EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.7.24.
COM(2020) 606 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az EU 2021–2025 közötti időszakra szóló kábítószer elleni programja és cselekvési terve
I.Bevezetés – Új lendülettel a kábítószerhelyzet átfogó kezeléséért
A biztonsági unió 2020–2024 közötti időszakra szóló új stratégiájával összhangban a Bizottság jelentős mértékben fokozni kívánja a tiltott kábítószerek elleni küzdelemre irányuló uniós fellépést egy szilárd, új kábítószer elleni uniós program révén. Az elveszített életek, a megromlott egészségi állapot és a ki nem teljesített lehetőségek formájában az egyénekre gyakorolt hatás mellett a káros következmények a kábítószer-problémák által érintett közösségek életminőségének romlásában is tetten érhetők. Ami a kábítószerpiacot illeti, a kábítószerek uniós feketepiacának kiskereskedelmi értéke a becslések szerint legalább évi 30 milliárd EUR-t tesz ki, és az EU-ban tevékenykedő bűnszervezetek egyik fő bevételi forrásának számít 1 . Fontos tudatosítani a kábítószer-használatnak tulajdonítható komoly gazdasági kárt, és általánosabban véve a kábítószerpiacnak az egyéb bűncselekményekkel való összefüggések, a jogszerű gazdaságban okozott zavarok, a közösségekben tapasztalható erőszak, a környezetkárosodás, valamint a jó kormányzást aláásó korrupció fontos hajtóerejeként játszott szerepe révén kifejtett jelentős közvetett negatív hatást.
Valamennyi rendelkezésre álló adat 2 azt mutatja, hogy összességében mind a természetes, mind a szintetikus kábítószerek továbbra is nagymértékben hozzáférhetők Európában. Az európai kábítószerpiacra egyre inkább jellemző, hogy a lakosság nagy tisztaságú és nagy hatékonyságú kábítószerek széles választékához fér hozzá, amelyek ára reálértéken számítva az elmúlt évtizedhez képest általában változatlan vagy alacsonyabb. A kábítószerekkel összefüggő ártalmak legnagyobb részét még mindig a heroin és más opioidok használata okozza. A heroin EU-ba való bejutásának fő folyosója továbbra is a balkáni útvonal, és a jelek szerint a Nyugat-Balkán változatlanul a lefoglalt kannabisz fontos származási helye. A kábítószerek uniós feketepiacán a kannabisz után a kokain áll a második helyen. A konténerek kokaincsempészet céljából történő használatából adódóan általános jelenséggé vált, hogy a kikötőkben nagy mennyiségű kábítószert foglalnak le, és Európában a nagykereskedelmi szinten lefoglalt kokain igen nagy, gyakran 85 % feletti tisztaságú. Úgy tűnik, hogy Észak-Afrika a mind a légi, mind a tengeri úton érkező, európai és esetleg más piacokra szánt kokain- és hasisszállítmányok egyre fontosabb árutovábbítási állomásává válik.
Emellett az EU területén jelentős kannabisz- és szintetikuskábítószer-termelés folyik. Ami az új pszichoaktív anyagokat illeti, az Európában feltárt első esetek száma a korábbihoz képest lassabb ütemben emelkedik, ugyanakkor az ilyen anyagok továbbra is főként Kínából és Indiából érkeznek, és ez a két ország jelenti az EU-ban túlnyomórészt a szintetikus kábítószerek tiltott előállításához használt kábítószer-prekurzorok fő forrását is. A jelek szerint az EU-t egyre gyakrabban használják tranzitzónaként egyes, más piacokra szánt kábítószerek – például kokain – továbbítása céljából, és az olyan kábítószerek, mint a nagy hatóanyag-tartalmú szintetikus opioidok esetében egyre elterjedtebb az interneten való forgalmazás és a postai kiszállítás. Végezetül, napjaink összekapcsolt világában a kábítószer-jelenség egyre inkább globális méreteket ölt. Ezt felismerve a nemzetközi közösség vállalta, hogy megerősíti fellépését, szorosabbra fűzi az együttműködést, és felgyorsítja a globális kábítószerhelyzet kezelésére irányuló közös kötelezettségvállalások végrehajtását az ENSZ Kábítószer-bizottsága által kiadott 2019. évi miniszteri nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően 3 .
A bűnszervezetek, amelyeknek több mint egyharmada közvetlenül érintett a kábítószer-kereskedelemben 4 , rendkívül jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A Covid19-világjárvány során a kábítószerek nagy mennyiségének tagállamok közötti mozgása a korlátozások ellenére is csaknem zavartalanul folytatódott 5 . A Covid19-cel kapcsolatos korlátozó intézkedések azonban átmeneti zavart okoztak a globális kábítószerpiacon, és egyes kábítószerek esetében hiányhoz és áremelkedéshez vezettek 6 . A közösségi kontaktusok korlátozása szintén zavarokat keltett Európában a kábítószer-terjesztés terén, az instabil helyzet pedig a középszintű beszállítók és forgalmazók közötti erőszak fokozódásához vezetett 7 . Ami a kábítószerek egészségügyi vonatkozásait illeti, a kábítószer-használók kezelésére és az ártalomcsökkentésre irányuló szolgáltatások iránti kereslet tovább növekedhet, miközben a kábítószer-fogyasztók ellátásának folytonossága egyes tagállamokban kihívást jelent a munkaerőhiány, a szolgáltatás zavarai és az intézmények bezárása miatt 8 . A helyzet gyorsan változik, ezért rendkívül fontos a jelenlegi világjárvány által a drogfogyasztókkal foglalkozó szolgálatokra, a kábítószer-használatra és a kábítószerpiac működésére gyakorolt lehetséges közép- és hosszú távú hatások korai szakaszban történő azonosítása és a megfelelő válaszintézkedések kidolgozása.
A 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia 9 és az ahhoz kapcsolódó két cselekvési terv 10 értékelése megerősítette, hogy a kábítószer-jelenséggel és annak kihívásaival továbbra is foglalkozni kell nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt. A megállapítások között említésre méltó, hogy a kábítószerek feketepiacával összefüggő biztonsági és egészségügyi szempontok továbbra is központi szerepet játszanak a kábítószer-jelenség általánosabb és horizontális elemeinek kezelésében 11 . A kábítószer elleni uniós stratégia keretében végzett eddigi munkára kell építenünk, a szakosodott uniós bel- és igazságügyi ügynökségek gyakorlatát követve, különösen a koordináció és az együttműködés, az aktív kommunikáció és elemzés, a nemzetközi színtéren folytatott megerősített párbeszéd és együttműködés, valamint a kábítószer-jelenség valamennyi aspektusának és a beavatkozások hatásának jobb megértése tekintetében. Az EU-nak drogpolitikai paradigmaváltásra van szüksége, ezért ez a program megerősíti a kábítószerekre vonatkozó uniós megközelítést, és ambiciózus drogpolitikai programot vázol fel a kézzelfogható és jelentős változások előmozdítása érdekében. Fokozza az erőfeszítéseket a drogpolitika valamennyi dimenziójában, különösen a biztonság terén, ahol erőteljesebb és konkrét intézkedéseket ír elő a fennálló hiányosságok kezelésére.
Az EU kábítószer elleni programját a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat keretében dolgozták ki. Alapját a 2013–2020-as időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégia és az ahhoz kapcsolódó két egymást követő cselekvési terv félidős 12 , illetve záróértékelése képezi. Foglalkozik a kábítószerekről szóló 2019. évi kiemelt uniós jelentésekben (a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja [EMCDDA] által kiadott éves európai kábítószer-jelentésben 13 , valamint az EMCDDA és az Europol által kiadott uniós kábítószerpiaci jelentésben 14 ), továbbá az UNODC globális kábítószer-helyzetről szóló jelentésében 15 leírt kábítószerhelyzettel. Az EU kábítószer elleni programjában említett adatok ezekből a jelentésekből származnak. A program figyelembe veszi továbbá a kábítószer-problémákra adott egészségügyi és szociális válaszokról szóló európai útmutatót 16 , amely áttekinti a kábítószer-használatra adott hatékony válaszok mibenlétére vonatkozó szakmai bizonyítékokat.
II.Az uniós drogpolitika céljai és vezérelvei
A kábítószer-kereskedelem és a tiltott kábítószerek használata terén Európában kialakult súlyos helyzetre való tekintettel az EU kábítószer elleni programja tényeken alapuló, integrált, kiegyensúlyozott és multidiszciplináris megközelítésbe helyezi a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű kábítószerhelyzetet.
Az EU kábítószer elleni programjának célja a polgárok védelme összehangoltabb intézkedések révén, amelyek: i. jelentős és mérhető hatást gyakorolnak a kábítószer-használatból és a kábítószerpiac működéséből eredő biztonsági és egészségügyi aggályokra; valamint ii. a probléma közvetlen és közvetett következményeit is kezelik, beleértve az erőszakkal és a súlyos bűncselekmények egyéb formáival való összefüggéseket, a kapcsolódó egészségügyi és társadalmi problémákat és a környezeti károkat, ugyanakkor ráirányítják a nyilvánosság és a politikai döntéshozók figyelmét ezekre a kérdésekre.
Az EU kábítószer elleni programja a következő irányadó elveken alapul:
a) Az Európai Unió alapját képező értékek és az uniós jog alapelvei: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a szolidaritás, a jogállamiság, a biztonság és az emberi jogok tiszteletben tartása.
b) Multidiszciplináris megközelítés: az EU kábítószer elleni programjának végrehajtásához elengedhetetlen, hogy valamennyi nemzeti szintű partner 17 , az uniós intézmények, szervek és ügynökségek (különös tekintettel az EMCDDA és az Europol továbbra is betöltött központi szerepére) 18 , valamint az ipari és civil társadalmi szervezetek a jövőben még szorosabb együttműködést folytassanak.
c) A program beágyazása az EU külső tevékenységébe: az EU kábítószer elleni programjának megközelítését és célkitűzéseit az EU külső tevékenységével összehangolt és integrált módon kell megvalósítani. A fenyegetések és a biztonsági kihívások alakulásával a belső és a külső biztonság egyre inkább összekapcsolódik. Az uniós polgároknak a kábítószerekkel kapcsolatos kihívásokkal szembeni védelméhez ezért az EU kábítószer elleni programjának célkitűzései és az EU külső fellépései közötti koherenciára és adott esetben szoros együttműködésre van szükség. A drogpolitika területét érintő uniós külső tevékenységet a közös felelősségvállalás, a multilateralizmus és az összehangolt globális fellépés egymást kiegészítő és kölcsönösen erősítő elveire kell alapozni 19 .
d) Tudományosan alátámasztott, tényeken alapuló válaszok és az innováció előmozdítása: erőfeszítéseket kell tenni a kutatás terén a prioritások meghatározása, a szinergiák és a koordináció megvalósítása, valamint az eredmények hatékony terjesztése érdekében. Törekedni kell az új technológiák kifejlesztésének, elfogadásának és alkalmazásának előmozdítására annak érdekében, hogy javuljon a kábítószerek feketepiacán tapasztalható tendenciák és fenyegetések nyomon követése, elemzése és kezelése csakúgy, mint a gyors változásokra való reagálást lehetővé tevő felkészültség.
Az EU kábítószer elleni programja politikai és stratégiai keretet biztosít a kábítószerekkel kapcsolatos biztonsági és népegészségügyi kihívásoknak az összes helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű releváns eszköz alkalmazása révén történő hatékony és átfogó kezeléséhez. Lehetővé kell tennie továbbá, hogy az EU egységesen lépjen fel a kábítószer elleni program tényeken alapuló, integrált, kiegyensúlyozott és multidiszciplináris megközelítésének előmozdítása során. Ez különösen fontos a harmadik országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel, valamint a többoldalú fórumok keretében folytatott párbeszéd és együttműködés megerősítése szempontjából.
Az EU kábítószer elleni programja az elkövetkező öt évre szólóan nyolc uniós drogpolitikai stratégiai prioritást határoz meg, amelyek három fő ágba csoportosíthatók. Először is, az EU kábítószer elleni programja előirányozza a megerősített biztonsági intézkedések átfogó csomagját, amely a tiltott kábítószer-kereskedelem valamennyi aspektusát felöleli a bűnszervezetektől kezdve a külső határok igazgatásán keresztül az EU-n belüli tiltott forgalmazásig és termelésig. Másodszor, foglalkozik a kábítószerek káros hatásainak megelőzésével és tudatosításával, ideértve a bűnözés erőszakos és egyéb formáival való összefüggéseket is. Harmadszor, a kábítószerekkel összefüggő ártalmak kezelése ugyanilyen fontos. Biztosítanunk kell, hogy a segítségre szorulók hatékony kezelésben részesüljenek, és hogy szilárd kockázat- és ártalomcsökkentési keret álljon rendelkezésre a kábítószer-használat negatív következményeinek mérséklésére mind a kábítószer-fogyasztók, mind családjuk és közösségük számára. Az EU kábítószer elleni új programja kifejezetten szorgalmazza a büntetés-végrehajtási intézetekben való kábítószer-használat kérdésének kezelésére irányuló kiegyensúlyozott és átfogó megközelítés érvényesítését, ez a terület ugyanis sajátos körülményei miatt stratégiai, strukturált és összehangolt megközelítést igényel.
Az EU kábítószer elleni programját kiegészíti az 1. mellékletben található kábítószer elleni cselekvési terv, amely konkrét operatív lépéseket és tevékenységeket irányoz elő a nyolc stratégiai prioritás végrehajtásának megkönnyítése céljából.
III.Stratégiai prioritások
a)Fokozott biztonság – a kábítószerpiacok megzavarása
1. Az uniós tagállamokban működő, az EU-ból származó vagy az EU-t célzó, kábítószer-kereskedelemben érintett, nagy kockázatot jelentő bűnszervezetek tevékenységének megzavarása és felszámolása, valamint az egyéb biztonsági fenyegetésekkel való összefüggések kezelése
A kábítószerpiacok határokon átnyúló jellegűek, és az azonosított, kábítószer-kereskedelemben érintett bűnszervezetek gyakran többféle bűncselekmény elkövetésében is részt vesznek. Az EU-ban az ilyen bűnözői csoportok több mint egyharmada közvetlenül jelen van a kábítószerpiacokon, és ezek mintegy kétharmada a tevékenységüket lehetővé tevő általánosabb bűncselekményekben – köztük a korrupcióban 20 és a pénzmosásban – is érintett. A tiltott kábítószer-kereskedelem más súlyos bűncselekményekkel is összefüggésbe hozható, például az emberkereskedelemmel 21 , a migránscsempészéssel, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével, valamint a hamisított, nem megfelelő minőségű, nem engedélyezett és kalózgyógyszerek forgalmazásával. Korlátozott számú esetben a terrorizmusfinanszírozáshoz/terrorizmushoz fűződő kapcsolat lehetősége is fennáll.
Ezért uniós szinten kiemelt figyelmet kell fordítani a kábítószer mennyisége vagy a nyereség nagyságrendje tekintetében jelentős műveletekre, valamint azokra, amelyek kisebb horderejűek ugyan, de az érintett kábítószerek – például szintetikus opioidok – hatásfoka miatt különösen károsak. Az ilyen műveleteket prioritásként kell kezelni, szinergiát teremtve a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklussal (EMPACT) 22 , amely árualapú megközelítést érvényesítve határozza meg, rangsorolja és kezeli a fenyegetéseket. Ezen túlmenően a bűnszervezetek folyamatos működése szempontjából fontos felső és középszintű célpontokat egyaránt prioritásként kell kezelni az ilyen csoportok felépítési struktúrájának megbontása érdekében. A lánc minden olyan szereplőjét meg kell célozni, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a bűnözői tevékenység folytonosságának biztosításához.
Másodszor, nagy hangsúlyt kell fektetni a kábítószer-kereskedelemből és az ahhoz kapcsolódó bűncselekményekből származó hatalmas nyereségek nyomon követésére, befagyasztására és elkobzására, ezáltal ellehetetlenítve a bűnszervezetek számára, hogy a jövőben bűncselekményekben vegyenek részt, és beszivárogjanak a legális gazdaságba. A kábítószer-kereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében biztosítanunk kell, hogy az illegális nyereség ne kerüljön vissza a kábítószer-ellátási láncba, és ne tegye lehetővé az olyan bűnözői magatartásokat, mint a korrupció és az erőszak, sem pedig a súlyos és szervezett bűnözés más formáit, például az emberkereskedelmet vagy a terrorizmust. Ezenkívül fontolóra kell venni a kábítószer-kereskedelmet lehetővé tevő eszközök – például a kábítószer-laboratóriumokban kábítószer-előállítás céljából használt felszerelések, a tűzfegyverek, a hamisított dokumentumok és a titkosítási technológiák – bűncselekményi célú felhasználásának korlátozására irányuló intézkedéseket is. Végezetül a lefoglalt és elkobzott eszközök és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek felhasználhatók a kábítószer-kínálatot és -keresletet csökkentő intézkedések támogatására.
Harmadszor, meg kell erősíteni és strukturáltabbá kell tenni a kábítószerek származási és tranzitországaival, illetve -régióival és az érintett regionális szervezetekkel folytatott együttműködést, többek között további célzott támogatás és együttműködési programok révén, amelyek szisztematikusan bevonják az érintett uniós ügynökségeket – különösen az Europolt és az EMCDDA-t – a kábítószer-bűnözés megelőzésébe és a bűnüldözési együttműködésbe, valamint a szervezett bűnözés egyéb formáival való összefüggések kezelése révén. Fontos, hogy az Europol és az EMCDDA rendelkezzen az ahhoz szükséges erőforrásokkal, hogy támogatni tudja a tagállamok drogpolitikai operatív intézkedéseit. Ezzel összefüggésben az EMPACT operatív intézkedéseit is meg kell erősíteni. A nemzetközi bűnüldözési és kábítószer-megfigyelő központok együttműködésének előmozdításán és támogatásán túl az e prioritás keretében hozott intézkedések folyamatosan igyekeznek javítani a szervezett bűnözés kiváltó okainak és fő mozgatórugóinak kezelését, valamint a helyi közösségek rezilienciáját.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
1.1. Az EU-ban és a határokon átnyúló kábítószerpiacokon tevékenykedő, magas kockázatú bűnszervezetek elleni fellépés, valamint a bűnözői üzleti modellek felszámolása, különösen azoké, amelyek elősegítik a különböző bűnszervezetek közötti együttműködést. 1.2. A kábítószerpiacokon részt vevő bűnszervezetek jövedelme és eszközei, valamint az elkobzott javak társadalmi újrafelhasználása. 1.3. Harmadik országokkal vagy régiókkal folytatott nemzetközi együttműködés és az érintett uniós ügynökségek bevonása. |
2. A kábítószerek és kábítószer-prekurzorok tiltott nagykereskedelmének jobb felderítése az uniós belépési és kilépési pontokon
Az EU kábítószerpiacait globális és regionális szempontból egyaránt meg kell vizsgálni 23 . A különböző régiók sajátos kihívásokkal néznek szembe, amelyek egyes tengeri, szárazföldi vagy légi be-, illetve kilépési pontokat kiemelt fontosságúvá tesznek a kábítószerek és prekurzorok – köztük az új és nem ellenőrzött vagy nem nyomon követett prekurzor vegyi anyagok – tiltott nagykereskedelme tekintetében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett dizájner prekurzorokra 24 , mivel ezeket a vegyi anyagokat jelenleg túlnyomórészt a szintetikus kábítószerek tiltott előállítására használják az EU-ban, ami különleges kihívást jelent a bűnüldöző hatóságok számára. A kábítószer konténerekben vagy rakományként való szállításakor használt be- és kilépési pontok (csomópontok) zavart okozhatnak az uniós kereskedelemben, fokozhatják a korrupciót, és alááshatják a jó kormányzást. Emellett az EU külső (tengeri, szárazföldi és légi) határainak vannak olyan eredendően sebezhető pontjai, amelyeket a kábítószer-kereskedők saját javukra fordíthatnak. Az uniós határokat övező tengeri és légi közlekedési zónák stratégiai jelentőséggel bírnak a kábítószer-kereskedők által elkövetett visszaélések nyomon követése szempontjából. Az EU külső határainak több mint 70 %-a tengeri határ.
Ezért az EU-ban a nagybani kábítószer-kereskedelem csomópontjaként használt főbb kikötőket, repülőtereket és szárazföldi be- és kilépési pontokat fel kell venni a kábítószer-kereskedelmet célzó sürgős intézkedések listájára. Az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a konténerekre és a rakományra vonatkozó fokozott vámügyi kockázatelemzést, a profilalkotást, a hírszerzési információk megosztását, valamint az érintett uniós ügynökségek, a tagállamok bűnüldöző szervei, vám- és határellenőrzési szervei és a partnerországok illetékes ügynökségei közötti hatékony együttműködést. A kábítószer-csempészet elleni küzdelem szempontjából döntő fontosságúnak bizonyult a vámügyi és rendőri hatóságok közötti fokozott információcsere és szorosabb együttműködés. Figyelmet kell fordítani továbbá az e csomópontokra vonatkozó korrupcióellenes intézkedések továbbfejlesztésére és kiterjesztésére, valamint a hatékony beavatkozások esetleges helyettesítő hatásának felismerésére.
Ezen túlmenően fontos nyomon követni a tengeri, szárazföldi és légi határokat a kábítószer-kereskedelemmel összefüggésbe hozható tiltott határátlépések tekintetében. Ezen a területen a tagállamokkal együttműködve meg kell erősíteni az EU valamennyi külső határával kapcsolatos helyzetismereti tevékenységeket, többek között a Frontexen belül is. Prioritásként kell kezelni a légi és tengeri határokat az eredendő sebezhetőségek, a korlátozott ellenőrzés, valamint az általános célú légi közlekedési 25 tér, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger stratégiai jelentősége miatt. A Covid19-világjárvány idején a tengeri szállítás viszonylag zökkenőmentesen folytatódott, és az Európába irányuló nagykereskedelmi kábítószer-szállításban részt vevő bűnszervezetek továbbra is igénybe tudták venni a tiltott kereskedelem csatornáit 26 . Meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni az olyan tevékenységeket, mint például a tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlege (MAOC-N) által végzett munka – ilyen az EU ismert kritikus tengeri határait és légterét körülvevő nyílt tengeren, illetve légtérben gyaníthatóan tiltott kábítószereket szállító hajók és légi járművek ellenőrzése azzal a céllal, hogy az első uniós kikötőbe való megérkezéskor vagy még azt megelőzően feltartóztassák azokat. Ebben az összefüggésben az általános célú légi közlekedési tér is kockázatot jelent az EU biztonságára nézve, és a kábítószer-kereskedők egyre inkább visszaélnek vele, miközben ellenőrzése továbbra sem kielégítő. A tengeri és légi közlekedés területén folytatott nemzetközi együttműködés a továbbiakban is kulcsfontosságú lesz a tagállamok és a határbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökségek jobb felderítési és valós idejű cselekvési kapacitása szempontjából.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
2.1. Az EU-ba irányuló és az EU-ból kiinduló, a kialakult kereskedelmi (törvényes) csatornákon lebonyolított kábítószer-csempészet. 2.2. Az uniós határok illegális vagy be nem jelentett átlépése. |
3. A közepes és kis volumenű kábítószer-forgalmazásra használt logisztikai és digitális csatornák hatékony nyomon követésének fokozása, valamint az e csatornákon keresztül csempészett tiltott anyagok lefoglalásának előmozdítása, szoros együttműködésben a magánszektorral
A kábítószerpiac egyre nagyobb mértékben használja ki a digitális technológiákat. A látható webes és a kódolt virtuális piacokat egyaránt használják online kábítószer-értékesítésre, csakúgy, mint a közösségi médiát és a mobilalkalmazásokat. E technológiák alkalmazása jelentősen megkönnyítette a kábítószerek, az új pszichoaktív anyagok, a prekurzorok és a kábítószer-előállításhoz szükséges berendezések forgalmazását, és új kihívásokat teremtett a bűnüldözés és a népegészségügy számára. A postai és expressz szolgáltatásokat kihasználó kábítószer-kereskedelem valamennyi tagállamot érinti, és számos országban megfigyelhető a kábítószert tartalmazó levelek és csomagok számának számottevő növekedése 27 . A postai küldemények konkrét útvonala igen eltérő lehet, ideértve a forrástól a célállomásig tartó közvetlen útvonalakat, illetve az uniós tranzitközpontokon és az Unión kívüli helyszíneken keresztüli továbbítást is. Ezek a postai küldemények származhatnak az EU-n belülről vagy az EU külső határain túlról.
Következésképpen jobb és összehangoltabb nyomon követésre és elemzésre van szükség a kábítószerek közösségimédia-platformokon, mobilalkalmazásokon és internetes/kódolt virtuális piacokon 28 keresztüli hozzáférhetősége, valamint az online fizetések (beleértve a kriptovalutákat) és a titkosított digitális kommunikáció használata kapcsán felmerülő veszélyek tekintetében. Ebben az összefüggésben fokozni kell a magánszektorral való együttműködést.
Másodszor, szigorúbban kell ellenőrizni a tiltott anyagokat tartalmazó szállítmányokat, szoros együttműködésben a postai és expressz szolgáltatásokkal. Érdemes lehet felmérni az új technológiák és a mesterséges intelligencia szerepét az ellenőrzések és eljárások – köztük a postai küldeményekre 29 vonatkozó kockázatértékelés – javításában, és megfontolni a fejlett elektronikus adatok teljes körű bevezetésének lehetőségét a fő (nemzetközi és uniós) származási országokban feladott valamennyi tétel tekintetében.
Harmadszor, a határokon átnyúló vasúti összeköttetések, a folyami közlekedési csatornák, valamint az általános célú légi közlekedési tér potenciálisan kábítószer-kereskedelmi célokra is felhasználható, ám a bűnüldöző szervek általi ellenőrzésük jelenleg nem megfelelő. Jobb helyzetismeretre van szükség a kisebb tengeri kikötőkre, a folyami kikötőkre, a kis/helyi repülőterekre és a vasútállomásokra vonatkozó nyomon követés, illetve célzott, kockázatalapú vizsgálatok megerősítéséhez.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
3.1. Digitalizált kábítószerpiacok. 3.2. Postai és expressz szolgáltatások. 3.3. Transzeurópai vasúti és folyami csatornák, valamint az általános célú légtér. |
4. A kábítószer-előállítás és -feldolgozás felszámolása, a kábítószer-prekurzorok tiltott kábítószer-előállítás céljából történő eltérítésének és kereskedelmének megelőzése, valamint az illegális termesztés felszámolása
A kábítószer-előállítás egészségügyi és biztonsági kockázatokhoz, valamint környezeti károkhoz vezet. A kábítószer-előállítás megakadályozása Európában és a partnerországokban jelentősen hozzá fog járulni ahhoz, hogy csökkenjen az EU belső piacára, illetve az exportra szánt kábítószerek kínálata és hozzáférhetősége. Az EU a szintetikus kábítószerek és a kannabisz előállításának jelentős helyszíne, ami szintén környezetkárosító hatással jár a vegyi hulladék lerakása révén, és kockázatot jelent mind az előállításban érintettek, mind pedig a termelés helyén élő közösségek számára. A szintetikus kábítószerek előállítása során évente keletkezett több tonnányi vegyi hulladékot illegális lerakóhelyekre szállítják. Becslések szerint például 1 kg amfetamin előállítása során 20–30 kg hulladék keletkezik 30 . Egyes prekurzorok alternatív vegyi anyagokból történő előállítása szintén jelentős mennyiségű hulladékot termel, még a szintetikus kábítószerek előállításának folyamatát megelőzően.
Ilyen körülmények között a bűnüldöző hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a szintetikus kábítószereket előállító tiltott laboratóriumok felderítése és felszámolása, valamint az EU-ban előállított kábítószerek kivitelének megakadályozása érdekében. A környezeti károk tekintetében alapvető fontosságú a szintetikus kábítószerek előállítása során keletkező vegyi hulladékkal összefüggő környezeti hatások, egészségügyi veszélyek és költségek kezelése, amint azt az EMPACT is hangsúlyozza. A környezet általános károsodásának mértéke magasnak számít, de további beruházásokra van szükség a nyomon követés és a kutatás terén, hogy jobb képet alkothassunk az e területet érintő egyre növekvő kihívásokról 31 . Végezetül, a kábítószer-prekurzorok eltérítésével és a dizájner prekurzorok fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel európai szinten kell foglalkozni.
Másodszor, egyre több kannabisztermesztésre használt területet fedeznek fel és számolnak fel az EU-n belül vagy annak közvetlen szomszédságában 32 . A bűnüldöző hatóságoknak javítaniuk kell fellépésüket a tiltott kábítószerek termesztése elleni hatékonyabb küzdelem érdekében. Emellett a tiltott kábítószerek – különösen a heroin előállítására szánt ópiummák, illetve a kokaintermelésre szánt kokacserje – harmadik országokban történő, potenciálisan az EU-t érintő következményekkel járó termesztésével is foglalkozni kell, mégpedig az alternatív fejlesztési intézkedések erőteljesebb előmozdítása révén: a tiltott kábítószerre épülő gazdaságok létrejötte mögött meghúzódó kiváltó okok kezelését integrált megközelítésbe kell helyezni, amely ötvözi a vidékfejlesztésre, a szegénység enyhítésére, a társadalmi-gazdasági fejlődésre, a földhöz, illetve a földtulajdon- és földhasználati jogokhoz való hozzáférés előmozdítására, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, valamint a jogállamiság, a biztonság és a jó kormányzás ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket és a nemek közötti egyenlőség melletti elkötelezettséget. Figyelemmel kell kísérni az esetlegesen felmerülő új veszélyeket is, mint például az efedrin és a pszeudoefedrin hagyományos ópiumtermelő régiókban termesztett növényekből történő kivonásán alapuló metamfetamin-előállítás, valamint a hagyományos növényi alapú gyógyszerek, például a kannabisz és a koka új, módosított vagy nagyobb hatásfokú törzseinek bevezetése, és fel kell mérni ezeknek az EU-ra gyakorolt lehetséges hatásait.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
4.1. Szintetikus kábítószerek előállítása és környezeti károk. 4.2. Kábítószernövény-termesztés az EU-ban és azon kívül. |
b)Megelőzés és tájékoztatás
5. A kábítószer-fogyasztás megelőzése, a bűnmegelőzés javítása, valamint a kábítószerek polgárokra és közösségekre gyakorolt káros hatásainak tudatosítása
A kábítószerek iránti kereslet egyre nő. A kábítószerpiac illegális jellegéből következően a kábítószer-fogyasztók számos ártalomnak lehetnek kitéve, amelyek családjukat és közösségüket is érinthetik. Ezért elengedhetetlenek az átfogó megelőzési és tájékoztató kampányok. Már jelenleg is számos olyan program létezik, amely a korai felismerésre és beavatkozásra, az egészséges életmód népszerűsítésére és a megelőzésre irányul, ideértve a különböző uniós alapokból finanszírozott kezdeményezéseket is 33 . További stratégiákra van azonban szükség a lakosság rezilienciájának növelése, valamint a legkiszolgáltatottabbak megcélzása érdekében. A már működő programok ellenére ezek a stratégiák egyes területeket nem fednek le, vagy olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyek hatékonyságát nem támasztják alá megbízható adatok. A kábítószer-kereskedelemből eredő erőszak – beleértve az emberölést is – csakúgy, mint a nyílt kábítószerpiacok működése, fokozza a bizonytalanság érzését a közösségeken belül. A kábítószerrel kapcsolatos emberölésekre vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy ez a jelenség az EU több országában is jelentős méreteket öltött 34 . A bűnszervezetek által alkalmazott képlékeny üzleti modell miatt egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az európai kábítószerpiac a közösségeinkben fokozódó erőszak és az EU-n belüli korrupt gyakorlatok mozgatórugójává válik. A Covid19-cel kapcsolatos korlátozó intézkedések tovább súlyosbíthatják ezt a tendenciát, és fokozhatják a kábítószer-kereskedelemben érintett bandák közötti versengést.
Ennek megfelelően prioritásként kell kezelni az olyan csoportokra irányuló megelőző és támogató intézkedéseket, amelyek ki vannak téve a kábítószer-használat kockázatának, illetve amelyekben kábítószer-fogyasztási minták vannak kialakulóban. Az intézkedéseket egyrészt a kockázatoknak leginkább kitett személyekre, másrészt pedig a bizonyítottan hatékony megközelítésekre vonatkozó tudományos eredmények figyelembevételével kell kidolgozni. A megelőzést célzó tevékenységek fontos célcsoportjai lesznek az iskolák és a fiatalok. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a különösen veszélyeztetettként azonosított csoportokra, köztük a gyermekekre, az olyan családokban élő fiatalokra, ahol a szülőknél már felmerültek drogfogyasztási problémák, a mentális zavarral élőkre, a krónikus fájdalom/fáradtság szindrómák különböző formái által érintettekre, a hajléktalanokra, a migránsokra és a kísérő nélküli kiskorúakra, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben lévő fiatalokra. A kábítószer-problémáknak kitett nők szükségleteit ugyancsak figyelembe kell venni.
Másodszor, fontos tisztában lenni a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények hatásával, és fellépni az ilyen bűncselekmények – például az erőszak és a megfélemlítés – és a korrupció, valamint az ezekhez kapcsolódó, a legális gazdaságra gyakorolt negatív hatás ellen. Küzdeni kell továbbá a kiszolgáltatott csoportok és a kábítószer-problémákkal küzdő személyek bűnszervezetek általi kizsákmányolása ellen. Az e fenyegetések elleni fellépés és azok megelőzése jelentős kihívás, amely uniós szinten és számos ágazatra kiterjedően összehangolt cselekvést igényel.
Harmadszor, a célzott tájékoztatás – többek között az egészséges életmód népszerűsítése a fiatalok, a gyermekek és a kiszolgáltatott csoportok körében – nagymértékben hozzájárulhat a lakosság kábítószer-problémákkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez. A tájékoztatás céljai között szerepelhet a kábítószer és általában véve a függőség hatásaival kapcsolatos általános tájékozottság javítása. A kábítószer-használathoz kapcsolódó megbélyegzéssel is érdemes foglalkozni, különösen mivel az negatív hatással lehet a kábítószer-fogyasztók mentális és fizikai egészségére, és az orvosi segítség igénybevételének akadályává válhat. A kábítószerekkel kapcsolatos hatékony tájékoztatásnak gyermekbarátnak kell lennie, hogy a gyermekek jobban megértsék a drogfogyasztás veszélyeit és hosszú távú következményeit. A tájékoztató kampányoknak teljes mértékben ki kell használniuk az új és innovatív digitális kommunikációs csatornákat, igazodniuk kell a helyi társadalmi környezethez és a célcsoportok igényeihez, továbbá tudományos bizonyítékokon és értékeléseken kell alapulniuk.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
5.1. Megelőző intézkedések a kábítószernek való kitettség csökkentése, valamint a hosszú távú problémák/függőség veszélyének leginkább kitett csoportok védelmének és rezilienciájának fokozása céljából. 5.2. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, különös tekintettel az erőszak megelőzésének és a korrupció korlátozásának szükségességére. 5.3. A reziliencia növelése és a megbélyegzés visszaszorítása. |
c)A kábítószerekkel összefüggő ártalmak kezelése
6. A drogfogyasztás káros hatásainak kitett személyek egészségügyi és rehabilitációs igényeit kielégítő kezelési lehetőségekhez való hozzáférés javítása
A problémás szerhasználat krónikus és gyakran ismétlődő állapot, amely nemcsak az érintett személynek, hanem családjának és a szélesebb közösségnek is jelentős kárt okozhat. A kábítószer-fogyasztók körében gyakori jelenség a polidroghasználat, ami növelheti az egészségügyi kockázatokat és megnehezítheti a hatékony beavatkozások végrehajtását. A függővé vált kábítószer-fogyasztók körében elterjedtek a mentális egészségi problémák és a fizikai komorbiditások, és sokan nehézségekbe ütköznek rendes munkájuk vagy biztonságos lakhatásuk fenntartása terén. Számos országban azonban még mindig rendkívül korlátozottan férhető hozzá a kábítószer-használók kezelése, és különböző akadályok gátolják a kezelés elterjedését 35 . Azt is fontos felismerni, hogy a kábítószer-használók kezelésének ki kell egészülnie más egészségügyi és szociális támogató szolgáltatásokkal. Olyan átfogó és integrált szolgáltatásokra van szükség, amelyek a szerhasználatot egészségügyi problémaként ismerik el, és amelyek számos más egészségügyi és szociális támogató szolgáltatásra is támaszkodnak, például a lakhatási, a foglalkoztatási vagy az oktatási szükségletek terén. Ez a Covid19-világjárvány társadalmi és gazdasági hatása miatt még fontosabb lesz.
Ezen okok miatt a kezeléshez való hozzáférés akadályainak felszámolása érdekében biztosítani kell, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatások kellőképpen rendelkezésre álljanak, és megfeleljenek az ügyfélcsoportok igényeinek. A hozzáférés akadályainak mérséklésekor figyelembe kell venni a célcsoport alapvető jellemzőit, például a demográfiai tényezőket (pl. életkor, nem, oktatási és kulturális háttér), a helyzeti tényezőket (pl. szegénység, családi körülmények, társadalmi réteg, migráció) és a személyes tényezőket (pl. fizikai és mentális egészség, pszichológiai jóllét). Meg kell vizsgálni a gyermekek sajátos szükségleteihez igazodó tanácsadás és kezelés lehetőségeit is.
Másodszor, intézkedéseket kell hozni azon akadályok jobb azonosítása és kezelése érdekében, amelyekkel a nők 36 szembesülnek a kezelési és rehabilitációs szolgáltatásokban való szerepvállalásuk és folyamatos tevékenységük során. Ide tartoznak a családon belüli erőszak, a trauma, a megbélyegzés, a fizikai és mentális egészséggel kapcsolatos problémák, valamint a terhességgel és a gyermekgondozással összefüggő kérdések, amelyeket a fent említett demográfiai, helyzeti és személyes tényezők tovább súlyosbíthatnak. A hatékony szolgáltatásnyújtásnak tekintettel kell lennie a kábítószer-problémákkal küzdő nők sajátos szükségleteire és élettapasztalatára, és fel kell ismernie, hogy a kábítószer-fogyasztási minták és a problémák eltérhetnek a férfiak esetében tapasztaltaktól, ideértve a vényköteles gyógyszerek használatával kapcsolatos aggályok gyakoribb előfordulásának lehetőségét is. Mérlegelni kell továbbá a kizárólag nőknek szóló szolgáltatási megoldásokat vagy az egyedi rendelkezések egyéb formáit, például a szoros munkapartnerség kialakítását az egészségügyi szolgáltatókkal, valamint a kiszolgáltatott nőkkel vagy a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szolgálatokkal.
Harmadszor, el kell ismerni a kábítószer-fogyasztók nyilvánvaló sokféleségét, és lépéseket kell tenni olyan szolgáltatások nyújtása érdekében, amelyek képesek kezelni ezt a sokféleséget és tükrözni a különböző csoportok problémás kábítószer-használattal kapcsolatos igényeit. Az összetettebb igényekkel rendelkező konkrét csoportok közé tartoznak a következők: a tartósan szerhasználó idősek, a komorbid mentális egészségi és drogproblémákkal küzdő személyek, a hajléktalanok és a kiszolgáltatott nők. Az e csoportokkal való hatékony együttműködéshez olyan egészségügyi ellátási modellekre van szükség, amelyek elismerik az egészségügyi és szociális szolgáltatók, valamint a betegek/gondozók csoportjai közötti szolgálatközi partnerségek szükségességét.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
6.1. Az egyéni szükségleteken alapuló kezelési és rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetősége és lefedettsége. 6.2. A nők sajátos igényeihez igazodó kezelés. 6.3. Megfelelő ellátási modellek az összetettebb szükségletekkel rendelkező csoportok számára. |
7. A kockázat- és ártalomcsökkentő beavatkozások hatékonyságának fokozása a kábítószer-használók és a lakosság egészségének védelme érdekében
A kábítószer-fogyasztók és a lakosság droghasználattal összefüggő ártalmakkal szembeni védelméhez létre kell hozni a lehetséges ártalmak és kockázatok különböző területeit felölelő beavatkozási keretet, amely idővel hozzájárulhat a jobb egészségügyi és társadalmi eredmények eléréséhez. Az e területre irányuló beavatkozások fontos potenciális céljai közé tartoznak az intravénáskábítószer-fogyasztók körében a HIV/AIDS vagy a vírushepatitis fertőzési kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések, a túladagolás megelőzése, valamint a kábítószer-fogyasztókat kevésbé kockázatos magatartásra és az egészségügyi és biztonsági célkitűzések tiszteletben tartására ösztönző megközelítések. A kábítószer-használatnak a még fejlődésben lévő fiatalok, például a serdülők agyára gyakorolt hosszú távú hatásai szintén fontos kérdéseket vetnek fel. Meg kell erősíteni a közúti balesetek kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket a kábítószer, illetve a kábítószer és alkohol együttes hatása alatt történő járművezetés terén. Az ártalomcsökkentési keretnek a kényszerítő intézkedések helyett előnyben kell részesítenie az alternatív megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a szerhasználat szintjének mérsékléséhez, csökkenthetik az ismételt jogsértések arányát, valamint enyhíthetik a pénzügyi és adminisztratív terheket és a társadalmi költségeket.
Erre válaszul ki kell terjeszteni az ártalomcsökkentésre irányuló kezdeményezéseket. A tű- és fecskendőprogramok, az opioidhelyettesítő kezelés, az ellenőrzött fogyasztói szobák és más innovatív, bizonyítottan eredményes ártalomcsökkentő intézkedések, valamint a hepatitisz C vírus (HCV) hozzáférhető tesztelése hatékony beavatkozások lehetnek, amelyek megelőzik a vérrel terjedő fertőzéseket az intravénáskábítószer-fogyasztók körében. E kulcsfontosságú beavatkozások a HIV/AIDS-járvány és a vírushepatitis mint közegészségügyi veszély felszámolását célozzák az intravénáskábítószer-fogyasztók körében, mivel megelőzik az új fertőzéseket, egyúttal pedig lehetőséget nyújtanak a magas kockázatú népességcsoportok vizsgálatokba és ellátásba történő bevonására.
Másodszor, az orvosi rendelvényhez kötött, ellenőrzött szerekkel való visszaélés a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű, illetve származású és bármely közösséghez tartozó embereket érintheti. Különös aggodalomra ad okot az a jelenség, hogy az opioidfüggőség kezelésére használt helyettesítő gyógyszereket a gyógyszeres kezelésben való tervezett felhasználás helyett nem orvosi célokra térítik el, vagy a kábítószerek feketepiacán értékesítik. Ugyanakkor a más pszichoaktív gyógyszerekkel – különösen a fájdalomcsillapítókkal – való visszaélés lehetősége is aggályos terület. Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a gyógyászati anyagokat olykor illegálisan állítják elő vagy szerzik be online forrásokon keresztül, az EU-n kívülről. Az eltérített anyagok használata halálos és nem halálos túladagolással, valamint a függőség – gyakran opioidfüggőség – gyakoribb előfordulásával hozható összefüggésbe. Ugyanakkor fontos, hogy az e területre vonatkozó megközelítések biztosítsák a gyógyszerek és egyéb ellenőrzött anyagok megfelelő terápiás és tudományos célokra való rendelkezésre állását.
Harmadszor, a harmadik országokkal, a régiókkal és az érintett regionális szervezetekkel folytatott együttműködés keretében foglalkozni kell a kábítószer-probléma egészségügyi vonatkozásaival is, különös tekintettel a kereslet és a kínálat csökkentésére irányuló beavatkozásoknak a kábítószer-fogyasztókra és a lakosságra gyakorolt hatására. A kezelésnek, az ártalomcsökkentésnek és a kényszerítő szankciók alternatíváinak állandó napirendi pontként kell szerepelniük a harmadik országokkal vagy régiókkal folytatott drogpolitikai párbeszédek napirendjén, amennyiben még nem hoztak megfelelő intézkedéseket.
Negyedszer, a kábítószer hatása alatt történő járművezetés közlekedésbiztonsági probléma, mivel csökkenti a járművezetési képességet és növeli a balesetek kockázatát. További erőfeszítésekre van szükség a kábítószer hatása alatt álló járművezetők tesztelésének javítása érdekében. Emellett tájékoztató kampányok keretében fel kell hívni a figyelmet a kábítószeres befolyás alatti járművezetés kockázataira. E területen további kutatási és fejlesztési munkát kell végezni a hatékony szakpolitikai és operatív válaszok azonosítása és értékelése érdekében, beleértve a tesztelési módszerek és az olcsóbb kábítószer-felderítési eszközök kifejlesztését is.
Ötödször, bár minden tagállam alkalmaz legalább egy olyan intézkedést, amely a kényszerítő szankciók alternatívájának tekinthető 37 , fokozni kell az erőfeszítéseket, és általánossá kell tenni a kábítószer-fogyasztó bűnelkövetőkre vonatkozó kényszerítő szankciók hatékony alternatíváinak alkalmazását. Ezen a területen átfogóbb és mélyrehatóbb adatokra van szükség.
Hatodszor, a túladagolás és a kábítószer-használattal összefüggő elkerülhető halálozás egyéb formái jelentik a kábítószer-használat legfőbb ártalmait 38 . A kábítószer-túladagolási esetek csökkentését célzó hatékony beavatkozás továbbra is a jelenlegi válaszintézkedések nagy hiányossága, és a halálos kimenetelű kábítószer-túladagolások száma sok országban változatlanul magas, sőt egyes országokban tovább emelkedik. Annak ellenére, hogy a közelmúltban potenciálisan jelentős előrelépések történtek, például az opioid antagonisták – mint a naloxon – szélesebb körű használata terén, elengedhetetlen, hogy túladagolás esetén biztosított legyen a hozzáférhetőség, illetve a kezelés vagy a beavatkozás során történő megfelelő felhasználás előmozdítása. Emellett a túladagolás miatti halálesetekre vonatkozó átfogó adatok előállítása EU-szerte kihívást jelent, többek között a következetesen alacsony bejelentési arány, a toxikológiai kapacitások hiánya és a bejelentési késedelmeket eredményező regisztrációs eljárások miatt.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
7.1. Kábítószerrel kapcsolatos fertőző betegségek. 7.2. Gyógyszerekkel való visszaélés és az ellenőrzött anyagokhoz való, kizárólag orvosi és tudományos célú hozzáférés, valamint az ilyen anyagok lehetséges eltérítése. 7.3. Nemzetközi együttműködés a kábítószer-fogyasztók egészségének védelme érdekében. 7.4. Kábítószer hatása alatt történő járművezetés. 7.5. A kényszerítő szankciók alternatívái. 7.6. Túladagolás és kábítószer-fogyasztással összefüggő halálesetek. |
8. A börtönökben előforduló kábítószer-használat kiegyensúlyozott és átfogó megközelítésének kialakítása (a kereslet csökkentése és a kínálat korlátozása)
A kábítószer-fogyasztók a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyek jelentős részét teszik ki. A fogvatartottak többsége élete során már használt tiltott kábítószert, és sokukat krónikus és problémás kábítószer-fogyasztási minta jellemzi. Bár egyesek a szabadságvesztéskor abbahagyják vagy csökkentik kábítószer-használatukat, mások a börtönbüntetés során kezdenek kábítószert használni vagy károsabb magatartást tanúsítani. A jelentős mértékű kábítószer-problémák mellett a fogvatartottak egészségi állapota is rosszabb, mint az általános népességé, a vérrel terjedő fertőzések előfordulási gyakorisága nagyobb, és a mentális betegségek aránya is magas. Az opioidhasználók esetében a szabadlábra helyezést követő időszakban lényegesen megugrik a halálos túladagolás veszélye a nagyarányú visszaesés és az alacsonyabb opioidtolerancia miatt. Azonosítani kell és fel kell számolni a kábítószer börtönökbe való eljutását lehetővé tévő szerteágazó csatornákat, valamint az azok fenntartásában érintett szereplők tevékenységét.
A büntetés-végrehajtási intézetekben és a szabadlábra helyezést követően is biztosítani kell a kábítószer-fogyasztó bűnelkövetők kezelésének, rehabilitációjának és felépülésének folyamatosságát, valamint támogatni kell a társadalomba történő visszailleszkedésüket. Az egyes tagállamok és büntetés-végrehajtási intézetek sajátosságaihoz igazodó ellátási modellek, valamint a pártfogó felügyelet folyamatosságának kialakítása alapvető fontosságú lehet ahhoz, hogy a fogvatartottak számára elérhető legyen a személyes felépülésükkel kapcsolatos céljaik eléréséhez szükséges támogatás a börtönökben, hogy csökkentsék a kockázatokat, és hogy előmozdítsák a kezelési és rehabilitációs szolgálatokkal való folyamatos együttműködést a szabadlábra helyezést követő időszakban is.
Másodszor, prioritásként kell kezelni a kábítószerek (és más illegális tárgyak) börtönökbe juttatását lehetővé tévő csatornák felszámolását, valamint az e csatornák működtetésében részt vevő személyek azonosítását. Ebben az összefüggésben a bűnüldözéssel való együttműködés, az információk megosztása, a korrupció elleni fellépés, a hírszerzés és a kábítószer-tesztelés képezheti a hatékony beavatkozás alapját.
|
Kezelendő prioritási területek: |
|
8.1. Az ellátás folyamatossága a börtönökben és a pártfogó felügyelet 8.2. A kábítószer-kínálat korlátozása a börtönökben. |
IV.Az EU kábítószer elleni programjának irányítása, végrehajtása és nyomon követése
Az EU kábítószer elleni programja kiegészül az azonos időszakra vonatkozó kábítószer elleni cselekvési tervvel, amely konkrét operatív lépéseket és tevékenységeket rendel hozzá a program stratégiai prioritásaihoz. A kábítószer elleni cselekvési terv az EU kábítószer elleni programjában kitűzött célok megvalósításához szükséges belső és külső szempontokat egyaránt magában foglalja. Annak érdekében, hogy a kábítószer-jelenség összefüggésében javuljon a biztonság és az egészség, a kábítószer elleni cselekvési tervben előirányzott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a biztonsági unióra vonatkozó stratégia és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend releváns céljainak végrehajtásához is.
Az 1. ábra bemutatja a drogpolitika fő szereplőit, akik a következő területeken tevékenykednek: a kábítószer elleni uniós program szakpolitikai prioritásainak meghatározása, illetve az ahhoz való hozzájárulás; végrehajtás: taktikai és operatív kérdések – a kábítószer elleni cselekvési tervben prioritásként azonosított fellépések végrehajtásával kapcsolatban; nyomon követés – az elért eredmények számbavételének támogatása; valamint a végrehajtás összehangolása.
Szorosabb koordinációra van szükség az uniós intézményeken, szerveken, az érintett uniós ügynökségeken, a tagállamokon és a civil társadalmon belül, illetve e szereplők között. Emellett a kábítószer elleni uniós program megközelítésének és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében fokozni kell a nemzetközi együttműködést az EU, a harmadik országok és régiók, valamint a nemzetközi szervezetek és szervek között, továbbá többoldalú szinten is 39 . Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) kulcsszerepet játszik ezen erőfeszítések támogatásában, többek között az uniós küldöttségek és a közös kül- és biztonságpolitika (KBVP) olyan eszközei révén, mint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) missziói és műveletei, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel/biztonsággal foglalkozó szakértők hálózata.
Emellett biztosítani kell a drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórummal való együttműködést a kábítószer elleni politikák uniós és nemzetközi szintű végrehajtása és értékelése, valamint a kidolgozásukhoz szükséges tényadatok és információk összegyűjtése terén.
Mielőtt az EU kábítószer elleni programja 2025-ben véget érne, az Európai Bizottság független értékelést fog végezni a programról és a cselekvési tervről, figyelembe véve az irányításban részt vevő valamennyi szereplőtől és a többi érdekelt féltől kapott információkat, hogy az eredmények függvényében alakíthassa a jövőbeli uniós drogpolitikát.
1. ábra: Négy irányítási szint
A forrásokat arányosan kell elosztani azon stratégiai prioritások, területek és beavatkozások között, amelyek uniós, nemzeti és helyi szinten a legnagyobb valószínűséggel segítik elő az EU kábítószer elleni programjában kitűzött célok elérését. Ezért rendkívül fontos a kábítószer-probléma kezelésére irányuló intézkedések általános hatékonyságának mérése. Az e programban meghatározott prioritásokhoz ágazatközi uniós finanszírozási forrásokat kell biztosítani, többek között a Belső Biztonsági Alapból, az uniós egészségügyi cselekvési programból, az Európai Szociális Alap Pluszból, a Jogérvényesülés programból, az Európai horizont biztonsági kutatási keretéből, a kohéziós politikai alapokból, a Digitális Európa programból és a Jogok és értékek programból.
A kábítószer elleni uniós program és cselekvési terv végrehajtása terén elért eredmények nyomon követését az ellenőrzés, az értékelés és a kutatás összehangolt rendszere fogja támogatni. A kábítószer elleni cselekvési tervben felvázolt stratégiai prioritások és a kapcsolódó fellépések megvalósítása terén elért haladást az egyes stratégiai prioritásokhoz kapcsolódó teljesítménymutatók segítségével fogják megállapítani 40 . Az Európai Bizottság – az EMCDDA, valamint adott esetben más uniós ügynökségek és uniós szervek támogatásával – nyomon követi és koordinálja az EU kábítószer elleni programjának végrehajtását.
V.Következtetés
A Bizottság a szervezett bűnözésre és a kábítószer-problémára adott uniós válaszokat helyezi az uniós szakpolitikai program középpontjába, és új stratégiai megközelítést érvényesít a kábítószerekre vonatkozóan. A program sikerének kulcsa az együttműködés. Ehhez minden eddiginél szorosabbra kell fűzni az együttműködést valamennyi érintett szereplő, valamint a helyi, nemzeti és uniós szintű hatóságok között. Továbbra is egyesítjük erőinket globális partnereinkkel. Uniós szinten a Bizottság megerősíti az EMCDDA szerepét annak érdekében, hogy az Ügynökség nagyobb szerepet játsszon a kábítószer elleni politika valamennyi kiemelt területén. A Bizottság felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy hagyja jóvá az EU kábítószer elleni programját és cselekvési tervét, támogassa a kijelölt stratégiai prioritásokat, és maradéktalanul aknázza ki a bennük rejlő lehetőségeket. Közös erőfeszítésről van szó, amely valamennyi polgár javát szolgálja.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.7.24.
COM(2020) 606 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Az EU 2021–2025 közötti időszakra szóló kábítószer elleni programja és cselekvési terve
1. melléklet
Az EU 2021–2025 közötti időszakra szóló kábítószer elleni cselekvési terve
A) FOKOZOTT BIZTONSÁG – A KÁBÍTÓSZERPIACOK MEGZAVARÁSA
1. stratégiai prioritás – Az uniós tagállamokban működő, az EU-ból származó vagy az EU-t célzó, kábítószer-kereskedelemben érintett, nagy kockázatot jelentő bűnszervezetek tevékenységének megzavarása és felszámolása, valamint az egyéb biztonsági fenyegetésekkel való összefüggések kezelése
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
1. fellépés: A szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus (EMPACT) továbbfejlesztése a következők szerint: i. az EMPACT 2020. évi értékelése alapján és a 2021. évi SOCTA 1 figyelembevételével; ii. az EMCDDA 2 éves európai kábítószer-jelentéseinek megállapításaira és ajánlásaira, valamint az EMCDDA és az Europol uniós kábítószerpiacokról szóló jelentésére alapozva; valamint iii. a Covid19-világjárvány kábítószerpiacokra gyakorolt hatásából levont tanulságokkal összhangban. A koordináció és az együttműködés fokozása annak érdekében, hogy kézzelfoghatóbb nyomozati eredmények szülessenek, többek között az EMPACT révén, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos – belföldi és nemzetközi – szervezett bűnözői csoportokra vonatkozó információcsere javítása és a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) fokozottabb használata. |
1.1. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol EMCDDA |
|
2. fellépés: A kábítószerpiacokkal kapcsolatos bűnözés (előállítás, kereskedelem és forgalmazás) és i. a súlyos bűncselekmények egyéb formái – többek között az emberkereskedelem, a migránscsempészés, a tűzfegyverek kereskedelme és a terrorizmus – és ii. a súlyos bűncselekmények – köztük a kábítószerrel kapcsolatos erőszak/emberölés, a korrupció és a pénzmosás – elkövetését lehetővé tévő körülmények közötti kapcsolatra vonatkozó információmegosztás és elemzés megerősítése. |
1.1. 1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol EMCDDA Frontex
|
|
3. fellépés: Az EU-ban a legnagyobb biztonsági kockázatot jelentő, kábítószerrel kapcsolatos szervezett bűnözői csoportokkal és hálózatokkal kapcsolatos nyomozások előnyben részesítése a tagállamok által az Europol támogatásával létrehozott, a nagy értékű célpontok kiválasztására irányuló folyamat révén. Az ilyen nyomozásoknak szerves részét kell képeznie a vagyoni eszközök felkutatásának és a pénzügyi nyomozásoknak, amelyek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek hatékony elkobzásához vezetnek. Fokozott együttműködés és koordináció biztosítása az operatív tevékenységek terén az EU-n belül, valamint a tagállamok, az érintett harmadik országok és az Europol között; továbbá az Eurojusttal a kapcsolódó büntetőeljárások terén folytatott együttműködés fokozása. |
1.1. 1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol Frontex Eurojust |
|
4. fellépés: Annak biztosítása, hogy a tagállamok tegyék lehetővé a pénzügyi információkhoz való gyors hozzáférést a bűnüldöző hatóságok számára annak érdekében, hogy azok hatékony pénzügyi nyomozást folytathassanak a kábítószerrel kapcsolatos szervezett bűnözői csoportokkal szemben, többek között az alábbiak révén: i. a pénzügyi információs egységek birtokában lévő információk teljes körű felhasználása a pénzügyi információk felhasználásáról szóló irányelvben ((EU) 2019/1153 irányelv) meghatározott feltételek szerint; ii. a vagyonvisszaszerzési hivatalok által gyűjtött információk hatékonyabb felhasználása a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyereségek azonosítása és nyomon követése érdekében, azok esetleges későbbi befagyasztása és elkobzása céljából. A bűnüldözési és igazságügyi nyomozók, valamint a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök lefoglalásával foglalkozó helyi és regionális szakosodott egységek képzésének javítása. |
1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol Eurojust CEPOL |
|
5. fellépés: Az adó-/vámhatóságok és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés fokozása és a kapcsolataik elmélyítése a következők céljából: i. a nyomozások eredményességének fokozása; ii. a kereskedelmen alapuló pénzmosási tevékenységek felderítése; iii. a bűncselekmények folytatásának megakadályozása; és iv. annak megakadályozása, hogy a kábítószerpiacokról származó nyereség révén további bűncselekményekre kerüljön sor, vagy az ily módon szerzett bevétel beáramoljon a legális gazdaságba. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy építsék ki a kábítószerekkel kapcsolatos szervezett bűnözői csoportok által használt alternatív banki és pénzátutalási rendszerekkel (pl. Hawala) kapcsolatos szakértelmüket és erőforrásaikat. |
1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol Frontex |
|
6. fellépés: A kábítószer-előállítás és -csempészet szempontjából kiemelt kockázatot jelentő országok azonosítása és a velük folytatott együttműködés előtérbe helyezése a következők céljából: i. a tagállamok pénzügyi és egyéb információkhoz való hozzáférésének megkönnyítése az illetékes hatóságok pénzügyi nyomozási kapacitásának megerősítése érdekében; és ii. a bűncselekményekből származó bevételek nyomon követése és azonosítása, valamint az EU-ban hozott lefoglalási és elkobzási határozatok végrehajtásának biztosítása. |
1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol Eurojust |
|
7. fellépés: Annak mérlegelése, hogy miként lehetne hatékonyabban küzdeni azon titkosítási és egyéb új technológiai módszerek ellen, amelyeket a kábítószerpiacokon tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok alkalmaznak a felderítésük elkerülése és kommunikációjuk elrejtése céljából. A fellépés és a büntetőeljárás során felhasználható információk valós idejű megosztásának javítása a tagállamokon, az Europolon és az Eurojuston belül és azok között. |
1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol Eurojust EMCDDA |
|
8. fellépés: Annak fontolóra vétele, hogy miként lehetne a vagyoni eszközök tényleges elkobzását követően a lefoglalt és elkobzott eszközöket biztonságosan újrafelhasználni a kábítószer-keresletet és a kínálatot csökkentő intézkedések támogatására. Az Európai Bizottság ezt a szempontot a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelv (2014/42/EU irányelv) esetleges felülvizsgálatának keretében is figyelembe fogja venni. |
1.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok |
|
9. fellépés: Annak biztosítása, hogy az EU a harmadik országokkal és régiókkal világszerte releváns kábítószer elleni együttműködési programokat vezessen be és hajtson végre. A közös stratégiai és operatív elemzés fokozása a következők révén: i. az érintett uniós ügynökségek, például az EMCDDA és az Europol bevonása; valamint ii. a releváns és operatív információkról szóló rendszeres és időben történő jelentéstétel az együttműködési programok felei és az említett uniós ügynökségek között. |
1.3. |
2021–2025 |
Európai Bizottság EKSZ Europol EMCDDA |
|
10. fellépés: A kábítószerekkel kapcsolatos, a konkrét kábítószer-kereskedelmi útvonalakra összpontosító uniós párbeszéd fokozása, az előállítói, a tranzit- és a fogyasztói piacnak számító országok bevonásával. Rendszeres párbeszéd folytatása a nyugat-balkáni régióval és országokkal, a keleti partnerség országaival, a közép-ázsiai régióval és országokkal, Oroszországgal, az USA-val, Latin-Amerikával, valamint a karibi térség régióival és országaival. Emellett a kábítószerekkel kapcsolatos párbeszéd indítása Kínával, Iránnal és Kolumbiával. Továbbá párbeszéd folytatása más országokkal vagy régiókkal is a kábítószer-kínálat származási helyének és útvonalainak alakulásától, valamint a nemzetközi fejleményektől függően. |
1.3. |
2021–2025 |
Európai Bizottság EKSZ |
2. stratégiai prioritás – A kábítószerek és kábítószer-prekurzorok tiltott nagykereskedelmének jobb felderítése az uniós belépési és kilépési pontokon
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
11. fellépés: A kábítószer-kereskedelem főbb belépési és kilépési pontjain folytatott tevékenységek támogatása a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre irányuló vámügyi kockázatelemzés, nyomozási módszerek és egyéb vonatkozó politikák, ellenőrzések és eljárások megerősítése és előmozdítása révén. A strukturált koordináció és együttműködés biztosítása, valamint a bűnügyi hírszerzési információk valós idejű cseréje és a nyomozások összehangolása az EU-ban az érintett uniós ügynökségek – például az Europol és a Frontex – szolgálatainak bevonásával a tagállamok támogatása érdekében. Továbbá annak lehetővé tétele, hogy a Vámigazgatások Világszervezet által használt biztonságos kommunikációs alkalmazás egy rendszerek közötti kommunikációs csatornán keresztül információt tudjon cserélni a SIENA-val. |
2.1. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Frontex Europol |
|
12. fellépés: A tagállamok támogatása a konténerekben, teherautókon és hajókon található kábítószer és kábítószer-prekurzorok felderítésére alkalmas hatékony átvilágítási technológiák kifejlesztésében, a főbb kikötőkre, repülőterekre, vasútállomásokra és a nagyobb szárazföldi határátkelőhelyekre összpontosítva. |
2.1. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Frontex Europol |
|
13. fellépés: A vámhatóságok és a Frontex, az Europol és az EMCDDA közötti strukturált koordináció és együttműködés, valamint a vámügyi információk cseréjének javítása, hogy ezáltal azok interoperábilissá váljanak és összekapcsolódjanak a bűnüldözési és határellenőrzési információkkal. A vámszakértők számának növelése az Europolon belül, valamint a Frontex-határőrök azon képességének megerősítése, hogy felderítsék a kábítószer-kereskedelmet az uniós határokon. |
2.1. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok Frontex Europol EMCDDA |
|
14. fellépés: Az ahhoz szükséges kapcsolat és együttműködés kialakítása az érintett polgári légiközlekedési és tengeri hatóságokkal, hogy a repülőtereken és kikötőkben biztosítható legyen a kábítószerekkel kapcsolatos hatékony és eredményes nyomozati és felderítési tevékenység. A főbb kábítószer-kereskedelmi útvonalak mentén található kulcsfontosságú partnerországok tengeri és polgári légiközlekedési hatóságaival folytatott nemzetközi együttműködés megerősítése. |
2.1. 2.2. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok Frontex EKSZ |
|
15. fellépés: A tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlege (MAOC-N) fenntartható hosszú távú irányítási modelljének finanszírozása és biztosítása. Az érintett uniós ügynökségekkel folytatott információcsere és együttműködés biztosítása. |
2.2. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok MAOC-N Europol Frontex EMCDDA |
|
16. fellépés: A kábítószerrel kapcsolatos hírszerzési információk szintetizálására szolgáló közös platform létrehozása az Europolon belül, amely magában foglalja a tagállamok képviselőit, és amelynek a biztonságos információcserét biztosító kapacitásokkal ellátott kapcsolattartó pontok állnak rendelkezésére a kábítószer-kereskedelmi csomópontoknak számító harmadik országokban és régiókban. A hírszerzési információk valós idejű cseréjének, elemzésének és az EU-t érintő, nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoportokat célzó éles műveletek támogatásának biztosítása. |
2.2. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol Frontex EMCDDA |
|
17. fellépés: Megállapodások kötése az Európai Unió és azon harmadik országok között, ahol a kábítószer-kereskedelmi csomópontok találhatók, annak érdekében, hogy az érintett uniós ügynökségek – például az Europol és a Frontex – számára lehetővé váljék az információ- és adatcsere, beleértve a személyes és a műveleti vonatkozású adatok cseréjét is. |
2.2. |
2021 |
Európai Bizottság |
3. stratégiai prioritás – A közepes és kis volumenű kábítószer-forgalmazásra használt logisztikai és digitális csatornák hatékony nyomon követésének fokozása, valamint az e csatornákon keresztül csempészett tiltott anyagok lefoglalásának előmozdítása, szoros együttműködésben a magánszektorral
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
18. fellépés: Az internet és a kódolt virtuális drogpiacok (darknet) nyomon követése az Európai Parlament által annak céljából javasolt előkészítő intézkedések végrehajtásával, hogy a darknetet az átfogó eredmények biztosítása érdekében a hét minden napján, napi 24 órában figyelemmel lehessen kísérni 3 . Az EMCDDA és az Europol kapacitásainak megerősítése ezen a területen. |
3.1. |
2021 |
Európai Bizottság Europol EMCDDA |
|
19. fellépés: Gyakorlati megvalósíthatósági elemzés arról, hogy a postai és expressz szolgáltatások miként képesek felderíteni és megelőzni a tiltott anyagok postai küldeményekben 4 történő továbbítását. Egyetértési megállapodások megkötése a bűnüldözési, a vámügyi, a postai és expressz szolgáltatások, valamint az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatók közötti együttműködés fokozása céljából. |
3.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol EMCDDA |
|
20. fellépés: A gyanús postai küldemények nyomon követésére vonatkozó bevált gyakorlatok és berendezések tagállamok közötti fejlesztésének, használatának és cseréjének előmozdítása, többek között olyan megoldások alkalmazásával, mint például a kábítószer-kereső kutyák és/vagy a röntgenkészülékek. Nevezetesen meg kell vizsgálni az új technológiák – és különösen a mesterséges intelligencia – szerepét. |
3.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok |
|
21. fellépés: Annak tudatosítása, hogy a fellépéseket a bűnüldöző szervek által jelenleg nem megfelelően figyelemmel kísért kábítószer-kereskedelmi csatornákra kell összpontosítani, a kisebb tengeri és folyami kikötőkre, repülőterekre és vasútállomásokra irányuló ellenőrzési és nyomozási módszerek kidolgozása vagy megerősítése révén. A tagállamok ezzel kapcsolatos tevékenységének támogatása az érintett uniós ügynökségek bevonásával. |
3.3. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol EMCDDA |
4. stratégiai prioritás – A kábítószer-előállítás és -feldolgozás felszámolása, a kábítószer-prekurzorok tiltott kábítószer-előállítás céljából történő eltérítésének és kereskedelmének megelőzése, valamint az illegális termesztés felszámolása
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
22. fellépés: A bűnüldöző hatóságok operatív tevékenységeinek, valamint a közigazgatási hatóságokkal és más érintett felekkel való együttműködésüknek a megerősítése a tiltott kábítószer-előállításhoz és -kereskedelemhez kapcsolódó környezeti bűnözés elleni küzdelem terén. Felderítési technológiák kidolgozása, információcsere és összehangolt vizsgálatok kifejlesztése az érintett uniós ügynökségek bevonásával a tagállamok támogatása érdekében. |
4.1. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok Europol EMCDDA |
|
23. fellépés: A kábítószer-prekurzorokra vonatkozó jogszabályok értékelése során azonosított fő kihívások kezelése, különös tekintettel a dizájner prekurzorok jelentette kihívás kezelésének szükségességére. |
4.1. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok |
|
24. fellépés: A tiltott kábítószer-előállító létesítmények azonosítása, nyomon követése és felszámolása az EU-ban – különös tekintettel a prekurzorokra és a dizájner prekurzorokra –, az igazságügyi orvostani vizsgálatok és a hírszerzési módszerek javítása és jobb kihasználása, valamint a felderítési technikák fejlesztése és kiterjesztése révén. |
4.1. |
2021–2025 |
Tagállamok Europol EMCDDA |
|
25. fellépés: Egy olyan tanulmány elkészítésének mérlegelése, amely a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat hatékonyságát értékeli az esetlegesen elavult szempontok módosítása és szükség esetén bizonyos területek megerősítése céljából. |
4.1. |
2022 |
Európai Bizottság |
|
26. fellépés: Az alternatív fejlesztési programok és a kapcsolódó fejlesztésközpontú drogpolitikai fellépések további támogatása és azok eredményeinek nyomon követése a tiltott kábítószerek forrásországaiban, többek között a bevált gyakorlatok és a technikai szakértelem cseréje, a társaktól való tanulás, valamint a globális szintű és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés révén. |
4.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EKSZ |
B) MEGELŐZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS
5. stratégiai prioritás – A kábítószer-fogyasztás megelőzése, a bűnmegelőzés javítása, valamint a kábítószerek polgárokra és közösségekre gyakorolt káros hatásainak tudatosítása
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
27. fellépés: A szülőket, tanárokat és helyi döntéshozókat célzó, az egész EU-ra kiterjedő kampányok, amelyek felhívják az érintettek figyelmét az azon a téren betöltött potenciális szerepükre, hogy a fiatalokat és más célcsoportokat eltérítsék a tiltott kábítószer-fogyasztástól, illetve attól, hogy kockázatos magatartást tanúsítsanak vagy a kábítószerpiaccal kapcsolatos bűncselekményeket/tevékenységeket folytassanak. |
5.1. 5.3. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
|
28. fellépés: Az Európai megelőzési útmutató keretében indított képzések kiterjesztése újabb célcsoportok felé, és szükség esetén a kézikönyv frissítése. |
5.1. |
2022–2025 |
Tagállamok EMCDDA |
|
29. fellépés: Az EMCDDA bevált gyakorlatokról szóló portálján a megelőzési modellekről és a megelőzéssel kapcsolatos egyéb gyakorlati és megbízható információkról szóló szakasz kibővítése, valamint a hatékonynak bizonyult megelőzési programok szélesebb körű elfogadásának ösztönzése. |
5.1. |
2022–2025 |
Tagállamok EMCDDA |
|
30. fellépés: Célzott riasztási kommunikáció és hírszerzési tájékoztatás bevezetése a veszélyes anyagok – köztük új pszichoaktív anyagok – vagy más, a piacon újonnan megjelenő fenyegetések jelentette kockázatokra vonatkozóan. |
5.1. |
2021–2025 |
EMCDDA Europol |
|
31. fellépés: i. az európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) munkájának és bevált gyakorlatainak, valamint olyan más releváns projekteknek az előmozdítása és támogatása, amelyek célja, hogy csökkenjen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények fiatal elkövetőinek visszaesése; ii. a jelentős mértékű kábítószer- és kábítószerrel kapcsolatos bűnözéssel szembesülő környékek problémáinak orvosolását célzó átfogó stratégiák ösztönzése; valamint iii. a kábítószer-fogyasztás és -értékesítés, illetve a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények által érintett közösségek számára védelmezőbb környezetet biztosító intézkedések támogatása. |
5.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EUCPN |
C) A KÁBÍTÓSZEREKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁRTALMAK KEZELÉSE
6. stratégiai prioritás – A drogfogyasztás káros hatásainak kitett személyek egészségügyi és rehabilitációs igényeit kielégítő kezelési lehetőségekhez való hozzáférés javítása
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
32. fellépés: A kábítószer-használók hatékony kezeléshez jutását, illetve az ártalomcsökkentést és a rehabilitációt biztosító szolgáltatások kialakítása és javítása, beleértve a komorbiditással küzdő személyeket célzó szolgáltatásokat is, i. a tiltott kábítószerek és pszichoaktív anyagok használatának csökkentése; ii. a problémás kábítószer-fogyasztás; iii. a kábítószer-függőség és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatok és ártalmak prevalenciájának a csökkentése; továbbá iv. a problémás és a függő kábítószer-használók felépülésének és társadalmi vissza-/beilleszkedésének támogatása érdekében. |
6.1. 6.2. 6.3. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA Európai Gyógyszerügynökség |
|
33. fellépés: i. a kezelések színvonalának javítását célzó innováció támogatása; ii. az elektronikus és mobil egészségügyi ellátási lehetőségek és új gyógyszerterápiák alkalmazásának javítása és előmozdítása annak érdekében, hogy az összes célcsoporthoz tartozó kábítószer-használók könnyebben hozzáférjenek a gyógyszeres kezeléshez; és iii. az ilyen megoldások hatékonyságának értékelése a leghatékonyabbnak bizonyult beavatkozások még nagyobb körben történő alkalmazásának lehetőségével. |
6.1. 6.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA Európai Gyógyszerügynökség |
|
34. fellépés: A kábítószer-függőség egyes nemekre jellemző élettani hatásainak azonosítása. A női kábítószer-használók kezeléshez és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférését akadályozó tényezők azonosítása és csökkentése, valamint a kezelési lehetőségek javítása a nemi sajátosságok figyelembe vétele érdekében. Annak biztosítása, hogy az ilyen szolgáltatások igazodjanak a nők igényeihez, például támogatást nyújtsanak a gyermekgondozáshoz. A női kábítószer-használók elérését célzó tájékoztatási tevékenységek indítása, és a nők figyelmének felhívása a rájuk összpontosító kezelésekre. |
6.2. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
|
35. fellépés: A kezelések szilárdabb tudományos alapokra helyezése, beleértve a stimulánsok és a kannabisz problémás használata léptékének és tendenciáinak jobb megértését. Továbbá a kezelési szükségletek jobb megértése, illetve az azzal kapcsolatos ismeretek bővítése, hogy mi minősül hatékony beavatkozásnak a stimulánsokhoz vagy a kannabiszhoz kapcsolódó problémák kezelése során. |
6.1. 6.2. 6.3. |
2021–2025 |
Tagállamok EMCDDA Európai Gyógyszerügynökség |
|
36. fellépés: A kezeléseket végző multidiszciplináris személyzet (a szakszolgálatokban dolgozó személyzet, valamint az általános egészségügyi vagy szociális támogató szolgáltatásoknál a kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó személyzet) olyan naprakész kompetenciákkal való ellátása, amelyek tükrözik a célcsoport változó igényeit és a hatékony ellátással kapcsolatos új ismereteinket. i. a bevált gyakorlatok megosztásának ösztönzése mind az alapkészségek, mind a szakmai készségek tekintetében; ii. a képzésre vonatkozó minőségi követelmények kidolgozásának támogatása; iii. a képzésszolgáltatók közötti partnerségek ösztönzése; és iv. az alap- és a haladó szintű kompetenciákat egyaránt lefedő tantervek kidolgozása. |
6.1. 6.2. 6.3. |
2021–2025 |
Tagállamok EMCDDA |
|
37. fellépés: A Tanács által 2015-ben elfogadott, a minőségre vonatkozó uniós minimumelőírások 5 végrehajtásának folytatása és továbbfejlesztése, valamint tényeken alapuló iránymutatások beépítése a nemzeti drogpolitikákba és programokba. |
6.1. 6.2. 6.3. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
7. stratégiai prioritás – A kockázat- és ártalomcsökkentő beavatkozások hatékonyságának fokozása a kábítószer-használók és a lakosság egészségének védelme érdekében
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
38. fellépés: Hatékony ártalomcsökkentő beavatkozások kidolgozása, azok hatókörének bővítése és az azokhoz való hozzáférés javítása. A bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint a partnerekkel – köztük a harmadik országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel – folytatott cseréjének további kiterjesztése ezen a területen. |
7.1. 7.3. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
|
39. fellépés: A járványokra, valamint a kábítószer-használatban és az új pszichoaktív anyagok fogyasztásában bekövetkező jelentős magatartásbeli változásokra való reagálási képesség javítása és fokozása tagállami és uniós szinten egyaránt, többek között az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) folytatott együttműködés és az EU új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos Korai Jelzőrendszere révén. |
7.1. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA ECDC |
|
40. fellépés: A kábítószer-kimutató eszközökkel kapcsolatos kutatás és innováció ösztönzése és támogatása a kábítószer hatása alatt történő járművezetés megelőzése érdekében. |
7.4. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
|
41. fellépés: A rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek meghatározása a kábítószer hatása alatt történő járművezetéssel összefüggésben, beleértve annak mérlegelését, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos megfontolásokat bele kell-e foglalni a járművezetőknél megengedett legnagyobb véralkoholszintről szóló uniós ajánlásba. |
7.4. |
2022 |
Európai Bizottság |
|
42. fellépés: A kábítószer-használó bűnelkövetőkre kiszabott kényszerítő szankciók alternatívájaként alkalmazott intézkedések – például (a büntetés felfüggesztése mellett) a kezelés, a rehabilitáció és a felépülés, illetve a társadalomba való visszailleszkedés – rendelkezésre állásának, tényleges végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének fokozása. A kábítószertörvények megsértésére és a kábítószer-bűnözésre válaszul alkalmazott kényszerítő szankciók alternatíváiról szóló, 2016-ban készült tanulmány nyomon követése, például a témával kapcsolatos esetleges bizottsági ajánlás révén. Ennek a dimenziónak a beépítése a partnerországokkal folytatott politikai párbeszédbe és együttműködésbe. |
7.5. |
2021–2025 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
|
43. fellépés: A halálos és nem halálos kimenetelű túladagolás csökkentésére irányuló intézkedések bevezetése és hatékonyabbá tétele. Ideértve az opioid antagonisták (naloxon) közösségi szintű rendelkezésre állásának, használatának és hozzáférhetőségének növelését, valamint más ártalomcsökkentő és szakpolitikai intézkedéseket, továbbá a hatásos megközelítések értékelésének és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatását ezen a területen. |
7.2. 7.6. |
2021 |
Tagállamok EMCDDA |
|
44. fellépés: A forenzikus és toxikológiai adatok megosztására irányuló erőfeszítések fokozása: i. az analitikai módszerek javítása, új technikák tesztelése és előmozdítása; ii. a bevált gyakorlatok cseréje és közös képzések kidolgozása; iii. az együttműködés fokozása a Bizottság Közös Kutatóközpontjával és az EMCDDA-val, valamint olyan meglévő hálózatok révén, mint az Igazságügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózatának kábítószerekkel foglalkozó munkacsoportja és a Vámlaboratóriumok Európai Hálózata. A kábítószerekkel összefüggő halálesetek kivizsgálására vonatkozó európai igazságügyi toxikológiai iránymutatások kidolgozása és javaslattétel azok végrehajtására. |
7.6. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
8. stratégiai prioritás – A börtönökben előforduló kábítószer-használat kiegyensúlyozott és átfogó megközelítésének kialakítása (a kereslet csökkentése és a kínálat korlátozása)
|
Fellépések |
Kapcsolódó prioritási terület |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
45. fellépés: Iránymutatás a tagállamok számára a börtönökben előforduló kábítószer-használat orvosolását célzó kiegyensúlyozott és átfogó szakpolitikai válasz kidolgozásának elősegítése érdekében. |
8.1. 8.2. |
2024 |
Európai Bizottság EMCDDA |
|
46. fellépés: Képzések szervezése a büntetés-végrehajtási személyzet számára a börtönökbe juttatott kábítószer hatékonyabb felderítése, a kérdéssel kapcsolatos tájékozottság fokozása, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos, tényeken alapuló válaszlépések börtönkörnyezetben történő végrehajtása érdekében. |
8.2. |
2023 |
Tagállamok CEPOL EMCDDA Eurojust |
Az EU kábítószer elleni programjának irányítása, végrehajtása és nyomon követése
|
Fellépések |
Menetrend |
Felelős szerv |
|
47. fellépés: A nyomon követés, az adatgyűjtés, a kutatáselemzés és a jelentéstétel javítása, valamint átfogó elemzések készítése az uniós kábítószerhelyzetről és kábítószerpiacokról, beleértve a kannabisz tekintetében a legális és a tiltott területeket érintő szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatos új kihívásokat is. i. az EMCDDA kapacitásának, illetve elemzési kapacitásának megerősítése, többek között az új és innovatív technológiák és módszerek vonatkozásában; ii. a szakpolitikák és beavatkozások tudományos tényeken alapuló értékelésének előmozdítása nemzeti, uniós és nemzetközi szinten; iii. megfelelő támogatás nyújtása az EMCDDA nemzeti kapcsolattartó pontokból álló Reitox-hálózata számára mind a közegészségügy, mind a biztonság területén, beleértve a korai jelzőrendszert is. |
Folyamatban |
Európai Bizottság EMCDDA Europol |
|
48. fellépés: Az esetleges jövőbeli kihívásokra való reagálás erősítése és a felkészültség javítása a Covid19-világjárvány tanulságainak azonosításával, valamint a járványnak a szolgáltatásnyújtásra, a kábítószerpiacokra, a szerhasználati mintázatra és a kapcsolódó ártalmakra gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatásának nyomon követése révén. |
2021 |
Európai Bizottság Tagállamok EMCDDA |
|
49. fellépés: A civil társadalommal folytatott párbeszéd előmozdítása és megerősítése, valamint a civil társadalom bevonása a tagállami, uniós és nemzetközi szintű drogpolitikák végrehajtásába és értékelésébe, illetve az ezek kidolgozásához adott hozzájárulásának figyelembevétele. |
Folyamatban |
Európai Bizottság Tagállamok A drogokkal kapcsolatos európai civil társadalmi fórum |
|
50. fellépés: Hozzájárulás a drogpolitika nemzetközi menetrendjének kialakításához az EU kábítószer elleni programjában szereplő megközelítéssel és célkitűzésekkel összhangban, többek között az olyan közös többoldalú kötelezettségvállalások végrehajtásának felgyorsításával, mint például az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülésszakának a világ kábítószer-problémájával foglalkozó 2016. évi záródokumentuma, valamint a Kábítószer-bizottság által kiadott miniszteri nyilatkozat 2024-ben esedékes félidős felülvizsgálatával összefüggésben. |
Folyamatban |
Európai Bizottság EKSZ |
|
51. fellépés: Annak biztosítása, hogy az emberi jogok védelme és előmozdítása teljes mértékben beépüljön az EU harmadik országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiba és oda irányuló külső segítségnyújtási tevékenységébe. Az EU minden körülmények között határozottan és egyértelműen ellenzi a halálbüntetést, ideértve a kábítószerrel kapcsolatos bűcselekmények miatt kiszabott halálbüntetést is. |
Folyamatban |
Európai Bizottság EKSZ |
|
52. fellépés: Az EMCDDA megbízatásának felülvizsgálata a 2019-ben elvégzett értékelést követően 6 . |
2021 |
Európai Bizottság |
|
53. fellépés: Az EU kábítószer elleni programjának és cselekvési tervének értékelése. |
2024 |
Európai Bizottság |
2. melléklet
Teljesítménymutatók
1. teljesítménymutatók – Kábítószerekkel kapcsolatos szervezett bűnözés és csoportosan elkövetett erőszak (Europol, EMCDDA, a kábítószerrel kapcsolatos emberölésekre vonatkozó adatok/mutatók és a csoportos erőszakkal és megfélemlítéssel, valamint a szervezett bűnözésben való részvétellel foglalkozó tanulmányok).
2. teljesítménymutatók – Az újonnan megjelenő fenyegetések előrejelzése időszerű és előretekintő forrásokból származó adatok alapján (amennyiben rendelkezésre állnak), beleértve az ezen értékelésben jelenleg részt vevő városok szennyvízelemzése alapján a közösségben/városokban elfogyasztott kábítószer-mennyiségeket. (az EMCDDA által az EMCDDA-jelentések és -barométer alapján meghatározott összetett európai szintű mutató; SCORE csoport és EMCDDA; a sürgősségi részlegektől származó adatok; valamint célzott tanulmányok)
3. teljesítménymutatók – A vagyonvisszaszerzés tendenciái és a kábítószer-bűnözés alapján indított pénzügyi nyomozások száma. (Europol, EMCDDA és célzott források)
4. teljesítménymutatók – A lefoglalt tiltott kábítószerek, új pszichoaktív anyagok és prekurzor vegyi anyagok számának és mennyiségének alakulása – a mutatónak egyértelműen különbséget kell tennie a kisebb és a nagy lefoglalások között (az EMCDDA és az Europol kábítószer-lefoglalásra vonatkozó adatai anyagonkénti bontásban: kannabisz – a marihuána is –, heroin, kokain, crack, amfetamin, metamfetamin, ecstasy és új pszichoaktív anyagok; az Európai Bizottság, az EMCDDA és az Europol prekurzorokra vonatkozó jelentései)
5. teljesítménymutatók – Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó korai figyelmeztető rendszer (EMCDDA/Europol) és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos kockázatértékelés (EMCDDA)
6. teljesítménymutatók – A polgárok által a kábítószer-bűnözéssel és erőszakkal, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos erőszakkal kapcsolatban érzékelt biztonság és védelem százalékos aránya, valamint a tiltott kábítószerek és új pszichoaktív anyagok érzékelt rendelkezésre állása és hozzáférhetősége – online is – Európában. (kor és nem szerint) (két – 2021 elején, illetve 2025-ben készülő – Eurobarométer-tanulmány)
7. teljesítménymutatók – A lakosság körében azoknak az aránya, akik jelenleg (az elmúlt hónapban) kábítószert fogyasztanak, akik a közelmúltban (az elmúlt évben) kábítószert fogyasztottak, és akik (életük során) már fogyasztottak kábítószert, kábítószerek és korcsoportok szerint (EMCDDA – A lakosság körében végzett felmérés)
8. teljesítménymutatók – Az első szerfogyasztás életkorának alakulása az iskolai felmérések adatai alapján, figyelembe véve az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról szóló európai iskolavizsgálat (ESPAD) adatait, az iskoláskorú gyermekek egészséggel kapcsolatos magatartásáról szóló felmérést (HBSC) és más vonatkozó tanulmányokat, valamint – adott esetben – a lakosság kábítószer-fogyasztásáról végzett felmérést (EMCDDA – Járványügyi kulcsindikátor)
9. teljesítménymutatók – A kábítószerrel kapcsolatos morbiditás és mortalitás alakulása. Az EMCDDA összetett jelentései és barométere a kábítószer-használat egészségügyi hatásairól. Az alábbiakról rendelkezésre álló, meglévő és alakuló forrásokból származó adatok elemzésére terjed ki: kábítószer-fogyasztással összefüggő halálesetek, fertőző betegségek és a magatartással kapcsolatos egészségügyi problémák tendenciái, beleértve az intravénás kábítószer-használatot és más kockázatos kábítószer-használatot, illetve a kapcsolódó magatartásformákat. (EMCDDA)
10. teljesítménymutatók – A kábítószer-használók kezelésére és az ártalomcsökkentésre irányuló szolgáltatások elérhetőségére vonatkozó intézkedések. Az ópiát-szubsztitúciós kezelés rendelkezésre állása és lefedettsége, a Needle- és Syringe-programok rendelkezésre állása, valamint a HCV-vizsgálat és a intravénás kábítószer-használók kezelésének lefedettsége. (EMCDDA)
11. teljesítménymutatók – A börtönökben előforduló kábítószer-használat terén átfogó és kiegyensúlyozott politikát folytató tagállamok – a börtönökre vonatkozó kiegyensúlyozott kábítószer elleni stratégiával rendelkező tagállamok száma alapján. (A tagállamok jelentései)
12. teljesítménymutatók – Hozzájárulás a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó 2030-ig tartó menetrend végrehajtásához. (Az Eurostat éves ellenőrzési jelentése a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén uniós összefüggésben elért eredményekről)
A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése.
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja
További részletekért lásd a 18 02 77 04. jogcímet – Előkészítő intézkedés – A Darknet uniós koordinációjú felügyelete a bűncselekmények elleni fellépés érdekében, a kísérleti projektek/előkészítő intézkedések költségvetési megjegyzéseinek 3. melléklete, 61. oldal.
Postai küldemény: abban a végleges formában megcímzett küldemény, amelyben a postai szolgáltatónak azt továbbítania kell. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények lehetnek például a könyvek, a katalógusok, a hírlapok, a folyóiratok és a kereskedelmi értéket képviselő vagy nem képviselő árut tartalmazó postai csomagok.
A Tanács következtetései az EU 2013–2016-os kábítószer elleni cselekvési tervének a kábítószer-kereslet Európai Unión belüli csökkentése területén alkalmazandó, minőségre vonatkozó minimumelőírások tekintetében történő végrehajtásáról, 11985/15.
További információkért lásd: Kábítószerek és kábítószer-függőség – az európai megfigyelőközpont megbízatásának kiterjesztése: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12432-Revision-of-the-mandate-of-the-European-Monitoring-Centre-for-Drugs-and-Drug-Addiction