EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.20.
COM(2020) 519 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Hollandia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Hollandia 2020. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.20.
COM(2020) 519 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Hollandia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Hollandia 2020. évi stabilitási programját
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Hollandia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Hollandia 2020. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. Kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Hollandiát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanekkor az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott.
(2)A Hollandiára vonatkozó 2020. évi országjelentést 3 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások 4 és az előző években Hollandiának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Hollandia által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Hollandiában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Mindenekelőtt a magánszektor nagy adósságállománya és a nagymértékű folyófizetésimérleg-többlet egyensúlyhiányok forrását jelenti és azoknak határon átnyúló vonzatai vannak.
(3)Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Európai Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében 5 a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.
(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell állnia az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.
(5)2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról 6 . Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.
(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.
(7)A Covid19-válság rávilágított, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.
(8)Az uniós jogalkotó már módosította a vonatkozó jogi kereteket 7 , hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozási rátáját is. Hollandiát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.
(9)Hollandia 2020. április 28-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját, 2020. április 29-én pedig 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.
(10)Hollandia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik.
(11)A 2020. évi stabilitási program szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 1,7 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 0,1 %-ának megfelelő többletre romlik. A többlet 2023-ban várhatóan a GDP 0,0 %-ára csökken. Miután 2019-ben a GDP 48,6 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan tovább csökken, mégpedig a GDP 46,3 %-ára. Az ezen költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv azonban már nem tűnik reálisnak, és a program nem veszi figyelembe a Hollandia által a Covid19-világjárványra válaszul bejelentett intézkedések jelentős részét. A tavaszi költségvetési tájékoztató 8 tartalmazza az aktualizált költségvetési előrejelzéseket. A tájékoztató alapján az államháztartási egyenleg a tervek szerint 2020-ban a GDP 11,8 %-ának megfelelő hiányra romlik, a GDP-arányos államadósság pedig 2020-ban várhatóan 65,2 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.
(12)A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Hollandia költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. év stabilitási program és a tavaszi költségvetési tájékoztató szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 2,7 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartozik az egészségügyi szolgáltatások megerősítése, a nehéz helyzetben lévő ágazatoknak nyújtott sürgősségi segély, az önfoglalkoztatóknak és a munkavállalóknak nyújtott jövedelemtámogatás. Emellett Hollandia olyan intézkedéseket fogadott el, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ezen intézkedések közé tartoznak a társasági adóra vonatkozó adóhalasztások (a GDP 4,6–5,9 %-a) és a hitelgaranciák (a GDP 1,8 %-a). Összességében a Hollandia által hozott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. Ezen intézkedések teljes körű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.
(13)A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Hollandia államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –6,3 %-át, 2021-ben pedig –3,5 %-át teszi ki. A tavaszi költségvetési tájékoztató és a Bizottság előrejelzése közötti 5,5 százalékpontos különbség oka az adóhalasztások eltérő elszámolása (a GDP 4,6–5,9 %-a), mivel ezeket a Bizottság előrejelzése szerint 2020-ban nem számolják el bevételcsökkenésként. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban eléri a GDP 62,1 %-át, 2021-ben pedig a GDP 57,6 %-át.
(14)A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel Hollandia a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesül.
(15)Az elmúlt években tapasztalt erőteljes növekedést követően a Covid19-világjárvány hirtelen véget vetett Hollandiában a hat egymást követő éven át tartó gazdasági bővülésnek. A holland gazdaságnak az idei évben az ország háború utáni történelmének legnagyobb visszaesésével kell szembesülnie. Ebben az évben – az állami fogyasztás kivételével – várhatóan valamennyi keresleti összetevő számottevő mértékben fog csökkenni, és az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység a második negyedévben lesz a mélyponton. A gazdaság 2021-ben valószínűleg a tendenciát jóval meghaladó ütemben fog bővülni, ami a gazdasági tevékenység fokozatos normalizálódását, valamint a belső keresletnek és a globális kereskedelemnek a visszafogott szintről való helyreállását tükrözi. A tevékenységi szintek azonban várhatóan a 2019-es szint alatt maradnak. A Bizottság előrejelzése szerint a munkanélküliség 2020-ban várhatóan 5,9 %-ra emelkedik, elsősorban a vállalkozások kötelező bezárása és a gazdasági tevékenység hirtelen általános visszaesése miatt, majd 2021-ben 5,3 %-ra javul. A foglalkoztatásvédelmi intézkedéseknek, különösen a fenntartható foglalkoztatásra vonatkozó ideiglenes sürgősségi áthidaló intézkedésnek és az önfoglalkoztatóknak nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásnak hozzá kell járulniuk a munkahelyek elvesztésének mérsékléséhez. Mindazonáltal a munkaerőpiac romlása az elkövetkező hónapokban várhatóan fel fog gyorsulni, mivel a súlyosan érintett ágazatokban működő vállalatoknak kényszerűségből el kell bocsátaniuk dolgozóikat, elsősorban a rugalmas és határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóikat.
(16)A hirtelen gazdasági visszaesésre és egyes ágazatokban a kereslet mélyrepülésére reagálva a holland kormány átfogó szükséghelyzeti intézkedéscsomagot fogadott el a gazdaság strukturális károsodásának elkerülése érdekében. Ez az erőteljes szakpolitikai válasz a válság által leginkább érintett területekre irányul, és a foglalkoztatás védelmére és a háztartások vásárlóerejére, a súlyosan érintett iparágaknak nyújtott közvetlen pénzügyi hozzájárulásra, valamint a magánszektorba irányuló hiteláramlást támogató adóhalasztásra és hitelgaranciákra összpontosít. Így azt hivatott megakadályozni, hogy az átmeneti likviditási problémák fizetésképtelenséget okozzanak. Az automatikus stabilizátoroknak továbbá segíteniük kell a visszaesés mértékének mérséklését. A Holland Központi Bank emellett csökkentette a legnagyobb bankok rendszerszintű tőkepuffereit, és elhalasztja a jelzáloghitelekre vonatkozó kockázati súly alsó határának bevezetésére irányuló intézkedést, ezáltal banki tőkét szabadítva fel, és lehetővé téve a bankok számára, hogy jelentősen bővítsék a háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott hitelezést.
(17)A holland egészségügyi rendszer viszonylag jól teljesít a lakosság általános egészségi állapotához való hozzájárulás és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása tekintetében. A válságra adott azonnali válasz részeként Hollandia általános népegészségügyi intézkedéseket magában foglaló ellenőrzési stratégiát vezetett be, és testreszabott egészségügyi finanszírozási intézkedéseket fogadott el. Mindazonáltal a Covid19-járvány kitörése próbára tette az egészségügyi rendszer ellenálló képességét. E tekintetben már korábban is fennálló aggályok kerültek előtérbe. A munkaerő kapacitása szempontjából előnyös lenne a meglévő hiányok kezelése, különösen az ápolókat és az alapellátást illetően. Az adatirányítás további megerősítésével és az e-egészségügyi eszközök alkalmazásának fokozásával javítani lehetne az egészségügyi rendszerek általános irányítását, valamint azon képességüket, hogy biztosítsák az integrált szolgáltatásnyújtást az ellátási folyamat egészében. A Covid19-járvány tehát rávilágított arra, hogy az ilyen strukturális kihívások kezelése révén folytatni kell az egészségügyi rendszer ellenálló képességének és válsághelyzetekre való felkészültségének javítását.
(18)Míg 2019-ben és 2020 elején a munkaerőpiac tovább javult és összességében jól teljesített, a Covid19-válság visszavetette a gazdasági növekedést, és emiatt a munkanélküliségi ráta várhatóan jelentősen megemelkedik. Számos példa nélküli gazdasági intézkedést hoztak a munkahelyek és a megélhetés védelme, valamint az önfoglalkoztatókra, a kis- és középvállalkozásokra és a nagyvállalatokra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A foglalkoztatás megőrzése érdekében azok a munkaadók, akik a válság miatt legalább 20 %-os bevételkiesésre számíthatnak, olyan (a forgalomkieséstől függően a vállalati bérjegyzék akár 90 %-áig terjedő) juttatást igényelhetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy három hónapon keresztül kifizessék munkavállalóik bérét. Az önfoglalkoztatók gyorsított eljáráshoz folyamodhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a szociális minimálbér mértékéig kiegészítő jövedelemtámogatást igényeljenek, ami három hónapos időszakban segíti őket megélhetési költségeik kifizetésében.
(19)A válság által a leginkább sújtott személyekre gyakorolt foglalkoztatási és társadalmi hatás enyhítésének a helyreállítási stratégia részét kell képeznie. A foglalkoztatás megőrzését célzó intézkedéscsomag ellenére a kevésbé kedvező munkaerőpiaci helyzetben lévők és/vagy a kiszolgáltatott szociális helyzetben lévők súlyosabb károkat szenvedtek. Nőtt a munkanélküliség, különösen a rugalmas szerződéssel dolgozók, például a fiatalok, a kölcsönzött munkavállalók és a migráns háttérrel rendelkezők körében. A Covid19-válság rámutatott az önfoglalkoztatók megfelelő szociális védelemhez való hozzáférésével kapcsolatos jelentős kihívásokra is, akik gyakran nem rendelkeznek megfelelő szintű betegség-, rokkantsági, munkanélküliségi és öregségi biztosítással (vagy egyáltalán nem biztosítottak).
(20)Rendkívül fontos a vállalkozásoknak kölcsönök és garanciák révén nyújtott likviditási támogatás, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A likviditási támogatás vállalkozásoknak történő elosztását a közvetítőknek hatékonyan és gyorsan kell végrehajtaniuk, az érintett vállalkozások ellenálló képességének fenntartása mellett. Az adók és társadalombiztosítási járulékok halasztott fizetésének lehetővé tétele és a szerződéses kifizetések hatóságok általi felgyorsítása tovább javíthatja a kis- és középvállalkozások pénzforgalmát. Az újonnan alapított induló és növekvő innovatív vállalkozásoknak különleges támogatásra lehet szükségük, például az állami intézmények sajáttőke-részesedése és a kockázatitőke-alapok arra való ösztönzése formájában, hogy növeljék befektetéseiket ezekben a vállalkozásokban. Ez segíthet elkerülni a stratégiailag fontos európai vállalkozások kényszerkiárusítását. Lehetőség szerint és az ideiglenes állami támogatási keretben 9 meghatározott feltételek mellett a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-támogatást minden vállalkozás 10 számára biztosítani kell, nem csak azok számára, amelyek megfelelnek a Bizottság kis- és középvállalkozásokra vonatkozó meghatározásának 11 . Folytatni kell az arra irányuló erőfeszítéseket is, hogy az egyének és a vállalkozások számára hatékony digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférést kínáljanak.
(21)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. A célzott szakpolitikai intézkedések, többek között az olyan ágazatokba történő beruházások, amelyek a legnagyobb eséllyel képesek fokozni a gazdaság egészének potenciális növekedését, segíthetnek a jelenlegi válság által súlyosbított kihívások kezelésében. Különösen a kiemelt küldetésközpontú ágazatokba és az innovációs politikába 12 ágyazott kutatás-fejlesztési beruházások, valamint a humántőke-beruházások segíthetnek a termelékenység hosszú távú növekedésének támogatásában és az erős innovációs kapacitás fenntartásában. Ez a helyzet jellemző különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások, valamint az innovatív kkv-k esetében, amelyek döntő fontosságúak a versenyképesség és a munkahelyteremtés fokozása szempontjából. A Hollandia éghajlatváltozási megállapodásában és nemzeti energia- és klímatervében szereplő, az éghajlatváltozás kezelésére és az energetikai átállás előmozdítására irányuló kezdeményezésekbe való beruházás jelentős mértékben hozzájárulhat a tágabb társadalmi célok eléréséhez, ideértve a fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasági növekedés biztosításának szükségességét is. Továbbá, bár Hollandia élen jár a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, a megújuló energia közlekedésben való felhasználása nem éri el az uniós átlagot. Végül a jelenlegi lakáshiány enyhítése érdekében új lakásokba kell beruházni. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Hollandiában a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Hollandia a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.
(22)A technikai és digitális készségek, valamint a képzett szakemberek alapvető fontosságúak a holland gazdaság innovációs kapacitása és a fenntartható és inkluzív termelékenységnövelés szempontjából. Az alapvető és/vagy digitális készségekbe, valamint az oktatásba és képzésbe – többek között a mindenki számára elérhető továbbképzési és átképzési lehetőségekbe – való beruházás továbbra is alapvető fontosságú a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítása érdekében, különösen a munkaerőpiac peremén lévők (köztük a migráns háttérrel rendelkezők és a fogyatékossággal élő személyek) foglalkoztathatóságának megerősítéséhez, az esélyegyenlőség és az aktív befogadás előmozdítása mellett.
(23)Jóllehet Hollandia a korábban elfogadott nemzetközi és európai kezdeményezések végrehajtása révén lépéseket tett az agresszív adótervezés visszafogására, a Hollandián keresztül megvalósuló osztalék-, jogdíj- és kamatfizetések magas szintje azt sugallja, hogy egyes vállalatok agresszív adótervezést alkalmazva kihasználják az ország adózási szabályait. A közvetlen külföldi befektetések állományának tulajdonosai döntő többségben „különleges célú gazdasági egységek”. Az Unióban rezidens adóalanyok által harmadik országban rezidens adóalanyok számára külföldre utalt jogdíj- és kamatfizetésekre vonatkozó forrásadók hiánya miatt e kifizetések teljes mértékben adózatlanok maradhatnak, amennyiben a kedvezményezett joghatóságában sem adókötelesek. A visszaélés vagy alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak tett kifizetések esetén a jogdíj- és kamatfizetésekre kivetett feltételes forrásadókra vonatkozó, újonnan elfogadott és 2021. január 1-jétől végrehajtandó reform előrelépést jelent az agresszív adótervezés visszafogása felé. A reform hatékonyságát szorosan nyomon kell követni.
(24)A közelmúltban számos holland pénzügyi intézmény volt érintett pénzmosási ügyekben. Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a közelmúltbeli erőfeszítések ellenére tovább kell erősíteni a pénzügyi intézmények felügyeletét, valamint ki kell vizsgálni és büntetőeljárás alá kell vonni a pénzmosási ügyeket. A pénzügyi szektoron kívül a holland gazdaság közvetlen külföldi befektetések iránti nyitottsága és az ország összetett jogi struktúrája szintén jelentős pénzmosási kockázatot jelent. A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltatók és adótanácsadók szokatlan ügyleteinek alacsony szintű bejelentése és azok magas kockázati kitettsége közötti összhang hiánya arányos felügyeletet tesz szükségessé. Tekintettel az összetett jogi struktúrák kiterjedt jelenlétére, a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának megfelelő működése kulcsfontosságú az ilyen jogi személyekkel való visszaélések elkerüléséhez, de a nyilvántartást még nem hozták létre.
(25)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.
(26)Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. Az alábbi ajánlások teljes körű végrehajtásának biztosításával Hollandia hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.
(27)A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági hatásából való gyors kilábaláshoz. Hollandiának mint az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamnak – figyelembe véve az eurócsoport politikai iránymutatását – biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is megfeleljenek az euróövezet ajánlásainak, és összhangban álljanak a többi euróövezeti tagállam szakpolitikáival.
(28)A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Hollandia gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot és a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Hollandiának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak ezek Hollandia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.
(29)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét 13 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.
(30)A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi nemzeti reformprogramot és a 2020. évi stabilitási programot. Ezek az ajánlások figyelembe veszik a világjárvány kezelésének és a gazdasági helyreállítás elősegítésének szükségességét, ami az első szükséges lépés az egyensúlyhiányok kiigazításának lehetővé tételéhez. A Bizottság által az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányokat közvetlenül kezelő ajánlásokat a 3. ajánlás tükrözi,
AJÁNLJA, hogy Hollandia 2020-ban és 2021-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
(1)Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. Erősítse meg az egészségügyi rendszer ellenálló képességét, többek között az egészségügyi dolgozók jelenlegi hiányának kezelése és a megfelelő e-egészségügyi eszközök alkalmazásának kiterjesztése révén.
(2)Enyhítse a válság foglalkoztatási és társadalmi hatásait, továbbá mozdítsa elő az önfoglalkoztatók megfelelő szociális védelmét.
(3)Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a digitális készségek fejlesztését, a fenntartható infrastruktúrát, a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, valamint a küldetésorientált kutatást és innovációt.
(4)Mindenekelőtt az elfogadott intézkedések végrehajtása és hatékonyságának biztosítása révén tegyen lépéseket az adórendszer azon jellemzőinek kezelése érdekében, amelyek – különösen a külföldre irányuló kifizetések tekintetében – megkönnyíthetik az agresszív adótervezést. Biztosítsa a hatékony felügyeletet és a pénzmosás elleni keretrendszer végrehajtását.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés) (HL L 99., 2020.3.31., 5. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/558 rendelete (2020. április 23.) az 1301/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok Covid19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24., 1. o.).