EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.3.23.
COM(2020) 104 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közlemény végrehajtásáról
1. Bevezetés
Ez a jelentés a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” c. közlemény 1 (a továbbiakban: a közlemény) végrehajtásában elért eredményeket tekinti át.
Az EU legkülső régiói – Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország), az Azori-szigetek és Madeira (Portugália), valamint a Kanári-szigetek (Spanyolország) – számára állandó korlátokat jelent a kontinentális Európától való távolságuk, kis méretük, az éghajlatváltozás hatásainak való kitettségük és sziget voltuk 2 , melyek fékezik a növekedésüket és fejlődésüket. Mindezekre figyelemmel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ 349. cikke) úgy rendelkezik, hogy a legkülső régiók támogatása céljából egyedi intézkedéseket kell elfogadni, például az e régiók sajátos igényeit figyelembe vevő feltételeket kell meghatározni az uniós jog e régiókban történő alkalmazásához és az uniós programokban való részvételükhöz.
A legkülső régiók, amelyek az Atlanti-óceán, a Karib-térség, Latin-Amerika és az Indiai-óceán különböző területein helyezkednek el, egyedülálló értékeket jelentenek az EU számára: gazdag biológiai sokféleséget, az űrkutatásnak és az asztrofizikai tevékenységeknek kedvező stratégiai elhelyezkedést, kiterjedt tengeri gazdasági övezeteket, más kontinensekhez való közelséget.
2017 októberében a Bizottság közleményt fogadott el, mely szorosabbra fonja a legkülső régiók és az anyaországukat jelentő tagállamok közötti stratégiai partnerséget, és megerősíti a Bizottság azon elkötelezettségét, hogy támogassa e régiókat a fejlődéshez vezető útjukon. 2018 áprilisában a Tanács üdvözölte a közleményt, és felkérte a Bizottságot, hogy az EUMSZ 349. cikkével összhangban folytassa az egyedi intézkedések kidolgozását e régiók számára 3 .
Ez a jelentés bemutatja, hogy a Bizottság, a legkülső régiók és az anyaországok milyen intézkedéseket hoztak a közleményben meghatározott ágazatokban 4 ; kiemeli az elért eredményeket 5 ; és javasolja, hogy az erőfeszítéseket az éghajlatváltozás kezelésére, a biológiai sokféleség védelmére, a körforgásos gazdaság bevezetésére és a megújuló energia használatának elterjesztésére összpontosítsák. Ezek alapvető kihívásokat jelentenek e régiók számára, amit az európai zöld megállapodás 6 is elismert, amely hangsúlyozta, hogy a Bizottság kiemelt figyelmet szentel majd a legkülső régióknak, tekintetbe véve az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságukat, valamint különleges értékeiket: biológiai sokféleségüket és a megújuló energiaforrásaikat. A jelentés hangsúlyozza továbbá, hogy más kulcsfontosságú ágazatokban, például a kék gazdaság és a konnektivitás terén is fokozni kell az erőfeszítéseket.
Erős partnerségen alapuló új irányítás
2017 óta – a közleményben foglaltakkal összhangban – a Bizottság a szakpolitikák alakítása során szisztematikusan figyelembe vette a legkülső régiók aggályait és érdekeit.
2018-ban a Bizottság huszonegy, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós programokhoz kapcsolódó javaslatba foglalta bele a legkülső régiók sajátosságait; e javaslatok az ágazatok széles körét érintik, beleértve a kohéziós politikát, a mezőgazdaságot, a halászatot, a kutatást, a környezetvédelmet, a közlekedést és a digitális konnektivitást, továbbá a nemzetközi együttműködést. A Bizottság e javaslatok keretében új lehetőségeket teremtett e régiók számára, és a sajátosságaikhoz szabott rendelkezéseket illesztett be a legtöbb uniós programba.
2019-ben a Bizottság az európai szemeszter országjelentéseiben javasolta, hogy Franciaország, Portugália és Spanyolország a kohéziós források egy részét a legkülső régiókban fektesse be olyan kulcsterületeken, mint a körforgásos gazdaság, a hálózati összekapcsoltság, a készségek fejlesztése és a korai iskolaelhagyók számának csökkentése. A Tanács az országspecifikus ajánlásaiban felszólította e tagállamokat arra, hogy a kohéziós alapok felhasználásakor vegyék figyelembe a régiók közötti eltéréseket és a legkülső régiók helyzetét. A 2020-as országjelentések is hangsúlyozzák a legkülső régiók sajátosságait.
A Bizottság elemezte, hogy a jelenleg tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodások milyen hatással lehetnek a legkülső régiók legfontosabb gazdasági szektoraira 7 . Ennek köszönhetően az EU–Mercosur társulási megállapodás kereskedelmi részére vonatkozó 2019-es politikai megállapodás tartalmaz egy védzáradékot a legkülső régiók helyi termelésének védelme céljából. A legkülső régiók sajátosságait az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok és az e régiókra vonatkozó különleges adózási szabályok jelenleg zajló felülvizsgálata során is vizsgálják.
A Bizottság konzultált a legkülső régiókkal a szükségleteikről, és ennek alapján a szükségleteiknek megfelelő támogatást nyújtott nekik. Konzultált velük például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén fennálló szükségleteikről, és ezeket a LIFE 8 program 2019-es pályázati felhívásának megfogalmazásakor is figyelembe vette. Ezenkívül két rendezvényt is szervezett, hogy segítse e régiókat a kék növekedési stratégiájuk kialakításában 9 . A legkülső régiók is erőteljesebben hangoztatták érdekeiket, mivel a nyilvános konzultációkban mintegy 30 fő vett részt ezekből a régiókból. Végezetül a Bizottság a civil párbeszéd keretében is párbeszédet folytatott a legkülső régiók lakóival: 2018-ban Martinique-on és a Kanári-szigeteken, 2019-ben pedig az Azori-szigeteken és Madeirán.
Az uniós kohéziós, mezőgazdasági, halászati és tengerpolitikai alapok jelentős összegekkel támogatták a helyi beruházásokat, erősítve a legkülső régiók és az anyaországuk közötti partneri kapcsolatot, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességével, a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással, a környezetvédelemmel és a hálózati összekapcsoltsággal kapcsolatban 10 . Az említett alapokból kapott támogatás összege a 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 13 milliárd EUR volt.
A Bizottság két munkacsoportot is létrehozott, az egyiket Réunion energetikai átalakulásának, a másikat a Kanári-szigetek hulladékgazdálkodásának támogatására, és e munkacsoportokban a bizottsági szolgálatok munkatársai a nemzeti és regionális érdekelt felekkel dolgoztak együtt.
Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) létrehozott egy internetes oldalt, amely a legkülső régiók adatait tartalmazza 11 . 2019-ben a Bizottság kezdeményezte egy tanulmány készítését annak érdekében, hogy pontosabb adatok és bővebb ismeretek álljanak rendelkezésre a fenntartható halászati gazdálkodáshoz és a halállományok védelméhez ezekben a régiókban. Franciaország statisztikai hivatala együttműködik Saint-Martinnel és Sint-Maartennel a helyi adatok gyűjtése érdekében. Portugália statisztikai hivatala együttműködik Madeirával és az Azori-szigetekkel a mezőgazdasági, tengeri és közlekedési adatok tekintetében; az Azori-szigetek a kék gazdaságra, a Kanári-szigetek pedig a helyi termelésre vonatkozó adatgyűjtés fejlesztésén dolgozik.
A Bizottság minden eddiginél nagyobb számú kezdeményezésben foglalkozott a legkülső régiók problémáival, és a régiók is megduplázták erőfeszítéseiket, hogy a szakpolitikák kialakításához adatokat szolgáltassanak. Célszerű lenne tovább vizsgálni a munkacsoportokban rejlő potenciált. A legkülső régiók szintjén adatgyűjtésre van szükség annak érdekében, hogy a szakpolitikák kialakítása igazodjon e régiók szükségleteihez.
2. A legkülső régiók adottságaira építeni
A közlemény hangsúlyozza a legkülső régiók adottságait – beleértve a kék gazdaságot, a biológiai sokféleséget és a megújuló energiaforrásokat – és intézkedéseket javasol ezen ágazatok fejlesztésére a növekedés elősegítése céljából.
A kék gazdaság
A Bizottság megerősítette azokat a jogi és pénzügyi kereteket, amelyek a kék gazdaságnak a legkülső régiókban történő erősítésére szolgálnak, biztosítva egyúttal a tengeri erőforrásokkal és ökoszisztémákkal való fenntartható gazdálkodást. 2018-ban a Bizottság felülvizsgálta az állami támogatásra vonatkozó uniós iránymutatásokat, hogy lehetővé tegye a halászhajók vásárlásának állami támogatását a legkülső régiókban olyan feltételek mellett, amelyeknek célja a fenntartható halászat biztosítása.
A Bizottság egyedi intézkedéseket javasolt továbbá a legkülső régiók számára a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében, például forrásokat különített el e régiók számára a strukturális beruházásokra és a járulékos költségek kompenzálására. A Bizottság javasolta továbbá, hogy mindegyik érintett tagállam dolgozzon ki cselekvési tervet a halászattal és a fenntartható kék gazdasággal kapcsolatban a legkülső régióiban felmerülő kihívások kezelésére.
2019-ben a Bizottság létrehozott egy, a legkülső régiókkal foglalkozó tanácsadó testületet, hogy konzultálni tudjon az e régiókbeli érintett felekkel a halászattal kapcsolatos kérdésekben, és biztosította, hogy az EU–Mercosur társulási megállapodásban a felek kötelezettséget vállaljanak az illegális halászat elleni küzdelemre. A flottakapacitást illetően a Bizottság 2019-ben beterjesztette a közös halászati politika keretében alkalmazott belépési/kilépési rend értékelését. A zöld megállapodásról szóló 2019. decemberi közleményben a Bizottság hangsúlyozta a kék gazdaság központi szerepét az éghajlatváltozás kezelésében, és bejelentette azon szándékát, hogy javaslatokat dolgoz ki a tengeri területek fenntarthatóbb kezelésére vonatkozóan.
A Tanács következtetéseket fogadott el az óceánokról és a tengerekről, melyben hangsúlyozta az európai tengerpolitika és halászati politika fontos szerepét a legkülső régiók kék gazdaságának támogatásában, és e régiók kiszolgáltatottságát az éghajlatváltozás tengerpartjaikat, ökoszisztémáikat és biológiai sokféleségüket sújtó hatásainak 12 .
A legkülső régiók stratégiákat alakítanak ki a kék gazdaságra vonatkozóan, melyek célja a tengeri erőforrások fenntartható használatának elérése és a biológiai sokféleség megőrzése – az előrehaladás azonban egyenetlen, a kiterjedése és a fókusza pedig változó. Egyes régiók – különösen az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek és Réunion – a tengeri területrendezést fejlesztik az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból kapott támogatással. Számos régió támogatási intézkedéseket vezetett be, például pénzügyi eszközöket a kisvállalkozások számára (Madeira: kisvállalkozási hitelkeret; Francia Guyana: kisvállalkozásoknak nyújtott kölcsön; Mayotte: hajóvásárlási támogatás), valamint készségfejlesztési intézkedéseket (Martinique, Azori-szigetek, Madeira).
A legkülső régiók többet ruháznak be a feltörekvő ágazatokba, például a tengeri területek megfigyelésébe és feltárásába (Azori-szigeteki Atlanti-óceáni Megfigyelőközpont) vagy a tengeri megújuló energiaforrásokba (a kanári-szigeteki PLOCAN platform). Az összes legkülső régió előmozdította a halászat fenntartható fejlesztését az ORFISH projekt révén; néhány régió pedig a fenntartható kék turizmust is ösztönzi, például a Karib-tenger térségében.
A kék növekedés előmozdítása céljából a régióknak a kék gazdaságra vonatkozóan az igényekhez szabott, átfogó stratégiákra van szükségük, amelyek egyaránt kiterjednek a hagyományos és az innovatív ágazatokra. Ezzel kapcsolatban fontos az innovatív tevékenységekre fókuszálás, a halászatra és a tengeri területekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítése, valamint az uniós és a nemzeti támogatás maximalizálása.
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
A Bizottságnak a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika reformjára vonatkozó javaslata konkrét feltételeket és derogációkat határoz meg a legkülső régiók igényeinek megfelelően. A javaslatok szerint a nemzeti stratégiai tervekben figyelembe kell venni a legkülső régiók sajátos helyzet, továbbá ezeknek a régióknak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében maximális társfinanszírozási arányt kell biztosítani, és kifejezetten nekik kedvező feltételeket kell alkalmazni.
A Bizottság javasolta továbbá a POSEI uniós mezőgazdasági program (a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program) folytatását, ily módon fenntartva a közvetlen kifizetések folyósítását e régiók mezőgazdasági termelői számára. 2017 és 2019 között a POSEI program támogatta a mezőgazdasági termelést és a foglalkoztatást a legkülső régiókban, biztosította e régiók egyes meghatározott mezőgazdasági termékekkel való ellátását, és mérsékelte e termékek szállításának járulékos költségeit.
Az EU által társfinanszírozott vidékfejlesztési programjaik révén a legkülső régiók segítették a fiatal mezőgazdasági termelőket többek között az avokádó, a banán vagy a cukornád termesztésében és forgalmazásában, valamint agrár-környezetvédelmi intézkedéseket és LEADER 13 kezdeményezéseket dolgoztak ki. Ezek az intézkedések nagy hangsúlyt fektettek a vidéki lakosság életkörülményeinek javítására.
Néhány legkülső régió a forgalmazást segítő intézkedésekhez kapcsolódóan minőségrendszereket is kialakított egyes mezőgazdasági termékek számára. Más régiók új mezőgazdasági technológiákba ruháztak be, Saint-Martin például a talaj nélküli növénytermesztésbe, az Azori-szigetek a távirányított légi járművek használatába, Francia Guyana pedig a szerves erőforrások használatának tesztelésébe. A francia kormány kockázatkezelési eszközöket is kifejleszt, például a banántermesztéshez.
A mezőgazdasági továbbra is meghatározó ágazat: a legfőbb kihívások a minőség és az innováció biztosítása a helyi termelésben, tisztességes jövedelem biztosítása a termelők számára, valamint a támogatási eszközök optimalizálása.
Biológiai sokféleség
Annak érdekében, hogy támogassa a legkülső régiókat egyedülálló biodiverzitásuk megóvásában, a Bizottság 2019-ben projektfelhívást tett közzé kifejezetten e régiók igényeire és kapacitására szabott projektekre vonatkozóan (Life4BEST). A Bizottság javasolta, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó LIFE program támogassa a természet és a biológiai sokféleség védelmét a legkülső régiókban; és az odaítélési szempontok meghatározásakor külön figyelembe vette ezeket a régiókat. A biológiai sokféleséget támogató projektek a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozó bizottsági javaslat alapján is részesülhetnek finanszírozásban.
A Bizottság hangsúlyozta a legkülső régiók egyedülálló biodiverzitását a zöld megállapodásban, amely az éghajlatváltozást a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okaként említi.
Franciaország fokozta a biológiai sokféleségnek a legkülső régiókban történő támogatására tett erőfeszítéseit, és 2018-ban cselekvési tervet fogadott el ebben a témában. A biológiai sokféleségért felelős francia hatóság több mint 80 projektet támogat a legkülső régiókban. Portugália az azori-szigeteki és madeirai bioszféra-rezervátumokat támogató projekteket finanszírozott. Francia Guyana, Réunion, Guadeloupe és Mayotte a biológiai sokféleségért felelős regionális hatóságokat állítanak fel. Martinique programot indított a biológiai sokféleség megőrzésére és értékelésére (2019), Réunion és az Azori-szigetek pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 14 és a LIFE program keretében kapott támogatással segíti elő a helyi élőhelyek és az őshonos fajok védelmét.
Emellett a legkülső régiók fokozták a biológiai sokféleség terén folytatott együttműködést a tengerentúli országokkal és területekkel, illetve harmadik országokkal az Interreg programok keretében.
A legkülső régiók az EU biológiai sokféleségének jelentős szeletét képviselik, amely egyben az egyik legértékesebb adottságuk is. Minden szakpolitikában folyamatos és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy e régiók biológiai sokféleségét meg tudjuk őrizni, miközben feltárjuk a benne rejlő potenciált.
A körforgásos gazdaság
A Bizottság kifejezetten érintette a legkülső régiókat a LIFE program 2018–2020-as időszakra vonatkozó munkaprogramjában. A munkaprogram témái között szerepel e régiók hulladékgazdálkodása. Továbbá a Kanári-szigetek kérésére és Spanyolország támogatásával a Bizottság létrehozott egy munkacsoportot, amelynek feladata a Kanári-szigeteken a hulladék gyűjtését, újrahasználatát, újrafeldolgozását és visszakereshetőségét akadályozó tényezők beazonosítása és megoldások kidolgozása, az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködésével. A Bizottság javasolta továbbá, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap a 2021 és 2027 közötti időszakban támogassa a körforgásos gazdaságra történő átállást.
A Tanács a körforgásos gazdaságról szóló 2019 októberi következtetéseiben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a legkülső régiók sajátos helyzetét, és biztosítani kell a méltányos és inkluzív átállást. Emellett a Bizottság 2020 márciusában új cselekvési tervet fogadott el a körforgásos gazdaságról, amely a termékek teljes életciklusát lefedi, a nagy intenzitású ágazatokra összpontosít, és hangsúlyozza a legkülső régiók sajátos adottságait.
2019-ben Franciaország bejelentette azon szándékát, hogy a tengerentúli területein a teljes hulladékmentesség elérésére törekszik 15 . A francia régiók regionális terveket dolgoznak ki a hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladék kezelésére; az Azori-szigetek pedig felülvizsgálta a regionális stratégiai hulladékgazdálkodási tervét.
A legtöbb legkülső régió már dolgozik a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terveken, amelyek kiterjednek a fenntartható fejlődésre és fogyasztásra, valamint a hulladékgazdálkodásra is. Több régió is kidolgozott projekteket a körforgásos gazdaság különféle modelljeinek bevezetésére, a hulladékkeletkezés csökkentésére és a műanyag hulladék megszüntetésére. 2018–2019-ben a legtöbb francia legkülső régió projektfelhívásokat tett közzé a körforgásos gazdaság fejlesztésére, a francia környezetvédelmi és energiahatóság támogatásával. Réunion például 22 projektet hajtott végre a körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan, melyek többek között a termékek kialakítását, élettartamát és újrahasznosításukat érintették; Martinique javítószolgálatokat hozott létre, és figyelemfelhívó kampányokat indított a hulladékkeletkezés csökkentése érdekében.
A legkülső régiók számára rengeteg előnyt hozhatnak a körforgásos gazdaság modelljei, mivel a körforgásos gazdaság a fenntartható fejlődés alapvető feltétele. Fontos a hulladékgazdálkodás – ezen belül is a biohulladék-gazdálkodás és -kezelés körforgásos jellegének erősítése, és a hulladék mennyiségének az újrahasználat és a javítás révén történő csökkentése – terén tett erőfeszítések felgyorsítása.
Éghajlatváltozás
Az EU alkalmazkodási stratégiájának 2018-as értékelésében a Bizottság kiemelte, hogy az ismeretszerzési szakasz után most már annak a szakasznak kell következnie, hogy a megszerzett ismeretek alapján megfelelő intézkedéseket dolgoznak ki a legkülső régiókban. Amint azt a zöld megállapodásról szóló közleményben bejelentette, a Bizottság ambiciózus uniós stratégiát kíván elfogadni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról. A LIFE 2018–2020-as időszakra szóló munkaprogramja kifejezetten meghatároz projekteket a legkülső régióknak a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészültségét illetően. Ezzel összefüggésben a LIFE támogatja Guadeloupe-ot és Francia Guyanát abban, hogy az ökoszisztémáikat az éghajlatváltozás hatásaival – például az emelkedő tengerszinttel – szembeni védekezés céljából helyre tudják állítani.
A Bizottság javasolta továbbá, hogy az éghajlatváltozás a 2021 és 2027 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap egyik beruházási prioritása legyen 16 . A Bizottság emellett 49 millió EUR-t fordított az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Saint-Martin és Guadeloupe újjáépítésére, ahol 2017-ben az Irma és a Maria hurrikán súlyos károkat okozott. A Szolidaritási Alapból az Azori-szigetek is kapott támogatást a Lorenzo hurrikán 2019 októberi pusztítását követően 17 .
2019-ben Franciaország küldöttet nevezett ki, hogy felgyorsítsa a francia legkülső régiókban a megelőző és alkalmazkodási intézkedéseket. Az Azori-szigetek regionális éghajlatváltozási programot fogadott el 2019 szeptemberében, a Kanári-szigetek pedig éghajlatváltozási megfigyelőközpontot állított fel 2018-ban.
A legkülső régiók különösen ki vannak szolgáltatva az éghajlatváltozás okozta súlyos időjárási eseményeknek. Ezért minden szinten, minden szakpolitikában kitartó és összehangolt fellépésre van szükség, és a beruházásokat az alkalmazkodó- és ellenálló képesség növelése, a megelőzés, valamint az éghajlatváltozás hatásaira való felkészültség biztosítása felé kell irányítani.
Energia
Az EU jogszabályokat fogadott el a megújuló energia és az energiahatékonyság támogatása érdekében. Például a 2018-as megújulóenergia-irányelv 18 – melyet 2021 közepéig kell átültetni a tagállami jogba – elismeri a helyi közösségek szerepét a tiszta energiára való átállásban, és ez a szerep különösen fontos az olyan elszigetelt területeken, mint a legkülső régiók.
A „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés keretében a Bizottság tanácsot ad Guadeloupe-nak, az Azori-szigeteknek és a Kanári-szigeteknek a tiszta energiával kapcsolatos stratégiák és projektek kialakítására vonatkozóan, a kezdeményezés 2018-as kanári-szigeteki éves fórumával pedig elősegítette, hogy a legkülső régiók több ismeretre tegyenek szert a megújuló energiával kapcsolatban. A Bizottság emellett 2019-ben egyrészt létrehozott egy olyan, a Horizont 2020 által támogatott mechanizmust 19 , amely legalább 100 millió EUR-t tud mozgósítani a fenntartható energiával kapcsolatos projektekre az európai szigeteken, a legkülső régiókat is beleértve, másrészt a zöld megállapodásról szóló közleményben elkötelezte magát az EU szigeteinek a tiszta energiára való átállását felgyorsító hosszú távú szakpolitikai keret kialakítása mellett, melyet a tagállamok is támogatnak.
2021-től kezdődően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) fontos lehetőségeket biztosít a legkülső régiók számára: kedvezményes finanszírozási arányt az energetikai (valamint a digitális és közlekedési) munkálatokhoz, és külön figyelmet az odaítélési szempontok meghatározásakor. A Bizottság javasolta továbbá, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 2021 és 2027 között elsősorban az energiahatékonysági intézkedéseket és a megújuló energiát szolgáló beruházásokat kell finanszírozni, mivel ez az egyik prioritás a zöldebb Európa megteremtésében.
Réunion kérésére a Bizottság 2018-ban létrehozott egy energetikai átmenettel foglalkozó munkacsoportot, amelyben a nemzeti és regionális szervek, valamint a magánszektor is képviselteti magát, és amely cselekvési tervet dolgozott ki a különböző kezdeményezések jobb koordinációja céljából.
2019-ben Franciaország pályázati felhívást tett közzé a kontinenshez nem kapcsolódó területek támogatásával kapcsolatban: a kezdeményezés 530 millió eurós költségvetésének több mint egyharmadát a rászoruló népességcsoportok támogatására szánják. Spanyolország támogatja a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos képzést és az ilyen ismeretek terjesztését a Kanári-szigeteken,
A legkülső régiók saját stratégiákat is indítottak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energiaforrások arányának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Emellett uniós és nemzeti finanszírozású projekteket is kidolgoztak, többek között a napenergiával vagy biomasszával működő energiatermelés (Martinique, Guadeloupe, Francia Guyana) és az intelligens mikrohálózatok (Réunion) kialakítása terén. A legtöbb legkülső régió beruházott az elektromos mobilitás fejlesztésébe A Kanári-szigetekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy 2017 óta több mint kétszeresére nőtt az az idő, melyben az El Hierro sziget 100 %-ban megújuló energiát használ.
Tekintettel a legkülső régióknak az importált fosszilis üzemanyagoktól való függésére, az energetikai átállás felgyorsítása érdekében kitartó erőfeszítésekre van szükség, ezen belül is beruházásokra az intelligens energiahálózatok és energiatárolás, a megújuló energiaforrások – többek között a tengeri energia –, a környezetbarát közlekedési megoldások és az energiahatékonyság terén, elősegítendő e távoli régiók energetikai önállóságát és karbonsemlegességét.
3. A növekedés és a munkahelyteremtés lehetővé tétele
A közlemény intézkedéseket javasol a legkülső régiók növekedési potenciáljának kibontakoztatására, például a kutatásba és az innovációba, a vállalkozói készség fejlesztésébe és a készségfejlesztésbe, valamint a digitális és a közlekedési összeköttetések fejlesztésébe való beruházások révén.
Kutatás és innováció
A legkülső régiók kutatási potenciáljának erősítése érdekében a Bizottság a „Horizont 2020” kutatási keretprogramon belül külön felhívást tett közzé koordinációs és támogatási intézkedésre. Ennek eredményeképp jött létre a FORWARD projekt az összes külső régió egyetemei, ipara, civil szférája és kormányzata képviselőinek részvételével; a projekt keretében feltérképezik a kutatási kapacitásukat, megállapítják, hogy melyek a kiválósági területek, és támogatást nyújtanak e régiók nemzetközi kutatási projektekben való részvételéhez.
A Bizottság emellett javasolta, hogy a 2021–2027-es Európai horizont elnevezésű uniós program terjessze ki a részvétel bővítésére és a kiválóság terjesztésére irányuló intézkedéseit a legkülső régiókra is. Emellett a 2021–2027-es időszakban ezek a régiók az európai területi együttműködésen belül az interregionális innovatív beruházásokra vonatkozó új eszköz révén is támogatáshoz juthatnak, hogy részt vehessenek a globális értékláncokban és szorosabb kapcsolatokat építsenek ki más európai régiókkal az intelligens szakosodás közös területein.
A legtöbb legkülső régió megkezdte az intelligens szakosodási stratégiájának 20 értékelését, hogy innovációs ökoszisztémáját a legígéretesebb ágazatok igényeihez igazíthassa. Az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek a makaronéziai transzregionális szakosodási stratégia kialakításán dolgoznak. A legkülső régiók olyan kezdeményezéseket is kidolgoztak, melyek célja a helyi szereplők bevonása a nemzetközi kutatási hálózatokba és részvételük fokozása az uniós finanszírozású kutatásban (lásd pl. a tudomány és a technológia nemzetköziesítésére irányuló azori-szigeteki tervet). Franciaország a 2018–2022-es időszakra szóló „nagy beruházási tervvel” további lépéseket tett a régiói innovációs kapacitásának növelésére.
Minden régió más-más ágazatokat vett célba. Egyes régiók a kék gazdaságra összpontosítottak, például annak a Horizont 2020 projektnek a keretében, amely az éghajlatváltozásnak a tengeri közlekedés, a turizmus, az energetika és az akvakultúra terén okozott hatásaival foglalkozik Makaronézia régióban és a karibi régióban. Más régiók az űrhajózásban eszközöltek beruházásokat, például az Azori-szigetek és Portugália új nemzetközi űrrepülőteret és portugál űrügynökséget hozott létre Santa Maria szigetén. Voltak régiók, melyek az energetikai átállásba ruháztak be (lásd Réunion és a Kanári-szigetek intézkedéseit az energetikai rendszereik dekarbonizációjára), más régiók (Madeira, Guadeloupe) az egészségügybe, vagy a mezőgazdasági erőforrások és a természetes alapanyagú kozmetikai termékek fejlesztésébe (Francia Guyana).
A legkülső régiók kutatási és innovációs potenciájának növekedése kulcsfontosságú e régiók gazdasági növekedésének fokozása szempontjából. A nemzetközi kutatási hálózatokban és a globális értékláncokban való részvételük – mind Európán belül, mind harmadik országokkal – erősítheti az innovációs rendszereiket, és munkahelyeket teremthet.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
Az EU kohéziós és mezőgazdasági alapjai jelentős támogatást nyújtanak a legkülső régiók társadalmi fejlődéséhez 21 .
A Bizottságnak a 2021–2027-es időszakra szóló Európai Szociális Alap Pluszra vonatkozó javaslata a legmagasabb társfinanszírozási arányt biztosítja a legkülső régiók számára, további külön összeget irányoz elő a foglalkoztatás, oktatás és befogadás e régiókban történő támogatására, és a nemzeti ág 15 %-át az e régiókbeli fiatalok támogatására különíti el, e régiókban ugyanis jelentős a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal személyek aránya.
2018-ban a Bizottság megkönnyítette a francia legkülső régiókban a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférést azáltal, hogy növelte a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja keretében az ADIE elnevezésű, kisvállalkozásokat támogató egyesületnek nyújtott garanciát. A Bizottság emellett tovább növelte az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében Franciaországnak, többek között a legkülső régióinak biztosított allokációt, valamint növelte az Európai Szociális Alap keretében Spanyolországnak – a Kanári-szigeteket is beleértve – juttatott forrásokat.
Ugyanebben az évben a Bizottság az Erasmus+ keretében növelte a legkülső régiók polgárainak nyújtott havi ösztöndíj, valamint a mayotte-i és réunion-i polgároknak nyújtott utazási támogatás összegét 22 . A Bizottság kiterjesztette továbbá az Erasmus keretében a legkülső régiók polgárainak biztosított különleges feltételeket az Európai Szolidaritási Testületre is. A 2021–2027-es időszakra szóló Erasmusra vonatkozó javaslatban a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy növeli a legkülső régiók részvételi arányát a mobilitási programokban, többek közt a szomszédos országok vonatkozásában is, és figyelemmel kíséri e részvételi arány alakulását.
Franciaország módosította a jogi szabályozását 23 annak érdekében, hogy a szomszédos harmadik országokkal tanulószerződéses gyakorlati képzésre irányuló szerződéseket lehessen kötni. A legtöbb legkülső régió – Martinique, Réunion, az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek – a vállalkozói készség javítását célzó cselekvési terveket dolgozott ki a kék és zöld gazdasági ágazatokban fennálló munkanélküliséggel foglalkozó GROWRUP Interreg projekt keretében. Francia Guyana űrrepülési alapképzési szakot indított; Réunion beruházásokkal fejlesztette regionális egyetemét; az Azori-szigetek több kezdeményezést is indított a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére.
A készségek fejlesztése, különösen a fiatalok körében, kulcsfontosságú feltétele a munkaerőpiaci kereslethez való igazodásnak és a foglalkoztathatóság javításának. A nemzetközi mobilitásba történő további befektetés javítaná az együttműködést a szomszédos országokkal és segítené a regionális integrációt.
Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac
Az EU kohéziós és mezőgazdasági szakpolitikái jelentős támogatást nyújtanak a legkülső régiók kkv-inek versenyképesebbé tételéhez 24 .
Annak érdekében, hogy a régiók könnyebben jussanak finanszírozáshoz, az Európai Beruházási Tanácsadó Platform külön elemezte minden egyes régió helyzetét, és javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy miként maximalizálhatnák a – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alaptól kapott – pénzügyi támogatások összegét 25 . A Bizottság előmozdította a megbeszéléseket a nemzeti és a regionális hatóságokkal és pénzügyi intézményekkel a javasolt megoldásokról, és bátorította azok megvalósítását. Ezenkívül az InvestEU programra vonatkozó bizottsági javaslat arra ösztönzi a tagállamokat, hogy orvosolják a piac nem megfelelő működését a legkülső régiókban, felhasználva a programot a magánbefektetések vonzására és a tőkeáttétel növelésére.
2019-ben a Bizottság pályázati felhívást tett közzé az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program keretében, és arra ösztönözte a pályázókat, hogy a legkülső régiókból is vonjanak be vállalkozásokat. Ennek eredményeképp Martinique-on létre is jött az első kapcsolattartó pont, amely a helyi vállalkozókat segíti. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Egységes piac programra vonatkozó bizottsági javaslat is hangsúlyozta, hogy a legkülső régiókat szorosabban kell integrálni a belső piacba. A Bizottság továbbá javasolta, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból továbbra is különítsenek el forrásokat az e régiókban lévő vállalkozások járulékos költségeinek ellentételezésére. Az Enterprise Europe Network az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, Martinique-on, Guadeloupe-on és Réunionon nyújt támogatást.
Franciaország különleges adózási szabályokkal vagy finanszírozási feltételekkel támogatta a legkülső régiók vállalkozásait. A Kanári-szigetek és Martinique nemzetköziesítési stratégiát dolgozott ki. Egyes régiók intenzívebb kereskedelmi kapcsolatokat alakítottak ki a szomszédos harmadik országokkal. Guadeloupe például támogatást nyújtott az USA-ba exportáló vállalkozásoknak; Réunion létrehozott egy szolgálatot, amely támogatja a mozambiki start-upokat, valamint pénzügyi eszközöket hozott létre a kkv-k számára az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával. Mayotte és Réunion tudományos parkokat hoznak létre.
Minden szinten nagyobb erőfeszítésekre van szükség a vállalkozói készség fejlesztése és a nagy potenciállal bíró ágazatok, mint például a biológiai sokféleség és a kék gazdaság versenyképességének növelése érdekében.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
2017-ben a Bizottság létrehozta a szélessáv-szakértői szolgálatok európai hálózatát, amely támogatja a tagállamokat és a régiókat az arra vonatkozó stratégiák kidolgozásában és megvalósításában, hogy a kereskedelmi szolgáltatók által le nem fedett területeken miként tudnak szélessávúinternet-hozzáférést biztosítani. A Bizottság ösztönözte a legkülső régiók részvételét ebben a hálózatban, és javasolta a tagállamoknak, hogy támogassák a részvételüket. A Bizottság jóváhagyott továbbá két fontosabb projektet a nagysebességű szélessávú hálózatok réunioni (2018) és martinique-i (2019) létrehozásával kapcsolatban, amelyek a tervek szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kapnak majd támogatást. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa programra vonatkozó javaslatában a Bizottság konkrét jogalanyok kijelölését irányozta elő a legkülső régiókban, és e régiókat külön is megemlítette az odaítélési szempontok ismertetésében. A 2021–2027-es Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből támogatást kaphatnak az új vagy korszerűsített gerinchálózatokkal, többek között a tagállamok közti vagy az Unió és harmadik országok közötti tenger alatti kábelekkel kapcsolatos projektek. Megemlítendő, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó – az Európai Parlament és a Tanács által módosított 26 – javaslatban 27 felsorolt, a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos, közös érdekű projektek indikatív listáján szerepel egy új tenger alatti kábel, amely Madeirát, az Azori-szigeteket és Portugália kontinentális részét kötné össze. A legkülső régiókban végrehajtott, a digitális konnektivitás fejlesztésére irányuló projektekre magasabb társfinanszírozási arányt állapíthatnak meg.
Franciaország az oktatási központokba történő beruházásokkal fejlesztette a digitális készségeket, míg Madeirán és a Kanári-szigeteken új tanfolyamokat hoztak létre. 2019-ben Portugália munkacsoportot hozott létre az anyaország és a legkülső régiói közötti tenger alatti kábelek cseréjének előkészítésére. Továbbá Madeira és Francia Guyana tervbe vette, hogy 26,5 millió EUR összegű uniós támogatással hozzákapcsolódik a Portugáliát Brazíliával összekötő tenger alatti kábelhez.
A legkülső régiók digitalizációjának fokozása, amelynek alapja az EU-val és a harmadik országokkal való megfelelő hálózati összeköttetés, jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy ezek a régiók ki tudják aknázni a digitális egységes piac előnyeit és be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi gazdasági életbe. A szélessáv-szakértői szolgálatok hálózata a bevált gyakorlatok cseréjével és technikai támogatással segíteni tudja a legkülső régiókat abban, hogy jobban képesek legyenek projekteket végrehajtani ezekben az ágazatokban.
Közlekedés
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló javaslatban a Bizottság konkrét rendelkezéseket javasolt a legkülső régiókra vonatkozóan: az olyan közlekedésfejlesztési munkálatok, mint pl. a repülőterekkel, kikötőkkel vagy városi csomópontokkal való összeköttetés megteremtése támogatást kaphat az eszközből, és magasabb társfinanszírozási arányt lehet rájuk alkalmazni.
A Bizottság javasolta továbbá, hogy a legkülső régiók kivételesen a 2021–2027-es Európai Regionális Fejlesztési Alapból is kaphassanak támogatást a repülőtéri infrastruktúra fejlesztéséhez. 2019-ben a Bizottság elemzést is készített a legkülső régiók számára a konnektivitási igényeikről, amelyben felvázolt néhány lehetséges infrastrukturális és szolgáltatásokkal kapcsolatos projektet.
A Bizottság tervei között szerepel, hogy 2021-ben javaslatot nyújt be a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatára, és ennek kapcsán elemzi a legkülső régiók sajátos problémáit. Végezetül az Európai Beruházási Bank 100 millió, illetve 60 millió EUR összeget ruházott be a réunioni és a guadeloupe-i repülőtérbe, az Európai Stratégiai Beruházási Alap támogatásával.
A legkülső régiók folytatták a belső úthálózatuk és a tengeri közlekedési infrastruktúrájuk fejlesztését az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával. Ennek keretében biztonságosabbá tették a közúti infrastruktúrát, és fejlesztették a tömegközlekedést Madeirán, Francia Guyanán és Mayotte-on; az Azori-szigeteken pedig több szigetet megközelíthetőbbé tettek. Emellett Francia Guyana új tengeri közlekedési utakat hoz létre harmadik országokkal, Guadeloupe pedig új légi összeköttetést hoz létre az Egyesült Államokkal.
Uniós, nemzeti és regionális szinten is kitartó erőfeszítésekre van szükség a legkülső régiók konnektivitásának fejlesztése érdekében. Fontos, hogy az e területen indított projektek jól össze legyenek hangolva, és a rendelkezésre álló támogatásokat a legoptimálisabban használják fel.
4. A legkülső régiók szomszédjaikkal és távolabbi területekkel folytatott együttműködésének erősítése
A 2021–27-es európai területi együttműködésre vonatkozó bizottsági javaslat célja a legkülső régiók és a szomszédaik közötti együttműködés előmozdítása elkülönített költségvetési allokációkkal és rugalmas, a külső finanszírozási eszközzel összehangolt együttműködési szabályokkal. Ehhez kapcsolódóan a legkülső régiók a közös projektek előmozdítása érdekében 2019-ben megosztották egymással bevált gyakorlataikat, és közös platformokat hoztak létre, melyekbe a külső programokat is bevonták.
Az EU tárgyalásokat kezdett az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal a Cotonoui Megállapodást követő új megállapodásról, és a tárgyalási meghatalmazásban az is szerepel, hogy figyelembe kell venni a legkülső régiók aggályait és helyzetét. A megállapodás fontos szerepet játszik az olyan globális kérdésekben való együttműködésben, mint például az óceánpolitikai irányítás.
2019-ben Guadeloupe tagja lett a Kelet-karibi Államok Szervezetének, Saint-Martin pedig kérte, hogy megfigyelőként vegyék fel a szervezetbe. Francia Guyana tanulmányt készített a helyi vállalkozások működését nehezítő tényezőkről, Martinique és Réunion támogatta a helyi vállalkozások nemzetköziesítését, Réunion és Mayotte pedig támogatta a harmadik országok felé irányuló hallgatói mobilitást. A legkülső régiók a szomszédaikkal közösen részt vettek regionális együttműködési projektekben pl. a közlekedés, az egészségügy, a kék turizmus és a készségfejlesztés területén. A Makaronézia régiók a területi együttműködési programjukon belül, a Hexagone projekt keretében elmélyítették az együttműködést a Zöld-foki-szigetekkel, Mauritániával és Szenegállal. 2018-ban és 2019-ben a Karib-térség országai a térségben található legkülső régiókat is beleértve közös gyakorlat keretében tesztelték a szökőárriasztási-rendszert.
Egyes legkülső régiók jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembesülnek a migráció miatt. Az uniós alapok által támogatott nemzeti programok több olyan intézkedést is tartalmaznak, melyek a migrációt érintik. Például az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapja és a Belső Biztonsági Alap támogatta a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását Francia Guyanában, valamint támogatta az európai határőrizeti rendszer kiépítését az Azori-szigeteken és Madeirán, és a migránsok társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedését a Kanári-szigeteken. Franciaország kifejezetten migrációval foglalkozó szolgálatokat állított fel Mayotte-on. Madeirán a kohéziós politikai alapok támogatást biztosítottak a venezuelai állampolgárok egészségügyi ellátását, oktatását, társadalombiztosítását és lakhatását biztosító projektekhez. Ami a szomszédokkal kapcsolatos mobilitási kérdéseket illeti, az EU újra felélénkítette Marokkóval fenntartott kapcsolatait, amint arról az EU–Marokkó Társulási Tanács 2019. júniusi ülése is tanúskodott.
A szomszédos országokkal való bizalmi kapcsolat kiépítése és az erőforrásmegosztás közös gyakorlatainak kialakítása kulcsfontosságú az új együttműködési lehetőségek kiaknázásához. Ezt elő tudják segíteni az olyan platformok, amelyekben az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Fejlesztési Alap érdekelt felei egyaránt jelen vannak. A mobilitási partnerségi megállapodások megkönnyíthetik a regionális integrációt.
5. Következtetések
A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” c. 2017-es közlemény végrehajtása jó úton halad. A közlemény benyújtása óta eltelt, kicsit több mint két évben a közlemény konkrét pozitív eredményeket idézett elő a legkülső régiók számára.
A Bizottság teljesítette a kötelezettségvállalásait azáltal, hogy számos uniós programon belül olyan lehetőségeket biztosított a legkülső régiók számára, amelyek kifejezetten azok sajátos igényeihez igazodnak, az uniós jogszabályokat, szakpolitikákat és eszközöket következetesen hozzáigazította e régiók igényeihez és érdekeihez, és testreszabott támogatást nyújtott e régióknak. Fontos, hogy az Európai Parlament és a Tanács olyan európai uniós programokat fogadjon el a 2021–2027-es időszakra, amelyek a Bizottság javaslatával összhangban a legkülső régiók számára egyedi feltételeket és a sajátos igényeikhez szabott részvételi lehetőséget biztosítanak.
A legkülső régiók és az anyaországaik már elvégezték a maguk feladatát azzal, hogy a közlemény végrehajtására regionális és nemzeti stratégiákat fogadtak el, és konkrét kezdeményezéseket dolgoztak ki, a szakpolitikák kidolgozása során pedig kifejezték véleményüket.
Az eddig elért előrelépést figyelembe véve megállapítható, hogy a közlemény teljes körű végrehajtásához minden szinten fel kell gyorsítani a cselekvést, és az alábbi kulcságazatokra kell összpontosítani: az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése, a biológiai sokféleség védelme, a körforgásos gazdaság bevezetése és a megújuló energiaforrások használatára való átállás. Ahhoz, hogy ezekben a sebezhető, távoli és elszigetelt uniós régiókban biztosítsuk a fenntartható növekedést, különösen fontos, hogy a fentebb felsorolt ágazatokban beruházásokra kerüljön sor. A Bizottság ezért különös figyelmet fordít a legkülső régióknak a zöld megállapodás megvalósításában játszott szerepére, tekintetbe véve sebezhető pontjaikat és előnyös adottságaikat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap fontos finanszírozási forrást jelent az ezen ágazatokba történő beruházások számára.
Emellett folytatni kell a kék gazdaság fejlesztésére és a legkülső régiók konnektivitásának javítására irányuló erőfeszítéseket. A készségekbe való befektetés továbbra is alapvetően fontos a munkahelyteremtés és a vállalkozói készség előmozdításához az összes ágazatban.
Az Európai Unió, a legkülső régiók és az anyaországok közötti szilárd partnerség és szoros együttműködés továbbra is alapvető feltétele az ezen távoli régiókban rejlő potenciál kibontakoztatásának, és az embereket első helyre tevő zöld gazdaságra történő átállás támogatásának. Bár a különböző legkülső régiók helyzetében jelentős eltérések vannak, elmondható, hogy az európai kontinens és az ezen régiók közötti egyenlőtlenségek felszámolása terén még sok a teendő.
A legkülső régiók támogatása hozzájárul egy olyan inkluzív Európai Unió építéséhez, amely senkit nem hagy hátra. A legkülső régiók pedig egyedülálló adottságaikkal jelentősen elő tudják segíteni egy zöldebb, klímasemleges és fenntartható Európai Unió megteremtését.
COM(2017) 623 final.
A legkülső régiók mind szigetek vagy szigetcsoportok, Francia Guyana kivételével, amely Latin-Amerikában található.
Az Általános Ügyek Tanácsának 2018. áprilisi következtetései
A jelentés a közlemény elfogadása óta hozott intézkedéseket öleli fel.
A mellékletek bemutatják az egyes régiók és anyaországuk által hozott intézkedéseket.
Az európai zöld megállapodás – a Bizottság közleménye, COM(2019) 640 final, 2019.12.11.
Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal és régiókkal kötendő gazdasági partnerségi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási irányelvekről szóló (EU) 2020/13 tanácsi határozat szerint e megállapodásokban „különös intézkedések írhatók elő az ezekből a régiókból származó termékek javára, azzal a céllal, hogy (...) megvalósuljon a régiók közötti kereskedelembe való bekapcsolódásuk”.
Környezetvédelmi pénzügyi eszköz.
A legkülső régiók tengerpolitikai és halászati fóruma, 2018 és 2019.
https://cohesiondata.ec.europa.eu/2014-2020/2014-2020-RUPs-OR-EU-planned-investment/8gwq-ke5u
Regions and cities’ illustrated: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/RCI/#?vis=outermost.economy&lang=en
A Tanács 2019. november 19-i következtetései az óceánokról és a tengerekről.
LEADER program: „Liaison entre actions de développement de l’économie rurale” (a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló fellépések közötti kapocs).
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 54 millió EUR-t különített el a legkülső régiók biológiai sokféleségének védelmére.
Trajectoire outre-mer 5.0. [A tengerentúli területekre vonatkozó irányvonal 5.0]
A 2014–2020-as időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az éghajlatváltozással kapcsolatban az összes legkülső régiónak szánt támogatás teljes összege kb. 1,1 milliárd EUR.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából várható támogatásra 2019 decemberében előleget fizettek.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
https://www.nesoi.eu/
Az intelligens szakosodási stratégiák elfogadása, amelyek támogatják a régiókat és a tagállamokat a gazdasági átállásban, előfeltétele volt annak, hogy egy régió vagy tagállam támogatást kaphasson az európai strukturális és beruházási alapokból a 2014–2020-as időszakban.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a 2014–2020-as időszakban összesen több mint 3 milliárd EUR-t különítettek el a társadalmi befogadás, az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás legkülső régiókban történő támogatására. https://cohesiondata.ec.europa.eu/2014-2020/2014-2020-RUPs-OR-EU-planned-investment/8gwq-ke5u
A több mint 8 000 km távolságról utazó polgárok különleges utazási támogatásban részesülnek.
Loi relative à la liberté de choisir son avenir professionnel, 5.9.2018 (a pályaválasztás szabadságáról szóló 2018.9.5-i törvény)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a 2014 és 2020 közötti időszakban 1,5 milliárd EUR összegű társfinanszírozást biztosított a legkülső régiók kkv-inek versenyképesebbé tételét szolgáló projektekhez.
https://cohesiondata.ec.europa.eu/2014-2020/2014-2020-RUPs-OR-EU-planned-investment/8gwq-ke5u
https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/outermost-regions/pdf/rup_2019/invest_platform_feasibillity_study_en.pdf
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló rendeletről folytatott 2019. március 7-i háromoldalú egyeztetés
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2018) 438 final) mellékletének V. része.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.3.23.
COM(2020) 104 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közlemény végrehajtásáról
Tartalomjegyzék
1. Franciaország
2. Guadeloupe
3. Francia Guyana
4. Martinique
5. Réunion
6. Saint-Martin
7. Mayotte
8. Portugália
9. Azori-szigetek
10. Madeira
11. Spanyolország
12. Kanári-szigetek
1.Franciaország
Intézményrendszerénél fogva Franciaország a legkülső régiókról szóló közlemény által érintett számos ágazatban nemzeti és helyi szinten határozza meg a közpolitikák stratégiai kereteit.
·Miután 2017-ben konzultációkra került sor, 2018 júniusában elfogadott egy „kék könyvet” Franciaország legkülső régióira, valamint tengerentúli országaira és területeire vonatkozóan.
·2019 áprilisában elindította a tengerentúli területekre vonatkozó Trajectoire outre-mer 5.0 kezdeményezést, melynek célja a karbonsemlegesség, a hulladékmentesség és a mezőgazdasági eredetű szennyezések felszámolása, valamint a kirekesztés és a sebezhetőség megszüntetése,
·Jelenleg dolgozik a legkülső régiókban, különösen Mayotte-on történő adatgyűjtés fejlesztésén, és együttműködik a Saint-Martin-i hatóságokkal a terület sajátos szükségleteinek kielégítése érdekében.
Kék gazdaság
·Együttműködik a régiókkal és a helyi érdekelt felekkel annak érdekében, hogy 2020-ra mindegyik tengermedencére vonatkozóan véglegesítse azt a stratégiai dokumentumot, amelyet a „kék növekedés” támogatását és a tengeri környezet védelmét célzó, a tengerre és a tengerpartokra vonatkozó 2017-es nemzeti stratégia végrehajtásának részeként kell elfogadni.
Biológiai sokféleség
·2018 júliusában cselekvési tervet fogadott el a biológiai sokféleség megőrzésének erősítésére.
·Szervezője a 2020 júniusában Marseille-ben tartandó természetvédelmi világkongresszusnak, amely elősegíti az együttműködés kialakítását az afrikai, karibi és csendes-óceáni régiókkal a nemzetközi megállapodásokban meghatározott olyan közös célok előmozdítása érdekében, mint például a korallzátonyok védelme.
·Tervezi, hogy a biológiai sokféleségért felelős nemzeti hatóságtól képviselőket küld Franciaország legkülső régióiba, hogy együttműködjenek a biológiai sokféleségért felelős helyi hatóságokkal.
·2019 áprilisában Francia Guyanában létrehozta a biológiai sokféleséget előmozdító gazdasági projektekért felelős nemzeti hatóságot.
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
·Megkezdte a mezőgazdaságban a kölcsönös kockázatkezelési alap megvalósítását a következő, 2021–2027-es programozási időszakra, a tengerentúli területeken a valódi egyenlőség megteremtéséről szóló törvénynek megfelelően 1 .
·Tárgyalásokat folytat biztosítócégekkel, hogy a jelenlegi programozási időszak végére hozzanak létre kifejezetten a banánültetvényekre vonatkozó kockázatkezelési eszközöket.
Éghajlatváltozás
·Elfogadta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó második nemzeti tervet (2018. december), amely ismertette a tengerentúli területeken jelentkező kihívásokat, többek között az adatgyűjtés, a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások védelme, az idegenforgalom és a pénzügyi források terén.
·2019 áprilisában a tengerentúli területeken felmerülő főbb kockázatokért felelős intézményközi küldöttet nevezett ki.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
·Irányította egy olyan tanulmány elkészítését – majd 2019 júniusában közzétette azt –, amely a tengerentúli területek fiatal polgárainak mobilitásával foglalkozik, és feltérképezi e terület főbb szereplőit és a mobilitási programokat.
·A pályaválasztás szabadságáról szóló törvénnyel összhangban olyan munkaszerződéseket vezetett be, amelyek lehetővé teszik szakképesítés szerzését a legkülső régiókkal szomszédos államokban 2 .
Energia
·Együttműködik Guadeloupe, Martinique, Francia Guyana, Mayotte és Réunion helyi hatóságaival a többéves energetikai terveik felülvizsgálatában.
·Aláírt egy, az ökológiai átállásra vonatkozó szerződést a helyi szintű ökológiai átmenet támogatása céljából Réunionon (2019. április) és Francia Guyanában (2019. július).
·2019-ben a következő öt évre 530 millió EUR összeget irányozott elő az összes össze nem kapcsolt francia területnek a kontinentális villamosenergia-hálózathoz való csatlakoztatásához energiaszükségleteik fedezése érdekében: a támogatás 35 %-a a kiszolgáltatott anyagi helyzetben lévő fogyasztókat célozza, többek között a legkülső régiókban.
Körforgásos gazdaság
·2020 februárjában egy tanulmányt készített a legkülső régiók körforgásos gazdaságát támogat, hulladékgazdálkodási projektekre szánt európai alapok optimális felhasználásáról.
Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac
·A legkülső régiók tekintetében csökkentette azt a küszöböt, melyet az innovációs projekteknek a központi pénzügyi támogatás igénybe vételéhez el kell érniük; 2019 júniusában kiterjesztette a hitelprogramot a legkülső régiókbeli, három évesnél fiatalabb vállalkozásokra, és javította a hitel finanszírozási feltételeit.
·2020 első negyedévében 15 millió eurós pályázati felhívás közzétételét tervezi, melynek célja az innováció támogatása a francia legkülső régiókban, valamint tengerentúli országokban és területeken.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·15 oktatási központnak nyújtott finanszírozást a legkülső régiókban a digitális készségek fejlesztéséhez.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·Elfogadott egy törvényt, amely kibővíti az állami szervek intézkedési lehetőségeit a határt átlépő személyforgalom ellenőrzése és a menedékkérelmek terén (2018. szeptember); Kísérleti projektet indított 2018 áprilisában Francia Guyanán a menedékkérelmek feldolgozásával kapcsolatban.
·Operatív központot állított fel Mayotte-on, és létrehozott egy, az illegális bevándorlás pénzügyi vonatkozásaira szakosodott intézményközi vizsgálócsoportot.
2.Guadeloupe
Guadeloupe jól halad a legkülső régiókról szóló közlemény végrehajtásával, és elsősorban a megújuló energia és az energiahatékonyság területére koncentrál.
Kék gazdaság
·2019 májusában ünnepélyesen megnyitott Marie-Galante szigetén egy új hajóépítő üzemet, amely a helyi know-how-ra épülő képzést is biztosít a fenntartható halászat támogatása érdekében.
·Vezette az ORFISH kísérleti projektet (2017–2019), amely – 90 %-os uniós társfinanszírozással – támogatta az alacsony kihatású halászatra vonatkozó ismeretek cseréjét az összes legkülső régió halászai között, és a part menti halállományokra nehezedő nyomás enyhítését célozta.
Mezőgazdaság
·Szeszes italok és agrár-élelmiszeripari termékek egyesült államokbeli promóciójára és értékesítésére irányuló projektet indított 2019-ben az ágazatban működő vállalkozásokkal, a Business France kormányhivatallal és a tengerentúli területekért felelős francia minisztériummal együttműködésben.
Biológiai sokféleség
·A biológiai sokféleség védelmével foglalkozó regionális hatóság létrehozásán dolgozik.
Körforgásos gazdaság
·2018 októberében elindította a „Hulladékmentesség 2035-re” c. regionális tervet, melynek célja az egy főre jutó hulladékmennyiség és az energiafüggőség csökkentése, valamint nyolc hulladékgyűjtő pont létrehozása volt.
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alappal együtt támogatást nyújtott helyi vállalkozásoknak az Irma és a Maria hurrikán következtében keletkezett fémhulladékok és károsodott járművek kezeléséhez.
Energia
·2018 júniusában napenergiával működő személygépkocsi-feltöltő állomásokat adott át, hogy ösztönözze a napenergia-többlet felhasználását.
·A kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése érdekében napelemek felállítására irányuló projektet indított a Sainte Rose-i települési hulladékkezelő központban (2019. március).
·2019 februárjában új települési közvilágítási áramtermelő erőművet hoztak létre, amely várhatóan 75 %-kal csökkenti az energiafelhasználást; az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával két településen javította a közvilágítást.
Kutatás és innováció
·Hullámrögzítő eszközöket telepített a nagy tengeri természeti katasztrófák megelőzése céljából (2019. március).
·Új rákdiagnosztikai berendezést szerzett be, és megnyitotta a karibi térség első rákdiagnosztikai és -ellátó központját 2018 júniusában.
Közlekedés
·A konnektivitás fejlesztése céljából új légi összeköttetést hozott létre Pointe-à-Pitre és New York között 2020 februárjában.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·2019-ben tagja lett a Kelet-karibi Államok Szervezetének.
·„Ready together” címmel projektet indított azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegyék a segélyek koordinációját a karibi-térségi természeti katasztrófák során.
3.Francia Guyana
Francia Guyana jól halad a közleményben meghatározott prioritások megvalósításával, és elsősorban az oktatásra és a képzésre, valamint az erőforrások fenntartható használatára összpontosít. Számos kezdeményezés még tervezési szakaszban van.
Kék gazdaság
·2019 decemberében kidolgozott egy kék gazdaságra vonatkozó regionális stratégiát.
·Új pénzügyi eszközt, egy 4,7 millió EUR összegű hitelkeretet hozott létre a kisvállalkozások számára, a halászati kisvállalkozásokat is beleértve.
·Azt a projektként működő, a regionális fejlesztési hatóság és a helyi önkormányzat által vezetett tanácsadó szolgálatot, mely a helyi halászoknak biztosított tanácsadást, állandó szolgálattá alakította.
Mezőgazdaság
·Lezárt egy tanulmányt és megkezdte egy kísérleti gazdálkodásra irányuló kísérleti projekt előkészítését, melynek célja tesztelő állomások létrehozása a szerves erőforrások jobb felhasználását biztosító módszerek kidolgozása érdekében.
Biológiai sokféleség
·A biológiai sokféleség védelmével foglalkozó regionális hatóság létrehozásán dolgozik.
Körforgásos gazdaság
·A francia környezetvédelmi és energiagazdálkodási hivatal (ADEME) támogatásával regionális hulladékmegelőzési és -kezelési tervet dolgoz ki.
Energia
·Biomasszát használó új villamosáram-termelő létesítményeket épít, amellyel 2023-ra biztosítható lesz 40 Megawatt energiaigény kielégítése, és segít lépést tartani a növekvő energiaigénnyel és a népesség növekedésével.
Kutatás és innováció
·2018 áprilisában kutatási és innovációs fórumot szervezett a helyi önkormányzatok, valamint a kutatási és az üzleti szféra érdekelt feleinek részvételével, amelynek eredményeit figyelembe veszik az intelligens szakosodási stratégia jelenleg zajló felülvizsgálata során.
·Megállapodást írt alá egy francia parfüm- és kozmetikai klaszterrel a guyanai természetes alapanyagokra irányuló helyi kutatás fellendítése és a helyi növényi forrásokon alapuló termékek fejlesztése céljából, és ennek keretében egyetemi központokkal is partneri együttműködést alakítanak ki (2018. november).
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
·Megállapodást kötött a régió oktatási intézményeivel, a légi közlekedéssel kapcsolatos képzéseket biztosító AFMAé szövetséggel, valamint a repülési és űrhajózási berendezéseket gyártó Ariane Grouppal, hogy 2020-ban a repülési és űrhajózási iparral kapcsolatos alapképzési szakot indítson.
·A francia munkaadói szövetséggel, a MEDEF-fel és a nemzeti foglalkoztatási hivatallal (Pôle emploi) közösen projektet indított 300 fiatalnak a helyi vállalkozásokban való elhelyezése céljából (2019); kapcsolattartó pontot hozott létre, amely tanácsot ad a helyi vállalkozásoknak a szakmai integrációval kapcsolatban.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Beruházási Bank támogatásával előkészíti annak a tenger alatti kábelnek a telepítését, mely összeköti Francia Guyanát az Európát és Latin-Amerikát 2020-tól összekapcsoló EllaLink tenger alatti üvegszálas optikai kábellel, és 2021-től üzemel majd.
·Intézkedéseket dolgoz ki annak érdekében, hogy a régiót a szerveralapú adattárolás egyik központjává tegye („Datacentre”).
·Szélessávú internetet telepít 17 elszigetelt területen; 2019 áprilisában pedig műholdas sávszélességet szerzett, hogy megkönnyítse a központtól távoli területek iskolái számára a digitális szolgáltatások elérését.
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap segítségével 44 hozzáférési pontot hozott létre Saint Laurent du Maroni hálózatához (gazdasági érdekeltségű helyek és távoli területek).
Közlekedés
·Nagyszabású projektet dolgoz ki, melynek keretében a tömegközlekedés számára fenntartott sávokat hoznának létre a fővárosban, Cayenne-ben.
·Új kompösszeköttetést alakít ki Saint Laurent du Maroni és a szomszédos Suriname-ban lévő Albina között, az Interreg támogatásával.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·Kezdeményezte egy tanulmány készítését a helyi vállalkozások igényeiről és a szomszédos országokkal való kapcsolattartás intenzívebbé tételét célzó intézkedésekről.
4.Martinique
Martinique végrehajtja a közleményt, és eredményeket ért el a körforgásos gazdaság, az energia, a versenyképesség, valamint a foglalkoztatás, továbbá az oktatás és képzés területén.
Kék gazdaság
·2020 elejére megvalósíthatósági vizsgálatot tervezett egy akvakultúra-intézet felállításával kapcsolatban.
·Megerősítette, hogy új képzési programokat indítanak a halászat területén és a kék gazdasághoz kapcsolódó területeken, egy kifejezetten e célnak szentelt képzési központban (POLE MER).
Biológiai sokféleség
·2019 júniusában keretmegállapodás jött létre a helyi hatóság, a természetvédelmi park és a francia hatóságok között regionális állományvédelmi program létrehozásáról, valamint a természeti erőforrásokkal kapcsolatos ismeretek és tudatosság elmélyítéséről.
Körforgásos gazdaság
·Nyilvános konzultációt indított és (2019 végén) elfogadott egy hulladékmegelőzési és -gazdálkodási tervet a körforgásos gazdaságra vonatkozó helyi stratégia megteremtése érdekében.
·Tájékoztató kampányokat indított az élelmiszer-pazarlás ellen a helyi iskolákban, hogy felhívja a diákok figyelmét a fenntarthatóságra.
·2018-ban „Kaz Zéro gaspi” címmel tudatosságnövelő kampányt indított az öko-fogyasztási hét keretében.
·14 projektet indít, beleértve a gyógyászati eszközök és bútorok újrahasználatára vonatkozó tanulmányokat, javítási szolgáltatást nyújtó mobil létesítmény létrehozását („Repair Truck”), valamint egy workshopokat tartó javító szolgálat kiterjesztését („Repair Café”).
Energia
·Az energiafüggetlenség javítása érdekében 2017-ben projektet indított a napelemek telepítésének támogatására, 2019-ben pedig két pályázatot írt ki energiahatékony épületek építésére.
·Energiahatékony közvilágítási hálózatot telepít, hogy 2020-ra 30 %-os energiamegtakarítást lehessen elérni.
·Az energiamegtakarítást támogató, ötéves programot indít 100 millió EUR keretösszeggel, és körülbelül 60 energiamegtakarítási intézkedésre fókuszál (2019-2023).
·Az energetikai átállásra vonatkozó információs platformot 3 hozott létre 2019-ben, mely tájékoztatást ad a mobilitásról, a megújuló energiáról, a háztartási víz-, gáz- és energiafogyasztásról, valamint a hőszigetelésről.
·A Green Drive projekt keretében 100 %-ban napenergiával működő töltőállomásokat telepített elektromos autók számára.
·A „Madin’ Drive” keretében 250 napelemes töltőállomás fokozatos telepítését tervezi.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
·2019 márciusában versenyt szervezett szakképzésben részt vevő tanulószerződéses tanulóknak.
·2019 júniusában helyi állás- és oktatási börzét szervezett, melynek középpontjában a digitális munkaerő-toborzás állt.
Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac
·2017-ben elfogadta a gazdasági fejlesztés, innováció és nemzetköziesítés helyi rendszerét, amely finanszírozást biztosít a termelés, a teljesítmény és a foglalkoztathatóság javításához; létrehozott egy partnerséget, amely információs szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak.
·2018-ban elindította az „OSE!” című, évente megrendezésre kerülő háromnapos üzleti fórumot, amely kapcsolatépítési lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak, és útmutatást nyújt a vállalkozásindításhoz.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával a száloptikával kapcsolatos képzést biztosító oktatási intézményeket létesít, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával pedig optikai szálas nagysebességű szélessávú hálózatokat épít ki.
·A 2019-es „OSE!” fórumon bemutattak egy digitális falut, hogy népszerűsítsék a digitalizációt – például a 3D nyomtatást – a helyi vállalkozások között.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·A Kelet-karibi Államok Szervezete Miniszteri Tanácsának három ülését is megszervezte, az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem tárgyában.
·2018 januárjában elindította a Kelet-karibi Kereskedelmi Fejlesztés (TEECA) projektet, hogy segítsen 30 helyi vállalkozásnak a karibi államokba történő exportálásban.
·Partnerként együttműködött a kék gazdaság terén indított Odyssea projektben (2019. február), melynek célja a kék turizmus és növekedés fellendítése a Karib-térségben.
5.Réunion
Réunion sok olyan területen tett lépéseket, amelyeket a közlemény felsorol, beleértve különösen a körforgásos és a kék gazdaságot, az energetikát, a kutatást és a szomszédos országokkal való együttműködést.
Kék gazdaság
·Tengeri területrendezési projektet indított (2018–2020) az Indiai-óceán délnyugati medencéjében (OCEAN MÉTISS) az állammal, az Indiai-óceáni Bizottsággal és az Európai Bizottsággal együttműködésben.
·2019 márciusában létrehozta a „Blue Institute”-ot a kék gazdasághoz kapcsolódó politikák koordinálására és tervezésére.
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
·Olyan mezőgazdasági modell kifejlesztésén dolgozik, amely előmozdítja a helyi termelést és biztosítja az agroökológiai átmenetet (AGRIPEI 2030 projekt).
Biológiai sokféleség
·Képzést és támogatást biztosított LIFE és BEST uniós finanszírozású projektek létrehozásához 2018-ban és 2019-ben.
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával projekteket hajtott végre a veszélyeztetett fajok, pl. a réunioni réti héja és különböző növények védelmére (ESPECES projekt).
A körforgásos gazdaság
·Regionális hulladékmegelőzési és -gazdálkodási tervet dolgozott ki az állam és a helyi önkormányzatok együttműködésével, melynek keretében regionális célokat tűztek ki, pl. a hulladékmentességet, és gondoskodtak a koordinációról.
·A körforgásos gazdaságra vonatkozóan regionális cselekvési tervet dolgozott ki, hogy meghatározzák a hulladékmentesség elérésére vonatkozó stratégiai víziót és konkrét intézkedéseket.
·A körforgásos gazdasággal kapcsolatban 22 projektet hajtott végre (2018 februárja és 2019 júniusa között), amelyek a termékek kialakításával, élettartamával és újrahasznosításával foglalkoztak.
·Részt vesz a REPLACE projektben (2019. augusztus, az Interreg Europe által finanszírozva), melynek célja a körforgásos gazdasághoz szükséges szakpolitikák meghatározása és végrehajtása.
Energia
·2018 februárjában az állammal és az Európai Bizottsággal közösen létrehozott egy energetikai átállással foglalkozó munkacsoportot.
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával végrehajtja a két alábbi projektet:
oSOLARPLEXUS, melynek célja egy olyan innovatív rendszer megtervezése, amely a távoli telephelyek számára biztosítja a villamos áramhoz, a vízhez és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést;
oMICRO-MAFATE NETWORK, kísérlet elektromos mikrohálózattal a Mafate völgykatlanban, az önellátás elérése céljából.
·2018 óta zajlik a fűtési rendszerek felújítása 18 középiskolában.
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával fenntartható járműveket fejleszt ki, például elektromos rollereket a városi mobilitáshoz (VELOCE projekt, 2018. március).
Kutatás és innováció
·Dolgozik a VALOBIO projekt megvalósításán (az Európai Tengerügyi és Halászati Alap támogatásával, 2019. május), amely egy innovatív módszerrel folyékony szerves trágyát készít a korábban a tengerbe dobott halászati melléktermékekből, hozzájárulva ezzel a fenntartható mezőgazdasághoz.
·2019 áprilisában megkezdte intelligens szakosodási stratégiájának felülvizsgálatát, és ennek során elemzi, hogy a régióban milyen lehetőségek rejlenek különféle területeken, valamint hogy milyen stratégiai jelentőségű réspiacok vannak.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
·2017 novemberében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával létrehozta a CAMPUS SUD projektet a regionális egyetem kínálatának átszervezése és kiterjesztése, valamint egy tudományos park létrehozása céljából („Vallée Blanche” projekt).
Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac
·Létrehozta a "Financière Région Réunion” Alapot 50 millió EUR értékben (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Beruházási Bank, régió), amely a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogatja egy hitel és egy magántőkeeszköz révén. 2019 júniusától az Alap 135 kkv-t finanszírozott 13 millió EUR értékben.
·Részt vesz a Horizont 2020 által támogatott REACT projektben a sziget energiarendszereinek dekarbonizációja céljából.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával 2022 végéig szélessávú internetkapcsolatot biztosít az eddig le nem fedett területeken (2019-es fő projekt).
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·Az Interreg keretében jelenleg zajlik a TIS AEDES OI projekt végrehajtása, melynek keretében az Aedes tigrisszúnyog irtásának egyik technikáját vizsgálják.
·A partnerországokban növeli a magán- és közstruktúrák kapacitását azáltal, hogy helyi diplomásokat küld ezekbe az országokba, az Interreg támogatásával.
·Keretmegállapodásokat kötött a szomszédos államokkal az „Indiai-óceán” Interreg program keretében (pl. 2019 áprilisában a Seychelles-szigetekkel), hogy javítsák a koordinációt a közös érdekű területeken.
·2019 júliusában Mozambikban vállalkozásokat támogató szolgálatot hozott létre, hogy támogassa a helyi vállalkozások nemzetköziesítését és a regionális együttműködést.
6.Saint-Martin
A legkülső régiókról szóló közlemény Saint-Martin általi végrehajtását nagyban meghatározza az Irma hurrikán pusztítását követő újjáépítés. Az intézkedések középpontjában ezért az infrastruktúra fejlettebb formában való újjáépítése és az éghajlatváltozás kihívásainak megfelelő kezelése áll.
Kék gazdaság
·2018-tól szakképzést biztosít a kapcsolódó tengeri tevékenységekre vonatkozóan.
Mezőgazdaság
·A mezőgazdaságban innovatív megoldások bevezetését tervezi, mint például a talaj nélküli termesztés, az állattartásban pedig olyan kerítések telepítését finanszírozza, amelyek rossz időjárás esetén könnyen felszedhetők.
Körforgásos gazdaság
·Felhívja a figyelmet az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, valamint a közleményben foglalt ezzel kapcsolatos intézkedéseket is végrehajtja, továbbá hulladékgyűjtő pontot állít fel, és (az Interreg karibi programjának támogatásával) az egész szigetre kiterjedő közös tanulmányt készít a hulladékgazdálkodás javításával kapcsolatban.
Éghajlatváltozás
·2018-ban a katasztrófakockázatok kezelésére szolgáló rendszert hozott létre, melynek keretében riasztási gyakorlatokat végeztek, tudatosító kampányokat folytattak, értékelték a lakossági riasztási rendszereket, valamint beszereztek egy meteorológiai radart az időjárás-előrejelzések javítására (az Interreg karibi programjának támogatásával).
Energia
·A megújuló energia használatának előmozdítása érdekében előzetes megvalósíthatósági vizsgálatokat kezdeményezett a Saba, Sint Eustatius és Sint Kitts szigetén található potenciális geotermikus forrásokra, valamint a szigetek közötti villamosáram-összeköttetésre vonatkozóan (Interreg karibi program, 2019. július).
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·A hurrikán utáni újjáépítés részeként föld alatti optikai szálas hálózatot hoz létre, hogy javítsa a digitális konnektivitást az összes körzetben.
·Előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat végez a Szélcsendes-szigetek (Leeward islands, a Kis-Antillák északi szigetei) közötti digitális összeköttetés megteremtésével kapcsolatban.
Együttműködés a legkülső régiók szomszédjaival és a távolabbi területekkel
·Megfigyelői státuszt kapott a Kelet-karibi Államok Szervezetében.
7.Mayotte
Mayotte a 2017-es közlemény végrehajtásában elsősorban a kék gazdaságra helyezi a hangsúlyt.
Kék gazdaság
·2018-ban munkacsoportot állított fel a kék gazdaságra vonatkozó regionális stratégia kidolgozására: ennek keretében adatokat gyűjtenek a kék gazdaság ágazatairól és párbeszédet folytatnak az érdekelt felekkel a kék növekedésről (képzés, idegenforgalom, halászat és akvakultúra).
·Regionális területrendezési tervet dolgoz ki, melyben külön fejezetet szentel a tengeri területrendezésnek, amely az összes part menti tevékenység alapját képezi.
·A nemzeti hatóságokkal együttműködésben flottakezelési tervet alakít ki, valamint egy az akvakultúrára vonatkozó főtervet.
·Használaton kívüli akvakultúra-létesítményekbe ruház be, és támogatja a helyi érdekelt felek kapacitásfejlesztését.
Biológiai sokféleség
·A nemzeti hatóságokkal együttműködésben a biológiai sokféleség védelmével foglalkozó regionális hatóság létrehozásán dolgozik.
Energia
·A fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében kísérleti projektet hajt végre elektromos járművekkel és 100 %-ban napenergiával működtetett töltőállomásokkal (2019).
·Vizsgálja a napelemek iskolákban és középületekben való használatában rejlő lehetőségeket, mivel a napenergia a régió legfontosabb megújuló energiaforrása.
Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac
·2017-ben technopolisz projektet indított, hogy összehozza a csúcstechnológiai ágazatokban működő gyártó és szolgáltató cégeket, és a vállalkozásai sikeresebben tudjanak működni az egységes piacon.
Közlekedés
·Egy városokat összekötő közlekedési projekten dolgozik, amelynek keretében három autóbuszvonalat hoznak létre Mayotte déli, középső és északi részének a fővárossal, Mamoudzouval való összekötésére, 2021-re pedig esetleg tengeri járatokat is létrehoznának a konnektivitás javítása céljából.
·2018-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával projektet indított a mayotte-i repülőtér biztonságosabbá tételére.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·Aláírt egy megállapodást, amely lehetővé teszi a mayotte-i egyetemi hallgatók tanulmányi mobilitását kelet-afrikai országokban a digitális technológia, az animáció és a kultúra területén (2019. február).
8.Portugália
Portugália szorosan együttműködik az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiókkal a 2017-es közlemény végrehajtásában, különösen a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás és a kutatás terén.
·2018–2019-ben együttműködést alakított ki a nemzeti statisztikai intézet, valamint az Azori-szigetek és Madeira regionális statisztikai hivatalai között az adatgyűjtés és -gazdálkodás javítása céljából, különösen a mezőgazdaság, továbbá a tengeri és légi közlekedés terén.
Körforgásos gazdaság
·2018-ban és 2019-ben a Nemzeti Környezetvédelmi Alap keretében támogatást nyújtott olyan projektekhez, melyek célja az erőforrások hatékonyabb felhasználásának előmozdítása volt Madeirán és az Azori-szigeteken.
·Magasabb költségtérítési ráta alkalmazásával elősegítette madeirai és azori-szigeteki polgárok részvételét a körforgásos gazdaság (és az éghajlatváltozás) témájával foglalkozó, Portugália kontinentális részén tartott rendezvényeken.
Éghajlatváltozás
·2018-ban és 2019-ben a Környezetvédelmi Alap által kiírt pályázati felhívás keretében támogatást nyújtott az Azori-szigeteken elektromos gépjárművek töltőállomásainak telepítéséhez.
·A „Környezet, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság” c. program keretében finanszírozást nyújtott Madeirának és az Azori-szigeteknek.
·2019 márciusában üléseket szervezett Madeirán és az Azori-szigeteken, ahol bemutatták az EGT-támogatások pénzügyi mechanizmusát 4
Biológiai sokféleség
·2019-ben pályázatot írt ki a fenntartható fejlődési modelleknek az összes portugál bioszféra-rezervátumban való előmozdítására – e rezervátumokból öt az Azori-szigeteken és Madeirán található.
Kutatás és innováció
·2018 szeptemberében elindította a nemzetközi műholdkilövési programot egy nemzetközi űrrepülőtér létrehozására az Azori-szigetekhez tartozó Santa Maria szigetén. az űrrepülőtér várhatóan 2021 végére üzemelni fog.
·2019 márciusában létrehozta a portugál űrügynökséget, amely az Azori-szigetekhez tartozó Santa Maria szigetén kapott helyet.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·2019 májusában létrehozta a „CAM (kontinens, Azori-szigetek, Madeira) tenger alatti kábelek” munkacsoportot annak vizsgálatára, hogy mi lenne a legjobb módja a Madeira és az Azori-szigetek kontinenssel való távközlési kapcsolatát biztosító tenger alatti kábel cseréjének. A csoport 2019 decemberében közzétette a következtetéseit.
Közlekedés
·Javasolta Funchal, Porto Santo és Ponta Delgada repülőtereinek felvételét a TEN-T törzshálózatba, válaszul a TEN-T iránymutatás felülvizsgálatával kapcsolatos konzultációra.
9.Azori-szigetek
Az Azori-szigetek a 2017-es közlemény végrehajtása során elsősorban a kék gazdaságra, valamint az energiára és a kutatásra összpontosított.
·Gyűjti a foglalkoztatási és tevékenységi adatokat a halászati ágazatban valamennyi sziget vonatkozásában.
Kék gazdaság
·2018-ban munkacsoportot hozott létre az Atlanti-óceáni Megfigyelőközpont létrehozása céljából, melynek feladata a tengerekkel kapcsolatos tudományos kutatás, beleértve a tengeri területek védelmét, kutatását, megfigyelését és társadalmi-gazdasági célú hasznosítását.
·Vezeti a MarSP projektet (2018–2019), amelynek keretében tengeri területfejlesztési programokat dolgoznak ki az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek számára.
·Lezárta a MISTIC SEAS II projektet, és koordinálja a MISTIC SEAS III projektet (2019), a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv értékelése céljából.
·Részt vesz az AQUA-LIT projektben (2019), melynek célja az akvakultúra-tevékenységekből származó hulladékok tengerbe jutásának megelőzése és a hulladék eltávolítása az akvakultúra-létesítményekből.
·Elindította az „E-log” kísérleti projektet (2019) a kisüzemi halászat elektronikus nyomon követésére és a helyi gazdasági szereplők támogatására.
·Támogatta a horgászbotos tonhalhalászat védelméről szóló azori-szigeteki nyilatkozatot (2018. október), hogy felhívja a figyelmet a fenntartható halászati módszerek fontosságára.
·Létrehozta a „Tenger iskoláját” („School of the Sea”, 2019) a tengerrel kapcsolatos képzések és képesítések népszerűsítésére, és az Erasmus-program keretében részt vesz a MATES projektben (2018–2021), melynek célja a tengeri technológiákkal kapcsolatos készségekre vonatkozó stratégia megvalósítása.
Mezőgazdaság
·Tervezi egy tejágazati stratégiai terv elkészítését 2020 folyamán, melynek segítségével be lehet azonosítani az új piacokat és elő lehet mozdítani a tejtermékek terén az innovációt és a nemzetköziesítést.
·Támogatta a távvezérelt repülőgépek alkalmazását az erdőgazdálkodásban (az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával).
Biológiai sokféleség
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával felméri a mélytengeri műanyagszennyezést (PLASTDEEP 2019).
·Az EU LIFE programjának támogatásával a következő három projektet hajtja végre: LIFE VIDALIA (2018-2023), amely a kihalás által fenyegetett növényfajok védelmét célozza; LIFE-IP AZORES NATURA (2019-2027), amely az élőhelyek és a védett fajok védelmét célozza; és a LIFE Beetles, amely 2020-ban kezdődik, és a célja a veszélyeztetett fajokat fenyegető veszélyek enyhítése.
·A biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégiával összhangban végrehajtja a MOVE I projektet (2018–2021) és elindította a MOVE ON projektet (2019–2022), hogy feltérképezze és értékelje az ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások állapotát.
·Támogatta az azori-szigeteki gyepterületi ökoszisztémák talajának mikrobiális diverzitását vizsgáló BIOINVENT projektet, valamint a tengerparti erdők éghajlatváltozásra adott reakciójának dinamikáját vizsgáló MARFOR projektet (mindkét projekt 2017 és 2020 között zajlott).
Éghajlatváltozás
·2019 szeptemberében jóváhagyta a regionális éghajlatváltozási keretprogramot, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimálisra csökkentése és az éghajlati kockázatoknak való kitettség csökkentése.
Körforgásos gazdaság
·Hamarosan elfogadja az ágazat fenntartható fejlődését szolgáló turizmusmenedzsment programot.
Energia
·2018 októberében elindította a 2030-ig szóló azori energiastratégiát, hogy kiaknázza a természeti erőforrásokban és a kialakulóban lévő technológiákban rejlő potenciált; és dolgozik az energiahatékonyságra vonatkozó azori cselekvési terven.
·Létrehozta a 2018–2024-es időszakra szóló, az azori-szigeteki elektromos mobilitás fejlesztésére irányuló cselekvési tervet, amelynek egyik célja az, hogy mind a kilenc szigeten működjön töltőállomás az elektromos gépjárművek számára.
·Energetikai átállási ütemtervet dolgoz ki, amelyet a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés támogat; elemzi annak lehetőségét, hogy a szigetek villamosenergia-hálózatait tenger alatti kábellel összekössék.
·Részt vesz a geotermikus energiával foglalkozó Horizont 2020 projektben (2019–2021), valamint az Interreg E-MOBICITY projektben (2019-2023), amely a városi területek elektromos mobilitásával foglalkozó szakpolitikák optimalizálására irányul.
Kutatás és innováció
·2018 szeptemberében megnyitotta a nemzetközi űrrepülőteret Santa Maria szigetén, amely várhatóan 2021 végén kezd üzemelni.
·2018-ban jóváhagyta a tudomány és a technológia nemzetköziesítésére vonatkozó tervet, amelynek célja a tudomány támogatása és a külső projektek és partnerségek bevonzása.
·2018-ban jóváhagyta a Transfer+ kezdeményezést, és részt vesz a FANBest projektben a technológiatranszfer helyi kkv-kban történő előmozdítása érdekében, különösen a kék gazdaság területén.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
·Támogatta a foglalkoztatást a fiatal munkanélkülieknek szóló (2019 márciusában indult) INOVAR kezdeményezésen, az ideiglenes helyettesítéssel kapcsolatos (2019-ben aktualizált) Berço de Emprego kezdeményezésen, valamint az emberi erőforrások földrajzi mobilitását elősegítő, 2020-ban indult Movemprego kezdeményezésen keresztül.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·2018-ban elindította a tudományos és technológiai kultúrára vonatkozó cselekvési tervet, amely támogatta az iskolákban az informatikai, robotikai és programozási tantermek létrehozását.
Közlekedés
·Nemzetközi pályázatot írt ki egy személy-, jármű- és teherszállításra alkalmas hajó építésére, hogy az összes sziget között egész évben biztosított legyen az összeköttetés (2019. január).
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·Részt vesz a tenger-Föld megfigyelési projektben, hogy a Kopernikusz downstream szolgáltatásokon alapuló, az igényekhez szabott technológiát fejlesszenek ki a tengeri helyzetismeret javítása érdekében.
10.Madeira
Madeira előrelépést ért el a 2017-es közlemény végrehajtásában, és elsősorban a kék gazdaságra, a körforgásos gazdaságra, az éghajlatváltozásra, a kutatásra, az energiára, a foglalkoztatásra és a készségfejlesztésre koncentrál.
Kék gazdaság
·2018-ban létrehozta az INVESTE RAM2020 hitelkeretet, egy olyan pénzügyi eszközt, amely megkönnyíti a kisvállalkozók számára a finanszírozáshoz jutást (20 millió EUR).
·Kidolgozta a tengeri területrendezésre vonatkozó tervet, melynek célja a fenntartható kék gazdaság előmozdítása.
·2019-ben létrehozta a tengerrel kapcsolatos képzést és oktatást biztosító integrált nemzetközi központért felelős konzorciumot, amely központ a tervek szerint 2020-ban kezdi meg képzési tevékenységét.
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
·2018-ban egy jogszabállyal létrehozta a madeirai mezőgazdasági termékek és élelmiszerek megfelelőségének értékelésével foglalkozó technikai bizottságot, biztosítandó, hogy az uniós minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek megfeleljenek az uniós jogszabályoknak.
Biológiai sokféleség
·Megerősítette a védett területek és a Natura 2000 hálózatba tartozó területek irányítását (2017 óta) a gazdálkodási tervek, stratégiák és a besorolt területek felülvizsgálata és frissítése révén.
Körforgásos gazdaság
·2019-ben kidolgozta a körforgásos gazdaság regionális ütemtervét, melynek célja a környezeti hatás csökkentése a fenntartható gazdasági növekedés jegyében.
·A hulladékgazdálkodás fejlesztése érdekében 2019-ben kidolgozta a 2020 és 2030 közötti időszakra szóló hulladékgazdálkodási stratégiát.
Éghajlatváltozás
·Az Interreg és az EU LIFE programja által támogatott projektek révén lendületet adott az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás regionális stratégiája végrehajtásának, és megkezdte a stratégia frissítését.
·A kohéziós alap támogatásával szoftvert és rendszereket fejleszt ki az erdőtüzek veszélyének értékelésére, megelőzésére és csökkentésére, valamint az erdőtüzek kezelésének javítására.
Energia
·Végrehajtotta a „Fenntartható Porto Santo – Intelligens, fosszilisenergia-mentes sziget” elnevezésű projektet (2019), amely az elektromos járművek használatának és az intelligens töltési rendszereknek a népszerűsítését szolgálta.
·Hamarosan lezárja a vízerőművel kapcsolatos Calheta III projekt kibővítését, amelyet a Kohéziós Alap támogat.
·Részt vett több uniós energetikai projektben, többek között az ENERMAC-hoz (2017–2019), amely a megújuló energiához szükséges infrastruktúrák megvalósítására vonatkozó stratégiák tervezésére irányul.
·Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával előmozdítja a tiszta közlekedést, 5 elektromos minibusz és 25 tiszta busz vásárlásával (2019).
Kutatás és innováció
·2019 óta együttműködik a SMART4HEALTH projektben, amelynek révén a polgárok kezelhetik és nyilvántarthatják egészségügyi adataikat az egész EU-ban és az EU-n kívül is.
·Újraértékelte a regionális intelligens szakosodási stratégiát (2019), hogy előkészíthesse a stratégia következő, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló változatának elindítását.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés.
·Intézkedéseket dolgozott ki a munkanélküliek támogatására, többek között olyan programokat, melyek célja a fiatalok számára történő munkahelyteremtés, mint például a PROVOJEM program. 2018-ban a munkanélküliek vállalkozásra ösztönző programja keretében jóváhagyott 68 projekt révén összesen 118 új munkahelyet sikerült teremteni. Ezen intézkedések 5 512 emberre terjedtek ki 2018-ban.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·2018-ban szerződést írt alá egy új, tenger alatti optikai kábeles távközlési összeköttetés megteremtéséről Madeira és Portugália kontinentális része között.
·Tanfolyamokat dolgozott ki, hogy az iskolákban fejlesszék a digitális készségeket (2018–2019) az iskolai oktatás innovációjának stratégiai terve, és többek között a TTMM projektek keretében (TTMM: természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika).
·Bevezette „A jövő tanterme” programot, melynek keretében az iskolák 2018–2019 során robotikai eszközöket kaptak.
Közlekedés
·2019 júniusában jóváhagyta a fenntartható mobilitás madeirai cselekvési tervét. A terv támogatja a tiszta és biztonságos közlekedésre való átállást.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·2018-ban újraindította a Makaronéziai Szigetvilág csúcstalálkozót, amely előmozdítja a párbeszédet a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással, a tengeri gazdasággal, a kereskedelem és a beruházások ösztönzésével, a képzéssel, valamint a diákok és a tanárok mobilitásával kapcsolatos közös kihívásokról.
·Részt vesz a 2019 júniusában jóváhagyott INTEGRA projektben (Interreg Madeira–Azori-szigetek –Kanári-szigetek – MAC program), melynek célja a makaronéziai térség gazdasági és társadalmi szomszédságának piaci integrációja és fejlesztése.
11.Spanyolország
Spanyolország a Kanári-szigetek legkülső régióval együtt hajtja végre a 2017-es közleményt, a hatáskörök alkotmányban rögzített megosztásának megfelelően.
Körforgásos gazdaság
·2018 novemberében az Ökológiai Átmenet Minisztériuma és a vám- és illetékügyi osztály révén részt vett a hulladékgazdálkodással foglalkozó munkacsoport elindításában, és támogatja a munkacsoport akciótervének végrehajtását.
·Elemezte a Kanári-szigetek átfogó, a 2018 és 2025 közötti időszakra szóló hulladékgazdálkodási tervét (PIRCAN).
Energia
·Az EU tiszta energiáról szóló csomagja keretében olyan intézkedéseket támogat, melyek célja a megújuló energia bevezetése a szigeteken, az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása és a fenntartható mobilitás előmozdítása, beleértve a megújuló energiára vonatkozó árveréseket, a szigetek közötti összeköttetést, valamint az elektromos gépjárműveket kiszolgáló töltőállomások felállítását.
·Kidolgozott és támogatott a megújuló energiával kapcsolatos képzési és technológiaterjesztési intézkedéseket.
12.Kanári-szigetek
A Kanári-szigetek a 2017-es közlemény végrehajtása során az energiára, a kutatásra és a körforgásos gazdaságra koncentrál.
·2018 júliusa óta hivatalos adatokat szolgáltat a helyi termelésről a helyi statisztikai intézettel (ISTAC) kötött megállapodás keretében.
Kék gazdaság
·2018 februárjában létrehozott egy kék gazdasággal foglalkozó munkacsoportot; a kék gazdaság összes ágazata tekintetében SWOT-elemzést végzett, hogy előkészítse a terepet a 2020 első felére tervezett, a kék gazdaságra vonatkozó stratégia számára.
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
·Olyan stratégiát hajtott végre, melynek célja a termékek megkülönböztetése a minőségük alapján, annak érdekében, hogy ösztönözze a fogyasztást, előmozdítsa az ökológiai termelést és megkönnyítse a kapcsolatok kialakulását az agrár-élelmiszeripari ágazat és a közigazgatás között.
Körforgásos gazdaság
·2017-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával biogáz-üzem létrehozására irányuló projektet indított el, az állattenyésztésből származó hulladék hasznosítása érdekében.
·2018 novemberében részt vett egyrészt a hulladékgazdálkodással foglalkozó munkacsoport létrehozásában, amely elősegíti a kommunikációt a különböző szinteken lévő (európai, nemzeti, regionális és helyi) érdekelt felek közötti kommunikációt, másrészt a hulladékgazdálkodás fejlesztésére irányuló cselekvési terv kialakításában.
·2018 februárjában létrehozott egy, a körforgásos gazdasággal foglalkozó munkacsoportot, amely előzetes értékelést ad a szigetek helyzetéről.
·2018 augusztusában útmutatást és ajánlásokat fogadott el az egyszer használatos műanyagokból keletkező hulladék mennyiségének csökkentéséről és e műanyagok újrahasznosításáról.
·2019 áprilisában jóváhagyta a Kanári-szigetek műanyagra vonatkozó stratégiáját.
Éghajlatváltozás
·2018 júliusában megnyitotta a Kanári-szigeteki éghajlatváltozás-megfigyelő központot, amely egy konzultatív szervezet, ami részvételi lehetőséget biztosít és intézkedéseket dolgoz ki.
·Aktualizálja a regionális éghajlatváltozási stratégiát.
Energia
·Részt vett a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezésben: 2018 novemberében Lanzarotéban megszervezte az EU szigeteinek tiszta energiával foglalkozó második fórumát; La Palma ezen kezdeményezés keretében kísérleti projektet hajt végre.
·2019-ben két innovatív, a tengeri szél energiáját használó prototípust telepített a PLOCAN platformra.
Kutatás és innováció
·Vezeti az FORWARD elnevezésű uniós kutatási projektet, melynek célja, hogy az összes legkülső régió intenzívebben vegyen részt a nemzetközi kutatási hálózatokban és programokban.
·A transzregionális RIS3 stratégiák közös keretének meghatározása érdekében 2019 októberében a Madeira–Azori-szigetek–Kanári-szigetek (MAC) Interreg program keretében újraindította a RIS3-Net2 projektet (projektvezetőként).
·Részt vesz a SOCLIMPACT projektben, amelynek a célja a kék gazdaság ágazataival összefüggésben az éghajlatváltozás következményeinek és az európai szigetekre gyakorolt hatásuknak a modellezése.
·Részt vesz a Horizont 2020 által támogatott REACT projektben a sziget energiarendszereinek dekarbonizációja céljából.
Foglalkoztatás, oktatás és képzés
·2017 januárja óta vezető szerepet tölt be az Interreg Europe által társfinanszírozott GROW RUP projektben, melynek célja a hosszú távú munkanélküliség leküzdése a zöld és a kék gazdaságban.
Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac
·2018-ban operatív stratégiát vezetett be a Kanári-szigetek gazdaságának nemzetköziesítésére vonatkozóan, a vállalkozások versenyképességének és a vállalkozói készségnek a fejlesztése érdekében.
Digitális szolgáltatások elérhetősége
·Két pályázati felhívást is közzétett a nagy sebességű szélessávú infrastruktúrák telepítésének támogatása céljából (2018-ban és 2019-ben).
·Összesen 71 olyan projekthez nyújtott támogatást különféle szervezeteknek (a 2017–2019-es időszakban), amelyek célja a digitális készségekkel kapcsolatos készségek fejlesztése.
Együttműködés a szomszédos és a távolabbi területekkel
·Vezető szerepet tölt be az Interreg MAC HEXAGONE projektben Madeirával és az Azori-szigetekkel – a cél a szomszédos Mauritániával, Szenegállal és Zöld-foki-szigetekkel való együttműködés fellendítése az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Fejlesztési Alap e területen indított programjainak jobb koordinációja révén (a projekt 2022 decemberében ér véget).
·Végrehajtotta a VALCONMAC Interreg projektet, amelynek középpontjában a Makaronézia régió szigetein található erdei élőhelyek védelme és fejlesztése áll.