EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.10.
COM(2020) 831 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló megállapodás hiányában alkalmazandó célzott rendkívüli intézkedésekről
1. Bevezetés
2. A felkészültség fontos
3. Célzott uniós rendkívüli intézkedések szükségessége megállapodás nélküli forgatókönyv esetén
4. A 2021 januárjától alkalmazandó rendkívüli jogalkotási intézkedésekre tett javaslatok
4.1. Alapszintű légi összeköttetés és repülésbiztonság
4.2. A közúti közlekedés folytonossága
4.3. A Csatorna-alagúton keresztüli vasúti összeköttetés
4.4. Halászati tevékenységek
5. A hatások enyhítése az uniós költségvetés igénybevételével
5.1. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék
5.2. A 2021–2027-es uniós költségvetésben szereplő programok és eszközök
6. A tagállami szintű rendkívüli intézkedésekre vonatkozó elvek
7. Az átmeneti időszak végén várható fennakadások kezelése
1.Bevezetés
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból (a továbbiakban: EU) és az Európai Atomenergia-közösségből (a továbbiakban: Euratom) (a továbbiakban együttesen: Unió). A kilépésről rendelkező megállapodás 1 , amely az említett napon lépett hatályba, biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését.
A kilépésről rendelkező megállapodás átmeneti időszakot ír elő, amelynek során az uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban 2 . Ez az időszak 2020. december 31-én ér véget 3 . Ezt követően az Egyesült Királyság kilép az EU egységes piacából és vámuniójából, valamint valamennyi uniós szakpolitikából, és megszűnik az uniós jog alkalmazása az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
A kilépésről rendelkező megállapodás érdemi rendelkezései a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások kimenetelétől függetlenül alkalmazandók. A megállapodás a következőkről rendelkezik:
·a polgárok – vagyis az érintett uniós polgárok és brit állampolgárok – jogainak, köztük a szociális biztonsághoz fűződő jogaiknak az egész életük során való folytatólagos védelme;
·pénzügyi elszámolás, amely biztosítja, hogy az Egyesült Királyság és az Unió teljesítse az Egyesült Királyság uniós tagságának ideje alatt tett kötelezettségvállalásaik mindegyikét. A megállapodás azt is biztosítja, hogy a jelenlegi (2014–2020-as) többéves pénzügyi keret szerinti uniós projekteket és programokat azok lezárásáig a terveknek megfelelően finanszírozzák, ezáltal biztonságot nyújtva az uniós programok valamennyi kedvezményezettje számára, az Egyesült Királyság kedvezményezettjeit is beleértve 4 ;
·egy jogilag működőképes megoldás, amelynek révén elkerülhető az ellenőrzött határ létesítése az Ír-szigeten, amely megvédi az Ír-sziget gazdasági egységét és a nagypénteki (belfasti) megállapodást annak minden vonatkozásában, ugyanakkor biztosítja az EU egységes piacának és az Egyesült Királyság belső piacának integritását (az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv, amelynek nagy része az átmeneti időszak végétől alkalmazandó);
·a ciprusi felségterületeken lakó vagy foglalkoztatott személyek érdekeinek védelme (a Cipruson található felségterületekre vonatkozó jegyzőkönyv, amely az átmeneti időszak végétől alkalmazandó);
·szoros együttműködés Spanyolország és az Egyesült Királyság között Gibraltár tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogaira vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása terén, valamint az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés számos szakpolitikai területen (a Gibraltárról szóló jegyzőkönyv, amely az átmeneti időszak végén hatályát veszti, kivéve a polgárok jogairól szóló első cikket);
·az Egyesült Királyság rendezett kilépéséhez szükséges egyéb intézkedések, amelyek biztosítják többek között a következőket:
Øaz Egyesült Királyság és a tagállamok közötti együttműködési megállapodások és eljárások zökkenőmentes lezárása az uniós jog vonatkozó kérdései tekintetében;
Øjogi egyértelműség a már forgalomba hozott áruk, valamint az átmeneti időszak végén az EU és az Egyesült Királyság között szállított áruk tekintetében;
Øfolytatólagos védelem és biztosítékok az Egyesült Királyságban számos kérdésben, az uniós szellemitulajdon-jogoktól kezdve az átmeneti időszak vége előtt továbbított vagy azt követően az Egyesült Királyságban a kilépésről rendelkező megállapodás alapján kezelt személyes adatokig vagy az Egyesült Királyságban található EURATOM-anyagokig.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló megállapodásról az EU és az Egyesült Királyság között folytatott tárgyalások kimenetele ma még bizonytalan, jóllehet az átmeneti időszak vége nagyon közel van. A Bizottság továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy lezárja a tárgyalásokat egy olyan megállapodásról, amely tiszteletben tartja az EU érdekeit.
Az EU folytatni fogja a tárgyalásokat az Egyesült Királysággal, mivel az Egyesült Királysággal való nagyratörő, széles körű, mély és rugalmas partnerségről való megállapodás – mely átfogóan kezeli az egyenlő versenyfeltételekkel és az irányítással kapcsolatos feltételeket – továbbra is a végső cél. Mivel azonban az átmeneti időszak vége nagyon közel van, nem garantálható, hogy a szóban forgó megállapodás 2021. január 1-jén hatályba lép, aminek az lehet a következménye, hogy bizonyos ideig nem fog rendelkezésre állni ilyen megállapodás. Ez a közlemény és a ma javasolt rendkívüli intézkedések egy ilyen időszak áthidalását szolgálják. Ennek megfelelően és a légi közlekedés biztonságáról szóló rendelet kivételével a javasolt rendkívüli intézkedések automatikusan megszűnnek, amikor a megállapodás hatályba lép, vagy egy meghatározott időszak (a légi szolgáltatások és a közúti intézkedések esetében 6 hónap, a halászattal kapcsolatos intézkedések esetében pedig 1 év) elteltével meg fognak szűnni, ha nem lép hatályba megállapodás.
Egy 2021. január 1-jétől alkalmazandó megállapodás hiányában az Egyesült Királyság és az Unió közötti kapcsolatokat főként olyan többoldalú nemzetközi keretek szabályoznák, amelyeknek mind az Egyesült Királyság, mind az EU és/vagy tagállamai részes felei, valamint az EU vagy a tagállamok harmadik országokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályai. Az EU és az Egyesült Királyság közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem például a Kereskedelmi Világszervezet feltételei szerint valósulna meg, és mindkét fél „a legnagyobb kedvezmény” elve alapján alkalmazna vámokat a másik féltől származó árukra. Hasonlóképpen, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés számos nemzetközi egyezményen és egyéb eszközön alapulna.
A légi közlekedési ágazatban azonban nincs ilyen nemzetközi tartalékmegoldás, míg a közúti közlekedésben a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (ECMT) rendszere szerinti engedélyek jelentette tartalékmegoldás egyértelműen elégtelen az Egyesült Királyság vonatkozásában. Ez kezelhetetlen fennakadásokat okozna, és komoly fenyegetést jelentene az EU érdekeire nézve.
2021. január 1-jén hatályba lépő megállapodás hiányában az uniós és az egyesült királyságbeli halászhajók egymás vizeihez való hozzáférése sem lenne biztosított, annak ellenére, hogy a halászat fontos szerepet játszik a part menti közösségek gazdasági megélhetésében, és hogy biztosítani kell a fenntartható halászatot.
E három területen a Bizottság úgy véli, hogy indokolt „rendkívüli” intézkedéseket hozni 5 .
Amennyiben a jövőbeli partnerségről szóló megállapodás 2021. január 1-jéig hatályba lép, e rendkívüli intézkedések alkalmazására nem kerül sor.
2.A felkészültség fontos
Akár rendelkezésre fog állni az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás, akár nem, 2021. január 1-jén fennakadások várhatók. Ez az Egyesült Királyság azon döntésének természetes következménye, hogy kilép az Unióból, és többé nem vesz részt az EU egységes piacában és vámuniójában. A Bizottság mindig is egyértelműen fogalmazott ezzel kapcsolatban 6 .
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti átmeneti időszak végi készenlétről szóló, 2020. július 9-i közleményében 7 a Bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy a közigazgatási szerveknek, a vállalkozásoknak és a polgároknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy felkészüljenek az Egyesült Királyság döntéseinek elkerülhetetlen következményeként bekövetkező változásokra, még abban az esetben is, ha megállapodás születik a jövőbeli partnerségről.
Ezen túlmenően a Bizottság 89 ágazati közleményt 8 adott ki, amelyek részletes információkat tartalmaznak a várható változásokról, valamint a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a polgárok által meghozandó szükséges intézkedésekről. Ezek között vannak egyebek mellett az élelmiszerek, a fogyasztói és ipari termékek, valamint a szolgáltatások kereskedelméről, a hozzáadottérték-adóról, a szerzői jogról és a szellemi tulajdonjogokról, a polgári igazságszolgáltatásról, a társasági jogról és a vámokról szóló közlemények.
Július óta a Bizottság szolgálatai kétoldalú találkozókat tartottak mind a 27 tagállammal annak érdekében, hogy az egyes nemzeti közigazgatásokkal megvitassák a felkészültség szintjét. Általános következtetésként megállapítható, hogy a tagállami közigazgatások jól felkészültek a 2021. január 1-jétől bekövetkező elkerülhetetlen változásokra. Mindazonáltal folyamatos erőfeszítésekre van szükség a figyelemfelhívás terén, különösen az Egyesült Királysággal szembeni kitettséggel rendelkező kis- és középvállalkozások körében, amelyek esetleg továbbra sincsenek tisztában a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó valamennyi eljárással.
E célból a Bizottság számos figyelemfelhívó kampányt indított, és az elmúlt hónapokban fokozta az érdekelt felek tájékoztatását. Emellett képzést és iránymutatást nyújtott a tagállamok közigazgatásai számára a brexitre való felkészülésről, és továbbra is szakértői szintű ágazati szemináriumokat fog szervezni valamennyi tagállam részvételével, hogy segítse a készenléti intézkedések végrehajtásának finomhangolását, különösen a személyek és áruk határokat átlépő forgalmának ellenőrzése terén.
Ezen intézkedésekről további részletek e közlemény mellékleteiben találhatók, beleértve a készenléti közlemények teljes listáját és az érdekelt felek tájékoztatásának főbb területeit.
Emlékeztetni kell arra is, hogy az EU és az Egyesült Királyság az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv preambulumában határozottan elkötelezte magát a PEACE+ programok jövőbeli folytatása mellett. Mivel ez a program az európai területi együttműködés kertébe tartozik, lehetőség van egy olyan finanszírozási megállapodás megkötésére, amely még megállapodás nélküli helyzetben is lehetővé teszi a PEACE+ folytatását, más harmadik országok európai területi együttműködési programokban való részvételének mintájára. A Bizottság folytatni fogja ezeket a megbeszéléseket annak érdekében, hogy minden esetben rendelkezésre álljon egy ilyen finanszírozási megállapodás.
3. Célzott uniós rendkívüli intézkedések szükségessége megállapodás nélküli forgatókönyv esetén
Az átmeneti időszak vége közeledik, és továbbra is bizonytalan, hogy 2021. január 1-jéig hatályba lép-e az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló megállapodás. Amennyiben az említett időpontig nem születik megállapodás, a Bizottság 2021-ben is készen áll az új partnerségről szóló tárgyalások folytatására. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a jövőbeli megállapodás létrejöttéig tartó időszak áthidalása és az EU érdekeinek védelme érdekében szükség van bizonyos számú célzott intézkedésre.
A Bizottság korlátozott számban célzott rendkívüli intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy maradéktalan legyen a felkészültség a megállapodás nélküli forgatókönyv esetére 9 . A rendkívüli intézkedések vezérelvei a következők:
a. A rendkívüli intézkedések nem biztosíthatnak folytonosságot, és nem nyújthatják az uniós tagság vagy az átmeneti időszak előnyeit. Továbbá nem rendelkezhetnek ugyanannyira kedvező helyzetről sem, mint amelyről a partnerségi megállapodás rendelkezne. Következésképpen a rendkívüli intézkedések elvi okokból soha nem mutathatnak túl azon, amit az EU az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti új partnerségről szóló megállapodás 2020. március 18-án közzétett szövegtervezetében ajánlott fel az Egyesült Királyságnak 10 .
b. A rendkívüli intézkedéseknek a megállapodás nélküli helyzetből eredő aránytalan zavarok elkerülésére vagy enyhítésére kell irányulniuk, és csak abban az esetben van létjogosultságuk, ha ezek a hatások nem orvosolhatók vagy enyhíthetők meglévő nemzetközi vagy többoldalú megállapodások vagy megfelelő készenléti intézkedések alkalmazásával. A rendkívüli intézkedések semmiképpen sem irányulhatnak arra, hogy kompenzálják a gazdasági szereplőket a szükséges intézkedések megtételének elmulasztásából származó károkért.
c. A rendkívüli intézkedéseknek átmeneti megoldást kell kínálniuk, miközben a jövőbeli partnerségről szóló tárgyalások folytatódnak, és nem a brexit negatív hatásainak tartós enyhítésére kell törekedniük. Ideiglenes jellegűeknek kell lenniük, hogy ne váltsák ki a hosszú távú megállapodást.
d. A szubszidiaritás elvével összhangban rendkívüli intézkedéseket csak akkor lehet hozni, ha az uniós szintű fellépés elengedhetetlen az EU érdekeinek védelméhez vagy a belső piac torzulásainak vagy széttagoltságának elkerüléséhez, és hasonló eredmény tagállami szintű fellépéssel nem érhető el.
e. A rendkívüli intézkedések természetüknél fogva egyoldalú intézkedések, amelyek célja az EU érdekeinek védelme. Bizonyos esetekben azonban alkalmazásuk az Egyesült Királyság viszonzásától függ.
f. Területi hatályuk nem terjed ki Gibraltárra.
3.
4.A 2021 januárjától alkalmazandó rendkívüli jogalkotási intézkedésekre tett javaslatok
A Csatorna-alagúton keresztüli vasúti összeköttetésről szóló, 2020. november 27-én elfogadott javaslat mellé a Bizottság ma egy négy jogalkotási javaslatból álló csomagot fogadott el. A Bizottság szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a javasolt jogalkotási aktusok időszerű, még 2020 vége előtti elfogadása érdekében.
4.1. Alapszintű légi összeköttetés és repülésbiztonság
a) Amennyiben nem kerülne sor a légi közlekedésre vonatkozó rendkívüli intézkedés bevezetésére az átmeneti időszak végén, az EU és az Egyesült Királyság közötti légi forgalom megszakadna.
Az alapszintű légi összeköttetés biztosítását szem előtt tartva a Bizottság ma elfogadott egy rendeletjavaslatot az Egyesült Királyság és az EU között bizonyos légiközlekedési szolgáltatások ideiglenes biztosítása érdekében.
Ennek értelmében az Egyesült Királyság légi fuvarozói legfeljebb hat hónapig átrepülhetnek az Unió területe felett, megállhatnak az Unió területén nem közlekedési célból, valamint menetrend szerinti és nem menetrend szerinti nemzetközi személy- és árufuvarozási szolgáltatásokat teljesíthetnek az Egyesült Királyság és az EU repülőterei között („a légi közlekedés harmadik és negyedik szabadsága”). Ezen intézkedések feltétele, hogy az Egyesült Királyság egyenértékű jogokat biztosítson az uniós légi fuvarozók számára, valamint erős garanciákat nyújtson a verseny tisztességessége, illetve a jogok és garanciák hatékony érvényesítése tekintetében.
Ezért a rendkívüli helyzetre vonatkozó javasolt rendelet ugyanolyan végrehajtási jogköröket ruház a Bizottságra, mint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló (EU) 2019/502 rendelet 11 , amely végül a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése miatt nem vált alkalmazandóvá.
b) Amennyiben a légi közlekedés biztonsága terén nem lép életbe rendkívüli intézkedés, nem lesznek érvényesek az Unióban az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező vállalatoknak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által az átmeneti időszak vége előtt kiadott tervezői bizonyítványok. E bizonyítványokért „tervező államként” az Egyesült Királyság lesz a felelős, amely az átmeneti időszak végétől harmadik országnak minősül. Ugyanez vonatkozna az Egyesült Királyságban letelepedett, az EASA által tanúsított tervező szervezetek által kiállított bizonyítványokra. Ha ezek a tervezői bizonyítványok érvényességüket vesztik az EU-ban, nem repülhetnek azok az uniós légi járművek, amelyekbe az Egyesült Királyság vállalatai számára az EASA által kiadott tervezői bizonyítványok alapján gyártott terméket szereltek be.
A fentiek fényében a Bizottság ma elfogadott egy olyan rendeletjavaslatot, amelynek értelmében az EASA által tanúsított, vagy az EASA által tanúsított tervező szervezetek által kiállított bizonyítvánnyal rendelkező légiközlekedési termékek vagy tervek fennakadás nélkül használhatóak lennének az uniós légi járművekben. Ezek a rendelkezések csak az Unióban nyilvántartásba vett légi járművekre vonatkoznának.
c) Az uniós légi fuvarozók tulajdonjoga és ellenőrzése kapcsán a Bizottság nem készül javaslatot tenni további rendkívüli intézkedésekre. A 2019 februárjában elfogadott (EU) 2019/502 rendelet néhány elem kivételével nem vált alkalmazandóvá 12 . Eredetileg hat hónapos türelmi időt irányzott elő annak érdekében, hogy a légi fuvarozók meghozhassák a tulajdonjogra és az ellenőrzésre vonatkozó követelményeknek való teljes körű megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A türelmi időszak igénybevételéhez e rendelet feltételül szabta, hogy a légi fuvarozók kielégítő korrekciós intézkedési tervet nyújtsanak be az illetékes nemzeti hatóságokhoz. A kötelezettség a rendelet hatálybalépésétől volt alkalmazandó. Néhány légi fuvarozó meg is tette a szükséges lépéseket, és a rendkívüli intézkedések nem biztosíthatnak tisztességtelen versenyelőnyt azon érdekeltek és vállalkozások számára, amelyek esetleg nem alkalmazkodtak időben az új helyzethez.
4.2. A közúti közlekedés folytonossága
Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló megállapodás hiányában 2021. január 1-jétől nem lesz jogalapja az Egyesült Királyság és a tagállamok között a gazdasági szereplők által végzett közúti árufuvarozásnak. Csupán a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának (ECMT) multilaterális kvótarendszere áll majd rendelkezésre olyan jogi keretként, amelyre a folyamatos szolgáltatásnyújtás alapozható. Azonban az ECMT keretében az engedélyek számára vonatkozó szigorú korlátozások miatt nem lenne elegendő kapacitás az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti közúti árufuvarozáshoz, és súlyos zavarok állnának be a forgalomban, melyek akár a közrendet is veszélyeztethetnék.
Ezenfelül ha 2021. január 1-jéig nem születik megállapodás az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről, nem közlekedhetnek az Egyesült Királyság és a tagállamok között menetrend szerinti buszjáratok. Az ezt kiküszöbölő multilaterális eszköz (az Interbus Megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv) várhatóan valamikor 2021 folyamán lép hatályba az EU és az Egyesült Királyság között.
Ezért a mai napon a Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el az alapszintű összeköttetés korlátozott ideig történő biztosításáról mind a közúti árufuvarozás, mind a közúti személyszállítás tekintetében 13 .
a) Alapvető közúti árufuvarozási összeköttetés
A javasolt rendelet legfeljebb 6 hónapos időtartamra biztosítaná az alapszintű közúti árufuvarozási összeköttetést 14 . Ennek feltétele, hogy az Egyesült Királyság egyenértékű jogokat biztosítson az uniós közúti árufuvarozóknak, és az uniós szabályokkal egyenértékű versenyszabályokat, szociális és műszaki előírásokat alkalmazzon. Az egyenlő piaci esélyek, valamint a tisztességes verseny nyomon követése és biztosítása ugyanúgy a Bizottságra ruházott hatáskörök részét képezik, mint az alapszintű közúti teher- és személyszállítási összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló (EU) 2019/501 rendkívüli rendelet 15 szerint, amely a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése miatt soha nem vált alkalmazandóvá.
Az (EU) 2019/501 rendeletben előírtakhoz hasonlóan az újonnan javasolt rendkívüli intézkedésekről szóló rendelet nem vetíti elő az uniós gazdasági szereplők Egyesült Királyságban kiadott bizonyítványainak elismerését (szerzett jogként), például a szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok esetében. Azon uniós gazdasági szereplőknek, akik az Egyesült Királyságban kiadott bizonyítvánnyal dolgoznak az EU-ban, újat kell beszerezniük 2021. január 1. előtt.
b) Személyszállítás – buszok
A javasolt rendelet legfeljebb 6 hónapos időtartamra biztosítaná a buszközlekedés folytonosságát 16 . A méltányos verseny, valamint a szociális és műszaki szabályok kérdését ugyanúgy kell kezelni ezen a területen, mint a közúti árufuvarozás esetében.
Az Ír-szigeten közlekedő határátlépő buszszolgáltatások kapcsán a rendkívüli helyzetre vonatkozóan javasolt rendelet rendelkezik arról, hogy menetrend szerinti járatok keretében szabad utasokat felvenni és letenni a határvidéken. Ez a rendelkezés az egységes szigetgazdaság érdekét szolgálja és elismeri az Ír-sziget kényes helyzetét, melyben a közösségek közötti összeköttetés máskülönben megszakadna.
4.3. A Csatorna-alagúton keresztüli vasúti összeköttetés
Uniós rendkívüli intézkedés hiányában az átmeneti időszak végével meg kellene szakítani a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés működését. Ebben az esetben nem lehetne vonatközlekedés a Csatorna-alagúton keresztül az Egyesült Királyság és az európai kontinens között.
A Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés uniós gazdasági jelentőségére tekintettel a Bizottság november 27-én elfogadott egy olyan rendeletre irányuló javaslatot 17 , amely biztosítaná a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés működését 2021. január 1-től mindaddig, amíg más megoldás nem születik.
A Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés működését egy kormányközi bizottság felügyeli, amelyet a Franciaország és az Egyesült Királyság között 1986. február 12-én aláírt Canterburyi Szerződés hívott életre. Az átmeneti időszak végéig a kormányközi testület minősül a két tagállam által megbízott nemzeti biztonsági hatóságnak, melynek feladata biztosítani az uniós biztonsági és átjárhatósági szabályok alkalmazását a Csatorna-alagút teljes hosszán. Ez adja ki a szükséges biztonsági tanúsítványokat és engedélyeket.
Franciaország felhatalmazást kapott tárgyalások folytatására az Egyesült Királysággal egy, az egységes biztonsági rendszer és a kormányközi testület fenntartásáról szóló nemzetközi megállapodás aláírása és megkötése érdekében. Azonban az átmeneti időszak végéig nem lép hatályba megállapodás. Annak hiányában pedig 2021. január 1-jétől a kormányközi testület már nem minősül nemzeti biztonsági hatóságnak az uniós jog értelmében, és érvényüket vesztik az általa kiadott tanúsítványok és engedélyek.
A javasolt rendelet ezért két hónappal meghosszabbítaná a kormányközi testület által kiadott engedélyek érvényességét. Ez elegendő időt biztosítana arra, hogy Franciaország nemzeti biztonsági hatósága átvegye a felügyeletet és saját tanúsítványokat állítson ki.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti összeköttetés biztosításához az is elengedhetetlen, hogy az alagútban szolgáltatást nyújtó vasúttársaságok folytassák ezt a tevékenységet és használhassák a calais-fréthuni határátkelőhelyet. Ezért a számukra az Egyesült Királyság által kiadott engedélyek és a kormányközi testület által kiadott biztonsági tanúsítványok érvényességét indokolt kilenc hónappal meghosszabbítani. Ez elegendő haladék az uniós jog szerinti megfelelő rendelkezések megtárgyalására és megkötésére a fennakadások elkerülése érdekében.
4.4. Halászati tevékenységek
A Bizottság továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a halászatról szóló megállapodás elérésének a jövőbeli EU–UK partnerség keretében. Ha az átmeneti időszak az e viszonyt szabályozó megállapodás megkötése nélkül ér véget, az igen káros hatással volna a part menti közösségek megélhetésére, továbbá veszélyeztetné az érintett vizeken folytatott halászat fenntarthatóságát.
Az uniós halászok érdekeinek védelmében ezért a Bizottság javaslatot fogadott el a halászati engedélyek kezelésével foglalkozó (EU) 2017/2403 rendeletnek a 2021 végéig tartó időszak tekintetében történő módosítására.
A javaslat kölcsönös hozzáférést biztosít az EU és az Egyesült Királyság hajóinak egymás tengervizeihez. Elfogadása esetén lehetővé tenné, hogy az EU engedélyezze az Egyesült Királyság hajóinak az uniós vizekre való belépést, valamint hogy kezelje az uniós hajóknak az Egyesült Királyság vizeire való belépésére vonatkozó engedélykérelmeket, amennyiben biztosított a fenntarthatóság és a kölcsönösség elve. Az ilyen megállapodások keretében biztosított és a két fél által meghatározott halászati lehetőségeknek összhangban kell állniuk az érintett állományok fenntartható kezelésével.
A rendelkezések jogbiztonságot teremtenének a halászati ágazat számára, és egyben garantálnák a halállományok megőrzését. A tagállamokkal való előzetes egyeztetések alapján a Bizottság készen áll arra, hogy az átmeneti időszak végét követően haladéktalanul benyújtsa az Egyesült Királysághoz az uniós hajókra vonatkozó engedélykérelmeket.
5. A hatások enyhítése az uniós költségvetés igénybevételével
5.1. A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék
A Bizottság az Európai Tanács következtetéseivel 18 összhangban hamarosan előterjeszt egy javaslatot a brexit miatti kiigazításokra szánt 5 milliárd EUR összegű tartalékról (Brexit Adjustment Reserve, BAR). A BAR finanszírozási feltételei egyaránt vonatkoznak a megállapodásos és a megállapodás nélküli helyzetre.
Ami a leginkább érintett régiókat és ágazatokat illeti, egyértelmű, hogy egy megállapodás hiánya konkrét veszélyeket rejt az uniós halászati ágazat számára. A javaslat tükrözi ezt.
5.2. A 2021–2027-es uniós költségvetésben szereplő programok és eszközök
Egyelőre a megállapodás hiányát is figyelembe véve nem lehetséges teljes mértékben felmérni az Egyesült Királyság azon döntésének minden következményét, hogy az átmeneti időszak idén véget ér. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésnek a BAR mellett is nyilván figyelembe kell vennie az átmeneti időszak lezárulásának következményeit, akár születik megállapodás, akár nem. Az átmeneti időszak végével beköszöntő helyzetben váratlan mellékhatások léphetnek fel, különösen megállapodás hiányában, ezért a Bizottság készen áll arra, hogy a szabályozási rendelkezésekkel összhangban sürgősen fellépjen, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a rendelkezésre álló források újraelosztása érdekében módosítják a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) szerinti programjaikat. A Bizottság szintén gyorsan intézkedik, ha a tagállamok az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében rendelkezésre álló nemzeti kereteik allokációját kívánnák módosítani.
A hatásokkal szembesülő érdekelt felek – például az Egyesült Királysággal jelentős kapcsolatban álló kis- és középvállalkozások – sürgősebb támogatására nemzeti támogatási intézkedések révén rugalmas megoldásokat kínálnak az uniós állami támogatási szabályok.
6. A tagállami szintű rendkívüli intézkedésekre vonatkozó elvek
A Bizottság nem tartja szükségesnek a ma javasoltakon felül más uniós szintű rendkívüli jogalkotási intézkedések elfogadását.
A nemzeti intézkedések tekintetében a Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy ezen intézkedések ne fragmentálják és ne ássák alá az egységes piacot.
Ennek szellemében a Bizottság nézőpontja szerint bármely nemzeti intézkedés vezérelve kell, hogy legyen az ideiglenes jelleg. A második alapelv, hogy ezek nem nyújthatnak az Egyesült Királyság számára olyan előnyöket, mint amelyeket az Unió a jövőbeli megállapodásról szóló tárgyalásokon kínál. A nemzeti intézkedések kapcsán figyelemmel kell lenni az Unió harmadik országokkal való kapcsolatára vonatkozó prioritásra, amely az egységes piac integritásának megőrzését, széttagolódásának megakadályozását és a tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód elkerülését szolgálja. Minden nemzeti intézkedésnek tiszteletben kell tartania az uniós jogot, így a lojális együttműködés elvét is.
Az Unió közös fellépése mindenképpen jobb tárgyalási pozíciót eredményez, mint az egyes tagállamok önálló fellépései. Ez az erősebb tárgyalási pozíció pedig minden tagállam számára előnyös. Fontos felhasználni az EU és az Egyesült Királyság közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében.
A Bizottság várakozással tekint a tagállamokkal a nemzeti felkészültségi intézkedéseikről folytatandó megbeszélések elé.
7. Az átmeneti időszak végén várható fennakadások kezelése
Az átmeneti időszak végén számos érdekelt fél és polgár találhatja magát nehéz helyzetben. Fontos, hogy az Unió a fennakadásokra egységes és összehangolt módon reagáljon. A Bizottság és a tagállamok továbbra is szoros kapcsolatban lesznek, hogy koordinálják az esetlegesen felmerülő problémák megoldását, meghatározva, hogy miként lehet azokat a legmegfelelőbben kezelni. A Bizottság az átmeneti időszak végét közvetlenül megelőző és követő időszakra brexit-forródrótott hozott létre a tagállami központi közigazgatási szervek számára, akik e vonalon gyorsan és közvetlen csatornán keresztül elérhetik a bizottsági szolgálatok szakértőit.
Az uniós polgárok, vállalkozások és egyéb érdekelt felek a megszokott csatornákon keresztül vehetik fel a kapcsolatot a nemzeti vagy helyi közigazgatási szervekkel. A Bizottság áttekintést fog közzétenni a honlapján a tagállamok által biztosított, a brexittel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontokról. Bármilyen kérdésben kapcsolatba lehet lépni a Europe Direct információs központtal (az Európai Unió bármely pontjáról ingyenesen hívható 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszámon vagy e-mailben bármely uniós nyelven 19 ). A Brexittel kapcsolatos kérdések megválaszolását a központ prioritásként fogja kezelni.
Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (HL L 29., 2020.1.31., 7. o.) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás).
A kilépésről rendelkező megállapodás 127. cikkében meghatározott egyes kivételekkel, amelyek egyike sem releváns e közlemény szempontjából.
A kilépésről rendelkező megállapodás lehetőséget biztosított arra, hogy az átmeneti időszakot 2020. december 31-én túlmenően egy vagy két évvel meghosszabbítsák. A 2020. június 15-i magas szintű találkozón a felek tudomásul vették az Egyesült Királyság azon döntését, hogy nem kéri az átmeneti időszak meghosszabbítását.
Kivételt képeznek ez alól a kilépés után jóváhagyott pénzügyi eszközök.
Az EU és az Egyesült Királyság között a jövőbeli partnerségről folytatott tárgyalásoktól függetlenül átmeneti intézkedésre van szükség annak érdekében is, hogy 2021. január 1-jét követően folytatódhasson a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés működése; lásd e közlemény 4.3. szakaszát.
Lásd a Bizottság felkészülésről szóló közleményeit: COM/2018/556 final/2, COM/2018/880 final, COM(2018) 890, COM(2019) 195 final, COM(2019) 276 final, COM(2019) 394 final.
COM(2020) 324 final.
A közlemények itt érhetők el: https://ec.europa.eu/info/european-union-and-united-kingdom-forging-new-partnership/future-partnership/getting-ready-end-transition-period_hu .
Emlékeztetni kell arra, hogy számos, 2019-ben elfogadott uniós jogalkotási intézkedés hatályban marad vagy alkalmazandóvá válik az átmeneti időszak végén, nevezetesen:
– az Egyesült Királyság olyan harmadik országként való minősítése, amelynek állampolgárai mentesülnek a rövid távú tartózkodáshoz szükséges vízumkötelezettség alól; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/592 rendelete (2019. április 10.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról (HL L 103I., 2019.4.12., 1. o.).
– az EU WTO-vámkontingenseinek az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti arányos felosztása; helyesbítés az Unió WTO engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt szükséges arányos felosztásáról és a 32/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló.2019. január 30-i (EU) 2019/216 európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 38., 2019.2.8.); HL L 85I, 2019.3.27., 69. o.
Lásd: https://ec.europa.eu/info/publications/draft-text-agreement-new-partnership-united-kingdom_hu .
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/502 rendelete (2019. március 25.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról (HL L 85I., 2019.3.27., 49. o.).
A rendelet az Egyesült Királysággal létrejött, a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése miatt nem vált alkalmazandóvá néhány rendelkezéstől eltekintve, melyek a rendelet 2019. március 28-i hatálybalépése óta alkalmazandók: a tulajdonjogi és ellenőrzési követelmények tekintetében a működési engedélyek kezeléséről szóló 7. cikk; a 10. cikknek a működési engedély iránti kérelmek korai benyújtásáról szóló (3) bekezdése és a 11. cikknek az üzemeltetési tervek, programok és menetrendek előzetes benyújtásáról szóló (2) bekezdése.
Az alapszintű közúti árufuvarozási és közúti személyszállítási összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló rendeletre irányuló javaslat.
A közúti árufuvarozási összeköttetés biztosításáról szóló rendelet előírásainak alkalmazandósága vagy 1) a közúti közlekedésről szóló, az EU és az Egyesült Királyság közötti nemzetközi szerződés hatálybalépésének napján vagy 2) 2021. június 30-án szűnik meg, amelyik időpont előbbi.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/501 rendelete (2019. március 25.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű közúti teher- és személyszállítási összeköttetést biztosító közös szabályokról (HL L 85I., 2019.3.27., 39. o.).
A buszközlekedéssel kapcsolatos előírások alkalmazandósága vagy 1) a közúti közlekedésről szóló, az EU és az Egyesült Királyság közötti nemzetközi szerződés hatálybalépésének napján vagy 2) 2021. június 30-án szűnik meg, amelyik időpont előbbi, hacsak az Interbus Megállapodás jegyzőkönyve hamarabb hatályba nem lép. Az írországi határ menti települések összeköttetése kivételt képez, mivel a rendelet vonatkozó rendelkezése akkor is érvényben marad, ha az Interbus Megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv hatályba lép.
COM(2020) 782 final.
Az Európai Tanács rendkívüli ülése (2020. július 17., 18., 19., 20. és 21.) – Következtetések
https://www.consilium.europa.eu/media/45139/210720-euco-final-conclusions-hu.pdf .
https://europa.eu/european-union/contact_hu
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.10.
COM(2020) 831 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló megállapodás hiányában alkalmazandó célzott rendkívüli intézkedésekről
I. melléklet – Az átmeneti időszak végére tekintettel aktualizált készenléti közlemények jegyzéke
A következő 89 készenléti közlemény került közzétételre abból a célból, hogy az érdekelt felek felkészülhessenek az átmeneti időszak végére. A közlemények az alábbi címen érhetők el: https://ec.europa.eu/info/european-union-and-united-kingdom-forging-new-partnership/future-partnership/getting-ready-end-transition-period_hu .
·Légi közlekedés
·Állattenyésztés (tenyésztéstechnika)
·Állatok szállítása
·Alapkezelés
·Audiovizuális médiaszolgáltatások
·A légi közlekedés védelme, tengeri védelem
·A légi közlekedés biztonsága
·Banki és pénzforgalmi szolgáltatások
·Biocid termékek
·Vegyi anyagok a REACH szerint
·Polgári igazságszolgáltatás („igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben”)
·Klinikai vizsgálatok
·Társasági jog
·Fogyasztóvédelem és utasjogok
·Szerzői jog
·Kozmetikai termékek
·Hitelminősítő intézetek
·Kulturális javak (kivitel és behozatal)
·Vámügyek, beleértve a preferenciális származási szabályokat
·Adatvédelem
·Mosó- és tisztítószerek
·Kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzése
·Elektronikus kereskedelem
·Elektronikus aláírás (az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosítás és bizalmi szolgáltatások)
·Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)
·Elektronikus hírközlés, beleértve a barangolást
·Kibocsátáskereskedelmi rendszer
·Energia – eredetigazolások és az üzembe helyezők képesítése
·Uniós versenyjog
·.eu doménnevek
·Uniós ökocímke
·Euratom
·Európai üzemi tanácsok
·Jövedéki adók
·A szellemitulajdon-jogok kimerülése
·Robbanóanyagok polgári felhasználásra és robbanóanyag-prekurzorok
·Veszélyes vegyi anyagok kivitele/behozatala („előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás”)
·Állati takarmányok
·Műtrágyák
·Tűzfegyverek
·Fluortartalmú üvegházhatású gázok
·Élelmiszerjog
·Géntechnológiával módosított szervezetek
·Területi alapú tartalomkorlátozás
·Földrajzi árujelzők
·Helyes laboratóriumi gyakorlat
·Ipari termékek
·Belvízi utak
·Foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények
·Biztosítás/viszontbiztosítás
·A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése a vámhatóságok által
·„Idegenhonos inváziós fajok”
·Befektetési szolgáltatások (a pénzügyi eszközök piacai)
·A halászati termékek kirakodása
·Tengeri közlekedés
·Tengeri szállítás – a szén-dioxid-kibocsátás jelentése
·Emberi és állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek
·Gépjárművek („A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása”)
·Élő állatok szállítmányai
·Természetes ásványvizek
·Online vásárlás csomagkézbesítéssel
·Ökológiai termékek
·Növényegészségügy
·Növényvédő szerek
·Növényi szaporítóanyagok
·Növényfajta-oltalom
·Kiküldött munkavállalók
·Kereskedés utáni pénzügyi szolgáltatások
·Behozatali/kiviteli tilalmak és korlátozások, beleértve a behozatali/kiviteli engedélyeket
·Az állatok leölésük során való védelme
·Pirotechnikai termékek
·Vasúti közlekedés
·Kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök
·Közúti fuvarozás
·Hálózati és információs rendszerek biztonsága
·Hajók újrafeldolgozása
·Kötelező könyvvizsgálat
·Emberi eredetű anyagok (vér, szövetek, sejtek és szervek)
·Gyógyszerek és növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványai
·Vámkontingensek
·Fakereskedelem („az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem”)
·Dohánytermékek
·Kereskedés védett fajokkal
·Védjegyek és formatervezési minták
·Hordozható nyomástartó berendezések
·Utazás
·Hozzáadottérték-adó (héa) – áruk
·Hozzáadottérték-adó (héa) – szolgáltatások
·Hulladékszállítás
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.12.10.
COM(2020) 831 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli partnerségről szóló megállapodás hiányában alkalmazandó célzott rendkívüli intézkedésekről
II. melléklet: Az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokkal összefüggésben az érdekelt felek Bizottság általi tájékoztatásának áttekintése
Az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások 2017-es kezdete óta a Bizottság számos érdekelt felet megszólított, akik kiegyensúlyozottan képviselik a különböző gazdasági és szakpolitikai területek érdekeit.
Az „50 cikk” munkacsoport
Az akkori „50. cikk munkacsoport” arra ösztönözte a vállalkozásokat, a közérdeket szolgáló egyesületeket (például a fogyasztói és környezetvédelmi szervezeteket), a szakszervezeteket, az egyetemi szövetségeket, az agytrösztöket és más nem kormányzati szervezeteket, hogy fejtsék ki véleményüket.
A munkacsoport tagjai – a tárgyalóküldöttség vezetőjét is beleértve – csak az átláthatósági nyilvántartásban szereplő szervezetekkel találkoztak. Az összes olyan brüsszeli és tagállami ülést, amelyen részt vett a tárgyalóküldöttség vezetője, közzétették az interneten .
Ezekkel az ülésekkel a munkacsoport célja az volt, hogy folyamatosan tájékoztassa az érdekelt feleket a tárgyalások menetéről, meghallgassa nézeteiket és a különböző területekkel kapcsolatos aggodalmaikat, valamint felhívja a figyelmet az átmeneti időszak végén bekövetkező elkerülhetetlen változásokra, amelyek megállapodás hiányában még intenzívebbek lesznek.
2019. február 11-i jelentésében 1 az európai ombudsman elismerését fejezte ki az átláthatóság és az érdekelt felek felé való nyitottság politikájával kapcsolatban. Az ombudsman megjegyezte, hogy a jelentés időpontjáig „A tárgyalóküldöttség vezetője mintegy 100 találkozót tartott szervezetekkel és magánszemélyekkel, míg a munkacsoport más tagjai körülbelül 500 ilyen találkozót tartottak. A munkacsoport ezenfelül az érdekelt felekkel tartott rendezvények szervezésében együttműködött a tagállami EU-képviseletekkel. A Bizottság emellett támogatta a többi uniós tagállam állampolgárai számára az Egyesült Királyságban szervezett eseményeket.”
A Brexitfelkészülési Csoport
Ezzel párhuzamosan a Bizottság Főtitkárságának égisze alatt működő Brexitfelkészülési Csoport több szálon is azon dolgozott, hogy felkészítse az Uniót az Egyesült Királyság harmadik országgá válásának elkerülhetetlen hatásaira, valamint rendkívüli intézkedéseket dolgozott ki arra az esetre, ha a kilépésre a kilépésről rendelkező megállapodás nélkül kerülne sor. A Bizottság hat közleményt fogadott el a felkészülésről, és több mint 100 felkészülési közleményt, valamint számos tájékoztatót és ellenőrzőlistát tett közzé annak érdekében, hogy segítse az üzleti szférát, az érdekelt feleket és a közigazgatási szerveket a felkészülésben.
Az Egyesült Királyság munkacsoport
A kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jei hatálybalépése óta az újonnan létrehozott „Egyesült Királyság munkacsoport” folytatta ezt a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a különböző érdekelt felekkel. Az Egyesült Királyság munkacsoport tagjai egyre erőteljesebben hívták fel a figyelmet azokra az elkerülhetetlen változásokra, amelyek 2021. január 1-jén fognak bekövetkezni, amikor az Egyesült Királyság kilép az egységes piacról és a vámunióból. Ez a párbeszéd különösen a következő alkalmakat foglalta magában:
·A munkacsoport tagjai – köztük a munkacsoport vezetője – találkoztak a gazdasági ágazatok széles körét képviselő nem kormányzati szervezetekkel, szakszervezetek szövetségeivel, fogyasztói szervezetekkel és üzleti szövetségekkel, többek között a következő területekről: energia, légi közlekedés, gépjárműipar, közúti közlekedés, vegyi anyagok, agrár-élelmiszeripar, digitális ágazat, pénzügyi szolgáltatások, halászat és gyógyszeripar.
·A munkacsoport tagjai részt vettek az érdekelt felekkel folytatott párbeszédben, amelyet a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága szervezett 2020. július 14-én. Az online fórumon Európa-szerte számos gazdasági ágazat képviselői vettek részt.
·A munkacsoport vezetője beszédeit, sajtókonferenciáit, nyilatkozatait és a közösségi média eszközeit használta fel arra, hogy megszólítsa az érdekelt feleket. 2020 nyarán például Twitter-kampányt indított az EU valamennyi hivatalos nyelvén, felhívva a figyelmet arra, hogy fel kell készülni az átmeneti időszak végén bekövetkező elkerülhetetlen változásokra.
·A Bizottság több főigazgatósága is proaktív módon megkereste területe európai érdekelt feleit. A Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága például szórólapokat, tájékoztatókat, közösségimédia-üzeneteket és weboldalakat készített, amelyek különösen a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat célozták meg, és felhívták figyelmüket az adó- és vámügyi felkészülés fontosságára.
·Végezetül a Bizottság a „Felkészülés a változásokra” című közlemény 2 2020. július 9-i elfogadásával és a 89 ágazati közlemény, valamint az Egyesült Királysággal üzleti tevékenységet folytató vállalkozások számára összeállított „Brexitkészenléti ellenőrzőlista” közzététele révén segítette a nemzeti hatóságokat abban, hogy megszólítsák a nemzeti érdekelt feleket, és felhívják figyelmüket a felkészülés fontosságára.