A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra

(2021/C 300/05)

Előadó: Yoomi RENSTRÖM (SE/PES), helyi képviselő-testület tagja: Ovanåkers Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra COM(2020) 565 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli az Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra című közleményt. Az RB hangsúlyozza, hogy az egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető értéke. Ez tükröződik a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában is, amelyek az EU feladatává teszik a megkülönböztetés elleni küzdelmet;

2.

aggodalmát fejezi ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által készített 2019. évi alapjogi jelentés megállapításai miatt, amelyek megerősítik, hogy a rasszizmus elleni küzdelemre vonatkozó, régóta hatályos uniós jogszabályok ellenére az etnikai kisebbségek és a migránsok továbbra is zaklatásnak és megkülönböztetésnek vannak kitéve az EU-ban. A jelentés szerint a 27 uniós tagállam közül csak 15-nek van a rasszizmus és az etnikai alapú megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló konkrét cselekvési terve és stratégiája, és még mindig vannak hiányosságok a rasszizmus bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló nemzeti jogszabályokban;

3.

hasonlóképpen aggodalmát fejezi ki a Diszkrimináció az Európai Unióban című tematikus Eurobarométer-felmérés (1) eredményei miatt. Ezek szerint ugyanis a válaszadók közel 59 %-a úgy véli, hogy országában az etnikai származáson alapuló, és különösen a bőrszín alapján történő megkülönböztetés általános jelenség. A tapasztalatok, vélemények és attitűdök azonban a megkülönböztetés által sújtott csoportoktól és az egyes országoktól függően továbbra is igen eltérőek;

4.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalta, hogy átfogó értékelést készít a megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem meglévő uniós jogi keretéről, nyomon követi a faji egyenlőségről szóló irányelv (2) alkalmazását, és biztosítja a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározat (3) helyes végrehajtását;

5.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak minden területen prioritásként kell kezelnie a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet, de megjegyzi, hogy jelenleg hiányosságok vannak a megkülönböztetést tiltó uniós jogszabályokban, mivel a megkülönböztetés bizonyos fajtáit tiltó szabályokat csak a foglalkoztatás és a munkavégzés területén találunk. Az RB arra kéri a tagállamok Tanácson belüli képviselőit, hogy zárják le az egyenlő bánásmódról szóló horizontális irányelvről (4) szóló tárgyalásokat, hiszen az irányelvet az Európai Bizottság 2008-as javaslata óta még nem fogadták el;

6.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság most első alkalommal elismerte, hogy létezik strukturális rasszizmus, mégpedig annak a társadalmi, gazdasági és politikai rendszernek a részeként, amelyben mindannyian élünk, és hogy szükségesnek tartja, hogy ezt a kérdést átfogó politikával kezeljék. Ehhez változtatni kell a rasszizmussal kapcsolatos uniós megközelítésen;

7.

üdvözli, hogy a cselekvési terv egy sor olyan intézkedést javasol, amelyek összefogják a társadalom valamennyi döntéshozatali szintjét, valamint a civil társadalmat és az egyenlőséggel foglalkozó szerveket, hogy Európában hatékonyabban lehessen küzdeni a rasszizmus ellen, például rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervek révén;

8.

megjegyzi, hogy a cselekvési terv előrelépést jelent a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben foglalt fenntartható fejlődési célok, különösen az egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozó 10. cél elérése felé;

9.

arra számít, hogy a szociális jogok európai pillérére vonatkozó, 2021-ben közzéteendő cselekvési terv további támogatást fog nyújtani a munkaerőpiaci egyenlőség eléréséhez, többek között a faji (5) vagy etnikai kisebbségekhez tartozók számára is;

Strukturális rasszizmus – az alapvető probléma kezelése

10.

hangsúlyozza, hogy szem előtt kell tartani a rasszizmus történelmi gyökereit. A kolonializmus, a rabszolgaság és a holokauszt emlékének ébren tartása fontos tényező a befogadás és a megértés előmozdításában. Az RB olyan ellennarratívákat szorgalmaz, amelyek elítélik a rasszizmust, társadalmi befogadásra ösztönöznek, és faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül erősítik az emberek szerepvállalását;

11.

hangsúlyozza, hogy a strukturális rasszizmus hatékony kezelésének egyik kulcsfontosságú lépése az, hogy meghatározzuk, melyek azok a területek, ahol a rasszizmus továbbra is fennáll. Ilyen például az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a jogrendszer, a bűnüldözés vagy a migráció ellenőrzése, valamint a politikai részvétel és képviselet;

12.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy globális szemszögből, illetve az európai bevándorláspolitikával és a közös európai menekültügyi politikával együtt vizsgálja meg a rasszizmus elleni cselekvési tervet;

13.

hangsúlyozza, hogy átfogó adatokra van szükség az Európában előforduló faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetésről. Ha nem mérjük és számszerűsítjük a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség mértékét, nagyon nehéz lesz azokat hatékonyan kezelni. Az egyenlőségre vonatkozó adatok hatékony eszközöket kínálhatnak a megkülönböztetés és a kirekesztés elleni küzdelemhez, és rávilágíthatnak a megkülönböztetés kockázatának kitett csoportok helyzetére. A cél az, hogy inkluzív politikák jöjjenek létre és biztosítva legyen a végrehajtásuk;

14.

úgy véli, hogy az egyenlőségre vonatkozó adatok segítségével jobban megérthetjük a strukturális rasszizmus mértékét és azt, hogy hogyan lehet küzdeni ellene, de új módszerekre van szükség a megkülönböztetésről és az egyenlőségről szóló adatok gyűjtéséhez. Az alkotmányos normáknak, az uniós adatvédelmi jognak és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való teljes körű megfelelés előfeltétele annak, hogy mérsékelni lehessen a különféle visszaélések potenciális kockázatát;

15.

üdvözli az Európai Bizottság azon döntését, hogy önkéntes és anonim alapon – tehát teljes mértékben tiszteletben tartva az adatgyűjtési szabályokat –, célzott felmérés segítségével adatokat gyűjt személyzetének faji és etnikai sokszínűségéről. Hangsúlyozza e tekintetben, hogy valamennyi uniós szervnek hasonló értékeléseket kell végeznie, hiszen az uniós közigazgatás valamennyi szintjén megvalósuló faji és etnikai képviselet kulcsfontosságú az egyenlőség eléréséhez;

16.

ismételten „hangsúlyozza, hogy interszekcionális megközelítést kell alkalmazni ahhoz, hogy a stratégia végrehajtásába bevonják a hátrányos helyzetű személyeket, akik akár többszörös megkülönböztetéssel is szembesülhetnek” (6), különös tekintettel az olyan kiszolgáltatott helyzetű csoportokra, mint többek között a migráns hátterű nők, a kísérő nélküli migráns gyermekek és serdülők vagy az LMTBI-személyek. Ezért azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a tagállamokkal együttműködésben fejlessze tovább az interszekcionális megközelítést, és dolgozzon ki orientációs útmutatót arra, hogy a közpolitikák tervezése, irányítása és értékelése során könnyebb legyen végrehajtani az ilyen megközelítést;

17.

emlékeztet arra, hogy a kísérő nélküli külföldi kiskorúak olyan csoportot alkotnak, amely rendkívül kiszolgáltatott a rasszizmus szempontjából, és – a 2021–2024-es időszakra vonatkozó uniós gyermekjogi stratégiával összhangban – kiemelt figyelmet igényel;

18.

kéri, hogy valamennyi uniós politikában általánosan érvényesítsenek rasszizmus elleni intézkedéseket. A Régiók Európai Bizottsága hangsúlyozza, hogy a többszörös megkülönböztetés elleni hatékony küzdelem érdekében minden megkülönböztetést tiltó politikának interszekcionális megközelítést is alkalmaznia kell;

19.

úgy véli, hogy a strukturális rasszizmus gazdasági dimenzióját gyakran figyelmen kívül hagyják, pedig az jelentős gazdasági költségekkel jár, mivel megakadályozza, hogy az emberek kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket. Ha egy társadalom kevésbé rasszista, gazdasága erősebb lesz;

20.

hangsúlyozza, hogy a Covid19 rávilágított az Európában meglévő egyenlőtlenségekre, marginalizálódásra és hátrányos megkülönböztetésre és súlyosbította azokat, továbbá megerősítette a strukturális rasszizmust. Az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre a válság még nagyobb csapást mér. A munkahelyét és jövedelmét elveszített több millió munkavállaló mellett a legsúlyosabban érintettek a határokon rekedt migránsok, a bizonytalan állásban dolgozók, az okmányokkal nem rendelkezők, az alacsony jövedelmű családok, a hajléktalanok, az idősek, a nők, valamint a fogyatékossággal élők vagy krónikus betegségben szenvedők – köztük számos faji és etnikai kisebbség. Ezért a világjárványra adott válasznak mindenképpen tiltania kell a hátrányos megkülönböztetést, és közvetve és közvetlenül is hatnia kell a társadalom különböző területein jelentkező rasszizmusra;

21.

megismétli, hogy „a digitalizáció térhódítása jellemezte korunkra való tekintettel határozott intézkedéseket kér a polgári szabadságjogok és a demokrácia védelme érdekében, többek között a teljes körű digitális felügyelet veszélyének csökkentésére és a digitális térben megjelenő álhírek, dezinformációs kampányok, gyűlöletbeszéd és hátrányos megkülönböztetések – különösen a rasszizmus – elleni küzdelemre irányulóan, függetlenül attól, hogy ezek a negatív fejlemények az EU-n belülről vagy kívülről erednek-e” (7);

22.

ezenkívül ismét „hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó jövőbeli szabályozási keret alapvető eleme olyan biztosítékok bevezetése, amelyek gondoskodnak arról, hogy a mesterséges intelligencia előítéletektől mentes legyen, és ne ismételje meg a nemen, etnikai hovatartozáson, fogyatékosságon vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést” (8);

23.

hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a bűnüldöző hatóságok körében tapasztalható diszkriminatív hozzáállással, a rendőri brutalitással és a bizonyos faji vagy etnikai csoportokat érintő etnikai alapú profilalkotással, és úgy véli, hogy a rendőrségnek és a bűnüldöző hatóságoknak példát kell mutatniuk a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén;

24.

elengedhetetlennek tartja, hogy azokban a tagállamokban, ahol a helyi és regionális önkormányzatoknak rendfenntartási hatáskörük van, intézkedéseket hozzanak a bűnüldözésben előforduló rasszizmus leküzdésére és megelőzésére, ellenőrizzék a rendőrségi gyakorlatokat, beruházzanak e hatóságok képzésébe és fejlesztésébe, és átlátható módon kezeljék az etnikai alapú profilalkotással kapcsolatos adatokat. A helyi és regionális önkormányzatoknak olyan átfogó helyi erőszakmegelőzési programokat is ki kell dolgozniuk, amelyek a közbiztonságon, valamint az uniós megkülönböztetésmentességi normáknak a rendfenntartás terén történő maradéktalan tiszteletben tartásán alapulnak;

25.

ismét „hangsúlyozza, hogy a középpontban egy olyan társadalom kell, hogy álljon, amelyben minden csoport emberi jogait teljes mértékben tiszteletben tartják, és amely eleget tesz a nemzetközi és regionális normáknak, gondolva itt többek között a diszkrimináció, a rasszizmus és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemre az erőszakos radikalizálódás megelőzése és az ellene való fellépés során” (9);

Helyi és regionális önkormányzatok a frontvonalban

26.

üdvözli, hogy az EU 2020 és 2025 közötti időszakra szóló, rasszizmus elleni cselekvési terve a helyi és regionális önkormányzatokat helyezi a rasszizmus elleni küzdelem középpontjába. Az RB megjegyzi, hogy a lakossághoz való közelségük miatt a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak az európai értékek előmozdításában és tiszteletben tartásában, és élenjárnak a rasszizmus és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemben, a kiszolgáltatott csoportok és kisebbségek védelmében, valamint a társadalmi kohézió előmozdításában;

27.

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat ismerjék el stratégiai partnerként a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében, tekintettel felelősségi körükre és arra, hogy a hatáskörükön belül már most is fontos rasszizmusellenes munkát végeznek;

28.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a rasszizmussal kapcsolatos tudatosság, képzés és oktatás előmozdításában, különösen a fiatalok körében;

29.

rendkívül fontosnak tartja, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben az uniós alapokból és a Next Generation EU eszközből pénzügyi forrásokat különítsenek el a helyi és regionális önkormányzatok számára arra, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást, valamint fellépjenek a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés ellen olyan területeken, mint a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz, a szociális jóléthez, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább kiszolgáltatott helyzetben levő csoportokra, valamint forrásokat kell elkülöníteni a kísérő nélküli külföldi gyermekek támogatásához és segítéséhez, hiszen ez sok esetben a helyi és regionális önkormányzatok feladata;

30.

úgy véli, hogy a rasszizmus elleni nemzeti szintű cselekvési tervek elfogadása mellett helyi és regionális cselekvési tervek kidolgozása is hasznos lehet, melyek konkrét intézkedésekkel segíthetik a strukturális rasszizmus kezelését. Ez az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) álláspontját is tükrözi, mely a 2019. évi jelentésében hangsúlyozza, hogy a rasszizmus elleni küzdelem terén minden szinten cselekvési tervekre van szükség. A helyi és regionális önkormányzatokat megfelelően támogatni kell a szubnacionális cselekvési tervek kidolgozásában, többek közt a kapacitásépítést elősegítő ad hoc kezdeményezések révén;

31.

felajánlja, hogy közreműködik ebben, platformot biztosítva olyan, a rasszizmus elleni helyi és regionális szintű intézkedések továbbfejlesztéséhez, melyek például a társadalmi integráció támogatására, az energiaszegénység elleni küzdelemre és a tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés előmozdítására alapulnak;

32.

a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervek legitimitásának biztosítása és a rasszizmus elleni hatékonyabb európai küzdelem érdekében hangsúlyozza a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalom bevonásának fontosságát; Emellett az is fontos, hogy az országok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, valamint a különböző kormányzati szintek által kidolgozott rasszizmus elleni nemzeti és regionális tervekben előirányzott célkitűzéseket és fellépéseket;

33.

úgy véli, hogy a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervekre vonatkozó jövőbeli európai bizottsági javaslatokban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében jól kidolgozott folyamatokra van szükség annak biztosításához, hogy a cselekvési terveket a kitűzött határidőn belül végrehajtsák, azok egyértelmű és mérhető célokat tartalmazzanak, és hogy az előrehaladást mind nemzeti, mind európai szinten nyomon kövessék, és az Európai Bizottság teljes mértékben felelősséget vállaljon a nyomon követés rá eső részéért;

34.

hangsúlyozza, hogy elő kell irányozni, hogy a rasszizmus elleni nemzeti cselekvési tervek eredményességét két évvel a létrehozásuk után értékeljék, a helyi és regionális önkormányzatok észrevételeinek teljes körű figyelembevétele mellett;

A Régiók Európai Bizottsága, az uniós intézmények és a rasszizmus elleni kezdeményezések

35.

támogatja az UNESCO „Európai Városok Koalíciója a Rasszizmus Ellen” (ECCAR) kezdeményezését, és különösen üdvözli a rasszizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos európai projekteket, többek között az Európai Bizottság Jogok, egyenlőség és polgárság programja keretében nemrégiben támogatást kapott „A rasszizmus elleni mindennapos küzdelem támogatása” (SUPER) projektet;

36.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy minden évben hivatalosan vonja be az RB-t a befogadás és a sokszínűség európai fővárosának/fővárosainak kijelölésébe, mellyel elismeri és kiemeli a városok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy helyi szinten határozott befogadási stratégiákat vezessenek be;

37.

nagy örömmel vesz részt hivatalos partnerként a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjával összefüggésben 2021. március 21-én tartandó rasszizmusellenes csúcstalálkozó megszervezésében;

38.

úgy véli, hogy mivel az RB és a helyi és regionális önkormányzatok az élvonalban küzdenek a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen, hivatalos szerepet kell játszaniuk az uniós intézményekkel folytatott eszmecserékben, rendszeres konzultációkban és párbeszédben;

39.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kiterjedt erőfeszítéseit, hogy megerősítse az alapvető értékeken alapuló szakpolitikákat, és hogy a különböző típusú (faji alapú, az LMBTIQ-személyekre, a romákra és a fogyatékkal élőkre vonatkozó, illetve az antiszemitizmusra épülő) megkülönböztetés kezelését célzó számos cselekvési terv és stratégia révén létrehozza az EU egyenlőségközpontú Unióját. Tekintve azonban a fenti stratégiák horizontális jellegét, az RB helyesnek tartaná, ha nemcsak egyedi, hanem interszekcionális eredményjelentések is születnének, melyek értékelik a különböző stratégiák közötti kapcsolódásokat és a stratégiák kumulatív hatását azokban az esetekben, amikor nemzeti, regionális vagy helyi szinten a diszkrimináció egyszerre többféle formája fordul elő;

40.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy létrehozza az egyenlőségközpontú Uniót, amely az új belső Esélyegyenlőségi Munkacsoport segítségével minden ember érdekeit védi, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül, azáltal, hogy az egyenlőséget és az interszekcionalitást beépíti valamennyi uniós politikába, jogszabályba és finanszírozási programba;

41.

várakozással tekint a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, az Európai Bizottság által kinevezendő koordinátorral való együttműködés elé;

42.

az Európai Bizottság felhívásának eleget téve jó példával fog elöl járni, és munkaerő-felvételi és kiválasztási intézkedések révén javítani fogja az RB személyzetének reprezentativitását.

---

(1)  https://data.europa.eu/euodp/hu/data/dataset/S2251_91_4_493_ENG/resource/afca8c2e-a0a8-4a22-84ef-29a3a1fb9a1b.

(2)  2000/43/EK irányelv a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról.

(3)  A Tanács 2008/913/IB kerethatározata.

(4)  Az egyenlő bánásmód elvéről szóló irányelvjavaslat, COM(2008) 426 final.

(5)  A „faji származás” kifejezés használata a cselekvési tervhez hasonlóan ebben a dokumentumban sem jelenti azon elméletek elfogadását, amelyek különböző emberi fajok létezésének megállapítására irányulnak.

(6)  2016/2020. sz. RB-vélemény: Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia.

(7)  2354/2020. sz. RB-vélemény: Az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia és az európai adatstratégia.

(8)  2014/2020. sz. RB-vélemény: Mesterséges intelligencia: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése.

(9)  6329/2015. sz. RB-vélemény: A radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem: megelőző mechanizmusok helyi és regionális szinten.