Brüsszel, 2020.10.19.

COM(2020) 690 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2021. évi munkaprogramja






































Életerős Unió egy sérülékeny világban












1. A jelen problémáinak megoldása a jövő világát építve

Kevesebb mint egy évvel ezelőtt lépett hivatalba a jelenlegi Európai Bizottság, amelyet egy olyan program alapján választották meg, amelynek célja, hogy lendületet adjon Európa legnagyobb, több generációt átívelő átalakulásának. A Bizottság 2020. évi munkaprogramja ezt a megbízatást és a von der Leyen elnök által elsőként a politikai iránymutatásban felvázolt ambíciót tükrözte. Ez körvonalazta jövőképünket arról, hogyan építhetünk egy igazságosabb, egészségesebb, környezetbarátabb és digitálisabb társadalmat. Bár az elmúlt év során sok minden megváltozott, az előttünk álló évben is ez a fő cél fog minket mozgatni.

Az elmúlt évben a Bizottság megkezdte lefektetni annak a rendszerszintű átalakulásnak az alapjait, amelyet Európának meg kell valósítania. Ez most még sürgetőbb feladattá vált az összes gazdaságra súlyos hatást gyakorló globális egészségügyi válsághelyzet miatt. Az első száz nap folyamán előterjesztettük az európai zöld megállapodást, ismertettük az Európa digitális jövőjére vonatkozó terveinket, elfogadtuk a szociális jogok európai pillérének végrehajtását célzó, erős szociális Európára vonatkozó ütemtervünket, és közzétettük a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiánkat. Emellett új iparstratégiát, a kisvállalkozások megfelelőbb támogatására irányuló tervet és az egységes piac megerősítését célzó intézkedéseket is előterjesztettünk. Javaslatokat tettünk a csatlakozási folyamat korszerűsítésére és javítására, előkészítve az Észak-Macedóniával és Albániával való tárgyalások megkezdésére irányuló, történelmi jelentőségű megállapodást, valamint megkezdtük az Afrikával létrehozandó új partnerség kialakítását.

Az első száznapos időszak után javaslatot tettünk arra is, hogyan adhatunk új lendületet régóta fennálló prioritásaink megvalósításának, mindenekelőtt az új migrációs és menekültügyi paktumnak és az EU biztonsági unióra vonatkozó stratégiájának előterjesztésével. Foglalkoztunk olyan kérdésekkel, amelyek értékközösségünk egészét érintik, mindenekelőtt a most első alkalommal közzétett, valamennyi tagállamra kiterjedő, éves jogállamisági jelentés keretében. Emellett társadalmunk valamennyi rétegére kiterjedő intézkedéseket hoztunk, legyen szó a nemek közötti egyenlőségről, a rasszizmus elleni küzdelemről vagy a készségekről és a fiatalokról.

Ugyanakkor egész más okok miatt 2020 egy olyan év lesz a naptárban, amelyet azonnal el akarunk felejteni, mégis örökre emlékeznünk kell rá. Az Európát és az egész világot váratlanul érő világjárvány, és társadalmaink és gazdaságaink ezt követő lezárásai a fájdalmas emlékeknél sokkal mélyebb nyomokat hagynak annak a több millió európainak az életében, akik elveszítették szeretteiket, megbetegedtek, vagy mélységes aggodalom tölti el őket megélhetésük vagy jóllétük miatt. Minden bizonnyal mindannyian emlékezni fogunk a sebezhetőség és bizonytalanság érzésére, amely még most is velünk van. A vírus újbóli erősödése Európában azt mutatja, hogy továbbra is körültekintően, óvatosan és koordinált módon kell eljárnunk a vírussal kapcsolatban.

Ám amikor majd felidézzük ezt az évet, arra is emlékezni fogunk, hogy Európa milyen sürgős és példa nélküli intézkedéseket hozott az emberek életének és megélhetésének védelme érdekében. Európa bebizonyította, hogy képes gyorsan cselekedni, amikor erre van szükség, valódi szolidaritást tanúsítani, amikor muszáj, és együttesen változtatni a helyzeten, ha megvan rá az akarat. Elérhetővé tettük az összes rendelkezésre álló uniós forrást, éltünk a költségvetési és állami támogatási szabályok által lehetővé tett rugalmassággal, és kialakítottuk az orvostechnikai felszerelések közös készletét. Gondoskodtunk több mint 600 000, Európán kívül rekedt uniós polgár hazaszállításáról, és létrehoztuk a SURE eszközt, hogy megóvjuk az emberek munkahelyét és a vállalkozások életképességét. A Bizottság összesen több mint 800, terven kívüli intézkedést hozott, olyan szerteágazó területeken, mint a határigazgatás vagy a mezőgazdasági termelők és a halászok támogatása.

Amiatt is emlékezetes lehet ez az év majd, mert hatalmas mértékben felgyorsította a változásokat, és paradox módon óriási lehetőséget kínált. Az éghajlat, a digitális technológiák és a geopolitika terén jelentkező változások már korábban is jelentős hatást gyakoroltak társadalmunkra, és meghatározó szerepet töltöttek be programunkban. A világjárvány azonban még sürgetőbbé tette az az igényt, hogy Európának a zöld és digitális kettős átállásban vezető szerepet kell vállalnia, és fokoznia kell az európai társadalmak és gazdaságok rezilienciáját. Ez páratlan lehetőséget teremt arra, hogy a válság folyamán megtapasztalt sebezhetőségen túllépve egy életerős új Uniót teremtsünk.

Mindennek fényében a Bizottság az előttünk álló évben két dologra összpontosít. Először is mindent megtesz a válság kezelése érdekében, és megkezdi a válság tanulságainak levonását. E tekintetben mindenekelőtt folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy biztonságos és Európa-szerte és az egész világon mindenki számára hozzáférhető oltóanyagot találjunk, és gondoskodjunk ennek finanszírozásáról és elérhetővé tételéről.

Ezzel párhuzamosan munkaprogramunk meghatározza, hogyan ragadhatja meg Európa az előttünk álló lehetőséget arra, hogy megvalósítsa céljait és vezető szerepet töltsön be a változások felgyorsításában. A Bizottság által az átalakított hosszú távú költségvetéssel együtt előterjesztett, történelmi jelentőségű helyreállítási terv, a NextGenerationEU révén már Európa rendelkezésére áll a lehetőség megragadását szolgáló eszköz.

A NextGenerationEU-val Európa nem csupán a károk helyreállítása, a mielőbbi kilábalás és a válság által leginkább sújtottak támogatása mellett áll ki, hanem egyúttal jobb életmódot kíván kialakítani a jövő világa számára. A fenntartható beruházásokra és reformokra fog összpontosítani, és ennek érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásainak 37 %-át a zöld gazdaságra való átállással kapcsolatos költségekre különíti el, legalább 20 %-át pedig a digitális területre irányuló beruházásokra fordítja. Intenzíven együtt fogunk működni a tagállamokkal nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervük elkészítése és végrehajtása során. Továbbá a Bizottság biztosítani fogja, hogy a 750 milliárd eurós NextGenerationEU 30 %-át zöldkötvények kibocsátása révén teremtsük elő. Emellett támogatni fogjuk a társjogalkotókat abban, hogy gyors megállapodás szülessen az összesen 1,8 billió EUR értékű csomagról, hogy az a lehető leghamarabb kifejthesse hatását. A Bizottság az uniós költségvetés új bevételi forrásaira vonatkozóan is ambiciózus javaslatokat fog tenni.

Ez azt jelenti, hogy rendelkezésünkre állnak a már meglévő jövőkép és célkitűzés megvalósításához szükséges források. A Bizottság 2021. évi munkaprogramja ezért a stratégiáról a megvalósításra helyezi át a hangsúlyt, kiemelve a hat fő cél tekintetében az elmúlt évben felvázolt tervek nyomán előterjesztendő új jogalkotási kezdeményezéseket és a hatályos jogszabályokra vonatkozó felülvizsgálatokat. E kezdeményezéseket az I. és a II. melléklet sorolja fel 1 . Azokat az eredetileg 2020-ra tervezett kezdeményezéseket is elő fogjuk terjeszteni, amelyeket a világjárvány miatt el kellett halasztani 2 .

Fellépésünket továbbra is a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és annak fenntartható fejlődési céljai, valamint a Párizsi Megállapodás fogják vezérelni, mind belső, mind külső tevékenységeinkben.

E munkaprogram megvalósítása során a Bizottság arra is figyelmet fordít majd, hogy elmagyarázza, mit tesz, és figyelembe vegye a polgárok véleményét. Ennek részeként most még nagyobb jelentősége van annak, hogy megkezdjük a vitát az Európa jövőjéről szóló konferenciáról. Csak akkor kezelhetők az elmúlt év során felmerült kérdések – legyen szó akár a stabilabb európai egészségügyi unió iránti igényről, akár a világjárvány következében életmódunkat érintő esetleges hosszú távú változásokról –, ha mindenki hangot adhat véleményének, és teljes mértékben figyelembe vesszük közös tapasztalatainkat és szakértelmünket.

Tekintettel a geopolitikai helyzetre, valamint a tervezett kezdeményezések hosszú távú és átalakító jellegére, munkánk során továbbra is meghatározó szerepet kap a stratégiai előrejelzés 3 . Az első stratégiai előrejelzési jelentés rámutatott arra, hogy a reziliencia nagyon fontos a helyreállításhoz, és szakpolitikáinknak a tényeken kell alapulniuk és időállóaknak kell lenniük. E megközelítés segíthet abban is, hogy felkészüljünk azokra az elkerülhetetlen kihívásokra és lehetőségekre, amelyek megjelenése a jövő év során várható, és amelyekre fel kell készülnünk és reagálnunk kell.

2. A hat fő cél teljesítése

2.1. Az európai zöld megállapodás

Az európai zöld megállapodás tekintetében a Bizottság arra összpontosít, hogy valamennyi érintett klíma- és energiaügyi jogszabályunkat átdolgozza, hogy azok megfeleljenek annak az újonnan javasolt célkitűzésnek, hogy a kibocsátást az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 55 %-kal csökkentenünk kell. Mindez az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag keretében valósul meg, amely a megújuló energiaforrásoktól kezdve az energiahatékonyságon át az épületekig minden területre ki fog terjedni, beleértve a földhasználatot, az energiaadóztatást, a vállaláselosztást, a kibocsátáskereskedelmet és számos egyéb jogszabályt is. Az éghajlat- és energiadiplomácia továbbra is prioritást élvez a külső partnereinkkel fenntartott kapcsolatokban.

Mint ezt von der Leyen elnök politikai iránymutatása is említi, a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról, hogy ezzel is arra ösztönözze a külföldi gyártókat és az uniós importőröket, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, miközben a WTO-szabályokkal összeegyeztethető módon egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk.

Az európai zöld megállapodás tekintetében tervezett munka mélysége és kiterjedtsége a zöld átállás rendszerszintű jellegét és növekedési stratégiaként betöltött jelentőségét tükrözi. Intézkedéseket fogunk előterjeszteni az intelligens és fenntartható közlekedéssel kapcsolatban, beleértve a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló rendelet és az intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálatát is. Folytatjuk a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását, figyelmet fordítva a környezettudatos tervezésre és a fenntartható termékekre, különösen a körforgásos elektronikára, ideértve a mobiltelefonok, laptopok és egyéb eszközök gyűjtését, újrafelhasználását és javítását.

Ez tükrözi azt, hogy az európai zöld megállapodás messze túlmutat a kibocsátás csökkentésén. E szellemben folytatjuk a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia megvalósítását, mindenekelőtt az ökológiai termelés bővítése, a károsodott ökoszisztémák helyreállítása, óceánjaink és part menti régióink védelme, az erdők védelme, helyreállítása és fenntartható használata érdekében, valamint azért, hogy csökkentsük annak kockázatát, hogy az erdőirtással összefüggésbe hozható termékek legyenek forgalomban az uniós piacon. Ezenkívül innovatív takarmány-adalékanyagokat is forgalomba fogunk hozni, hogy csökkentsük az állattenyésztés környezeti hatását.



2.2. A digitális korra felkészült Európa

Európa digitális évtizedének megvalósítása érdekében a Bizottság ütemtervet fog előterjeszteni a 2030-ig teljesítendő, pontosan meghatározott digitális célokról, többek között a konnektivitás, a készségek és a digitális közszolgáltatások területén. Megközelítésünk egyértelmű elvekre épül: a magánélethez és az összekapcsoltsághoz való jogra, a szólásszabadságra, az adatok szabad áramlásának elvére és a kiberbiztonságra.

Intézkedéseket fogunk hozni e különböző területeken, mindenekelőtt a mesterséges intelligencia biztonsággal, felelősséggel, alapvető jogokkal és adatokkal kapcsolatos vonatkozásainak jogi szabályozásával, valamint egy olyan adatmegosztási jogszabály révén, amely megfelelő feltételeket határoz meg ahhoz, hogy lehetővé tegye a polgárok és a vállalkozások számára a jobb ellenőrzés és jobb feltételek mellett történő adatmegosztást.

Ennek szellemében új európai digitális személyazonosságot fogunk javasolni, hogy Európa-szerte egyszerűbbé váljanak az online műveletek és könnyebb legyen elérni az online szolgáltatásokat, valamint hogy az emberek jobban tudják ellenőrizni, milyen adatokat osztanak meg, és ezek hogyan kerülnek felhasználásra, növelve a biztonságérzetüket.

A digitális világ méltányos működése érdekében az EU további erőfeszítéseket fog tenni, hogy nemzetközi megállapodás jöjjön létre a hosszú távon fenntartható bevételeket biztosító, méltányos adórendszerről. Amennyiben ez nem valósul meg, a Bizottság a jövő év első felében javaslatot nyújt be a digitális illetékről. Ugyancsak a tisztességes üzleti környezetet szolgálja majd az a bizottsági javaslat, amely a külföldi támogatások tekintetében kialakítandó egyenlő versenyfeltételekről szóló jogi eszközre irányul.

A Bizottság folytatja a versenyszabályok folyamatban lévő felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a változó piaci környezetnek, ideértve a gazdaság gyorsuló digitalizációját is. Emellett aktualizáljuk új európai iparstratégiánkat is, hogy figyelembe vegyük a Covid19 hatásait, a globális versenykörnyezetet, valamint a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítását.

A méltó, átlátható és kiszámítható munkafeltételek biztosítása érdekében jogalkotási javaslatot terjesztünk elő a platformokon keresztül szolgáltatásokat nyújtó személyek munkakörülményeinek javításáról, hogy méltányos munkafeltételeket és megfelelő szociális védelmet biztosítsunk számukra.

2.3. Emberközpontú gazdaság

A világjárvány és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések elhúzódásával Európa számára alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi és gazdasági válság ne váljon szociális válsággá. Ez fogja vezérelni a jövő évi intézkedéseinket, ezenkívül a SURE program teljes körű végrehajtása és alkalmazása segítséget nyújt a munkavállalóknak ahhoz, hogy ne veszítsék el jövedelmüket, a vállalkozásoknak pedig ahhoz, hogy megtarthassák alkalmazottjaikat. A következő években gondosan értékelni fogjuk ezeket az intézkedéseket.

A szociális jogok európai pillére szolgál majd iránytűként az európai helyreállítás során, és ez az eszközünk fogja legmegfelelőbben biztosítani, hogy senki ne maradjon ki. Ambiciózus cselekvési tervet fogunk előterjeszteni az eszköz teljes körű végrehajtása érdekében. A cselekvési terv kulcsfontosságú eszköz lesz a Bizottság számára a társadalmi-gazdasági helyreállás és reziliencia közép- és hosszú távú előmozdításához, a zöld és digitális átállás társadalmi méltányosságának fokozása érdekében. Ennek szellemében a von der Leyen elnök politikai iránymutatásában bejelentett új európai gyermekgarancia célja az lesz, hogy csökkentse a gyermekszegénységet és az egyenlőtlenségeket annak biztosítása révén, hogy minden gyermek hozzáférjen az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy és az oktatás. A Covid19-világjárvány tanulságait levonva és a munka világának változásait figyelembe véve a Bizottság új uniós munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretet fog előterjeszteni. Javaslatot nyújtunk be a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervre is, hogy előmozdítsuk a szociális beruházásokat, és támogassuk a szociális gazdaság szereplőit és a szociális vállalkozásokat az indulásban, bővítésben, innovációban és munkahelyteremtésben.

Gazdaságainknak további szakpolitikai segítséget kell nyújtanunk, kellő egyensúlyt biztosítva a pénzügyi támogatások és a költségvetési fenntarthatóság között. A vírus terjedésének fokozódása és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések erőteljesebbé válása mellett a tagállamoknak továbbra is megfelelően ki kell használniuk a költségvetési rugalmasságot a gazdaság támogatására. A globális kereskedelem és annak integrált értékláncai továbbra is a növekedés alapvető motorját és a valódi globális fellendülés kulcsfontosságú hajtóerejét jelentik. Folyamatban van az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálata, és új eszközt készülünk elfogadni a harmadik országok kényszerítő intézkedéseinek megakadályozása és ellensúlyozása érdekében.

A stabilitást és a versenyképességet hosszabb távon legeredményesebben csak a gazdasági és monetáris unió elmélyítésével teremthetjük meg, ami egyúttal az euró nemzetközi szerepének erősítését is biztosítani fogja. Előrelépéseket kell tennünk a tőkepiaci unió és a bankunió terén. Ennek részeként felül fogjuk vizsgálni az uniós bankcsődök kezelésére vonatkozó keretet, intézkedéseket fogunk hozni az EU-n belüli határon átnyúló beruházások fellendítése érdekében, és fokozni fogjuk a pénzmosás elleni küzdelmet.

Európa rendszerszintű változásának részeként gazdasági és pénzügyi rendszerünknek is jelentős mértékben elő kell mozdítania a kettős átállást. A fenntartható vállalatirányításról szóló jogszabály tervezett előterjesztése a hosszú távon fenntartható és felelősségteljes vállalati magatartás ösztönzését célozza. A fenntartható finanszírozás terén is folytatjuk az előrehaladást, mindenekelőtt az uniós zöldkötvény-standard létrehozására irányuló javaslattal.

Céljaink megvalósításához, valamint a beruházási szükségletek és reformigények kielégítése érdekében az Európai Unió egészében fokozni és értékelni kell a közigazgatás és a közszolgáltatások eredményességét, hatékonyságát és kapacitását.

2.4. Európa globális szerepének erősítése

A Bizottság azzal a megbízatással lépett hivatalba, hogy megerősítse Európa globális szerepét. Geopolitikai Bizottságunk arra törekszik, hogy külföldön előmozdítsa az EU stratégiai érdekeit és célkitűzéseit, és megvédje a szabályokon és értékeken alapuló nemzetközi rendet ebben az egyre inkább polarizált világban. Azon fogunk munkálkodni, hogy globális szinten továbbra is a felelősséget, a stabilitást, az együttműködést és a szolidaritást elősegítő legfőbb szervezet legyünk oly módon, hogy valamennyi eszközünket mozgósítva kezeljük az egyre növekvő számú globális kihívást, válságot és konfliktust.

A következő évben a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy Európa vezető szerepet töltsön be ebben a világszerte instabil helyzetben, többek között azáltal, hogy élen jár a biztonságos és mindenki számára hozzáférhető oltóanyag biztosítására irányuló globális válaszintézkedések terén, emellett megerősíti a szabályokon alapuló globális multilaterális rendszert, valamint a kétoldalú, regionális és globális partnerségeket. Keleti és déli szomszédságunk, a Nyugat-Balkán és Afrika továbbra is teljes prioritást élvez.

Új külső kiadási eszközeink hozzá fognak járulni az Unió stratégiai prioritásainak külső tevékenységeink révén történő megvalósításához.

Az Európai Unió mindig hinni fog a multilateralizmus, valamint a globális intézmények révén történő együttműködés erejében és értékében. Ezért javaslatot teszünk a szabályokon alapuló multilateralizmushoz való uniós hozzájárulás fokozásáról szóló közös közleményre. Vezető szerepet kell vállalnunk az Egészségügyi Világszervezet és a Kereskedelmi Világszervezet reformjának megvalósításában, hogy felkészítsük ezeket a szervezeteket az új realitásokra.

Partnereinkkel együttműködve javaslatot teszünk a déli szomszédságunkkal való megújított partnerségre, és közleményt adunk ki az Északi-sarkvidékről annak érdekében, hogy naprakésszé tegyük az éghajlatváltozásnak és környezeti terhelésnek, valamint ezek gazdasági és biztonsági hatásainak különösen kitett régióra vonatkozó uniós politikát.

Új stratégiai megközelítést fogunk előterjeszteni az egykori harcosok lefegyverzésére, leszerelésére és reintegrációjára vonatkozóan, ami a konfliktus sújtotta országokban és régiókban a hosszú távú stabilitás és béke záloga.

Emellett közleményt fogunk előterjeszteni az EU humanitárius segítségnyújtásáról, amely elsősorban a partnereinkkel és más donorokkal való együttműködés új módjaira, a digitális eszközök használatára, valamint a finanszírozás és a segélyezés innovatív megközelítéseire fog összpontosítani, ideértve a Bizottság saját gyorsreagálási képességét, valamint a humanitárius, a fejlesztési és a béke iránti törekvések összekapcsolásának javítását.

A konzuli védelemről szóló irányelv felülvizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy megkönnyítsük a konzuli védelemhez való, uniós polgárságból eredő jog gyakorlását, és megerősítsük az uniós szolidaritást az uniós polgárok külföldi védelmének javítása érdekében, különösen válságok idején. Az uniós küldöttségek egyedülálló hálózatának lehető legjobb kihasználása révén javulni fog a tagállamok közötti együttműködés, és megerősödik az EU támogatói szerepe.

2.5. Az európai életmód előmozdítása

A jelenlegi egészségügyi válság rávilágított arra, hogy meg kell erősíteni a válsághelyzetekre való felkészültségünket, és javítani kell a határokon át terjedő egészségügyi veszélyek kezelését. Miközben továbbra is arra összpontosítunk, hogy Európa gátat tudjon szabni a vírus terjedésének és a világjárvány hatásának, levonjuk a válság első tanulságait. Itt az ideje egy stabilabb európai egészségügyi unió kiépítésének.

Javaslatot fogunk tenni a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek felderítésére és az azokra való reagálásra szolgáló uniós keret megerősítésére, ezenkívül megerősítjük a meglévő ügynökségek szerepét. Második lépésként javaslatot teszünk egy magas szintű orvosbiológiai kutatással és fejlesztéssel foglalkozó ügynökség létrehozására. Az új gyógyszerstratégia az európai ellátási lánc biztonságát vizsgálja, és gondoskodik arról, hogy a polgárok biztonságos, megfizethető és jó minőségű gyógyszerekhez jussanak. Emellett jövő év végéig elindul az európai egészségügyi adattér, amelynek célja, hogy a gyűjtött adatok a betegek javát szolgálva hozzájáruljanak az egészségügyi ellátás, a kutatás és a szakpolitikai döntéshozatal javításához.

Más területeken is levonjuk a tanulságokat, különösen ami a schengeni térséget és a személyek szabad, belső határellenőrzés nélküli mozgásának fenntartását illeti. Együtt fogunk működni az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy a schengeni térség jövőjére vonatkozó új stratégia és szigorúbb schengeni szabályok alapján fenntartsuk és javítsuk a schengeni térség működését, ezenkívül folytatjuk a schengeni térség kibővítésére irányuló munkát.

Tovább dolgozunk az új migrációs és menekültügyi paktumon is. Ezzel összefüggésben a Bizottság számos intézkedést fog javasolni a jogszerű migrációra vonatkozóan, többek között a tehetségre és a készségekre vonatkozó intézkedéscsomagot is, amely magában foglalja a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgáraira vonatkozó irányelv felülvizsgálatát és az összevont engedélyre vonatkozó irányelv felülvizsgálatát, valamint meghatározza az uniós tehetségbázis kialakításának lehetőségeit. A paktum további intézkedései között szerepel a migránscsempészés elleni uniós cselekvési terv, valamint az önkéntes visszatérési és reintegrációs stratégia.

Tovább erősítjük a biztonsági uniót, mindenekelőtt a szervezett bűnözés elleni intézkedések bevezetésével, a hibrid fenyegetések elhárításával, a terrorizmus elleni intézkedések és a radikalizálódás új megközelítésének alkalmazásával, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos online tartalmak hatékonyabb felderítésével, eltávolításával és bejelentésével.

Tekintettel az antiszemita erőszak és a gyűlölet-bűncselekmények terjedésére, a Bizottság átfogó stratégiát fog előterjeszteni az antiszemitizmus elleni küzdelemről, amely kiegészíti és támogatja a tagállami erőfeszítéseket.

A gazdasági helyreállításhoz, valamint a sikeres zöld és digitális átálláshoz az európaiaknak új készségeket kell elsajátítaniuk. Az egész életen át tartó tanulás kultúrájának kialakítására és a foglalkozásváltás megkönnyítésére irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként javaslatot teszünk az egyéni tanulási számlák létrehozására vonatkozó kezdeményezésre, amelynek segítségével az egyének képzéseken vehetnek részt és építhetik a karrierjüket, ezenkívül európai megközelítést dolgozunk ki a mikrotanúsítványokra vonatkozóan, hogy mindenki számára bővítsük a személyre szabott tanulási lehetőségek körét.

2.6. Az európai demokrácia megerősítése

A Bizottság tovább dolgozik az egyenlőségközpontú Unió megteremtésén és azon, hogy Európa megerősítse elkötelezettségét az uniós értékek védelme, valamint a befogadás és az egyenlőség iránt minden lehetséges összefüggésben, azaz nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül.

Ennek keretében a Bizottság előterjeszti a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó uniós stratégiát, különösen a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében. Az EU gyermekjogi stratégiája megvizsgálja, hogyan lehet felkészíteni a gyermekeket és a fiatalokat az EU demokratikus életében való részvételre, ezenkívül a stratégia kiterjed a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek védelmére, a gyermekek jogainak online védelmére és a gyermekbarát igazságszolgáltatás előmozdítására, valamint az erőszak megelőzésének és leküzdésének módjára.

Bár a Bizottság továbbra is elkötelezett az EU Isztambuli Egyezményhez való csatlakozása mellett, új javaslatot fog előterjeszteni a nemi alapú erőszak leküzdésére. Javasolni fogja továbbá, hogy az uniós dimenziójú bűncselekmények listáját terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd valamennyi formájára.

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv elfogadása mérföldkövet jelent majd demokráciáink rezilienciájának javításában, az európai választásokba való külső beavatkozás veszélyének kezelésében és a dezinformáció elleni küzdelemben, valamint a szabad és független média támogatásában. Jövőre egyértelműbb szabályokat fogunk javasolni az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozóan, és lépéseket fogunk tenni a fizetett politikai hirdetések nagyobb átláthatóságának biztosítása, a mobilis európaiak választójogának javítása, valamint az újságíróknak és a civil társadalomnak a közéleti részvétel elleni stratégiai perekkel szembeni védelme érdekében.

A digitális technológiák teljes körű kihasználása révén elő fogjuk mozdítani a határokon átívelő igazságügyi együttműködést is.

A Bizottság megvizsgálja, hogy a kohéziós politika miként támogathatja a helyreállítást és a kettős átállást, hogyan kezelheti a növekvő regionális egyenlőtlenségeket a Covid19-világjárvány előtt és után, és hogyan segítheti a társadalmi és gazdasági kérdések megoldását. Ismereteink bővítése és ezáltal szakpolitikai válaszlépéseink javítása érdekében a Bizottság értékelni fogja a régióink helyzetét. Ezenkívül a Bizottság a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőkép keretében intézkedéseket fog javasolni e régiók teljes potenciáljának kiaknázására.

Minőségi jogalkotás, politikai döntéshozatal, valamint az uniós jog végrehajtása és érvényesítése

Hivatalba lépésekor a Bizottság olyan, tényeken alapuló politikák mellett kötelezte el magát, amelyeknek könnyebb megfelelni, és amelyek kisebb valószínűséggel jelentenek szükségtelen terhet a vállalkozások és az emberek számára. Most, hogy Európa a válsághelyzet kezelésére és a helyreállításra koncentrál, ez minden eddiginél fontosabb.

A minőségi jogalkotásról szóló, hamarosan megjelenő közlemény a terhek csökkentésére fog összpontosítani, különösen az „egy be, egy ki” elv megvalósítása révén. A megközelítés lényege, hogy az újonnan bevezetett adminisztratív terheket oly módon ellensúlyozzák, hogy uniós szinten megszüntetnek egyes olyan, ugyanarra a szakterületre vonatkozó kötelezettségeket, amelyek ezekkel azonos mértékű terhet jelentettek a polgároknak és a vállalkozásoknak. A következő évtől egy magas szintű szakértői csoport, a jövőállósági platform fogja segíteni a Bizottságot az egyszerűsítési és tehercsökkentési lehetőségek azonosításában.

A válság még inkább rávilágított arra, hogy tényeken és a minőségi jogalkotás elvein alapuló, megalapozott döntésekre van szükség. Az összes érintett véleményét figyelembe vevő hatásvizsgálatok most különösen fontosak. A Bizottság hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé teszi a konzultációkat, hogy megkönnyítse az érdekelt felek részvételét, és reagáljon a konzultációk észszerűbb kialakítására irányuló kérésekre.

A Bizottság fokozni fogja az uniós jog hatékony alkalmazásának, végrehajtásának és érvényesítésének javítására irányuló erőfeszítéseket is. Ez különösen fontos az egységes piac megfelelő működése, az üzletek számára élelmiszert, az egészségügyi szolgáltatók számára pedig orvosi felszereléseket biztosító kulcsfontosságú ellátási láncok védelme, a polgárok jogainak védelme és az európai zöld megállapodás megvalósítása szempontjából. A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat, és együttműködik velük az új és a meglévő uniós szabályok gyors és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében. Ugyanakkor habozás nélkül érvényesíti az uniós jogot, szükség esetén kötelezettségszegési eljárás keretében.

4. Következtetés

Az elmúlt évben Európa polgárai áldozatokat hoztak egymás védelme érdekében, és most a közösen elért eredményeket meg kell védenünk. Vagyis továbbra is a válság kezelésére kell összpontosítanunk, össze kell tartanunk, és ki kell dolgoznunk egy hosszú távú megoldást, hogy mindezt magunk mögött hagyhassuk.

Ám ahogy Európa kilábal e válságból, készen kell állnunk arra, hogy javítsunk rendszereink működésén, hogy egy egészségesebb, igazságosabb és virágzóbb társadalomban élhessünk. Ez azt jelenti, hogy növelni kell a rezilienciánkat, és fel kell gyorsítani az átalakulást hozó menetrend megvalósítását, amely a megválasztott Bizottság fő feladata, és amelyre a Bizottság hivatalba lépésének első napja óta összpontosít.

Ez a Bizottság munkaprogramjának és az abban felsorolt valamennyi kezdeményezésnek kettős célja. Mindegyik kezdeményezés különböző területet helyez előtérbe, de mindegyiknek ugyanazt a célt kell szolgálnia. Végső soron mindegyik kezdeményezésnek az a célja, hogy megkönnyítse az életünket, egészségesebbé tegye a környezetünket, igazságosabbá tegye a társadalmainkat, hogy szélesebb körű és könnyebben hozzáférhető lehetőségeket biztosítson, valamint hogy a gazdaságok korszerűbbé váljanak, és felkészüljenek a tágabb célkitűzések megvalósítására.

A kívánt hatás elérése érdekében a Bizottság szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Ez a közösségi szellem egyesítette Európát, amikor megállapodás született a NextGenerationEU eszközről. Ez az eszköz teszi lehetővé számunkra, hogy legyőzzük ezt a világjárványt, és megvalósítsuk a rendszerszintű változást, amelyre Európának szüksége van. Kidolgoztuk az elképzelést, a tervet, rendelkezésünkre állnak a beruházások – és még ma talpra kell állnunk oly módon, hogy eközben jobb világot építünk a jövő számára.

(1) Az egyes kezdeményezéseknek a program mellékleteiben feltüntetett sorrendje nem módosítja a von der Leyen elnök által a biztosi testület minden tagjának küldött megbízólevelekben meghatározott felelősségi köröket.
(2)

A Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramja, COM(2020) 440 final.

(3) 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés, COM(2020) 493 final.

Brüsszel, 2020.10.19.

COM(2020) 690 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2021. évi munkaprogramja







































Életerős Unió egy sérülékeny világban


























I. melléklet: Új kezdeményezések 1

Szám

Szakpolitikai célkitűzés

Kezdeményezések

Európai zöld megállapodás

1.

„Irány az 55 %!” intézkedéscsomag

a)Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata, a tengeri szállítás, a légi közlekedés és a CORSIA területére is kiterjedően, továbbá ideértve az ETS saját forrásként történő használatára irányuló javaslatot (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 2. negyedéve)

b)Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), valamint e mechanizmus saját forrásként történő használatára irányuló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 2. negyedéve)

c)Közös kötelezettségvállalási rendelet (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés, 2021. 2. negyedéve)

d)A megújulóenergia-irányelvnek a 2030-ra vonatkozó új éghajlat-politikai cél megvalósítása érdekében történő módosítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 194. cikk, 2021. 2. negyedéve)

e)Az energiahatékonysági irányelvnek a 2030-ra vonatkozó új éghajlat-politikai cél megvalósítása érdekében történő módosítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 194. cikk, 2021. 2. negyedéve)

f)A földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a beillesztéséről szóló rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 192. cikk (1) bekezdés, 2021. 2. negyedéve)

g)A metánkibocsátás csökkentése az energiaágazatban (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 192. és 194. cikk, 2021. 2. negyedéve)

h)Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 2. negyedéve)

i)Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk, 2021. 4. negyedéve)

j)Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 192. cikk (1) bekezdése, 2021. 2. negyedéve)

k)Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 194. cikk, 2021. 4. negyedéve)

l)A gázra vonatkozó harmadik energiaügyi csomag (a 2009/73/EU irányelv és a 715/2009/73/EU rendelet) a versengő dekarbonizált gázpiacokra vonatkozó szabályozás tekintetében történő felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 194. cikk, 2021. 4. negyedéve)

2.

A körforgásos gazdaságról szóló csomag

a)A fenntartható termékpolitikára vonatkozó kezdeményezés, a környezettudatos tervezésről szóló irányelv felülvizsgálatát is beleértve (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 4. negyedéve)

b)Körforgásos elektronika (nem jogalkotási, 2021. 4. negyedéve)

3.

A biológiai sokféleség és a toxikus anyagoktól mentes környezet

a)Az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv: útban 2030 felé (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

b)Az uniós piacon forgalomba hozott termékekkel összefüggő erdőirtás és erdőpusztulás kockázatának minimálisra csökkentése (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 2. negyedéve)

c)A levegőre, vízre és talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

d)Az egészséges ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó új jogi keret (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 192. cikk, 2021. 4. negyedéve)

4.

Fenntartható és intelligens mobilitás

a)Az intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálata, a multimodális menetjegy-értékesítési kezdeményezést is beleértve (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk, 2021. 3. negyedéve)

b)A transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 172. cikk, 2021. 3. negyedéve)

c)Az EU 2021 vasúti folyosó kezdeményezés, beleértve a vasúti árufuvarozási folyosóról szóló rendelet felülvizsgálatát és a vasúti személyszállítás fellendítésére irányuló intézkedéseket (nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 91. cikk, 2021. 3. negyedéve)

d)Az autókra, kisteherautókra, teherautókra és buszokra vonatkozó, az Euro6 és EuroVI utáni kibocsátási követelmények kidolgozása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 4. negyedéve)

A digitális korra felkészült Európa

5..

Európa digitális évtizede

Európa digitális évtizede: A 2030-ig megvalósítandó digitális célok (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

6.

Adatgazdasági csomag

a)Adatmegosztási jogszabály (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 3. negyedéve)

b)Az adatbázisokról szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 3. negyedéve)

7.

Digitális illeték

Digitális illeték, valamint a digitális illeték saját forrásként történő használatára irányuló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 2. negyedéve)

8.

Megbízható és biztonságos európai elektronikus azonosítás

Megbízható és biztonságos európai elektronikus azonosítás (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 1. negyedéve)

9.

Platform-munkavállalók

A platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 153. cikk, 2021. 1./4. negyedéve)

10..

Európai iparstratégia

Az új európai iparstratégia aktualizálása (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

11.

Külföldi támogatások

A külföldi támogatásokról szóló fehér könyv nyomon követése:

a)Egyenlő versenyfeltételek biztosítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 207. cikk, 2021. 2. negyedéve)

b)Közbeszerzés (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 207. cikk, 2021. 2. negyedéve)

12.

A polgári, a védelmi és az űripar

A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

13.

Elektronikai eszközökre vonatkozó tervezési követelmények és fogyasztói jogok

Az elektronikai eszközökre vonatkozó új tervezési követelmények és fogyasztói jogok (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 4. negyedéve)

Emberközpontú gazdaság

14.

A tőkepiaci unió elmélyítése

a)Beruházásvédelmi és beruházáskönnyítési keret (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 2. negyedéve)

b)A biztosítókra és viszontbiztosítókra vonatkozó prudenciális szabályok (Szolvencia II) felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdése, 62. és 114. cikke, 2021. 3. negyedéve)

c)A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv és rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 4. negyedéve)

15.

Fenntartható vállalatirányítás

Fenntartható vállalatirányítás (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 50. cikk és esetleg a 114. cikk, 2021. 2. negyedéve)

16.

Uniós zöldkötvény-standard

Az uniós zöldkötvény-standard létrehozása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 2. negyedéve)

17.

A pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogalkotási csomag

A pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogalkotási csomag (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 1. negyedéve)

18.

A méltányos gazdaságról szóló csomag

a)A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

b)Az európai gyermekgaranciára vonatkozó ajánlás (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

c)Az új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiáról szóló közlemény (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

d)A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (nem jogalkotási, 2021. 4. negyedéve)

19.

Általános vámkedvezmény-rendszer

A fejlődő országok számára kereskedelmi előnyöket biztosító jövőbeni általános vámkedvezmény-rendszer jogi keretének megalkotására irányuló intézkedések (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 207. cikk, 2021. 2. negyedéve)

20.

A harmadik országok által alkalmazott kényszerítő intézkedések megakadályozása és ellensúlyozása

A harmadik országok által alkalmazott kényszerítő intézkedések megakadályozására és ellensúlyozására irányuló eszköz (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 207. cikk, 2021. 4. negyedéve)

21.

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljesítménymérési keret

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó teljesítménymérési keretről szóló közlemény (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

22.

A bankunió kiteljesítése

A bankválság-kezelés és a betétbiztosítás keretének felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 4. negyedéve)

23.

Jövedékiadó-csomag

a)A dohánytermékek megadóztatásáról szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 113. cikk, 2021. 3. negyedéve)

b)A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló irányelv módosítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 113. cikk, 2021. 4. negyedéve)

Európa globális szerepének erősítése

24.

A szabályokon alapuló multilateralizmushoz való uniós hozzájárulás megerősítése

Közös közlemény a szabályokon alapuló multilateralizmushoz való uniós hozzájárulás megerősítéséről (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

25.

Az északi-sarkvidéki dimenzió

Az Északi-sarkvidékről szóló közös közlemény (nem jogalkotási, 2021. 4. negyedéve)

26.

Déli szomszédság

A déli szomszédsággal való megújított partnerségről szóló közös közlemény (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

27.

Az egykori harcosok lefegyverzése, leszerelése és reintegrációja

Az egykori harcosok lefegyverzésére, leszerelésére és reintegrációjára vonatkozó stratégiai megközelítésről szóló közös közlemény (nem jogalkotási, 2021. 3. negyedéve)

28.

Kutatás, innováció, oktatás és ifjúság

Közlemény a kutatással, innovációval, oktatással és ifjúsággal kapcsolatos globális megközelítésről (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

29.

Uniós humanitárius segítségnyújtás

Közlemény az uniós humanitárius segítségnyújtásról a Covid19-világjárvány összefüggésében és azon túl (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

30.

Konzuli védelem

Konzuli védelem – az uniós szabályok felülvizsgálata (jogalkotási, az EUMSZ 23. cikke, 2021. 4. negyedéve)

Az európai életmód előmozdítása

31.

Európai orvosbiológiai kutatás és fejlesztés

Az új Európai Orvosbiológiai Kutatási és Fejlesztési Ügynökség létrehozására irányuló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 4. negyedéve)

32.

Európai egészségügyi adattér

Európai egészségügyi adattér (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. és 168. cikk, 2021. 4. negyedéve)

33.

Az új migrációs és menekültügyi paktum keretében indított kezdeményezések nyomon követése

a)A migránscsempészés elleni új uniós cselekvési terv (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

b)Az önkéntes visszatérésre és visszailleszkedésre vonatkozó új stratégia (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

34.

Schengeni intézkedéscsomag

a)A schengeni térség jövőjére vonatkozó stratégia (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

b)A schengeni értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet módosítása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 70. cikk, 2021. 2. negyedéve)

c)A Schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 77. cikk, 2021. 2. negyedéve)

d)A vízumeljárások digitalizálása (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 77. cikk, 2021. 4. negyedéve)

35.

Az uniós biztonsági stratégia nyomonkövetése

a)A szervezett bűnözés kezelését célzó, 2021–2025-ös időszakra vonatkozó uniós programról szóló közlemény (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

b)A gyermekek online szexuális bántalmazásával szembeni hatékony fellépésre irányuló jogszabály (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. cikk, 2021. 2. negyedéve)

c)A terrorizmus elleni küzdelmet célzó uniós program: megakadályozás, védelem, reagálás, megelőzés (nem jogalkotási, 2021. 3. negyedéve)

d)A bűncselekményekből származó jövedelem befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 82. és 83. cikk, 2021. 4. negyedéve)

e)Az EU-n belül már meglévő bűnüldözési együttműködésnek egy uniós rendőrségi együttműködési kódex létrehozása révén történő korszerűsítésére irányuló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 4. negyedéve)

f)A vagyonvisszaszerzési hivatalokról szóló irányelvre irányuló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 87. cikk, 2021. 4. negyedéve)

36.

Az európai oktatási térség és az aktualizált európai készségfejlesztési program nyomonkövetése

a)A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés (nem jogalkotási, 2021. 4. negyedéve)

b)Egyéni tanulói számlák (jogalkotási és nem jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, 2021. 4. negyedéve)

37.

Az antiszemitizmus elleni küzdelem uniós stratégiája

Az antiszemitizmus elleni küzdelem uniós stratégiájáról szóló közlemény (nem jogalkotási, 2021. 4. negyedéve)

Az európai demokrácia megerősítése

38.

Gyermekjogok

Uniós gyermekjogi stratégia (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)

39.

A nemi alapú erőszak konkrét formáinak megelőzése és leküzdése

A nemi alapú erőszak konkrét formáinak megelőzésére és leküzdésére irányuló javaslat (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 82. cikkének (2) bekezdése, 83. és 84. cikke, 2021. 4. negyedéve)

40.

A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem

A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd valamennyi formájának az uniós bűncselekmények listájára való felvételére irányuló kezdeményezés (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 83. cikk, 2021. 4. negyedéve)

41.

A digitális igazságügyi együttműködésre irányuló intézkedéscsomag

a)A határon átnyúló terrorcselekményekre vonatkozó digitális információcsere (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 85. és 88. cikk, 2021. 4. negyedéve)

b)A közös nyomozócsoportok együttműködési platformja (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 82. cikk (1) bekezdés d) pont, 2021. 4. negyedéve)

c)A határokon átnyúló igazságügyi együttműködés digitalizációja (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 81. és 82. cikk, 2021. 4. negyedéve)

42.

Átláthatóság és demokrácia intézkedéscsomag

a)Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 224. cikk, 2021. 3. negyedéve)

b)A fizetett politikai hirdetésekkel kapcsolatos nagyobb átláthatóság (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 114. és 224. cikk, 2021. 3. negyedéve)

c)Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 22. cikk, 2021. 4. negyedéve)

d)Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelv felülvizsgálata (jogalkotási, beleértve a hatásvizsgálatot, EUMSZ 22. cikk, 2021. 4. negyedéve)

e)Az újságírókat és jogvédőket célzó visszaélésszerű perlés elleni kezdeményezés (jogalkotási vagy nem jogalkotási, 2021. 4. negyedéve)

43.

A vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép

A vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképről szóló közlemény (nem jogalkotási, 2021. 2. negyedéve)

44.

Az EU fogyatékosságügyi stratégiája

A fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó stratégia (nem jogalkotási, 2021. 1. negyedéve)



II. melléklet: REFIT-kezdeményezések 2

Szám

Cím

Egyszerűsítési cél / lehetőség (a felülvizsgálatok REFIT-célkitűzésének, és az értékelésekkel és célravezetőségi vizsgálatokkal kapcsolatos egyszerűsítési lehetőségeknek a rövid magyarázata)

Európai zöld megállapodás

1.

A földrajzi jelzések felülvizsgálata

Ez a felülvizsgálat minden mezőgazdasági ágazat vonatkozásában megerősíti a földrajzi jelzéseket, miközben fenntartja a bor- és szeszesital-ágazatban alkalmazott földrajzi jelzések sajátosságait. A földrajzi jelzések uniós rendszerének alapvető struktúrája szilárd. A javaslat: a földrajzi jelzések alkalmazhatóságának növelése a mezőgazdasági termelők és fenntartható termékek termelőinek vonatkozásában; a földrajzi jelzések vonzerejének növelése, különös tekintettel az e jelzéseket csekély mértékben használó tagállamok termelőire; a jogszabályi hiányosságok kijavítása, a tárgyi hatályt is beleértve; az oltalom és a felügyelet javítása, főként az interneten; a földrajzi jelzéseket alkalmazó termelői csoportok megerősítése; a földrajzi jelzések rendszere értékének jobb hasznosítása, különösen a földrajzi jelzéssel ellátott logók használata révén; a földrajzi jelzéseket tartalmazó nyilvántartások kezelésének korszerűsítése. A hagyományos különleges termékek rendszerét (HKT), amely 28 év után sem biztosította a várt előnyöket a termelők és a fogyasztók számára, egy hatékonyabb és rugalmasabb címkézési mechanizmus fogja felváltani, amelyet lényegében a tagállamok kezelnek, miközben az megfelelő eszközök alkalmazásával szükség esetén uniós szintű oltalmat biztosít.

A javasolt kezdeményezés a lehetőségeknek megfelelően összefogja a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos technikai és eljárási szabályokat, rendelkezik a földrajzi jelzések egységes nyilvántartási eljárásáról, valamint az uniós és nem uniós kérelmezők által digitálisan benyújtható kérelmekről, aminek célja a nyilvántartásba vétel idejének lecsökkentése. Az egyszerűsített rendszer vonzóbb lenne a termelők számára, érthetőbb lenne a fogyasztók számára, és könnyebb lenne népszerűsíteni, továbbá a földrajzi jelzések koncepciójának ismertebbé válásával az értékesítés is fokozódna. Az értékelés folyamatban van.

Tervezett elfogadás: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 43. és 118. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

2.

Az ózonréteg védelme – az uniós szabályok felülvizsgálata

Az ózonrendelet értékelése megállapította, hogy egyszerűsítésre, pontosításra és jobb koherenciára van szükség. A legújabb technológiai fejlődés fényében is érdemes frissíteni a rendeletet.

Tervezett elfogadás: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 192. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

3.

A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet felülvizsgálata

Ez a kezdeményezés az európai zöld megállapodásban és az új körforgásos gazdasági cselekvési tervben bejelentett prioritásokra nyújt választ. A Bizottság saját értékelése alapján tesz javaslatot a hulladékszállítási rendelet felülvizsgálatára, amelynek célja a problémás hulladékok EU-n kívülre szállításának csökkentése, a szállítási eljárásoknak a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek fényében történő aktualizálása, valamint a végrehajtás javítása.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 2. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 192. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

4.

Felülvizsgálat – A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozó határértékek aktualizálása – A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló rendelet hulladékról szóló IV. és V. mellékletének módosítása

Ez a kezdeményezés a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervben bejelentett prioritásokra reagál. A Bizottság javaslatot tesz a szerves szennyező anyagokról szóló rendelet hulladékokról szóló IV. és V. mellékletének felülvizsgálatára, amelynek célja az ilyen hulladékok környezetbarát módon történő kezelésének és a biztonságos újrafeldolgozás elérésének biztosítása.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 2. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 192. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

5.

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv felülvizsgálata, amelynek célja a csomagolások uniós piacon történő forgalomba hozatalára vonatkozó lényeges követelmények megerősítése

Ez a kezdeményezés az európai zöld megállapodásban, az új körforgásos gazdasági cselekvési tervben bejelentett prioritásokra, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben meghatározott jogi felhatalmazásra reagál. A Bizottság javasolni fogja a csomagolásra vonatkozó lényeges követelmények felülvizsgálatát annak érdekében, hogy biztosítsa a csomagolás újrahasználatát és újrahasznosítását, az újrafeldolgozott összetevők felhasználását és javítsa e követelmények végrehajthatóságát. A kezdeményezés a túlcsomagolás kezelésére és a csomagolási hulladék csökkentésére irányuló intézkedéseket is előirányoz.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 114. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

6.

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv felülvizsgálata

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálata az európai zöld megállapodásban bejelentett, a nagy ipari létesítményekből származó szennyezésre vonatkozó uniós intézkedések felülvizsgálatának részét képezi. A felülvizsgálat célja, hogy fokozza az irányelvnek a zéró szennyezésre irányuló célkitűzés eléréséhez való hozzájárulását, valamint az éghajlat-, energia- és körforgásos gazdasággal összefüggő politikáknak való megfelelését. Ez fogja biztosítani, hogy az irányelv megfelelően kísérje az előttünk álló ipari átalakulást.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 192. cikke; Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

7.

A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról (SAIO) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálata

A SAIO rendeltetése az, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitikából, valamint az európai zöld megállapodásból – különös tekintettel a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiára – eredő szükségleteket kielégítse. A cél a mezőgazdasági statisztikákról szóló jogszabályok frissítése, az adatszolgáltatási teher csökkentése, az új adatszükségletek figyelembevétele, valamint a gyűjtött adatok jobb összehasonlíthatóságának biztosítása. Egy közös integrált jogi keret alá rendezi az alábbiakat:

o    mezőgazdasági termelési statisztikák, az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó statisztikákat is beleértve

o    mezőgazdasági árstatisztikák, valamint

o    növényvédő szerekre és tápanyagokra vonatkozó statisztikák.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 1. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 338. cikkének (1) bekezdése. Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása.

8.

Az európai halászati statisztikákról, valamint az 1921/2006/EK, a 762/2008/EK, a 216/2009/EK, a 217/2009/EK és a 218/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálata

A felülvizsgálat célja az európai halászati statisztikák előállításához szükséges adatgyűjtés egyszerűsítése és áramvonalasítása. Továbbá az európai halászati statisztikákat összehangolja a megreformált közös halászati politika adat- és információszükségleteivel. A halfogásra, a kirakodott halászati termékekre és az akvakultúrára vonatkozó statisztikák tartoznak ide. A fő cél, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják fel a közös halászati politika számára gyűjtött adminisztratív adatokat, és csökkentsék a tagállamokra nehezedő terheket.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 338. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

9.

Az építési termékekről szóló rendelet (305/2011/EU) felülvizsgálata

Az építőipar egyike az európai helyreállítási terv középpontjában álló 14 kiemelt ipari ökoszisztémának. Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben említett felülvizsgálat keretrendszert biztosít az építési termékek környezetvédelmi és körforgásosságra vonatkozó követelményeihez, ami hozzájárul az épületek fokozottabb energia- és anyag-hatékonyságához.

A kezdeményezés az értékelés során azonosított főbb problémákat igyekszik kezelni, különös tekintettel a harmonizált műszaki előírások kidolgozásával összefüggő problémákra és főként a szabványosítás akadályozására, hogy ezáltal javítsa a piacfelügyeletet, és megoldja a nemzeti jelölésekkel vagy a kiegészítő nemzeti követelményekkel/vizsgálatokkal kapcsolatban továbbra is fennálló problémákat. Ennek eredményeként javítani fogja az építési termékek belső piacának működését. Ráadásul keretet biztosít az építési termékekre vonatkozó környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumok kidolgozásához és végrehajtásához. Az építési termékekről szóló rendelet értékelése szerint a rendeletnek való megfelelés költségei az ágazat árbevételének 0,6 %–1,1 %-át teszik ki; e költségeket főként a gyártók viselik. Az elemzés megerősítette, hogy méretgazdaságosság mutatkozik a megfelelési tevékenységekben, és igazolta, hogy a költségek a kkv-k, főként a mikrovállalkozások esetében igen jelentősek lehetnek. Az építési termékekről szóló rendelet belső piacra gyakorolt hatásaira vonatkozó szilárd bizonyítékok hiánya ellenére az érdekelt felek általában úgy érzékelik, hogy az építési termékekről szóló rendelet pozitívan hat a határokon átnyúló kereskedelemre.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 3. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 114. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

10.

A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet felülvizsgálata

A 2003-ban elfogadott, takarmányozási adalékanyagokról szóló rendelet a takarmányozási adalékanyagok engedélyezésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat állapít meg. Az elvégzett értékelés olyan tényezőket azonosított, amelyek akadályozták bizonyos célkitűzések elérését, következésképpen felülvizsgálatra van szükség. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia cselekvési tervével összhangban a javaslat fő célja az, hogy egy fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerhez járuljon hozzá azzal, hogy új kritériumokat állapít meg az állatjólétre és a környezetre kedvező hatást gyakorló takarmány-adalékanyagok engedélyezésének előmozdítása érdekében. Kialakítja továbbá a takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos innováció elősegítéséhez szükséges mechanizmusokat, különös tekintettel azokra, amelyek hozzájárulnak az antibiotikumok használatának csökkentéséhez, az állatjólét javításához és az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez. Célja továbbá a folyamatok egyszerűsítése a kockázatértékelés hatékonyságának növelése érdekében, hogy az innovatív takarmány-adalékanyagok hamarabb forgalomba kerülhessenek, és csökkenjenek az engedélyesek adminisztratív terhei.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 43. cikke és 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

11.

A szennyvíziszapról szóló 86/278/EGK irányelv értékelése

A szennyvíziszapról szóló 86/278/EGK irányelv célja a szennyvíziszap mezőgazdaságban történő helyes használatának ösztönzése, valamint felhasználásának a talajra, növényzetre, állatokra és emberekre gyakorolt káros hatások megelőzése céljából történő szabályozása. A 30 éve elfogadott irányelv nem felel meg teljes mértékben a jelenlegi szükségleteknek és elvárásoknak, beleértve az olyan új szennyező anyagok szabályozását, mint például a gyógyszertermékek és a mikroműanyagok. Ez az értékelés vizsgálni fogja az irányelv teljesítményét, és elemzi a szennyvíziszap-gazdálkodással járó kockázatokat és lehetőségeket. Kiterjed az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték szokásos értékelési kritériumaira. Fel kell mérni az adminisztratív költségeket, és külön figyelmet kell fordítani a kkv-kre és a mikrovállalkozásokra gyakorolt hatásra.

12.

Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelv értékelése

Az INSPIRE-irányelv az egész Unióra kiterjedő digitális teret hozott létre, amely a téradatok környezetvédelmi célból történő megosztását szolgálja. Ez az értékelés azt fogja vizsgálni, hogy az irányelv hozzájárult-e a környezet védelmét célzó intézkedések eredményességének és hatékonyságának javításához. Értékelni fogja továbbá, hogy az irányelv az érdekelt felek számára továbbra is releváns-e, és összhangban áll-e más jogszabályokkal, különösen az új zöld megállapodás adattér-kezdeményezésének összefüggésében.

A digitális korra felkészült Európa

13.

A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás felülvizsgálata

A kezdeményezés célja a regionális állami támogatásokra vonatkozó iránymutatás felülvizsgálata, amely 2020 végén járt le, és amelynek meghosszabbított érvényessége 2021. december 31-ig tart, annak érdekében, hogy elősegítse bizonyos hátrányos helyzetű területek gazdasági fejlődését az Európai Unióban, ahogyan arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja rendelkezik. A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatás azon állami támogatási eszközök egyike, amely elősegíti az európai zöld megállapodás és a digitális stratégia céljainak megvalósítását. A regionális támogatásokra vonatkozó jelenlegi iránymutatás korlátozott mértékű módosítása szükséges ahhoz, hogy enyhítse a zöld gazdaságra való átállás következményeit.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 1. negyedéve; nem jogalkotási, Jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikke. Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása.

14.

Az energetikai és környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatás felülvizsgálata

A jelenlegi szabályokat 2020. december 31-ig kell alkalmazni (alkalmazhatóságuk 2021. december 31-ig meghosszabbítható). A folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de aktualizálásra szorulnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási, technológiai és piaci fejlődésnek, és megfelelően kísérjék a gazdaság kettős, digitális és zöld átalakulását. A Bizottság az európai zöld megállapodásról és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről szóló közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021-ig elvégzi a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálatát, hogy ezáltal is támogassa a gazdaság és az ipar klímasemlegességre történő, 2050-ig elvégzendő költséghatékony átállását.

A felülvizsgálatnak korszerűsített és egyszerűsített keretrendszert kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy költséghatékony módon érjék el az uniós célkitűzéseket, miközben csak minimálisan torzul az Unión belüli verseny és kereskedelem. A felülvizsgálatnak különösen olyan intézkedéseket kell elősegítenie, amelyek még inkább elősegítik a modern, dekarbonizált és körforgásos gazdaságot, ugyanakkor korlátozott mértékű versenytorzulást biztosítanak, és megfelelően védik az egységes piac integritását. A felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy a felülvizsgált szabályok megfeleljenek az új technológiai és piaci fejlődésnek, továbbá tisztességes és torzulásmentes gazdasági átalakulást biztosítsanak a gazdaságélénkítés elkövetkező éveiben.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; nem jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

15.

A kockázatfinanszírozásra vonatkozó iránymutatás felülvizsgálata

A jelenlegi szabályokat 2020. december 31-ig kell alkalmazni (alkalmazhatóságuk 2021. december 31-ig meghosszabbítható). A folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de aktualizálásra szorulnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási, technológiai és piaci fejlődésnek, és megfelelően kísérjék a Bizottság jelenlegi prioritásait és a gazdasági fellendülést.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; nem jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikke. Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása.

16.

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszerének felülvizsgálata

A jelenlegi szabályoknak nincs lejárati időpontjuk. A folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat azonban megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de célirányos aktualizálásra szorulnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási, technológiai és piaci fejlődésnek, és megfelelően kísérjék a Bizottság jelenlegi prioritásait és a gazdasági fellendülést.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; nem jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikke. Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása.

17.

Az európai közérdeket képviselő jelentős projektről szóló közlemény felülvizsgálata

A jelenlegi szabályokat 2020. december 31-ig kell alkalmazni (alkalmazhatóságuk 2021. december 31-ig meghosszabbítható). A folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de célirányos aktualizálásra szorulnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási, technológiai és piaci fejlődésnek, és megfelelően kísérjék a Bizottság jelenlegi stratégiai prioritásait és a gazdasági fellendülést.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; nem jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikke. Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása.

18.

Az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendeletnek a zöld megállapodás alapján történő felülvizsgálata

A jelenlegi szabályokat 2020. december 31-ig kell alkalmazni (alkalmazhatóságuk 2023. december 31-ig meghosszabbítható). A folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálat megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de aktualizálásra szorulnak annak érdekében, hogy megfeleljenek a szabályozási, technológiai és piaci fejlődésnek, és megfelelően kísérjék a gazdaság kettős, digitális és zöld átalakulását. A felülvizsgálatnak korszerűsített és egyszerűsített keretrendszert kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy költséghatékony módon érjék el az uniós célkitűzéseket, miközben csak minimálisan torzul az Unión belüli verseny és kereskedelem.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 107. és 108. cikke. Nincs tervbe véve hatásvizsgálat lefolytatása.

19.

Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, valamint a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet felülvizsgálata

A jelenlegi szabályokat 2020. december 31-ig kell alkalmazni (alkalmazhatóságuk 2021. december 31-ig meghosszabbítható). A folyamatban lévő értékelés megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de érdemes egyszerűsíteni az eljárásokat, valamint az egyes támogatási intézkedések eredményességét fokozó kiigazításokat megvalósítani. Az állami támogatási keretrendszernek továbbra is szorosan kapcsolódnia kell a közös agrárpolitika keretébe tartozó jogszabályokhoz, különös tekintettel a nemzeti stratégiai tervekhez nyújtott támogatásról szóló jövőbeli rendeletre.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 107. és 108. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

20.

A halászati és az akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás, a csoportmentességi rendelet és a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet felülvizsgálata

A jelenlegi szabályokat 2020. december 31-ig kell alkalmazni (alkalmazhatóságuk 2021. december 31-ig meghosszabbítható). A folyamatban lévő értékelés megmutatta, hogy a jelenlegi szabályok jól működnek, de érdemes egyszerűsíteni az eljárásokat. Az állami támogatási keretrendszernek továbbra is szorosan kapcsolódnia kell a közös halászati politika keretébe tartozó jogszabályokhoz, különös tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló jövőbeli rendeletre.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 107. és 108. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

21.

A gépekről szóló 2006/42/EK irányelv felülvizsgálata

E kezdeményezés céljai a következők:

(I)az új technológiákból eredő problémák kezelése, lehetővé téve egyúttal a technológiai fejlődést;

(II)a dokumentációs kötelezettségek egyszerűsítése a digitális formátumok engedélyezésével, ami csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit, és további kedvező hatást gyakorol a környezeti költségekre

(III)az irányelv jelenlegi szövegében szereplő egyes nagy jelentőségű fogalmak és fogalommeghatározások jogi egyértelműségének javítása

(IV)a termékekre vonatkozó más irányelvekkel és rendeletekkel való koherencia biztosítása, valamint a jogszabályok végrehajtásának javítása az új jogszabályi kerettel való összehangolás révén

(V)az átültetési költségek csökkentése az irányelv rendeletté való átalakításával.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 2. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 114. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

22.

Felülvizsgálat – Számítógépes helyfoglalási rendszerek

A számítógépes helyfoglalási rendszerek (SzHR) ügyviteli szabályzatáról szóló rendelet szabályozási keretet hoz létre a légi közlekedési termékekre vonatkozóan. A rendelet általános célkitűzései a következők: a piaci erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása, valamint a piac hatékonyságának és a fogyasztói érdekek védelmének a biztosítása.

Tervezett elfogadás: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 91. cikke és 100. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

23.

Az uniós versenyjogban alkalmazott piacmeghatározásról szóló bizottsági közlemény értékelése

Az utóbbi pár évben a változás felgyorsult, és a világot az egyre nagyobb mértékű digitalizáltság és összekapcsoltság jellemzi.

A piac meghatározásáról szóló jelenlegi közlemény 1997-ben készült, ezért előfordulhat, hogy nem foglalkozik az érintett termékpiac és földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban napjainkban felmerülő valamennyi kérdéssel. Ezenkívül a Bizottság azóta rengeteg tapasztalatot szerzett a piac meghatározásában, a technikák fejlődtek, az uniós bíróságok pedig további iránymutatást nyújtottak.

A Bizottság értékelni fogja, hogy szükség van-e a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény aktualizálására annak biztosítása érdekében, hogy az pontos és naprakész legyen, valamint hogy a különböző iparágakban világos, következetes és könnyen hozzáférhető megközelítést irányozzon elő mind a trösztellenes, mind a fúziós ügyekben a piac meghatározásához. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a trösztellenes és összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatos iránymutatása továbbra is teljes mértékben vegye figyelembe a jelenlegi globális kontextusban a digitalizációt és a technológiai fejlesztéseket.

24.

A széles sávú infrastruktúra kiépítésére vonatkozó állami támogatási szabályok értékelése

A széles sávú ágazatra alkalmazandó állami támogatási szabályok célja a versenyképességet támogató széles sávú hálózatok kiépítése, annak biztosítása, hogy az állami forrásokat olyan területekre irányítsák, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá (főként vidéki térségekre), ugyanakkor megelőzzék a magánberuházások kiszorítását. E szabályok értékelésének célja annak ellenőrzése, hogy hogyan működtek e szabályok, reagáltak-e a technológiai és a társadalmi-gazdasági fejleményekre, valamint alkalmasak-e az új uniós célkitűzések teljesítésére.

25.

Az általános gazdasági érdekű egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok értékelése

Az értékelés célja annak ellenőrzése, hogy az általános gazdasági érdekű egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó szabályok mennyire érték el az általános gazdasági érdekű egészségügyi és szociális szolgáltatásokra vonatkozó 2012. évi intézkedéscsomag célkitűzéseit, azaz azt, hogy támogassák a tagállamokat az olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásában, amelyek kiemelten fontosak a polgárok és a társadalom egésze számára, ugyanakkor fenntartsák az állami támogatások ellenőrzésének lényegi elemeit.

26.

A termékekre vonatkozó új jogalkotási keret (a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat, valamint a 765/2008/EK rendelet akkreditálásról és CE-jelölésről szóló rendelkezései) értékelése

Az értékelés célja a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló 768/2008/EK határozat, valamint a 765/2008/EK rendelet akkreditálásról és CE-jelölésről szóló rendelkezései eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének felmérése. Az értékelés azt is vizsgálja, hogy ezek az eszközök megfelelnek-e a digitális kornak és a környezetbarátabb gazdaságnak, és hogy felgyorsítják-e zöld és digitális átállásunkat, valamint gazdasági ellenálló képességünket.

27.

Az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv értékelése

Az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv (EMC-irányelv) az uniós piacon forgalomba hozott elektromos berendezésekre vonatkozik. Hatálya jelentős és egyre növekvő számú, fogyasztási és foglalkozásszerű felhasználású termékre kiterjed.

Az EMC-irányelv célja a belső piac működésének biztosítása azáltal, hogy megköveteli, hogy a berendezések egy megfelelő elektromágneses összeférhetőségi szintet érjenek el. Az irányelv pontosabban annak biztosítására törekszik, hogy a berendezések által keltett elektromágneses zavarok ne befolyásolják más hasonló berendezések helyes működését, és hogy ezek a berendezések rendelkezzenek az elektromágneses zavarral szembeni megfelelő szintű immunitással, amely lehetővé teszi a rendeltetésszerű használatnak megfelelő működésüket.

A jelen értékelés célja annak felmérése, hogy az EMC-irányelv továbbra is megfelel-e céljának az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték szempontjából.

Emberközpontú gazdaság

28.

Az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálata

A kezdeményezés a központi értéktárakról szóló rendelet hatálybalépése óta eltelt hat évben felhalmozódott tapasztalatokon alapul. Korlátozott számú területen az új keretrendszer alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák merültek fel. A soron következő javaslat ezért a központi értéktárakról szóló rendelet több célirányos módosítását fogja tartalmazni, amelyek célja a szabályok egyszerűsítése, valamint annak biztosítása, hogy e szabályok arányosabbak legyenek, és kisebb terhet jelentsenek az érdekelt felek számára.

E területek közé tartozhatnak a következők:

a) az uniós központi értéktárak által nyújtott határokon átnyúló szolgáltatások és a vonatkozó kérelmek kezelése

b) azon eljárások és feltételek, amelyek alapján a központi értéktárak engedélyt kaptak arra, hogy valamely hitelintézetet vagy saját magukat jelöljék ki banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására

c) belső körös kiegyenlítésre vonatkozó szabályok

d) Fintech / technológiai innováció alkalmazása

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 2. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 114. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

29.

Az utasok jogairól szóló három rendelet értékelése, azaz: a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól (1107/2006/EK), a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól (1177/2010/EU), valamint az autóbusszal közlekedő utasok jogairól (181/2011/EU) szóló rendeletek

Az értékelés következtetései, az utasjogokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok összes közlekedési módra kiterjedő összehasonlító elemzése, a vasúti és légi utasok jogaival kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási eljárások eredményei alapján, továbbá figyelembe véve a Covid19-világjárvány utasjogokra gyakorolt hatásaiból levont tanulságokat.

30.

Az Uniós Vámkódex végrehajtásáról szóló időközi értékelés

Az értékelés átfogó felmérést nyújt a Vámkódex jogi és informatikai keretrendszerének a 2016-os hatálybalépés óta megvalósult végrehajtásáról és hatásáról, uniós és tagállami szinten egyaránt. A Vámkódex célja többek között a vámszabályok, eljárások és folyamatok egyszerűsítése, a teljesen papírmentes környezet megvalósítása, valamint az uniós vámszabályok jogbiztonságának és kiszámíthatóságának erősítése. Az értékelés vizsgálni fogja a vámellenőrzések és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése közötti egyensúlyt, valamint azt, hogy a jelenlegi szabályok milyen mértékben támogatják a jogszerű gazdasági tevékenységet és akadályozzák meg a tisztességtelen vagy tiltott kereskedelmet. Az informatikai rendszereket illetően a tanulmánynak vizsgálnia kell, hogy a Vámkódex-csomagban meghatározott automatizált folyamatok lehetővé tették-e a vámhatóságok közötti megerősített együttműködést, valamint a különböző elektronikus rendszerek közötti interoperabilitást. Az értékelés igyekszik felmérni a Vámkódex és elektronikus rendszerei megvalósításával járó összes költséget, továbbá a biztonságosabb és szabálykövetőbb kereskedelem, valamint a gyorsabb eljárások előnyeit. A két kritériumot ezután össze kell vetni egymással, hogy fel lehessen mérni a kettő közötti arányt, és meg lehessen becsülni az ár-érték arányt. Ennek az értékelésnek tartalmaznia kell a Vámkódex megvalósításával és alkalmazásával összefüggő szabályozási költségeket és előnyöket minden releváns érdekelt fél vonatkozásában (megfelelési költségek, adminisztratív költségek, adminisztratív terhek, előnyök, megtakarítások), valamint az esetleges további egyszerűsítések és tehercsökkentés lehetőségét, ami viszont nem akadályozhatja a vámügyi célkitűzéseket.

Az európai életmód előmozdítása

31.

A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló 2003/109/EK irányelv felülvizsgálata

A legális migráció 2019-es célravezetőségi vizsgálatának nyomonkövetéseként a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv felülvizsgálatának célja az irányelv eredményességének fokozása, különös tekintettel az Unión belüli mobilitási jogokra.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 3. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 79. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

32.

Az összevont engedélyről szóló 2011/98/EU irányelv felülvizsgálata

A legális migráció 2019-es célravezetőségi vizsgálatának nyomonkövetéseként az összevont engedélyről szóló irányelv felülvizsgálatának célja az irányelv hatályának egyszerűsítése és pontosítása, valamint az alacsony és a közepes képzettségű munkavállalók befogadására és tartózkodására vonatkozó feltételek minimális harmonizációjának biztosítása.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 79. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

33.

A tűzfegyverek kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályairól szóló 258/2012/EU rendelet felülvizsgálata

A tűzfegyverek nyomonkövethetőségének javítása (harmonizált behozatali jelölések), a nemzeti hatóságok közötti információcsere javítása, a kiviteli és behozatali ellenőrzési eljárások biztonságának fokozása, a könnyen átalakítható riasztó- és jelzőfegyverek behozatalának hatékonyabb kezelése, a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozóan az (EU) 2019/1937 irányelvvel bevezetett szabályozás alkalmazása azokra a személyekre, akik bejelentést tesznek a módosított rendelet megsértéséről.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 207. cikke. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

34.

Felülvizsgálat – Tengeri balesetek kivizsgálása

Úgy tűnik, hogy a kisebb tagállamok, valamint a kis flottával rendelkező tagállamok számára az erőforrások tekintetében súlyos terhet jelentő és időigényes feladatot jelent egy olyan állandó balesetvizsgálati szerv létrehozása, amely megfelelő erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkezik, és képes rövid határidővel reagálni. Ennek következtében a baleseteket sokszor nem jelentik be, vagy nem végeznek azokra vonatkozóan kellő időben szakavatott és független vizsgálatot, ami a biztonságra és a balesetek előfordulására is kihathat. A felülvizsgálat tehát segít az erőforrások használatának jobb koncentrálásában, valamint a szakértelemben mutatkozó hiányosságok kezelésében.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

35.

Felülvizsgálat – A kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzés

A felülvizsgálat azt vizsgálja, hogy több elektronikus információ felhasználásával célirányosabban végezhetők-e az ellenőrzések. Ez lehetővé tenné, hogy az ellenőrzések az operatív problémákra összpontosítsanak, és ne merüljenek ki az okirat-ellenőrzésben. Mindez pedig a környezetvédelmi problémákra való fokozottabb összpontosítást, valamint az újabb/környezetbarátabb és minőségi szállítást ösztönző mechanizmus kialakítását tenné lehetővé. Segítene a tagállamoknak a felvett munkaerő megtartásában és a megfelelően képzett ellenőrzők képzésében, továbbá az ellenőrzési adatbázis hasznosításában, ami a terhek tagállamok közötti jobb megosztását segítené elő. A felülvizsgálat mérlegelni fogja az ellenőrzések hatályának esetleges kibővítését, amely így kiterjedne a különösen veszélyesnek bizonyuló külföldi halászhajókra is.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

36.

Felülvizsgálat – A lobogó szerinti állam által végzett ellenőrzés

A felülvizsgálat elsősorban a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet összefüggésében már elfogadott szabályokhoz való igazodást szolgálja. De az esetleges egyszerűsítést illetően a felülvizsgálat arra irányul, hogy a tagállamok hajónyilvántartásai a (hajókra vonatkozó) e-tanúsítványok tárolása és cseréje céljából e-nyilvántartásokká alakuljanak át. Ez valószínűleg támogatni fogja a hatékonyabb szolgáltatásokat, valamint a lobogójuk alatt közlekedő hajók ellenőrzését és monitorozását. Összefügg továbbá a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzés egyszerűsítésre és adminisztráció-csökkentésre vonatkozó célkitűzésével, a hatóságok és az ágazat szempontjából egyaránt (gyorsabb forduló idők a kikötőkben). Mindezek mellett a környezetvédelmi kérdésekre történő fokozottabb összpontosítást is lehetővé tenné, a jó minőségre és a zöld üzemeltetőkre vonatkozó (a megfelelést jutalmazó, nem csupán a megfelelés hiányát büntető) ösztönzők kidolgozása tekintetében. Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség továbbfejlesztett kapacitásépítési programja révén támogatná a tagállamokat a bevált gyakorlatok folyamatos aktualizálásában és megosztásában (így elkerülhető, hogy nemzeti szinten „újra feltalálják a spanyolviaszt”). Ugyanakkor a fokozottabb harmonizációra és a közös egyetértésre törekedne, mind a hatóságok, mind az ágazat szempontjából harmonizált uniós megközelítés érdekében. A vonzerő és a versenyképesség általános növelése, ugyanakkor a biztonság, védelem és a szennyezésmegelőzés magas szintjének fenntartása.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

37.

A vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata

Az emberi vérre és vérkomponensekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról szóló 2002/98/EK irányelv, valamint az emberi szövetekre és sejtekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról szóló 2004/23/EK irányelv, továbbá az ezekkel összefüggő végrehajtási jogi aktusok felülvizsgálatának célja a vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozó jogi keret aktualizálása. Az uniós jogszabályok a vérre, szövetekre és sejtekre vonatkozóan magas szintű biztonsági és minőségi előírásokat határoznak meg. E jogszabályokat az 1980-as és 1990-es években a betegségeknek a vérrel, szövetekkel és sejtekkel történt átadására adott válaszként fogadták el. A kezdeményezés célja az aktuális jogszabályok frissítése, ami lehetővé teszi a tudományos és technológiai fejlesztésekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Célja, hogy kezelje a fertőző betegségek (újbóli) megjelenését, a Covid19-világjárványból levont tanulságokat is ideértve. A kezdeményezés továbbá az ágazat egyre fokozódó piacosodásával és globalizációjával is foglalkozik. A felülvizsgálat célja, hogy a jogszabályokból kerüljön ki számos technikai rendelkezés, ami lehetővé tenné az előírások gyorsabb aktualizálását. A felülvizsgálat továbbá lehetővé teszi az alap-jogiaktusok egyetlen eszközbe történő összevonását.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: az EUMSZ 168. cikke (4) bekezdésének a) pontja. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

38.

A halászhajók biztonságának értékelése

A halászati ágazatot sokan tekintik a legveszélyesebb szakmák egyikének. A jelenlegi (97/70/EK) irányelv az 1993. évi torremolinosi jegyzőkönyvben – egy, soha hatályba nem lépő nemzetközi megállapodásban – meghatározott technikai rendelkezéseket alkalmazza a legalább 24 méteres hajókra. Ennek utódja, a 2012. évi fokvárosi megállapodás, amely a torremolinosi jegyzőkönyv rendelkezéseinek nagy részét megtartotta, szintén nem lépett még hatályba, és csak hat uniós tagállam ratifikálta. A 97/70/EK irányelv értékelése ki fog térni a fokvárosi megállapodás ratifikálásának elmaradására, továbbá azonosítani fogja a biztonsággal kapcsolatos szabályozási hiányosságokat, valamint azokat az esetleges frissítéseket, amelyek megfelelnek az 1993 óta bekövetkezett technológiai fejlődésnek; ennek során a nemzetközi kereskedelmi hajózási ágazatban és az uniós hajózási jogszabályokban eszközölt fejlesztésekből fog ihletet meríteni. Az értékelés továbbá figyelembe fogja venni a szabályozások uniós szintű megvalósíthatóságát a kisebb (24 méternél rövidebb) halászhajók esetében – a balesetek nagy része ugyanis ebben a szektorban történik.

39.

A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv értékelése

Az irányelv elfogadása után tíz évvel az értékelés azt fogja felmérni, hogy teljesült-e az irányelvben megfogalmazott, a biztonságos és kiváló minőségű egészségügyi ellátáshoz egy másik tagállamban történő hozzáférés elősegítésére irányuló célkitűzés, és hogy az irányelv az uniós polgárok érdekében hogyan támogatta a betegjogokat és a tagállamok közötti, határon átnyúló együttműködést. Az értékelés megvizsgálja a tagállamok által a gyakorlatban megvalósított megközelítéseket, azt, hogy ezek mennyire működnek eredményesen, és mely területek jelentenek továbbra is akadályt a határokon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő betegek számára.

Az európai demokrácia megerősítése

40.

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 99/2008/EK irányelv felülvizsgálata

Az értékelés eredményeként az irányelv jobb minőségű és célirányosabb eszközöket fog biztosítani a célkitűzések eléréséhez, valamint a környezetvédelmet szolgáló egyéb jogalkotási eszközökkel való következetesebb kölcsönhatást. A felülvizsgálat továbbá a büntetőjog területén a Lisszaboni Szerződés által megerősített hatásköröket is ki fogja használni. Célja, hogy a büntetőjog segítségével, más jogalkotási és végrehajtási intézkedésekkel összhangban jobban védje a környezetet.

Elfogadás tervezett dátuma: 2021. 4. negyedéve; Jogalkotási; Jogalap: Az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdése. Tervbe van véve hatásvizsgálat lefolytatása.

41.

A nőkkel szembeni erőszakról és a kapcsolati erőszakról szóló uniós jogszabályok célravezetőségi vizsgálata

A célravezetőségi vizsgálat azt fogja felmérni, hogy a jelenlegi uniós jogszabályok milyen szerepet játszottak eddig a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzésében és leküzdésében, továbbá elemezni fogja ezen uniós intézkedéseknek a nemzetközi forrásokkal fennálló koherenciáját. A vizsgálat a jogszabályi hiányosságok azonosítására, valamint azon további lépések elemzésére irányul, amelyek a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés e tartósan fennálló fajtája elleni jobb, koordináltabb védelemhez szükségesek. A célravezetőségi vizsgálat az egyes jogi aktusok elfogadásától 2020-ig eltelt időszakra terjed ki, és valamennyi tagállamot magában foglalja.



III. melléklet: Előterjesztett, tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatok

Szám

Teljes cím

Hivatkozási szám

Európai zöld megállapodás

1.

Módosított javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról

COM(2020) 80 final 
2020/0036 (COD) 
2020.3.4. 

COM(2020) 563 final

2020.9.17.

2.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a vasút európai évéről (2021)

COM(2020) 78 final 
2020/0035 (COD) 
2020.3.4.

3.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 768/2005/EK, az 1967/2006/EK és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet halászati ellenőrzések tekintetében történő módosításáról

COM(2018) 368 final 
2018/0193 (COD) 
2018.5.30.

4.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egységes európai égbolt végrehajtásáról (átdolgozás)

COM(2013) 410 final 
2013/0186 (COD) 
2013.6.11. 

COM(2020) 579 final 
2020.9.22.

5.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendeletnek, valamint a légifuvarozók felelősségéről szóló 2027/97/EK rendeletnek az utasok és poggyászaik légi szállítása tekintetében történő módosításáról

COM(2013) 130 final 
2013/0072 (COD) 
2013.3.13.

6.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól

COM(2011) 827 végleges 
2011/0391 (COD) 
2011.12.1. 

A digitális korra felkészült Európa

7.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2006/43/EK, a 2009/65/EK, a 2009/138/EU, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról

COM(2020) 596 final 
2020/0268 (COD) 
2020.9.24.

8.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, valamint a 909/2014/EU rendelet módosításáról (DORA)

COM(2020) 595 final 
2020/0266 (COD) 
2020.9.24.

9.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a megosztott könyvelés technikáján alapuló piaci infrastruktúrákra vonatkozó kísérleti rendszerről

COM(2020) 594 final 
2020/0267 (COD) 
2020.9.24.

10.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (MICA)

COM(2020) 593 final 
2020/0265 (COD) 
2020.9.24.

11.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK rendelet módosításáról

COM(2019) 208 final 
2019/0101 (COD) 
2019.6.14.

12.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról

COM(2018) 630 final 
2018/0328 (COD) 
2019.9.12.

13.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet)

COM(2017) 10 final 
2017/0003 (COD) 
2017.1.10.

Emberközpontú gazdaság

14.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2016/1011 rendeletnek az egyes harmadik országbeli referencia-árfolyamok mentessége, valamint egyes megszűnő referenciamutatókat helyettesítő referenciamutatók kijelölése tekintetében történő módosításáról

COM(2020) 337 final 
2020/0154 (COD) 
2020.7.24.

15.

Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról

COM(2020) 314 final 
2020/0148 (CNS) 
2020.7.15.

16.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról

COM(2020) 283 final 
2020/0156 (COD) 
2020.7.24.

17.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló (EU) 2017/2402 rendeletnek a Covid19-világjárványt követő helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról

COM(2020) 282 final 
2020/0151 (COD) 
2020.7.24.

18.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2017/1129 rendeletnek a Covid19-világjárványt követő helyreállítás elősegítése érdekében az uniós helyreállítási hátterű tájékoztató és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő módosításáról

COM(2020) 281 final 
2020/0155 (COD) 
2020.7.24.

19.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról

COM(2020) 280 final 
2020/0152 (COD) 
2020.7.24.

20.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

COM(2018) 336 final 
2018/0168 (COD) 
2018.5.24.

21.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a hitelgondozókról, a hitelfelvásárlókról és a biztosítékok érvényesítéséről

COM(2018) 135 final 
2018/0063A (COD) 
2018/0063B (COD) 
2018.3.14.

22.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet módosításáról (EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

COM(2016) 815 final 
2016/0397 (COD) 
2016.12.14.

23.

Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA)

COM(2016) 683 final 
2016/0336 (CNS) 
2016.10.26.

24.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról

COM(2016) 198 final 
2016/0107 (COD) 
2016.4.13.

25.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról

COM(2015) 586 final 
2015/0270 (COD) 
2015.11.24.

26.

Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról

COM(2013) 71 final 
2013/0045 (CNS) 
2013.2.14.

Európa globális szerepének erősítése

27.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

COM(2020) 135 final 
2020/0051 (COD) 
2020.4.3.

28.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló 654/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

COM(2019) 623 final 
2019/0273 (COD) 
2019.12.12.

29.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (átdolgozás)

COM(2016) 616 final 
2016/0295 (COD) 
2016.9.28.

30.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról

COM(2012) 124 final 
2012/0060 (COD) 
2012.3.21.

Az európai életmód előmozdítása

31.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről

COM(2020) 613 final 
2020/0277 (COD) 
2020.9.23.

32.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról

COM(2020) 612 final 
2020/0278 (COD) 
2020.9.23.

33.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról és a javasolt (EU) XXX/XXX rendeletről [Menekültügyi és Migrációs Alap]

COM(2020) 610 final 
2020/0279 (COD) 
2020.9.23.

34.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról szóló 445/2014/EU határozat módosításáról

COM(2020) 384 final 
2020/0179 (COD) 
2020.8.18.

35.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ETIAS céljából a más uniós információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek megállapításáról, valamint a (EU) 2018/1240 rendelet, a 767/2008/EK rendelet, a (EU) 2017/2226 rendelet és az (EU) 2018/1861 rendelet módosításáról

COM(2019) 4 final 
2019/0002 (COD) 
2019.1.7.

36.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéb uniós információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek megállapításáról, valamint az (EU) 2018/1862 rendelet és az (EU) yyyy/xxx rendelet [ECRIS-TCN] módosításáról

COM(2019) 3 final 
2019/0001 (COD) 
2020.1.7.

37.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről

COM(2018) 640 final 
2018/0331 (COD) 
2018.9.12.

38.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (átdolgozás)

COM(2018) 634 final 
2018/0329 (COD) 
2018.9.12.

39.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

COM(2018) 302 final 
2018/0152 (COD) 
2018.5.17.

40.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

COM(2016) 468 final 
2016/0225 (COD) 
2016.7.13.

41.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

COM(2016) 467 final 
2016/0224 (COD) 
2016.7.13. 

COM(2020) 611 final 
2020.9.23.

42.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról

COM(2016) 466 final 
2016/0223 (COD) 
2016.7.13.

43.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás)

COM(2016) 465 final 
2016/0222 (COD) 
2016.7.13.

44.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről

COM(2016) 378 final 2016/0176 (COD) 2016.6.7.

45.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE [az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (átdolgozás)

COM(2016) 272 final 
2016/0132 (COD) 
2016.5.4.  

COM(2020) 614 final

2020.9.23.

46.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2016) 271 final 
2016/0131 (COD) 
2016.5.4. 

COM(2018) 633 final 
2018.9.12.

Az európai demokrácia megerősítése

47.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról

COM(2018) 226 final 
2018/0107 (COD) 2018.4.18.

48.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról

COM(2018) 225 final 
2018/0108 (COD) 2018.4.18.

49.

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről

COM(2012) 614 final 
2012/0299 (COD) 
2012.11.14.

50.

Javaslat – A TANÁCS IRÁNYELVE a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról

COM(2008) 426 végleges 
2008/0140 (CNS) 
2008.7.2.



IV. melléklet: Visszavonandó javaslatok 3

Szám

Hivatkozási szám

Cím

A visszavonás okai

Európai zöld megállapodás

1.

COM(2020) 136 final 
2020/0052 (NLE)

Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében a Lisszaboni Unió Közgyűlésében képviselendő álláspontról

Elavult: a Covid19-válság összefüggésében a Lisszaboni Unió Közgyűlése 2020-ban nem hoz jogilag kötelező érvényű döntéseket, a javaslat tárgyát képező különleges hozzájárulásokat is beleértve.

2.

COM(2020) 182 final 
2020/0072 (NLE)

Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezményben a makaronéziai térség OSPAR tengeri területbe történő felvételével kapcsolatban képviselendő álláspontról

Elavult: az észak-kelet-atlanti tengeri környezet védelméről szóló (OSPAR) egyezmény titkársága bejelentette a makaronéziai térség OSPAR tengeri területbe történő felvételére irányuló javaslat visszavonását.

3.

COM(2010) 154 végleges 
2010/0084 (APP)

Javaslat – A Tanács határozata a kardhalállományoknak a Csendes-óceán délkeleti részén való védelméről szóló egyetértési megállapodás megkötéséről az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

Elavult: e javaslat tárgya okafogyottá vált, mivel Chile csatlakozott a halállományokról szóló ENSZ-megállapodáshoz (UNFSA), létrejött a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO), amelynek Chile és az EU is tagja, valamint Chile együttműködő nem szerződő fél státuszt kapott az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottságban (IATTC).

4.

COM(2011) 252 végleges 
2011/0109 (NLE)

Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti légiközlekedési megállapodás megkötéséről

Elavult: a Brazíliával folytatott uniós szintű tárgyalások már nem aktívak.

5.

COM(2008) 92 végleges 
2008/0040 (APP)

Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és a Kazah Köztársaság közötti, a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

Elavult: a Kazahsztánnal folytatott uniós szintű tárgyalások már nem aktívak.

A digitális korra felkészült Európa

6.

COM(2016) 823 final 
2016/0402 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a ... rendelettel [ESC-rendelet] bevezetett európai szolgáltatási e-kártya jogi és működési keretéről

Előreláthatólag nem születik megállapodás: a társjogalkotók 2018 óta nem értek el előrelépést, és előrelépés valószínűleg a továbbiakban sem várható.

7.

COM(2016) 824 final 
2016/0403 (COD),

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai szolgáltatási e-kártya és a kapcsolódó adminisztratív eszközök bevezetéséről

Előreláthatólag nem születik megállapodás: a társjogalkotók 2018 óta nem értek el előrelépést, és előrelépés valószínűleg a továbbiakban sem várható.

8.

COM(2016) 821 final 
2016/0398 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerekre és követelményekre vonatkozó értesítési eljárás megállapításáról, valamint a 2006/123/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról

Előreláthatólag nem születik megállapodás: nem valószínű, hogy a javaslat céljainak kockáztatása nélkül sikerül kompromisszumra jutni. A Bizottság intézkedéseket fog hozni, hogy biztosítsa a szolgáltatási irányelv teljes körű végrehajtását.

9.

COM(2019) 441 final

2019/0207 (NLE)

Javaslat – A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és tagállamai, valamint Ukrajna közötti, a polgári globális navigációs műholdrendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről

Elavult: az Európai Közösség és tagállamai, valamint Ukrajna között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodás 2018 decemberében lejárt.

Emberközpontú gazdaság

10.

COM(2019) 354 final 
2019/0161 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az euróövezeti konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz irányítási keretéről

Elavult: e javaslat visszavonásának bejelentésére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2020) 408) összefüggésében került sor.

11.

COM(2018) 391 final 
2018/0213 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a reformtámogató program létrehozásáról

Elavult: e javaslat visszavonásának bejelentésére a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2020) 408) összefüggésében került sor.

12.

COM(2019) 399 final 
2019/0183 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépésével járó, a tagállamokra háruló súlyos pénzügyi terhek fedezése érdekében a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása céljából történő módosításáról

Elavult: a javaslatot a Bizottság eredetileg egy megállapodás nélküli brexit esetére vonatkozó rendkívüli intézkedésként nyújtotta be, de a kilépésről rendelkező megállapodás aláírása miatt mostanra már okafogyottá vált.

Az európai életmód előmozdítása

13.

COM(2016) 270 final 
2016/0133 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás)

Elavult: a Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum összefüggésében a menekültügyről és a migrációkezelésről szóló rendeletre irányuló új javaslatot (COM(2020) 610) nyújtott be. Ez egyebek mellett a szóban forgó 2016-os javaslat által tárgyalt szempontokra is kiterjed.

14.

COM(2015) 450 final 
2015/0208 (COD)

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

Elavult: a Bizottság az új migrációs és menekültügyi paktum összefüggésében a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló rendeletre irányuló új javaslatot (COM(2020) 613) nyújtott be. Ez egyebek mellett a szóban forgó 2016-os javaslat által tárgyalt szempontokra is kiterjed.

(1)    Ebben a mellékletben a Bizottság – amennyiben azok rendelkezésre állnak – további információkat nyújt a munkaprogramjában szereplő kezdeményezésekről, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban. Az egyes kezdeményezések mellett zárójelben szereplő tájékoztatás csak jelzésértékű, és az előkészítő folyamat során módosulhat, különös tekintettel a hatásvizsgálati eljárások eredményeire.
(2)    Ez a melléklet a Bizottság által 2021-re tervezett legfontosabb REFIT-felülvizsgálatokat, értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat tartalmazza.
(3)    A jegyzék azokat a függőben lévő jogalkotási javaslatokat tartalmazza, amelyeket a Bizottság hat hónapon belül vissza kíván vonni.