(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról 5 . Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)A Covid19-válság rávilágított, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)Az uniós jogalkotó már módosította a vonatkozó jogi kereteket 6 , hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozási rátáját is. Belgiumot arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)A világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik a régiókat. Ez Belgiumban a régióközi és régión belüli egyenlőtlenségek elmélyülésének jelentős kockázatával jár. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)Belgium 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)Belgium jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik.

(12)A Tanács 2018. július 13-i ajánlása szerint Belgiumnak biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 7 2019-ben ne haladja meg az 1,8 %-ot, ami a GDP 0,6 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felelt meg. Mivel az értékelés szerint Belgium megfelelt a strukturális reformokra vonatkozó rendelkezés értelmében a kért, GDP-arányosan 0,5 %-os átmeneti eltérés feltételeinek, a 2019-re előírt strukturális kiigazítás a GDP 0,1 %-ára csökkent, ami megfelel annak, hogy 2019-ben a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája legfeljebb 2,8 %-os. A Bizottság átfogó értékelése megerősíti, hogy 2019-ben, valamint a 2018. és 2019. évet együttesen vizsgálva a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való jelentős eltérés állt fenn. Ez érdemleges tényezőként szerepel a Bizottság által a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján kiadott jelentésben, amely értékeli Belgium adósságkritériumnak való 2019. évi megfelelését.

(13)A 2020. évi stabilitási program szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 1,9 %-ának megfelelő 2019. évi hiányról 2020-ra a GDP 7,5 %-ának megfelelő hiányra romlik. Miután 2019-ben a GDP 98,6 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ra várhatóan körülbelül 115 %-ra emelkedik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(14)A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Belgium költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a járvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint ezek a költségvetési intézkedések a GDP 2,3 %-át tették ki. Az intézkedések közé tartozik a szövetségi átmeneti munkanélküliségi rendszer, az önfoglalkoztatók helyettesítő jövedelme, a válsággal kapcsolatos kiadásokra képzett szövetségi szintű tartalék, különböző regionális kedvezmények a vállalkozások számára, valamint ágazati támogatások. A hiánynövelő intézkedések számszerűsítése nagyjából egybeesik a Bizottság becsléseivel, figyelembe véve az automatikus stabilizátorok költségeinek eltérő kezelését. Emellett Belgium olyan intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ezen – a 2020. évi stabilitási programban a GDP 11,8 %-át kitevőre becsült – intézkedések a vállalkozásoknak és az önfoglalkoztatóknak nyújtott szövetségi és regionális hitelgaranciákat egyaránt érintik. A személyi jövedelemadó és a társasági adó, valamint a társadalombiztosítási járulékok fizetési halasztását is végrehajtották, de a 2020. évi stabilitási program nem számszerűsíti ezeket. Összességében a Belgium által hozott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. Az intézkedések teljes körű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(15)A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Belgium államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –8,9 %-át, 2021-ben pedig –4,2 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban eléri a GDP 113,8 %-át.

(16)A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel Belgium 2019-ben nem felelt meg az adósságszabálynak, továbbá a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiány- és adósságkritérium nem teljesül.

(17)A Covid19-világjárványra adott válaszként a belga hatóságok átfogó intézkedéscsomagot fogadtak el az erőteljes gazdasági visszaesés társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítése céljából. Létrehoztak egy 50 milliárd EUR-t kitevő garanciaprogramot, az életképes vállalkozásoknak nyújtott új rövid távú hitelekhez. A régiók és a közösségek bevezettek az áthidaló és a szokásos vállalkozói hitelekre vonatkozó garanciákat, a vállalkozásoknak közvetlen hitel formájában nyújtott likviditási támogatást, és a válság által leginkább sújtott vállalkozások pénzügyi támogatását célzó intézkedéseket is. A meglévő jelzálog- és vállalkozói hitelek törlesztését meg lehet hosszabbítani. A súlyosan érintett vállalkozások számára átmeneti moratórium érvényesíthető a csődeljárásokra vonatkozóan. Az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében különböző ösztönzőket vezettek be, hogy a munkavállalókat munkában maradásra vagy munkába állásra ösztönözzék. A társadalombiztosítási járulékok és az adók – például a hozzáadottérték-adó, a társasági és a személyi jövedelemadó – megfizetése bizonyos esetekben elhalasztható vagy az alól mentesség kérhető. A szövetségi kormány – megnövelt juttatásokat biztosítva – elérhetővé tette a válság által érintett vállalkozások számára a vis major miatti átmeneti munkanélküliségi rendszert. Havi helyettesítő jövedelem áll azon önfoglalkoztatók rendelkezésére, akiknek a tevékenységét legalább hét egymást követő napon szüneteltetni kellett. A munkanélküli ellátás fokozatos csökkentését átmenetileg befagyasztották. A szövetségi kormány egy további intézkedéscsomagon is dolgozik a vállalkozások fizetésképtelenségének ellensúlyozására, például a 2020. pénzügyi évre vonatkozóan a társasági adó és a személyi jövedelemadó alóli mentesség révén.

(18)A belga egészségügyi rendszer jól teljesít a kórházakban nyújtott akut ellátás terén. A Covid19-járvány azonban rávilágított arra, hogy az egészségügyi rendszer ellenálló képessége súlyos népegészségügyi válság esetén számos tekintetben nem megfelelő. Nyilvánvalóvá vált, hogy Belgium az egészségügyi dolgozók strukturális hiányával szembesül, amivel foglalkozni kell. A közeljövőben továbbra is kulcsfontosságú lesz a kellő mennyiségű kritikus orvosi eszköz, többek között védőeszközök biztosítása elsősorban az egészségügyi dolgozók és az egyéb fertőzésveszélynek kitett foglalkozásokban dolgozók számára. A megelőzéssel és a tartós ápolás-gondozással kapcsolatos szakpolitikákkal teljes mértékben összehangolt népegészségügyi stratégia rövid és középtávon továbbra is alapvető fontosságú lesz a Covid19-hez hasonló népegészségügyi válságok hatékony kezelésének biztosításához. Ebben az összefüggésben fontos építőelem a tárcaközi konferencia népegészségügyre vonatkozó megállapodásának zökkenőmentes végrehajtása a kórházi személyzetnek és infrastruktúrának (szövetségi hatáskör) a tartós ápolási-gondozási létesítmények (közösségi hatáskör) rendelkezésére bocsátása érdekében.

(19)Miután a foglalkoztatás 2019-ben és 2020 elején rekordmagas szintet ért el, a Covid19-válság hirtelen megállította a foglalkoztatás növekedését Belgiumban. Belgium meglévő állami jövedelemtámogatási rendszerei, például a munkavállalók ideiglenes munkanélküliségi rendszere és az önfoglalkoztatók áthidaló jövedelemhez való joga részleges kompenzációt nyújtanak a csökkentett munkaidő miatti jövedelemkiesésekért. Ezek a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszerek jelentős szerepet játszanak az alacsonyabb termelési kibocsátás foglalkoztatási szintekre gyakorolt hatásának csökkentésében. Ennek ellenére a munkanélküliség 2020-ban várhatóan 7 %-ra emelkedik, majd 2021-ben némileg, 6,6 %-ra csökken. Annak megelőzéséhez, hogy a munkanélküliség növekedése strukturálissá váljon, további erőfeszítésekre lesz szükség a meglévő aktív munkaerőpiaci intézkedések hatékonyságának fokozása érdekében, amely továbbra is alacsony, mivel az aktív munkaerőpiaci intézkedésekben részt vevő munkanélküliek magas arányával párhuzamosan kismértékű a munkanélküliségből a foglalkoztatásba való átmenet. Kiemelt figyelmet kell fordítani a válság negatív társadalmi-gazdasági következményei által valószínűleg leginkább érintett, a munkaerőpiactól legtávolabbra került emberekre irányuló átfogó megközelítés biztosítására. A veszélyeztetett csoportok közé tartoznak mindenekelőtt az alacsony képzettségűek, a migráns háttérrel rendelkezők és a fogyatékossággal élők. Emellett a munkát terhelő adóék átlagosan továbbra is magas minden bérszinten, a nagyon alacsony keresetűek (az átlagbér 50 %-át keresők) kivételével. Ez a viszonylag magas munkaerőköltség jelentős mozgatórugója, amely negatívan hathat a munkaerő-keresletre, különösen az alacsony termelékenységű munkahelyek esetében.

(20)Elő kell mozdítani a munkaerő mobilitását a jelentős hiánnyal küzdő ágazatok, például az egészségügy, az információs és kommunikációs technológiák (IKT), valamint a műszaki és a szabályozott szakmák felé. Ehhez jelentős továbbképzési és átképzési szükséglet társul, és növelni kell a felnőttek oktatásban és képzésben való részvételét, többek között a csökkentett munkavégzés időszakának felhasználásával. Aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a meglévő képzési ösztönző programok nem érik el a leginkább rászorulókat, így az alacsony képzettségűeket, az idősebb munkavállalókat és a migráns háttérrel rendelkezőket. A gyenge nyelvi készségek komoly akadályt jelentenek, főként a kétnyelvű Brüsszelben. A közösségek intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy többen folytassanak tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai tanulmányokat, de még átfogóbb stratégiákra van szükség a jövőbeli munkaerőpiaci kereslet kielégítéséhez. A digitális készségek általános szintje jó, de stagnál. A fiatalok, különösen az alacsony iskolai végzettségűek körében a digitális készségek szintje alacsonyabb az uniós átlagnál, és az elmúlt években romlott. A távoktatáshoz való hozzáférés biztosításához alapvetően fontos, hogy minden diák megfelelő felszereléssel és internetkapcsolattal rendelkezzen, és ezt a szükséges tanárképzési és mentorálási programok kísérjék. Erre azért is szükség van, hogy az oktatási rendszerben fennálló egyenlőtlenségeket ne súlyosbítsa a válság.

(21)Belgium számos programot fogadott el a vállalkozások likviditásának támogatására, köztük a hitelekre vonatkozó állami garanciaprogramot és több regionális programot, amelyeket a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret értelmében bejelentett. E programok – többek között közvetítők általi – hatékony és eredményes végrehajtása kiemelten fontos annak biztosításához, hogy a vállalkozások, és különösen a kis- és középvállalkozások és az önfoglalkoztatók ki tudják használni azokat védelmük és a gyorsabb helyreállítás lehetővé tétele érdekében. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor – beleértve a közvetítők – ellenálló képességét.

(22)A kormány erőfeszítései ellenére a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív teher mintegy 7 milliárd EUR-t tesz ki (a GDP 1,6 %-át) évente, amelynek nagy része az adó- és munkajogi szabályoknak való megfelelésből ered. Az adórendszer a különböző adókiadások miatt összetett. A vállalkozásoknál összetett feladat a bérszámfejtés, különösen azon vállalkozások esetében, amelyeknek különböző regionális rendszereket kell kezelniük. A vállalkozások egyre nagyobb fizetési késedelmet tapasztalnak a hatóságok részéről, ami hozzájárul a vállalkozások csődjéhez és a romló üzleti környezethez. Nagy késedelmek tapasztalhatók az építési engedélyezési eljárásokban, a villamosenergia- és vízhálózati csatlakozások kialakításában. A tulajdonjog átruházásának folyamata a leglassabbak és legdrágábbak között van az EU-ban. A kézműipari/építési szolgáltatások belépési követelményei tekintetében jelentős regionális eltérések tapasztalhatók. Az üzletek nyitvatartási idejére, az eladásösztönzési tevékenységekre, az árengedményekre és a nem vényköteles gyógyszerek forgalmazási csatornáira vonatkozó szabályok terhet jelentenek a kiskereskedők működési környezete szempontjából. Az 5G bevezetését hátráltatják többek között az egyes régiókban eltérő szigorú sugárzási határértékek (különösen Brüsszelben), a drága antennaadók Brüsszelben, valamint az antennák telepítésére vonatkozó engedélyek kiadásának időtartama. A fizetésképtelenség területén nem áll rendelkezésre külön egyszerűsített bíróságon kívüli vitarendezési eljárás a kis- és középvállalkozások számára, és csak az adósok indíthatnak fizetésképtelenségi eljárást. A fokozatos javulás ellenére az igazságszolgáltatási rendszer számára továbbra is kihívást jelent az elégtelen digitalizáció és az erőforrások hiánya. A közigazgatási igazságszolgáltatásban a hosszadalmas eljárások jelentős késedelmeket okoznak a közbeszerzésekkel és az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyekben. A piacfelügyelet, a verseny és a vasúti közlekedés területén a fő jogérvényesítő hatóságok nem rendelkeznek elegendő személyzettel feladataik ellátásához.

(23)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Amint azt a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti energia- és klímaterv is kifejti, Belgiumnak jelentős beruházási szükségletei vannak a fenntartható közlekedés, főként a forgalomtorlódások kezelése és az elektromos közlekedés terén. A belga régiók a válság előtt jelentős többéves közlekedési infrastrukturális terveket jelentettek be. Komoly beruházások zajlanak a Brüsszel körüli elővárosi vasút, a jelzőberendezések, a kikötők és a határokon átnyúló vasúti összeköttetések terén. A nemzeti energia- és klímaterv az európai energiacélok teljesítése érdekében jelentős beruházási szükségleteket azonosított a megújuló és rugalmas energiatermelés, a rendszer-összeköttetések, az intelligens hálózatok, a tárolás és az energiahatékonyság terén, hogy megvalósuljon Belgium azon kötelezettségvállalása, miszerint 2025-ig teljes mértékben kivezeti az atomenergia alkalmazását, és felújítja az energianormák bevezetése előtt épített épületállomány 80 %-át. A viszonylag magas magán kutatás-fejlesztési (K+F) intenzitással szemben az állami K+F-intenzitás némileg elmarad a legtöbb hasonló gazdasági fejlettségű tagállamétól. Belgium az 5G kiépítése terén a lemaradást kockáztatja, mivel nem tervezi az úttörő 5G sávok kiosztását az uniós jogban előírt határidőkön belül. A belga hatóságok 2020 márciusában átmeneti megoldásként a 3,6-3,8 GHz-es sávban rendelkezésre álló 200 MHz spektrumra vonatkozó ideiglenes nemzeti engedélyek kapcsán nyilvános konzultációt indítottak. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Belgiumban a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Belgium a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(24)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.

(25)Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. Az alábbi ajánlások teljes körű végrehajtásának biztosításával Belgium hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(26)A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros együttműködés elengedhetetlen lesz a Covid19-járvány gazdasági következményeiből való gyors kilábaláshoz. Belgiumnak – mivel pénzneme az euró, továbbá figyelembe véve az eurócsoport politikai iránymutatásait – gondoskodnia kell arról, hogy szakpolitikái továbbra is megfeleljenek az euróövezetre vonatkozó ajánlásoknak és összhangban legyenek a többi euróövezeti tagállam szakpolitikáival.

(27)A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Belgium gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot és a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Belgiumnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak ezek Belgium fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(28)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét 8 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

AJÁNLJA, hogy Belgium 2020-ban és 2021-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. Erősítse meg az egészségügyi rendszer általános ellenálló képességét és biztosítsa a kritikus orvosi eszközökkel való ellátást.

2.Csökkentse a válság foglalkoztatási és szociális hatásait, mindenekelőtt hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedések előmozdítása és a készségfejlesztés elősegítése révén.

3.Biztosítsa a kis- és középvállalkozások és az önfoglalkoztatók támogatása érdekében a likviditást biztosító intézkedések hatékony végrehajtását és javítsa az üzleti környezetet. Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a fenntartható közlekedési infrastruktúrát, a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a digitális infrastruktúrát, például az 5G és a gigabit sebességű hálózatokat, továbbá a kutatást és az innovációt.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök