnek együtt. Ezért kívánatos, hogy az EU fellépjen a kutatás és a technológiai fejlesztés területén. Ugyanakkor az Unió és a tagállamok nemzetközi együttműködési tevékenységeinek összhangban kell állniuk egymással és ki kell egészíteniük egymást.

Ezzel összefüggésben a megállapodás keretet biztosít a közös érdekű kutatási és innovációs együttműködési területek meghatározásához, összhangban az EU nemzetközi együttműködésre vonatkozó menetrendjével és stratégiájával. Az EU és India közötti együttműködés eddig hasznosnak és szükségesnek bizonyult, ezért a megállapodás megújítása révén törekszünk annak folytatására.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a kezdeményezés nem része a REFIT programnak.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Csak humán- és igazgatási erőforrásokra van szükség, amelyeket a pénzügyi kimutatás tartalmaz.

A fentiek alapján a Bizottság indítványozza, hogy a Tanács:

– az Európai Parlament egyetértésével az Unió nevében hagyja jóvá az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás további öt évre (azaz 2020. május 17-től 2025. május 16-ig) történő megújítását;

– hatalmazza fel a Tanács elnökét annak az egy vagy több személynek a kijelölésére, aki értesíti az Indiai Köztársaság kormányát arról, hogy az Unió a megújított megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásokat lezárta.

2020/0015 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 186. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 8 ,

mivel:

(1)A Tanács a 2002/648/EK határozattal 9 jóváhagyta az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás 10 (a továbbiakban: a megállapodás) megkötését. A megállapodást 2001. november 23-án írták alá New Delhiben, és 2002. október 14-én lépett hatályba.

(2)A megállapodás 11. cikkének b) pontjával összhangban a megállapodást a felek ötéves időszakra kötik, és az a felek közös megegyezésével értékelés után megújítható az ötéves időszak utolsó évében.

(3)A 2009/501/EK 11 és az (EU) 2015/1788 12 határozattal a Tanács jóváhagyta a megállapodás mindkét alkalommal újabb öt évre történő megújítását. A jelenleg hatályos megállapodás 2020. május 17-én hatályát veszti.

(4)A Bizottság szolgálatai által végzett értékelés szerint a megállapodás fontos keretet biztosít az Unió és India közötti, a közös prioritásként kezelt tudományos-technológiai területeken folytatott, kölcsönösen előnyös együttműködés elősegítéséhez. Ezért az Unió érdekében áll a megállapodás újabb öt évre történő megújítása.

(5) Mindkét fél megerősítette azon szándékát, hogy a megállapodást – annak módosítása nélkül – további öt évre meg kívánja újítani.

(6)A megállapodás megújítását az Unió nevében jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás további öt évre történő megújítását.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azon személy(eke)t, aki(k) felhatalmazást kap(nak) arra, hogy az Unió nevében értesítse (értesítsék) az Indiai Köztársaság kormányát arról, hogy az Unió befejezte a megállapodás annak 11. cikke b) pontja szerinti meghosszabbításához szükséges belső eljárásokat.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: A Tanács határozata az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés 13 keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

Politikai stratégia és koordináció különösen a következő főigazgatóságok részévtelével: RTD, AGRI, CLIMA, JRC, EAC, ENER, GROW, CNECT, MARE és MOVE.

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul

☑ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A kezdeményezés lehetővé teszi a két fél számára, hogy javítsák és fokozzák együttműködésüket a tudomány és a technológia mindkettejük számára fontos területein, az Indiára vonatkozó uniós stratégiával összhangban.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

4.1. konkrét célkitűzés

A határozat lehetővé teszi a tudományos ismeretek cseréjét és a know-how átadását, ami a kutatóközösségnek, az iparnak és a lakosságnak egyaránt javára válik. Továbbra is hasznos fórumot kínál a múltbeli együttműködés értékeléséhez és a jövőbeni fellépések meghatározásához, többek között az együttműködés hatékonyságát fokozó olyan témákban, mint például a nyílt hozzáférés és a nyílt innováció elvei.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A határozatnak köszönhetően az EU-nak és Indiának kölcsönösen előnyére szolgálnak az érintett kutatási programjaik keretében folytatott kutatási együttműködés tudományos és technológiai eredményei, és még szorosabbra fűzhetik együttműködésüket. A határozat lehetővé teszi, hogy az Unió és India közösen kezeljék a globális kihívásokat, az Unió pedig hozzájáruljon India fenntartható modernizációjához.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Bizottság rendszeresen figyelemmel fogja kísérni – többek között az Unió általi felülvizsgálat révén – a megállapodás alapján végrehajtott összes fellépést. Az említett felülvizsgálat többek között a következő pontokat foglalja magában:

a) együttműködési mutatók – az indiai jogalanyok uniós finanszírozású programokban való részvétele számának és típusának elemzése (pl. a pályázatok száma, az aláírt támogatási megállapodások száma, a fő együttműködési kapcsolatok, a fő tematikus területek, az eredmények) és fordítva (amennyiben az adatok rendelkezésre állnak);

b) teljesítménymutatók – az uniós keretprogramokban részt vevő indiai jogalanyok által elért siker aránya az adott kutatási keretprogramban részt vevő más nem uniós országokkal és a tagállamokkal/társult országokkal összehasonlítva; a részvétel minőségének elemzése (pl. a programban részt vevő, a rangsorban a legjobb helyen álló egyetemek száma, a szabadalmak száma és az együttműködésen alapuló projektekből származó publikációk száma);

c) adatgyűjtés az adott kutatási finanszírozási programokon túlmutató együttműködési tevékenységek és kapcsolatok tekintetében, valamint az e tevékenységek hatásainak – például a többoldalú kezdeményezésekben és munkacsoportokban való részvételnek – az értékelése.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A határozat lehetővé teszi a két fél számára, hogy folytassák, továbbfejlesszék és fokozzák együttműködésüket a tudomány és a technológia mindkét fél számára előnyös területein.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A megállapodás a következő elveken alapul: kölcsönös előny, a másik Félnek a megállapodás tárgyterületeihez kapcsolódó programjaihoz és tevékenységeihez való hozzáférés viszonossági alapon, megkülönböztetésmentesség, a szellemi tulajdon hatékony oltalma és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok egymással való méltányos megosztása, valamint az eredmények hatékony hasznosítása. A megállapodás megújítása lehetővé fogja tenni a tudományos ismeretek bővülését, és ezen keresztül a piaci lehetőségek megteremtését.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A tudományos és technológiai együttműködés terén eddig szerzett tapasztalatok alapján kölcsönösen előnyös folytatni a kutatási együttműködést Indiával a megállapodás további öt évre történő megújítása révén.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az Indiával kötött megállapodás megújítása teljes mértékben összhangban van a kutatás és az innováció területén folytatott nemzetközi együttműködés általános politikai keretével (COM(2012)497).

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

☑ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–☑ A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2020. május 17-től 2025. május 16-ig

–☑ Pénzügyi hatás: 2020. május 17-től 2025. május 16-ig

◻ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 14

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az indiai jogalanyoknak e megállapodás keretében az uniós kutatási és innovációs keretprogramban és más, együttműködésen alapuló tevékenységekben való részvételét a megállapodás 6. cikkének b) pontja alapján létrehozott vegyes bizottság ülésein rendszeresen figyelemmel fogja kísérni.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Rendszeresen találkozókra és kétoldalú kapcsolattartásra kerül sor, ami szisztematikus információmegosztást és kontrollt tesz lehetővé. A kontrollrendszerben nem ismertünk fel kockázatokat.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Nem alkalmazandó

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nem alkalmazandó

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Ha a keretprogram végrehajtása külső alvállalkozó igénybevételét vagy pénzügyi hozzájárulás harmadik feleknek való kifizetését igényli, akkor a Bizottság a szükségesnek mutatkozó körben pénzügyi ellenőrzést fog végezni, különösen akkor, ha alapos oka van kétségbe vonni az elvégzett vagy a jelentésben körülírt munka valószerűségét.

Az Unió által kezdeményezett pénzügyi ellenőrzéseket vagy saját munkatársai, vagy az ellenőrzött fél jogszabályai szerint elismert számviteli szakértők végzik. Az Unió ez utóbbiakat szabadon, az ellenőrzött fél által esetleg jelzett mindennemű összeférhetetlenségi kockázat kizárásával fogja kiválasztani. A kutatási tevékenység végzése során a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit kellően hatékony ellenőrzés, illetőleg ha szabálytalanságra derül fény, akkor kellő visszatartó erejű és arányos intézkedések és szankciók óvják.

Ebből a megfontolásból a keretprogram végrehajtása érdekében kötött szerződésekben – a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EK rendeletből kiindulva – rendelkezni kell az ellenőrzésre, az intézkedésekre és a szankciókra vonatkozó szabályokról.

A szerződésekben többek között az alábbiaknak kell szerepelniük:

– olyan szerződésbeli kikötések, amelyek az EU pénzügyi érdekeinek védelmében ellenőrzéseket írnak elő az elvégzett munkára vonatkozóan;

– a csalás elleni intézkedések körében a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően adminisztratív ellenőrzéseket kell végrehajtani,

– a szerződés teljesítésével összefüggő, szándékos vagy gondatlan magatartás következtében előálló mindennemű szabálytalanság esetén a 2988/95/EK, Euratom keretrendeletnek megfelelően adminisztratív szankciókat kell alkalmazni, ideértve a feketelisták felállítását is;

– a szabálytalanság és a csalás esetén kibocsátott beszedési megbízások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke értelmében végrehajthatók.

Ezenkívül a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD) felelős munkatársai – rutinszerű intézkedésként – az együttműködés tudományos és költségvetési vonatkozásainak ellenőrzésére irányuló programot fognak követni. A DG RTD belső ellenőrzésért felelős csoportja belső ellenőrzést fog végezni, a helyi ellenőrzéseket pedig az Európai Számvevőszék végzi el.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok 15

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	1a. fejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	diff./nem diff. 16	EFTA-országoktól 17	tagjelölt országoktól 18	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
1a.	08.01.05.01	nem diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM
1a.	08.01.05.03	nem diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………………………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

1a.

„Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért”

Főigazgatóság: K+F			2020 19 . év	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	ÖSSZESEN
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 20
Költségvetési tétel száma: 08.01.05.01	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,040	0,060	0,060	0,060	0,060	0,020	0,300
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,040	0,060	0,060	0,060	0,060	0,020	0,300
Költségvetési tétel száma: 08.01.05.03		(3)	0,008	0,012	0,012	0,012	0,012	0,004	0,060
A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1)+(1a) +(3)	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360
	Kifizetési előirányzatok	=(2)+(2a) +(3)	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360

• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360
A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+ (6)	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+ (6)	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+ (6)
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+ (6)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2020. év	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: K+F
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
Kutatási és Innovációs Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2020. 21 év	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360
	Kifizetési előirányzatok	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–☑ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

⇩

N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 22

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 23 …

– Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2020. 24
év

2021.
év

2022.
év

2023.
év

2024.
év

2025.
év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 25
Humánerőforrás	0,040	0,060	0,060	0,060	0,060	0,020	0,300
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,008	0,012	0,012	0,012	0,012	0,004	0,060
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege	0,048	0,072	0,072	0,072	0,072	0,024	0,360

ÖSSZESEN

0,048

0,072

0,024

0,360

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2020. év	2021. év	2022. év	2023. év	2024. év	2025. év
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
08 01 05 01 (közvetett kutatás)		0,3	0,5	0,5	0,5	0,5	0,2
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 26
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 27	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		0,3	0,5	0,5	0,5	0,5	0,2

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A megállapodás 6. cikkének b) pontja által létrehozott közös konzultatív csoport üléseinek előkészítése és levezetése, valamint a megállapodás működésének és végrehajtásának nyomon követése.

A számításokat a megállapodás időbeli hatályának figyelembevételével végzik.

Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–☑ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret még az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásra vár.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–☑ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) HL L 213., 2002.8.9., 30. o.

(2) A Tanács 2009/501/EK határozata (HL L 171., 2009.7.1., 17. o.).

(3) A Tanács 2015/1788/EU határozata (HL L 260., 2015.10.7., 18. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(5) Az EU által a kutatás és az innováció területén folytatott nemzetközi együttműködés megerősítése és összpontosítása: Stratégiai megközelítés, COM(2012) 497.

(6) Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak JOIN(2018) 28 – „Az Indiára vonatkozó uniós stratégia elemei”.

(7) Az Indiára vonatkozó uniós stratégia – Tanácsi következtetések 14634/18 (2018. december 10., 3. o.).

(8) HL C .,, .,, . o.

(9) A Tanács 2002/648/EK határozata (2002. június 25.) az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és műszaki együttműködési megállapodás megkötéséről (HL L 213., 2002.8.9., 29. o.).

(10) Megállapodás az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről (HL L 213., 2002.8.9., 30. o.).

(11) A Tanács 2009/501/EK határozata (2009. január 19.) az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás megújításáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 171., 2009.7.1., 17. o.).

(12) A Tanács (EU) 2015/1788/EK határozata (2015. október 1.) az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodás megújításáról (HL L 260., 2015.10.7., 18. o.).

(13) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

(14) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html

(15) A 2021–2024-es időszakra (2021–2027-es többéves pénzügyi keret) vonatkozó előirányzatokat és azok jogalapját az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még el kell fogadnia.

(16) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(17) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(18) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(19) A 2020. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. A 2020. és 2025. évi összegek hét, illetve öt hónapnak felelnek meg.

(20) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(21) A 2020. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. A 2020-es és a 2025-es összegek hét, illetve öt hónapra vonatkoznak.

(22) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(23) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

(24) A 2020. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. A 2020-es és a 2025-es összegek hét, illetve öt hónapra vonatkoznak.

(25) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(26) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(27) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).