|
3.11.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 369/6 |
A Bizottság 2019. március 20-i határozatának összefoglalója
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról
(Ügyszám: AT.40411 — Google Search (AdSense))
(az értesítés a C(2019) 2173. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)
(2020/C 369/04)
A Bizottság 2019. március 20-án határozatot fogadott el egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásban. A Tanács 1/2003/EK rendelete (1) 30. cikkének rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegi tartalmát, beleértve a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.
1. BEVEZETÉS
|
(1) |
A határozat megállapítja, hogy a Google Inc. (a továbbiakban: Google) a kizárólagossági záradék, a kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék, valamint az egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradék az online keresőhirdetés-közvetítő szolgáltatást nyújtó nagy ügyfeleivel (a továbbiakban: közvetlen partnerek) megkötött Google Szolgáltatási Megállapodásokba történő beépítésével megsértette az EUMSZ 102. cikkét és az EGT-megállapodás 54. cikkét. |
|
(2) |
A határozat kötelezi a Google-t, hogy hagyjon fel a fent említett záradékok alkalmazásával, amennyiben ezt még nem tette meg, és tartózkodjon minden olyan intézkedés foganatosításától, amelynek célja vagy hatása ezekkel egyenértékű. A határozat bírságot szab ki a Google Inc. vállalattal szemben annak visszaélésszerű magatartása miatt a 2006. január 1. és 2016. szeptember 6. közötti időszakra vonatkozóan, illetve az Alphabet Inc. vállalattal (a továbbiakban: Alphabet) szemben a 2015. október 2. és 2016. szeptember 6. közötti időszakra vonatkozóan. |
2. A PIAC MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ ERŐFÖLÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA
|
(3) |
A határozat megállapítja, hogy az ügy szempontjából érintett termékpiacok az online keresési hirdetések piaca és az online keresési hirdetések közvetítésének piaca. |
|
(4) |
A határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések elkülönült érintett termékpiacot alkotnak, mert nem helyettesíthetőek (1) offline hirdetésekkel; (2) online, nem keresési hirdetésekkel vagy (3) fizetett különleges keresési eredményekkel. A határozat megállapítja, hogy tekintettel az e piacon tevékenykedő szereplők magatartását meghatározó nyelvi és kulturális sajátosságokra, a piac földrajzi kiterjedése országos. |
|
(5) |
A határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések közvetítésének piaca elkülönült érintett termékpiacot alkot, mert csak korlátozottan helyettesíthető (1) közvetlen online értékesítéssel vagy (2) online, nem keresési hirdetések közvetítő szolgáltatásával. A határozat megállapítja, hogy az online keresési hirdetések közvetítésének piaca az egész EGT-re kiterjed, mivel az e piacon tevékenykedő szereplők képesek szolgáltatásaikat a működési helyüknek megfelelő uniós tagállam vagy EGT-megállapodás szerinti szerződő fél nyelvi és kulturális sajátosságaihoz igazítani. |
A Google erőfölénye az online keresési hirdetések nemzeti piacain
|
(6) |
A határozat megállapítja, hogy a Google az EGT-ben legalább a következő nemzeti piacokon legalább az alábbi időszakokban erőfölénnyel rendelkezett az online keresési hirdetések terén:
|
|
(7) |
E megállapítás a Google és a versengő online keresési hirdetésszolgáltatók piaci részesedésein, valamint az arra vonatkozó bizonyítékokon alapul, hogy az EGT-ben az online keresési hirdetések nemzeti piacait jelentős belépési és terjeszkedési akadályok jellemzik. A belépést és a terjeszkedést akadályozzák többek között a piacra lépéshez szükséges jelentős beruházások, a hálózati hatások megléte és a kiegyenlítő vevői erő hiánya. |
A Google erőfölénye az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán
|
(8) |
A határozat megállapítja, hogy a Google az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán legalább 2006 és 2016 között erőfölénnyel rendelkezett. |
|
(9) |
Ez a megállapítás a Google és a versengő online keresési hirdetésközvetítők piaci részesedésein, valamint az arra vonatkozó bizonyítékokon alapul, hogy az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacát jelentős belépési és terjeszkedési akadályok jellemzik. A belépést és a terjeszkedést akadályozzák többek között a piacra lépéshez szükséges jelentős beruházások, a hálózati hatások megléte és a kiegyenlítő vevői erő hiánya. |
3. ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS
|
(10) |
A határozat megállapítja, hogy a Google 2006. január 1. és 2016. szeptember 6. között kifejtett három különböző magatartástípussal – amelyek együttesen egységes és folytatólagos jogsértést eredményeztek – megsértette az EUMSZ 102. cikkét és az EGT-megállapodás 54. cikkét. |
|
(11) |
Először, a határozat megállapítja, hogy a Google visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán azáltal, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásaiba belefoglalta a kizárólagossági záradékot, amely a közvetlen partnerek teljes reklámállományát lefedte. A záradék előírta a közvetlen partnerek számára, hogy az összes keresési hirdetésüket vagy azok legnagyobb részét a Google-tól szerezzék be. |
|
(12) |
Másodszor, a határozat megállapítja, hogy a Google visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán azáltal, hogy a közvetlen partnerekkel megkötött szolgáltatási megállapodásokba belefoglalta a kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradékot. Ez a záradék előírta a közvetlen partnerek számára, hogy a releváns szolgáltatási megállapodás által lefedett találati oldalaik legszembetűnőbb részét a Google minimálisan előírt számú keresési hirdetései számára tartsák fenn. |
|
(13) |
Harmadszor, a határozat megállapítja, hogy a Google visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán azáltal, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásaiba belefoglalta az egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradékot. Ez a záradék arra kötelezte a közvetlen partnereket, hogy a Google jóváhagyását kérjék, mielőtt bármilyen módon megváltoztatnák a versenytársak keresési hirdetéseinek megjelenítését a releváns szolgáltatási megállapodás hatálya alá tartozó weboldalakon. |
A Google erőfölénnyel való visszaélése: kizárólagossági záradék
|
(14) |
A határozat megállapítja, hogy 2006. január 1. és 2016. március 31. között a Google visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán azáltal, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásaiba belefoglalta a kizárólagossági záradékot, amely a partnerek teljes reklámállományát lefedte. |
|
(15) |
Először, a határozat megállapítja, hogy a kizárólagossági záradék, amelyet a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodások tartalmaztak, és amely a partnerek teljes reklámállományát lefedte, kizárólagos beszerzési kötelezettséget jelentett. A határozat kifejti, hogy a kizárólagossági záradék értelmében a közvetlen partnerek kötelesek voltak minden keresési hirdetést a Google-tól beszerezni a szolgáltatási megállapodás hatálya alá tartozó weboldalakra vonatkozóan, és hogy a közvetlen partnerek a Google beleegyezése nélkül nem vonhattak ki weboldalakat a szolgáltatási megállapodás hatálya alól. |
|
(16) |
Másodszor, a határozat megállapítja, hogy a kizárólagossági záradék, amelyet a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodások tartalmaztak, és amely a partnerek teljes reklámállományát lefedte, alkalmas volt a verseny korlátozására, mivel (1) visszatartotta a közvetlen partnereket attól, hogy a Google versenytársaitól keresési hirdetéseket szerezzenek be; (2) megakadályozta, hogy az online keresési hirdetéseket közvetítő versenytárs szolgáltatók hozzáférjenek az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piaca jelentős részéhez; (3) visszafoghatta az innovációt; (4) Portugália kivételével az EGT mindegyik nemzeti piacán segítette a Google-t abban, hogy fenntartsa és megerősítse erőfölényét az online keresési hirdetések terén; valamint (5) károsíthatta a fogyasztókat. |
|
(17) |
Harmadszor, a határozat megállapítja, hogy a Google nem bizonyította, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásban szereplő kizárólagossági záradék, amely a partnerek teljes reklámállományát lefedte, objektív módon igazolható volt, vagy hogy e záradék versenykorlátozó hatását ellensúlyozták vagy meghaladták volna a hatékonyságnövelésből eredő, a fogyasztók javát is szolgáló előnyök. A határozat mégpedig megállapítja, hogy a Google nem nyújtott be elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kizárólagossági záradék szükséges volt ahhoz, hogy támogassa a közvetlen partnerekkel kapcsolatos ügyfélspecifikus beruházásait, és hogy igazolja az online keresési hirdetések közvetítésére szolgáló platform működtetéséhez, fenntartásához és minőségének javításához szükséges beruházást. |
A Google erőfölénnyel való visszaélése: kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék
|
(18) |
A határozat megállapítja, hogy 2009. március 31. és 2016. szeptember 6. között a Google visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán azáltal, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásaiba belefoglalta a kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradékot. |
|
(19) |
Először, a határozat megállapítja, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásokban szereplő kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék előírja, hogy a közvetlen partnereknek a találati oldalaik legszembetűnőbb és ezáltal legjövedelmezőbb részét a Google keresési hirdetései számára kell fenntartaniuk, ezenfelül a versenytársak keresési hirdetéseit nem helyezhetik közvetlenül a Google keresési hirdetései mellé vagy fölé. A határozat kifejti, hogy a keresési hirdetés jövedelmezősége a találati oldalon történő elhelyezésétől függ: az organikus találat fölötti hely a legjövedelmezőbb, mivel a fogyasztók nagyobb valószínűséggel kattintanak az organikus találatok fölé elhelyezett hirdetésekre. |
|
(20) |
Másodszor, a határozat megállapítja, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásokban szereplő kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék arra kötelezte a közvetlen partnereket, hogy a Google minimálisan előírt számú keresési hirdetését jelenítsék meg a találati oldalaik legszembetűnőbb részén. Következésképpen azok a közvetlen partnerek, akik csak korlátozott számú keresési hirdetést akartak megjeleníteni, kötelesek voltak ezek mindegyikét a Google-tól beszerezni. |
|
(21) |
Harmadszor, a határozat megállapítja, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásokban szereplő kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék alkalmas volt a verseny korlátozására, mivel (1) visszatartotta a közvetlen partnereket attól, hogy a Google versenytársaitól keresési hirdetéseket szerezzenek be; (2) megakadályozta, hogy az online keresési hirdetéseket közvetítő versenytársak hozzáférjenek az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piaca jelentős részéhez; (3) visszafoghatta az innovációt; (4) Portugália kivételével az EGT mindegyik nemzeti piacán segítette a Google-t abban, hogy fenntartsa és megerősítse erőfölényét az online keresési hirdetések terén; valamint (5) károsíthatta a fogyasztókat. |
|
(22) |
Negyedszer, a határozat megállapítja, hogy a Google nem bizonyította, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásban szereplő kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék objektív módon igazolható volt, vagy hogy e záradék versenykorlátozó hatását ellensúlyozták vagy meghaladták volna a hatékonyságnövelésből eredő, a fogyasztók javát is szolgáló előnyök. A határozat különösen azt a következtetést vonja le, hogy a Google nem nyújtott be elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásban szereplő kiemelt elhelyezési és minimum Google-hirdetési záradék szükséges volt ahhoz, hogy támogassa a közvetlen partnerekkel kapcsolatos ügyfélspecifikus beruházásokat, és hogy megőrizze a Google keresési hirdetések relevanciáját. |
A Google erőfölénnyel való visszaélése: az egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradék
|
(23) |
A határozat megállapítja, hogy 2009. március 31. és 2016. szeptember 6. között a Google visszaélt erőfölényével az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piacán azáltal, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásaiba belefoglalta az egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradékot. |
|
(24) |
Először, a határozat megállapítja, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásokban szereplő egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradék értelmében a közvetlen partnerek kötelesek voltak a Google jóváhagyását kérni, mielőtt bármilyen módon megváltoztatták a versenytársak keresési hirdetéseinek megjelenítését. |
|
(25) |
Másodszor, a határozat megállapítja, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásokban szereplő egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradék alkalmas volt a verseny korlátozására, mivel (1) visszatartotta a közvetlen partnereket attól, hogy a Google versenytársaitól keresési hirdetéseket szerezzenek be; (2) megakadályozta, hogy a Google versenytársai hozzáférjenek az online keresési hirdetések közvetítésének EGT-szintű piaca jelentős részéhez ; (3) visszafoghatta az innovációt; (4) segítette a Google-t az erőfölénye fenntartásában; valamint (5) károsíthatta a fogyasztókat. |
|
(26) |
Harmadszor, a határozat megállapítja, hogy a Google nem bizonyította, hogy a közvetlen partnerekkel kötött szolgáltatási megállapodásban szereplő egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradék objektív módon igazolható volt, vagy hogy e záradék versenykorlátozó hatását ellensúlyozták vagy meghaladták volna a hatékonyságnövelésből eredő, a fogyasztók javát is szolgáló előnyök. A határozat mégpedig megállapítja, hogy a Google nem nyújtott be elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy elsősorban a közvetlen partnerek felelősek azért, hogy a versenytársak hirdetései megfeleljenek a Google minőségi szabványainak, valamint arra vonatkozóan, hogy az egyenértékű hirdetések engedélyezésével kapcsolatos záradék szükséges volt a megtévesztő gyakorlatok elkerüléséhez olyan odalakon, amelyek a Google keresési hirdetéseit is megjelenítették. |
A kereskedelemre gyakorolt hatás
|
(27) |
A határozat megállapítja, hogy a Google magatartása számottevő hatást gyakorolt a tagállamok közötti és az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelemre. |
Időtartam
|
(28) |
A határozat megállapítja, hogy az egységes és folytatólagos jogsértés időtartama tíz év, nyolc hónap és hat nap volt. A Google esetében az egységes és folytatólagos jogsértés kezdete 2006. január 1. volt, a vége pedig 2016. szeptember 6. Az Alphabet esetében az egységes és folytatólagos jogsértés kezdete 2015. október 2. volt, a vége pedig 2016. szeptember 6. |
Korrekciós intézkedések
|
(29) |
A határozat megállapítja, hogy a Google-nak és az Alphabet-nek fel kell hagynia e magatartással, amennyiben ezt még nem tette meg, valamint tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől vagy magatartástól, amely ezzel azonos vagy hasonló célú vagy hatású lenne. |
|
(30) |
Ennek következtében a Google és az Alphabet (1) a Google keresési hirdetéseinek beszerzését nem kötheti olyan írott vagy íratlan feltételekhez, amelyek arra kötelezik a közvetlen partnereket, hogy a releváns szolgáltatási megállapodás hatálya alá tartozó találati oldalaik legszembetűnőbb részét a Google keresési hirdetései számára tartsák fenn; (2) a Google keresési hirdetések beszerzését nem kötheti olyan írott vagy íratlan feltételekhez, amelyek arra kötelezik a közvetlen partnereket, hogy a releváns szolgáltatási megállapodás hatálya alá tartozó találati oldalaik legszembetűnőbb részén a Google minimálisan előírt számú keresési hirdetését jelenítsék meg; (3) szolgáltatási megállapodás aláírását nem tehetik függővé attól, hogy a közvetlen partner elfogadja-e azokat az írott vagy íratlan feltételeket, amelyek arra kötelezik a közvetlen partnereket, hogy a Google jóváhagyását kérjék, mielőtt bármilyen módon megváltoztatnák a versenytársak keresési hirdetéseinek megjelenítését; valamint (4) nem büntethetik vagy fenyegethetik meg azokat a közvetlen partnereket, akik úgy döntenek, hogy versenytársaktól szereznek be keresési hirdetéseiket. |
4. PÉNZBÍRSÁG
|
(31) |
A visszaélésszerű magatartás miatt az Alphabet Inc.-re és a Google Inc.-re kiszabott pénzbírság összegének kiszámítására az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatás alapján kerül sor. A határozat megállapítja, hogy az Alphabet Inc.-re és a Google Inc.-re kiszabott bírság végleges összege: 1 494 459 000 EUR, amelyből 130 135 475 EUR összeg megfizetéséért a Google Inc. és az Alphabet Inc. egyetemlegesen felelős. |
(1) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (OJ L 1, 2003.1.4, 1. o.).