EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.6.30.
COM(2020) 272 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
2019. ÉVI ÉVES JELENTÉS
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL
2019. ÉVI ÉVES JELENTÉS
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL, VALAMINT A NEMZETI PARLAMENTEKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOKRÓL
1. Bevezetés
Ez az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2.) jegyzőkönyvének 9. cikke szerint benyújtott 27. jelentés a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról. A 26. jelentéshez hasonlóan a jelentés a Bizottság nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatára is kiterjed, amelyek fontos szerepet játszanak a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásában.
2019-ben a Bizottság számos lépést tett annak érdekében, hogy nyomon kövesse a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásait. 2019 a Bizottság két megbízatása közötti átmeneti év volt, ezért a korábbi évekhez képest kevesebb bizottsági kezdeményezésre és jogalkotási javaslatra került sor. Ennek értelmében a nemzeti parlamentekre háruló, szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmussal kapcsolatos munka és a Bizottsággal folytatott politikai párbeszéd mértéke ideiglenesen csökkent. A Bizottság 159 véleményt kapott, amelyek közül egyik sem volt indokolt vélemény. A 2019-ben hozott két ítéletben az Európai Unió Bírósága egyértelműsítette az arányosság elvének alkalmazását.
2. A szubszidiaritás és az arányosság elvének az intézmények általi alkalmazása
2.1. A Bizottság
A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásainak nyomon követése
2019-ben a Bizottság elkezdte végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket „A szubszidiaritás és az arányosság elve szerepének megerősítése az uniós politikai döntéshozatal során” című, 2018. októberi közleményében 1 jelentett be, annak érdekében, hogy nyomon kövesse a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásait 2 .
2019. március 7-én az Európai Parlament és a Tanács elnökének küldött levelében Juncker elnök azt javasolta, hogy az indokolt vélemények nemzeti parlamentek általi megküldésére vonatkozó nyolchetes időszak meghatározásakor legyen kizárva a december 20. és január 10. közötti időtartam, és hogy ezt a lépést 2019 decemberében vezessék be. Az Európai Parlament 2019. május 27-én, a Tanács pedig 2019. július 4-én megerősítette, hogy tudomásul vette ezt az intézkedést 3 . A Bizottság ezt követően először a 2019–2020 közötti karácsonyi/újévi időszak során hajtotta végre az intézkedést.
A Bizottság ezenkívül befejezte az előkészületeket azzal kapcsolatban, hogy összesített válaszokat adjon azokra az indokolt véleményekre, amelyeket a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus szerint hét vagy több szavazatot képviselő nemzeti parlamentek nyújtottak be egy bizottsági jogalkotási javaslattal kapcsolatban, ha az indokolt vélemények száma elmarad a „sárga lapos eljárás” beindításához szükséges indokolt vélemények számától. Mindazonáltal 2019-ben nem kapott egyetlen indokolt véleményt sem 4 .
A Bizottság más nyomonkövetési intézkedéseket is végrehajtott a minőségi jogalkotásra és értékelésre vonatkozó munkája részeként (lásd alább).
Minőségi jogalkotás és helyzetfelmérés
2019-ben a Bizottság folytatta a megerősített minőségi jogalkotási programját, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének saját politikai döntéshozatala minden szakaszában történő alkalmazását. Az „Ossza meg velünk véleményét” internetes portál 5 hatékony egységes hozzáférési pontnak bizonyult a polgárok és az érdekelt felek számára ahhoz, hogy részt vehessenek a Bizottság szakpolitika-előkészítő munkájában. A Bizottság szintén folytatta a meglévő jogszabályok és szakpolitikai keretek értékelését, mielőtt javaslatokat nyújtott volna be azok felülvizsgálatára. Ezekben az értékelésekben azt vizsgálják, hogy a meglévő szakpolitikai intézkedések továbbra is a „célnak megfelelőek-e”, vagy a szubszidiaritás és az arányosság elvének fényében azokat vissza kell-e vonni vagy felül kell-e vizsgálni.
A célravezető és hatásos szabályozásra vonatkozó program (REFIT) platformja 6 lehetőségeket nyújtott a nyilvánosság és az érdekelt felek számára arra, hogy kommunikáljanak a Bizottsággal a meglévő szabályozási intézkedések esetleges túlzott terheiről vagy hiányosságairól. 2019-ben a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) platformja 16 véleményt készített, amely ajánlásokat tartalmazott a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene egyszerűsíteni és csökkenteni a meglévő uniós jogszabályokból adódó szabályozási terheket 7 . A Bizottság mindenekelőtt a REFIT-kezdeményezéseket magában foglaló munkaprogramjának végrehajtásával válaszol ezekre az ajánlásokra. A REFIT-platform megbízatása 2019-ben járt le, és 2020-ban új platform lép a helyébe. 2015-ös létrehozása óta a REFIT-platform 105 ajánlást fogalmazott meg.
2019 áprilisában a Bizottság véglegesítette a minőségi jogalkotásra vonatkozó szakpolitikájának értékelésével kapcsolatos munkáját. Ez az érdekelt felekkel, egyéb uniós intézményekkel és szervezetekkel. valamint a nyilvánossággal folytatott, mélyreható konzultációkat foglalt magában. Megállapításait a „Minőségi jogalkotás: helyzetfelmérés és elkötelezettségünk fenntartása” című közleményében és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumban 8 összegezte. Április 29-én, egy konferencián Timmermans első alelnök ismertette és megvitatta ezeket a megállapításokat az érdekelt felekkel 9 .
Az alábbi következtetések relevánsak a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása tekintetében:
·A REFIT-platform utódjának a jelenleg fókuszban lévő egyszerűsítés mellett nagyobb mértékben kell a szubszidiaritás és az arányosság elvére, valamint a jogalkotási sűrűségre összpontosítania. Ennek érdekében fontos, hogy a testület szakértelme szélesebb körűvé váljon, és hogy növelni lehessen az uniós jogalkotás jelentős részének végrehajtásáért felelős helyi és regionális hatóságok részvételét 10 .
·Annak érdekében, hogy javítani lehessen a szubszidiaritás és az arányosság elvének értékelését, a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkacsoport által javasolt közös „mintatáblázatot” beépítse a minőségi jogalkotásról szóló iránymutatásába, és azt használja, amikor a szubszidiaritást és az arányosságot értékeli a javaslatait kísérő hatásvizsgálatokban és indokolásaiban.
A szubszidiaritás és az arányosság elemzése
A minőségi jogalkotásról szóló iránymutatás és az azt kísérő „eszköztár” 11 előírja a Bizottság számára, hogy végezzen szubszidiaritási elemzést, amikor értékeli a meglévő intézkedések további relevanciáját és európai hozzáadott értékét, és amikor fontolóra vesz új kezdeményezéseket olyan területeken, ahol az EU-nak nincs kizárólagos hatásköre. A Bizottság a szubszidiaritási elemzést mind a jogalkotási, mind a nem jogalkotási kezdeményezések esetében elvégzi.
Az elemzés kettős célt tűz ki:
1. Annak értékelése, hogy vajon elegendő-e a nemzeti, regionális vagy helyi szintű fellépés a kitűzött célkitűzések megvalósításához; valamint
2. Annak értékelése, hogy az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket nyújtana-e a nemzeti szintű fellépéshez képest.
Az arányosság elvének megfelelően az Unió fellépése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges. Az arányosság elvének tiszteletben tartása annak biztosítását jelenti, hogy a kiválasztott megközelítés és a szabályozási intézkedés intenzitása szükséges a célkitűzéseinek eléréséhez. Valamennyi hatásvizsgálat, értékelés és célravezetőségi vizsgálat során el kell végezni ezt az elemzést.
Hatásvizsgálatok
A Bizottság a szakpolitikai javaslatokhoz készített valamennyi hatásvizsgálat esetében elemzi a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A minőségük biztosításához ezek az elemzések a Szabályozói Ellenőrzési Testület 12 független minőség-ellenőrzésének vannak alávetve.
A megbízatása utolsó évében a Juncker elnök vezette Bizottság arra összpontosította munkáját, hogy biztosítsa, hogy az általa elkészített javaslatok tovább kerüljenek a társjogalkotók általi elfogadásra, és kevés új jogalkotási javaslatot fogadott el. 2019-ben a Bizottság ezért egyetlen hatásvizsgálatról adott ki véleményt, amely az Európai Innovációs és Technológiai Intézet átalakításáról és az Intézet stratégiai innovációs tervének kialakításáról szólt 13 . Ez a hatásvizsgálat megállapította, hogy az Intézet a nemzeti és regionális kezdeményezésekhez és megoldásokhoz képest egyértelmű uniós hozzáadott értéket nyújt a kutatási és innovációs beruházások méretgazdaságossága, hatálya és sebessége terén.
Értékelések és célravezetőségi vizsgálatok
A szubszidiaritás és az arányosság alapvető fontosságú szempont az értékelések és célravezetőségi vizsgálatok terén, amelyek azt vizsgálják, hogy az uniós szintű fellépés elérte-e a várt eredményeket a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia, a relevancia és az európai hozzáadott érték tekintetében. 2019-ben a Bizottság nagyjából 70 értékelést véglegesített, beleértve négy célravezetőségi vizsgálatot (szélesebb körű szakpolitikai területek értékelései) a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv, a levegőminőség, a felügyeleti jelentéstétel, valamint a vállalkozások által végzett nyilvános adatszolgáltatások terén.
A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2019-ben 18 jelentős értékelést és célravezetőségi vizsgálatot vizsgált meg. Ezek az értékelések számos szempontra kiterjedtek, amelyek közül néhány különösen releváns a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében:
·A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv értékelése 14
A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok felelőssége biztosítani, hogy a polgárok megfelelően rá tudjanak csatlakozni a szennyvízgyűjtő-rendszerre. Mindazonáltal az uniós szintű fellépésre azért van szükség, mert a határokon átnyúló vízgyűjtők az EU területének 60 %-át teszik ki. A szennyvízről szóló uniós irányelv hiányában, amely minden tagállam számára a szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszerek hasonló ritmusú létrehozását írja elő, amennyiben a határon átnyúló vízgyűjtő felvízi tagállama nem cselekszik, az alááshatja az alvízi tagállamok által bevezetett intézkedéseket.
·A víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv célravezetőségi vizsgálata 15
A két irányelv rugalmas keretet vezetett be, amely a különböző szakpolitikai területekről a vízforrásokra nehezedő nyomás kezelésének integrált megközelítését mozdítja elő. Ez jelentős mérlegelési jogkört biztosít a tagállamoknak a helyspecifikus célkitűzések, módszerek és intézkedések meghatározása terén, miközben biztosítja a harmonizációt és az egyenlő versenyfeltételeket. Az értékelés egy hátrányt talált ebben a megközelítésben, nevezetesen azt, hogy egyes kérdések tekintetében, ahol az egységesebb megközelítés célszerűbb lett volna, jelentős eltérések merültek fel abban, ahogy a tagállamok végrehajtották az irányelveket. Nincs egyértelmű indoklása annak, hogy az ugyanazon vízgyűjtőn osztozó tagállamokban miért rendkívül eltérőek a szabványok a vízgyűjtő-specifikus szennyezők tekintetében. Ezek az eltérések egyes esetekben a helyi különbségekből származnak, azonban számos esetben csak más tényezőkkel magyarázhatók, például a (költségmegtérülésre vonatkozó) politikai akarattal, a változásokkal szembeni ellenállással vagy a (nyomon követésre vonatkozó) műszaki kapacitás hiányával.
2.2. Az Európai Parlament
2019-ben az Európai Parlament hivatalosan 62 beadványt kapott a nemzeti parlamentektől a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv alapján 16 . E beadványok egyike sem volt a Jegyzőkönyv értelmében vett indokolt vélemény, ami kérdéseket vetett fel a szubszidiaritás elvének való megfeleléssel kapcsolatban. Összehasonlításképpen 2018-ban az Európai Parlament hivatalosan 46 indokolt véleményt és 427 egyéb beadványt kapott. Ezek a számok jelzik, hogy a nemzeti parlamentek nem az uniós jogalkotási folyamat megállításának eszközeként tekintenek a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmusra, hanem a véleményük és aggodalmaik kifejezésének módjaként. A nemzeti parlamentek valamennyi beadványát hozzáférhetővé tették a „Connect” adatbázisban, amely az Európai Parlamentnek a nemzeti parlamentek dokumentumait tartalmazó adatbázisa 17 .
Az Európai Parlament eljárási szabályzatának VI. melléklete szerint a Jogi Bizottság (JURI) általános felelősséggel bír a szubszidiaritás elvének való megfelelés biztosításáért. A Jogi Bizottság (JURI) egyik tagját a szubszidiaritásért felelős „állandó előadóvá” nevezik ki hat hónapos időtartamra a képviselőcsoportok közötti rotáció alapján. Angel Dzhambazki (Európai Konzervatívok és Reformerek) volt 2019 első felében az állandó előadó, őt követte az év második felében Nacho Sanchez Amor (Szocialisták és Demokraták).
A Jogi Bizottság ezenkívül a COSAC 18 kétéves jelentéseihez is hozzájárul a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos kérdések tekintetében.
Az Európai Parlament Kutatószolgálata az alábbiak révén továbbra is segítette az Európai Parlamentet abban, hogy munkája során figyelembe vegye a szubszidiaritás és az arányosság elvét:
·a Bizottság hatásvizsgálataiban a szubszidiaritási és arányossági szempontok szisztematikus ellenőrzése, továbbá a figyelem felhívása különösen a nemzeti parlamentek és a Régiók Bizottsága által az e tekintetben megfogalmazott bárminemű aggályokra;
·annak biztosítása, hogy az Európai Parlament munkája teljes mértékben tiszteletben tartsa ezeket az elveket, például a saját lényegi módosításaival kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzése vagy a Parlament új jogszabályra irányuló javaslatai hozzáadott értékének, valamint az uniós szintű fellépés elmaradása költségének elemzése során, az EUMSZ 225. cikke alapján;
·hatásvizsgálatok készítése során a szubszidiaritás és az arányosság szempontjainak ellenőrzése, középpontban az uniós hozzáadott értékkel.
2.3. A Tanács
2019. július 1-jén a Tanács tudomásul vette a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek javasolt új intézkedéseket, amelyek szerint a december 20. és január 10. közötti időszak a megfelelően indokolt sürgős eseteket leszámítva nem számít bele a Szerződések (2.) Jegyzőkönyvében meghatározott nyolchetes időszakba 19 . A Tanács ezt július 4-én közölte a Bizottsággal az Állandó Képviselők Bizottságának elnökén keresztül. Ebben a levélben a Tanács az új intézkedésre úgy tekint, mint a Szerződések (2.) Jegyzőkönyvével összhangban a jogalkotási aktusok nemzeti parlamentek általi,, a szubszidiaritás elvének való megfelelés szempontjából történő ellenőrzését megkönnyítő lehetőségre.
A (2.) Jegyzőkönyv 4. cikke alapján a Tanácsnak minden, a tagállamok csoportjától, az Európai Bíróságtól, az Európai Központi Banktól és az Európai Befektetési Banktól származó jogalkotási tervezetet és módosított tervezetet továbbítania kell a nemzeti parlamenteknek. 2019 márciusában a Tanács elküldte a nemzeti parlamenteknek az Európai Beruházási Bank Tanácshoz intézett, az Európai Beruházási Bank alapokmányának az EUMSZ 308. cikkében leírt különleges jogalkotási eljárás keretében történő módosítására irányuló kérelmét 20 .
A Szerződés alapján fennálló kötelezettségei mellett a Tanács folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat a Bizottság jogalkotási javaslataira vonatkozó nemzeti parlamenti véleményekről is. 2019-ben a Tanács Főtitkársága 26, a politikai párbeszéd folyamatának keretében kiadott véleményt továbbított a küldöttségeknek 21 . Mindazonáltal a Tanács 2019-ben nem kapott a (2.) Jegyzőkönyv szerinti egyetlen indokolt véleményt sem.
2.4. A Régiók Bizottsága 22
2019 során a Régiók Bizottsága („a Régiók Bizottság”) tovább dolgozott azon, hogy biztosítsa, hogy a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásai gyökeret eresszenek, és az „aktív szubszidiaritás” valósággá váljon 23 . A 2019. március 14–15-én, Bukaresten megrendezésre kerülő, a régiók és városok nyolcadik európai csúcstalálkozóján az aktív szubszidiaritásról szóló magas szintű megbeszélést szervezett, amely elindította a Régiók Bizottságának a regionális központok létrehozására irányuló kísérleti projektjét az uniós szakpolitikák regionális és helyi szintű végrehajtásának felülvizsgálata érdekében (RegHub). 2019-ben a RegHub kísérleti projekt keretében két konzultációra került sor, az egyik a közbeszerzésről szólt, a másik pedig a levegőminőségről, és mindkettő mélyreható végrehajtási jelentéssel végződött 24 .
A „Minőségi jogalkotás: helyzetfelmérés és elkötelezettségünk fenntartása” c. bizottsági közleményre 25 adott közvetlen válaszként a Régiók Bizottsága 2019 októberében véleményt 26 fogadott el (előadó: Olgierd Geblewicz, Európai Néppárt), amely kialakította a Régiók Bizottságának nézeteit a minőségi jogalkotásról és az „aktív szubszidiaritás” uniós szakpolitikai döntéshozatalban játszott szerepéről. Megerősítette a Régiók Bizottságának minőségi jogalkotási iránti támogatását, rámutatva arra, hogy ennek közös erőfeszítésnek kell lennie.
A Régiók Bizottságának 9. szubszidiaritási konferenciája 27 fontos rendezvény volt az „aktív szubszidiaritásról” szóló vita kialakításában és az Európa jövőjéről szóló megbeszélésekben játszott szerepének meghatározásában. Összehozta az összes kormányzati szintet, hogy megvitassák, miként lehetne a legjobban végrehajtani az „aktív szubszidiaritást” EU-szerte, és miként lehetne ezt a megközelítést az EU és a polgárok közötti kapcsolat újbóli megteremtésére használni. A konferencián a regionális parlamentek politikai vitáiból származó információkról szóló új kísérleti projekt indult az Európai Regionális Jogalkotói Közgyűlések Konferenciájával (CALRE) együttműködésben. A projekt célja, hogy biztosítsa a Bizottság éves munkaprogramjának regionális perspektíváját azáltal, hogy a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamenteknek beleszólást ad a munkaprogram előkészítésébe.
2019-ben a Régiók Bizottsága újból végrehajtotta a szubszidiaritási munkaprogramját, amely a szubszidiaritás elvének nyomon követését szolgáló praktikus eszköz. Mivel a 2019. évi európai bizottsági munkaprogramban felsorolt kezdeményezések elsősorban nem jogalkotási jellegűek voltak, csupán három kiemelt kezdeményezés azonosítására került sor a szubszidiaritási munkaprogram tekintetében: az „Európa fenntartható jövője”, a „Méltányos és jövőbiztos egységes piac” és az „Egységes digitális piac kiteljesítése”.
A régiók Bizottsága értékelte jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás és az arányosság elvének, amiről véleményeket adott ki 28 . 2019-ben 49 véleményt fogadott el, amelyek közül csak öt kapcsolódott jogalkotási javaslatokhoz.
Mind az öt, jogalkotási javaslatról szóló vélemény tartalmazta a szubszidiaritásnak és az arányosságnak való megfelelés közvetlen értékelését vagy az ezen elveknek való megfelelés javítására irányuló konkrét ajánlásokat. Például a közúti közlekedésbiztonságról és automatizált mobilitásról szóló vélemény megállapította, hogy „az irányelv hatályának kiterjesztésébe elengedhetetlen a regionális és helyi szereplők bevonása, főként a szabályozással érintett utak meghatározásakor...”, és a bizottsági javaslatnak a szubszidiaritásnak való nagyobb megfelelésre irányuló módosításait javasolta.
Bár a legtöbb kezdeményezés nem jogalkotási jellegű, a Bizottság 2019-ben is fenntartotta az „aktív szubszidiaritás” megközelítésének végrehajtására irányuló kötelezettségvállalását, mivel a nem jogalkotási javaslatokra vonatkozó számos vélemény magában foglalta az adott szakpolitikai területtel kapcsolatos szubszidiaritási és arányossági értékelést, valamint az esetleges problémák kezelésére irányuló konstruktív ajánlásokat. Erre példa a közbeszerzésről szóló végrehajtási jelentésre vonatkozó vélemény. A Régiók Bizottsága regionális központok hálózatának első konzultációja alapján a vélemény részletes áttekintést ad azokról a fő kihívásokról, amelyek a helyi és regionális hatóságokat érik a közbeszerzésről szóló 2014. évi irányelvek végrehajtásakor, valamint ismerteti a nem megfelelő alkalmazás leggyakoribb okait. A regionális és helyi szintekről származó empirikus adatokra támaszkodva a vélemény rámutat a lényeges problémákra is, megállapítva például, hogy „...a határokon átnyúló közbeszerzések nem teremtettek hozzáadott értéket a helyi és regionális önkormányzatok számára. Annak ellenére, hogy rendszeresen zajlottak uniós szintű – költséges és időigényes – közbeszerzési eljárások, határon átnyúló ajánlatok nem, vagy csak elhanyagolható mennyiségben kerültek elfogadásra”. A vélemény szakpolitikai ajánlásokat tartalmaz e problémák leküzdésére.
A szubszidiaritási szakértői csoport 2019-ben két konzultációt végzett.
Az első a szubszidiaritási munkaprogram kiemelt kezdeményezésével foglalkozik. Az „Egységes digitális piac kiteljesítése” című kiemelt kezdeményezés részeként konzultációra került sor a szubszidiaritási szakértői csoporttal, hogy támogassa a Régiók Bizottságának előadóját a dezinformációval szembeni cselekvési tervre vonatkozó vélemény terén. A vélemény nem mutatott rá jelentősebb szubszidiaritási vagy arányossági problémákra, mivel a cselekvési tervben meghatározott tevékenységek a különböző kormányzati szintek közötti együttműködésre támaszkodnak. Az elemzés megállapította, hogy a szubszidiaritás és arányosság kérdése mellett hasznos lenne, ha a dezinformációról szóló cselekvési terv előmozdítaná a Szerződésben meghatározott, „lojális együttműködésre” vagy többszintű kormányzásra vonatkozó elvet.
A szubszidiaritási szakértői csoporttal folytatott második konzultáció célja az volt, hogy támogassa „Az európai szemeszter és a kohéziós politika: a strukturális reformok hosszú távú beruházásokkal való összehangolása” című vélemény előadóját, amelyhez három szakértő nyújtott hozzájárulást. Az „aktív szubszidiaritás” megközelítésével összhangban a szakértők a szubszidiaritásnak és arányosságnak való megfeleléssel kapcsolatos problémák kezelésére irányuló javaslatokat terjesztettek elő. Kijelentették, hogy a Régiók Bizottsága „... hangsúlyozza, hogy ha meg akarjuk előzni a szubszidiaritás elvének megsértését, és biztosítani akarjuk a célzott politikai koordinációt, ennek legjobb módja a partnerség és a többszintű kormányzás elveinek fényében a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű és strukturális bevonása az európai szemeszterbe”.
A szubszidiaritás-ellenőrzési hálózat 29 összetétele nem változott 2019-ben (156 partner). A REGPEX 30 , a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek 31 és kormányzatok számára elérhető szubszidiaritás-ellenőrzési hálózat alhálózatának munkaterhelése jelentősen csökkent a 2019. évi jogalkotási javaslatok hiánya miatt. Csupán két hozzájárulást adott ki 2019-ben, míg 2018-ban 95-öt.
2.5. Az Európai Unió Bírósága
2019-ben az Európai Unió Bírósága (a Bíróság) ítéletet adott ki egy ügyben, amely az uniós jogalkotás szubszidiaritás elvének való megfeleléséről szólt. A C-264/18. sz. ügyben 2019. június 6-án hozott ítéletében 32 a Bíróság megállapította, hogy az uniós jogalkotó nem sértette meg a szubszidiaritás elvét azzal, hogy kizárta a jogi szolgáltatásokat a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelvből 33 , mivel ennek során a jogalkotó úgy vélte, hogy a nemzeti jogalkotók feladata volt meghatározni, hogy ezek a szolgáltatások a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozzanak-e.
A Bíróság ezenkívül egyértelműsítette az arányosság elvének alkalmazását két esetben, amelyek során a tagállamok megtámadták az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogalkotási aktust 34 .
Az ezen elvnek való megfelelés felülvizsgálatára vonatkozó szabvány tekintetében a Bíróság emlékeztetett arra, hogy az uniós jogalkotónak széles körű mérlegelési jogkört kell biztosítani azokon a területeken, amelyeken a fellépése politikai, gazdasági és szociális döntésekkel jár, és amelyeken összetett vizsgálatokat és értékeléseket kell végeznie. A Bíróság szerint ezért nem azt a kritériumot kell alkalmazni, amely szerint az ezen a területen elfogadott intézkedés az egyetlen vagy a lehető legjobb intézkedés-e, mivel az intézkedés jogszerűsége csak akkor érintett, ha az az elérni kívánt célkitűzés tekintetében bizonyíthatóan nem megfelelő 35 .
Ennek megfelelően a Bíróság úgy vélte, hogy nem volt bizonyított, hogy az uniós jogalkotó nyilvánvaló hibát követett volna el az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv elfogadása során. E tekintetben a Bíróság egyértelművé tette, hogy az uniós jogalkotó nem köteles figyelembe venni az adott tagállam konkrét helyzetét, ha az érintett uniós intézkedés minden tagállamra kihat, és az intézkedés célkitűzéseit figyelembe véve a különböző érdekek közötti egyensúly megteremtését teszi szükségessé. Az egyensúly megteremtésére tett kísérlet ezért, ha nem egyetlen tagállam, hanem az összes uniós tagállam helyzetét vesszük figyelembe, nem tekinthető az arányosság elvével ellentétesnek 36 .
A másik ítéletben 37 a Bíróság az arányosság elvének fényében fenntartotta az (EU) 2017/853 irányelv egyes rendelkezéseinek érvényességét, amely irányelvvel az Európai Parlament és a Tanács módosította a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet 38 . Ítéletében a Bíróság úgy vélte, hogy az uniós jogalkotó széles körű mérlegelési jogköre nem csupán a megtámadott intézkedés jellegére és hatályára vonatkozik, hanem bizonyos mértékben az alapvető tényállás megállapítására is. Azonban még ha széles körű mérlegelési jogköre is van, az uniós jogalkotónak a döntését objektív kritériumokra kell alapoznia, és meg kell vizsgálnia, hogy a választott intézkedés által kitűzött célok még azt is indokolttá teszik-e, ha egyes gazdasági szereplőket jelentős negatív gazdasági következmények érnek. A Bíróság úgy vélte, hogy az uniós intézményeknek, amelyek elfogadták a kérdéses intézkedést, képesnek kell lenniük arra, hogy a Bíróság előtt bizonyítsák, hogy az intézkedés elfogadása előtt mérlegeltek. Ez előfeltételezi azt, hogy figyelembe vették az összes tényezőt és körülményt, amely az intézkedéssel célzott helyzet szempontjából releváns. Ebből következik, hogy ezeknek az intézményeknek legalábbis világosan és egyértelműen be kellene tudniuk nyújtani és tudniuk kellene ismertetni azokat az alapvető adatokat, amelyeket figyelembe kellett venniük a vitatott intézkedések megalapozásához, és amelyektől mérlegelési jogkörük gyakorlása függött. Ebben az esetben a Bíróság elutasította azt a jogalapot, amely szerint az uniós jogalkotó nem rendelkezett elegendő információval a vitatott irányelv lehetséges hatásáról ahhoz, hogy értékelni tudja az arányosság elvének való megfelelést. A Bíróság úgy vélte, hogy a jogalkotási eljárás során az uniós intézmények figyelembe vették a rendelkezésre álló tudományos adatokat és az egyéb, elérhetővé vált megállapításokat. Ez magában foglalta a Bizottság által végzett REFIT-értékelésből származó adatokat és megállapításokat, számos tanulmányt, egy nyilvános konzultációt, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat és a tagállamok által benyújtott hatásvizsgálatokat.
3. A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus nemzeti parlamentek általi alkalmazása
A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus bevezetése óta 2019 volt az első év, amely során a Bizottság nem kapott indokolt véleményt a nemzeti parlamentektől. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a két Bizottság közötti átmeneti évben jelentősen visszaesett a Bizottság jogalkotási tevékenysége. 2019-ben a Bizottság a szubszidiaritás-ellenőrzés hatálya alá tartozó 28 jogalkotási javaslatot küldött a társjogalkotóknak és a nemzeti parlamenteknek, ez a szám 2018-ban 139 volt. A 28 javaslat alapján a nemzeti parlamentek 39 véleményt fogadtak el. Ez megerősíti az előző éves jelentésben említett tendenciát: az indokolt vélemények aránya csökkent a vélemények teljes számához képest (2016-ban 10,5 %; 2017-ben 9 %; 2018-ban 6,5 %; 2019-ben nulla), és a szubszidiaritás-ellenőrzés hatálya alá eső bizottsági javaslatokra vonatkozó vélemények számához képest (2016-ban 17,6 %; 2017-ben 16 %; 2018-ban 10,5 %; 2019-ben nulla).
Ez annak lehet az eredménye, hogy a Bizottság jobban megerősített minőségi jogalkotási programot alkalmaz, valamint annak, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy egyrészt integrálja a szubszidiaritás és az arányosság elvét saját politikai döntéshozatalának minden szakaszába, másrészt értékelje a meglévő szakpolitikai kereteket a jogszabály-felülvizsgálatok benyújtása előtt, harmadrészt pedig csak akkor kezdeményezzen európai szintű fellépést, ha egyértelmű annak hozzáadott értéke 39 .
4. A nemzeti parlamentekkel folytatott politikai párbeszéd
Általános észrevételek az írásbeli véleményekkel kapcsolatban
2019-ben a nemzeti parlamentek 159 véleményt küldtek a Bizottságnak. Ez sokkal kevesebb, mint a korábbi években (2017-ben 576, 2018-ban pedig 569), és még az előző átmeneti évhez, 2015-höz (350) képest is visszaesés. Ez a politikai párbeszéd 2007-es elindítása óta a legalacsonyabb szám.
Ezen 159 vélemény közül csupán 39 (25 %) vonatkozott a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus hatálya alá tartozó bizottsági javaslatokra. A fennmaradó 120 vélemény (75 %) vagy nem jogalkotási kezdeményezésekre, például közleményekre vonatkozott, vagy saját kezdeményezésű vélemény volt. Ez a kivételesen magas arány 40 tükrözi a Bizottság által benyújtott jogalkotási javaslatok mennyiségében bekövetkezett ideiglenes visszaesést, valamint rámutat arra is, hogy a nemzeti parlamentek mennyire érdekeltek abban, hogy ismertessék a Bizottsággal a véleményüket a döntéshozatali folyamat korai szakaszában
Részvétel és az érintett kérdések köre
Az előző évekhez hasonlóan a Bizottságnak megküldött vélemények száma jelentős eltéréseket mutatott a nemzeti parlamentek között. A 10 legaktívabb kamara 116 véleményt adott ki, azaz az összes vélemény 73 %-át, ami 2018-hoz képest kevesebb (83 %), azonban a korábbi évekhez képest hasonló (2017-ben 74 %, 2016-ban 73 % és 2015-ben 72 %). 17 kamara 41 nem adott ki véleményt (2018-ban 10).
2019-ben a legtöbb véleményt benyújtó kamara a cseh Senát volt (21 vélemény). A többi 10 nemzeti parlament vagy kamara, amely a legtöbb véleményt küldte 2019-ben, az alábbiakat foglalta magában: a román Camera Deputaților (15 vélemény), a portugál Assembleia da República (14 vélemény), a cseh Poslanecká sněmovna (13 vélemény), a francia Sénat (12 vélemény), a német Bundesrat (11 vélemény), a spanyol Cortes Generales (8 vélemény), az Egyesült Királyság Felsőháza (8 vélemény), az olasz Senato della Repubblica (7 vélemény), a román Senat (7 vélemény) és a svéd Riksdag (7 vélemény). Ezek a kamarák voltak a legaktívabbak 2018-ban is (bár más sorrendben).
Bár a legtöbb kamara lényegesen kevesebb véleményt nyújtott be 2019-ben, mint 2018-ban, két kamara többet: a magyar Országgyűlés (5 vélemény 2019-ben, 3 2018-ban) és a holland Eerste Kamer (6 vélemény 2019-ben, 2 2018-ban).
Az 1. melléklet részletezi az egyes kamarák által megküldött vélemények számát.
A vélemények főbb témái a politikai párbeszéd során
2019-ben a korábbi évekhez hasonlóan a nemzeti parlamentek által benyújtott vélemények számos témára kiterjedtek. A következő hat téma, amelyhez egyenként 5 és 9 véleményt küldtek 42 , és amely a legnagyobb érdeklődést váltotta ki a nemzeti parlamentek részéről:
1.A minősített többségi szavazás kibővítése – 9 vélemény;
2.Szubszidiaritás és minőségi jogalkotás – 8 vélemény;
3.A jogállamiság erősítése – 6 vélemény;
4.Fenntartható Európa – 5 vélemény;
5.Küzdelem az online dezinformáció ellen – 5 vélemény.
·A minősített többségi szavazás kibővítése
A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre arra, hogy a minősített többségi szavazás alkalmazásának növelésére alkalmas területek azonosításával hatékonyabbá tegye a döntéshozatalt 43 . E célból négy közleményt fogadott el négy kulcsfontosságú szakpolitikai területen: közös kül- és biztonságpolitika, 2018. szeptember 12-én 44 ; adózás, 2019. január 15-én 45 ; energia- és klímaügy, 2019. április 9-én 46 ; valamint szociálpolitika, 2019. április 16-án 47 .
Ezekre a közleményekre hat nemzeti parlamenttől kilenc vélemény érkezett 48 . Ezek a vélemények általánosságban a minősített többségi szavazás kibővítésével szembeni ellenérzéseket fejezték ki, mivel úgy vélték, hogy a nemzeti szuverenitás és érdekek védelme érdekében ezeken a területeken meg kell őrizni az egyhangú döntéshozatalt. Egyes kamarák ezenkívül azon a véleményen voltak, hogy az egyhangú döntéshozatal megfelelően működött ezeken a területeken, és nem akadályozta az uniós szintű előrehaladást.
A Bizottság azt válaszolta, hogy a kül- és biztonságpolitika terén az egyhangúságra vonatkozó szabály egyes esetekben kihatott az EU általános ügyekben való fellépésének gyorsaságára és az arra irányuló képességére, valamint arra, hogy a jövő további alakítása érdekében az EU-nak a Szerződések szerint rendelkezésre álló lehetőségek teljes körének alkalmazásával javítania kell a döntéshozatalát. Az adózással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy összehangolt uniós fellépés elengedhetetlen a tagállamok bevételének védelme, valamint az adózási környezet méltányosságának és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.
Bár a globalizáció és a digitalizáció közös kihívásokat teremtett az adózáspolitika terén, amelyek közös megoldásokat tettek szükségessé, az EU nem volt képes fellépni vagy gyorsan reagálni az egyhangúságra vonatkozó szabály korlátai miatt. A minősített többségi szavazással a tagállamok gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat tudnának elérni az adózással kapcsolatos ügyekben. Ezenkívül a rendes jogalkotási eljárás keretében az adózással kapcsolatos határozatok kidolgozásában az Európai Parlament is tevőlegesen részt venne, és ily módon jobban érvényre jutna a polgárok véleménye és az elszámoltathatóság szempontja. Az energia- és klímapolitika kapcsán a Bizottság megjegyezte, hogy a jelenlegi energiaadózási rendszer az egymással versengő üzemanyagok eltérő adókulcsai és adóalapjai miatt a belső piac torzulásához vezet. Ezért az energiaforrások európai uniós célkitűzésekhez való hozzájárulásuk alapján történő egyenlő kezelése (például a fenntartható energia előmozdítása és a pazarló energiafogyasztás elkerülése) olyan aspektus, amelynek tükröződnie kell a jövőbeli energiaadózási reformban. Emiatt elengedhetetlen lesz kompromisszumos megoldásokat találni, amelyek tükrözik az érdekeket és a tagállamokban fennálló konkrét gazdasági és szociális feltételeket.
Végezetül a szociálpolitikával kapcsolatban a Bizottság kifejtette, hogy célzott megközelítést alkalmazott az áthidaló rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban. Azt javasolta, hogy ezeket a rendelkezéseket csak a diszkriminációmenteséggel kapcsolatos kérdésekben és a társadalombiztosításra és a munkavállalók szociális védelmére vonatkozó ajánlások elfogadásakor lehessen alkalmazni, ahol a minősített többségi szavazás egyszerűbbé tenné a tagállamok számára, hogy hatékonyan szembeszálljanak a közös kihívásokkal.
·Szubszidiaritás és arányosság
„A szubszidiaritás és az arányosság elve szerepének megerősítése az uniós politikai döntéshozatal során” című, 2018. október 23-án elfogadott közleményben 49 , a szubszidiaritásról és arányosságról szóló 2017. évi éves jelentésben 50 , valamint a nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatról szóló jelentésben 51 a Bizottság meghatározta a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásainak nyomon követését.
2019-ben erre a csomagra hat vélemény érkezett hat nemzeti parlamenttől 52 és egy vélemény egy regionális parlamenttől 53 . Valamennyi kamara általánosságban üdvözölte a munkacsoport munkáját, támogatta az „aktív szubszidiaritás” koncepcióját, és jóváhagyta a Bizottság által már végrehajtott nyomonkövetési intézkedéseket.
Egyes kamarák javaslatokat tettek arra vonatkozólag, hogy a Bizottság miként tudná javítani a velük folytatott interakciót a javaslatai előkészítése során azzal, hogy jobban megtervezi a kezdeményezéseit, hogy a nemzeti parlamentek meg tudják tervezni a szubszidiaritás-ellenőrzésüket, és/vagy javítja a hatásvizsgálatok minőségét, és több információt ad róluk az összes hivatalos nyelven. Más javaslatok is érkeztek a nemzeti parlamentek általi ellenőrzés fejlesztésére a jogalkotási szakaszban, például viták szervezése a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament képviselőivel, ha egy javaslatra bizonyos számú indokolt vélemény érkezik, vagy a nemzeti parlamentek megfigyeléseinek megvitatása a tanácsi munkacsoportokban. Egyes parlamentek ezenkívül olyan intézkedéseket javasoltak, amelyek a Szerződés módosítását tennék szükségessé, például az indokolt vélemények közzétételére vonatkozó határidő meghosszabbítása 12 hétre, a „sárga lapos eljárás” beindításához szükséges indokolt vélemények számának csökkentése, annak lehetővé tétele, hogy az indokolt vélemények az arányosságon alapuljanak, hivatalos határidő meghatározása a bizottsági válaszokra, valamint az Európai Parlament jogalkotás kezdeményezésére irányuló jogkörrel való felruházása.
Válaszaiban a Bizottság üdvözölte a nemzeti parlamentek támogatását azon kezdeményezések iránt, amelyeket bejelentett a közleményben, és megerősítette, hogy azok végrehajtását készíti elő. Egyetértett azzal, hogy tájékoztatást kell nyújtani azzal kapcsolatban, hogy a javaslatok miként felelnek meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének, és hangsúlyozta, hogy a hatásvizsgálatok vezetői összefoglalóit valóban közzétették az EU összes nyelvén. Kiemelte a munkaprogramjában bejelentett kezdeményezésekre vonatkozó tájékoztatás részletességének és megbízhatóságának növelésére irányuló munkáját, és érdeklődéssel vette tudomásul az elkészített javaslatokra vonatkozó viták szervezésére irányuló ötleteket. A Szerződés módosítását igénylő javaslatokat tudomásul véve a Bizottság rámutatott arra, hogy a közeljövőben nincs tervben ilyen jellegű módosítás.
·Jogállamiság
2019. április 3-án a Bizottság elfogadta „Az Unión belüli jogállamiság további erősítése – Az aktuális helyzet és a lehetséges további lépések” című közleményt 54 . Ennek célja az volt, hogy áttekintést adjon az uniós jogállamiságot érő kihívások leküzdésére rendelkezésre álló, jelenlegi eszköztárról, és vitát indítson a megerősítésének módjáról. Ezt követően a Bizottság 2019. július 17-én elfogadta „Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv” című közleményt 55 , amely konkrét intézkedéseket határoz meg ezen a területen.
Ezekre a közleményekre öt nemzeti parlamenttől hat vélemény érkezett 56 . Ezek általánosságban üdvözölték a Bizottság munkáját, amely az EU-n belüli jogállamiság előmozdítására és védelmére irányul, és egyetértettek azzal, hogy fejleszteni és erősíteni kell azokat az eszközöket, amelyek az EU alapvető értékeinek védelme érdekében rendelkezésre állnak. Egyes kamarák ezenkívül hangsúlyozták, hogy a tagállamokkal a jogállamiságról folytatott állandó párbeszéd rendkívül fontos.
Válaszaiban a Bizottság hangsúlyozta, hogy ahogyan az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata egyértelműsítette, a jogállamiság betartása mind nemzeti, mind pedig uniós kérdés, és az uniós intézmények felelőssége, hogy az intézményes kereteken belül kezeljék e kérdést. Hangsúlyozta a nemzeti parlamentek kulcsszerepét a jogállamiság biztosításában a tagállamokban, mind jogalkotóként, mind pedig a politikai vezetők elszámoltatása terén. Kifejtette továbbá, hogy a javasolt „jogállamisági felülvizsgálati ciklusnak” megelőző eszköznek kell lennie a problémák azonosítása és a párbeszéd lehetőségének megteremtése érdekében. A Bizottság a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben nyomon fogja követni a folyamatot.
·Fenntartható Európa
2019. január 30-án a Bizottság elfogadta a „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagot 57 , hogy irányítsa az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési céljainak EU általi leghatékonyabb elérésének módjáról szóló párbeszédet.
Erre a vitaanyagra négy nemzeti parlamenttől öt vélemény érkezett 58 , amelyek számos kérdést vetnek fel. Ezek magukban foglalják a fenntarthatóság felé való átmenetet, az érdekelt felek ezen átmenetbe való bevonása iránti igényt, a világkereskedelem növekedése és fejlődése, valamint a fenntarthatóság közötti kompatibilitást, továbbá az oktatás támogatása iránti igényt mind az EU-ban, mind pedig a fejlődő országokban.
Válaszaiban a Bizottság egyetértett azzal, hogy a fenntartható fejlődési célok hatékony együttműködést tesznek szükségessé globális, uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten is, a szubszidiaritás és az arányosság elvének betartása mellett. Megállapította, hogy a nemzeti parlamentek kulcsfontosságú szerepet játszanak, mivel az előrehaladás jelentős mértékben a tagállamok által minden szinten hozott intézkedéseken múlik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az olyan intézkedések, mint a magas szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátású régiók átállására irányuló kezdeményezés, azért indultak, hogy biztosítsák, hogy a klímasemlegesség felé való átmenet méltányos és szolidaritáson alapuló legyen, és egyetlen régió vagy polgár se maradjon hátra.
·Küzdelem az online dezinformáció ellen
A Bizottság 2018. április 26-án elfogadta az „Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című közleményt 59 . 2018. december 2-án ezt az e közlemény végrehajtásáról szóló jelentés 60 követte, amelyet a dezinformációról szóló cselekvési terv 61 egészített ki.
2019-ben ezekre a kezdeményezésekre öt vélemény ékezett négy nemzeti parlamenttől 62 . Tájékoztatást kértek az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a dezinformáció definiálása, a dezinformáció elleni küzdelem és cenzúra közötti határ, a tényellenőrzők szerepe és függetlensége, valamint az Oroszországból érkező dezinformáció megcélzása.
Válaszaiban a Bizottság egyetértett azzal, hogy a közleményben használt kifejezések, mint a „dezinformáció”, valamint a bejelentett intézkedések nem használhatók a cenzúra céljaira, és hangsúlyozta, hogy a közlemény kifejezetten mellőzi a beszéd kriminalizálását vagy a jogellenes tartalom új kategóriáinak létrehozását. Kifejtette, hogy az erős és független tényellenőrzők sűrű hálózata az egészséges digitális ökoszisztéma elengedhetetlen feltétele, és ezért a határokon átívelő együttműködés infrastruktúrájának biztosításával megkönnyítette a független tényellenőrzők európai szervezetei közötti kapcsolatteremtést, anélkül, hogy pénzügyi támogatást nyújtott volna, vagy ellenőrizte volna a szerkesztői tartalmat. A dezinformáció külső forrásaival kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy határozott bizonyítékok vannak az Oroszországból származó dezinformációra, és bár más, nem uniós országok is alkalmaztak dezinformációs stratégiákat, az oroszországi fellépés szisztematikus, forrásokkal jól ellátott és nagyobb mértékű volt más országok intézkedéseihez képest.
Saját kezdeményezésű közös vélemények
2019-ben a Bizottság két saját kezdeményezésű közös véleményt kapott a nemzeti parlamentektől. Mindkettőt a Visegrádi Csoport („a V4”) országainak hat kamarája jegyezte 63 . Az egyik az Európai Unió bővítésével foglalkozott, támogatva a nyugat-balkáni bővítést. A másik közös vélemény a többéves pénzügyi keretről szólt, amellyel kapcsolatban a V4-ek nemzeti parlamentjei azt kérték, hogy ugyanolyan szintű finanszírozást kapjon a közös agrárpolitika és a kohéziós politika, mint az előző pénzügyi keret szerint.
5. Kapcsolatfelvétel, látogatások, találkozók és konferenciák
A Bizottság nemzeti parlamenteknél tett látogatásai és találkozók
2019-ben a Bizottság tagjai összesen 55 alkalommal tettek látogatást a nemzeti parlamenteknél vagy találkoztak a nemzeti parlamentek küldöttségeivel (lásd alább a térképet), kevesebbszer, mint a korábbi években (2018-ban 140-szer), mivel 2019 két Bizottság közötti átmeneti év volt. Összesen 915 látogatást tettek a Juncker elnök vezette Bizottság megbízatása alatt. Ez a nemzeti parlamentekkel folytatott szoros együttműködés folytatódni fog, ugyanis von der Leyen elnök arra kért minden biztost, hogy a megbízatás első két évén belül látogassanak meg minden tagállamot, és rendszeresen találkozzanak a nemzeti parlamentekkel.
Az uniós tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier szintén találkozott 13 nemzeti parlamenttel 2019-ben, mind az EU27 fővárosaiba tett látogatásai, mind pedig a brüsszeli találkozók során, hogy tájékoztassa őket az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokról. Ezek a kapcsolatok folytatódni fognak és meg fognak erősödni az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról szóló, folyamatban lévő tárgyalások során.
2019 folyamán többnyire magas rangú bizottsági tisztviselők a nemzeti parlamenti bizottságok több mint 40 ülésén vettek részt a jogalkotási javaslatok elsősorban technikai vonatkozásainak megvitatása céljából. A bizottsági tisztviselők ezenkívül 13 bemutatót tartottak a nemzeti parlamentek képviselőinek Brüsszelben olyan témákról, mint a minőségi jogalkotás, a hatékonyabb adózási és szociálpolitikai jogalkotás, a Brexitre való felkészüléssel kapcsolatos jogszabályok, valamint az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás. Ezenkívül a Bizottság tagállami képviseletei szoros kapcsolatban álltak a nemzeti parlamentekkel, különös tekintettel az európai szemeszter folyamatára és más gazdasági kérdésekre.
A Bizottság tagjai által 2019-ben tett látogatások száma és találkozók a nemzeti parlamentekkel (az összes tagállamban összesen 55)
Parlamentközi találkozók és konferenciák
Számos fontos parlamentközi találkozóra és konferenciára került sor 2019-ben 64 , beleértve az alábbiakat:
Øaz uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC 65 );
Øaz Európai Unió nemzeti parlamentjei szóvivőinek konferenciája 66 ;
Øaz európai parlamenti hét 67 ;
Øa stabilitásról, gazdasági koordinációról és gazdasági kormányzásról szóló parlamentközi konferencia 68 ;
Øa közös kül- és biztonságpolitikával és a közös biztonság- és védelmi politikával foglalkozó, a parlamentközi együttműködés ösztönzése céljából létrehozott interparlamentáris konferencia 69 és
Øaz Europol tevékenységének ellenőrzésére létrehozott közös parlamenti ellenőrző csoport 70 .
A két 2019-es COSAC-elnöki találkozóra január 20–21-én Bukaresten, illetve július 21–22-én Helsinkiben került sor. Crețu biztos a bukaresti találkozón vett részt. A tartalom tekintetében a küldöttségek a román és a finn tanácsi elnökség prioritásait, a kohéziót és a konvergenciát (Bukaresten), valamint az európai költségvetést (Helsinkiben) vizsgálták meg.
A június 23–25-én Bukaresten tartott LXI COSAC plenáris ülés során megvitatták a román elnökség eredményeit, a Brexittel kapcsolatos nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, az európai oktatási térséget mint az egységes piac átalakításának és megerősítésének ösztönző tényezőjét, valamint az innováción és technológián alapuló gazdaságot.
A december 1–3-án Helsinkiben tartott LXII COSAC plenáris ülésen Šefčovič alelnök és Barnier uniós főtárgyaló vett részt, akik megvitatták a küldöttekkel az új Bizottság felépítését és politikai programját, a nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatát, valamint a Brexitet. A küldöttek ezenkívül megbeszélték a nemzeti parlamentek potenciális szerepét az Európa jövőjéről szóló konferencián, a finn elnökség eredményeit, az EU-n belüli jogállamiság előmozdítását, az EU Alapjogi Chartáját, valamint Európa klímastratégiáját.
A Bizottság írásbeli válaszokat adott a COSAC által a plenáris üléseken elfogadott hozzájárulásokra 71 .
6. A regionális parlamentek szerepe
A regionális parlamentek közvetve járulnak hozzá a Bizottság nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolataihoz. A Szerződések (2.) Jegyzőkönyve szerint, amikor a nemzeti parlamentek az uniós jogalkotási aktusok tervezetét szubszidiaritási vizsgálatának vetik alá indokolt vélemények kibocsátása céljából, adott esetben egyeztetniük kell a jogalkotói hatáskörökkel rendelkező regionális parlamentekkel 72 .
A regionális parlamenteket a Régiók Bizottsága is képviseli, amely nyomonkövetési munkát folytat a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózaton és annak online platformján keresztül, melynek célja a jogalkotói hatáskörrel rendelkező regionális parlamentek részvételének támogatása a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmusban (REGPEX) 73 .
Bár a Szerződésekben nincs kifejezett rendelkezés a Bizottság és a regionális parlamentek közötti közvetlen interakcióról, egyes regionális parlamentek, nevezetesen Németországból közvetlenül a Bizottságnak nyújtottak be állásfoglalást, amelyben a szubszidiaritásról (a bajorországi Landtag), Európa jövőjéről (a baden-württembergi Landtag) és számos bizottsági javaslat szakpolitikai aspektusairól értekeznek. Ezzel a regionális parlamentek hangsúlyozták, hogy közvetlenül hozzá akarnak járulni az európai szakpolitikai döntéshozatalhoz. 2019-ben a nagy régió regionális parlamenti tanácsa 74 benyújtotta a kohéziós politikára, a Mosel-víziút kialakítására, a határokon átívelő foglalkoztatási kérdésekre, a körforgásos gazdaságra, a vasúti közlekedésre, a többnyelvűség előmozdítására és a digitális polgári bíróságra vonatkozó ajánlásait. A Bizottság a regionális parlamentektől vagy a regionális parlamentek szervezeteitől kapott valamennyi állásfoglalásra érdemben válaszolt.
A flamand parlament például a belga szövetségi parlamenten keresztül küldte el véleményét a Bizottságnak az EU Brexit utáni stratégiájáról 75 .
Crețu biztos és Barnier uniós főtárgyaló részt vett a régiók és városok nyolcadik európai csúcstalálkozóján, amelyet a Régiók Bizottsága szervezett 2019. március 14–15-én Bukaresten. Megbeszélést folytattak az Európai Regionális Jogalkotói Közgyűlések Konferenciájának (CALRE) elnökével, Donatella Porzival a regionális szakpolitikai kérdésekről és Brexit hatásáról.
2019-ben Juncker elnök beszédet mondott a baden-württembergi, a Saar-vidéki és thüringiai (Németország) regionális parlamentek előtt. Részt vett ezenkívül a német nyelvű regionális parlamentek európai konferenciáján, amelyre az osztrák, az olasz dél-tiroli és a belga német nyelvű közösségi parlamentek közös szervezésében került sor.
7. Következtetés
2019 volt az első év a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta, amely során a nemzeti parlamentek nem küldtek indokolt véleményt a Bizottságnak. A nemzeti parlamentek által küldött más típusú vélemények közül 75 % nem jogalkotási bizottsági kezdeményezésekre vonatkozott, vagy saját kezdeményezésű vélemény volt. Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a nemzeti parlamentek előremutató politikai véleményeket kívánnak adni a Bizottságnak a döntéshozatali folyamat korai szakaszában.
A Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásainak nyomon követésével kapcsolatban, nevezetesen a minőségi jogalkotással kapcsolatos munkája részeként, amelynek célja az uniós jogszabályok hatékonyabb előkészítése és indoklása, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének betartása. Ezenkívül a karácsonyi/újévi időszaknak az indokolt vélemények benyújtására szolgáló nyolchetes időszakból való kizárásával és azzal, hogy egy adott dossziéval kapcsolatban számos nemzeti parlament által kifejezett, szubszidiaritással kapcsolatos aggodalmak esetén összesített válaszokat ad, segített a nemzeti parlamenteknek abban, hogy hatékonyabban vállaljanak szerepet.
A Bizottság tagjai 2019-ben is fenntartották a kapcsolatot a nemzeti parlamentekkel a rendszeres vitákon keresztül, amelyek elengedhetetlen szerepet játszottak abban, hogy az EU közelebb kerüljön a polgáraihoz.
Az Ursula von der Leyen elnök vezette új Bizottság 2019. december 1-jén lépett hivatalba. Az új Bizottság növelni fogja a Bizottságnak a nemzeti parlamentekkel folytatott szoros együttműködését a látogatásokon és megbeszéléseken keresztül, ugyanis von der Leyen elnök arra kért minden biztost, hogy a megbízatás első két évén belül látogassanak meg minden tagállamot, és rendszeresen találkozzanak a nemzeti parlamentekkel. A von der Leyen vezette Bizottság ezenkívül nagy hangsúlyt fektet majd a szubszidiaritás és az arányosság elvére a szakpolitikai és jogalkotói munkája során.
- (1) COM (2018) 703 final, 2018.10.23. A közlemény ismertetésére a 2018. évi éves jelentés 2.1. szakaszában került sor ( https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/annual-report-subsidiarity-proportionality-and-relations-with-national-parliaments_en_0.pdf ). Ezenkívül a közleményre számos vélemény érkezett a nemzeti parlamentektől is, amelyeket a lenti 4. szakaszban vizsgálunk.
- (2) A munkacsoport munkájával kapcsolatos további információért lásd a 2018. évi éves jelentés 2.1. szakaszát, és itt: https://ec.europa.eu/commission/priorities/democratic-change/better-regulation/task-force-subsidiarity-proportionality-and-doing-less-more-efficiently_hu
- (3) A Tanács válaszával kapcsolatban lásd továbbá a lenti 2.3. szakaszt.
- (4) Lásd az alábbi 3. szakaszt.
- (5) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say_hu
- (6) A célravezetőségi értékelésekről további információ olvasható a REFIT-platform honlapján: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/refit-making-eu-law-simpler-and-less-costly/refit-platform/refit-platform-work-progress_hu
-
(7)
http://ec.europa.eu/smart-regulation/refit/simplification/consultation/contributions_hu.htm
- (8) COM(2019) 178 final és COM(2019) 156 final, 2019.4.15.
- (9) További információkért lásd: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/planning-and-proposing-law/better-regulation-why-and-how/better-regulation-taking-stock-and-sustaining-our-commitment_en
- (10) A Közös Kutatóközpont számos kezdeményezésben részt vett, amelyek célja a helyi és regionális szakpolitikai döntéshozatal minőségének javítása, pl. a „Science meets Regions” („a tudomány és a régiók találkozása) című kísérleti programon keresztül, amelynek célja, hogy EU-szerte előmozdítsa a bizonyítékokkal alátámasztott szakpolitikai döntéshozatalt.
- (11) https://ec.europa.eu/info/files/better-regulation-toolbox_en
-
(12)
A Szabályozói Ellenőrzési Testület az elnökből (főigazgatói szint) és hat teljes munkaidős tagból áll, akik közül hármat a Bizottságon kívülről alkalmaznak. A Testület összes tagja független, és személyes minőségében végzi munkáját a saját szaktudása alapján. A Testület megvizsgálja a hatásvizsgálatok, a célravezetőségi vizsgálatok és a jelentős vizsgálatok minőségét. A szubszidiaritás és az arányosság része ennek a minőség-ellenőrzésnek. https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/regulatory-scrutiny-board_hu
- (13) SWD(2019)330 final, 2019.7.11.
- (14) SWD(2019)700 final, 2019.12.13. A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv értékelése.
- (15) SWD(2019)439 final, 2019.12.10. A víz-keretirányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv célravezetőségi vizsgálata.
- (16) Azt az eljárást illetően, ahogyan az Európai Parlament a nemzeti parlamentek indokolt véleményeit kezeli, lásd a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2016. évi éves jelentés 2.3. pontját.
- (17) http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/connect/welcome.html
- (18) A COSAC-ról lásd az alábbi 5. szakaszt.
- (19) ST 10722/19 tanácsi dokumentum, elérhető a Tanács nyilvántartásában . Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban lásd továbbá a fenti 2.1. szakaszt.
- (20) 2019/0804 (CNS) — 2338/19 tanácsi dokumentum, elérhető a Tanács nyilvántartásában .
- (21) Eltérést mutat az Európai Parlamentben, a Tanácsban és a Bizottságban regisztrált vélemények száma, mivel nem mindegyik intézmény kapta meg az összes véleményt, és az intézmények másképpen számolják a nemzeti parlamentek által közösen megküldött véleményeket.
- (22) A szubszidiaritással kapcsolatos tevékenységek részletesebb ismertetését a Régiók Bizottsága által kiadott, 2019. évi éves szubszidiaritási jelentés tartalmazza, amely elérhető a Régiók Bizottságának Elnöksége általi elfogadást követően a következő címen: http://portal.cor.europa.eu/subsidiarity/Pages/default.aspx
- (23) A munkacsoport munkájával és nyomon követésével kapcsolatban lásd továbbá a 2018. évi éves jelentés (COM(2019) 333) és az e jelentés 2.1. szakaszát. A munkacsoport számára az „aktív szubszidiaritás” többek között azt jelentette, hogy „biztosítani kell a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális hatóságok számára, hogy már korai szakaszban részt vegyenek az új kezdeményezések alakításában és az aggodalmak jelzésében”, a konkrét kompetenciáikra és az uniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikra alapozva. Ezáltal a koncepció segítene „biztosítani, hogy jobban meg lehessen érteni és el lehessen fogadni, hogy a szakpolitikákat miért uniós szinten hajtják végre, és végeredményben a szakpolitikákért minden kormányzati szint nagyobb felelősséget vállaljon”.
- (24) A jelentések elérhetők itt: https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/network-of-regional-hubs.aspx
- (25) COM(2019) 178 final, 2019.4.15. Lásd még a 2.1. szakaszt.
- (26) https://cor.europa.eu/HU/our-work/Pages/OpinionTimeline.aspx?opId=CDR-2579-2019
- (27) Erre a Régiók Bizottsága és a regionális parlamentek elnökeinek olaszországi konferenciája által közösen szervezett konferenciára 2019. november 22-én, Rómában került sor: https://cor.europa.eu/hu/news/Pages/changing-the-way-the-eu-works.aspx
-
(28)
Az eljárási szabályzat 55.2. szabálya, HL L 65., 2014.3.5., 41. o., https://cor.europa.eu/en/members/Documents/CoR-Rules-of-Procedure-EN.pdf#search=Rules%20of%20Procedure
- (29) http://portal.cor.europa.eu/subsidiarity/thesmn/Pages/default.aspx A 2007 áprilisában indított szubszidiaritás-ellenőrzési hálózat azért jött létre, hogy megkönnyítse a helyi és regionális önkormányzatok, továbbá az uniós szint közötti információcserét a Bizottság különféle dokumentumaival, valamint jogalkotási és politikai javaslataival kapcsolatban. A hálózat hozzáférési pontként működik, amely lehetővé teszi minden partner számára, hogy ne csupán információhoz jusson, hanem véleményét is kifejezhesse.
- (30) http://portal.cor.europa.eu/subsidiarity/regpex/Pages/default.aspx
- (31) A regionális parlamentekkel kapcsolatban lásd továbbá a 6. szakaszt.
- (32) A C-264/18. sz. P. M. és mások kontra Ministerraad ügyben 2019. június 6-án hozott ítélet (előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Belga Alkotmánybíróságtól), EU:C:2019:472.
- (33) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 94., 2014.3.28., 65. o.
- (34) A C-128/17. sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügyben 2019. március 13-án hozott ítélet, EU:C:2019:194; A C-482/17. sz. Cseh Köztársaság kontra Európai Parlament és Tanács ügyben 2019. december 3-án hozott ítélet, EU:C:2019:1035.
- (35) A C-482/17. sz. ügyben hozott ítélet 77. pontja. Lásd továbbá az arányossági értékelést a C-220/17. sz. Planta Tabak-Manufaktur Dr Manfred Obermann GmbH & Co. KG kontra Land Berlin ügyben 2019. január 30-án hozott ítéletben, EU:C:2019:76.
- (36) A C-128/17. sz. ügyben hozott ítélet 106. pontja.
- (37) A C-482/17. sz. ügyben hozott ítélet 86–93. pontja.
- (38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/853 irányelve (2017. május 17.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 137., 2017.5.24., 22. o.
- (39) 2020 februárjában a Bizottság véleményt kapott a cseh Poslanecká sněmovnától, amely vitatja ezt a nézetet, és úgy véli, hogy az indokolt vélemények számának és arányának csökkenése valójában annak aggasztó jele, hogy a nemzeti parlamentek kevésbé elkötelezettek az iránt, hogy aktívan részt vegyenek az uniós jogalkotási folyamatban.
- (40) 2018-ban a vélemények 62 %-a vonatkozott szubszidiaritás-ellenőrzés hatálya alá eső kezdeményezésre, 38 % pedig más véleményekre.
- (41) Az osztrák Bundesrat és Nationalrat, a belga Chambre des représentants/Kamer van volksvertegenwoordigers, a bolgár Narodno Sabranie, a horvát Hrvatski Sabor, a ciprusi Vouli ton Antiprosopon, a dán Folketing, az észt Riigikogu, a finn Eduskunta, a görög Vouli ton Ellinon, az ír Oireachtas kamarái (Dáil és Seanad Éireann), a lett Saeima, a luxemburgi Chambre des Députés, a szlovén Državni svet és Državni zbor, valamint az Egyesült Királyság Alsóháza.
- (42) Nem volt egyetlen olyan különálló dokumentum, amelyhez hatnál több véleményt nyújtottak be. A 2. melléklet felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek 4-nél több véleményt váltottak ki, és amelyek közül egyik sem jogalkotási javaslat.
-
(43)
Lásd Juncker elnök 2018. szeptember 12-i, az Unió helyzetéről szóló beszédét, valamint a Bizottság 2019. évi munkaprogramját (COM(2018) 800 final, 2018.10.23.).
- (44) COM(2018) 647 final, 2018.9.12.
- (45) COM(2019) 8 final, 2019.1.15.
- (46) COM(2019) 177 final, 2019.4.9.
- (47) COM(2019) 186 final, 2019.4.16.
- (48) A cseh Poslanecká sněmovna (két véleményt adott ki, egyet az adózásról, egyet pedig az energia- és klímaügyről), a cseh Senát (három vélemény, az adózásról, az energia- és klímaügyről, valamint a szociálpolitikáról), a magyar Országgyűlés (egyetlen vélemény, amely kiterjedt az adózásra, a közös kül- és biztonságpolitikára, valamint a szociálpolitikára), a máltai Kamra tad-Deputati, (adózás), a holland Eerste Kamer (energia- és klímaügy) és a svéd Riksdag (adózás).
- (49) COM(2018) 703 final, 2018.10.23. Lásd továbbá a 2018. évi éves jelentés 2.1. szakaszát és a 2019-ben végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban az e jelentés 2.1. szakaszát.
- (50) COM(2018) 490 final, 2018.10.23.
- (51) COM(2018) 491 final, 2018.10.23.
- (52) A cseh Senát, a német Bundesrat, az olasz Camera dei Deputati, a litván Seimas, a román Camera Deputaților, a svéd Riksdag. A finn Eduskunta nem küldött véleményt a Bizottságnak, azonban weboldalán nyilatkozatot tett közzé a közleményről. A lengyel Senat már 2018 decemberében rendelkezésre bocsátotta véleményét (lásd a 2018. évi éves jelentés 2.1. szakaszát).
- (53) A bajorországi Landtag.
- (54) COM(2019) 163 final, 2019.4.3.
- (55) COM(2019) 343 final, 2019.7.17.
- (56) A német Bundesrat (két vélemény, mindkét közleményről egy), a holland Eerste Kamer (a COM(2019) 343 közleményről) és a Tweede Kamer (a COM(2019) 163 közleményről), a román Senat (a COM(2019) 163 közleményről), a svéd Riksdag (a COM(2019) 163 közleményről).
- (57) COM(2019) 22 final, 2019.1.30.
- (58) A cseh Poslanecká sněmovna és a Senát, a holland Eerste Kamer (két egymást követő vélemény), a román Camera Deputaților.
- (59) COM(2018) 236 final, 2018.4.26.
- (60) COM(2018) 794 final, 2018.12.5.
- (61) JOIN(2018) 36 final, 2018.12.5.
- (62) A cseh Poslanecká sněmovna és a Senát, a német Bundesrat (vélemények a COM(2018) 794-ről és a JOIN (2018) 36-ról), a holland Eerste Kamer (két új vélemény a COM(2018) 36-ról, amelyek a 2018-ból származó vélemény folytatásai). 2018-ban a német Bundesrat és a holland Eerste Kamer már tett közzé véleményt a COM(2018) 236 közleményről.
- (63) A cseh Poslanecká sněmovna és a Senát, a magyar Országgyűlés, a lengyel Sejm és Senat, a szlovák Národná rada.
- (64) Ezekkel az ülésekkel kapcsolatban további információkért lásd az Európai Parlament jelentését: Az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közötti kapcsolat: http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/home/annual-reports.html
- (65) A COSAC a Szerződésekben – a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyvben – foglalt egyetlen parlamentközi fórum. Általában kétszer ülésezik (egy elnökök ülése, egy plenáris) abban a tagállamban, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét tölti be. A Bizottság megfigyelői státuszban vesz részt a COSAC munkájában. A COSAC-kal kapcsolatos információk megtalálhatók itt: http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?type=082dbcc564afa0210164b2da9f5102f8
- (66) Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciájának megrendezésére évente kerül sor, abban a tagállamban, amely az előző év második felében betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A 2019. évi találkozóra április 8-án és 9-én Bécsben került sor. További információk: https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/euspeakers/getspeakers.do?id=082dbcc56776849501677a126fd102fa
-
(67)
Az európai parlamenti hétre az Európai Parlamentben 2019 február 18–19-én került sor. Dombrovskis alelnök és Moscovici, Oettinger és Thyssen biztosok vettek részt rajta. További információk: http://www.europarl.europa.eu/relnatparl/en/high-level-conferences/european-parliamentary-week.html
- (68) Erre a konferenciára Helsinkiben szeptember 30-án és október 1-jén került sor, és Katainen alelnök vett rajta részt. Az első szemeszterben a konferencia a korábbi évekhez hasonlóan az európai parlamenti hét részét képezte. További információk: https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=8a8629a86b273e34016bae266fb84cab
- (69) Két konferenciára került sor, egyre Bukaresten március 7–8-án, egyre pedig Helsinkiben szeptember 4–6-án. Mogherini főképviselő/alelnök mindkettőn részt vett videókonferencián keresztül. További információk: https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=082dbcc568350fdf0168380271d80410 és https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=8a8629a86b273e34016b6ff76cbb2295
- (70) Két konferenciára került sor, egyre Bukaresten február 24–25-én, egyre pedig Brüsszelben szeptember 23–24-én. King biztos mindkettőn részt vett. További információk: https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=082dbcc568350fdf016837feb8770407 és https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=8a8629a86b273e34016bae32ac2b4cb7
- (71) A COSAC egyéb dokumentumaival közzétéve itt: https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=082dbcc5677baaf301677f58eea00469 és https://secure.ipex.eu/IPEXL-WEB/conference/getconference.do?id=8a8629a86bc08c43016bd61f04da09fb
- (72) A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) Jegyzőkönyv 6. cikkének első bekezdése.
- (73) http://portal.cor.europa.eu/subsidiarity/regpex/Pages/default.aspx A Régiók Bizottságának a szubszidiaritás-ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységének részletes ismertetéséért lásd a 2.4. pontot.
- (74) Saar-vidék, Rajna-vidék–Pfalz tartomány (Németország), Luxemburg, Grand-Est (Franciaország), Vallónia és a német nyelvű közösségi parlamentek (Belgium) parlamenti képviselőiből áll.
- (75) A Bizottság a véleményt a belga Sénat/Senaat véleményeként regisztrálta.