EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.20.
COM(2020) 540 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
Finnország
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.20.
COM(2020) 540 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
Finnország
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
Finnország
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés
1. Bevezetés
2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.
A finn hatóságok által 2020. március 31-én bejelentett és azt követően az Eurostat által megerősített adatok 1 azt mutatják, hogy a finn költségvetési hiány 2019-ben a GDP 1,1 %-a volt, miközben a bruttó államadósság a GDP 59,4 %-át tette ki. A 2020. évi stabilitási program szerint Finnország 2020-ra a GDP 7,2 %-ának megfelelő hiányt tervez, míg az adósság a tervek szerint a GDP 69,1 %-a lesz.
A 2020-ra tervezett hiány prima facie azt bizonyítja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében túlzott hiány áll fenn.
Mindezek alapján a Bizottság ezért elkészítette ezt a jelentést, amely elemzi Finnország Szerződésben foglalt hiánykritériumnak való megfelelését. Az adósságkritérium teljesítettnek tekinthető, mivel az adósságráta 2019-ben nem érte el a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. Megvizsgálja az érdemleges tényezőket, és megfelelően figyelembe veszi a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó számottevő gazdasági sokkhatást.
1. táblázat Költségvetési hiány és államadósság (a GDP %-ában)
|
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 BIZ |
2021 BIZ |
||
|
Hiánykritérium |
Államháztartási egyenleg |
−1,7 |
−0,7 |
−0,9 |
−1,1 |
−7,4 |
−3,4 |
|
Adósságkritérium |
Bruttó államadósság |
63,2 |
61,3 |
59,6 |
59,4 |
69,4 |
69,6 |
Forrás: Eurostat, 2020. évi stabilitási program, a Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése
2.Hiánykritérium
A 2020. évi stabilitási program alapján Finnország költségvetési hiánya 2020-ban a tervek szerint eléri a GDP 7,2 %-át, azaz meghaladja a Szerződésben szereplő, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és ahhoz nem marad közel.
A Szerződésben meghatározott referenciaérték 2020-as túllépése kivételes, mivel súlyos gazdasági visszaesés eredménye. A Covid19-világjárvány Finnország gazdaságára gyakorolt hatását figyelembe véve a Bizottság tavaszi előrejelzése a 2020. évi reál-GDP 6,3 %-os csökkenését vetíti előre.
A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése alapján a hiány 2021-ben a GDP 3 %-a felett marad, így a Szerződésben meghatározott referenciaérték túllépése nem átmeneti.
Összegezve, a 2020-ra tervezett hiány meghaladja a Szerződésben szereplő, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és ahhoz nem marad közel. A referenciaérték túllépése a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében véve kivételesnek minősül, de nem átmeneti. Így az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződés és az 1467/97/EK rendelet értelmében a hiánykritérium prima facie nem teljesül.
3. Érdemleges tényezők
A Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha egy tagállam nem felel meg az egyik vagy mindkét említett kritériummal kapcsolatos követelményeknek, a Bizottság erről jelentést készít. A Bizottság jelentése „figyelembe veszi, hogy a költségvetési hiány meghaladja-e az állami beruházások kiadásait, valamint minden egyéb érdemleges tényezőt, beleértve a tagállam középtávú gazdasági és költségvetési helyzetét”.
Ezeket a tényezőket tovább pontosítja az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése, amely arról is rendelkezik, hogy kellő figyelmet kell fordítani „minden olyan egyéb tényezőre, amely az érintett tagállam véleménye szerint érdemleges a hiány- és adósságkritériumoknak való megfelelés átfogó értékelése szempontjából, és amelyet az adott tagállam a Tanács és a Bizottság elé terjesztett”. Ami a hiánykritériumnak való megfelelést illeti – az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint –, mivel a GDP-arányos államadósság-ráta meghaladja a 60 %-os referenciaértéket és nem teljesül a kettős feltétel – vagyis az, hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti –, ezek az érdemleges tényezők nem vehetők figyelembe a Finnországra vonatkozó, túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során. A Bizottság azonban elismeri azon körülmények kivételes jellegét, amelyek 2020-ban a hiánykritériumnak való megfelelés értékeléséhez vezettek.
A jelenlegi helyzetben a 2020 tekintetében figyelembe veendő további kulcsfontosságú tényező az általános mentesítési rendelkezés nemrégiben történt aktiválása és a Covid19-világjárvány gazdasági hatása, amely igen jelentős mértékben befolyásolja a költségvetési helyzetet, és rendkívül bizonytalan kilátásokat eredményez. A világjárvány miatt sor kerül az általános mentesítési rendelkezés alkalmazására is.
3.1. A Covid19-világjárvány
A Covid19-világjárvány súlyos gazdasági sokkhoz vezetett, amelynek számottevő negatív hatása van az Európai Unió egészében. A GDP-növekedésre jelentett következmények a járvány időtartamától és a nemzeti hatóságok által, valamint európai és világszinten a járvány terjedésének lassítása, a termelőkapacitások védelme és az aggregált kereslet támogatása érdekében hozott intézkedések időtartamától függnek majd. A tagállamok olyan költségvetési intézkedéseket fogadtak el, illetve jelenleg is dolgoznak olyan költségvetési intézkedések elfogadásán, amelyek célja az, hogy növeljék az egészségügyi rendszerek kapacitását, és segítséget nyújtsanak a válság által különösen súlyosan érintett egyéneknek és ágazatoknak. Jelentős likviditástámogatási intézkedések és egyéb garanciák elfogadására is sor került. Részletesebb információk függvényében az illetékes statisztikai hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az említett intézkedések azonnali hatással vannak-e az államháztartási egyenlegre, vagy sem. Az említett intézkedések a gazdasági tevékenység visszaesésével együtt a költségvetési hiány és az államadósság jelentős mértékű megnövekedéséhez fognak vezetni.
3.2. A középtávú gazdasági helyzet
Finnország gazdasági növekedése már a válság előtt lelassult. A gazdasági növekedést súlyosan érinti a Covid19-világjárvány és az annak megfékezése érdekében hozott intézkedések. Az előrejelzések szerint a reál-GDP 2020-ban nagy mértékben, mintegy 6,3 %-kal csökken, majd 2021-ben ez az érték 3,7 %-ra javul. A 2020. évi lassulás fő mozgatórugója várhatóan a magánfogyasztás és a magánberuházások visszaesése lesz, míg az állami fogyasztás és beruházások támogatják a gazdaságot. A stabilitási program alapjául szolgáló makrogazdasági előrejelzés azt feltételezi, hogy Finnország bruttó hazai terméke 2020-ban 5,5 %-kal csökken, majd 2021-ben 1,3 %-kal nő, ami azonos tényezőkre vezethető vissza. A GDP drasztikus csökkenése 2020-ban enyhítő tényező annak értékelése során, hogy Észtország 2020-ban megfelel-e a hiánykritériumnak.
A nagy fokú bizonytalanság és a növekvő munkanélküliség hatására 2020-ban várhatóan csökkenni fog a belső kereslet. A háztartások várhatóan növelik az elővigyázatossági megtakarításokat, késleltetik a diszkrecionális kiadásokat és csökkentik a fogyasztást. A magánbefektetések a lakáspiac és az üzleti szektor bizonytalan kilátásai miatt várhatóan jelentősen csökkenni fognak. A nettó export hozzájárulása negatív lesz. A világjárvány emellett súlyos hatást fog gyakorolni a már a válságot megelőzően is stagnáló munkaerőpiacra. A munkanélküliség 2020 közepére jelentősen emelkedni fog.
Rendkívül nagy a bizonytalanság a világjárvány alakulásával, a kijárási korlátozások feloldásának időrendjével, valamint azoknak a gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az előrejelzési forgatókönyvek lefelé mutató kockázatai főként a világjárvány okozta belső és külső keresleti sokk hosszára és súlyosságára vonatkoznak. Egyes szabadidős tevékenységek, például az üdülőhajók ágazatának elhúzódó válsága jelentős további megrázkódtatásokat okozhat Finnország államháztartásában. Másrészről úgy tűnik, hogy Finnország fő kereskedelmi partnerei a korábban vártnál gyorsabban lépnek be a helyreállítási időszakba.
3.3. A középtávú költségvetési helyzet
A Tanács 2018. július 13-i ajánlása szerint Finnországnak biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2019-ben ne haladja meg a 2,9 %-ot (a kiadási referenciaértéket), ami a GDP −0,2 %-ának megfelelő strukturális kiigazításnak felelt meg. 2 Az eredményadatok és a Bizottság előrejelzése alapján az elsődleges államháztartási kiadások növekedése 2019-ben mérsékelt eltérést eredményezett a középtávú költségvetési célhoz vezető, ajánlott kiigazítási pályától. 2019-re vonatkozóan a strukturális egyenleg is mérsékelt eltérést mutat. Ezért az átfogó értékelés 2019-re vonatkozóan a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való mérsékelt eltérésre utal.
A gazdasági lassulás és a kormány által a Covid19-vírus terjedésének megfékezése érdekében hozott intézkedések várhatóan súlyos terhet rónak az államháztartásra. A 2020. évi első pótköltségvetésben a kormány számos határozott idejű és célzott intézkedést vezetett be a Covid19-világjárványnak az emberi egészségre és a gazdaságra gyakorolt hatása elleni küzdelem érdekében. Az intézkedések összesen mintegy 4,1 milliárd EUR összegű diszkrecionális beruházást foglalnak magukban a 2020 és 2024 közötti időszakra vonatkozóan. Ezek különösen a 2020. évi költségvetést terhelik, amely előreütemezte a 2019–2023-as kormányzati program végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat.
A világjárvány hatásainak enyhítését célzó, 2020. április közepéig elfogadott intézkedések fiskális költsége 2020-ban a GDP 1,7 %-át teszi ki. Az intézkedések többsége a gazdaság leginkább érintett ágazatainak nyújtott támogatásokból áll, amelyek segítik a kkv-kat és az önfoglalkoztatókat abban, hogy átvészeljék a kijárási korlátozások időszakát. A kormány ezenkívül úgy döntött, hogy ideiglenesen csökkenti a társadalombiztosítási járulékokat, és fedezi az egészségügyi ellátással, az orvosi felszerelésekkel, a közrenddel és a határvédelemmel kapcsolatos kiadásokat is. Emellett a GDP 3–4 %-át kitevő automatikus stabilizátorok – azaz az alacsonyabb adóbevételek és a társadalombiztosításra fordított magasabb kiadások – hatása további terhet ró az államháztartásra. Összességében a válság hatására az államháztartási egyenleg az előrejelzések szerint 2020-ban a GDP –7,2 %-ára romlik.
Bár 2021-ben gazdasági fellendülés várható, az államháztartási bevételek – változatlan politikát feltételezve – várhatóan a válság előtti előrejelzések alatt maradnak. A világjárványhoz kapcsolódó kiadások nagy részét várhatóan 2020 végére teljesen törlik, de néhány vállalkozástámogatási program folytatódni fog. A kormány várhatóan bizonyos veszteségeket könyvelhet el az általa garantált hitelek és beruházások miatt is. Következésképpen a Bizottság előrejelzése szerint az államháztartási egyenleg 2021-ben várhatóan a GDP –3,4 %-a lesz.
A költségvetési előrejelzéseket nagy fokú bizonytalanság övezi, amely a makrogazdasági fejleményekre, a lehívott garanciák összegére, a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítését célzó intézkedések költségvetési költségeire és a további intézkedések elfogadásának szükségességére vezethető vissza.
3.4. Az államadósság középtávú alakulása
A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság a 2019. évi 59,4 %-ról 2021-re várhatóan 69,6 %-ra emelkedik. Az államadósság fenntarthatóságának értékelése szerint némi kockázat ellenére középtávon fenntartható marad az adóssághelyzet, figyelembe véve jelentős enyhítő tényezőket is (többek között az adósságprofilt). Mindenekelőtt, noha a Covid19-válság következtében romlott az adóssághelyzet, az alapforgatókönyv szerinti adósságráta középtávon várhatóan fenntartható (csökkenő) pályán lesz 3 .
1. ábra: GDP-arányos államadósság, Finnország, a GDP %-ában
Forrás: a Bizottság szolgálatai
3.5. A tagállam által előterjesztett egyéb tényezők
A finn hatóságok 2020. május 11-én az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban az érdemleges tényezőket ismertető levelet továbbítottak. Az előző szakaszokban bemutatott elemzés már lényegében tartalmazza a hatóságok által előterjesztett érdemleges tényezőket. A fent még nem említett további tényezők közé tartoznak a kormány strukturális reformokra és a hosszú távú fenntarthatóság fokozására irányuló tervei. Ezek főként a szociális és egészségügyi szolgáltatások reformjának előkészítésére, valamint a költségvetési fenntarthatósági rés csökkentésére irányuló ütemtervre terjednek ki. A levél továbbá emlékeztet arra, hogy Finnország erős nettó eszközpozícióval rendelkezik, amely felhasználható a jövőbeli növekedés előmozdítására és a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának javítására. Végezetül a kormány megerősíti, hogy 2020 őszén a költségvetési ülésszak alkalmával gazdaságpolitikai csomagot fog felvázolni. Emellett teljes körű stabilitási programot fog készíteni, amely az államháztartásra vonatkozó többéves célokat is tartalmaz. A levél hangsúlyozza, hogy a 2020. április 30-án benyújtott stabilitási program csak a 2020–2022 közötti időszakra vonatkozó független makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket mutatta be, a kormány hivatalosan elfogadott költségvetési céljait nem.
4. Következtetések
A 2020. évi stabilitási program alapján Finnország költségvetési hiánya 2020-ban a tervek szerint eléri a GDP 7,2 %-át, így meghaladja a Szerződésben szereplő, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és nem közelít ahhoz. A referenciaérték tervezett túllépése kivételesnek minősül, de nem átmeneti.
A Szerződéssel és a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban ez a jelentés az érdemleges tényezőket is megvizsgálta. Ami a hiánykritériumnak való 2020. évi megfelelést illeti – az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint –, mivel a GDP-arányos államadósság-ráta meghaladja a 60 %-os referenciaértéket és nem teljesül a kettős feltétel – vagyis az, hogy a hiány közel marad a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti –, az érdemleges tényezők nem vehetők figyelembe a Finnországra vonatkozó, túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során.
Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesül.