AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1945 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2020. május 13.)

az Európai Bankhatóság (EBA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—	tekintettel a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0060/2020),

mivel bevételi és kiadási kimutatása (2) szerint az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 42 584 409 EUR volt, ami 2017-hez képest 10,84 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés a hatóság Párizsba való áthelyezési folyamatához kapcsolódott; mivel a hatóságot az Unió (16 142 578 EUR, azaz 37,91 %) hozzájárulásából, valamint a tagállamok és a megfigyelők nemzeti felügyeleti hatóságainak (26 441 831 EUR, azaz 62,09 %) hozzájárulásaiból finanszírozzák (3);

mivel a Számvevőszék az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,85 % volt, ami 2017-hez képest 3,94 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,23 %-os volt, ami az előző évhez képest gyenge, 0,96 %-os növekedést jelent;

Teljesítmény

megjegyzi, hogy a hatóság tevékenységei eredményeinek értékelésére – amennyire az eredmények ellenőrzése a hatóság hatáskörébe tartozik – és költségvetési gazdálkodásának javítására tizennégy fő teljesítménymutatót alkalmaz;

megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hatóság a munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően dolgozta ki a szabályozási termékek zömét, és a hatóság szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásaiban szereplő valamennyi célt teljesítette;

üdvözli, hogy a hatóság közös gyakorlatokat, kezdeményezéseket és sablonokat alkalmaz az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, melyekkel rendszeres üléseket is tart; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel;

emlékeztet a hatóság új szerepére, feladataira és erőforrásaira a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben; úgy véli, hogy e szerep és feladatok hatékony ellátása a felügyeleti tanács támogatásától függ; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki a Danske Bank pénzmosási ügyének kivizsgálására irányuló javaslat elutasítása miatt;

emlékeztet, hogy a hatóság mindeddig nem indított vizsgálatot az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex vagy a cum-cum tekintetében, a Parlament kérésének megfelelően; ösztönzi a hatóságot, hogy az ESMA-val együtt vizsgálja ki az osztalék-arbitrázs-kereskedelmi rendszereket annak érdekében, hogy megállítsák a jelenlegi és megelőzzék a jövőbeli gyakorlatokat, amelyek az Unió pénzügyi piacainak integritását fenyegetik;

sajnálja, hogy a hatóság és az ESMA között a párizsi irodabérlésre vonatkozó közös közbeszerzési eljárás előkészítésére irányuló együttműködés megszűnt, és hogy a hatóság és az ESMA külön közbeszerzési eljárásokat folytatott le, nemcsak az irodahelyiségek, hanem más kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak azokról az okokról, amelyek miatt elszalasztotta a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövelés lehetőségét; sürgeti a hatóságot, hogy fontolja meg a közös közbeszerzési eljárások és az egymást átfedő feladatokra vonatkozó erőforrások más, hasonló tevékenységet folytató vagy a hatóság székhelyének közelében elhelyezkedő ügynökségek közötti megosztásának gondolatát;

felhívja a hatóságot, hogy javítsa és fokozza a tagállamokkal folytatott kommunikációját; sürgeti a hatóságot, hogy javítsa és fokozza a tagállamokkal és a tagállamok nemzeti bankjaival és kereskedelmi bankszerveivel folytatott együttműködését; hangsúlyozza az ilyen zökkenőmentes együttműködés fontosságát a hatóság egységes banki szabálykönyv létrehozására irányuló célja szempontjából;

kiemeli, hogy a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi piac összehangoltabb, hatékonyabb és biztonságosabb működése, valamint a magas fokú fogyasztóvédelem Unión belüli biztosítása érdekében létfontosságú az a szerep, amelyet a hatóság a pénzügyi termékek és szolgáltatások piacán a tisztességes és átlátható gyakorlatok előmozdítása révén, valamint az európai pénzügyi rendszerben a közös felügyeleti rendszer előmozdítása terén betölt;

10.

emlékeztet a pénzügyi ágazat felügyeletének fontosságára, mivel a felügyelet az adócsalás és a pénzmosás elleni küzdelem szükséges és valóban hatékony eszköze;

11.

megjegyzi, hogy a hatóságnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben játszott szerepét, hatásköreit és erőforrásait meg fogják erősíteni azok az új jogalkotási javaslatok, amelyekről 2019 márciusában politikai megállapodás (4) született; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak vezető szerepet kell vállalnia a pénzmosás megelőzésében, kihasználva az új hatásköröket és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó új belső bizottság létrehozását, és ezért növelni kell a rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájáruljon a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának következetes és hatékony megelőzéséhez;

12.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak a tevékenységei ellátása közben figyelmet kell fordítania az uniós joggal való összeegyeztethetőségre, az arányosság elvének betartására, valamint a belső piacra vonatkozó alapelveknek való megfelelésre;

13.

sürgeti a hatóságot, hogy a Parlament és a Tanács által megállapított határidőn belül, az arányosság hatékonyabb érvényesítése érdekében tegye meg javaslatait a kis méretű és nem összetett intézmények felügyeleti célú jelentéstételi terheinek enyhítésére (5); felszólítja a hatóságot, hogy gondoskodjék a meghatározások következetes használatáról minden szabályozói és nem szabályozói dokumentumban (6);

14.

megjegyzi, hogy a hatóság munkaterhelése folyamatosan változik, és mind szabályozási feladatokat, mind az uniós jog érvényesítését és alkalmazását magában foglalja; megjegyzi, hogy e változás megkönnyítése érdekében költségvetési és személyzeti erőforrásait belsőleg át kellett csoportosítani; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak soha nem szabad megkísérelnie túllépni megbízatását; rámutat, hogy a Parlament és a Tanács által rábízott megbízatásra való összpontosítás a források eredményesebb és hatékonyabb felhasználását eredményezi;

15.

kéri, hogy a hatóság folytasson vizsgálatot az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex tekintetében, hogy fel lehessen mérni a pénzügyi piacok integritását és a nemzeti költségvetéseket fenyegető potenciális veszélyeket, hogy meg lehessen állapítani az ilyen rendszerek szereplőinek jellegét és nagyságrendjét, hogy meg lehessen állapítani, hogy megsértették-e az uniós vagy a nemzeti jogot, hogy értékelni lehessen a tagállami pénzügyi felügyeletek által hozott intézkedéseket, valamint hogy megfelelő ajánlásokat lehessen tenni az érintett illetékes hatóságoknak a reformokra és intézkedésekre vonatkozóan;

Személyzeti politika

16.

megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,93 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében 145 ideiglenes alkalmazottat engedélyeztek (2017-ben 134 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2018-ban 42 szerződéses alkalmazott és 16 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott;

17.

megjegyzi, hogy a nyilvánosság növelése érdekében a hatóság a honlapján, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján és más kapcsolódó csatornákon keresztül közzéteszi az álláshirdetéseket;

18.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2018-ban a hatóság 42 kölcsönzött munkavállalót alkalmazott saját személyzetén kívül, akik közül 27 az informatikai területhez kapcsolódó feladatokat látott el, és a hatóság saját személyzetének csupán 13 tagja dolgozott informatikai területen, ami kritikus függőséget okozott az ideiglenes ügynökségtől egy olyan területen, amely kulcsfontosságú a hatóság működése szempontjából; sürgeti a hatóságot, hogy tárgyalja meg a Parlamenttel és a Tanáccsal ezt, az üzletmenet-folytonosságra nézve jelentős kockázatot, amikor megvitatják a hatóság személyzetének elosztását;

19.

aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetők (öt férfi és egy nő) tekintetében egyenlőtlen volt a nemek közötti egyensúly, és hogy az igazgatótanácsnak nincs női tagja (öt férfi);

Közbeszerzés

20.

megjegyzi, hogy a hatóság számos, a Bizottság főigazgatóságaival és más ügynökségekkel közös intézményközi közbeszerzési eljárásban részt vesz;

21.

üdvözli, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság jelentős erőfeszítéseket tett a pályázati dokumentumok előkészítésére és a pályázatértékelési módszerek kidolgozására; megjegyzi azonban, hogy van még javítanivaló az alkalmazott odaítélési kritériumok relevanciáján, és hogy a hatóság jövőbeli helyiségeire vonatkozó közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők további értékelési pontokat kaptak, ha úgy nyilatkoztak, hogy elegendő helyet tudnak biztosítani az ESMA számára ugyanabban az épületben, és hogy a nyertes ajánlattevő megkapta ezeket a pontokat, végül azonban nem vett részt az ESMA helyiségeire vonatkozó közbeszerzési eljárásban;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

22.

elismeri a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy további lépésekre van szükség az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a hatóság tevékenységeinek átláthatóbbá tételére azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a hatóság munkatársai és a külső érdekelt felek között létrejött találkozókról, és e jelentéseket közzéteszi honlapján;

23.

emlékeztet arra, hogy a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalásában a Parlament aggodalmát fejezi ki a hatóság ügyvezető igazgatójának az Európai Pénzügyi Piacok Szövetségének (AFME) vezérigazgatójává történő 2020. február 1-jei kinevezéséből eredő összeférhetetlenség miatt, amelyet a felügyeleti tanács által előírt korlátozások nem orvosoltak megfelelően; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hatóság felügyeleti tanácsa is jelölt egy jelöltet az ügyvezető igazgatói posztra, aki korábban az AFME tanácsadói posztjának ügyvezető igazgatója volt; hangsúlyozza, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnését követő és „forgóajtó-jelenség” típusú összeférhetetlenségi helyzetek az Unió számos szerve és ügynöksége számára közös problémát jelentenek, ami jó hírüket is érinti; ösztönzi a hatóságot, hogy erősítse meg az összeférhetetlenségre vonatkozó politikáját;

24.

megjegyzi, hogy a 2015–2017 közötti időszakra vonatkozó, csalás elleni stratégia hatóság általi kidolgozását követően a csalás elleni csoport folytatta a stratégia koordinálását és végrehajtását;

Belső kontrollok

25.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (7) eredő egyik fő kötelezettség és az egyesült királyságbeli munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; megjegyzi azonban, hogy a szerződések nem írták elő kifejezetten a munkaerő-kölcsönző cégek számára e feltételek betartását, és nincs bizonyíték arra, hogy maga a hatóság összehasonlította volna a saját alkalmazottai és a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, ami perekhez vezet és kockázatot jelent a hírnév szempontjából; felhívja a hatóságot, hogy vizsgálja meg a kölcsönzött munkaerő munkakörülményeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban vannak az uniós és a tagállami munkaügyi törvényi rendelkezésekkel;

26.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által kibocsátott ellenőrzési jelentés „The Single Rulebook - Questions & Answers in the European Banking Authority” (Egységes szabálykönyv – Kérdések és válaszok az Európai Bankhatóságnál) nyomán a hatóság cselekvési tervet dolgozott ki egyes potenciálisan fejleszthető területek kezelésére; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

Egyéb megjegyzések

27.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésre irányuló döntése következtében a hatóság székhelyét 2019 márciusától kezdődően fokozatosan Párizsba (Franciaország) helyezik át; megjegyzi, hogy a hatóság beszámolójában szerepel a kapcsolódó költségekre irányuló, 4,7 millió EUR összegű tartalék, valamint a londoni irodára ütemezett jövőbeni szerződéses kifizetésekre fennmaradó 10,4 millió EUR;

28.

hangsúlyozza a pénzügyi rendszer felelősségét a fenntarthatósági kihívások kezelésében és annak biztosításában, hogy az Unió teljesítse az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeket; hangsúlyozza a hatóság központi szerepét a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a szabályozási és felügyeleti keretbe történő integrálása, valamint a magántőke fenntartható befektetések felé történő mozgósítása és irányítása terén; hangsúlyozza ezért, hogy elegendő forrásnak kell rendelkezésre állnia e keret végrehajtásának a pénzügyi intézmények és illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzéséhez;

29.

úgy véli, hogy a legjobb gyakorlatok azonosítása és a javításra szoruló területek kezelése érdekében a Számvevőszéknek ellenőriznie kell a hatóság átcsoportosításának hatékonyságát és költséghatékonyságát, amint a költözés valamennyi költsége egyértelmű;

30.

felhívja a hatóságot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot;

31.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (8).

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0017.

(2) HL C 419., 2018.11.19., 1. o.

(3) HL C 419., 2018.11.19., 2. o.

(4) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_19_1655

(5) Az IHK München és Genossenschaftsverband Bayern hozzájárulása alapján.

(6) A Michael Ikrath, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja által szolgáltatott adatok alapján.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(8) Elfogadott szövegek, P9_TA-PROV(2020)0121.