Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A kísérő nélküli migráns kiskorúak védelme Európában

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2020/C 429/04)

Előadó:

Özlem YILDIRIM (FR/II)

Közgyűlési határozat:	2020.2.20.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2020.7.9.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2020.9.18.
Plenáris ülés száma:	554.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	215/1/5

1. Ajánlások és észrevételek

1.1

Az EGSZB ismételten ajánlja, hogy a „gyermek mindenek felett álló érdekének” elve élvezzen előnyt minden más tagállami és nemzetközi jogszabállyal szemben.

1.2

Az EGSZB arra kéri az Európai Uniót, hogy dolgozzon ki koherens és harmonizált megközelítést a kísérő nélküli külföldi kiskorúak Európán belüli védelmére vonatkozóan.

1.3

Az EGSZB mély aggodalmának ad hangot a kísérő nélküli külföldi kiskorúak helyzetét illetően, akik a migráció összefüggésében a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak, és ezért fokozottan ki vannak téve alapvető jogaik megsértésének.

1.4

Az EGSZB ismételten kéri a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a rendezetlen jogállású gyermekeket elsősorban gyermekként, a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek keretében kezeljék és védelmezzék.

1.5

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy biztonságos, legális és szabályos migrációs útvonalak kialakításával akadályozzák meg a migráns gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formáját.

1.6

Az EGSZB ismételten emlékeztet (1) a gyermekek fogva tartásának adminisztratív helyzetüktől független, abszolút tilalmára. Határozottan elítéli ezt a gyakorlatot, és emlékeztet arra, hogy ez a gyermek jogairól szóló egyezmény megsértésének minősül.

1.7

A kísérő nélküli külföldi kiskorúak hatékony védelme érdekében az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a közszolgáltatások nyújtásához szükséges erőforrásokat, és kínáljanak megfelelő szolgáltatásokat, különösen speciális képzések, valamint a gyermekvédelmi szakemberek kapacitásainak növelése révén.

1.8

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki irányelvet a kísérő nélküli külföldi kiskorúak védelméről, amely a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.

1.9

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy valamennyi kísérő nélküli külföldi kiskorút a lehető leghamarabb és a nagykorúság eléréséig hozzáértő gyámnak kell segítenie, akit tájékoztatni kell a kiskorúval kapcsolatban meghozott valamennyi döntésről, és akinek támogatnia kell a kiskorút az eljárás egész folyamán. Ennek a gyámnak mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy eljárjon a gyermek érdekében, és nem állhat fenn összeférhetetlenség közte és a nemzeti gyermekvédelmi szolgálatok között.

1.10

1.11

Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy több bizonyítékra támaszkodva értékeljék a kiskorúságot, ideértve elsődlegesen az érintett személy nyilatkozatait, a bemutatott anyakönyvi okmányokat, az illetékes szakemberek által az érintettel folytatott interjúkat, és adott esetben az anyakönyvi okmányok hitelességének ellenőrzését.

1.12

Az EGSZB kéri, hogy amennyiben a csontvizsgálati tesztek nem tekinthetők ténylegesen megbízhatónak, egyszerűen hagyják el őket. Az EGSZB véleménye szerint amiatt, hogy nem áll rendelkezésre megbízható ellenőrzési eszköz, nem lehet hozzávetőlegesnek minősülő eszközökhöz folyamodni.

1.13

Mivel ebben a véleményben nehéz kitérni a kísérő nélküli külföldi kiskorúakkal kapcsolatos valamennyi kérdésre és elvre, az EGSZB nyomonkövetési tanulmányok elkészítését javasolja konkrét altémákra vonatkozóan.

2. Háttér

2.1

A kísérő nélküli külföldi kiskorú (más néven „felügyelet nélküli külföldi kiskorú”) olyan, „a 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy”, aki „jogszabály vagy az érintett tagállam gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a tagállamok területére, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerül”, vagy „aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt felügyelet nélkül” (2).

2.2

Kísérő nélküli külföldi kiskorúak valamennyi uniós tagállamban jelen vannak, 2019-ben azonban a regisztrált, kísérő nélküli kiskorúak 60 %-át négy országban vették nyilvántartásba (Görögország, Németország, Belgium és Hollandia). 2019-ben 13 800 kísérő nélküli kiskorúnak tekintett menedékkérő folyamodott nemzetközi védelemért az Európai Unió (EU) 27 tagállamában. Uniós szinten a kísérő nélküli kiskorúak a 18 év alatti menedékkérők összlétszámának 7 %-át tették ki. Többségük (85 %) fiú volt. Kétharmaduk volt 16 vagy 17 éves (9 200 fő), a 14 vagy 15 évesek a kísérő nélküli kiskorúak 22 %-át tették ki (3 100 fő), a 14 év alattiak aránya pedig 11 % volt (1 500 fő) (3).

2.3

A migráns gyermekek társadalmaink legkiszolgáltatottabb csoportjai közé tartoznak. A kísérő nélküli kiskorúaknak igen gyakran hosszú, kaotikus, traumatizáló és erőszakkal jellemzett migrációs útjuk van, szüleik nélkül, ami önmagában is magas fokú bizonytalansággal és veszéllyel jár. Folyamatosan számos veszélynek vannak kitéve, és különösen kiszolgáltatott prédái a bűnszervezeteknek, különös tekintettel a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott gyermekkereskedelemre és a gyermekmunkára.

2.4

Az EGSZB ismételten ajánlja, hogy a „gyermek mindenek felett álló érdekének” elve élvezzen előnyt minden más tagállami és nemzetközi jogszabállyal szemben (4).

2.5

Rámutat továbbá arra is, hogy a kísérő nélküli külföldi kiskorúak sokféle bonyolult helyzettel szembesülnek, amelyek multidiszciplináris (jogi, pszichológiai, orvosi és szociális), átfogó és holisztikus megközelítéseket tesznek szükségessé.

2.6

A gyermekek Európán belüli védelmének általános keretét a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (1989) alkotja. Ugyanakkor sem ez az eszköz, sem az emberi jogok európai egyezménye (1950), sem pedig a gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló európai egyezmény (1996) nem tartalmaz olyan egyedi rendelkezéseket, amelyek közvetlenül a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra lennének alkalmazandók.

2.7

Egészen 1997. június 26-ig kellett várni, míg az Európa Tanács elfogadta az első olyan jogi eszközt, amely kifejezetten a kísérő nélküli kiskorú migránsok kérdését tárgyalja. Ez a határozat azonban nem kötelező érvényű eszköz. Bár egyes európai jogszabályok, például a 2003/9/EK irányelv (5) utalnak a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra, mindeddig nem készült rájuk vonatkozóan külön eszköz uniós szinten.

2.8

Azóta a tagállamok – pontos jogi keret hiányában – komoly nehézségekkel szembesülnek a kísérő nélküli külföldi kiskorúak problémakörének összehangolt és koherens kezelése tekintetében. Meg kell állapítani, hogy a tagállamokban a kísérő nélküli kiskorúak helyzete rendkívül eltérő, ami a velük való bánásmódról és az esetükben alkalmazandó eljárásokról szóló jogszabályokat illeti (életkor meghatározása, gyámok, jogok stb.).

2.9

Ezért a tagállamoknak meg kell erősíteniük a kísérő nélküli kiskorúakra alkalmazandó jogi keretet. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki irányelvet a kísérő nélküli külföldi kiskorúak védelméről, amely a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. Ez a szükségszerűség még nyilvánvalóbb, ha tekintetbe vesszük számos kísérő külföldi nélküli kiskorú siralmas helyzetét, amelyről Európa-szerte érkeznek beszámolók a gyermekek jogait védő szervezetektől.

3. Általános megjegyzések

3.1

3.2

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye előírja az államok számára, hogy az okmányokkal nem rendelkező gyermekeket ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni, mint „bármely más” gyermeket, megkülönböztetés nélkül (6). Az EGSZB megállapítja, hogy a gyakorlatban ellentmondások feszülnek a bevándorlás ellenőrzését szabályozó, illetve a gyermekvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezések között. Az EGSZB ismételten kéri a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a rendezetlen jogállású gyermekeket elsősorban gyermekként, a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek keretében kezeljék és védelmezzék (7).

3.3

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy biztonságos, legális és szabályos migrációs útvonalak kialakításával – ideértve a rugalmas, gyors és hatékony eljárásokat, különös tekintettel a családegyesítésre, továbbá a migránsáttelepítési kvóták növelését, illetve a humanitárius vízumok kiadását, ami megerősítené a gyermekek és családtagjaik számára nyújtott garanciákat – akadályozzák meg a migráns gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formáját.

3.4

Az EGSZB felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be egyedi és hatékony eljárásokat a tartózkodási státuszuk rendezésére irányulóan, törekedve a kísérő nélküli külföldi kiskorúak helyzetének „tartós megoldására”, szavatolva a mindenek felett álló érdeküket.

3.5

Az EGSZB emlékeztet a gyermekek fogva tartásának adminisztratív helyzetüktől független, abszolút tilalmára. Határozottan elítéli ezt a gyakorlatot, és emlékeztet arra, hogy ez a gyermek jogairól szóló egyezmény teljes mértékű megsértésének minősül (3. cikk). Az EGSZB megállapítja (8) ugyanis, hogy a fogva tartás nagyon súlyos következményekkel járhat a gyermekek egészségére és fejlődésére nézve, függetlenül a fogva tartás időtartamától. A fogva tartás minden esetben ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével (9).

3.6

Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy állapítsanak meg nemzeti jogszabályokat, megtiltva a fogva tartást, és elősegítve a kísérő nélküli külföldi kiskorúak különös kiszolgáltatottságához igazodó alternatív megoldások kidolgozását – ideértve a befogadó családok általi gondoskodást, valamint az önálló életvitelt lehetővé tévő helyen történő felügyelt elhelyezést.

3.7

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy szavatolni kell a gyermekek azon jogának tiszteletben tartását, hogy részt vehessenek az őket érintő döntésekben.

3.8

Az EGSZB javasolja a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak jogi garanciákról annak érdekében, hogy a kísérő nélküli külföldi kiskorúak hozzáférhessenek a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz, és biztosítsanak garanciákat arra, hogy megkapják az életkoruknak megfelelő tájékoztatást. Ennek céljából helyénvalónak tűnik létrehozni olyan menekültügyi egységeket, amelyek a kiskorú migránsok segítésére és a gyermekekhez igazított, anyanyelvi tájékoztatásra szakosodnak, beleépítve az említett nemzeti eszközökbe a nemekkel és a transzkulturális dimenzióval kapcsolatos megfontolások figyelembevételét.

3.9

A kísérő nélküli külföldi kiskorúaknak a kizsákmányolás valamennyi formájával szembeni védelme érdekében az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a kizsákmányolást és erőszakot elszenvedő gyermekeket tekintsék az emberkereskedelem áldozatainak, és adjanak ki nekik tartózkodási engedélyt. Az EGSZB emellett kitart amellett, hogy a kísérő nélküli külföldi kiskorúakkal kapcsolatos határozatokat sürgősséggel kell meghozni.

3.10

A kísérő nélküli külföldi kiskorúakat soha nem szabad büntetőeljárásoknak alávetni kizárólag a bevándorlással kapcsolatos jogállásuk okán, vagy amennyiben a bűncselekményekben való részvételük a kizsákmányolásukból fakad.

3.11

A kísérő nélküli külföldi kiskorúak hatékony védelme érdekében az EGSZB kéri a tagállamokat és az Európai Uniót, hogy biztosítsák a közszolgáltatások számára szükséges erőforrásokat, és kínáljanak megfelelő szolgáltatásokat, különösen speciális képzések, valamint a gyermekvédelmi szakemberek kapacitásainak növelése révén. Ezt a képzést uniós szinten kellene bevezetni.

3.12

A kísérő nélküli külföldi kiskorúak védelme nem áll meg az Unió határainál. Az EGSZB arra ösztönözné az EU-t és a tagállamokat, hogy külpolitikai eszközeikben és külső tevékenységeik során – különösen együttműködési megállapodások vagy programok megkötésekor – kezeljék kiemelten a kísérő nélküli külföldi kiskorúak szükségleteit és jogait.

3.13

3.14

Amint arra az EGSZB már felhívta a figyelmet, az uniós jogszabályok elismerik ugyan a törvényes gyámság jelentőségét, de nem határozzák meg a törvényes gyám kötelezettségeit. A törvényes gyám olyan „képesített képviselő” kell hogy legyen, akinek van tapasztalata a kiskorúak kezelésében, ismeri a tagállami idegenrendészeti jogot és gyermekvédelmi jogszabályokat, és hatáskörében áll a gyermek képviselete minden döntéshozatali folyamatban (10), ha ezzel a gyermek is egyetért (11). A gyámok kijelölésének Belgiumban alkalmazott eljárása inspirációs forrásként szolgálhat (12).

3.15

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a jogi segítségnyújtás mellett a kísérő nélküli külföldi kiskorúak számára biztosítani kell a szociális védelemhez, valamint a fogadó struktúrához és a tisztes minőségű átmeneti szálláshoz való hozzáférést is. A fogadó struktúrának igazodnia kell a kiszolgáltatottságukhoz, és biztosítania kell az ifjúságvédelmi szakemberek általi támogatást, az orvosi vagy pszichológiai vizsgálat lehetőségét, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

3.16

A kísérő nélküli külföldi kiskorúaknak emellett hozzá kell férniük az oktatáshoz, a kiskorú – és adott esetben gyámja – választási lehetőségeinek tiszteletben tartása mellett. Emellett az Erasmus és Erasmus+ programok szintén elősegíthetnék a kísérő nélküli külföldi kiskorúak és a nagykorúvá vált egykori kísérő nélküli külföldi kiskorúak részvételét.

3.17

Az EGSZB kitart amellett, hogy minden gyermeket életkorának megfelelően tájékoztatni kell az ENSZ-egyezmény által számára biztosított jogokról, és ezáltal lehetővé kell tenni a megfelelő gyámmal nem rendelkező kiskorúak számára, hogy védelmet kérjenek.

4. Részletes megjegyzések

4.1

A gyermek jogairól szóló egyezmény 1. cikke értelmében gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Egyedi jogi helyzete számos jogot biztosít számára, amelyeket az egyezményben részes államoknak szavatolniuk kell. Ez a védelem a kiskorúság függvénye, ami a gyakorlatban valamennyi tagállamban felveti az életkor meghatározásának kérdését.

4.2

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a „kiskorúság vélelmének” elve értelmében minden olyan fiatalt, aki kiskorúként mutatkozik be, mindaddig kiskorúnak kell tekinteni, míg jogerős bírósági határozat nem születik. Következésképpen haladéktalanul védelem alá kell őket vonni, tisztes körülmények között, amelyek összhangban állnak különleges kiszolgáltatottságukkal.

4.3

Az EGSZB emellett emlékeztet arra, hogy vélelmezni kell a fiatal által kiskorúságának alátámasztására benyújtott anyakönyvi okmányok érvényességét, és ezeket kell elsőként figyelembe venni a kiskorúság megállapításánál. Az érvényesség vélelme csak a bemutatott anyakönyvi okmány hitelességének hivatalos megtámadásával dönthető meg.

4.4

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy „a gyermek jogairól szóló egyezmény 8. cikke értelmében „ha a gyermeket törvénytelen módon megfosztják személyazonossága alkotó elemeitől vagy azoknak egy részétől, az Egyezményben részes államok megfelelő segítséget és védelmet nyújtanak ahhoz, hogy személyazonosságát a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák” (13).

4.5

A migráns életkorának megállapítására irányuló eljárásra azonban alapvetően csak abban az esetben kerülhet sor, ha a migráns nem rendelkezik olyan hivatalos adminisztratív okmányokkal, amelyek igazolják életkorát, vagy amennyiben komoly kétségek merülnek fel (14).

4.6

Az EGSZB ismételten megállapítja, hogy nincs összhang a tagállamok között a kísérő nélküli külföldi kiskorúak életkorának meghatározásához alkalmazott módszerek tekintetében, amelyek közül egy se bizonyult megbízhatónak.

4.7

Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy több bizonyítékra támaszkodva értékeljék a kiskorúságot, ideértve elsődlegesen az érintett személy nyilatkozatait, a bemutatott anyakönyvi okmányokat, az érintettel folytatott interjúkat, és adott esetben az anyakönyvi okmányok hitelességének ellenőrzését, hangsúlyozva, hogy orvosszakértő általi életkor-meghatározásra csak tartós kételyek fennállásakor, és csak végső esetben kerülhet sor.

4.8

Különös kiszolgáltatottságukra tekintettel az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy kétség esetén a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra nézve kedvező elbírálást kell alkalmazni.

4.9

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a számos tagállamban alkalmazott szakértői csontvizsgálat tudományos megbízhatóságát nemzetközi intézmények és szakértők erősen vitatják (15), de a vizsgálatot amiatt is bírálják, hogy nem tartja tiszteletben a gyermek magánéletét, veszélyekkel járhat az egészségre nézve (a röntgensugarak használata során), továbbá hibák is előfordulhatnak.

4.10

Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy amennyiben ezek a tesztek nem tekinthetők ténylegesen megbízhatónak, egyszerűen hagyják el őket. Az EGSZB véleménye szerint amiatt, hogy nem áll rendelkezésre megbízható ellenőrzési eszköz, nem lehet hozzávetőlegesnek minősülő eszközökhöz folyamodni.

4.11

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy védjék a kísérő nélküli külföldi kiskorúakat, időt és valódi eszközöket biztosítva számukra személyazonosságuk megállapításához, igénybe véve például a diplomáciai együttműködést (jóváhagyás esetén, és amennyiben ez nem veszélyezteti a fiatalt), és olyan meggyőző bizonyítékokat szolgáltatva a kiskorúság megállapításához, mint a pszichoszociális szakértői jelentések.

4.12

Az EGSZB javasolja, hogy végső esetben, amennyiben nincsenek okmányokon alapuló bizonyítékok, és komoly kétségek merülnek fel a kiskorú életkorát illetően, megfelelő szakértelemmel bíró és az egyén kulturális és etnikai hátteréről ismeretekkel rendelkező független szakemberek folytassanak le multidiszciplináris megközelítésen alapuló kormegállapítást. Az Angliában alkalmazott eljárások inspirációs forrásként szolgálhatnak ehhez.

4.13

Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy állítsanak fel európai szintű felülvizsgálati bizottságot, amely javaslatot tenne egy valamennyi tagállam számára közös, holisztikus kormegállapításra, és felülvizsgálná az életkorbecsléssel kapcsolatos protokollokat és gyakorlatokat.

4.14

A hatékonyság biztosítása érdekében minden eljárás következtetéseit feltétlenül meg kell indokolni, és biztosítani kell, hogy eredményes, gyors és megfellebbezhető, halasztó hatályú jogorvoslattal lehessen élni velük szemben.

5. Különös megjegyzések a Covid19-járványra vonatkozóan

5.1

A Covid19-világjárvány kétségtelenül növeli a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra leselkedő veszélyeket, akiknek egészségi állapota gyakran eleve törékeny: lehetetlen betartaniuk a távolságtartási intézkedéseket, nem férnek hozzá kellően az élelmiszerekhez, a higiéniához és a vízhez, nem kapnak rájuk szabott információkat a járvány terjedését megakadályozó gyakorlatokról és az óvintézkedésekről, és nehézségekkel szembesülnek az ellátáshoz való hozzáférés tekintetében.

5.2

Az EGSZB arra kér minden uniós intézményt, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a Covid19-járványhoz kapcsolódó közegészségügyi válság során tiszteletben tartsák valamennyi gyermek nemzetközi dokumentumokban szavatolt jogait, és hogy a körvonalazódó gazdasági válsággal szemben megfelelő védelmet nyújtsanak számukra.

5.3

Az EGSZB üdvözli, hogy nemrégiben kísérő nélküli külföldi kiskorúakat telepítettek át Görögországból Luxemburgba, Portugáliába, Franciaországba, Finnországba és Németországba, és nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy tekintsék prioritásnak és folytassák a méltatlan körülmények között élők haladéktalan áttelepítését, különösen Görögországból (16).

Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) Az EGSZB véleménye: „Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről” (HL C 48., 2011.2.15, 138. o.).

(2) A 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke.

(3) https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/10774042/3-28042020-AP-FR.pdf/a5951a9e-fe8f-ef1a-64f1-cdedfc925eb2.

(4) E tekintetben lásd különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, a gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló európai egyezményt és „A kísérő nélküli kiskorúak nemzetközi védelme” című, 2014. október 15-i EGSZB-véleményt (HL C 12., 2015.1.15., 69. o.).

(5) A 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.), az úgynevezett „visszatérési irányelv” kimondja: „A kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó kiutasítási határozat elrendelése előtt a gyermekek legjobb érdekének kellő figyelembevételével a kiutasítást végrehajtó hatóságtól eltérő megfelelő szervek általi segítségnyújtást kell biztosítani a kiskorúak számára”. A 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv meghatározza a kulcsfogalmakat, köztük a kísérő nélküli kiskorú fogalmát (HL L 31., 2003.2.6., 18. o.).

(6) A gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2. cikke.

(7) Az EGSZB véleménye a kísérő nélküli kiskorúak nemzetközi védelméről (HL C 12., 2015.1.15., 69. o.).

(8) Lásd: „A study of immigration detention practices and the use of alternatives to immigration detention of children”, PACE Committee on Migration, Refugees and Displaced Persons, 2017.

(9) Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata (ENOC), „Position Statement on Ending detention of children for immigration purposes”, elfogadva az ENOC 23. ülésén, 2019. szeptember 27-én.

(10) Lásd ennek vonatkozásában: „La protection des mineurs migrants non accompagnés en Europe” (A kísérő nélküli kiskorú migránsok védelme Európában), Nisrine Eba Nguema, 2015; https://doi.org/10.4000/revdh.1147.

(11) 1996. évi Hágai Egyezmény.

(12) Belgium gyorsított rendszert hozott létre a törvényes gyámok kijelölésére. Minden kísérő nélküli kiskorú mellé gyámot jelölnek ki – kiválasztási eljárást és az érintett személy képzését követően –, aki az összes eljárásban mindvégig segítséget nyújt számukra. Lásd: https://justice.belgium.be/fr/themes_et_dossiers/enfants_et_jeunes/mineurs_etrangers_non_accompagne. Feladatai a következők: „A kiskorú általános jólétének figyelemmel kíséréséért felelős törvényes képviselőként a gyám lehet az a vezérfonal, amelyre a gyermek támaszkodhat a társadalomban való aktív részvételhez szükséges készségek fejlesztéséhez”. Lásd: https://justice.belgium.be/fr/themes_et_dossiers/enfants_et_jeunes/mineurs_etrangers_non_accompagne/tuteur/missions_du_tuteur.

(13) Lásd még a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 24. cikkét és a gyermek jogairól szóló egyezmény 7. cikkét.

(14) Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (2010. július) és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (2011. április 15.) kimondta, hogy az életkor vizsgálatára csak kétség esetén kerülhet sor.

(15) A tudományos megbízhatóságot vitatta különösen az Európai Parlament (szeptember 12-i állásfoglalás), valamint 2009. június 12-i ajánlásaiban az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága. A belga orvosi kamara (2010. február 20-i vélemény) és a Francia Orvosi Akadémia elveti e vizsgálatok megbízhatóságát. A francia ombudsman elítéli a csontvizsgálatok alkalmazását (2016. február 26.). Lásd továbbá erre vonatkozóan a belgiumi „Mineurs en exil” platform jelentését: „L’estimation de l’âge des MENA en question: problématique, analyse et recommandations” (Középpontban a kísérő nélküli külföldi kiskorúak életkorának meghatározása: problémakör, elemzés és ajánlások), 2017. szeptember.

(16) Lásd: https://www.unhcr.org/news/press/2020/4/5e9707ed4/un-agencies-welcome-first-relocation-unaccompanied-children-greece.html és https://www.eepa.be/?p=3856