A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az egységes piac előtt álló akadályokról szóló jelentés és az egységes piac érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv

(2020/C 440/06)

Előadó:

Tadeusz TRUSKOLASKI (PL/EA), Białystok polgármestere

Referenciaszövegek:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A belső piaci akadályok azonosítása és kiküszöbölése

COM(2020) 93 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó hosszú távú cselekvési terv

COM(2020) 94 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Háttér

úgy véli, hogy az európai egységes piac az Európai Unió (EU) egyik legfontosabb vívmánya, amely olyan, egyedülálló integrációs modellt képvisel a világon, amely garantálja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását az EU egész területén, valamint a társult országokban és régiókban;

hangsúlyozza, hogy az európai egységes piaci politika kulcsszerepet játszik a fenntartható növekedésre és az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére irányuló stratégia végrehajtásában. Az európai egységes piac kialakítása ösztönzi a kereskedelmet, és vonzóbbá teszi Európát a külföldi befektetések számára;

kiemeli, hogy az európai egységes piac az EU gazdasági és politikai integrációjának központi eleme, mivel 450 millió fogyasztót és 22,5 millió – ezzel az EU összes vállalkozásának mintegy 99 %-át képviselő – kis- és középvállalkozást (kkv) foglal magában;

hangsúlyozza, hogy az európai egységes piac évente 14 billió EUR bruttó hazai terméket (GDP) biztosít. Ez garantálja az európai gazdaság működését, illetve gondoskodik a fejlődésről az európaiak javára;

rámutat, mennyire fontos az európai egységes piaci árukereskedelem, amely az EU teljes GDP-jének egynegyedét teszi ki, és a világ árukereskedelmének csaknem egyhatodát képviseli;

egyetért az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságával (IMCO) abban, hogy az európai egységes piac kiteljesítése és ezzel az akadályok felszámolása évente legalább 183 milliárd EUR hozzáadott értéket generálhat a tagállamok számára. Ez az összeg az uniós GDP 1,2 %-ának felel meg;

nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy azonosítsa az európai egységes piac előtt álló akadályokat. Felhívja a figyelmet, hogy a 2020. március 10-i közlemény felvázolja azokat a vállalkozásokkal kapcsolatos legfontosabb problémákat, amelyeket haladéktalanul meg kell oldani. Sajnálja azonban, hogy az Európai Bizottság két közleménye elsősorban a vállalkozások által érzékelt akadályokra összpontosít, és nem foglalkozik a többi szociális partner által felvetett aggályokkal, illetve csak érintőlegesen foglalkozik a fogyasztói szempontokkal;

megjegyzi, hogy az egységes piaci eredménytábla 2020. évi, 2020. július 3-án közzétett kiadása arra a következtetésre jut, hogy az uniós jogszabályok átültetésének javulása ellenére (ami különösen a fogyasztóvédelmi jogszabályok terén figyelhető meg, ahol az átültetési deficit 15 %-kal csökkent) a kötelezettségszegési eljárások száma nem csökken, ami továbbra is a „hiányos” vagy „helytelen” átültetésekre vezethető vissza. Az RB-t aggasztja továbbá, hogy a legtöbb (28 %-nyi) piaci jogsértési ügy a környezetvédelemmel kapcsolatos (amit 17 %-kal a közlekedés, majd 10 %-kal az adózás követ);

úgy véli, hogy az egységes piac jelenlegi szabályai és eszközei a kialakításukat tekintve jobban megfelelnek az árukereskedelemnek, mint a szolgáltatásoknak. Hangsúlyozza, hogy olyan rugalmas eszközöket kell kidolgozni, amelyek gyorsan hozzáigazíthatók a változó és kialakulóban lévő termékekhez és szolgáltatásokhoz;

10.

úgy véli, hogy az európai egységes piacra vonatkozó új stratégiában az akadályok tényleges felszámolását és az információhoz való jobb hozzáférést kell prioritásnak tekinteni;

Az egységes piac előtt álló akadályok – források és következmények

11.

felhívja a figyelmet, hogy az európai egységes piac előtt álló akadályok felszámolása konkrétan a tagállamok közötti jogrendi eltérések miatt ennyire hosszadalmas;

12.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a szabályozási különbségek különösen súlyos szabályozási terhet jelentenek a vállalkozások, főleg a kkv-k, köztük az induló és a növekvő innovatív vállalkozások, az innovátorok és az új üzleti modellek előmozdítói számára, ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a szükségtelen szabályozás felszámolására;

13.

hangsúlyozza, hogy elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknál korlátozott az adminisztratív kapacitás és az emberi erőforrás, így nem tudnak megbirkózni az összetett bürokratikus eljárásokkal. Az egységes piacon a határokon átnyúló együttműködés egyik akadálya az úgynevezett A1-es tanúsítvány, amely a munkavállalók kiküldetése kapcsán még a szomszédos országba irányuló rendszeres rövid kiküldetések esetében is időigényes formalitásokat követel meg. Ezek miatt erősen visszaeshetnek a határokon átnyúló tevékenységek, ami jelentősen ronthatja az egységes piac működését. Ezért arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy aktívan lépjen fel, és az uniós jogalkotókkal együttműködésben gondoskodjon a határ menti régiókban jelenleg alkalmazott A1-es tanúsítványra vonatkozó eljárás egyszerűsítéséről;

14.

úgy véli, hogy hatékonyabban kell érvényesíteni a Szerződésnek a behozatalra és a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások tilalmával kapcsolatos rendelkezéseit (EUMSZ 34–36. cikk), és figyelmet kell fordítani a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárásokra ((EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1)), valamint a kereskedelem műszaki akadályaira;

15.

kéri, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy új eszközt a piac működési zavarainak megfigyelésére, például a termékek „nyomon követése” révén, lehetővé téve az akadályok ellenőrzését a termelési, forgalmazási és értékesítési lánc egészében, valamint a fogyasztás és a hulladékkezelés során;

A jövőbeli európai gazdaság

16.

támogatja az európai iparstratégia eddig meghatározott prioritásait, amilyen például az európai zöld megállapodás és a digitalizáció célkitűzéseivel való összhang és ezzel párhuzamosan az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak átültetése, ami különösen a Covid19-világjárvány utáni időkben garanciát jelent a gazdaság fenntartható újjáépítésére;

17.

elismeri, hogy továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk: big data, 5G hálózatok, az innováció fejlődése (különös tekintettel az informatikára, a virtuális valóságra és a gépek autonómiájára), miközben továbbra is figyelni kell az ipari adatok szuverenitásának kiépítésére és védelmére;

18.

szorgalmazza az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) hatáskörének és földrajzi struktúrájának bővítését. Az európai vállalkozások fejlődésének garanciáját egy olyan, a szellemi tulajdonjogokat hatékonyan védő intézmény jelenti, amely elegendő költségvetéssel és emberi erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy világszerte felléphessen;

19.

elismeri, hogy a környezetvédelmi politikának vezető szerepet kell játszania az iparfejlesztésben. Ezért felhívja a figyelmet arra, hogy e cél elérése érdekében a különböző – köztük tudományos – tevékenységeknek arra kell összpontosítaniuk, hogy lefektessék a környezetbarát társadalom és üzleti szféra alapjait;

20.

megjegyzi, hogy átfogóan támogatni kell az energiaigényes iparágak korszerűsítését és dekarbonizációját. Ez azonban nem történhet úgy, hogy a termelést más országokba helyezik át, vagy olyan, harmadik országbeli alvállalkozókat vesznek igénybe, akik nem tartják tiszteletben az európai jogszabályokat;

21.

hangsúlyozza, hogy (pénzügyi és informatikai szempontból) támogatni kell a fenntartható és intelligens ágazatokat az energiahatékonyság, a mobilitás és a szennyező anyag-kibocsátás csökkentését célzó modellek terén.

22.

megérti, hogy diverzifikálni kell a termelést és mérsékelni a költségeket, de azt is szükségesnek tartja, hogy csökkentsük az európai vállalkozások függőségét más világrészbeli komponensektől. A jelenlegi Covid19-világjárvány rámutatott, hogy egyes gazdasági ágazatokban elő kellene mozdítani a helyi gazdaság megerősítését. Különösen az orvostechnikai eszközök területén fontos lenne az európai termelés növelése, és az ennek köszönhető függetlenség például az ázsiai piacoktól;

Szolgáltatások az egységes piacon

23.

hangsúlyozza a szolgáltatások kereskedelmének fontosságát az európai egységes piacon, mivel ezek teszik ki az EU összes gazdasági tevékenységének mintegy 70 %-át, és hasonló arányban képviseltetik magukat a foglalkoztatásban is;

24.

úgy véli, hogy a szolgáltatási irányelv hatékonyabb végrehajtása érdekében az Európai Bizottságnak több erőforrást kellene fordítania a szolgáltatások kereskedelmének növelésére;

25.

szorgalmazza, hogy a stratégia továbbfejlesztése során használják ki azokat a lehetőségeket és ismereteket, amelyekkel a helyi és regionális önkormányzatok rendelkeznek, mivel nap mint nap találkoznak a mikro- és kisvállalkozások kategóriájához tartozó vállalkozások képviselőivel;

26.

kéri, hogy az Európai Bizottság határozottabban lépjen fel a monopóliumokkal szemben, különösen a digitális szolgáltatások piacán, ahol a harmadik országokból származó külföldi szereplők vannak túlsúlyban;

27.

üdvözli a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabály bejelentését, amely többek között az elektronikus kereskedelemről szóló húszéves irányelvet (2) váltaná fel. Hangsúlyozza azonban, hogy a tervezett jogszabály hatálya nem korlátozódhat az online platformokon értékesített termékek megfelelőségére, hanem foglalkoznia kell a foglalkoztatási, szociális, fogyasztóvédelmi, adó- és vámszabályok kijátszásának, és ezáltal az offline ágazatban működő vállalatokkal szemben támasztott tisztességtelen versenynek a kockázatával is. A digitális platformok munkavállalóinak bizonytalan munkakörülményei különösen aggodalomra adnak okot;

28.

felhívja a figyelmet, hogy az innovációra, a beruházásokra és a készségekre kell összpontosítani annak érdekében, hogy az új „készségfejlesztési csomag” a munkaerőpiac valós igényeit tükrözze, illetve hogy a továbbképzés és átképzés a csomag iránymutatásaival összhangban történjen, az uniós költségvetésből finanszírozott projektek keretében is;

Az Európai Bizottság eddigi lépéseinek értékelése

29.

üdvözli az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) létrehozását, de sajnálja, hogy tagjainak köre egyelőre a tagállamok képviselőire korlátozódik;

30.

látja, mennyire értékesek a REFIT-platform működése során szerzett tapasztalatok;

31.

nagyra értékeli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a SOLVIT legyen az alapértelmezett alternatív vitarendezési eszköz;

32.

elengedhetetlennek tartja, hogy határozott döntések szülessenek a hatályos jogszabályokat megsértő tagállamok vonatkozásában, és így mielőbb sor kerülhessen az eljárások elindítására, lefolytatására és érvényesítésére;

33.

kéri, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák az áruk szabad mozgására a kölcsönös elismerés elvét – amelynek lehetőségeit a gyakorlatban eddig nem aknázták ki teljes egészében –, illetve hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák ezt az elvet a szolgáltatások területére; e tekintetben kéri az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) következetes alkalmazását;

34.

világos és határozott álláspontot vár az Európai Bizottságtól a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, gondolva itt az exportorientált iparágak harmadik országok általi támogatására is;

35.

érdeklődéssel várja a trösztellenes szabályokról szóló fehér könyv közzétételét, valamint a további konzultációkat, amelyek rámutatnak a probléma nagyságrendjére;

36.

kéri, hogy gyorsítsák fel az egységes piacra vonatkozó uniós jogi keretek összehangolásával kapcsolatos lépéseket oly módon, hogy semmi se fogja vissza az alapvető árucikkek – pl. élelmiszerek, gyógyszerek – áramlását;

37.

elvárja, hogy a határellenőrzéseket a szükségesség és az arányosság elvére támaszkodva végezzék;

38.

kéri, hogy több információt bocsássanak rendelkezésre a modern ikt-eszközök alkalmazási lehetőségeiről. A modern iparhoz és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztéséhez olyan megoldásokra van szükség, amelyekkel csökkenthető a földrajzi távolság, különösen a határrégiókban;

39.

érdeklődéssel várja az akadályokat és az irányokat bemutató elemző rész mellett egy, az egységes piacra vonatkozó stratégia kidolgozását is, amelyhez egy, a még fennálló akadályok felszámolását célzó javaslatokra vonatkozó ambiciózus, de realisztikus ütemterv is kapcsolódik;

40.

megkérdőjelezi az „egy be, egy ki” elv célját és hasznosságát, amely elv szerint minden egyes új jogszabály esetében törölni kell egy uniós jogszabályt. A jogalkotás ilyen kvantitatív megközelítése helyett, amely adott esetben negatív hatást gyakorolhatna a társadalom jelentős szektoraira – köztük a foglalkoztatásra, a fogyasztóvédelemre és a környezetvédelemre –, és ellentétes lehet az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdésével, minden új jogszabály esetében továbbra is a jogalkotás minőségének, valamint a technológiai fejlődéshez és a társadalmi igényekhez való alkalmazkodásnak kell irányadónak maradnia;

41.

felhívja a figyelmet arra, hogy létre kell hozni egy integrált gyógyszerbiztonsági rendszert, amely válsághelyzetekben lehetővé tenné a források kritikus keresletnek megfelelő elosztását;

Közigazgatási és önkormányzati tevékenységek

42.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben támogatják az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felszámolja az európai egységes piac előtt álló akadályokat;

43.

fontosnak tartja az európai egységes piacban rejlő lehetőségekről szóló tájékoztatást. Elsősorban az európai vállalkozókkal és fogyasztókkal közvetlen kapcsolatot fenntartó helyi és regionális önkormányzatoknak kell tájékoztatást nyújtani;

44.

támogatja azt az elképzelést, hogy hozzanak létre egy, az egységes piaci szabályokkal foglalkozó központi információs pontot a tagállami köztisztviselők számára, illetve annak érdekében, hogy minél jobb legyen az információáramlás az európai és a helyi szint között;

45.

Támogatja az ismeretek és a tudatosság növelését célzó intézkedéseket, többek között az egységes digitális kaput, amely hozzáférést biztosít az egységes piaci szabályokra és igazgatási eljárásokra vonatkozó átfogó információkhoz, és a felhasználókat a legrelevánsabb segítségnyújtó szolgálatokhoz és kapcsolattartó pontokhoz irányítja;

46.

szorgalmazza, hogy jobban használják ki az európai egységes piac meglévő informatikai eszközeit, például a belső piaci információs rendszert (IMI), és egyetért azzal, hogy létre kell hozni egy egységes online érvényesítési platformot;

47.

kéri, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, miként lehet a javasolt előírások érvényesítésének előzetes értékelésekor kihasználni a helyi és regionális önkormányzatokban rejlő potenciált, mivel sok esetben ezek az önkormányzatok felelősek a végrehajtásért az előírások elfogadása után. A helyi és regionális önkormányzatok emellett megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy teszteljék a megoldásokat, és közvetlen visszajelzést kapnak arról is, hogy miként lehet betartani az előírásokat;

48.

úgy véli, hogy fel kell gyorsítani és 2023 végéig be kell fejezni azt a munkát, amely az egységes piacon a műszaki szabványok harmonizációjáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról gondoskodik;

Globális kereskedelmi kihívások

49.

bírálja a globális piac kiegyensúlyozatlanságát a tekintetben, hogy az Európai Unió számára szolgáltatásokat nyújtó és termékeket forgalmazó magán és állami gazdasági szereplők milyen szinten és mértékben kapnak (jogi és pénzügyi) támogatást az egyes államoktól;

50.

felhívja a figyelmet arra, hogy világszerte határozottabban elő kell mozdítani az európai értékeket, köztük az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatosakat is. Az EU-nak és intézményeinek egy nemzetközi szabályokon alapuló, nyitott globális kereskedelmi rendszert kell támogatnia;

51.

szorgalmazza a digitalizációból és az információkhoz való szinte azonnali hozzáférésből adódó lehetőségek kihasználását az árdömping elleni küzdelemben;

52.

felhívja a figyelmet az erős WTO mellett működő, szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer jelentőségére, és ellenzi a protekcionizmust és az elszigetelődést. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy felélessze és megerősítse a WTO-t, többek között oly módon, hogy korszerűsíti a működését egyes kulcsfontosságú területeken, és orvosolja a szabályozási keret hiányosságait, hogy a WTO megfelelően tudjon reagálni az aktuális kereskedelmi kihívásokra;

53.

szorgalmazza az ellátási láncok európai átszervezésére irányuló politikák kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy az európai vállalkozások a jövőben ne szenvedjenek kárt a világkereskedelem visszaszorulása és az alkatrészhiány miatt, és ne szűküljön az uniós polgárok hozzáférése egyes termékekhez;

54.

hangsúlyozza, hogy „az EU és a világ többi része közötti” kereskedelmi kapcsolatokat az európai stratégiai érdekekből kiindulva kell fejleszteni (gondolva itt az összes országban hasonlóan ambiciózus környezetvédelmi normákra is), azzal a céllal, hogy megerősítsük az EU globális versenyképességét és a nemzetközi színtéren betöltött szerepét;

Záró megjegyzések – következtetések és ajánlások

55.

hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamok közötti együttműködésre és a tagállamok egységes fellépésére van szükség, különösen olyan nemzetközi kérdésekben, amelyek valamennyi uniós ország biztonságos és stabil működésére hatással vannak (ilyen például Európa függetlenítése a harmadik országokból származó nyersanyagoktól);

56.

úgy véli, hogy a működési szabályokkal kapcsolatban az uniós tagállamok között (pl. az uniós költségvetésbe történő befizetések vagy az európai valuta használata kapcsán) eddig fennálló egyenlőtlenségek nem maradhatnak fenn hosszabb távon;

57.

fontosnak tartja a vállalkozásokra és fogyasztókra irányuló feladatokat ellátó magán- és közintézmények integrálását, különösen szupranacionális szinten, mivel ezek sokkal gyorsabban érzékelik a jogszabályi különbségekből, illetve az uniós szinten elfogadott szabályoktól való eltérésekből adódó problémákat;

58.

hangsúlyozza, hogy az európai vállalkozások és közigazgatás digitális átállása – ezen belül az egységes piacra vonatkozó technikai megoldások kidolgozása – prioritást jelent az EU számára. Új megoldásokra és fejlesztésre többek között a következő területeken van szükség: kiberbiztonság, a személyes adatok védelme, felhőalapú adatgyűjtés és -feldolgozás;

59.

ajánlja, hogy:

a)	szigorúan harmonizálják a szabályokat és koordinálják a szabályozókat a gazdaság működésére jelentős hatást gyakorló ágazatokban, például a távközlésben és az energiaágazatban;

értékeljék, hogy más ágazatokhoz viszonyítva milyen költségekkel és haszonnal járna a jogszabályok rövid távú (néhány éven belüli) teljes harmonizációja, illetve értékeljék a különböző megoldások átültetésének jogi és technológiai lehetőségeit az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű gazdaságokban;

az Európai Bizottság nagyobb szerepet vállaljon a nem vámjellegű akadályok Unión belüli felszámolásában, gondolva itt azokra a korlátozásokra, melyek az indokolatlan tagállami műszaki előírások, valamint termékekre, szolgáltatókra és szolgáltatásnyújtási feltételekre vonatkozó szabályozási és nem szabályozási követelmények alkalmazásából adódnak;

d)	fokozzák az együttműködést a helyi üzleti szereplőkkel, hogy az új szabályokat alulról felfelé lehessen kezdeményezni;

e)	a regionális és helyi szintű hatóságok jövőbeli dokumentumaiba foglaljanak bele egy bekezdést, amelyben egyértelműen meghatározzák a szóban forgó tevékenységekkel kapcsolatos felelősségeket és a tevékenységek hatókörét, az európai egységes piac kiteljesítését és optimalizálását tartva szem előtt;

f)	segítsék elő, hogy megszokottá váljon az EU-ban előállított termékeknek mint a minőség és modernség szinonimáinak fogyasztása;

60.

szorgalmazza közös iránymutatások kidolgozását a nyilvános portálok létrehozására vonatkozóan (legalább a NUTS 2 régiók szintjén), hogy a különböző tagállamok vállalkozói könnyen megtalálhassák a számukra szükséges információkat;

61.

felhívja a figyelmet arra, hogy a demokrácia, a jogállamiság, valamint a magas szintű környezetvédelmi, éghajlatvédelmi és egészségügyi normák fenntartásának értékeire alapozva meg kell erősíteni az európai integrációt, hogy az uniós tagállamok koherenciája és a gazdasági hatások közötti szinergiák működésbe léphessenek. Az egységes piac hiányosságait helyi és regionális szinten érzékelik;

62.

hangsúlyozza az európai egységes piac ipari autonómiájának fontosságát, ezen belül pedig azt, hogy olyan stratégiát kell kidolgozni, amellyel garantálható a kritikus nyersanyagokkal való ellátás;

63.

úgy véli, hogy eltökéltséget kell tanúsítanunk az új megoldások – különösen az európai gazdaság klímasemlegességével és az egységes piac egységének közvetlen megerősítésével kapcsolatos – megoldások végrehajtásakor.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/515 rendelete (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 91., 2019.3.29., 1. o.).