EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.20.
COM(2020) 518 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2020. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.20.
COM(2020) 518 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2020. évi stabilitási programját
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Málta 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2020. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. Kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Máltát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott.
(2)A Máltára vonatkozó 2020. évi országjelentést 2 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások 3 és az előző években Máltának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Málta által elért eredményeket.
(3)Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Európai Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében 4 a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.
(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk
(5)2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezés aktiválásáról 5 . Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.
(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.
(7)A Covid19-válság rávilágított, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.
(8)Az uniós jogalkotó már módosította a vonatkozó jogi kereteket 6 , hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozási rátáját is. Máltát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.
(9)Málta 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját, 2020. május 2-án pedig 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.
(10)Málta jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.
(11)A 2020. évi stabilitási program szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 0,5 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 7,5 %-ának megfelelő hiányra romlik. A hiány az előrejelzések szerint 2021-ben a GDP 3,6 %-ára csökken. Miután 2019-ben a GDP 43,1 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 54,5 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.
(12)A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Málta költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. év stabilitási program szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 4,1 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartoznak a bérpótlékok a nehézségekkel küzdő ágazatokban, az egészségügyi kapacitás növelése, valamint a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó szociális intézkedések. Emellett Málta olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. A 2020. évi stabilitási program becslései szerint az állami garanciák lehetővé teszik a bankok számára, hogy a GDP legfeljebb 6,1 %-ával növeljék az új vállalati hitelek portfólióját. Ezek az intézkedések hitelgaranciákat is magukban foglalnak. A 2020. évi stabilitási program megerősíti a személyi és társasági adókra, a hozzáadottérték-adóra és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó adóhalasztásokhoz kapcsolódó korábbi bejelentéseket is. Összességében a Málta által elfogadott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. Ezen intézkedések teljes körű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.
(13)A Bizottság 2020. tavaszi, változatlan politikát feltételező előrejelzése alapján Málta államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –6,7 %-át, 2021-ben pedig –2,5 %-át teszi ki. Az államadósság aránya az előrejelzések szerint 2020-ban és 2021-ben a GDP 60 %-a alatt marad.
(14)A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikke (3) bekezdésének megfelelően jelentést adott ki, mivel Málta 2020-ra a tervek szerint túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott hiányküszöböt. Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesül.
(15)A Covid19-világjárványra válaszul Málta hatékony egészségügyi kommunikációs kampány révén a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket hozott, fizikai elkülönítési és karanténintézkedéseket, nyomon követést, valamint magas szintű tesztelést és kontaktkövetést vezetett be. A máltai hatóságok azon is dolgoznak, hogy növeljék a kórházak – köztük az intenzív terápiás osztályok – kapacitását. Nemzeti szinten folyamatban van az egyéni védőeszközök közvetlen beszerzése. Málta csatlakozott az egyéni védőeszközök, laboratóriumi reagensek, tesztek és lélegeztetőgépek közös uniós közbeszerzési eljárásához is. A gyógyszerek és hatóanyagok tekintetében Málta aktívan nyomon követi a helyzetet annak érdekében, hogy azonosítsa és előre jelezze az esetleges hiányokat, és azonnali korrekciós intézkedéseket tegyen, különösen a gyógyszereket vagy hatóanyagokat általában beszállító országok határainak lezárása esetén. A Bizottság 2020. május 12-én 11,5 millió EUR összegű támogatási programot hagyott jóvá a Covid19-járvánnyal kapcsolatos termékek – többek között gyógyszerek, például vakcinák, kórházi és orvostechnikai felszerelések, például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőeszközök – gyártására irányuló beruházások támogatására vonatkozóan. Az egészségügyi személyzet hatékony átcsoportosítására és átképzésére is sor került. A korábban a szabályozó szervezetekben és minisztériumokban különböző pozíciókat betöltő népegészségügyi szakértőket átcsoportosították és szerepüket teljes mértékben átalakították, hogy segítséget nyújtsanak az e világjárványra válaszul hozott intézkedésekben.
(16)A máltai kormány pénzügyi támogatást nyújtott a vállalkozásoknak a távmunkához és támogatta a kötelező karantén alá helyezett munkavállalókat. A kormány kezességvállalást és adóhalasztást is biztosított a vállalkozások, köztük az önfoglalkoztatók számára. Azok a munkavállalók, akik olyan ágazatokban működő vállalkozások teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalói, mint a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi, az idegenforgalmi és a vendéglátói ágazat, amelyeket drasztikusan sújtott a Covid19-világjárvány, vagy az olyan ágazatokban dolgozó munkavállalók, amelyeknek a népegészségügyi főfelügyelő utasítására ideiglenesen fel kellett függeszteniük tevékenységüket, havi 800 EUR összegű fizetés alapján legfeljebb heti öt nap fizetésre jogosultak. A kevésbé súlyosan érintett ágazatokban dolgozó munkavállalók heti egy-két napra jogosultak a havi 800 eurós fizetést alapul véve. A kormány támogatást jelentett be továbbá a következő esetekben: a fogyatékossággal élő személyek; azon gyermekes családok, amelyekben mindkét szülő dolgozik és amelyekben egyik szülő sem tud távmunkázni; a jelenlegi válság miatt munkahelyüket elveszítő munkavállalók; és a bérelt szálláshelyeken élő munkanélküliek. Végül a kormány a Covid19-világjárvány által sújtott vállalkozások által felvett bankhitelek kamatlábának legfeljebb 2,5 százalékpontját fogja finanszírozni.
(17)A máltai egészségügyi rendszer jó egészségügyi eredményeket tud felmutatni. A Covid19-világjárvány kitörése azonban példátlan mértékű nyomás alá helyezte a máltai népegészségügyi rendszert. Az olyan pandémiás válságokra, mint a Covid19-világjárványra való hatékony reagálás érdekében az egészségügyi rendszer kapacitásépítésére irányuló erőfeszítések javítanák a rendszer ellenálló képességét. A következő területek igényelnek kiemelt nyomon követést: i. kihívást jelenthet, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a migráns ápolókra az akut ápolásban és a tartós ápolás-gondozásban, és hogy a háziorvosi személyzet idősödik; ii. az új és innovatív gyógyszerek rendelkezésre bocsátásának nehézségei; iii. az alapellátást és a járóbeteg-ellátást, valamint egyes gyógyszereket nagy mértékben közvetlenül fizetett térítések révén veszik igénybe; iv. a járóbeteg-ápolási szakterületek várólistái folyamatosan hosszúak, és a közelmúltban nőttek. Továbbra is kiemelt prioritás, hogy a szolgáltatásokat a kórházaktól az alapellátás felé irányítsák.
(18)A Bizottság előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta 2020-ban várhatóan 5,9 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 4,4 %-ra mérséklődik. A válság foglalkoztatásra gyakorolt súlyos hatásainak enyhítése érdekében Málta a szociális partnerekkel konzultálva sürgősségi intézkedéseket hozott az elbocsátások megelőzése érdekében, és ehelyett a rövid munkaidőt részesítette előnyben. A csökkentett munkaidős foglalkoztatási programok elfogadása a gazdasági helyreállítás útjára lépés során is védelmet nyújtana a munkahelyek számára. Alapvető fontosságú a megfelelő támogatás és a szociális védelemhez való hozzáférés biztosítása valamennyi munkavállaló számára, beleértve az önfoglalkoztatókat is, valamint a munkanélküliség esetlegesen meghosszabbított időtartamának garantálása. Málta szociális védelmi rendszerének azt is biztosítania kell, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a külföldi munkavállalóknak az alternatív munkakereséshez; amennyiben lehetséges, a munkavállalási engedélyek megtartásához és más szociális szolgáltatások igénybevételéhez. Az alacsonyan képzett felnőttek aránya viszonylag magas, amit tovább súlyosbít a korai iskolaelhagyók magas aránya. A jelenlegi válság egyes ágazatokban súlyosbíthatja a készséghiányt, más ágazatokban pedig újradefiniálhatja a készségigényeket. Ez még fontosabbá teszi a munkavállalók készségeinek feltérképezését és átképzésüket, különösen a digitális és zöld készségek tekintetében. Málta a közelmúltban haladást ért el az oktatás és a képzés terén, de továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie, többek között azzal, hogy magas azon tanulók aránya, akik nem rendelkeznek elegendő alapkészségekkel.
(19)A Covid19-válság miatt Málta sürgős prioritásként kezeli a vállalkozásoknak nyújtott likviditástámogatás gyors bevezetését. Alapvető fontosságú a folyamatos hiteláramlás és a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása, különösen a leginkább érintett ágazatokban működő kis- és középvállalkozások számára. A bankrendszer fontos szerepet játszik a likviditási intézkedések hatékony végrehajtásában azáltal, hogy kölcsönöket és állami garanciákat nyújt, ami túlmutat a hitelezési gyakorlatok válság előtti konzervatív megközelítésén. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor ellenálló képességét.
(20)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. A fellendülést támogató beruházások lehetőséget kínálnak arra, hogy a máltai gazdaság fenntarthatóbb pályára álljon. Málta klímasemleges gazdasággá való átalakulásához hosszú időn keresztül jelentős magán- és közberuházásokra lesz szükség. A nemzeti energia- és klímatervben leírt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, valamint az egyéb negatív környezeti externáliák kezelésére irányuló beruházások – különösen az építőiparban és a közlekedésben – hozzájárulhatnak a gazdasági fellendülés és a fenntarthatóság kettős célkitűzésének eléréséhez. A meglévő épületállomány felújításához és a célzott képzési programokhoz nyújtott támogatás hozzájárul majd az épületek energiahatékonyságának javításához. A fenntartható közlekedésre irányuló további beruházások életképes alternatívákat biztosíthatnak a személygépkocsi-használattal szemben. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Máltán a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés 7 D. mellékletében foglaltak szerint. Így Málta a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.
(21)Málta tudásalapú gazdasági modelljének fenntarthatóságát segíti, ha nagyobb figyelmet fordít a kutatásra és az innovációra, és azt eredményesebben beépíti az üzleti környezetbe. Málta e-kormányzati szolgáltatásokat, többek között számos mobilalkalmazást fejlesztett ki a polgárok és a vállalkozások számára. A lakossági felhasználás azonban továbbra is alacsony. A gazdaság digitális átállásának megkönnyítése érdekében elengedhetetlen a digitális közszolgáltatások polgárok és vállalkozások általi használatának ösztönzése.
(22)Málta nemzetközi irányultságú szolgáltatási ágazat felé való elmozdulása és a távszerencsejátékokra, virtuális eszközökre, valamint állampolgársági és rezidens rendszerekre való specializálódása – jóllehet hozzájárul a gazdasági növekedéshez – olyan pénzmosási kockázatoknak teszi ki az országot, amelyeket még enyhíteni kell. E kockázatok megelőzése és leküzdése érdekében az ország lépéseket tett a pénzmosás elleni felügyeletet ellátó hatóság szerepének megerősítésére. A többi illetékes hatósággal való együttműködés is erősödött. Mindazonáltal aggodalomra ad okot a Máltai Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságának azon gyakorlata, hogy felügyeleti feladatokhoz magántanácsadást biztosít. Továbbra is kihívást jelentenek a pénzmosással kapcsolatos nyomozás terén és büntetőeljárásokban mutatkozó hiányosságok. A Máltán engedélyezett, nemzetközi irányultságú pénzügyi vállalkozások nemzeti felügyeletének megerősítése megszilárdítaná az általános gazdaságirányítási keretet. A biztosítási ágazat esetében elengedhetetlen a belföldi és a külső felügyelő hatóságok közötti együttműködés. Van még javítanivaló a harmadik országbeli bankfiókok felügyelete, valamint a kockázatorientált megközelítés és a banki intézmények kockázatkezelése megfelelőségének értékelése terén is.
(23)Az agresszív adótervezés kezelése kulcsfontosságú az adórendszer hatékonyságának és méltányosságának javításához. Az adózók agresszív adótervezési stratégiáinak a tagállamok között átgyűrűző hatásai az uniós jogszabályokat kiegészítő, koordinált fellépést kívánnak meg a nemzeti szakpolitikák részéről. Málta a korábban elfogadott nemzetközi és európai kezdeményezések végrehajtása révén lépéseket tett az agresszív adótervezési gyakorlatok kezelése érdekében, de a rezidens külföldi vállalatok, valamint a befektető-állampolgársági és befektető-rezidens rendszerek kezelése, amelyek még csak nem is követelik meg, hogy a magánszemély Máltán adóügyi illetőséggel rendelkezzen, mind a vállalatok, mind a magánszemélyek számára az adóztatás kettős elmaradásának kockázatát hordozza magában.
(24)Máltának azzal a kihívással is szembesülnie kell, hogy meg kell erősítenie a korrupció elleni küzdelemre irányuló intézményi kapacitását. Málta reformokat jelentett be a korrupció kivizsgálásának és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásának fokozása érdekében, valamint konzultációt folytat az igazságszolgáltatás reformjáról az érintett érdekelt felekkel, nevezetesen a Velencei Bizottsággal. Konkrét intézkedéseket kell elfogadnia e reformok végrehajtása és működőképessé tétele érdekében.
(25)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.
(26)Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. Az alábbi ajánlások teljes körű végrehajtásának biztosításával Málta hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.
(27)A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági hatásából való gyors kilábaláshoz. Máltának mint az eurót hivatalos pénznemként használó tagállamnak – figyelembe véve az eurócsoport politikai iránymutatását – biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is összhangban legyenek az euróövezet ajánlásaival, és szakpolitikáit össze kell hangolni a többi euróövezeti tagállaméval.
(28)A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a máltai gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot és a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Máltának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak azoknak Málta fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.
(29)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét 8 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,
AJÁNLJA, hogy Málta 2020-ban és 2021-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
(1)Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. Erősítse meg az egészségügyi rendszer ellenálló képességét az egészségügyi dolgozók, a kritikus fontosságú gyógyszerek és az alapellátás tekintetében.
(2)Szilárdítsa meg a csökkentett munkaidős foglalkoztatási konstrukciókat és biztosítsa, hogy a munkanélkülieknek szóló védelem minden munkavállaló számára megfelelő legyen. Javítsa az oktatás és a készségfejlesztés minőségét és erősítse meg inkluzivitását.
(3)Biztosítsa az érintett vállalkozásoknak, köztük az önfoglalkoztatóknak nyújtott likviditási támogatás hatékony végrehajtását. Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a fenntartható közlekedést, a hulladékgazdálkodást, valamint a kutatást és innovációt.
(4)Az igazságszolgáltatás függetlenségének fokozása érdekében fejezze be az intézményi kapacitás és a kormányzás jelenlegi hiányosságainak kezelését célzó reformokat. Folytassa a pénzmosási kockázatok megfelelő értékelésére és mérséklésére, valamint a pénzmosás elleni keret hatékony végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket. Fokozza az adórendszer azon jellemzőinek kezelésére irányuló intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a magánszemélyek és a multinacionális vállalatok agresszív adótervezését.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés) (HL L 99., 2020.3.31., 5. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/558 rendelete (2020. április 23.) az 1301/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok Covid19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24., 1. o.).