P9_TA(2020)0211

Az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedések

Az Európai Parlament 2020. szeptember 15-i állásfoglalása az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről (2019/2195(INI))

(2021/C 385/01)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11., 165., 166., 167., 191. és 193. cikkére,

—	tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásra,

—	tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseire,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2019. december 11-i, „Az európai zöld megállapodás” című közleményére (COM(2019)0640),

—	tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által megfogalmazott, az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások meghatározásáról és az Európai Unió 2019–2027-re szóló ifjúsági stratégiájáról szóló, 2019. június 5-i állásfoglalására,

—	tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című, 2018. május 22-i közleményére (COM(2018)0268),

—	tekintettel az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az Erasmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalására (4),

—	tekintettel az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az Erasmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 30-i javaslatra (COM(2018)0367),

—	tekintettel az Európai Parlament és a Tanács az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU rendeletére (5),

—	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára készített, az Erasmus+ program (2014–2020) félidős értékeléséről szóló, 2018. január 31-i bizottsági jelentésre (COM(2018)0050),

—	tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról szóló 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásár (6),

—	tekintettel az „Európai Szolidaritási Testület” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. március 12-i jogalkotási állásfoglalására (7),

—	tekintettel az „Európai Szolidaritási Testület” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. június 11-i javaslatra (COM(2018)0440),

—	tekintettel az Európai Szolidaritási Testületre alkalmazandó jogi keretet meghatározásáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1475 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8),

—	tekintettel a „Kreatív Európa” program (2021–2027) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. március 28-i jogalkotási állásfoglalására (9),

—	tekintettel a „Kreatív Európa” program (2021–2027) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 30-i javaslatra (COM(2018)0366),

—	tekintettel a „Kreatív Európa” (2014–2020) program létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a „Kreatív Európa” (2014–2020) program időközi értékeléséről szóló, 2018. április 30-i jelentésére (COM(2018)0248),

—	tekintettel a „Kreatív Európa” (2014–2020) programot létrehozó 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 2-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (12),

—	tekintettel az innovációért, kutatásért, oktatásért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos által a kinevezését megelőzően, az Európai Parlament előtt 2019. szeptember 30-án tartott meghallgatáson tett kötelezettségvállalásokra,

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0141/2020),

mivel az európai zöld megállapodás célként tűzi ki a klímasemleges Európai Unió létrehozását 2050-ig, és az éghajlatváltozással kapcsolatos sürgős teendőket valamennyi uniós program és politika középpontjába helyezi; mivel az európai zöld megállapodás célja a közvélemény figyelmének felkeltése és a polgárok bevonása az éghajlat-politikába egy átfogó európai menetrend kidolgozása révén; mivel e megközelítést az oktatási és képzési, kulturális és ifjúsági programok újragondolására is építeni kell; mivel a környezetvédelmet, a fenntarthatóságot és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet általánosan érvényesíteni kell a programokban, és transzverzális készségekként kell előmozdítani;

mivel a 13. fenntartható fejlődési cél az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni fellépésre szólít fel, és mivel a 13. fenntartható fejlődési cél részét képezi az oktatás javítása, a tudatosság növelése, valamint az intézményi kapacitások fokozása az éghajlatváltozás mérséklésével, az alkalmazkodóképesség javításával és a hatások csökkentésével kapcsolatban;

mivel a Covid19-válság drámai hatással van a lakosság mindennapi életére, többek között a mobilitásra, az oktatásra, illetve a kultúrához, a művészetekhez és a sporthoz való fizikai hozzáférésre; mivel a válság a nevezett három programot is jelentős mértékben érintette; mivel a világjárványt követő időszakban fontos az Unió kulturális értékeinek megőrzése és az európai jövőkép újjáépítése az elkövetkező nemzedékek számára; mivel a három program által elősegített kulturális csere és interakció segíti majd Európát abban, hogy kilábaljon a ma már nem csupán egészségügyi, hanem annál jóval szélesebbé vált válságból;

mivel az oktatás, a sport, az önkéntesség és a kultúra kulcsszerepet játszik az ökológiai átmenetben a tudatosság növelése, a tanulás, a kommunikáció, valamint a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása terén, és mivel ezek a lehetőségek a következő programozási időszakban kihasználhatók innovatív megoldások kidolgozására a környezeti kihívások kezelése tekintetében;

mivel az Erasmus+ program, az Európai Szolidaritási Testület program és a Kreatív Európa program hatása európaiak millióinak mindennapi életére sugárzik ki, és e programok az erősebb kohéziót és a nagyobb fokú kulturális megértést szolgálják mind Unió-szerte, mind pedig a tagjelölt és a csatlakozásra váró országokban, a szomszédos országokban, sőt, harmadik országok részvételének köszönhetően az egész világon;

mivel e programok figyelme ugyan nem elsősorban a környezetre összpontosul, tartalmuk és hatályuk révén mégis hozzájárulnak a zöld gazdaságra való átálláshoz, mert környezettisztelő és klímatudatos gondolkodásmódot alakítanak ki, valamint a kölcsönös megértésen és tiszteleten alapuló társadalmat kovácsolnak; mivel ezért alapvető jellegüket meg kell őrizni;

G.	mivel a tömeges sport- és kulturális rendezvényeknek közösségteremtő erejük van;

H.	mivel az Erasmus+ program a fenntartható fejlődés terén is komoly lehetőségeket kínál; mivel e program előmozdítja az egész életen át tartó tanulást;

I.	mivel az Európai Szolidaritási Testület lényeges elemei és célkitűzései lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy megoszthassák egymással ismereteiket, és konkrét tettekben fejezhessék ki a környezet védelme melletti elkötelezettségüket;

J.	mivel a szóban forgó programok által kínált mobilitás során szerzett tapasztalatok átalakíthatják a résztvevők szemléletmódját és hatással lehetnek mindennapi magatartásukra, ezért ezt a fajta mbilitást ösztönözni kell;

mivel a Kreatív Európa kulcsszerepet játszik a művészetek, a kultúra és az audiovizuális tartalmak népszerűsítésében, valamint a magas színvonalú média támogatásában; mivel ezek a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú pillérei, amelyekre ellenállóképesebb társadalmak építhetők; mivel az e területeken folytatott együttműködés olyan eszközöket fejleszthet ki, amelyek felhívják az emberek figyelmét a környezetvédelemmel, az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre, így a részt vevő harmadik országokon keresztül Európa- és világszerte a kreatív megoldások egyedülálló forrása lehet;

L.	mivel a kulturális és kreatív ágazatok fenntartható gyakorlatainak kialakításához közös, összehangolt kezdeményezés szükséges; mivel egy ilyen kezdeményezés velejárója, hogy a környezetbarátabb tevékenységekhez kapcsolódó költségek projekttámogatás keretében támogathatók legyenek;

mivel a véleménynyilvánítás és a művészi alkotás szabadsága a Kreatív Európa érinthetetlen eleme, és mivel a program „zöldítésére” irányuló erőfeszítések során ezt a szabadságot tiszteletben kell tartani; mivel a projektek végrehajtása során a környezetbarát gondolkodás ösztönözhető azáltal, hogy a projektértékelésbe környezeti szempontok is beépülnek;

N.	mivel a 2014–2020-as időszak folyamán jelentős volt a környezetvédelemmel kapcsolatban megvalósult projektek aránya;

O.	mivel a programoknak hozzáférhetőnek és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük; mivel alapvető fontosságú konkrét intézkedések bevezetése annak érdekében, hogy a programok befogadóbbá váljanak a kevesebb lehetőséggel rendelkezők, különösen a fogyatékossággal élők számára;

mivel az Európai Parlament a következő programozási időszakra ambiciózus költségvetést kért mindhárom programra, többek között a programok befogadó jellegének növelése és hozzáférhetőbbé tétele érdekében, és mivel alacsonyabb költségvetéssel ez a cél nem lenne elérhető, hatékony ökológiai, éghajlat-politikai és fenntarthatósági intézkedésekre pedig csak a programok más alapvető elemeinek rovására kerülhetne sor;

Q.	mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret a kiadások 20 %-át kívánja éghajlat-politikai fellépésekre fordítani, ez azonban csak akkor érhető el, ha rendelkezésre állnak a programok hozzájárulását mérő adatok és eszközök, és mivel ezért ezek megteremtése sürgős teendő;

R.	mivel a fizikai mobilitás lehetővé teszi más kultúrák belülről történő megismerését és a kultúrák közötti kölcsönhatások optimalizálását; mivel a virtuális csere és tanulás a fizikai mobilitás értékes kiegészítője, de nem ugyanazt a tapasztalatot kínálja;

S.	mivel a digitális technológiáknak is van környezeti lábnyomuk;

T.	mivel jelenleg csupán kevés ösztönző létezik (kiváltképpen pénzügyi jellegű), amely e három program résztvevőit környezetbarátabb közlekedési módok és magatartásformák felé terelhetné; mivel a környezetbarátabb közlekedési eszközök általában nehezebben hozzáférhetők és drágábbak;

A három program közös célkitűzései

megjegyzi, hogy az éghajlat és a környezetvédelem – sőt, még a mobilitás is – csupán egy részét fedi azon célkitűzéseknek, amelyek elérésére a zöld megállapodás törekszik; véleménye szerint a cél az, hogy a tisztán környezetvédelmi kérdéseken túlmenően igazságosabb társadalmat alakítsunk ki mindenki számára, aminek alapja az erőforrások ésszerű és egymást kiegészítő felhasználása, a felelősségteljes fogyasztás, a különbségeket tiszteletben tartó egymás mellett élés, valamint a regionális és nemzeti komplementaritások figyelembe vétele; hangsúlyozza, hogy e társadalmi változás sikerében az oktatók, művészek és alkotók is központi szereplők, és hogy az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület programok fontos szerepet játszanak az európai zöld megállapodás szélesebb távlatú céljainak elérésében;

üdvözli ezzel összefüggésben a fiatalok elkötelezettségét, amellyel hozzá kívánnak járulni a fenntarthatóság ügyében tett uniós erőfeszítésekhez, és amely abban is megnyilvánul, hogy az egyik európai ifjúsági célnak a „fenntartható zöld Európa” célkitűzést választották;

hangsúlyozza a három program jelentőségét az európai oktatási, kulturális és ifjúságpolitika terén az együttműködés és innováció előmozdításában, valamint a mobilitás pozitív társadalmi és gazdasági hatását; hangsúlyozza, hogy a programok segíthetnek olyan kreatív és innovatív megoldások kidolgozásában, amelyek a Covid19-világjárványhoz hasonló válság esetén lehetővé teszik az oktatási és kulturális tevékenységek hatékony folytatását; felhívja a Bizottságot és a nemzeti ügynökségeket és irodákat, hogy tanúsítsanak maximális rugalmasságot, és nyújtsanak támogatást a résztvevőknek és a projektfejlesztőknek annak érdekében, hogy a járvány utáni időszakban fenntartható módon folytathassák tevékenységeiket;

hangsúlyozza, hogy alapfelmérésben kellene értékelni a programok által a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok elérése tekintetében kifejtett hozzájárulást és hatást, ami kiindulópontként szolgálhat a jövőbeli program kialakításához is; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nem javasolt környezetvédelmi, éghajlat-politikai és fenntarthatósági mutatót az új programokra vonatkozóan; felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjesszen a társjogalkotók elő a programok új generációját szabályozó rendeletekbe beépíthető egyedi mutatókra vonatkozó javaslatot; úgy véli, hogy e a mutatókat alapos kutatás és közös módszertan alapján gondosan meg kell határozni, és mélyrehatóan elemezni kell mind a környezeti és éghajlat-politikai célokhoz való hozzájárulásukat (pl. célkitűzéseik és projektfelhívásaik révén), mind környezeti hatásukat (pl. az általuk támogatott utazási formák révén); hangsúlyozza, hogy a túlzott terhek elkerülése érdekében e mutatóknak figyelembe kell venniük az adott program kedvezményezettjeinek jellemzőit; kéri az összegyűjtött adatokat is tartalmazó éves jelentések benyújtását a Parlamentnek, valamint ezek közzétételét;

felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen rögzítse és számítsa ki a résztvevők közlekedéssel kapcsolatos egyéni szénlábnyomát; úgy véli, hogy helyénvaló e célra felhasználni a mobilitási eszközt is, kiterjesztve az Erasmus+ program valamennyi vetületére és az Európai Szolidaritási Testület programra; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen elemzést arról, hogy hasonló számítási eszközt lehetne biztosítani a Kreatív Európa program keretében végrehajtott utazások mérésére is; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy minden érdemleges összegyűjtött adatot – a programokról szóló jelentésekkel együtt – tegyen könnyen hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, kiemelve a bevált gyakorlatokat; emlékeztet arra, hogy minden digitális eszköznek és alkalmazásnak mindig meg kell felelnie az adatvédelmi jogszabályoknak;

kiemeli, hogy a végrehajtó szervek pozitív és aktív szerepet játszanak, amikor javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy a jövőbeli programok miként kezelhetnék a leghatékonyabban a környezetvédelmi kérdéseket, és hogyan fokozhatnák a kedvezményezettek érzékenységét a környezetvédelmi kérdések iránt; szükségesnek tartja a nemzeti ügynökségek, irodák és projektgazdák bevált gyakorlatainak azonosítását, koordinálását és értékelését; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az érdekelt felekkel a bevált gyakorlatok elemzésén alapuló ajánlások listájának kidolgozása és terjesztése érdekében; javasolja egy olyan címke létrehozását, amellyel mindegyik programon belül tanúsítani lehetne a környezetbarát és felelősségteljes gyakorlatokat, fel lehetne hívni rájuk a figyelmet, valamint jutalmazni lehetne a környezeti szempontból innovatív és ígéretes projekteket;

megjegyzi, hogy a három program keretében a környezetnek, az éghajlatnak és a fenntarthatóságnak szentelt projektek meglévő finanszírozása tekintetében nem állnak rendelkezésre információk; felhívja a Bizottságot, a nemzeti ügynökségeket és irodákat, hogy javítsák az ezzel kapcsolatos kommunikációt, és növeljék a környezetvédelmi kérdések láthatóságát a projektek kialakítása során, valamint a fogadó szervezetek és résztvevők körében;

felhívja a programok fő érdekelt feleit, hogy tájékoztassák a résztvevőket a jó környezetvédelmi és fogyasztási gyakorlatokról, és aktívan népszerűsítsék azokat, amelyeket a programban való részvételük alatt mindennapi életükben alkalmazhatnak, valamint tájékoztassák a résztvevőket tevékenységeik környezeti hatásairól is; úgy véli, hogy számos digitális eszköz hatékony lehet, ideértve a mobilitást megelőző online tanfolyamokat és esetleg egy digitális alkalmazást;

hangsúlyozza a résztvevőket fogadó szervezetek – többek között a „zöld irodák” és a célvárosokban már működő hálózatok – kulcsszerepét, valamint a meglévő hálózatok, például az „Erasmus+ alumni” (Erasmus+ öregdiák) jelentőségét a fenntartható életmód előmozdításában azáltal, hogy gyakorlati ajánlásokat és hasznos tanácsokat osztanak meg helyi szinten abban a városban, régióban vagy országban, ahol élnek;

10.

felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze arra a projektekért felelős nemzeti ügynökségeket, irodákat és szervezeteket, hogy környezeti teljesítményük értékelése, kommunikálása és javítása érdekében vegyenek részt a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS), és javítsák saját műveleteik fenntarthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze és koordinálja a nemzeti ügynökségek és irodák arra irányuló kezdeményezéseit, hogy csökkentsék a környezeti lábnyomukat, például fenntartható promóciós anyagok használata, észszerű utazásszervezés, videokonferencia-eszközök fokozott alkalmazása és hulladéktermelésük csökkentése révén; hisz abban, hogy a nemzeti ügynökségek és irodák közvetítésével megismert fenntartható gyakorlatok arra ösztönzik majd a résztvevőket, hogy ők is fenntarthatóbb fogyasztási szokásokat alkalmazzanak;

11.

felhívja a Bizottságot, valamint a nemzeti ügynökségeket és irodákat a projektek környezeti szempontjainak a projektértékelésben való figyelembevételét lehetővé tevő kritériumok meghatározására, környezetbarátabb gyakorlatokat mozdítva elő, következetesen érvényre juttatva kreatív szabadság elvét, és minden projektet a program célkitűzéseivel egybevetve értékelve;

12.

hangsúlyozza a virtuális tanulás és csere értékét és potenciális lehetőségeit a mobilitási programok folytatásának lehetővé tétele tekintetében, különös tekintettel a Covid19-világjárvány okozta válságos körülmények között; kéri a Bizottságot, hogy bátorítsa a fizikai mobilitást kiegészítő virtuális formátumok használatát, adott esetben egyrészt a szükségtelen utazások csökkentése, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy ha a résztvevők nem tudnak utazni, mégis részesülhessenek a programok előnyeiből;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy adjon bátorítást és tegye lehetővé a résztvevők számára a legkevésbé szennyező közlekedési módok, például a vasút igénybe vételét; azokat azonban, akiknek a légi közlekedésen kívül nincs más választásuk, nem szabad sem megbélyegezni, sem hátrányosan megkülönböztetni, sem pedig kizárni a programokból; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a legkülső régiókra, valamint a vidéki és a távoli térségekre;

14.

kéri a Bizottságot a jelenlegi pénzügyi szabályok felülvizsgálatára, biztosítva a környezetbarátabb közlekedési módok igénybe vételével kapcsolatos többletköltségek teljes megtérítését, valamint az utazásra fordítandó többletidő beszámítását a támogatás összegébe; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be hatékony pénzügyi támogatási rendszereket annak biztosítása érdekében, hogy a programokhoz mindenki hozzáférjen, akinek erre szüksége van;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy különösen a vasút 2021-es tervezett európai éve keretében hozzon létre partnerségeket az európai vasúti szereplőkkel, kedvezményes tarifákat tárgyalva meg a programban részt vevők számára; hangsúlyozza, hogy hasonló kezdeményezéseket lehetne kialakítani autóbusztársaságokkal is, különösen elmaradott és vidéki, valamint vasúti összeköttetéssel nem rendelkező régiók esetében;

16.

tisztában van vele, hogy a programok résztvevői a helyi kultúra felfedezése során sokat utaznak a fogadó országban és azon túl is; kéri a nemzeti ügynökségeket és referatúrákat, valamint a projektszemélyzetet, hogy ösztönözzék a „lassú utazást”, az ökoturizmust és a környezeti szempontból fenntartható utazási módok használatát a nagyobb távolságokra és helyi viszonylatban egyaránt;

17.

megjegyzi, hogy a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia és a robotika intelligens használata növelheti a társadalmi befogadást és csökkentheti a programok szénlábnyomát; hangsúlyozza, hogy a digitális megosztottság felszámolása érdekében gondoskodni kell a digitális infrastruktúrához és felszerelésekhez való hozzáférésről és a digitális készségek megszerzéséről, ezek ugyanis az intelligens digitális átállás előfeltételei; hangsúlyozza e tekintetben, hogy nagyobbra törő digitális oktatási cselekvési tervre van szükség, és azt többek között az Erasmus+ program keretében is támogatni kell;

18.

hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a digitalizáció kiterjesztése környezeti hatással járhat; emlékeztet arra, hogy mindhárom programra – különösen a Kreatív Európára – jellemző a digitális eszközök használata, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe digitális környezeti hatásukat; biztatja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy milyen megoldásokkal lehet csökkenteni a programok keretében használt digitális eszközök, többek között webhelyek és szoftverek környezeti lábnyomát; felhívja a program fő érdekelt feleit, hogy mozdítsák elő környezetbarátabb digitális eszközök használatát; hangsúlyozza, hogy a digitális átalakulás és a környezetvédelmi politika ötvözéséhez a jövőbeli digitális menetrend és az európai zöld megállapodás egészére kiterjedő, összehangolt politikai döntéshozatalra van szükség;

19.

hangsúlyozza, hogy az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület programjainak környezetbarátabbá tételére irányuló hatékony intézkedések pénzbe kerülnek majd, és ragaszkodik ahhoz, hogy új intézkedések ne csökkentsék tovább a programok már amúgy is rendkívül korlátozott költségvetését; rámutat e tekintetben az egyéb releváns finanszírozási programokkal – például a strukturális alapokkal, a méltányos átmenet alapjával, a LIFE-tal, az InvestEU-val, a Horizont Európa programmal – való hatékony szinergiák és a kiegészítő jelleg előmozdításának értékére, támaszkodva a II. pilléren belüli „Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” klaszterre, az éghajlattal foglalkozó jelenlegi tudás- és innovációs közösségre, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre, és különösen a kulturális és kreatív ágazatnak szentelt tudományos és innovációs közösség létrehozására irányuló javaslatra;

20.

emlékeztet arra, hogy a három program számos kedvezményezettje kis méretű, és nehéz a bonyolult adminisztratív követelményeknek megfelelniük; felhívja ezért a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a nemzeti ügynökségeknek és irodáknak, valamint támogassa és mozdítsa elő az érdekelt felekkel folytatott párbeszédet annak biztosítása érdekében, hogy valóban kialakuljanak hasznos szinergiák;

Erasmus+ program

21.

felhívja a Bizottságot, hogy az Erasmus+ felsőoktatási chartájában előírt elvek közé építse be a környezet tiszteletben tartását, a helyes környezeti gyakorlatokat és a környezetvédelmet; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy e megközelítést alkalmazza a program által lefedett valamennyi ágazatra, és tegyen lépéseket az elvek betartásának biztosítása érdekében is; bátorítja a nemzeti ügynökségek, a partneregyetemek és a diákszövetségek közötti együttműködést annak érdekében, hogy a fenntarthatósággal és a környezetkímélő gyakorlatokkal kapcsolatos információk és tanácsok beépüljenek a fogadó és egyéb integrációs tevékenységekbe;

22.

felhívja a figyelmet az európai egyetemek, valamint a gyakornoki képzést és szakképzést nyújtó kiválósági központok kínálta lehetőségekre, ezek ugyanis környezetvédelmi, éghajlati és fenntarthatósági kérdésekben kiválósági programokat dolgozhatnának ki az érdekelt felek és tanulók széles skálája számára, valamint támogathatnák a területen folyó kutatási projekteket; hangsúlyozza, hogy az új kezdeményezések ezt csak úgy tudják elérni, ha az Erasmus+ program a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretben elégséges finanszírozással rendelkezik;

23.

megjegyzi, hogy az európai diákigazolvány jövőbeli bevezetése jelentős lépés lehet az Erasmus+ programban való részvétel környezetbarátabbá tétele felé, mivel a papíralapú ügyintézést magas színvonalú, korszerű, és egyúttal befogadó és hozzáférhető digitális eljárással kell felváltani, ami ráadásul a mobilitási időszakkal összefüggő menedzsmentet is egyszerűsíti; megjegyzi, hogy az európai diákigazolvány továbbfejlesztése hozzáférést biztosíthatna a környezetbarátabb életválasztást elősegítő szolgáltatásokhoz; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden erőfeszítést az európai diákigazolvány bevezetésének felgyorsítása érdekében;

24.

emlékeztet arra, hogy a program keretében az online SALTO (Support for Advanced Learning and Training Opportunities) információs platformok kiváló információ- és tanácsszerzési forrást jelenthetnek a projektgazdák számára; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy SALTO zöldítési platformot;

25.

hangsúlyozza az oktatók számára kínált, képzési modulok kidolgozását és megosztását lehetővé tévő „eTwinning” hálózat fontosságát, különös tekintettel arra, hogy a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás a 2020-as év témái; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legszélesebb körben terjessze az e prioritásról szóló éves jelentést és a tanároknak szóló eszközcsomagot; emlékeztet ennek kapcsán annak fontosságára, hogy olyan, európai szintű e-tanulási platformokat alakítsanak ki, amelyek a Covid19-világjárványhoz hasonló válságok idején lehetővé teszik az oktatás folytonosságának biztosítását;

26.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az éghajlatváltozásra és a fenntarthatóságra vonatkozó iskolai tantervek kidolgozásának támogatására mind az alap-, mind a középfokú oktatásban; úgy véli, hogy az Erasmus+ program 2. és 3. fő intézkedése egyaránt segítheti az ilyen erőfeszítések támogatását azáltal, hogy támogatja a környezetvédelmi oktatásra vonatkozó célzott pályázati felhívásokat, valamint a bevált gyakorlatok iskolák és tanárok közötti cseréjét;

27.

felkéri a Bizottságot, hogy az európai felsőoktatási térség és az európai oktatási térség koordinálása céljából tett kezdeményezéseibe foglaljon bele egy, a regionális és nemzeti oktatási hatóságoknak szóló környezetvédelmi kritériumlistát az oktatás számára rendelkezésre álló infrastruktúrákról, az intézményeknek a tömegközlekedési hálózatokkal való összeköttetéséről, biztosítva a környezet és az energiaforrások fenntartható használatát;

28.

hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ a formális és nem formális oktatás és képzés, valamint a fiatalokat mozgósító tevékenységek támogatása révén alapvető fontosságú az európaiak, különösen az újabb generációk körében folytatott figyelemfelkeltés szempontjából, arra ösztönözve a fiatalokat, hogy aktív és tájékozottságon alapuló álláspontot képviseljenek a fenntarthatósággal és a szóban forgó szakpolitikákkal kapcsolatban, és a jövő elkötelezett, tudatos polgáraivá váljanak; kiemeli e tekintetben az ifjúsági és civil társadalmi szervezetek jelentős szerepét a bevált módszerek megosztásában és a fiatalabb nemzedékek fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságát növelő projektek megvalósításában; úgy véli, hogy az Erasmus+ programnak hozzá kell járulnia az ifjúságsegítők éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos tudásának gyarapításához is;

29.

kéri, hogy a sporttal foglalkozó rész keretében kapjanak ösztönzést a sportegyesületekkel közösen végrehajtandó olyan projektek, amelyek témája a környezet- és természetvédelem, az egészséges és fenntartható életmód, a környezeti szempontból megfelelőbb gyakorlatokat előmozdító innováció és fenntartható tömegsport-események szervezése; rámutat, hogy a sporteseményeket környezetbarátabbá kell tenni, és úgy véli, hogy az Erasmus+ segíthet az e tekintetben bevált gyakorlatok továbbfejlesztésében és előmozdításában; úgy véli, hogy az az Európai Szolidaritási Testület program önkéntesei támogathatnák fenntartható tömegsport-rendezvények szervezését;

30.

véleménye szerint hosszú távú és helyi szinten végrehajtandó programokat kell létrehozni, továbbá elő kell mozdítani helyi sportszervezetek személyzetének mobilitását, mert ez a sportesemények környezetbarátabb módon történő megszervezésére ösztönözheti őket; kéri, hogy az európai sporthéten helyezzenek nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi, éghajlat-politikai és fenntarthatósági kérdésekre;

31.

kiemeli annak kulcsfontosságú szerepét, hogy az aktív polgári szerepvállalás, valamint a kulturális csere megvalósítása érdekében az Erasmus+ program résztvevőit fenntartható módon bevonják a helyi közösség életébe; sürgeti a Bizottságot annak feltárására, hogy mely programintézkedések bontakoztathatók ki az elnéptelenedett vidéki területeken, ahol az aktív közösségi szerepvállalás segíthet például a természetvédelem és a kulturális örökség ápolásának előmozdításában;

32.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament „Nagykövet iskola” programjával való kapcsolat kiépítése mindkét programot gazdagítaná, mert lehetőséget adna a résztvevők számára arra, hogy részt vegyenek a helyi közösségek életében, és a helyi tanulókkal körében ismereteket szerezzenek az európai polgárságról;

Az Európai Szolidaritási Testület program

33.

emlékeztet arra, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében a környezet védelme fontos szolidaritási tevékenységnek tekintendő, összhangban mind a program jelenlegi jogalapjával, mind pedig a 2020 utáni új programra vonatkozó bizottsági javaslattal és a Parlament első olvasatbeli álláspontjával;

34.

véleménye szerint a minőségi címkének – amelyet az önkénteseket küldeni vagy fogadni kívánó minden szervezetnek az Európai Szolidaritási Testület program tevékenységeiben való részvétel előtt be kell szereznie – ki kell terjednie a megfelelő környezetvédelmi gyakorlatok tanúsítására; emlékeztet arra, hogy az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő szervezetek gyakran kis egyesületek; határozott véleménye ezért, hogy fenntarthatóbb gyakorlatok meghonosításához célzott támogatásra van szükségük;

35.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság tematikus projekteket indíthat; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az Európai Szolidaritási Testület környezetvédelmi, éghajlat-politikai és fenntarthatósági dimenziójának előmozdítását, a PASS (Placement Administration and Support System) platformon növelve e projektek láthatóságát;

36.

felhívja az Európai Szolidaritási Testület programban közreműködő nemzeti ügynökségeket, hogy támogassák a résztvevők küldéséért és fogadásáért felelős szervezeteket, és biztosítsanak aktív tanácsadást a számukra; hangsúlyozza, hogy ezen ügynökségeknek képeseknek kell lenniük arra is, hogy helyi szinten meghatározzák a zöld projektek hatályát és segítsék azok kialakítását, valamint biztosítsák, hogy az önkéntesek a munkájuk során és a mindennapi életükben tudatosan alkalmazzanak helyes környezetvédelmi gyakorlatokat; helyesli a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok terjesztését, valamint a résztvevők közötti megosztását megkönnyítő digitális eszközök létrehozását;

37.

felhívja a Bizottságot és a nemzeti ügynökségeket a kevésbé közkedvelt helyeken megvalósuló projektek népszerűsítésére, ezáltal serkentve a helyi gazdaságok fejlődését és a fenntarthatóságot, és egyúttal ösztönzést adva új úti célok felfedezéséhez is;

A Kreatív Európa program

38.

hangsúlyozza a kulturális és kreatív ágazatok komoly potenciális lehetőségeit abban, hogy a polgárokat a fenntarthatóságot szem előtt tartó cselekvésre ösztönözzék; megjegyzi, hogy a múzeumok, a kulturális és közösségi központok, az előadóművészetek, az irodalom, a vizuális művészetek és a művészeti ágakon átívelő kezdeményezések – amennyiben megfelelő költségvetés áll a rendelkezésükre – hozzájárulhatnak a fenntarthatóság előmozdításához és az éghajlatváltozás tendenciáinak visszafordításához; hangsúlyozza a fenntarthatóság és a helyes környezetvédelmi gyakorlat fontosságát mind a materiális, mind a szellemi kulturális örökség megőrzése terén;

39.

felhívja a Bizottságot és a nemzeti irodákat, hogy konzultáljanak a kulturális és kreatív ágazatok szereplőivel, és gyűjtsenek információkat a művészeti tevékenységek különböző területein meglévő chartákról egy olyan átfogó charta kidolgozása céljából, amely a program minden résztvevője által betartandó környezetvédelmi elveket tartalmazza; úgy véli, hogy a megfelelő elvek meghatározása során a főszerepet az ágazatoknak kell kapniuk, lehetővé kell tenni a tanulást egymástól, és a fontos kérdések széles skálájával kell foglalkozni, többek között az újrahasznosítással, a körforgásos gazdasággal és azzal, hogy a kulturális művek létrehozóinak és fogyasztóinak magatartási szokásain egyaránt változtatni kell;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást és konzultáljon az érintett szereplőkkel annak érdekében, hogy ágazati stratégiát dolgozzon ki és útmutatót készítsen az audiovizuális és kulturális termékek gyártása és terjesztése terén bevált környezetvédelmi gyakorlatokról, különös tekintettel a közlekedésre, az energiára és a hulladékgazdálkodásra, normatívát alakítva ki a program által finanszírozott projektek számára; felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakorlatok e szabványosítása nem mehet a kulturális vagy audiovizuális projektek vagy rendezvények színvonalának rovására;

41.

hangsúlyozza a zöld közbeszerzés jelentőségét annak biztosításában, hogy a kulturális rendezvények ellátása fenntartható és környezetbarát termékekkel és szolgáltatásokkal történjen; felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg közös zöld közbeszerzési kritériumokat a kulturális ágazat számára, és dolgozzon ki eszközt a kulturális rendezvények környezeti hatásának értékelésére; hangsúlyozza továbbá az audiovizuális tartalmak előállításának környezeti hatását, és felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a Kreatív Európa program MEDIA ágát az audiovizuális ágazat bevált gyakorlatainak előmozdítására a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a környezetvédelem tekintetében;

42.

felhívja a Bizottságot, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program kiválasztási és értékelési kritériumaiba építse be a fenntarthatóságot és a környezet tiszteletben tartását; ragaszkodik hozzá, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program tiszteletben tartsa a fent említett ökológiai elveket tartalmazó chartát is;

43.

felhívja a Bizottságot, hogy ágazatközi intézkedésként hagyja jóvá a projektgazdákat és a „Kreatív Európa” tájékoztató irodákat ökológiai, éghajlat-politikai és fenntarthatósági kérdésekben segítő tanácsadók európai hálózatának létrehozását; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatokat meg kell osztani és nyilvánosságra kell hozni;

o o

44.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint a három program megvalósításáért felelős nemzeti ügynökségeknek és hatóságoknak.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.

(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0324.

(5) HL L 347., 2013.12.20., 5. o.

(6) HL C 252., 2018.7.18., 31. o.

(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0150.

(8) HL L 250., 2018.10.4., 1. o.

(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0323.

(10) HL L 347., 2013.12.20., 221. o.

(11) HL C 263., 2018.7.25., 19. o.

(12) HL L 342., 2009.12.22., 1. o.