EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.2.10.
JOIN(2020) 3 final
KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
Jelentés az általános vámkedvezmény-rendszerről, a 2018–2019-es időszak vonatkozásában
{SWD(2020) 16 final} - {SWD(2020) 17 final} - {SWD(2020) 18 final} - {SWD(2020) 19 final} - {SWD(2020) 20 final} - {SWD(2020) 21 final} - {SWD(2020) 22 final} - {SWD(2020) 23 final} - {SWD(2020) 24 final} - {SWD(2020) 25 final}
1.Bevezetés
Általános vámkedvezmény-rendszere (a továbbiakban: GSP) I révén az EU egyoldalú támogatást nyújt a fejlődő országoknak ahhoz, hogy a kereskedelem révén fenntartható fejlődést valósítsanak meg. A kereskedelmi kedvezmények olyan univerzális értékeket mozdítanak elő, mint például az emberi jogok, az alapvető munkaügyi normák, a környezetvédelem és a jó kormányzás.
E harmadik, GSP-ről készült kétéves jelentést (az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által készített) tíz közös szolgálati munkadokumentum kíséri. A szolgálati munkadokumentumok értékelést nyújtanak a GSP+ kilenc kedvezményezettjének, valamint a fegyver kivételével mindent (a továbbiakban: EBA) három, megerősített együttműködést folytató kedvezményezettjének teljesítményéről.
A jelentés különösen a következőkre tér ki:
1.A kedvezményezett országok milyen mértékben tudják kihasználni a rendszer biztosította előnyöket?
2.Számos átfogó téma, mint például a halálbüntetés, a civil társadalom tere, a gyermekmunka és a környezet.
3.Partnerségek: példák arra, hogy az EU milyen módon működik együtt a partnerekkel a GSP hatékonyabbá tételén.
A jelentés a következők alapján készült: európai uniós megfigyelő missziók, a GSP félidős értékelése II , uniós együttműködés a partnerországokkal (ideértve az emberi jogi párbeszédeket is), nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalommal és az iparral. 2019. július 16-án célzott civil társadalmi párbeszédre került sor III .
2.Összefoglaló
Haladás tapasztalható a GSP kedvezményezettjei körében. A 2018–2019 közötti időszakban több ország is kikerült a rendszerből, mivel elérte a közepes jövedelmű gazdaságok felső sávjának szintjét. Ezenkívül az EU sikeres tárgyalási menetrendje hozzájárult ahhoz, hogy egyes országok az EU-val kötött kétoldalú preferenciális megállapodások miatt kerültek ki a GSP-ből. 2019 végén 71 kedvezményezettje volt a rendszernek, vagyis 11-gyel kevesebb, mint a legutóbbi jelentés idején.
A kedvezmények hatását tekintve a GSP az abszolút és a viszonylagos adatokat tekintve is fontosabbá vált. A kedvezményezettek számának csökkenése ellenére a GSP-országokból az EU-ba irányuló behozatal értéke 16,2 %-kal, vagyis a 2016. évi 158 milliárd EUR-ról 2018-ra 183,6 milliárd EUR-ra emelkedett (az uniós behozatal összességében 13,3 %-kal nőtt). Ebből 68,9 milliárd EUR összegű importra a GSP alkalmazásával került sor.
A GSP különösen a legszegényebb országok számára fontos: a legkevésbé fejlett országok (a továbbiakban: LDC-országok) aránya az EU teljes importjában 2,2 % volt 2018-ban, ami több mint a kétszerese a világ teljes importjából az LDC-országokra jutó részesedésnek (0,98 % 2017-ben IV ). Az EBA kedvezményezettek EU-ba irányuló preferenciális kivitele 15,3 %-kal nőtt.
Az afrikai GSP-kedvezményezett országokból az EU-ba irányuló preferenciális behozatal értéke 17,2 %-kal, 3,3 milliárd EUR-ra nőtt. Mauritánia 62 %-kal növelte GSP-exportját, Szenegál pedig 44 %-kal. Az EU-ba irányuló afrikai GSP-import aránya azonban továbbra is viszonylag alacsony, 5 %-nál kevesebb, annak ellenére, hogy a 71 kedvezményezett közül 38 ország afrikai. A GSP a ruházati ágazat számára jár a legnagyobb előnyökkel, amely ágazatban a többi ország általában versenyképesebb. Mivel a GSP sok más ágazatban (például a feldolgozott élelmiszerek terén) is kínál lehetőségeket, több előnyt lehetne kihasználni. A rendszer ismeretének hiánya és az afrikai vállalatok exportkapacitásait korlátozó tényezők szintén szerepet játszanak ebben.
A GSP szerinti kereskedelmi kedvezmények kihasználtsága 2018-ban 81,8 %-ot ért el (2016-ban 78,8 %-ot). Az EBA esetében ez 93,4 % volt. A kihasznált lehetőségek nagyrészt a ruházati ágazatban jelentkeznek, mivel az export diverzifikálása továbbra is kihívást jelent.
A GSP-kedvezményezett országokban jelen lévő uniós importőrök és ipar támogatják a fenntartható fejlődés menetrendjét és pozitív szerepet játszhatnak, különösen a munkaügyi reformok és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdításában. Például Pakisztán, Banglades, Mianmar/Burma és Srí Lanka exportiparágai igyekeznek megfelelni a nemzetközi szabványoknak. Ez annak közvetlen eredménye, hogy az (európai) vevők ragaszkodnak a felelősségteljes ellátási láncokhoz, ami szélesebb körű hatást gyakorol az országokra.
A GSP+ kedvezményezettjei előrelépést tettek az előírásban felsorolt 27 nemzetközi egyezmény hatékony végrehajtása terén. További kötelezettségvállalásokat is tettek. Az összes GSP+ ország aláírta a Párizsi Megállapodást, bizonyos esetekben a GSP+ nyomonkövetési missziók kérésének eleget téve (Fülöp-szigetek). Örményország aláírta az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetést ténylegesen megszüntető II. fakultatív jegyzőkönyvét, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt.
A gyermekmunkát illetően a közelmúltbeli nyomonkövetési missziót követően Mongólia beleegyezett, hogy felmérést végez a gyermekmunkáról. Az egész országra kiterjedő gyermekmunka-felmérés zajlik Pakisztánban. Srí Lankának 16 %-ról 1 %-ra sikerült csökkenteni a gyermekmunkát az úttörőnek számító „gyermekmunkamentes övezetek” bevezetésével. Eközben Bolívia a nemzetközi minimumszabvány szerint 14 évre emelte a munkavégzés alsó korhatárát. A Zöld-foki-szigetek előrelépést tett a kiskorúak prostitúcióra és szexuális kizsákmányolásra való felhasználásának és elősegítésének bűncselekménnyé nyilvánítása terén. Paraguay nemzeti stratégiát fogadott el a gyermekmunka 2024-ig történő felszámolására.
A kedvezményezettek azt követően is fenntartják kötelezettségvállalásaikat, hogy kikerültek a GSP-ből. Paraguay például 2019-ben – miután kikerült a GSP-ből – fakultatív félidős jelentést adott ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyetemes időszakos felülvizsgálatában megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról.
Bizonyos országok már azt megelőzően kötelezettségvállalásokat tesznek, hogy jelentkeznének a GSP+-ba: Üzbegisztán 2019. október 14-én jogszabályt fogadott el a Cartagena Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról, a GSP+-ba való jelentkezéshez vezető menetrendjének részeként.
Ugyanakkor a GSP-követelményeknek való megfelelés továbbra is kihívást jelent: csökken a civil társadalom tere, különösen Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken. Hangosabban követeik a halálbüntetést (annak végrehajtását), többek között Srí Lankán, Mongóliában és a Fülöp-szigeteken. A legtöbb kedvezményezett kihívásokkal néz szembe az egyesülés szabadsága terén.
Vizsgálat alatt állnak azok az országok, amelyek nem hajlandók foglalkozni az aggodalomra okot adó kérdésekkel, és szerepet vállalni azok megoldásában. Az EU fokozott kötelezettségvállalás útján elmélyítette a párbeszédet Bangladessel, Kambodzsával és Mianmarral, hogy konkrét intézkedéseket és fenntartható megoldásokat sürgessen az alapvető emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos súlyos hiányosságokat illetően.
Minden egyes országban más irányt követ az uniós szerepvállalás:
A Bangladessel folytatott együttműködés az ILO-egyezményeknek való megfelelésre összpontosít. A 2019. októberi európai uniós megfigyelő misszió során a bangladesi hatóságok beleegyeztek, hogy ütemezést tartalmazó menetrendet dolgoznak ki a munkavállalói jogok javítása céljából, különös tekintettel a bangladesi munkaügyi törvény és az exportra termelő feldolgozóipari övezetről szóló törvény ILO-egyezményekkel való összehangolására.
Mianmar/Burma tekintetében az emberi és munkavállalói jogokkal kapcsolatos aggályokat a 2018. októberi és 2019. februári magas szintű megfigyelő missziók során vitatták meg. Az eszmecsere folytatódott az első vezető tisztviselői szintű EU–Mianmar találkozón 2019. májusban, valamint az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének társelnöklésével rendezett 2019. júniusi EU–Mianmar/Burma emberi jogi párbeszéd alkalmával.
Mivel nem születtek eredmények Kambodzsában az emberi és munkavállalói jogok terén, megindult a vámkedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárás.
3.A legutóbbi jelentés óta végbement fejlemények
Az általános vámkedvezmény-rendszer három előírásból áll:
A GSP általános előírása keretében az EU vámcsökkentést biztosít az alacsony jövedelmű országokból vagy a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országokból származó termékek közül a tarifacsoportok mintegy 66 %-a számára, amennyiben ezek nem élveznek más uniós piacra jutási kedvezményeket.
A fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) kedvezményezett országai számára az EU eltörli a vámokat alapvetően ugyanazon tarifacsoportok alá tartozó termékek vonatkozásában.
A fegyver kivételével mindent (EBA) előírás a fegyverek és lőszerek kivételével teljesen vámmentes és kontingensek nélküli piacra jutást biztosít az ENSZ által legkevésbé fejlettnek minősített országokból (a továbbiakban: LDC-országok) származó importált termékek számára. A kedvezményezettek nem veszítik el az EBA-státuszt, ha szabadkereskedelmi megállapodást kötnek az EU-val.
3.1.Jogszabályi változások
Az Európai Bizottság számos, a rendelethez kapcsolódó jogi aktust fogadott el:
-Termékek átsorolása: A 2019. február 12-i bizottsági rendelet számos termék tekintetében felfüggesztette a vámkedvezményeket a 2020–2022 közötti időszakra három kedvezményezett ország esetében: India, Indonézia és Kenya V .
-Egyes országok törlése a GSP-kedvezményezettek listájáról: Elvesztették a GSP-státuszt azok az országok, amelyeket három egymást követő évben a közepes jövedelmű gazdaságok felső sávjába soroltak: Kamerun, Fidzsi, Grúzia, Irak, a Marshall-szigetek és Tonga VI (2017. január 1.), valamint Paraguay VII (2019. január 1.);
-Számos ország azért veszítette el kedvezményezett státuszát, mert preferenciális kereskedelmi megállapodásra lépett az EU-val: Elefántcsontpart, Ghána és Szváziföld (2019. január 1.). Grúzia (2017. január 1.) VIII és Ukrajna (2018. január 1.) IX .
Néhány ország elveszítette EBA-kedvezményeit az LDC-státuszból való kiemelkedés miatt: Szamoa (2019. január 1.) X és Egyenlítői-Guinea (2021. január 1.) XI (mindegyik esetében 3 éves átmeneti időszak lép életbe a kikerülés dátumától számítva).
A GSP-rendelettel kapcsolatos egyéb jogi aktusok:
-A Bizottság végrehajtási rendelete (2019. január 16.) XII a Kambodzsából és a Mianmarból származó indica rizs behozatalára vonatkozó védintézkedések bevezetéséről;
-A Bizottság végrehajtási határozata (2019. február 11.) a Kambodzsai Királyságnak nyújtott tarifális preferenciák ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárás megindításáról XIII .
3.2.Várható módosítások
A Világbank által három egymást követő évben a közepes jövedelmű gazdaságok felső sávjába tartozónak minősített GSP-kedvezményezett országok elveszítik GSP-kedvezményezett státuszukat. Ennek megfelelően Nauru, Szamoa és Tonga 2021. január 1-jétől lekerül majd a kedvezményezett országok listájáról.
Más országokat 2018 (Örményország) és 2019 (Srí Lanka) óta minősítenek a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozónak. Vietnám az EU-val létrejött szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése után két évvel fogja elveszíteni GSP-kedvezményezett státuszát. A gazdasági szereplők azonban továbbra is alkalmazhatják majd a GSP-vámokat, amennyiben azok kedvezőbbek.
Várhatóan időközben több LDC-ország is kikerül majd ebből a minősítésből. Ezek az országok hároméves átmeneti időszakot követően kerülnek majd le az EBA-kedvezményezett országok listájáról. Ezt követően a vonatkozó feltételek teljesítése esetén GSP+-státuszt igényelhetnek, vagy a GSP általános előírásának előnyeit élvezhetik. 2023-ban kikerül az LDC-országok közül Bhután; majd São Tomé és Príncipe; valamint a Salamon-szigetek következnek 2024-ben. Tuvalu és Kiribati kikerülési dátumát 2021-ben fogják megállapítani. Banglades, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma, Nepál és Kelet-Timor esélyes arra, hogy ugyanabban az évben ajánlást fogalmazzanak meg a kikerülésükre.
A GSP általános előírását élvező két ország (Tádzsikisztán és Üzbegisztán) érdeklődésüket fejezték ki a GSP+-hoz való csatlakozás iránt.
3.3.A GSP-rendelet jövője
A jelenlegi GSP-rendelet 2023. december 31-én hatályát veszti. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és a kedvezményezettek felkészülhessenek az új rendeletre, a Bizottság megkezdte az új rendeletet előkészítő munkát. Az elképzelések szerint az új rendelet folytatja majd a kedvezményezett országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésének előmozdítását célzó eddigi politikát, ideértve a felelősségteljes kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását is, miközben az elsődleges cél továbbra is a szegénység felszámolása marad. Nyilvános konzultációra 2020 folyamán kerül majd sor.
Az Európai Parlament nem jogalkotási állásfoglalás fogadott el 2019. március 14-én a GSP-rendelet végrehajtásáról XIV . Az Európai Parlament elismeri a GSP-rendelet kedvező hatását és számos ajánlást tesz a jövőbeli GSP-rendelet előkészítése kapcsán. Az új rendeletnek különösen ösztönöznie kell a diverzifikációt, nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a színvonalas környezetvédelmi minősítő rendszerekre és javítania kell a nyomon követést.
4.A GSP működik: gazdasági hasznok a fejlődő országok számára
A 2018–2019-es beszámolási időszakban a GSP-kedvezményezettek számának csökkenése ellenére az EU GSP-országokból származó importjának összértéke jelentősen nőtt: a 2016. évi 61,3 milliárd EUR-ról 2018-ra 68,9 milliárd EUR-ra. 32,3 milliárd EUR értékű import érkezett a GSP általános előírásából részesülő országokból, mintegy 9,5 milliárd EUR a GSP+ kedvezményezettjeitől és 27,1 milliárd EUR az EBA-országokból XV .
1 ábra. Az EU-ba irányuló import értéke a három GSP-előírás alapján
A (nem preferenciális behozatalt is magában foglaló) teljes uniós import tekintetében a 2016–2018-as években a GSP-kedvezményezettektől származó behozatal 16,2 %-kal nőtt. Az EBA-országok Unióba irányuló kivitele 9,9 %-kal nőtt, a GSP+-kedvezményezetteké 13,4 %-kal, az általános GSP-előírás kedvezményezettjeié pedig 18,8 %-kal. A GSP-kedvezményezettek közül India részesedése a legnagyobb a (nem preferenciális behozatalt is magában foglaló) teljes importban – Indiát Vietnám, Nigéria, Banglades és Indonézia követi a sorban.
Ha csak a preferenciális behozatalt tekintjük, akkor Banglades vált az EU első számú GSP-partnerévé, de szorosan követi őt India, Indonézia, Vietnám és Pakisztán.
1. táblázat Az EU legnagyobb kedvezményezettektől származó GSP-behozatalának értéke (millió EUR) és százalékos részesedésük az összes behozatalból és a teljes uniós GSP-behozatalból 2018-ban
Áruosztály szerinti bontásban a GSP keretében megvalósult behozatal legnagyobb részét (a 33 milliárd EUR 47,9 %-a) továbbra is a ruházati cikkek teszik ki, melyeket a lábbelik (11 %), a mechanikus berendezések (7 %), a haltermékek (4 %), a bőr (3,7 %) és a műanyagok (2,7 %) követnek – lásd a 2. ábrát.
2. ábra Főbb áruosztályok az EU GSP-importjában 2018-ban
4.1.Félidős értékelés: a GSP hatékony
2018-ban a Bizottság a GSP-rendelet alkalmazásáról szóló jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak XVI . Ez a félidős értékelés azt mutatja, hogy az EU GSP-rendszere a következő eredményeket érte el: sikerült a kedvezményeket azokra az országokra összpontosítani, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rájuk, és a rendszer hozzájárult a fenntartható fejlődéshez. Az EU GSP-jének hatékonysága nőtt a nyomonkövetési mechanizmus eredményeképpen, és ez az emberi és munkavállalói jogok javulásához vezetett. A textil- és ruhaipari ágazatban az EBA keretében megvalósuló preferenciális kivitel kedvező hatást gyakorolt a vállalkozásokra és a munkahelyteremtésre.
Néhány ajánlás és a félidős értékelés nyomon követése
·A megnövelt átláthatóság tekintetében: a Bizottság számos gyakorlati intézkedést mérlegel a GSP+ nyomon követésének javítása, a civil társadalom részvételének előmozdítása, valamint a vállalkozások és a civil társadalmi szervezetek, köztük a szociális partnerek tudatosságának növelése érdekében.
·A GSP-rendelet védintézkedési rendelkezéseinek alkalmazása érdekében: a GSP-rendeletben meghatározott vizsgálatot követően az EU 2019-ben védintézkedéseket vezetett be a Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs tekintetében.
·Visszavonási eljárás megindítása érdekében, abban az esetben, ha a vonatkozó ellenőrző testületek súlyos és rendszeres jogsértésekről számolnak be: 2019. február 11-én a Bizottság ideiglenes visszavonási eljárást indított a Kambodzsának nyújtott vámkedvezmények tekintetében.
·A fejlődő partnerekkel folytatott együttműködés további erősítése érdekében, az LDC-országokba irányuló beruházások növelése érdekében is.
5.A GSP hozzájárul a fenntartható fejlődéshez
A munkavállalói jogok és az emberi jogok tekintetében a félidős értékelés úgy találta, hogy a GSP+ hatékony volt ezek előmozdításában mind a GSP+ nyomonkövetési mechanizmusa, mind a társulási kilátások révén (a kérelmet benyújtott országok esetében). A GSP+-nak való megfelelés gyakoribb és jobb hatókörű nyomonkövetése növelte az EU által kiváltott hatást.
A 2018–2019. évi beszámolási időszakban az Európai Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) ellenőrző missziókat hajtott végre Örményországban, Bolíviában, Kirgizisztánban, Mongóliában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Srí Lankán, Kambodzsában, Bangladesben és Mianmarban. A GSP által a munkahelyteremtésre gyakorolt hatás mellett – amellyel kapcsolatban a becslések Mianmarban 500 000, Bangladesben pedig 5 millió munkahelyet említenek – az EU szerepvállalása azt is eredményezte, hogy több figyelmet fordítottak a munkaügyi normákra, az emberi jogokra, és a GSP+ esetében a környezetvédelemre és a jó kormányzásra is.
A gyermekek jogai terén is történt előrelépés: Mongóliában elfogadták a gyermekjogok védelméről szóló jogszabályokat, és a kapcsolódó költségvetés is jelentősen nőtt. Paraguay erőfeszítéseket tett a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme érdekében. Srí Lankán sikerült 1 %-ra leszorítani a gyermekmunkát. Bolíviában hozzáigazították a munkavállalás alsó korhatárát az ILO szabványaihoz. Pakisztánban a kormány beleegyezett a gyermekmunkára vonatkozó felmérések elkészítésébe. A Zöld-foki-szigeteken jelentős előrelépés történt a kiskorú gyermekek szexuális kizsákmányolásának bűncselekménnyé nyilvánítása terén.
Az emberi jogokkal kapcsolatos potenciális visszalépéseket kezelik. A halálbüntetés újbóli bevezetésére irányuló felhívások aggodalomra adnak okot. A legaggasztóbb eset a fülöp-szigeteki, ahol ismételten szavazást kezdeményeztek a halálbüntetésről szóló törvényről. Egy ilyen törvénytervezet ellentétes lenne a Fülöp-szigetek által a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyve keretében tett kötelezettségvállalásokkal. Srí Lankán aggodalomra adnak okot azok a nyilatkozatok, melyek szerint újra kivégzéseket fognak végrehajtani. Ennek ellenére az összkép nem teljesen borús: a közelmúlt egyik GSP+-missziója alkalmával például Srí Lanka kormánytisztviselői bizakodóak voltak a moratórium fennmaradását illetően.Mongólia saját értékelése megállapította, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése összeegyeztethetetlen lenne nemzetközi kötelezettségeivel. Ez az értékelés hozzájárult a halálbüntetés újbóli bevezetésére irányuló tervek ellensúlyozásához. Végezetül Pakisztánban jelenleg folyik a vita a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények számának csökkentéséről; máris jelentősen csökkent a kivégzések száma és megreformálták a kegyelmi kérelmekre vonatkozó eljárást.
Néhány országban szűkül a civil társadalom tere. Pakisztánból számos nemzetközi NGO-t kiutasítottak, ami hatással van az országban még mindig jelen lévő szervezetek szabadságaira. A véleménynyilvánítás szabadsága veszélyben van, a médiában is. Bolíviában az emberijog-védők és újságírók elleni szóbeli és fizikai erőszakról számoltak be, továbbá egyre több büntetőeljárást indítanak e személyek ellen. A Fülöp-szigeteken komoly aggodalomra ad okot az illegális kábítószerek elleni kampányhoz kapcsolódó halálesetek száma, valamint az összes haláleset hatékony, pártatlan és átlátható kivizsgálásának elmaradása. A civil társadalom tere is egyre szűkebb a terrorizmus elleni háborúval összefüggésben hozott intézkedések miatt. Ez a civil társadalom tagjai, az emberijog-védők, az őslakos népek, az újságírók és az ügyvédek elleni erőszak fokozódásához vezetett. Kambodzsában az elmúlt három évben romlott a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság, többek között csökkent a politikai ellenzék, a média és a civil társadalom mozgástere.
Örményországban viszont jelentősen javult a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának helyzete a 2018. évi bársonyos forradalom során.
A munkavállalói jogok területén Srí Lankán, Pakisztánban, Bangladesben és Mianmarban továbbra is aggodalomra ad okot az egyesülés szabadsága. Kirgizisztánban a szakszervezeti törvény tervezetének elfogadása drasztikusan korlátozná a szakszervezetek függetlenségét. A Fülöp-szigeteken a Kongresszus elfogadta az állások biztonságáról szóló törvényt, hogy véget vessen a szerződéskötésekkel való visszaéléseknek, de az elnök ezt a közelmúltban megvétózta.
A környezet és az éghajlatváltozás tekintetében az országok javították a jelentéstételt (pl. a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény tekintetében). Minden kedvezményezett aláírta a Párizsi Megállapodást, valamint a Montreali Jegyzőkönyv kigali módosítását. Ugyanakkor nagyobb hatást lehetne kiváltani, ha nagyobb figyelem összpontosulna a környezetvédelemre az ellenőrzés során. A Biológiai Sokféleség Egyezmény keretébe tartozó, a biológiai sokféleségre vonatkozó 2020 utáni globális keretrendszertől azt várják, hogy erőteljesebb célkitűzéseket és felülvizsgálati mechanizmusokat határoz majd meg az egyes országok által tett előrehaladás és végrehajtás vonatkozásában.
6.A GSP általános előírása
A 2018–2019-es beszámolási időszakban Ghána, Elefántcsontpart és Szváziföld kikerült a GSP-rendszerből az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodások miatt, egy ország (Szamoa) pedig csatlakozott az LDC-státuszból való kiemelkedés miatt, így a beszámolási időszak végére összesen 15 kedvezményezettje volt a GSP általános előírásának. Az alábbi ábra a GSP általános előírása keretében 2018-ban bonyolított kedvezményes behozatal XVII bontását mutatja.
3. ábra A GSP általános előírásának legnagyobb kedvezményezettjei 2018-ban
(uniós behozatal millió EUR-ban)
Annak ellenére, hogy a GSP-behozatal enyhén csökkent (a 2016. évi 16,6 milliárd EUR-ról 16,4 milliárd EUR-ra 2018-ra), a GSP általános előírásának legnagyobb kedvezményezettje továbbra is India – az EU-ba irányuló összes GSP-behozatal 50,8 %-ával. Indiát Vietnám (27,9 %) és Indonézia (20,5 %) követi. Az első ötbe még Nigéria és Üzbegisztán került be, marginális arányokkal (0,4 %, illetve 0,3 %).
Termékek átsorolása
A termékek átsorolása azt jelenti, hogy konkrét áruosztályok tekintetében megszűnnek a GSP-kedvezményezettek számára biztosított preferenciák, mivel az érintett termékek behozatala már nem igényel uniós kedvezményeket. Az átsorolás a GSP általános előírását érinti. Az új átsorolások a 2020. január 1.–2022. december 31-ig tartó időszakban alkalmazandók.
2. táblázat Termékátsorolások a 2017–2019-es, valamint a 2020–2022-es időszakban
|
GSP-kedvezményezett ország |
2019. december 31-ig átsorolt GSP-áruosztály |
2020. január 1-jétől átsorolt GSP-áruosztály |
Árumegnevezés |
|
India |
S-5 |
Ásványi termékek |
|
|
S-6a |
S-6a |
Szervetlen és szerves vegyi anyagok |
|
|
S-11a |
S-11a |
Textiltermékek |
|
|
S-14 |
S-14 |
Gyöngyök és nemesfémek |
|
|
S-15a |
S-15a |
Vas, acél, valamint vas- és acéláruk |
|
|
S-15b |
S-15b |
Nem nemesfémek (kivéve vas és acél) és ezekből készült áruk (kivéve vasból és acélból készült áruk) |
|
|
S-17a |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, vasúti járművek |
||
|
S-17b |
S-17b |
Gépjárművek, kerékpárok, légi járművek, űrhajók, hajók és csónakok |
|
|
Indonézia |
S-1a |
S-1a |
Élő állatok és állati termékek, a halakat kivéve |
|
S-3 |
S-3 |
Állati vagy növényi olajok, zsírok és viaszok |
|
|
S-5 |
Ásványi termékek |
||
|
S-9a |
Fa és faipari termékek; faszén |
||
|
Kenya |
S-2a |
S-2a |
Élő növények és virágkertészeti termékek |
|
Ukrajna |
S-17a |
Vasúti és villamosvasúti járművek és termékek |
|
|
S-3 |
Állati vagy növényi olajok, zsírok és viaszok |
7.A GSP+ előírás
A GSP+ előírás az EU egyik elsődleges eszköze a kiszolgáltatott fejlődő országok fenntartható fejlődésének előmozdítására. A kedvezményezett országoknak két további kritériumcsoportnak kell megfelelniük: i. sebezhetőség (amely az importrészesedésből és a gazdasági diverzifikációból tevődik össze) és ii. fenntartható fejlődés. Az utóbbi tekintetében 27 alapvető emberi jogi, munkavállalói jogi, környezetvédelmi és jó kormányzásról szóló nemzetközi egyezményt kell megerősítenie az országoknak. Ezenfelül az érintett országok nem fogalmazhatnak meg olyan fenntartásokat, amelyeket tiltanak ezek az egyezmények; továbbá az említett egyezmények nyomonkövetési szerveinek legfrissebb következtetései nem tartalmazhatnak olyan megállapítást, mely szerint komoly probléma lenne az egyezmények hatékony végrehajtásával. A 2018–2019-es beszámolási időszakban 9 GSP+-kedvezményezett volt: Örményország, Bolívia, Zöld-foki-szigetek, Kirgizisztán, Mongólia, Pakisztán, Paraguay, Fülöp-szigetek és Srí Lanka.
Paraguay 2019. január 1-je óta nem részesült GSP+ kedvezményben, mivel három egymást követő évben a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országnak minősítették. A 4. ábra a GSP+-országokból származó 2018. évi kedvezményes behozatal értékét mutatja. A behozatal legnagyobb része Pakisztánból származott, mely ország az EU-ba irányuló összes GSP+-behozatal 62,2 %-át szállította (2018-ban 74 %-ot).
4. ábra A GSP+ előírás legnagyobb kedvezményezettjei 2018-ban (az EU-ba irányuló import millió EUR-ban)
8.A fegyver kivételével mindent (EBA) előírás
Az EBA egy olyan kiemelt uniós kereskedelmi eszköz, melyet a világ legszegényebb és leggyengébb országai, vagyis az LDC-országok megsegítésére alakították ki. 2019-ben egy ország (Szamoa) került ki az előírásból, mivel 2014-ben kiemelkedett az LDC-státuszból, így összesen 48 kedvezményezettje van az előírásnak.
Az 5. ábra az EBA-kedvezményezettektől származó és az EU-ba irányuló 2018. évi kedvezményes behozatal érték szerinti és százalékos megoszlását szemlélteti. Az EBA keretében bonyolított behozatal legnagyobb része Bangladesből (61,8 %) érkezett, majd Kambodzsa (18,4 %) és Mianmar/Burma (7,1 %) következik a sorban. Az összes GSP-kedvezményezettet tekintve Banglades 2018-ban megelőzte Indiát (16,8 milliárd EUR kedvezményes behozatallal, India 16,4 milliárd EUR behozatalával szemben).
5. ábra A fegyver kivételével mindent előírás legnagyobb kedvezményezettje 2018-ban (uniós behozatal millió EUR-ban)
9.Partnerség
A GSP több egyszerű kereskedelmi eszköznél: a nemzetközi egyezmények hatékony végrehajtásáról az EU-val folytatott párbeszéd az érintett országok hosszabb távú fenntartható fejlődését támogatja.
Az EU finanszírozást is nyújt a partnereknek, hogy segítse az egyezmények végrehajtását és a kedvezmények jobb kihasználását:
Mongóliában sikerült olyan termékeket azonosítani, amelyek a GSP+ előírás alkalmazásával forgalmazhatók az EU-ban. Az uniós költségvetés-támogatás – a kormány kérésére – a gyermekmunkára vonatkozó felmérést is magában foglalt. Srí Lankán az EU segített a nemzeti exportstratégia kialakításában. A Kirgiz Köztársaságban az EU technikai segítségnyújtása segített az uniós előírásokkal, eljárásokkal és üzleti modellekkel kapcsolatos ismeretek növelésében, és ezáltal javult a kedvezmények kihasználásának aránya. Örményországban a regionális civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás hozzájárult ahhoz, hogy tényeken alapuló alternatív jelentések készüljenek az ENSZ jelentéseihez. A Zöld-foki-szigeteken az EU támogatást nyújtott a háztartási alkalmazottak első szövetségének. Bolíviában az EU támogatást nyújtott egy olyan központ kialakításához, amely online pro bono jogi tanácsadást nyújt a politikai erőszak eseteiben. Pakisztánban az EU a mezőgazdaságban dolgozó punjabi nők társadalmi-gazdasági jogainak megerősítésére törekvő projektet támogatott; A „SMART Mianmar” projekt a ruházati cikkek fenntartható fogyasztását és előállítását kívánja előmozdítani. A „kereskedelemmel a tisztességes munkáért” projekten keresztül az EU együttműködik az ILO-val azon, hogy javuljon az alapvető ILO-egyezmények alkalmazása Bangladesben.
10.Következtetés
Az EU egyoldalú kereskedelmi preferenciái segítik az országokat abban, hogy a kereskedelem segítségével, érték alapú gazdaságok kialakítása útján úrrá legyenek a szegénységen: az uniós behozatal több mint 10 %-a GSP-kedvezményezett országokból származik (beleértve a nem preferenciális behozatalt is). Az Unióba irányuló export megkönnyítésével a GSP beruházásokat vonz, és támogatja a globális értékláncokba való integrációt. Mindez munkahelyeket és jövedelmet teremt.
A GSP ösztönzőleg hat a kedvezményezett országokban történő beruházásokra. Bár a kedvezményes import aránya korlátozott a teljes uniós importhoz képest – 2018-ban 3,8 % –, mégis arra ösztönözte a vállalatokat és a kormányokat, hogy az üzletet kapcsolják össze a fenntartható fejlődéssel. A jó kormányzás és az emberi jogok előmozdítása kiszámíthatóbb üzleti környezetet biztosít. A ruházati ágazatban az uniós vevők olyan új üzleti modelleket vezetnek be, amelyek magas(abb) szintű környezetvédelmi és munkaügyi normákat képviselnek. Ezek a nemzetközi értékek versenyképesebbé teszik a vállalkozásokat.
A GSP releváns kell, hogy maradjon a fejlődés szempontjából. A kereskedelmi megállapodások miatt a kedvezmények egyre kevésbé relevánsak. A többi szakpolitikával való összhang biztosítása még fontosabbá vált annak érdekében, hogy a kedvezményezettek kihasználhassák a GSP előnyeit. Idetartozik a gazdaságok diverzifikálásának támogatása; új beruházók vonzása; a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a tudatosság növelése.
A GSP-nek erős partnerségekre van szüksége: az EU továbbra is szorosan együttműködik a kedvezményezettekkel és az érintett felekkel. Ezek a partnerek – köztük az Európai Parlament és az európai uniós tagállamok – elengedhetetlenek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend előbbre viteléhez. Az EU ipara a magas szintű szabványok élvonalában van a munkaügyi normák, a termelési folyamatok és a környezetvédelem tekintetében, és saját üzleti terveik alapján képes támogatni az országok fenntartható fejlődését.
Az uniós piachoz való hozzáférés révén segítjük a fejlődő országoknak a gazdasági növekedés, a szegénység csökkentése, a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés megvalósítására irányuló erőfeszítéseit.
I. melléklet Kedvezményezettek
1. táblázat A GSP általános előírása
2. táblázat A GSP+ előírás
*A Világbank által a közepes jövedelmű országok felső sávjába való besorolástól függően.
3. táblázat A fegyver kivételével mindent (EBA) előírás
II. MELLÉKLET – statisztikai információk
1. táblázat A kedvezményes behozatal értéke az összes GSP-országra nézve (ezer EUR)*
2. táblázat A kedvezményes behozatal értéke a GSP általános előírásában részt vevő országokra nézve (ezer EUR)*
* A teljes behozatal minden importot magában foglal, ideértve azokat a termékeket is, amelyeknél automatikusan jár a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) szerinti nulla százalékos vámtétel. Az „EBA-jogosult behozatal” kizárólag azokat az EBA-előírás alá tartozó termékeket jelenti, amelyekre egyébként nem vonatkozik a legnagyobb kedvezményes nulla százalékos vámtétel.
4. táblázat A kedvezményes behozatal értéke GSP+-országonként (ezer EUR)*
Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31.).
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 978/2012/EU rendelet alkalmazásáról {SWD(2018) 430 final}, COM(2018) 665 final, Brüsszel, 2018.10.4.
http://trade.ec.europa.eu/civilsoc/meetdetails.cfm?meet=11541
Lásd a „Legkevésbé fejlett országok exportérdekű termékeinek és szolgáltatásainak piacra jutása” című dokumentumot. A WTO titkárságának feljegyzése, WT/COMTD/LDC/W/66, 2018. október 2.
A Bizottság (EU) 2019/249 végrehajtási rendelete (2019. február 12.)(HL L 42., 2019.2.13.).
A Bizottság (EU) 2015/1979 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 28.) (HL L 289., 2015.11.5.).
A Bizottság (EU) 2018/148 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 27.)(HL L 26., 2018.1.31.).
A Bizottság (EU) 2015/1979 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 28.) (HL L 289., 2015.11.5.).
A Bizottság (EU) 2017/217 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. december 5.) (HL L 34., 2017.2.9.).
A Bizottság (EU) 2015/1979 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 28.) (HL L 289., 2015.11.5.).
A Bizottság (EU) 2018/148 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 27.) (HL L 26., 2018.1.31.).
A Bizottság (EU) 2019/67 végrehajtási rendelete (2019. január 16.)(HL L 15., 2019.1.17.).
A Bizottság végrehajtási határozata (2019. február 11.) a Kambodzsai Királyságnak nyújtott tarifális preferenciáknak a 978/2012/EU rendelet 19. cikke szerinti ideiglenes visszavonására vonatkozó eljárás megindításáról (HL C 55., 2019.2.12.).
Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. március 14.) a 978/2012/EU GSP-rendelet végrehajtásáról (2018/2107 (INI)).
A GSP-rendelet 35. cikke határozza meg e jelentés statisztikaiadat-alapját. Az adatokat a COMEXT-adatbázisból 2019 szeptemberében kinyert adatok alapján (az Extrastat-jogszabály rendelkezései szerint (471/2009/EK rendelet)), továbbá az Eurostat adataiból a DG TRADE összesítette. Az elemzés csak a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámeljárás alá tartozó uniós behozatalt („normál kereskedelem”) veszi figyelembe, így alacsonyabb lehet, mint a teljes behozatal összege. Az adatok nem tartalmazzák az olyan speciális KN-kódokat, amelyek nem részei a GSP-nek, valamint a statisztikai szempontból bizalmasnak számító kereskedelmet sem. A statisztikai szempontból bizalmasnak számító kereskedelmet annak megelőzése érdekében nem tartalmazza, hogy nem kívánt módon eltérítsen egy uniós importőrt a Comext kereskedelmi statisztikáktól, továbbá hogy az elemzést esetleges hatások érjék egyes GSP-kedvezményezettek vagy termékek (árukódok) szintjén.
COM(2018) 665 final, Brüsszel, 2018.10.4.
A kedvezményes behozatal azt a jogosult behozatalt jelenti, amely esetében ténylegesen alkalmazták a GSP-kedvezményeket.