EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.10.28.
COM(2020) 677 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL FEDEZETT GARANCIÁKRÓL
2019. december 31-i helyzet
{SWD(2020) 241 final}
Tartalomjegyzék
1.Bevezetés
2.Az uniós költségvetés által garantált műveletek és az euróövezet uniós költségvetés által nem fedezett válságkezelési mechanizmusai
2.1.Az Európai Unió által makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek
2.2.Mikrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek
2.3.Az Európai Beruházási Bank (EBB) által Unión kívüli államoknak nyújtott finanszírozás (a továbbiakban: az EBB külső finanszírozási tevékenysége) uniós garanciák mellett megvalósuló műveleteikhez (külső hitelezési megbízatás)
2.4.Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) által a tagállamoknak nyújtott finanszírozás uniós garanciák mellett megvalósuló műveleteikhez – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
2.5.A külső beruházási terv és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)
2.6.Az uniós költségvetés által nem fedezett válságkezelési mechanizmusok
3.A garantált műveletek alakulása
3.1.1.Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)
3.1.2.Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus (BOP)
3.1.3.Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek (MFA)
3.1.4.Euratom-hitelek
3.2.Az EBB külső finanszírozási műveleteinek alakulása
4.Az uniós költségvetés által fedezett kockázatok
4.1.A kockázat fogalma
4.2.A teljes kockázat összetétele
4.3.Az uniós költségvetés által fedezett éves kockázat
4.3.1.Tagállamokkal szembeni kitettség
4.3.2.Harmadik országokkal szembeni kitettség
5.A garanciák aktiválása és kifizetése
5.1.A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap által nem fedezett adósságszolgálat (tagállamoknak nyújtott Euratom-hitelek, EFSM és fizetésimérleg-támogatás)
5.1.1.Kifizetések készpénzforrásokból
5.1.2.Kifizetések az uniós költségvetésből
5.2.Lehívások a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból és behajtott összegek (az EBB külső hitelezési megbízatása, makroszintű pénzügyi támogatás, valamint harmadik országoknak nyújtott Euratom-hitelek)
6.Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2019-ben
6.1. Az ESBA-garanciaalap 2019. december 31-i pénzügyi kimutatásai
6.2. Uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek
6.3. Az ESBA-garanciaalap feltöltése
6.4. Az uniós garancia lehívása és felhasználása
7.Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) 2019-ben
7.1.Beruházási programok
7.2.Az EFFA-garanciaalap
1.Bevezetés
A jelentés célja, hogy nyomon kövesse a közvetlenül az Európai Unió által végrehajtott hitelezési műveletekre és beruházási támogatásra nyújtott garanciákból, illetve közvetve az uniós garanciából eredő, az uniós költségvetés által viselt függő kötelezettségeket.
Ezt a jelentést az előző költségvetési rendelet 149. cikke alapján nyújtják be. Ezt a 2019-re vonatkozó, az uniós költségvetési garanciákról és a kapcsolódó kockázatokról szóló jelentést így utolsó alkalommal nyújtják be, és azt az új költségvetési rendelet 250. cikke szerinti jövőbeli jelentéstételi rendszer váltja fel.
A jelentés felépítése a következő: a 2. szakasz ismerteti az uniós költségvetés által garantált műveletek főbb részleteit, és bemutatja az uniós költségvetésre semmilyen kockázatot nem jelentő további válságkezelési mechanizmusokat is. A 3. szakasz ismerteti a Bizottság által közvetlenül irányított garantált műveletek, valamint az EBB garantált külső finanszírozási műveleteinek alakulását (kivéve az ESBA és az EFFA műveleteit, amelyeket a 6 és a 7. szakasz külön-külön kezel). A 4. szakasz kiemeli az uniós költségvetés által fedezett fő kockázatokat. Az 5. szakasz a garanciák aktiválását és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 1 (a továbbiakban: az alap) alakulását, a 6. szakasz az Európai Stratégiai Beruházási Alap 2 (ESBA) alakulását, a 7. szakasz pedig az Európai Fenntartható Fejlődési Alap 3 (EFFA) alakulását mutatja be.
Ezt a jelentést egy részletes táblázatokat és magyarázatokat tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki.
2.Az uniós költségvetés által garantált műveletek és az euróövezet uniós költségvetés által nem fedezett válságkezelési mechanizmusai
Az uniós költségvetés által viselt kockázatok különféle hitelezési és garanciaműveletekből származnak, amelyek négy kategóriába sorolhatók:
2.1.Az Európai Unió által makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek
Ezek a hitelek a következőket tartalmazzák: 1. harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás 4 (macro-financial assistance – MFA), 2. az euróövezeten kívüli tagállamok fizetésimérleg-nehézségeit enyhítő fizetésimérleg-hitelek 5 (balance-of-payments loans – BoP), továbbá 3. az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus 6 (EFSM) keretében nyújtott hitelek, melyeket olyan tagállamok igényelhetnek, amelyek általuk nem befolyásolható kivételes körülmények okozta súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzdenek vagy fennáll ennek komoly veszélye. Ezeket a hiteleket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatással együtt aktiválják.
2.2.Mikrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek
Ez a fejezet az Euratom-hitelekre 7 vonatkozik. Az Euratom-hitelkeret az alábbi célokra használható fel:
• [tagállamokban]: atomerőművekre és nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos létesítményekre irányuló beruházások 8 , valamint
• [egyes nem uniós tagállamokban]: meglévő vagy építés alatt álló atomerőművek biztonságának és hatékonyságának javítására irányuló beruházások, valamint leszerelési projektek 9 .
2.3.Az Európai Beruházási Bank (EBB) által Unión kívüli államoknak nyújtott finanszírozás (a továbbiakban: az EBB külső finanszírozási tevékenysége) uniós garanciák mellett megvalósuló műveleteikhez (külső hitelezési megbízatás) 10
A külső hitelezési megbízatás keretében az Európai Unió az uniós költségvetésből biztosított garanciával lehetővé teszi az EBB számára az Európai Unió területén kívül nyújtott hitelek volumenének növelését, az EU politikai célkitűzéseinek támogatása érdekében. A külső hitelezési megbízatás támogatja az EBB tevékenységét az előcsatlakozási támogatásban részesülő országokban, a keleti és déli szomszédságban, Ázsiában, Latin-Amerikában és a Dél-Afrikában. Az aktuális külső hitelezési megbízatási időszakban (2014–2020) az uniós költségvetés maximálisan 32,3 milliárd EUR-ra vállal garanciát az EBB műveleteihez. 2018. március 14-én az Európai Parlament és a Tanács a külső hitelezési megbízatás félidős felülvizsgálatával összefüggésben elfogadta a 466/2014/EU határozat módosításáról szóló (EU) 2018/412 határozatot, amely a jelenlegi külső hitelezési megbízatás felső összeghatárát 27 milliárd EUR-ról 32,3 milliárd EUR-ra emelte. A felülvizsgálat eredményeképpen a határozat kiegészül a menekültek, a migránsok, a fogadó- és tranzitközösségek, valamint a származási országokbeli közösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájára irányuló új célkitűzéssel a migráció kiváltó okainak kezelését célzó stratégiai válaszként.
Az EBB részére nyújtott uniós garancia az Unió külső politikai célkitűzéseinek támogatása érdekében az Unión kívül végrehajtott finanszírozási műveletekkel kapcsolatos politikai és országjellegű kockázatokat fedezi. Az EBB emellett saját kockázatára is finanszíroz Unión kívüli befektetési műveleteket, illetve külön megbízatás alapján egyéb tevékenységeket, például az AKCS-országokban 11 .
Az Unió külső tevékenységének támogatása, valamint annak érdekében, hogy az EBB a hitelképességének veszélyeztetése nélkül finanszírozni tudja az Unión kívüli beruházásokat, az EBB Unión kívüli műveleteinek többsége uniós költségvetési garanciában részesül.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 12
Az EBB garantált külső finanszírozási tevékenységére, a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásra és az Euratom-hitelek keretében folyósított hitelekre 1994 óta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a továbbiakban: az alap), míg a tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-hitelekre és az EFSM- és Euratom-hitelekre közvetlenül az uniós költségvetés nyújt fedezetet.
Az alap az Unión kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet. Célja, hogy:
· likviditási tartalékot biztosítson annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós költségvetés igénybevétele minden egyes esetben, amikor egy garanciával fedezett hitel kapcsán nemteljesítésre vagy fizetési késedelemre kerül sor, valamint
· az Unió és az EBB által a harmadik országoknak nyújtott hitelek garanciáival kapcsolatos uniós szakpolitika fejlesztését célzó pénzügyi keret meghatározásával megteremtse a költségvetési fegyelem betartatásának eszközét 13 .
Amennyiben valamely harmadik ország tagállammá válik, a neki nyújtott hitelekre többé nem az alap biztosít fedezetet, és a kockázatot közvetlenül kell viselnie az uniós költségvetésnek. Az alapot az uniós költségvetésből töltik fel, és az alap forrásainak el kell érniük az alap által fedezett hitelek és hitelgaranciák kint lévő összegének egy meghatározott hányadát. Ez a százalékos arány, más néven célráta, jelenleg 9 % 14 . Amennyiben az alap forrásai nem elegendőek, az uniós költségvetés biztosítja a szükséges pénzeszközöket. Az alap eszközeit az EBB kezeli.
2.4.Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) által a tagállamoknak nyújtott finanszírozás uniós garanciák mellett megvalósuló műveleteikhez – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai Unió hosszú távú gazdasági növekedését és versenyképességét ösztönözni hivatott európai beruházási terv alappillére.
Az uniós garancia 15 az EBB által az infrastruktúra és innováció keret (IIW) fő részének terhére, valamint az EBA által a kkv-keret (SMEW), valamint az IIW kkv-k/közepes tőkeértékű vállalatok alapjaiba történő befektetésre szolgáló részkeretének terhére jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket fedezi. Az ESBA-műveletek egy részét az uniós garancia fedezi, míg egy másik részét az EBB csoport hajtja végre saját kockázatra 16 .
Az EBB és az EBA hatáskörébe tartozik az egyes műveletek kockázatának értékelése és nyomon követése, valamint az, hogy jelentésben beszámoljanak a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapja (ESBA-garanciaalap)
Az ESBA-rendelet 12. cikke szerint az ESBA-garanciaalap olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB számára kifizetést kell teljesíteni. Az EU és az EBB között létrejött ESBA-megállapodásnak megfelelően az ESBA-garanciaalapból történő lehívás esetén akkor teljesíthető kifizetés, ha a lehívás összege meghaladja az ESBA-számlán az EBB rendelkezésére álló pénzeszközöket. Az EBB által kezelt ESBA-számla létrehozásának célja az uniós garanciával fedezett műveletekből eredő uniós bevételek, valamint a behajtott összegek beszedése, továbbá a rendelkezésre álló egyenleg mértékéig az uniós garancia keretében eszközölt lehívások kifizetése.
Az ESBA-garanciaalap célösszegét az ESBA-rendelet eredetileg az uniós garanciával fedezett teljes kötelezettségállomány 35 %-ában állapította meg 17 . Az uniós garancia alá tartozó különböző termékek kockázatértékelése azt mutatja, hogy az ESBA-garanciaalap említett feltöltési célértéke esetén az uniós költségvetés összességében megfelelően védett az uniós garancia terhére történő potenciális lehívásokkal szemben, figyelembe véve a követelések behajtását, a bevételeket és az EBB korábbi műveleteiből befolyt bevételeket.
Az ESBA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, az uniós garancia által viselt kitettség növekedésének figyelembevételével.
A 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően az ESBA-garanciaalap eszközeit közvetlenül a Bizottság kezeli, és – a megfelelő prudenciális szabályok betartásával – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban fekteti be.
Az ESBA-val kapcsolatos további információkért lásd: 6. szakasz – Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2019-ben.
2.5.A külső beruházási terv és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)
Az Európai Bizottság 2016. szeptember 14-én külső beruházási tervet javasolt, hogy ösztönözze az EU afrikai partnerországaiba és az EU szomszédságában található partnerországokba irányuló beruházásokat, megerősítse a partnerségeket és hozzájáruljon a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, elősegítve a migráció kiváltó okainak kezelését.
Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) a külső beruházási terv első pillérét alkotja, és integrált finanszírozási csomagot biztosít az állami pénzügyi intézmények és a magánszektor beruházásainak támogatására. Az EFFA számos végrehajtó partner előtt nyitva áll, így az egyébként lehetségesnél sokkal több állami és magánberuházást képes mozgósítani. Az EFFA a következőkből áll:
– költségvetési garancia és
– vegyes finanszírozási eszközök.
Az EFFA-rendelet 2017. szeptember 26-án lépett hatályba. 18
Az EFFA-garanciáról
Az EFFA-garanciát a partnerországokban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos beruházási kockázatok csökkentésére használják fel, ezáltal segítve a – különösen magánforrásokból történő – beruházások mobilizálását.
A garancia 1,54 milliárd EUR értékű magánberuházást hivatott mozgósítani. Ezt az összeget 28 javasolt beruházási programra 19 allokálták, amelyek várhatóan akár 17,5 milliárd EUR összegű (főként magánforrásokból származó) fenntartható beruházást mozgósítanak a partnerországokban. A garancia:
– finanszírozás bevonzása révén biztosítja a projekt elindításához szükséges indulótőke („saját tőke” vagy „kockázati tőke”) egy részét,
– biztosítékként (garanciaként) szolgál a hitel egy részének visszafizetésére, amennyiben a hitelfelvevőnél veszteségek merülnek fel és nem tudja visszafizetni a hitelt.
Az EFFA-garanciaalap
Az (EU) 2017/1601 rendelet III. fejezetével összhangban az EFFA-garanciaalap likviditási tartalékot képez, amelyből az EFFA-garancia lehívása esetén a támogatható partnerekkel kötött EFFA-garanciamegállapodásnak és a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a támogatható partner részére fizetést kell teljesíteni.
Az EFFA-garanciaalap forrásait a Bizottság közvetlenül kezeli és azokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, a megfelelő prudenciális szabályokat követve fekteti be.
Az EFFA-garanciaalap számára biztosított források az (EU) 2017/1601 rendelet 14. cikkével összhangban a következők: az Unió általános költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból nyújtott hozzájárulások, a tagállamok és az egyéb hozzájárulók önkéntes hozzájárulásai, valamint egyéb források.
A tartalékolási ráta az Unió általános költségvetéséből fedezett összes EFFA-garanciakötelezettség 50 %-ának felel meg.
Az EFFA-val kapcsolatos további információkért lásd e jelentés 7. szakaszát – Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) 2019-ben.
2.6.Az uniós költségvetés által nem fedezett válságkezelési mechanizmusok
A válságkezelés részeként számos egyéb mechanizmust is létrehoztak, ezek azonban nem jelentenek kockázatot az uniós költségvetés számára, és az alábbiakban csak a teljesség kedvéért szerepelnek:
– A görög hitelkeret 20 , amelyet a Bizottság által központilag kezelt, más euróövezeti tagállamok által Görögországnak nyújtott kétoldalú kölcsönök révén finanszíroznak.
– Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 21 : az EFSF-et az euróövezeti tagállamok hozták létre 2010 júniusában ideiglenes mentőmechanizmusként azzal a céllal, hogy az euróövezeti tagállamoknak a makrogazdasági kiigazítási program keretében pénzügyi segítséget nyújtsanak. Az állandó mentőmechanizmus, azaz az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés 2012. szeptember 27-én lépett hatályba. Az EFSF folytatja a Görögországban (az IMF-fel és egyes tagállamokkal együtt), valamint Írországban és Portugáliában (az IMF-fel, egyes tagállamokkal és az EU-val/EFSM-mel együtt) 22 megkezdett programjait, de 2013. július 1. óta már nem vesz részt új finanszírozási programokban vagy hitelkeret-megállapodásokban.
– Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 23 : az ESM fontos része az EU átfogó, az euróövezet pénzügyi stabilitásának megóvására irányuló stratégiájának. Pénzügyi támogatást nyújt pénzügyi nehézségekkel küzdő, vagy azok által fenyegetett euróövezeti tagállamoknak. Luxembourgi székhelyű, a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó kormányközi szervezetről van szó, amely ténylegesen 500 milliárd EUR hitelezési kapacitással rendelkezik.
3.A garantált műveletek alakulása
|
Ez a szakasz ismerteti az egyrészt a Bizottság által közvetlenül irányított, másrészt az EBB által irányított garantált műveletek alakulását.
|
||||
|
Tőketartozás |
Felhalmozott kamat |
Összesen |
% |
|
|
Tagállamok* |
||||
|
Euratom |
112,8 |
0,3 |
113,2 |
0,1 % |
|
Fizetésimérleg-támogatás |
200,0 |
1,1 |
201,1 |
0,2 % |
|
EBB |
932,6 |
7,0 |
939,6 |
1,2 % |
|
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus |
46 800,00 |
594,4 |
47 394,4 |
58,5 % |
|
Tagállamok részösszesen** |
48 045,4 |
602,9 |
48 648,3 |
60,1 % |
|
Harmadik országok*** |
||||
|
Makroszintű pénzügyi támogatás |
4 728,6 |
25,8 |
4 754,4 |
5,9 % |
|
Euratom |
100,0 |
0,5 |
100,5 |
0,1 % |
|
EBB**** |
27 324,8 |
138,2 |
27 463,0 |
33,9 % |
|
Harmadik országok részösszesen |
32 153,4 |
164,4 |
32 317,8 |
39,9 % |
|
Összesen |
80 198,8 |
767,3 |
80 966,1 |
100 % |
|
* Az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett kockázat. Ide tartoznak az Euratom és az EBB által a tagállamoknak uniós csatlakozásukat megelőzően nyújtott hitelek is. ** Ez a számadat nem tartalmazza az EU garanciakitettségét az ESBA-műveletekhez kapcsolódóan, amelyek 2019. december 31-én 17,7 milliárd EUR-t tettek ki. *** Az alap által fedezett kockázat az egyes külső hitelezési megbízatások keretében az EBB-nek nyújtott garanciák korlátai miatt legfeljebb 24,5 milliárd EUR (lásd a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.1.3. szakaszát az EBB-nek nyújtott garanciákról).
****
Magában foglalja az EBB-hitelek szíriai és tunéziai (Enfidha) nemteljesítését követően az EU-ra átruházott hiteleket
|
||||
A bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A2a., A2b. és A3. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kint lévő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról.
3.1.
A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek
A Bizottság az adott célkitűzéstől függően különböző tanácsi, illetve tanácsi és európai parlamenti jogi aktusok alapján nyújt a harmadik országoknak és a tagállamoknak pénzügyi támogatásokat, amelyekre tőkepiaci finanszírozású, az uniós költségvetés garanciája által biztosított kétoldalú kölcsönök formájában kerül sor. A harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás és az uniós külpolitikához kapcsolódó fő célkitűzések közötti összhangról a Bizottság és – az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) segítségével – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője gondoskodik.
A Tanács által jóváhagyott hitelezési tevékenységekhez szükséges finanszírozási forrásokat a Bizottság jogosult mind az Európai Unió, mind az Euratom nevében a tőkepiacon beszerezni. A forrásbevonás és a hitelezés fedezeti (back-to-back) műveletként történik, ami biztosítja, hogy az uniós költségvetést ne terhelje kamat- és devizaárfolyam-kockázat. A bevont források a kihelyezett kölcsönökhöz igazodnak.
2. táblázat: 2020-ra és 2021-re tervezett (az uniós költségvetés által garantált) új forrásbevonási és hitelezési műveletek (millió EUR)
3.1.1. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)
Az ECOFIN Tanács a 2010. május 9–10-i következtetéseiben a mechanizmus finanszírozási volumenét 60 milliárd EUR-ban rögzítette 24 . Az euróövezeti tagállamok emellett készen álltak arra, hogy szükség esetén kiegészítsék e forrásokat. A 407/2010/EU tanácsi rendelet 25 2. cikkének (2) bekezdése a tagállamoknak adható hitelek és hitelkeretek felső összeghatárát a saját források felső határán belül kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza.
Az Írországnak 26 (legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegig) és Portugáliának 27 (legfeljebb 26 milliárd EUR összegig) nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatok alapján Írország részére 22,5 milliárd EUR-t, Portugália részére pedig 24,3 milliárd EUR-t folyósítottak (a fennmaradó 1,7 milliárd EUR kifizetését a portugál kormány nem kérte). Ennek megfelelően az EFSM keretén belül szükség esetén még 13,2 milliárd EUR fennmaradó összeg használható fel további támogatásokra.
2013 áprilisában az eurócsoport/ECOFIN úgy határozott, hogy 12,5 évről 19,5 évre hosszabbítja meg az EFSM-hitelek maximális súlyozott átlagos lejáratát, ami lehetővé teszi a kedvezményezett országoknak, hogy kérelmezzék a hitelek futamidejének akár 2026-ig történő meghosszabbítását (részletenként).
Fejlemények 2019 folyamán
Nem voltak fejlemények.
3.1.2.Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus (BOP)
A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott európai uniós középtávú pénzügyi támogatást 2008 végén Magyarország, majd ezt követően Lettország és Románia javára újból aktiválták, hogy összesen 14,6 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalással segítsék a piaci bizalom helyreállítását ezekben az országokban, és ebből az összegből 13,4 milliárd EUR-t folyósítottak.
Fejlemények 2019 folyamán
Románia 2019 májusában visszafizette az 1 milliárd EUR összegű utolsó részletét, Lettország pedig 2019 májusában ugyancsak visszafizetett egy 500 millió EUR összegű részletet. E visszafizetéseket követően a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott hitelek kint lévő összege így 2019-ben 1,7 milliárd EUR-ról 200 millió EUR-ra csökkent.
2019. december 31-én a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus 50 milliárd EUR összegű teljes keretéből 49,8 milliárd EUR kapacitás állt rendelkezésre, amelyből szükség esetén további segítség nyújtható.
3.1.3.Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek (MFA)
Általános szabályként a makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozó határozatokat az Európai Parlament és a Tanács fogadja el (az EUMSZ 212. cikke értelmében). A Bizottság javaslata alapján azonban a Tanács is elfogadhatja a határozatot, amennyiben egy harmadik országban fennálló helyzet sürgős pénzügyi támogatást tesz szükségessé (az EUMSZ 213. cikke). Ezt az eljárást használták az Ukrajnának szóló második makroszintű pénzügyi támogatási csomag esetében 2014-ben.
Fejlemények 2019 folyamán
Jordán Hásimita Királyság
Jordánia második programja (MFA II)
A Jordánia II programra vonatkozó egyetértési megállapodást és hitelkeret-megállapodást 2017. szeptember 19-én írták alá. A jordániai hatóságok ugyancsak 2017. szeptember 19-én erősítették meg ezeket, és a hitelmegállapodás 2017. október 3-án lépett hatályba. Jordánia második programjának (MFA II) 28 100 millió EUR összegű első részletét (a határozatban előirányzott 200 millió EUR-ból) 2017. október 25-én folyósították. A második és egyben utolsó 100 millió EUR összegű részletet 2019. július 3-án folyósították.
Tunézia
Tunézia második programja (MFA II)
A Tunézia II programra vonatkozó egyetértési megállapodást és hitelkeret-megállapodást 2017. április 27-én írták alá. A tunéziai hatóságok 2017. augusztus 11-én erősítették meg ezeket, és a hitelmegállapodás 2017. szeptember 8-án lépett hatályba. Tunézia második programjának (MFA II) 29 200 millió EUR összegű első részletét (a határozatban előirányzott 500 millió EUR-ból) 2017. október 25-én folyósították. A második és harmadik, egyenként 150 millió EUR összegű részletet 2019. július 3-án, illetve 2019. november 11-én folyósították.
Moldovai Köztársaság
Az Európai Parlament és a Tanács 2017. szeptember 13-án úgy határozott, hogy 100 millió EUR összegű további makroszintű pénzügyi támogatást nyújt a Moldovai Köztársaságnak (legfeljebb 60 millió EUR-t hitel formájában, legfeljebb 40 millió EUR-t pedig vissza nem térítendő támogatás formájában) 30 .Az első, 20 millió EUR összegű részletet 2019 októberében, a másodikat pedig 2020 júliusában folyósították.
Kiegészítő információk
A kedvezményezett országok 52,13 millió EUR-t fizettek vissza: Albánia 1,8 millió EUR-t, Bosznia-Hercegovina 14 millió EUR-t, Montenegró 0,3 millió EUR-t és Szerbia 36,03 millió EUR-t.
A makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek kint lévő összegei 2018. december 31. és 2019. december 31. között 4,4 milliárd EUR-ról 4,7 milliárd EUR-ra nőttek. A makroszintű pénzügyi támogatás teljes kitettségének 70 %-át az Ukrajnának nyújtott hitelek teszik ki.
3.1.4.Euratom-hitelek
A tagállamoknak, illetve egyes, támogatásra jogosult harmadik országoknak (jelenleg az Oroszországi Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtható Euratom-hitelek felső határa 4 milliárd EUR, amelynek mintegy 92 %-át már folyósították. A 77/270/Euratom határozat 31 által engedélyezett 4 milliárd EUR összegű hitelnyújtás keretében 326 millió EUR marad.
Ukrajna
A 2013.6.24-i bizottsági határozattal 32 300 millió EUR összegű hitelt nyújtottak Ukrajnának a meglévő nukleáris létesítmények biztonságának korszerűsítéséhez. A hitelnyújtás az EBRD-vel szoros együttműködésben történik, amely egyidejűleg további 300 millió EUR összegű hitelt biztosít.
E hitelekhez állami garanciavállalás is kapcsolódik, amely az év végén fennálló kintlévőségek 100 %-át fedezi. Az első, 50 millió EUR összegű Euratom-részletet 2017 májusában, a második, szintén 50 millió EUR összegű Euratom-részletet 2018 júniusában, a harmadik, 100 millió EUR összegű részletet pedig 2020 júliusában folyósították.
Bulgária és Románia
Bulgária 212,5 millió EUR összegű hitelt kapott többdevizás hitelkeret formájában a kozloduji atomerőmű (5. és 6. blokk) korszerűsítésére. Az Európai Atomenergia-közösség és az AEZ „Kozloduy” EAD közötti hitelszerződést 2000. május 29-én írták alá. 2019. december 31-én a kint lévő összeg 16,9 millió EUR volt.
Románia 223,5 millió EUR összegű hitelt kapott többdevizás hitelkeret formájában a cernavodai atomerőmű 2. blokkjának befejezésére. Az Európai Atomenergia-közösség és a Societatea Nationala Nuclearelectrica S.A. közötti hitelszerződést 2004. június 11-én írták alá. 2018. december 31-én a kint lévő összeg 95,9 millió EUR volt.
2007. január 1-jén Bulgária és Románia uniós tagállammá vált, így azóta e műveletek fennálló kockázatát közvetlenül az uniós költségvetés, és nem a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi.
3.2.Az EBB külső finanszírozási műveleteinek alakulása
Fejlemények 2019 folyamán
Az EBB 2014–2020-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatása keretében 2019. december 31-ig összesen 22,44 milliárd EUR összegre kötöttek szerződést, amelyből az említett időpontig csak 7,99 milliárd EUR-t folyósítottak, a fennmaradó tőke 7,03 milliárd EUR (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatát). Az EBB-megbízatások által érintett országokkal kapcsolatos további információkat lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A3. és A4. táblázatában.
Az EBB előző külső hitelezési megbízatásaira vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatát.
A szíriai kormány 2019-ben sem teljesítette hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeit. Az említett nemteljesítésekhez kapcsolódóan az EBB lehívta a garanciaalap által biztosított fedezetet (lásd az 5.2. szakaszt).
A 2019. december 31-én kint lévő összegek az ebben a szakaszban említett különböző eszközökre vonatkozóan az 1. táblázatban találhatóak.
4.Az uniós költségvetés által fedezett kockázatok
4.1.A kockázat fogalma
Az uniós költségvetés által viselt kockázat a garantált műveletek tekintetében kint lévő tőke és kamat összegéből ered.
E jelentés alkalmazásában az uniós költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használatos:
–„Teljes fedezett kockázat”: az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kint lévő teljes tőke összege, beleértve a felhalmozott kamatot is 33 .
–„Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat” (költségvetési szemléletű mutató): az esedékes éves törlesztőrészletek azon maximális összege, amelyet az Európai Uniónak egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna 34 .
4.2.A teljes kockázat összetétele
A fedezett teljes kint lévő összegek jelentette maximális kockázat 2010-ig többnyire a harmadik országoknak nyújtott műveletekhez kapcsolódott. 2011 óta a pénzügyi válság súlyosan érintette a tagállamok államháztartását, ami a tagállamok állami finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében egyre élénkebb uniós hitelezési tevékenységhez vezetett.
Ennek eredményeképpen a kockázati összetevők az alábbiak szerint módosultak: 2019. december 31-én a teljes kint lévő összeg 35 60,1 %-a az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett, a tagállamoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos forrásbevonási műveletekhez köthető (2010.12.31-én ez az arány 45 % volt).
4.3.Az uniós költségvetés által fedezett éves kockázat
Tekintettel a 2019. december 31-én kint lévő hitelekre (lásd az 1. táblázatot), az a maximális összeg, amelyet az Európai Uniónak 2020 folyamán ki kellene fizetnie (közvetlenül, illetve az alapon keresztül) – feltételezve, hogy valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna – 4 509 millió EUR lenne. Ez az összeg a garantált hitelek tőke- és kamatkifizetéseinek 2020 folyamán esedékes összegeire vonatkozik, feltételezve, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre (részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4. táblázatában olvashatók).
4.3.1.Tagállamokkal szembeni kitettség
2020-ban az EU a tagállamokkal folytatott műveletekkel kapcsolatban 1 374,2 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 30,5 %-a). Ez a kockázat a következőkre vonatkozik:
a) a tagállamok uniós csatlakozása előtt nyújtott EBB-hitelek és/vagy Euratom-hitelek;
b) a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott hitelek; valamint
c) az EFSM keretében nyújtott hitelek.
2. táblázat: A tagállamok rangsora az uniós költségvetés által 2020-ban viselt éves kockázatban való részesedés alapján (millió EUR)
|
Rangsor |
Ország |
Hitelek |
Maximális éves kockázat |
Az ország súlya a tagállamokkal kapcsolatos éves kockázaton belül |
Az ország súlya az összes 2020-as éves kockázaton belül (tagállamok és nem tagállamok) |
|
1. |
Portugália |
c) |
584,25 |
42,5 % |
13,0 % |
|
2. |
Írország |
c) |
515,63 |
37,5 % |
11,4 % |
|
3. |
Románia |
a) |
143,10 |
10,4 % |
3,2 % |
|
4. |
Bulgária |
a) |
46,52 |
3,4 % |
1,0 % |
|
5. |
Horvátország |
a) |
32,63 |
2,4 % |
0,7 % |
|
6. |
Lengyelország |
a) |
18,07 |
1,3 % |
0,4 % |
|
7. |
Szlovákia |
a) |
12,98 |
0,9 % |
0,3 % |
|
8. |
Cseh Köztársaság |
a) |
12,07 |
0,9 % |
0,3 % |
|
9. |
Lettország |
a)+b) |
7,17 |
0,5 % |
0,2 % |
|
10. |
Litvánia |
a) |
1,83 |
0,1 % |
0,0 % |
|
Összesen |
1 374,25 |
100,0 % |
30,5 % |
4.3.2.Harmadik országokkal szembeni kitettség
2020-ban az alap a harmadik országokkal szembeni kitettséggel kapcsolatban 3 134,41 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 69,5 %-a). A harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok az EBB hitelezési műveleteihez, a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez és az Euratom-hitelekhez kapcsolódnak (részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2b. táblázatában olvashatóak). Az alap harmadik országoknak nyújtott, legfeljebb 2042-ig terjedő futamidejű garantált hitelekre nyújt fedezetet.
A 2020-ban esedékes visszafizetéseik alapján a tíz legmagasabban rangsorolt ország (45 nem uniós tagállam közül) az alábbi táblázatban található. A 2020-ban az alap által viselt, harmadik országokhoz kapcsolódó éves kockázatból 2 716,77 millió EUR (86,7 %) ezeket az országokat érinti.
3. táblázat: A 10 legnagyobb kockázati kitettséget jelentő harmadik ország rangsora az uniós költségvetés által 2020-ban viselt éves kockázat alapján (millió EUR)
|
Rangsor |
Ország |
Maximális éves kockázat |
Az ország súlya a harmadik országokkal kapcsolatos éves kockázaton belül |
Az ország súlya az összes 2020-as éves kockázaton belül (tagállamok és nem tagállamok) |
|
1. |
Ukrajna |
788,63 |
25,2 % |
17,5 % |
|
2. |
Törökország |
633,31 |
20,2 % |
14,0 % |
|
3. |
Marokkó |
296,26 |
9,5 % |
6,6 % |
|
4. |
Egyiptom |
271,87 |
8,7 % |
6,0 % |
|
5. |
Tunézia |
269,76 |
8,6 % |
6,0 % |
|
6. |
Szerbia |
148,86 |
4,7 % |
3,3 % |
|
7. |
Dél-Afrika |
100,64 |
3,2 % |
2,2 % |
|
8. |
Bosznia-Hercegovina |
78,11 |
2,5 % |
1,7 % |
|
9. |
Libanon |
71,94 |
2,3 % |
1,6 % |
|
10. |
Panama |
57,37 |
1,8 % |
1,3 % |
|
Összesen (első 10 ország) |
2 716,77 |
86,7 % |
60,3 % |
5.A garanciák aktiválása és kifizetése
5.1.A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap által nem fedezett adósságszolgálat (tagállamoknak nyújtott Euratom-hitelek, EFSM és fizetésimérleg-támogatás)
Az EUMSZ 323. cikke értelmében „[az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság feladata] annak biztosítása, hogy az Unió harmadik felekkel szembeni jogi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök rendelkezésre álljanak”. Ennek megfelelően az uniós jogi keret és a hatályos eljárások biztosítják, hogy a tagállamok kötelezően az uniós költségvetés rendelkezésére bocsássák az ahhoz szükséges pénzügyi eszközöket, hogy az Unió minden esetben teljesíthesse jogi kötelezettségeit.
Az EU ezért több szintű, nagyon szilárd biztonsági mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a saját kölcsönadóinak mindig időben és teljes egészében visszafizesse a kölcsönöket. A fő biztonsági mechanizmusok mindegyike önmagában elegendő lenne a visszafizetések biztosításához.
5.1.1.Kifizetések készpénzforrásokból
Amennyiben az adós nem törleszti időben a hitelét az EU felé, az uniós költségvetésből ideiglenesen fedezhető az adósságszolgálat az esedékességi időpontokban. A Bizottság igénybe veszi készpénzállományát, hogy elkerülje a saját forrásbevonási műveleteivel összefüggő késedelmeket és az abból eredő költségeket 36 .
Tekintettel arra, hogy a kiadások többségére az adott év első negyedévében kerül sor, a hiteltörlesztést a következő hónapokra és a hónapok elejére ütemezik, amikor a készpénzállomány a legnagyobb.
5.1.2.Kifizetések az uniós költségvetésből
Egy tagállam fizetési késedelme esetén 37 és amennyiben az Unió saját forrásai nem elegendőek, a Bizottság igénybe veheti az uniós költségvetésből rendelkezésre álló forrásokat, és az adósságtörlesztést egyéb, nem kötelezettségből származó kiadások elé sorolhatja. Amennyiben ez nem bizonyul elegendőnek, akkor a tagállamok a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint az uniós jogszabályok alapján – az adósságtörlesztéshez és a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez – további hozzájárulásra kötelezhetők az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,20 %-áig.
Mivel 2019 folyamán nem fordult elő tagállami fizetési késedelem, erre a célra nem igényeltek előirányzatokat.
5.2.Lehívások a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból és behajtott összegek (az EBB külső hitelezési megbízatása, makroszintű pénzügyi támogatás, valamint harmadik országoknak nyújtott Euratom-hitelek)
Amennyiben az Európai Unió által harmadik országoknak nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére a garanciaalapból kerül sor az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül.
A külső hitelezési megbízatáshoz kapcsolódó hitelek esetében az EBB által kért összegeket a bizottsági szolgálatok általi engedélyezést követően hívják le a garanciaalap számlájáról. Az uniós garancia keretében az Unió által teljesített kifizetés esetén az EBB jogai és jogorvoslati lehetőségei átszállnak az EU-ra 38 . Az Euratom-hitelek és a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek esetében, amennyiben a fizetési késedelem eléri az esedékesség időpontját követő három hónapot, a Bizottság a nemteljesítés 39 fedezésére és saját kincstárának feltöltésére lehívást teljesít az alapból.
A külső hitelezési megbízatással összefüggésben az átruházott összegek tekintetében az EBB vállalja a behajtási eljárások lefolytatását az EU nevében 40 .
Szíriai projektekhez nyújtott EBB-hitelek
2011 decemberétől kezdődően a szíriai kormány nem teljesítette egyes kamatfizetéseit és hiteltörlesztéseit az EBB felé. Mivel a hivatalos fizetési felszólítások nem vezettek eredményre, az EBB 2012 májusában kérte a garanciaalapból történő kifizetést. A szíriai nemteljesítésekhez köthető lehívások alakulását a 4a. táblázat ismerteti.
4a. táblázat: A szíriai nemteljesítő hitelekkel kapcsolatosan a garanciaalapot terhelő lehívások (millió EUR)
|
Év (Lehívás a garanciaalap számlájáról) |
Kifizetett lehívások száma |
Az esedékes törlesztőrészletek összege |
Büntetések és felhalmozott kamatok 41 |
Behajtott összeg |
Összesen |
|
2012 |
2 |
24,0 |
0,0 |
2,1 |
21,8 |
|
2013 |
8 |
59,3 |
1,4 |
0,0 |
60,7 |
|
2014 |
8 |
58,7 |
1,5 |
0,0 |
60,2 |
|
2015 |
8 |
58,7 |
1,5 |
0,0 |
60,2 |
|
2016 |
12 |
103,8 |
2,4 |
0,0 |
106,2 |
|
2017 |
13 |
56,1 |
0,2 |
0,0 |
56,3 |
|
2018 |
12 |
55,7 |
0,1 |
0,0 |
55,7 |
|
2019 |
14 |
54,8 |
0,06 |
0,0 |
54,91 |
|
Összesen |
63 |
471,01 |
7,09 |
2,1 |
475,96 |
2019. december 31-én a garantált hitelekhez kapcsolódó összes kint lévő tőkekötelezettség Szíria esetében 555 millió EUR összegű tőkét 42 tett ki, a hitelek végső lejárata 2030.
TAV Tunisie S.A. (enfidhai repülőtér)
Az EBB 2016-ban külső hitelezési megbízatása keretében lehívta az uniós garanciát a TAV Tunisie S.A. (enfidhai repülőtér) számára nyújtott hitellel összefüggésben.
2018. január 15-én az enfidhai repülőtértől behajtott 0,14 millió EUR összeg került jóváírásra a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnál. Az összeget az alap 2017. december 31-i mérlegében eszközként (követelésként) már megjelenítették.
A TAV Tunisie S.A. (enfidhai repülőtér) nemteljesítő hiteléhez kapcsolódó, az alapból kért lehívásokat a 4b. táblázat mutatja be.
4b. táblázat: A TAV Tunisie S.A. (enfidhai repülőtér) nemteljesítő hiteléhez kapcsolódó lehívások a garanciaalapból (millió EUR)
|
A lehívás éve |
Kifizetett lehívások száma |
Lehívott összeg |
Behajtott összeg |
Összesen |
|
2016 |
1 |
4,65 |
0,00 |
4,65 |
|
2017 |
3 |
30,17 |
0,00 |
30,17 |
|
2018 |
0 |
0,0 |
0,14 |
–0,14 |
|
Összesen |
4 |
34,82 43 |
0,14 |
34,68 |
Fejlemények 2019. december 31-e után (2020. május 31-ig)
Az enfidhai repülőtér (Tunézia)
2020 januárjában 0,7 millió EUR összeget írtak jóvá a garanciaalap bankszámláján. Ez az enfidhai repülőtérnek (Tunézia) nyújtott kölcsön részleges visszafizetése volt, amelyet az EBB szedett be 2019 decemberében.
Szíria
2020 januárjában, márciusában és májusában összesen 12,7 millió EUR-t fizettek ki négy lehívás során Szíria nemteljesítése miatt (3,2 millió EUR-t, 0,5 millió EUR-t, 7,4 millió EUR-t és 1,7 millió EUR-t, amely összegek magukban foglalják az EBB által kiszabott büntetéseket is).
5.3. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap alakulása 2019-ben
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló rendelet 44 (a továbbiakban: a garanciaalapról szóló rendelet) szerint a megfelelő céltartalékképzési szintet (célösszeget) az egyes műveletekből adódó fennálló összes tőkekötelezettség és a felhalmozott kamat 9 %-ában határozták meg. A célösszeg teljesítésének biztosítása érdekében feltöltési mechanizmus működik.
A feltöltési mechanizmus alapján az uniós költségvetés 2019 februárjában 103,2 millió EUR-t fizetett az alapnak, míg 2020 februárjában ez a kifizetés 240,2 millió EUR-t tett ki.
A garanciaalap 2019. december 31-én összesen 2 828 738 292,88 EUR-t (2018. december 31-én 2 609 881 747,51 EUR-t) tett ki 45 .
Az alap könyv szerinti értéke 2019-ben megközelítőleg 218,86 millió EUR-val nőtt. Ez főként a következőkkel magyarázható:
Növelő tételek:
·Az uniós költségvetésből nyújtandó 240,15 millió EUR összegű hozzájárulás (a feltöltés összege) az alapnak az összes fennálló kötelezettség 9 %-ának megfelelő előirányzott összegre való kiigazítása érdekében.
·A pénzügyi műveletek 25,13 millió EUR-t kitevő gazdasági eredménye.
·A portfólióértékelés eredményeképpen 8,6 millió EUR-val nőtt az összeg a piaci értéken történő értékelésnek megfelelő kiigazítás miatt.
Csökkentő tételek:
·Az alap igénybevétele a nemteljesítések fedezésére összesen 54,9 millió EUR összegben.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 2019. évi kezeléséről további információk olvashatók a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek előterjesztett, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 2019. december 31-ig tartó kezeléséről szóló jelentésben és a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD) 46 .
6.Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 2019-ben 47
6.1. Az ESBA-garanciaalap 2019. december 31-i pénzügyi kimutatásai
Az ESBA-garanciaalap teljes eszközállománya 2019. december 31-én 6 688 millió EUR-t tett ki. Az eszközök a következőket foglalták magukban: az értékesíthetőként besorolt befektetési célú értékpapír-portfólió (6 654 millió EUR), az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként besorolt, pozitív nettó jelenértékű határidős USD-eladási ügylet (3 millió EUR), valamint pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (31 millió EUR).
A 2019. évi eredménykimutatás szerint az ESBA-garanciaalap az évet 21,7 millió EUR összegű gazdasági eredménnyel zárta. A fő hozzájárulás a 18,3 millió EUR összegű utólagos nettó kamatbevételből és az értékesíthető értékpapírok értékesítéséből befolyó nettó nyereségből 48 (17,1 millió EUR) származott. Ezt egy –13,1 millió EUR összegű negatív devizaátértékelési eredmény ellensúlyozta 49 . A fennmaradó –0,6 EUR millió összegű nettó kiadás főként letétkezelői díjakból származott.
6.2. Uniós garanciával fedezett ESBA-műveletek
2019. december 31-én az Uniónak az EBB csoport ESBA-műveletei keretében folyósított kint lévő összegekhez kapcsolódó garanciából eredő kitettsége 17,7 milliárd EUR-t tett ki az uniós garanciára jogi kötelezettségvállalás alapján rendelkezésre álló nettó 25,8 milliárd EUR-hoz viszonyítva 50 . Egy 17,6 milliárd EUR-s összeg függő kötelezettségként szerepel az EU 2019. évi pénzügyi kimutatásaihoz fűzött megjegyzésekben, míg a fennmaradó 0,1 milliárd EUR-ra céltartalékot jelenítettek meg (74 millió EUR).
2019-ben az EBB által az infrastruktúra és innováció keretből kezelt ESBA-műveletek az EU számára 299,5 millió EUR összegű nettó bevételt eredményeztek 51 . Ebből az összegből a 2019. december 31-i állapot szerint a Bizottság EBB-vel szembeni nettó követelése az Európai Unió 2019. évi pénzügyi kimutatásaiban 50,8 millió EUR volt.
A kkv-keretből kezelt ESBA-műveletekkel összefüggésben az EU-nál 2019-ben 109,9 millió EUR összegű költség merült fel 52 . Ebből az EU 2019. évi pénzügyi kimutatásaiban szereplő 37,9 millió EUR összegű EBA-díj és költség 2019. december 31-ét követően fizetendő az EBA számára.
6.3. Az ESBA-garanciaalap feltöltése
Az ESBA-garanciaalap feltöltésére 2019-ben összesen 357 millió EUR költségvetési előirányzatot kötöttek le. Ebből az összegből a C(2019) 875 bizottsági határozattal 167 millió EUR összegű költségvetési előirányzatot kötöttek le 53 . További kötelezettségvállalási előirányzatok kerültek lekötésre 190 millió EUR összegben címzett bevételként.
Az év folyamán összesen 1 166 millió EUR tényleges kifizetésére került sor az ESBA-garanciaalap részére. Ez nagyrészt az EU általános költségvetésének kifizetési előirányzataiból származott, míg 163 millió EUR címzett bevételként került behajtásra (136 millió EUR az ESBA-bevételekből és 27 millió EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz bevételeiből), 3 millió EUR-t pedig további kifizetési előirányzatként a költségvetési év végén csoportosítottak át.
6.4. Az uniós garancia lehívása és felhasználása
2019-ben az ESBA-megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az uniós garanciából 3,5 millió EUR került lehívásra egy, az infrastruktúra és innováció keretből végrehajtott nemteljesítő sajáttőke-típusú művelethez kapcsolódóan. Ezenfelül 1,4 millió EUR-t hívtak le az EBB finanszírozási költségeire 54 , 27,3 millió EUR-t értékhelyesbítésekre 55 és 0,14 millió EUR-t behajtási költségekre 56 . A kkv-keretben 8,1 millió EUR-t hívtak le nem euróban történő fedezetre.
Valamennyi lehívás az ESBA-számlán rendelkezésre álló forrásokból került kifizetésre. Az ESBA-garanciaalapból nem került kifizetésre lehívás.
Az ESBA és az ESBA-garanciaalap 2019. évi kezeléséről további információk olvashatók a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek előterjesztett, az ESBA garanciaalapjának 2019.12.31-ig tartó kezeléséről szóló jelentésben és a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SWD) 57 .
7.Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) 2019-ben
7.1.Beruházási programok
2018 áprilisáig számos partner pénzügyi vállalkozás több mint 40 beruházási programra tett javaslatot 3,5 milliárd EUR-t meghaladóan, amelyet az EFFA-garancia fedez, öt kiemelt beruházási területen (beruházási keret): a) fenntartható energia és konnektivitás; b) a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) finanszírozása; c) fenntartható mezőgazdaság, vidéki vállalkozók és agráripar; d) fenntartható városok és e) digitalizálva fejlesztés.
A pénzügyi vállalkozások javaslatai alapján 2018 júniusában és novemberében az EU 1,54 milliárd EUR-t különített el 28 garanciára 58 .
2019. december 31-ig összesen három EFFA-garanciamegállapodás megkötésére került sor, amelyek összege 165 millió EUR-t tett ki.
Nasira
Az első EFFA-garanciamegállapodást 2018. december 18-án írták alá 75 millió EUR összegben az AAA besorolású FMO holland fejlesztési bankkal a NASIRA kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusról. A garancia lehetővé teszi a helyi bankok számára, hogy hiteleket nyújtsanak olyan csoportoknak, amelyeket általában túl kockázatosnak tekintenek. Az úgynevezett „kockázatmegosztás” révén a NASIRA csökkenteni fogja az európai szomszédságban és a Szubszaharai-Afrikában élő lakosság kiszolgáltatott és rosszul ellátott csoportjainak nyújtott hitelezés érzékelt és valós kockázatait, lehetővé téve és ösztönözve ezáltal a (mikro)vállalkozásukat bővíteni kívánó emberek számára szükséges finanszírozást. Az FMO várakozásai szerint a NASIRA 800 000 munkahelyet fog létrehozni és támogatni, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a belső menekültek, a menekültek, a visszatelepülők, a nők és a fiatalok javát fogja szolgálni.
FMO-vállalkozások
Ez a 40 millió EUR összegű, az FMO-val 2019. november 11-én aláírt garanciamegállapodás – különösen a fiatal vállalkozók által irányított – induló vállalkozásoknak nyújtott kockázati tőkéhez biztosít garanciát. A vállalkozások a technológia segítségével csökkenteni fogják a korábban sokak számára megfizethetetlen termékek és szolgáltatások előállításának vagy nyújtásának költségeit. A garancia azokat a vállalkozásokat célozza meg, amelyek digitális megoldásokat kínálnak számos területen, a mezőgazdaságtól kezdve az energiához és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésen át egészen az oktatásig, az egészségügyig, a közlekedésig és a logisztikáig. Az FMO várakozásai szerint a vállalkozási program közvetlenül és közvetve akár 125 000 új munkahelyet is támogathat.
A megújulóenergia-beruházások növelése
Ez az 50 millió EUR összegű, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) 2019. november 29-én aláírt garanciamegállapodás segíteni fogja a megújulóenergia-beruházások növelését Ukrajnában és az EU déli szomszédságában, különösen Jordániában, Libanonban és Tunéziában. A garancia célja a megújuló energiában rejlő lehetőségek jelentős növelése. Az EBRD várakozásai szerint ez a garancia összesen akár 500 millió EUR összegű beruházást fog elősegíteni, és 340 MW további telepített megújulóenergia-kapacitást fog biztosítani.
7.2.Az EFFA-garanciaalap
2019 végén az EFFA-garanciát támogató további hozzájárulások magukban foglalják a Bill and Melinda Gates Foundation 50 millió USD, Dánia 9,6 millió EUR, a Cseh Köztársaság 300 ezer EUR és Észtország 100 ezer EUR összegű hozzájárulását.
Az EFFA-garanciaalapot ténylegesen 2018-ban hozták létre. 2019. december 31-ig 600,1 millió EUR összeget fizettek ki az Alapnak. 2019-ben nem került sor az EFFA-garancia lehívására.
Az EFFA és az EFFA-garanciaalap 2019. évi kezeléséről további információk olvashatók a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek előterjesztett, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap garanciaalapjának kezeléséről szóló jelentésben 59 .