A Régiók Európai Bizottság véleménye – Ütemterv a tiszta hidrogénért – a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása a klímasemleges Európához

(2020/C 324/07)

Előadó: Birgit HONÉ (PES/DE), Alsó-Szászország szövetségi és európai ügyekért és regionális fejlesztésért felelős minisztere Referenciaszöveg: saját kezdeményezésű vélemény

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A klímasemleges EU 2050 jelentősége

1.

határozottan üdvözli, hogy az Európai Tanács támogatta azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-ig klímasemleges legyen, és hogy az Európai Bizottság az európai klímarendelet (1) előterjesztésével arra törekszik, hogy ezt a célkitűzést jogszabályban rögzítse az EU számára;

2.

hangsúlyozza, hogy a Covid19-válságot követően különösen fontos a környezeti és szociális szempontból fenntartható növekedés megteremtése. Az energia- és erőforrás-hatékony, éghajlatbarát technológiai és társadalmi innovációkat tartalmazó európai zöld megállapodás (2) kulcsfontosságú eleme kell, hogy legyen a Covid19-járvány utáni gazdasági fellendülésnek. Ilyen jövőbemutató technológiaként határozottan támogatni kell most az EU-ban a tiszta hidrogén felhasználását;

3.

ezért kifejezetten üdvözli, hogy az Európai Bizottság már korábban választ fog adni e véleménynek az uniós hidrogénstratégiára vonatkozó kérésére (3); üdvözli továbbá, hogy az EU 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretére vonatkozó felülvizsgált javaslat és az abban foglalt helyreállítási terv lehetővé teszi a tiszta hidrogénalapú gazdaság fejlesztésének fokozását, és arra kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a jogalkotási folyamat során őrizzék meg ezeket a lehetőségeket;

4.

emlékeztet arra, hogy a klímasemlegesség célkitűzése magában foglalja a villamosenergia-ellátás, valamint a hűtés és fűtés teljes átalakítását, és mélyreható változásokat tesz szükségessé, különösen az iparban és a közlekedésben. Számos különböző, megújuló energián alapuló technológiai megoldásra lesz szükség. Az ígéretes technológiák gyorsabb megvalósításához azonban az is fontos, hogy ezek számára célzott támogatást lehessen nyújtani. A tiszta hidrogén és az abból származó szintetikus alapanyagok, üzem- és tüzelőanyagok (4) a jövőben nélkülözhetetlenek lesznek e cél eléréséhez, ezért esetükben speciális támogatásra van szükség. Különös hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiaforrásokból származó zöld hidrogénre;

5.

a piac fejlődésének e korai szakaszában nyílt megközelítést tart előnyösnek a tiszta hidrogén lehetséges alkalmazásait illetően, mivel realisztikusnak tűnik, hogy sok ágazat bizonyos mértékben használni fogja majd a tiszta hidrogént. Emellett szükségesnek tartja, hogy a piac fejlődését követve az ígéretes alkalmazásokra összpontosítsanak;

6.

ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az átalakítási veszteségek következtében a tiszta hidrogén és az e-üzemanyagok a hatékonyság szempontjából hátrányt jelentenek a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia közvetlen felhasználásához képest, ami sok alkalmazás esetében még hosszú távon is valószínűleg magasabb költségeket eredményez majd. Ezért úgy gondoljuk, hogy közepes és hosszú távon a tiszta hidrogént/e-üzemanyagokat elsősorban azokon a területeken kell alkalmazni, ahol a hidrogént nyersanyagként használják, vagy ahol az energiahatékonysági intézkedések és a közvetlen villamosítás nem jelent megoldást (pl. ammónia- és acélgyártás, a nehéz gépjárművekkel végzett, illetve nagy távolságra történő szállítás, magas hőmérsékletet igénylő eljárások, szezonális villamosenergia-tárolás stb.), valamint az épített környezet/távfűtés olyan területein, ahol a hőszivattyúk vagy a hőhálózatok nem hatékonyak;

7.

javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy az EU-ban (így a fejletlenebb NUTS II-es régiókban is) és a szomszédos régiókban (pl. a Közel-Keleten és Észak-Afrikában) milyen lehetőségek vannak zöld hidrogén előállítására. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a versenyre a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia közvetlen felhasználásával, mivel a különböző forgatókönyvek megvalósíthatóságának átfogó és részletes ismerete fontos eleme a zöld hidrogénalapú gazdaság kiépítésének Európában. Ezenkívül vizsgálni lehetne, hogy a kék hidrogén milyen mértékben használható átmeneti megoldásként;

8.

ajánlja, hogy a tagállamok építsék be nemzeti energia- és klímaterveik (NEKT) 2023-ban aktualizálandó változatába a zöld hidrogénalapú gazdaság előmozdítását, és valamennyi szereplővel szoros együttműködésben alakítsanak ki integrált nemzeti hidrogénstratégiákat, amelyek végrehajtási intézkedéseket is tartalmaznak. Ezeknek a projekteknek a kidolgozása és végrehajtása során a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a regionális és helyi önkormányzatokkal, illetve azok nemzeti és regionális szövetségeivel, valamint a tudományos közösséggel. Az RB ajánlja, hogy minden tagállam vizsgálja meg a zöld hidrogén előállításának lehetőségeit;

Fenntarthatósági szempontok

9.

hangsúlyozza, hogy hosszú távon csak a víz megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával történő elektrolízise révén előállított hidrogén („zöld hidrogén”) jelent fenntartható hidrogéntermelési módszert. Ezért a hidrogénalapú gazdaság kiépítése során az EU és a tagállamok erőfeszítéseinek középpontjában a zöld hidrogénnek kell állnia. Amíg nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség, az átmeneti technológiai megoldások – például a kék hidrogén – hozzájárulhatnak a jelenlegi hidrogéngyártásból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Biztosítani kell, hogy ez nem akadályozza a zöld hidrogénre való átállást a hidrogénalapú gazdaság kiépítése során. Az ideiglenes megoldásoknak a zöld hidrogénhez képest tényleges, jelentős előnyöket kell kínálniuk a költségek és a végrehajtás sebessége tekintetében, és nem teremthetnek ún. hosszú távú ösvényfüggőségeket;

10.

szükségesnek tartja a hidrogén/e-üzemanyagok átfogó és átlátható fenntarthatósági osztályozását és tanúsítását, valamint az ezen alapuló tanúsítványok átfogó és kötelező használatát. A zöld hidrogén piaca csak igényesen, egyértelműen és differenciáltan kidolgozott, a kék és a zöld hidrogén megkülönböztetését is lehetővé tevő tanúsítványok révén alakulhat ki. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Gázszabályozási Fórum (madridi fórum) keretében aktívan mozdítsa elő a gázosztályozási folyamatot, és mielőbb terjesszen elő javaslatot egy olyan osztályozási és tanúsítási rendszerre, amely összhangban van a megújuló energia tanúsítására vonatkozó hatályos jogszabályokkal. Azt kéri ezzel kapcsolatban, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy összevonják az eredetigazolások (a megújulóenergia-irányelv, azaz RED II 19. cikke) és a fenntarthatósági tanúsítványok (a RED II 25–31. cikke) meglévő párhuzamos rendszereit. Az Európai Bizottságnak támogatni kellene a tanúsítványok/eredetigazolások létrehozandó európai rendszerének nemzetközi szintű terjesztését;

A régiók különleges szerepe

11.

hangsúlyozza, hogy a zöld hidrogén lehetőséget kínál a decentralizált termelésre és felhasználásra, és ezért része lehet egy decentralizáltabb jövőbeli energiaellátásnak, ahogyan azt az Európai Bizottság hosszú távú, „Tiszta bolygót mindenkinek” elnevezésű stratégiája (5) is felvázolja, és az RB is támogatja (6). A zöld hidrogén előmozdíthatja a regionális és helyi fejlődést, mivel így az értéklánc fontos részei épülhetnek fel a régiókban és a településeken, aminek pozitív hatása lehet a foglalkoztatásra és a kkv-kra. Ezenkívül a zöld hidrogén előállításából származó hőtöbblet felhasználható a helyi és regionális hőellátásban, és a bizonyos folyamatok során melléktermékként keletkező hidrogént helyi és regionális szinten is fel lehet használni a hidrogén visszanyerésével összefüggésben;

12.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak a hidrogénalapú gazdaság megvalósításában. Számos helyi és regionális önkormányzat hidrogénstratégiákat, támogatási programokat és konkrét projekteket dolgoz ki, például az „európai hidrogénvölgyek partnerségének” (European Hydrogen Valleys Partnership) keretében (7). A helyi körülmények részletes ismerete, a helyi szereplőkkel való kapcsolatok, a tervezési és engedélyezési folyamatok felügyelete, valamint a különböző regionális és helyi ösztönző és finanszírozási lehetőségek, a közbeszerzés, valamint a szak- és tudományos (tovább)képzéssel kapcsolatos kompetenciák nélkülözhetetlenné teszik a helyi és regionális önkormányzatokat a piacfejlesztésben;

13.

hangsúlyozza ennek kapcsán, hogy a régiók a zöld hidrogénre vonatkozó regionális stratégiák és támogatási programok kidolgozásában fontos hálózatépítési szerepet tölthetnek be a zöld hidrogénre vonatkozó regionális értékláncok integrált fejlesztése céljából. A termelés és a felhasználás közelsége lehetővé teszi számukra, hogy először regionális hidrogénhálózatokat építsenek ki, amelyek idővel kiterjeszthetők. A központosított, nagyszabású hidrogénellátást az ipari klaszterekben össze lehet hangolni az iparhoz, a mobilitáshoz, az épületekhez és a hálózat-kiegyenlítéshez kapcsolódó decentralizált kereslettel az ipari klaszterek környezetében, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten (ágazati összekapcsolás). A kikötőkhöz közeli helyszínek e téren különösen vonzóak lehetnek, mivel hosszú távon a hidrogén/e-üzemanyagok behozatala szempontjából is kedvező a fekvésük. Az RB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy támogassa a zöld hidrogén értékláncára és klasztereire vonatkozó ilyen regionális stratégiák és programok kidolgozását és végrehajtását;

A piacfejlesztés összehangolása

14.

emlékeztet arra, hogy a zöld hidrogénpiac nem fejlődhet jelentős – többek között a magánszektor részéről megvalósuló – beruházások nélkül. Ezek a beruházások csak akkor indíthatók el, ha bízunk a piac hosszú távú fejlődésében. Nagyra törő és kötelező erejű célok kijelölése, egy egyértelmű jogi keret, valamint egy részletesen kidolgozott stratégia és a zöld hidrogénre vonatkozó konkrét ütemterv segíthetik a bizalomépítést;

15.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a beharangozott uniós hidrogénstratégiában dolgozzon ki egy uniós szintű jövőképet – elsősorban a zöld hidrogén tekintetében, 2030-ra és 2050-re, és nyújtson kitekintést arról, hogy milyen területeken lehet felhasználni a zöld hidrogént, hogyan lehet azt elterjeszteni a piacon, és hogy miként támogatnak majd további innovációkat az ebben a véleményben szereplő ajánlásokat figyelembe véve;

16.

azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy az uniós hidrogénstratégiával egy olyan, nem jogalkotási és jogalkotási intézkedésekből álló integrált ütemtervet terjesszen elő az európai tiszta hidrogénalapú gazdaság és a belső hidrogénpiac kiépítésére vonatkozóan, amely e vélemény ajánlásain és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek stratégiai fórumának ajánlásain alapul. Az uniós hidrogénstratégiának nagyra törő célokat kellene kijelölnie a környezetbarát hidrogéntermelési kapacitások tekintetében, ehhez a regionális termelési potenciálok elemzésére támaszkodva, és elő kellene mozdítania a hidrogéntermelés és -felhasználás szisztematikus bővítését, a megfelelő értékláncok létrehozásával. A stratégiának hozzá kell járulnia a kínálat, a kereslet és az infrastruktúra fejlesztésének uniós szintű összehangolásához, valamint a szabályozási tevékenységek és a támogatás uniós, tagállami, illetve helyi és regionális szintű összehangolásához, különös figyelmet fordítva a régiók a régiók említett hálózatépítő szerepére a termelés növelése és a „zöld” hidrogén alkalmazása terén az energetikai és ipari alapanyagokra való átállás során;

17.

úgy véli, hogy a zöld hidrogénalapú gazdaság fejlesztése az európai zöld megállapodás által elérni kívánt fenntartható iparpolitika sarokpillére; rámutat, hogy ahhoz, hogy a zöld hidrogén versenyképessé váljon, szükség van az elektrolizáló technológia gigawattos nagyságrendű kiterjesztésére. Az uniós tagállamok elektrolizáló cellát gyártó ipara ezen a téren új (foglalkoztatási) lehetőséget és nemzetközi exportpotenciált kínál. Az RB nyomatékosan kéri az Európai Bizottságot ezek támogatására. Hangsúlyozza, hogy az európai régiókat – az iparral együtt – be kell vonni a hidrogénre vonatkozó ágazatközi értékláncok kialakításába, amelyek összekapcsolják a kínálatot, az infrastruktúrát és a keresletet. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az új európai iparstratégia végrehajtásának (8) keretében mozdítsa elő a zöld hidrogéntechnológiák és -rendszerek vezető piacait, valamint alkalmazásukat a klímasemleges termeléshez, különösen az acél-, a cement- és a vegyiparban. kéri, hogy az Európai Bizottság mielőbb fogadja el az általa bejelentett, tiszta acélra vonatkozó uniós stratégiát, és összpontosítson a zöld hidrogén használatára;

18.

melegen üdvözli a Tiszta Hidrogén Európai Szövetség létrehozását, amelyet az új ipari stratégiában jelentettek be. Az RB kéri, hogy ezt a szövetséget gyorsan hozzák létre, a zöld hidrogénre összpontosítsanak, és segítsék az EU-t abban, hogy úttörő szerepet játsszon ebben a kulcsfontosságú technológiában azáltal, hogy hozzájárul a koordinációhoz, valamint az ismeretek és tapasztalatok cseréjéhez. Az RB kéri, hogy az Európai Bizottság bejelentésének megfelelően következetesen vonják be a régiókat és a kkv-kat a szövetség munkájába;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy az azonos energiahordozók használata miatt elmélyül az ágazati integráció, és emiatt az ágazatokat egyre inkább rendszerszinten kell megközelíteni. Hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság integrált energiarendszert célzó stratégiájában és uniós hidrogénstratégiájában (9) ki kell emelni, hogy a jövőbeli energetikai és gazdasági rendszerben milyen rendszerszintű jelentőséggel bír a zöld hidrogén a többi szektorintegrációs energiaformához (például a villamos energiához, a megújuló gázokhoz és az e-üzemanyagokhoz) képest, és fel kell vázolni rendszerközpontú végrehajtási módszereket. Emellett fel kell vázolnia rendszerközpontú végrehajtási módszereket arról, hogy hogyan lehet kiigazított és új piaci szabályokkal gyorsan létrehozni egy olyan működő hidrogénpiacot, amely egyrészt lehetővé teszi a hidrogéntermelés és -felhasználás dinamikus fejlődését, másrészt jól integrálódik a villamosenergia- és gázpiacba;

Támogató keretszabályozás és infrastruktúrafejlesztés az európai zöld megállapodás keretében

20.

hangsúlyozza, hogy Európában az jelenti a zöld hidrogén piaci fejlődésének alapját, hogy a villamosenergia-termelésben fellendül a megújuló energiák alkalmazása. Kéri, hogy a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célok szigorításának fényében vizsgálják felül a megújulóenergia-irányelvet (RED II), és ennek megfelelően emeljék meg a megújuló energiának a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli arányára vonatkozó uniós célt. Arra biztatja a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy ambiciózus nemzeti, regionális és helyi célokat tűzzenek ki a megújuló energia, mint a szél- és a napenergia fejlesztésére. Azt várja, hogy az Európai Bizottság által bejelentett, megújuló tengeri energiákra vonatkozó stratégia lendületet ad ennek az ágazatnak, többek között a zöld hidrogén tengeri előállítására irányuló innovációs projektek finanszírozása révén;

21.

javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy a RED II és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elegendő ösztönzőt biztosítanak-e az ipari szén-dioxid-kibocsátáson és a szén-dioxid-leválasztáson és -hasznosításon (CCU) alapuló e-üzemanyagok használatához egy átmeneti időszakban. Ennek során azonban biztosítani kell, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének kétszeres beszámítása, valamint az e-üzemanyagok „megújulóként” való teljes beszámítása elkerülhető legyen;

22.

kéri továbbá, hogy az EVR II keretében mielőbb dolgozzanak ki olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyek egyértelmű helyzetet teremtenek a hidrogéntermeléshez használt villamosenergia-hálózatok osztályozása (az EVR II 27. cikke) és a szintetikus üzemanyagokra vonatkozó ÜHG-kibocsátáscsökkentési minimumkövetelmények (az EVR II 25. cikke) terén;

23.

hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-hálózat hidrogéntermelésre való felhasználása során biztosítani kell az elektrolízis hálózat- és rendszerbarát működését (keresletoldali szabályozás); kéri, hogy az EU hidrogénstratégiájába, valamint a nemzeti és regionális szintű hidrogénstratégiákba építsék be a további zöldvillamosenergia-termelési kapacitások létrehozását az elektrolízishez;

24.

felhívja a figyelmet arra, hogy a külső költségek internalizálása egyenlő versenyfeltételeket teremt a különböző energiaforrások számára, és növeli a zöld hidrogén gazdasági vonzerejét. Ezért támogatja az energiaadó-irányelv átfogó felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy az energiadóztatást összehangolják az európai zöld megállapodás céljaival, illetve az irányelv hatálya alá vonják a hidrogént és az e-üzemanyagokat. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki a környezetvédelmi adók vonatkozásában már meglévő mozgásteret, és a többletbevételeket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia adóterhének csökkentésére használják fel;

25.

hangsúlyozza, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) fontos ösztönzést jelent az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez az energiaigényes iparágakban (pl. a vegyiparban és az acéliparban), ahol a zöld hidrogén kulcsfontosságú dekarbonizációs lehetőséget jelent. A kibocsátáskereskedelmi irányelv felülvizsgálata során figyelembe kell venni a 2030-ra kitűzött új éghajlat-politikai célokat, például a lineáris csökkentési tényező megemelésével. A beruházásbiztonságot növelni lehetne azzal, ha az EU ETS-hez egy minimálárat is kapcsolnának;

26.

támogatja egy, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, a WTO előírásainak megfelelő, alkalmas mechanizmus (10) kialakítását olyan, harmadik országokból importált termékekre, amelyek előállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár, és amelyek erős nemzetközi versenynek vannak kitéve. Egy ilyen rendszer – egy kiigazított uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel kombinálva – jelentős ösztönzést jelenthetne a zöld hidrogén energiaigényes iparágakban való használatához;

27.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a transzeurópai energetikai infrastruktúráról (TEN-E) szóló rendeletet (11) és az európai gázpiacra vonatkozó uniós előírásokat – mindenekelőtt az 2009/73/EK uniós földgázirányelvet (12) – oly módon, hogy lehetőség nyíljon a zöld hidrogénalapú gazdaság – és ennek keretében a hidrogén EU-n belüli szállítása – dinamikus fejlődésére. Ide tartozik például az egységes és világos szabványok meghatározása (pl. a hidrogén megengedhető részaránya a földgázhálózatban), a közös érdekű projektekre vonatkozó előírások megfelelő kiigazítása a TEN-T alapján, a villamosenergia- és gázinfrastruktúra összehangolt tervezése, a meglévő gázinfrastruktúra átminősítése, valamint egyértelmű szabályok kidolgozása a megújuló energiából nyert és tanúsítással ellátott hidrogén földgázhálózatba történő betáplálására, valamint az állami hidrogénhálózatok szabályozási alapjainak kialakítása. Szükséges emellett az állami hidrogénhálózatok szabályozási alapjainak kialakítása, megkülönböztetésmentes hálózati hozzáférést biztosítva. Az RB rámutat arra, hogy a külön hidrogénhálózatok kiépítése és bővítése fontos előfeltétele annak, hogy a hidrogén tiszta formában rendelkezésre álljon az olyan, prioritást élvező alkalmazások számára, amelyek esetében a hidrogénnek ma nem látható semmilyen alternatívája;

28.

úgy véli, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet felülvizsgálatával sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tehergépjárművek és távolsági buszok, valamint a belvízi hajók alacsony szén-dioxid-kibocsátású meghajtási technológiáira, például a hidrogén üzemanyagcellákon és felsővezetékeken keresztül árammal ellátott villanymotorokra, illetve egyéb olyan energiahordozókra, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság és az alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátás követelményeinek. A megfelelő infrastruktúra – először is a törzshálózati folyosók mentén történő – kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy elterjedjenek ezek a technológiák. Fontos, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elegendő finanszírozást biztosítson erre a célra. Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv felülvizsgálata lehetővé teszi konkrét követelmények megállapítását a hidrogéntöltő-állomások tagállamon belüli hálózatsűrűségére vonatkozóan;

29.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye lehetővé a hidrogén szállítására szolgáló csővezeték-infrastruktúra és a tárolási infrastruktúra létrehozásának támogatását (új csővezetékek építése vagy a meglévő gázvezetékek átalakítása); hangsúlyozza, hogy az ipari klaszterek közötti, határokon átnyúló hidrogéninfrastruktúra fejlesztése és finanszírozása gazdasági lehetőségeket kínál. Az új energiainfrastruktúrát igénylő más ágazatokkal való együttműködés a területrendezés és a költséghatékonyság miatt tanácsos;

30.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozóan bejelentett stratégiájának részeként kezelje prioritásként a zöld hidrogén és az e-üzemanyagok használatát az elektromos mobilitás kiegészítéseként a nehéz tehergépjárművek, a tömegközlekedés, a vízi közlekedés és a légi közlekedés terén. Ehhez egyértelmű és megbízható ütemtervre és európai szabályozási keretre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy ösztönözzék az alacsony kibocsátású járművek használatát a meglévő útdíjszedési rendszerekben;

Ösztönzés pénzügyi és szabályozási intézkedések, valamint állami támogatás révén

31.

hangsúlyozza, hogy a zöld hidrogénalapú gazdaság kiépítését, különösen a termelés fejlesztését közpénzből kell támogatni, mivel a zöld hidrogén jelenleg gazdaságilag nem életképes. Az RB rámutat, hogy a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatások felülvizsgálata során fenn kell tartani vagy növelni kell a támogatási eszközök mozgásterét, hogy a piac mielőbb fejlődésnek indulhasson;

32.

emlékeztet arra, hogy mind a beruházási költségek, mind pedig a villamosenergia-költségek fontos összetevői a zöld hidrogén előállítási költségének. Elvben kínálati és keresleti oldali eszközök egyaránt rendelkezésre állnak a zöld hidrogén előállításának ösztönzésére. Ezekkel az eszközökkel – kialakításuktól függően – hasonló hatásokat lehet elérni. A kínálati oldali eszközökhöz tartozhatnak a beruházási támogatások és az átvételi árak. Az RB hangsúlyozza, hogy a villamosenergia-ágazatban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghatározott időszakra szóló, garantált bevételek lehetővé tehetik a termelési kapacitás növelését. Annak érdekében, hogy mégis legyen versenykényszer, mind az átvételi árakra, mind pedig a beruházási támogatásokra a kezdetektől fogva pályázatokat lehet kiírni;

33.

hangsúlyozza, hogy a szabályozási intézkedések bizonyos ágazatokban vagy alkalmazási területeken növelhetik a zöld hidrogén iránti keresletet, ami pedig ösztönzi a termelés bővítését. Megbízható kereslet alakulhat ki a zöld hidrogén, illetve az e-üzemanyagok iránt, ha az érintett ágazatokban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket olyan eszközökkel kombinálják, mint a kötelező hozzákeverési kvóták (pl. a légi és tengeri közlekedésben), az üzemanyag-forgalmazókra vonatkozó ÜHG-csökkentési kvóták vagy a flottákra vonatkozó szén-dioxid-határértékek (pl. tehergépkocsik, távolsági buszok vagy belvízi hajók esetén). Ebben az összefüggésben az RB arra kéri a tagállamokat, hogy az RED II végrehajtása során használják ki a jogszabályi mozgásteret a zöld hidrogén/e-üzemanyagok támogatására. A már jelenleg is nagy mennyiségű hidrogént igénylő alkalmazások számára alternatívát jelenthetnek a különbözeti ügyletek (Carbon Contracts for Difference, CCfD), amelyek ellensúlyozzák a felhasználók tényleges ÜHG-elkerülési költségei és az aktuális szén-dioxid-ár közötti különbséget;

34.

rámutat, hogy a közbeszerzés is generálhat érezhető és kiszámítható keresletet. A helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszhatnak ebben, mivel az önkormányzatok és az önkormányzati vállalatok járműflottái (pl. utcatakarítás, hulladékártalmatlanítás, közösségi közlekedés és taxik) egyre érdekesebbnek bizonyulnak a zöld hidrogén és más klímasemleges meghajtási technológiák alkalmazása tekintetében;

35.

üdvözli a zöld hidrogénnel kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) létrehozására irányuló kezdeményezéseket. Szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság hozza létre a zöld hidrogénre vonatkozó IPCEI-projektek jogi keretét, a tagállamok pedig használják ki ezeket a projekteket arra, hogy megnyissák az utat nagyszabású demonstrációs projektek előtt. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy szinergiák jöjjenek létre a hidrogénnel kapcsolatos különféle IPCEI-projektek között, így kerülve el „a tyúk vagy a tojás” dilemmát a zöld hidrogén értékláncának kiépítésében;

36.

kéri, hogy az EU ETS innovációs és modernizációs alapján keresztül szélesebb körűen támogassák a zöld hidrogénnel kapcsolatos demonstrációs projekteket, illetve az InvestEU programon keresztül célzottan a zöld hidrogént. Arra biztatja a tagállamokat és a régiókat, hogy az esb-alapokat, köztük az Interreget a következő finanszírozási időszakban regionális, helyi és régiókon átívelő hidrogénklaszterek kiépítésére és megerősítésére is használják fel. Hangsúlyozza, hogy minden szinten szinergiákat kell kialakítani az ilyen támogatások, az IPCEI és a kutatásfinanszírozás között;

37.

üdvözli az energiaszektorra vonatkozó új finanszírozási politikát, amelyről az Európai Beruházási Bank (EBB) határozott, ideértve az InnovFin tanácsadó program keretében alkalmazandó új finanszírozási módszerek kidolgozását is. Ehhez kapcsolódóan kéri, hogy az EBB nyújtson jelentős támogatást a zöld hidrogénhez, olyan finanszírozási módszerekkel, amelyek a kkv-k és a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a velük foglalkozó fejlesztési bankok számára is előnyösek;

38.

úgy véli, hogy az uniós szintű egyablakos ügyintézés (one-stop shop) nagyban megkönnyíthetné a vállalkozások, köztük a kkv-k, valamint a régiók és városok számára a projektfinanszírozáshoz való hozzáférést;

39.

javasolja a tagállamoknak, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal, illetve azok nemzeti és regionális szövetségeivel szoros együttműködésben egészítsék ki az uniós finanszírozást olyan nemzeti programokkal, amelyek nagyobb volumenű demonstrációs projektekre és gyakorlati jellegű kísérleti együttműködésekre, valamint a hidrogénnel foglalkozó régiók nemzeti hálózatba szervezésére és a köztük folytatandó tapasztalatcserére irányulnak;

40.

hangsúlyozza, hogy hosszú távú jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a magánszektor tőkemozgásait a zöld hidrogénalapú gazdaságra való átállásra irányuló beruházások felé tereljék, többek között az innovatív kkv-k javára. Ezzel kapcsolatban támogatásra számít az Európai Bizottság részéről a fenntartható finanszírozásra vonatkozó, már beharangozott stratégiában;

Kutatás és innováció

41.

hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció a zöld hidrogén előállításának és alkalmazásának széles körű kiépítésében is döntően fontos szerepet játszik. A K+I-nak arra kell összpontosítania, hogy az értéklánc valamennyi szegmensében csökkenjenek a költségek, illetve javuljon a létesítmények szabályozhatósága, hatékonysága és élettartama. Az RB ezért azt ajánlja, hogy az Európai horizont program keretében, többek között a zöld megállapodással kapcsolatos küldetésekben („Green Deal Missions”), az európai stratégiai energiatechnológiai (SET) tervben és az Európai Innovációs Tanácsban (EIC) helyezzenek külön hangsúlyt a zöld hidrogénre;

42.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH Közös Vállalkozás) utódjaként az Európai horizont keretében jöjjön létre egy tiszta hidrogéntechnológiával foglalkozó európai partnerség (13). Ajánlja, hogy javítsák a partnerség finanszírozási forrásait, valamint mechanizmusát és szerkezetét az FCH Közös Vállalkozáshoz képest, figyelembe véve a helyi és regionális önkormányzatok különleges jelentőségét is, mivel így több, a zöld hidrogén EU-n belüli előállítására irányuló demonstrációs projektet lehet támogatni, többek között az európai hidrogénvölgyek partnerségének keretében. Hangsúlyozza, hogy a partnerség fontos céljai közé kell sorolni a tudásátadás és a tapasztalatcsere javítását a régiók között, az uniós intézmények, a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok között, de a vállalkozások között is;

43.

arra buzdítja a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a felsőoktatás és szakképzés terén meglévő hatásköreik keretében a zöld hidrogén teljes értékláncához kapcsolódóan mozdítsák elő a szakemberek és kutatók képzését. Emellett megfelelő tanácsadási szolgáltatásokat kellene létrehozniuk (illetve a meglévőket fejleszteniük), különösen a kkv-k számára. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa ezeket az erőfeszítéseket, mindenekelőtt az új európai iparstratégiában (14) bejelentett új európai „készségfejlesztési paktum” és az európai oktatási térség keretében;

Nemzetközi dimenzió

44.

felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú távon a hidrogén/e-üzemanyagok iránti kereslet jelentős részét valószínűleg a nagyon jó megújuló erőforrásokkal rendelkező régiókból származó importtal elégítik majd ki. Ebben az esetben az importált hidrogénre/e-üzemanyagokra ugyanolyan szigorú fenntarthatósági kritériumokat kell alkalmazni. Ajánlja, hogy a zöld hidrogénre vonatkozó, szorgalmazott ütemtervben vegyék figyelembe a zöld hidrogén/e-üzemanyagok harmadik országokbeli előállítását és az EU-ba történő szállítást. Az RB arra is ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a nemzetközi tiszta hidrogénalapú gazdaság összehangolt, a zöld hidrogénre összpontosító fejlesztésének támogatása érdekében már korai szakaszban alakítson ki együttműködést a potenciális exportáló országokkal, de más importáló országokkal (pl. Japánnal) is. Ezt ki kell egészíteni a megfelelő nemzetközi kezdeményezések – például a tiszta energiáról szóló miniszteri találkozók keretében megvalósuló hidrogénkezdeményezés és az Innovációs küldetés – megerősítésével. Az európai hidrogénvölgyek partnerségéhez hasonlóan ebbe is be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat.

---

(1)  Javaslat a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (COM(2020) 80 final).

(2)  A Bizottság közleménye -Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).

(3)  Lásd az ütemtervet – Ares(2020)2722353.

(4)  Az egyszerűség kedvéért a szintetikus üzem- és tüzelőanyagokra a továbbiakban az „e-üzemanyag” megnevezést használjuk.

(5)  COM(2018) 773 final.

(6)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A Párizsi Megállapodás végrehajtása regionális és helyi szinten megvalósított, innovatív és fenntartható energetikai átállás révén (HL C 39., 2020.2.5., 72. o.). A Régiók Bizottsága véleménye – Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról (HL C 404., 2019.11.29., 58. o.).

(7)  Az „intelligens szakosodási platform” (S3P) égisze alatt.

(8)  COM(2020) 102 final.

(9)  Lásd az Európai Bizottság ütemtervét – Ares(2020)2722353.

(10)  Lásd a bevezető hatásvizsgálatot, Ares(2020)1350037.

(11)  Lásd a bevezető hatásvizsgálatot, Ares(2020)2487772.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(13)  Lásd a bevezető hatásvizsgálatot, Ares(2019)4972390.

(14)  COM(2020) 102 final.