Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil társadalom hozzájárulása a Nyugat-Balkán zöld menetrendjéhez és fenntartható fejlődéséhez az uniós csatlakozási folyamat részeként

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2020/C 429/16)

Előadó:	Dragica MARTINOVIĆ DŽAMONJA
Társelőadó:	Pierre Jean COULON

Közgyűlési határozat:	2020.2.20.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” (REX)
Elfogadás a szekcióülésen:	2020.7.24.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2020.9.18.
Plenáris ülés száma:	554.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	215/1/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) eddig is támogatta, és továbbra is határozottan szorgalmazza az Európai Unió (EU) hat nyugat-balkáni országgal való bővítését (1), feltéve, hogy teljesítik a tagsághoz szükséges kritériumokat.

1.2

Ezzel összefüggésben az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság átdolgozott módszertannal kapcsolatos fellépését, amely lehetővé teszi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, és üdvözli a folyamat dinamikusabbá és kiszámíthatóbbá tételére irányuló erőfeszítéseket. Ugyanakkor az EGSZB szorgalmazza a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepének erősítését.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a Covid19-válságból való kilábalás keretében támogatni kell a zöld politikákat, és a zöld átmenetnek egy átfogó és előremutató helyreállítási terv szerves részét kell képeznie a Nyugat-Balkánon (2). E tekintetben az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság bejelentett egy helyreállításra irányuló segélycsomagot a Nyugat-Balkán számára.

1.4

Az EGSZB véleménye szerint a Nyugat-Balkánnak igazodnia kellene a jelentős európai politikákhoz és kezdeményezésekhez, és be kellene kapcsolódnia azokba, különös tekintettel – földrajzi helyzetéből adódóan – az európai zöld megállapodásra.

1.5

Figyelembe véve, hogy milyen jelentős beruházásokra és szabályozási kiigazításokra van szükség, az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek különösen fontos szerepet kell játszaniuk a zöldebb és fenntarthatóbb társadalomra történő áttérésben, különös tekintettel a Nyugat-Balkán sajátos politikai körülményeire.

1.6

Az EGSZB megismétli, hogy fontos garantálni az egyesülési szabadságot és a támogató polgári teret, valamint hogy a szilárd és hatékony civil párbeszéd érdekében fokozni kell a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatását.

1.7

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a Nyugat-Balkán rendkívül érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira, amelyek károsak az általános egészségi állapotra és a gazdaságra nézve, és sürgős fellépésre van szükség a polgárok, különösen pedig a gyermekek és a fiatalok életminőségének javítása érdekében. Ez egy zöldebb modellre történő méltányos átállás révén valósulhat meg, szem előtt tartva azt az elvet, hogy senkit sem szabad magára hagyni.

1.8

Az EGSZB kéri, hogy a Nyugat-Balkán zöldebbé tételére irányuló jövőbeni fellépések igazodjanak a régió sajátos kihívásaihoz és szükségleteihez, ideértve egy megfelelő szabályozási keretet, a határokon átnyúló tevékenységeket, innovatív technológiai megoldásokat, az energia helyben történő termelését és fogyasztását és az energiahatékonyságot, a fenntartható városi közlekedést, közúti és vasúti hálózatokat, a köz- és a magánszféra szerepvállalását, az ikt-t és a gyors internet kiépítését, agrár-élelmiszeripari intézkedéseket stb.

1.9

Az EGSZB véleménye szerint a Nyugat-Balkán szén-dioxid-mentesítéssel, a levegő, a víz és a talaj szennyezésmentesítésével, a hálózati összekapcsoltsággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásaiból lehetőségek kovácsolhatók, amihez be kell ruházni a kutatásba és a fejlesztésbe, alternatív megközelítéseket kell elsajátítani és bevezetni, a körforgásos gazdaság, a hulladékgazdálkodás, illetve környezetbarátabb energetikai és konnektivitási megoldások mellett, továbbá aktív intézkedésekre van szükség a régió biológiai sokféleségének védelmére irányulóan.

1.10

Az EGSZB rámutat annak fontosságára, hogy a nemek közötti egyenlőségre különös hangsúlyt helyező, aktív nemzeti és regionális oktatási és képzési, valamint készségstratégiák keretében, az érintett szereplőkkel együttműködve és tényleges szociális párbeszédet folytatva fejlesszék a zöld készségeket.

1.11

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Balkánon megfelelően érvényre kell juttatni a jó kormányzást és a demokratikus intézményeket, a jogállamiságot, sikeres korrupcióellenes politikákat, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, az emberi jogok tiszteletben tartását és a biztonságot. Mivel a gazdaság környezetbarátabbá tételéhez jelentős beruházásokra van szükség, feltétlenül emlékeztetni kell arra, hogy a jogállamiság kulcstényező az eredményes üzleti környezet biztosításához, valamint a magánberuházások és a közvetlen külföldi befektetések vonzásához.

2.   A Nyugat-Balkán uniós integrációja

2.1

Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Unió (EU) hat nyugat-balkáni országgal való bővítését – feltéve, hogy azok teljesítik a tagsághoz szükséges kritériumokat. Rendkívül erős hálózatot alakított ki a régió szociális partnereivel és civil társadalmi szervezeteivel, és szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy segíti közvetíteni azok álláspontját.

2.2

Az EGSZB üdvözli, hogy az európai vezetők a 2020. május 6-i zágrábi csúcstalálkozón szolidaritásukról biztosították a nyugat-balkáni országokat, ugyanakkor emlékeztet nyilatkozatára (3), amelyben hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb szerepvállalásra lesz szükség a bővítés terén, valamint sajnálatának adott hangot amiatt, hogy nem ismerik el kellően a civil társadalom véleményének fontosságát.

2.3

Az EGSZB üdvözli A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára című közleményt (4), amely átdolgozott módszertant javasol a tagjelölt országok számára és hitelesebbé kívánja tenni a folyamatot a bővítés előrevitele érdekében. Ugyanakkor az EGSZB sajnálattal jegyzi meg, hogy a dokumentumban nem ismerik el megfelelően a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepét.

2.4

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a civil társadalom szerepét a szükséges csatlakozási kritériumok teljesítésére irányuló kormányzati fellépések nyomon követésében, különösen ami az alapjogokat, valamint a „Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések” témakört illeti.

2.5

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság segélycsomagjával, amelynek célja, hogy támogassa a nyugat-balkáni országokat a Covid19-járvány hatásainak ellensúlyozására irányuló erőfeszítéseikben, amint azt a Covid19-járványra való globális szintű uniós reagálásról szóló közlemény (5), valamint a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtandó támogatásról szóló közlemény (6) is részletezi.

2.6

Miközben az EGSZB mind a válságreagálás, mind pedig a Nyugat-Balkánra vonatkozó jövőbeli gazdasági és beruházási terv kapcsán még jobban elkötelezi magát a régió iránt, rámutat arra, hogy jobban ragaszkodni kellene a reformokhoz, valamint ahhoz, hogy az EU vállalásai a demokratikus reformoktól, valamint az európai alapértékek, például a jogállamiság és az alapjogok tiszteletben tartásától függjenek.

2.7

Az EGSZB ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a szociális partnereket és más civil társadalmi szervezeteket – uniós és nemzeti szinten egyaránt – érdemben be kell vonni a Nyugat-Balkán uniós integrációjának teljes folyamatába. Kapacitásaikat technikai és gazdasági támogatás révén meg kell erősíteni, elősegítve, hogy hozzáférjenek az európai finanszírozási forrásokhoz, valamint teljeskörűen bevonva őket a csatlakozási tárgyalások folyamatába (7).

3.   A zöld megállapodás – az uniós integráció fontos aspektusa a Nyugat-Balkán számára

3.1

Az EGSZB úgy véli, hogy a Nyugat-Balkánnak továbbra is igazodnia kell az EU iránymutatásaihoz, célkitűzéseihez és értékeihez, az Európai Uniónak pedig törekednie kell arra, hogy kezdeményezéseibe bevonja a Nyugat-Balkánt. Ez különösen igaz az európai zöld megállapodásra, amelynek a térség földrajzi elhelyezkedése miatt – az európai kontinens szívében található és minden oldalról az Európai Unió veszi körül – a Nyugat-Balkánra is ki kell terjednie. Nem meglepő tehát, hogy a zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közlemény kifejezetten bejelenti, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv keretében 2020 végéig közzétételre kerül „A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend” című közlemény (8).

3.2

Az EGSZB kéri, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend hatékony módon erősítse meg és ösztönözze a regionális együttműködést, különösen az energetikai és a közlekedési ágazatban. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek aktív részvétele és bevonása a már létező regionális együttműködési közösségekbe, szerződésekbe és kezdeményezésekbe létfontosságú ahhoz, hogy javítsák a régió polgárainak jóllétét és egészségét, kiaknázva eközben a Nyugat-Balkán zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaságában rejlő lehetőségeket. A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendnek az alábbi öt tematikus tengelyen keresztül kellene kezelnie a problémaköröket: 1) dekarbonizáció, 2) körforgásos gazdaság, 3) biodiverzitás, 4) szennyezés és 5) agrár-élelmiszeripari intézkedések.

3.3

Az EGSZB osztja azt a meggyőződést, hogy a Covid19-válságnak nagyon komoly hatásai vannak a polgárokra és a vállalkozásokra, ezért a politikai célkitűzéseket újra kell gondolni. Ugyanakkor az EGSZB úgy véli, hogy a zöld átmenetnek egy olyan átfogó gazdaságélénkítési terv szerves részét kell képeznie, amely jövőorientált, és nagyszabású állami és magánberuházásokat irányoz elő a közlekedési és energetikai összeköttetésekbe, a keresletoldali energiamegtakarításba, valamint a környezetbarátabb technológiákba, például a nap-, a szél- és a tiszta hidrogénenergiába, az akkumulátorokba és a szén-dioxid-leválasztásba, amelyek kiküszöbölik vagy minimalizálják a természeti környezetre és az emberekre gyakorolt hatást.

3.4

Az EGSZB sajnálattal vesz tudomásul bizonyos, a régióval kapcsolatos aggasztó elemzéseket és tendenciákat, amelyek sürgős fellépést igényelnek. A nyugat-balkáni régió gazdaságai továbbra is nagymértékben függenek a szilárd fosszilis tüzelőanyagoktól, és magas az energiaintenzitásuk. A régiót súlyosan érinti az éghajlatváltozás (aszályok, áradások), és hőmérséklete az évszázad végéig várhatóan akár 4 oC-kal is emelkedhet (9). A közúti szállítás zöme régebbi, kevésbé üzemanyag-hatékony járművekkel zajlik. A régió néhány városa (Szarajevó, Pristina, Szkopje, Belgrád) a PM2,5 és PM10,0 jelentette szennyezés terén az európai rangsorok élén található.

3.5

Az EGSZB azonban emlékeztet arra, hogy a régióban jelentős megújulóenergia-potenciál rejlik (víz-, szél- és napenergia), valamint a természeti erőforrások is jelentős lehetőségeket tartogatnak, a biológiai sokféleség pedig rendkívüli. A szén-dioxid-mentesítéssel, a levegő, a víz és a talaj szennyezésmentesítésével, a hálózati összekapcsoltsággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokból lehetőségek kovácsolhatók, amihez kutatásra és innovációra van szükség, illetve alternatív megközelítéseket kell bevezetni, a körforgásos gazdaság, a hulladékgazdálkodás, valamint a környezetbarátabb energetikai, energiahatékonysági és konnektivitási megoldások mellett.

3.6

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a Nyugat-Balkánnak szentelt poznańi csúcstalálkozón (10) az EU megerősítette elkötelezettségét a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén, és jóváhagyta a „Tiszta energiákra való átállás a Nyugat-Balkánon” című, 2019. február 21-i közös nyilatkozatot.

3.7

A fosszilis tüzelőanyagokon alapuló gazdaságról a zöld gazdaságra való átállás magában foglalja az összekapcsolhatóságot is, az energetikai, a közlekedési és az elosztási infrastruktúráktól kezdve a digitális menetrendig. A zöld gazdaságra való átállás megvalósítása során a vállalkozásokat a megoldás részének kell tekinteni. A megfelelő keretrendszer és támogatás segítségével a szén-dioxid-semleges átmenet korszerűsíti az ipart, valamint új, minőségi munkahelyeket és több munkalehetőséget teremt. Elengedhetetlen a Nyugat-Balkán szociális partnereinek, vállalkozásainak és más civil társadalmi szervezeteinek bevonása az intelligens, körforgásos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítását célzó intézkedések kialakításába és végrehajtásába. Ebben a folyamatban a szociális politikák mellett a szociális párbeszéd is alapvető garanciát jelent az összetartó társadalom létrejöttéhez, amely arra törekszik, hogy mindenki dolgozhasson, és csökkenti az egyenlőtlenségeket és a kirekesztést.

3.8

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket teljes mértékben be kell vonni a fenntartható fejlődés kiemelt politikai célkitűzésként való meghatározásába, előmozdítva ezzel a régióba irányuló zöld beruházásokat. A tudományos körök, a munkaadók és a munkavállalók, a társadalmi változások előmozdítói, például a vállalkozók, a média, valamint a vallási és egyéb, a nemzeti határoktól független vezetők fontos szerepet játszanak az inkluzív és fenntartható fejlődésben. Többek között a tudományos közösségek, kulturális csoportok, ipari klaszterek és fogyasztói szervezetek is jelentős szakértelemmel rendelkeznek ennek a régió szempontjából fontos döntésnek a támogatásához, és ahhoz, hogy ez a helyes döntés legyen a gazdaság és a társadalom számára.

3.9

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és zöldebb gazdaság érdekében aktív nemzeti és regionális oktatási és képzési, valamint készségstratégiák keretében fejleszteni kell a zöld készségeket, együttműködve az érintett szereplőkkel és tényleges szociális párbeszédet folytatva, bevonva a diákokat, a tanárokat és a szülőket is. Ha a körforgásos gazdaságra való átállást stratégiai célnak tekintjük a Nyugat-Balkán számára, akkor a zöld készségek előmozdítását hozzá kell igazítani a nemzeti növekedési stratégiákhoz, biztosítandó, hogy az oktatási és képzési kezdeményezések megfeleljenek a nemzeti stratégiai céloknak, és megfelelő finanszírozásban részesüljenek. Az EGSZB kéri, hogy a nemek közötti egyenlőség javítása és a zöldebb gazdaságra való méltányosabb átállás biztosítása érdekében fordítsanak különös figyelmet a nők részvételére az új oktatási és képzési (tovább- és átképzési) politikák kidolgozásában és végrehajtásában.

3.10

A munkanélküliség és a strukturális munkaerőhiány kezelése céljából jobb készségigény-előrejelzést kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy a diákok és a munkaerő olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekre a munkaerőpiacnak szüksége van. Ezenkívül meg kell erősíteni a szakképzést, és különösen a munkaalapú tanulást és a duális oktatási rendszereket, amelyek egyes uniós tagállamokban segítettek kezelni a fiatalok munkanélküliségét. E célok eléréséhez biztosítani kell és elő kell mozdítani a vállalkozások és vállalkozói szervezeteik, köztük a kereskedelmi kamarák aktív részvételét.

3.11

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás kapcsán az EGSZB támogatja a „senkit sem szabad magára hagyni” elvet. Különös figyelmet kell fordítani a polgárokra és különösen a kiszolgáltatott csoportokra, gondoskodva arról, hogy az energia megfizethető és hozzáférhető legyen, valamint hogy az említettek támogatásokban tudjanak részesülni energiahatékonysági intézkedések céljára. A széntermeléstől függő régiókat támogatni kell a méltányos átállásban, hogy részvételen alapuló átszervezési terveket dolgozzanak ki alulról felfelé építkezve, enyhítve a munkahelyek megszűnésének problémáját. A fogyasztókat információkkal és iránymutatással kell ellátni, és be kell vonni, hogy olyan felelősségteljes hozzáállást fogadjanak el és tanúsítsanak, amely hozzájárul az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.

3.12

Az EGSZB elismeri, hogy a régió geopolitikai és gazdaságföldrajzi szempontból fontos az EU számára, és körültekintésre int a harmadik országokból eredő beruházások tekintetében, amelyek gyakran kevésbé tartják szem előtt a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseket. Az EGSZB felhívja a régión belüli hatóságokat és civil társadalmat, hogy hirdessék és hívják fel a figyelmet arra, hogy az EU pozitív szerepet vállal és pénzügyi támogatást nyújt a környezetbarátabb technológiák bevezetése terén.

3.13

Az EGSZB szorgalmazza a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nyugat-balkáni tevékenységek finanszírozásának előzetes értékelését, valamint a feltételesség elvének alkalmazását a projektek fenntarthatóságának tekintetében.

4.   Az éghajlatváltozás és a Nyugat-Balkán

4.1

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a Nyugat-Balkán rendkívül érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira, és az elmúlt években a térséget rendkívüli károkat okozó áradások és aszályok sújtották. A Regionális Együttműködési Tanács (RCC) éghajlatváltozásról szóló tanulmánya (11)1,2 oC-os hőmérséklet-emelkedést állapított meg, az évszázad végéig pedig további 1,7–4,0 oC-os emelkedést vár. Emellett a légszennyezési problémák is jól dokumentáltak, és az általános egészségre és a gazdaságra nézve is károsak. Az éghajlatváltozás megzavarja az alapvető életszükségletek (menedék, élelem és víz) elérhetőségét, ezért a gyermekek és a fiatalok azok közé tartoznak, akik a leginkább ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásainak. Ezt a helyzetet a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította (12).

4.2

Az EGSZB elismeri, hogy a nyugat-balkáni országok komoly kötelezettségeket vállaltak az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás keretében (13) arra vonatkozóan, hogy csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és az idők folyamán a legújabb tudományos eredményekkel összhangban fokozzák ambícióikat a nemzetileg meghatározott hozzájárulásaik tekintetében. A kormányok mellett más érdekelt felek, például vállalkozások, városok és nem kormányzati szervezetek is döntő szerepet játszanak a Párizsi Megállapodás végrehajtásában.

4.3

Az EGSZB úgyszintén elismeri azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket az országok az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljai keretében tettek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívások – többek között a szegénység, az egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, a béke és az igazságszolgáltatás – kezelésére. Rendkívül fontos az is, hogy az új fejlesztési modellt az egyes országokban és nemzetközi szinten is támogassák a polgárok, a vállalkozások és a pénzügyi ágazat szereplői.

4.4

Az EGSZB tudatában van annak, hogy a tárgyalási fejezetek közül a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalások jelentik az egyik legnagyobb kihívást, éspedig különösen az olyan beruházásigényes irányelveket illetően, mint a víz-, a hulladék-, az ipari kibocsátásokról szóló és a kibocsátáskereskedelmi irányelv. Úgy véli azonban, hogy az éghajlatváltozás radikális és átalakító hatású intézkedéseket tesz szükségessé, amelyekhez nemcsak a szakpolitikák és a jogszabályok összehangolására van szükség, hanem gazdasági paradigmaváltásra és a társadalom olyan átalakítására is, amelynek következtében az karbonsemlegessé, az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé és erőforrás-hatékonnyá válik. Ily módon a helyi és nemzeti szintű éghajlati vagy dekarbonizációs stratégiák valójában új növekedési stratégiákat képviselnek.

4.5

Tudván, hogy az éghajlati stratégia kidolgozásának folyamata mélyreható reformokat tesz szükségessé és valamennyi ágazat átalakítását igényli, az EGSZB arra kéri a nyugat-balkáni országokat – úgy is, mint az UNFCCC részes feleit –, hogy stratégiáikat az uniós vívmányokkal összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre, és valamennyi érdekelt fél – köztük a civil társadalmi szervezetek – aktív részvételével és fokozott bevonásával hangolják össze az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásra irányuló hosszú távú, 2050-ig tartó fejlesztési stratégiáik kidolgozásával kapcsolatos munkát.

4.6

Bosznia-Hercegovina kivételével valamennyi ország magas szintű éghajlatváltozási koordinációs szerveket hozott létre annak érdekében, hogy az éghajlat-politikai intézkedéseket beépítsék a többi ágazati politikába, különösen a gazdaságfejlesztésbe, az energiaügybe, a közlekedésbe és a mezőgazdaságba. E szervek célja még az is, hogy a stratégiai és szakpolitikai dokumentumok és a jogszabályok kidolgozása során valamennyi érdekelt fél aggályait és észrevételeit figyelembe vegyék. Az EGSZB azt ajánlja, hogy minden ilyen szervben a szabályozási és/vagy jogalkotási konzultációk legelejétől kezdve adjanak helyet a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek képviselőinek. Az EGSZB javasolja továbbá egy olyan mechanizmus kidolgozását, amely lehetővé teszi, hogy minden aggályt időben, átlátható és részvételen alapuló módon kezeljenek.

4.7

Tekintve, hogy az EU ETS irányelvvel történő harmonizálás költségeit nagyrészt az iparnak kell viselnie, az EGSZB azt ajánlja, hogy a civil társadalmat, az ipart és a vállalkozói szövetségeket különösen vonják be az EU ETS irányelvvel kapcsolatos ismeretterjesztési és kapacitásépítési tevékenységekbe. Ez a rendszer komoly beruházási követelményeket támaszt a Nyugat-Balkánnal, és különösen a nagy ipari ágazatokkal rendelkező országokkal szemben, mivel ezeknek nincsen elegendő kapacitásuk az irányelv elvárásainak teljesítéséhez. Az elvárások ugyanis nemcsak beruházásokhoz kapcsolódnak, hanem a szabályozási környezet, az irányítás, a nyomon követés és a jelentéstétel, valamint a kibocsátások hitelesítése és akkreditációja terén is változásokat tesznek szükségessé.

5.   Energiaügy a Nyugat-Balkánon

5.1

Az EGSZB támogatja az energiauniót és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet, amelyek célja a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítése. A nyugat-balkáni országok kötelesek igazodni ezekhez a politikákhoz, de aktívabb részt kellene vállalniuk azokban, és az eszmecserék korai szakaszától kezdve be kellene vonni őket az energiaunióba.

5.2

Az EGSZB támogatja a „Tiszta energiákra való átállás a Nyugat-Balkánon” című 2019. évi közös nyilatkozatot, amelyet a nyugat-balkáni országok energiaügyi és környezetvédelmi miniszterei fogadtak el a nyugat-balkáni fenntartható vízenergia-fejlesztés elveiről (14), és emlékeztet arra, hogy a civil társadalmi szervezetek hozzájárulása és határozott szerepvállalása fontos szerepet játszott ezek elfogadásában. Az EGSZB úgy véli, hogy bár ezek megfelelő első lépéseknek tekinthetők, többet kellene tenni.

5.3

Ezzel összhangban az EGSZB azt ajánlja, hogy tegyék lehetővé a nyugat-balkáni szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek számára, hogy tevékenyen és konkrétan szerepet vállaljanak, és ennek keretében például javaslatokat tegyenek az EU Energiaszegénységi Megfigyelőközpontjában.

5.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a párizsi célkitűzések elérésére és általában a fenntartható növekedésre irányuló erőfeszítéseket korszerű és célszerű, a régió számára megfelelő intézkedésekkel kell alátámasztani. Ide tartozik a korszerű és jövőorientált infrastruktúra kialakítása, a megfelelő jogszabályi és szabályozási keret létrehozása, valamint az új technológiák és az ehhez társuló, a régió gazdaságainak „zöld és inkluzív” fejlődését szolgáló üzleti modellek átvétele. Ez konkrétan azt jelenti, hogy „intelligens” energiaátviteli és -elosztó hálózatokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy a villamosenergia-termelési szerkezetben helyet kaphassanak az egyre növekvő arányban elérhető, ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások. A napon belüli, kiegyenlítő és tárolási piacok fejlődése szintén kedvezően hat az olyan piacvezérelt megoldások kialakítására, amelyek célja, hogy az erőforrásokat megfelelően lehessen elosztani a már most is változó energiaszerkezetben, amelyben a fosszilis tüzelőanyagokról egyre inkább a tisztább energia felé tolódik el a hangsúly.

5.5

Az EGSZB úgy véli, hogy egy szilárd, korszerű és átlátható jogalkotási és szabályozási keret kulcsfontosságú az energiapiac fejlődéséhez és ahhoz, hogy bevonzza az új infrastruktúra és kapacitás finanszírozásához szükséges új beruházásokat. Az Energiaközösség (15) szerepe nélkülözhetetlen, a közösségi vívmányok átültetése és végrehajtása pedig elengedhetetlen feltétel. Emellett az olyan határokon átnyúló tevékenységek, mint a villamosenergia-kereskedelem, nagy energia- és költséghatékonyságot és -megtakarításokat eredményezhetnek, amennyiben valamennyi piaci szereplő hasonló szabályokat követ a környezetvédelmi megfelelés és a szén-dioxid-árazás tekintetében. Ezért az Energiaközösség szabályozó testületének (ECRB) szerepe kiemelkedő fontosságú és megerősítendő, szem előtt tartva, hogy a fenntartható alternatívák választásához jól működő határokon átnyúló piacokra van szükség. Az Uniónak támogatnia kellene az Energiaközösség titkárságát abban, hogy segítse a regionális kormányzatokat a régióra vonatkozó 2030-as célkitűzések által vezérelt, szilárd, integrált nemzeti energia- és klímatervek kialakításában. Az integrált nemzeti energia- és klímaterveknek a környezeti biztosítékok figyelembevételével tükrözniük kell a gazdaság széntelenítéséhez szükséges törekvéseket. Szakpolitikákat és intézkedéseket kell tartalmazniuk azzal kapcsolatban, hogy a 2030-as célok elérése és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt hozzájárulások teljesítése érdekében valamennyi, a kibocsátás szempontjából kulcsfontosságú ágazatban csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás; emellett a tervekben szerepelnie kell egy kitekintésnek is arra irányulóan, hogy a gazdaság 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon.

5.6

Az EGSZB kéri, hogy az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) megfelelő százalékát alkossák a zöld átállást szolgáló költségvetési előirányzatok. Sajnálatát fejezi ki a Nyugat-Balkán alacsony K+F+I-intenzitása miatt, és szorgalmazza nagyobb arányú részvételét a rendelkezésre álló uniós programokban, többek között az Európai horizont programban. Az ilyen beruházások ugyanis kulcsfontosságúak a hatékony zöld átállást szolgáló új technológiák kifejlesztéséhez.

5.7

Mivel az innováció alapvető szerepet játszik a változó energetikai környezetben, az EGSZB azt ajánlja, hogy a Nyugat-Balkánon komolyan fontolják meg az elosztott, azaz helyben termelt és fogyasztott energia használatát. Mivel a régióban kiterjedt hegyláncok találhatóak, nem könnyű és nem költséghatékony támogatni a nagy- és közepes feszültségű villamosenergia-hálózatok széles körű kiépítését. A jelenleg elérhető technológiai megoldások sokkal kiforrottabbak az elosztott energia támogatására, és ez gazdaságilag is megalapozottabb. Ezt az új megközelítést az aktuális uniós tapasztalatok mellett a termelő-fogyasztókra és az energiaközösségekre vonatkozó támogató uniós jogalkotási és szabályozási keret is alátámaszthatja. Az ilyen üzleti modellek megfelelőbb megoldásokat kínálhatnak a helyi igények és jellemzők figyelembevételéhez, és lehetővé teszik, hogy a helyi szereplők közvetlen részt vállaljanak a fenntartható megoldásokban, és így jobban elköteleződjenek a fenntartható fejlődésre való átállás iránt.

5.8

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a Nyugat-Balkánon nagy lehetőségek rejlenek az energiahatékonyságban. Az épületállomány felújítása – az ipari és egyéb tevékenységeket szolgáló, köz- és magánépületeket is ideértve – jelentős energia- és költségmegtakarítást eredményez, eközben pedig kezeli az energiaszegénység fontos problémáját is. Az energiamegtakarítás is fontos része a „helyi energia” üzleti és szociális modelljének, mivel az ipari és/vagy lakossági felhasználás céljából történő hővisszanyerésnek helyi vagy regionális szinten van értelme. A régió legtöbb országában az elosztási veszteségek is nagyok, és jelentős beruházást tesznek szükségessé. Ezért az uniós és nemzetközi finanszírozás ezen a téren is hozzájárulhat a hatékony, helyi és alacsony környezeti hatású energiatermelés és -fogyasztás fejlesztéséhez. Mivel a régió országai korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek, szükség lesz ilyen finanszírozásra, tekintettel a beruházások kezdeti tőkeintenzitására és a viszonylag hosszú megtérülési időszakra. Az európai technológiák műszakilag és gazdaságilag is kiforrottak, és ezért megfelelőek a régió számára. Az EGSZB kéri az EU-t és az érintett finanszírozó szervezeteket, hogy erősítsék meg szerepvállalásukat a helyi és regionális energiahatékonysági projektek terén.

5.9

Az EGSZB kéri, hogy – különös tekintettel a fent meghatározott kiemelt intézkedésekre – fokozottan és szorosan integrálják az energiaunió projektjébe az Energiaközösséget, amelynek célja, hogy az EU energiaügyi, éghajlatváltozási és környezetvédelmi vívmányait kiterjessze a bővítési és a szomszédos országokra. A civil társadalmi szervezetek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy rendszeresen részt vegyenek az Energiaközösség ülésein.

6.   Összeköttetések a Nyugat-Balkánon

Közlekedés

6.1

Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy a határokon átnyúló kereskedelem és mobilitás fokozása érdekében modern és „jövőálló” közlekedési hálózatokat fejlesszenek ki a régióban. Tekintettel arra, hogy a Nyugat-Balkán meglévő városi és közúthálózatai, valamint különösen elavult vasúthálózatai komoly fejlesztésre szorulnak, minden újonnan épített infrastruktúrának kezdettől fogva támogatnia kell az elektromos vagy tiszta hidrogénmeghajtású közlekedést, de adott esetben a gázüzemű járműveket is. Ez lehetővé tenné, hogy az infrastruktúra évtizedekig használható és korszerű legyen, miközben hozzájárul a levegő minőségének javításához és az üzemanyag-behozatal csökkentéséhez.

6.2

Az EU és az európai vállalatok, illetve szakértelmük bármely lehetséges kiválasztott fenntartható megoldás esetében (például elektromos közlekedés, bioüzemanyag, tiszta hidrogén) segíthetik a régión belüli zökkenőmentes bevezetést. Az EGSZB arra kéri a Nyugat-Balkánt, hogy aktívan működjön együtt az uniós köz- és magánszereplőkkel, és tegyen határozott lépéseket a közlekedési hálózatok fejlesztése érdekében. Az EGSZB ezenkívül javasolja az uniós bevált gyakorlati példák – köztük a fenntartható városi mobilitási tervek – átvételét. Ezeket a kezdeményezéseket az egyelőre kevésbé aktív Közlekedési Közösség szervezetén keresztül lehetne megvalósítani.

Ikt

6.3

Az adathálózatok és az ikt egyre inkább a gazdasági, ipari és társadalmi tevékenység gerincét jelentik. Emellett közvetlen és kulcsfontosságú kapcsolat áll fenn az ikt és a gyors internethálózatok, valamint a fenntartható fejlődés között, köszönhetően az intelligens hálózatok által támogatható automatizálás révén megjelenő megoldások – például a dolgok internete, az intelligens városok és falvak, az intelligens fogyasztásmérők, az összekapcsolt járművek stb. – hatékonyságának. E hálózatok és technológiák finanszírozásához méretgazdaságosságra van szükség, ezek ugyanis jelenleg költségesek, de a régió gazdasága számára forradalmi jelentőséggel bírhatnak. Ezért az EGSZB egyrészt szorgalmazza, hogy irányítsanak uniós finanszírozást erre a célra, másrészt pedig arra kéri a Nyugat-Balkán országait, hogy működjenek együtt egy, a gyors internet kiépítésére vonatkozó regionális főterv kidolgozásában, amely lehetővé tenné számukra, hogy közös szerződéseket alkudjanak ki, és kollektív tárgyalás és méretgazdaságosság révén jobb feltételeket érjenek el.

7.   Természeti erőforrások, biológiai sokféleség és agrár-élelmiszeripari intézkedések a Nyugat-Balkánon, növekedési lehetőségek

7.1

A Nyugat-Balkánon gazdag a biológiai sokféleség, és számos őshonos élőhely található, amelyeket nagyfokú erdősítés jellemez, ám ezek sokféle veszélynek vannak kitéve. Ilyen a városi és part menti övezetek beépített területeinek növekedése, a bányászati tevékenység, a kisméretű vízerőművek rosszul szabályozott fejlesztése, amelyre anélkül kerül sor, hogy átfogó elemzést végeznének a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásukról, valamint a szabályozatlan vadászat és fakitermelés. A kormányok számos lépést tettek a fajok és az élőhelyek védelme érdekében, és növelték a védett területek arányát.

7.2

Az EGSZB javasolja, hogy a Nyugat-Balkán törékeny gazdaságai vizsgálják meg, miként válhatnak erőforrás-hatékonyabbá és miként mozdulhatnak el a körforgásos gazdaság irányába, mechanizmusokat dolgozva ki és alkalmazva a nagy természetvédelmi és társadalmi értékkel rendelkező veszélyeztetett tájak és élőhelyek (köztük folyók) tartós védelme érdekében, továbbá vizsgálják meg, miként mozdulhatnak el új zöld technológiák irányába. A régió figyelemre méltó biológiai sokféleségében és őshonos élőhelyeiben jelentős gazdasági potenciál rejlik az ökoturizmus és az agroturizmus kapcsán, ám fejleszteni kell a kapacitásokat és javítani a megfelelést. Az átlagos erőforrás-hatékonyság igen alacsony, az erőforrás-termelékenység egyötöde az uniós átlagnak, az újrafeldolgozási és a hulladékgazdálkodási gyakorlatok pedig fejletlenek. A helyzet javítása érdekében el kell mozdulni a körforgásos gazdaság felé, valamint új zöld technológiákat kell kifejleszteni és alkalmazni a régióban.

7.3

Az EGSZB javasolja, hogy az országok teljes mértékben tegyék magukévá a nemrégiben előterjesztett uniós biodiverzitási stratégia (16) elveit, különös tekintettel a védett területek hálózatának bővítésére, valamint a leromlott állapotú élőhelyek szigorú védelmére és helyreállítására. Ennek megfelelően igen ajánlott a nemzeti biodiverzitási stratégiák és cselekvési tervek mielőbbi felülvizsgálata és/vagy legalább nemzeti kötelezettségvállalások megtétele a legfontosabb célok vonatkozásában.

7.4

Az éghajlatváltozás hatással van az élelmiszer-termelésre és az értékláncokra is, és jelentős károkat és termelési veszteségeket okoz a növénytermesztési, az állattenyésztési, a halászati és az erdészeti ágazatban. A nemrégiben előterjesztett uniós „termelőtől a fogyasztóig” stratégiának (17) kell meghatároznia a regionális és nemzeti mezőgazdasági stratégiák kidolgozásának vezérelveit, ideértve a peszticidek, a műtrágyák és az antibiotikumok használatának csökkentését fenntartható élelmiszerek termelése érdekében, valamint annak biztosítását, hogy a termelők tisztes jövedelemhez jussanak tisztességes árak mellett, és egyidejűleg fokozatosan megszűnjenek a környezeti szempontból káros támogatások.

8.   Horizontális feltételek a Nyugat-Balkán sikeres, fenntartható átalakulásához

8.1

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a Nyugat-Balkán környezetbarátabbá válása felé történő átmenet nem lehet sikeres bizonyos alapvető előfeltételek teljesülése nélkül, amelyek elsősorban a stabil és átlátható nemzeti politikai keretrendszerekkel és a politikai akarattal kapcsolatosak. A felülvizsgált csatlakozási módszertan szerint meghatározott „Alapvető jogok” fejezetben szereplő jogállamiság az EU alapját képező érték, amely jogosan határozza meg a csatlakozási folyamat ütemét. Hiánya olyan környezetet teremt, amely kedvezőtlen a változás, a beruházások és a fenntarthatóbb társadalmak felé való szükséges átmenet szempontjából.

8.2

Az EGSZB ezért arra kéri a régió nemzeti hatóságait, hogy hozzanak sürgős, mélyreható és érdemi intézkedéseket a közigazgatás hatékony és átlátható működésének biztosítása, a korrupció elleni küzdelem és a korrupció felszámolása, az igazságszolgáltatási rendszerek teljes függetlenségének biztosítása, egy kiszámítható és vonzó üzleti környezet és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése (ezen belül a piaci átláthatóság, a szabályozási egyértelműség és az összes érdekelt féllel történő nyílt konzultáció biztosítása), az innováció és a versenyképesség elősegítése, valamint a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek fokozott bevonása érdekében – ez ugyanis az egyetlen módja annak, hogy kézzelfogható és tartós eredményeket lehessen elérni.

8.3

A szervezett civil társadalom annak minden alkotóelemével együtt, továbbá a szociális partnerek és más szervezetek középponti és aktív szerepet töltenek be a Nyugat-Balkán fenntartható fejlődésének előmozdításában. A társadalomhoz való kötődésüknek köszönhetően erős társadalmi támogatottságot és legitimitást biztosíthatnak e politikai célkitűzés számára. A szervezett civil társadalom fontos szerepet fog játszani a fenntartható fejlődésnek mint „a társadalom tudatos választásának” előmozdításában, amely ezáltal a politikai és társadalmi választóvonalakon átívelően elfogadott és támogatott lehetőséggé válik.

8.4

Az EGSZB emlékezteti a nyugat-balkáni hatóságokat az egyesülési szabadság garantálásának és a szilárd és hatékony civil párbeszédhez szükséges polgári tér biztosításának fontosságára. Felkéri a nyugat-balkáni kormányokat, hogy fogadjanak el a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek számára kedvező környezetet és kapacitásépítést biztosító nemzeti stratégiákat, valamint ezekhez kapcsolódó cselekvési terveket.

---

(1)  Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (ez a megnevezés nem érinti a Koszovó jogállásával kapcsolatos álláspontokat, és összhangban áll az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével), Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia.

(2)  COM(2020) 315 final (2020. 04. 29.) – Közlemény a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtandó támogatásról.

(3)  Az EGSZB hozzájárulása a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóhoz (2020.4.28.).

https://www.eesc.europa.eu/en/news-media/presentations/eesc-contribution-eu-western-balkans-summit-6-may-2020.

(4)  COM(2020) 57 final (2020.2.5.): A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára.

(5)  JOIN(2020) 11 (2020.4.8.) – Közlemény a COVID-19-járványra való globális szintű uniós reagálásról.

(6)  COM(2020) 315 final (2020.4.29.) – Közlemény a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtandó támogatásról.

(7)  HL C 262., 2018.7.25., 15. o.

(8)  COM(2019) 640 final (2019. 12. 11.) – Az európai zöld megállapodás melléklete.

(9)  https://www.rcc.int/pubs/62

(10)  A 2014-ben indított „nyugat-balkáni hatok” kezdeményezés (más néven berlini folyamat) célja részben az, hogy támogassa az Energiaközösség hat délkelet-európai szerződő felét – Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót*, Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát – a regionális együttműködés megerősítésében és a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdításában.

(11)  https://www.rcc.int/pubs/62

(12)  Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint az éghajlatváltozásnak tulajdonítható betegségek, balesetek és halálesetek több mint 80 %-ának gyermekek az érintettjei.

(13)  Koszovó nem részes fele az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC), és mint ilyen, nincs számára előírva nemzetileg meghatározott hozzájárulás. Az éghajlatváltozási stratégiát azonban elfogadta.

(14)  A hidroelektromosság a többi megújuló energiaforrás között; prioritás a már létező struktúrák rehabilitációja; új nagyméretű vízerőművek építése korlátozott számban; a megújuló energiaforrások hálózati integrációja és regionális villamosenergia-piac; integrált vízkészlet-gazdálkodás; a változás hatásainak figyelembevétele; a hidroelektromosság-fejlesztés környezeti hatásainak figyelembevétele; határokon átnyúló megfontolások és fenntarthatósági elvek a hidroelektromosság tervezésében.

(15)  A 2006 óta fennálló Energiaközösség (amelynek mandátumát 2016-ban meghosszabbították) célja, hogy elterjessze az EU belső energiapiaci szabályait és elveit tagjai (az Európai Unió, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Moldova, Ukrajna) és társult tagjai (Örményország, Grúzia, Norvégia és Törökország) körében. Székhelye Bécsben található. www.energy-community.org.

(16)  A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, COM(2020) 380 final (2020. május 20.).

(17)  A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, COM(2020) 381 final.