A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály

(2021/C 440/13)

Előadó:

Rodi KRATSA (EL/EPP), Jón-szigetek régió kormányzója

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a digitális szolgáltatások egységes piacáról (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról

(COM(2020) 825 final)

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a nyitott és tisztességes digitális piacokról (a digitális piacokról szóló jogszabály)

(COM(2020) 842 final)

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ez a rendelet az információs társadalommal összefüggő egyes, vagyis olyan szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozik, amelyek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 fogalommeghatározásának megfelelően általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatások. Konkrétabban ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, különösen az egyszerű továbbítást, a gyorsítótárazást vagy tárhelyet biztosító szolgáltatókra vonatkozik, mivel az ilyen szolgáltatások használatának – főként jogszerű és társadalmilag hasznos célokból való – exponenciális növekedése hatására a jogellenes vagy egyéb módon káros információk és tevékenységek közvetítésében és terjesztésében is nőtt a szerepük.

Ez a rendelet az információs társadalommal összefüggő egyes, vagyis olyan szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozik, amelyek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 fogalommeghatározásának megfelelően általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatások. Konkrétabban ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, különösen az egyszerű továbbítást, a gyorsítótárazást vagy tárhelyet biztosító szolgáltatókra , valamint a keresőprogramokra vonatkozik, mivel az ilyen szolgáltatások használatának – főként jogszerű és társadalmilag hasznos célokból való – exponenciális növekedése hatására a jogellenes vagy egyéb módon káros információk és tevékenységek közvetítésében és terjesztésében is nőtt a szerepük.

2. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ilyen érdemi kapcsolat áll fenn az Unióval, ha a szolgáltató székhellyel rendelkezik az Unióban, vagy ennek hiányában egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználója van, vagy a tevékenységei egy vagy több tagállam felé irányulnak. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenység valamennyi releváns körülmény alapján állapítható meg, beleértve az olyan tényezőket is, mint az adott tagállamban általában használt nyelv vagy pénznem használata, a termékek vagy szolgáltatások megrendelésének lehetősége vagy nemzeti felső szintű domain használata. A valamely tagállam felé irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás a vonatkozó nemzeti alkalmazás-áruházban, ha helyi hirdetéseket vagy a tagállamban használt nyelvű hirdetéseket közölnek, vagy ügyfélkapcsolatok kezeléséből, például az adott tagállamban általánosan használt nyelven történő ügyfélszolgálat biztosításából. Érdemi kapcsolat akkor is feltételezhető, ha a szolgáltató tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. Másrészről egy honlap Unióból való puszta technikai elérhetősége csak ilyen alapon nem minősül az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak.

Ilyen érdemi kapcsolat áll fenn az Unióval, ha a szolgáltató székhellyel rendelkezik az Unióban, vagy ennek hiányában egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználója van, vagy a tevékenységei egy vagy több tagállam felé irányulnak. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenység valamennyi releváns körülmény alapján állapítható meg, beleértve az olyan tényezőket is, mint az adott tagállamban használt hivatalos nyelv vagy pénznem használata, a termékek vagy szolgáltatások megrendelésének lehetősége vagy nemzeti felső szintű domain használata. A valamely tagállam felé irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás a vonatkozó nemzeti alkalmazás-áruházban, ha helyi hirdetéseket vagy a tagállam területén használt bármely hivatalos vagy széles körben elterjedt nyelven megfogalmazott hirdetéseket közölnek, vagy ügyfélkapcsolatok kezeléséből, például bármely, az adott tagállam területén hivatalos vagy általánosan használt nyelven történő ügyfélszolgálat biztosításából. Érdemi kapcsolat akkor is feltételezhető, ha a szolgáltató tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. Másrészről egy honlap Unióból való puszta technikai elérhetősége csak ilyen alapon nem minősül az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak.

Indokolás

A módosítás célja a rendelet szövegének egyértelműbbé és objektívebbé tétele a pénznemek és nyelvek hivatalos jellegére való hivatkozással. Másrészt a nyelvek esetében figyelembe kell venni mind a hivatalos nyelveket, mind a tagállam területén általánosan használt nyelveket.

3. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(12) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében e rendelet alkalmazásában a „jogellenes tartalom” fogalmát tágan kell értelmezni, és a jogellenes tartalommal, termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos információkat is magában foglalja. Ez a fogalom különösen olyan információkra utal, azok formájától függetlenül, amelyek a hatályos jogszabályok értelmében jogellenesek, például a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy a terroristatartalom és a jogellenes megkülönböztető tartalom, vagy jogellenes tevékenységekkel kapcsolatos, például jogellenes szolgáltatások nyújtása, köztük az uniós és a nemzeti jognak – ezen belül a regionális és helyi jognak – nem megfelelő, rövid távú bérlést közvetítő platformokon nyújtott szálláshely-szolgáltatások, a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek megosztása, magánjellegű képek jogellenes, nem beleegyezésen alapuló megosztása, online zaklatás, nem megfelelő vagy hamisított termékek értékesítése, a fogyasztóvédelmi jognak meg nem felelő termékek értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása, szerzői joggal védett anyagok nem engedélyezett felhasználása vagy a fogyasztóvédelmi jogot megsértő tevékenységek , illetve az audiovizuális médiáról szóló jogszabály megsértésével olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését . Ebben a tekintetben lényegtelen, hogy az információ vagy tevékenység az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jog értelmében jogellenes-e, illetve pontosan milyen jellegű vagy tárgyú a szóban forgó jog.

Indokolás

Az uniós vagy nemzeti/regionális/helyi jognak nem megfelelő jogellenes szolgáltatásokra nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

4. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

Új preambulumbekezdés a (12) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Covid19-világjárvány alatt a digitális infrastruktúrán alapuló technológiai megoldásokért folytatott versenyfutás tovább növelte a kapuőrök, valamint az üzleti felhasználók és a végfelhasználók közötti információs aszimmetriát. Emellett a jövőbeli válságokra való felkészülés során figyelembe kell venni a digitális infrastruktúrától és a technológiai megoldásoktól való függőségből levont tanulságokat. A digitális rezilienciát el kell ismerni, meg kell erősíteni Európában, és összehangolt erőfeszítéseket kell tenni annak megvalósítása érdekében.

Indokolás

A digitális rezilienciát jobban el kell ismerni mint alapvető értéket, és a helyi és regionális önkormányzatok támogatni tudják ezt. A módosítás a most zajló Covid19-világjárványra való hivatkozáson alapul, és azt a felkészültség tekintetében pontosítja.

5. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az érintett szolgáltatások sajátos jellemzőit és ezzel kapcsolatban annak szükségességét tekintve, hogy az ilyen szolgáltatókra különös kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, a rendelet fogalommeghatározása szerinti, tárhelyet biztosító szolgáltatók tágabb kategóriáján belül meg kell különböztetni az online platformok alkategóriáját. Az online platformok, például a közösségi hálózatok és az online piacterek olyan tárhelyet biztosító szolgáltatók, amelyek a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott információkat a szolgáltatás igénybe vevői kérésére nemcsak tárolják, hanem – szintén a kérésükre – nyilvánosságra hozzák. Azonban a túlzottan széles körű kötelezettségek elkerülése érdekében a tárhelyet biztosító szolgáltatók nem tekintendők online platformnak, ha az információk nyilvános terjesztése csupán egy másik szolgáltatás jelentéktelen és kizárólag kiegészítő eleme, amely – objektív technikai okokból – nem használható a másik, fő szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem integrációja nem az e rendeletben az online platformokra vonatkozóan előírt szabályok alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál. Például egy online újságban ilyen elem lehet a hozzászólási lehetőség, és egyértelmű, hogy ez csak kiegészítő jelleggel bír a fő szolgáltatás, a kiadó szerkesztőségi felelőssége melletti hírközlés mellett.

Az érintett szolgáltatások sajátos jellemzőit és ezzel kapcsolatban annak szükségességét tekintve, hogy az ilyen szolgáltatókra különös kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, a rendelet fogalommeghatározása szerinti, tárhelyet biztosító szolgáltatók tágabb kategóriáján belül meg kell különböztetni az online platformok alkategóriáját. Az online platformok, például a közösségi hálózatok , a tartalommegosztó platformok és az online piacterek olyan tárhelyet biztosító szolgáltatók, amelyek a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott információkat a szolgáltatás igénybe vevői kérésére nemcsak tárolják, hanem – szintén a kérésükre – nyilvánosságra hozzák. Azonban a túlzottan széles körű kötelezettségek elkerülése érdekében a tárhelyet biztosító szolgáltatók nem tekintendők online platformnak, ha az információk nyilvános terjesztése csupán egy másik szolgáltatás jelentéktelen és kizárólag kiegészítő eleme, amely – objektív technikai okokból – nem használható a másik, fő szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem integrációja nem az e rendeletben az online platformokra vonatkozóan előírt szabályok alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál. Például egy online újságban ilyen elem lehet a hozzászólási lehetőség, és egyértelmű, hogy ez csak kiegészítő jelleggel bír a fő szolgáltatás, a kiadó szerkesztőségi felelőssége melletti hírközlés mellett.

6. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

Új preambulumbekezdés a (13) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A tagállamok a megfelelő igazgatási szinteken és adott esetben a jogi hatáskörök megoszlásától függően kérhetik a közvetítő szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak információkat. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az (EU) 2016/679 rendelet összeegyeztethető az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok e rendelet 9. cikkében említett információkérési jogával.

7. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

Új preambulumbekezdés a (38) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Mivel e rendelet célja a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása, az „ami jogellenes offline, az online is jogellenes” alapelv alkalmazandó.

Indokolás

„Ami jogellenes offline, az online is jogellenes”: ez az online szolgáltatások szabályozásának egyik alapelve, ezért kifejezetten meg kell említeni a javaslatban.

8. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(50) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E kötelezettség hatékony és megfelelő alkalmazása érdekében, és anélkül, hogy aránytalan terhet jelentene, az érintett online platformoknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük az érintett kereskedők által megadott információk megbízhatóságának ellenőrzésére, különösen a szabadon elérhető hivatalos online adatbázisok és online interfészek, például a nemzeti kereskedelmi nyilvántartások és a héainformációcsere-rendszer45 használatával vagy az érintett kereskedőktől olyan megbízható alátámasztó okmányok bekérésével, mint például az azonosító okmányok másolata, hitelesített banki kivonatok, vállalati tanúsítványok és kereskedelmi nyilvántartási tanúsítványok. Egyéb – távolról hozzáférhető – forrásokat is használhatnak, amelyek hasonlóan megbízhatóak az e kötelezettségnek való megfelelés alkalmazásában. Ugyanakkor az érintett online platformok nem kötelezhetők arra, hogy túlzott vagy költséges online tényfeltárást folytassanak vagy helyszíni ellenőrzéseket végezzenek. Az ebben a rendeletben előírt észszerű erőfeszítéseket tevő online platformok sem tekinthetők garanciának arra, hogy a fogyasztókat vagy más érdekelt feleket tájékoztató információk megbízhatóak. Az ilyen online platformoknak úgy kell megtervezniük és kialakítaniuk az online interfészüket, hogy a kereskedők megfelelhessenek az uniós jog értelmében előírt kötelezettségeiknek, különös tekintettel a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv46 6. és 8. cikkében, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv47 7. cikkében, továbbá a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv48 3. cikkében előírt követelményekre.

E kötelezettség hatékony és megfelelő alkalmazása érdekében, és anélkül, hogy aránytalan terhet jelentene, az érintett online platformoknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük az érintett kereskedők által megadott információk megbízhatóságának ellenőrzésére, különösen a szabadon elérhető hivatalos online adatbázisok és online interfészek, például a nemzeti kereskedelmi nyilvántartások és a héainformációcsere-rendszer45 használatával vagy az érintett kereskedőktől olyan megbízható alátámasztó okmányok bekérésével, mint például az azonosító okmányok másolata, hitelesített banki kivonatok, vállalati tanúsítványok és kereskedelmi nyilvántartási tanúsítványok. Egyéb – távolról hozzáférhető – forrásokat is használhatnak, amelyek hasonlóan megbízhatóak az e kötelezettségnek való megfelelés alkalmazásában. Az ilyen online platformoknak úgy kell megtervezniük és kialakítaniuk az online interfészüket, hogy a kereskedők megfelelhessenek az uniós jog értelmében előírt kötelezettségeiknek, különös tekintettel a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv46 6. és 8. cikkében, a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv47 7. cikkében, továbbá a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv48 3. cikkében előírt követelményekre.

Indokolás

A „túlzott vagy költséges online tényfeltárás” fogalma túlságosan homályos egy jogilag kötelező erejű szöveghez. Továbbá nem szabad azt javasolni, hogy az online platformokat mentesítsék a kereskedők által nyújtott információk megbízhatóságának ellenőrzésére irányuló esetleges erőfeszítések alól.

9. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(72) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ebben a rendeletben előírt kötelezettségek megfelelő felügyeletének és érvényesítésének feladatát főszabály szerint a tagállamoknak kell ellátniuk. Ebből a célból ki kell nevezniük legalább egy hatóságot, amelynek az a feladata, hogy alkalmazza és érvényesítse ezt a rendeletet. A tagállamok számára azonban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy egynél több illetékes hatóságot bízzanak meg konkrét felügyeleti vagy végrehajtási feladatokkal és kompetenciákkal e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, például adott ágazatok vonatkozásában, például elektronikus hírközlési szabályozókat, médiaszabályozókat vagy fogyasztóvédelmi hatóságokat, tükrözve nemzeti alkotmányos, szervezeti és igazgatási felépítésüket.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatokat is be kell vonni, és azokat folyamatosan tájékoztatni kell a végrehajtásról és a felügyeletről.

E tevékenységek elvégzéséhez azonban megfelelő forrásokat is biztosítani kell.

10. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(76) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Mivel nincs olyan általános követelmény, amelynek értelmében a közvetítő szolgáltatóknak fizikai jelenléttel kell rendelkezniük valamely tagállam területén, biztosítani kell az egyértelműséget azzal kapcsolatban, hogy az ilyen szolgáltatók mely tagállam joghatósága alá tartoznak a III. és IV. fejezetben meghatározott szabályok nemzeti illetékes hatóságok általi érvényesítése céljából. A szolgáltató azon tagállam joghatósága alá tartozik, ahol az üzleti tevékenység fő helye található, vagyis ahol a szolgáltató központi irodája vagy bejegyzett irodája található, ahol a fő pénzügyi feladatait ellátja és az operatív ellenőrzést gyakorolja. Az Unióban székhellyel nem rendelkező, de az Unióban szolgáltatást nyújtó, és így e rendelet hatálya alá eső szolgáltatók esetében azok a tagállamok rendelkeznek joghatósággal, ahol az ilyen szolgáltatók jogi képviselőt neveztek ki, tekintettel a jogi képviselők e rendelet értelmében vett feladatára. E rendelet hatékony alkalmazása érdekében azonban minden tagállam joghatósággal rendelkezik az olyan szolgáltatók vonatkozásában, amelyek nem jelöltek ki jogi képviselőt, amennyibe tiszteletben tartják a non bis in idem elvet. Ebből a célból minden tagállamnak, amely joghatóságot gyakorol ilyen szolgáltatók felett, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az összes többi tagállamot az e joghatóság gyakorlása során hozott intézkedésekről.

Mivel nincs olyan általános követelmény, amelynek értelmében a közvetítő szolgáltatóknak fizikai jelenléttel kell rendelkezniük valamely tagállam területén, biztosítani kell az egyértelműséget azzal kapcsolatban, hogy az ilyen szolgáltatók mely tagállam joghatósága alá tartoznak a III. és IV. fejezetben meghatározott szabályok nemzeti illetékes hatóságok általi érvényesítése céljából. A szolgáltató azon tagállam joghatósága alá tartozik, ahol az üzleti tevékenység fő helye található, vagyis ahol a szolgáltató központi irodája vagy bejegyzett irodája található, ahol a fő pénzügyi feladatait ellátja és az operatív ellenőrzést gyakorolja. Az Unióban székhellyel nem rendelkező, de az Unióban szolgáltatást nyújtó, és így e rendelet hatálya alá eső szolgáltatók esetében azok a tagállamok rendelkeznek joghatósággal, ahol az ilyen szolgáltatók jogi képviselőt neveztek ki, tekintettel a jogi képviselők e rendelet értelmében vett feladatára. E rendelet hatékony alkalmazása érdekében azonban minden tagállam joghatósággal rendelkezik az olyan szolgáltatók vonatkozásában, amelyek nem jelöltek ki jogi képviselőt, amennyibe tiszteletben tartják a non bis in idem elvet. Ebből a célból minden tagállamnak, amely joghatóságot gyakorol ilyen szolgáltatók felett, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az összes többi tagállamot , valamint adott esetben a helyi és regionális önkormányzatokat az e joghatóság gyakorlása során hozott intézkedésekről.

Indokolás

A helyi és regionális önkormányzatokat tájékoztatni kell azokról az intézkedésekről, amelyek a területükön nyújtott szolgáltatásokat érintik.

11. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

(88) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet következetes alkalmazása érdekében létre kell hozni egy uniós szintű független tanácsadó csoportot, amely támogatást nyújt a Bizottságnak, és segít összehangolni a digitális szolgáltatási koordinátorok tevékenységét. A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete a digitális szolgáltatási koordinátorokból áll, és nem érinti annak lehetőségét, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok az e rendelet értelmében konkrét feladatokkal megbízott más illetékes hatóságok képviselőit meghívják az üléseikre vagy ad hoc küldötteket nevezzenek ki közülük, amennyiben ez szükséges a feladatok és kompetenciák nemzeti elosztásához. Amennyiben egy tagállamból több résztvevő képviselteti magát, a szavazati jog tagállamonként továbbra is egy képviselőt illet meg.

12. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

2. cikk r. pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„közérdeken alapuló kényszerítő körülmények”: különösen azok a közérdeken alapuló kényszerítő okok, amelyeket a Bíróság ítélkezési gyakorlata ilyenként elismer, köztük az alábbiak: közrend; közbiztonság; közegészség; a szociális biztonsági rendszer pénzügyi egyensúlyának megőrzése; a fogyasztók, a szolgáltatások igénybe vevői és a munkavállalók védelme; a fiatalok védelme; a kereskedelmi ügyletek méltányossága; a csalás elleni küzdelem; a környezet és a városi környezet védelme; állategészségügy; szellemi tulajdon; a történelmi, kulturális és művészeti örökség megőrzése; szociálpolitikai és kultúrpolitikai célok; lakhatás; a kultúra, a kutatás és a tudomány előmozdítása; a médiapluralizmus biztosítása; és a nemek közötti egyenlőség;

Indokolás

Meg kell határozni a közérdeken alapuló kényszerítő indokokat, amelyeknek e rendelet szerves részét kell képezniük. Ezen okok között szerepelnie kell a nemek közötti egyenlőségnek és más elemeknek is.

13. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

2. cikk s) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	„illetékes hatóság”: a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi szintű illetékes hatóságok, amelyek e rendelet végrehajtásáért és a jogos érdekek védelméért felelősek, az illegális online tartalmak kezelését is ideértve. Egy tagállam több illetékes hatóságot is kijelölhet;

Indokolás

A 2. cikkben foglalt fogalommeghatározásokat ki kell egészíteni az „illetékes hatóság” fogalmával, mivel a 38. cikk (1) bekezdése csak a digitális szolgáltatási koordinátorok felelősségi köreit határozza meg.

14. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ha az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll, a szolgáltató nem felelős a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információért, azzal a feltétellel, hogy:

a)	a szolgáltatónak nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy jogellenes tartalomról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy jogellenes tartalomra utalnának; vagy

a)	a szolgáltatónak nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy jogellenes tartalomról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy jogellenes tartalomra utalnának; vagy

b)	a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik a jogellenes tartalom eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

b)	a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerez, indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 72 órán belül intézkedik a jogellenes tartalom eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

Indokolás

A határidőnek konkrétnak kell lennie, nem maradhat „nyitott”. Az itt javasolt határidő összhangban van azzal, amit számos nemzeti jogszabály is meghatároz. A német hálózatérvényesítési törvény ráadásul mindössze 24 órát engedélyez a nyilvánvalóan illegális tartalmak esetében.

15. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közvetítő szolgáltatók az egy adott jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által a vonatkozó uniós vagy nemzeti jog alapján kibocsátott határozat kézhezvételekor, az uniós jognak megfelelően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a határozatot kibocsátó hatóságot a határozat foganatosításáról, meghatározva a végrehajtott intézkedéseket és azok időpontját.

A közvetítő szolgáltatók az egy adott jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által a vonatkozó uniós vagy nemzeti , regionális vagy helyi jog alapján és adott esetben a jogi hatáskörök megoszlásától függően kibocsátott határozat kézhezvételekor, az uniós jognak megfelelően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a határozatot kibocsátó hatóságot a határozat foganatosításáról, meghatározva a végrehajtott intézkedéseket és azok időpontját.

Indokolás

Ez a módosítás pontosítja az „alkalmazandó jog” fogalmát.

16. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

8. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett határozatok megfeleljenek az alábbi feltételeknek:

a)	a határozatok tartalmazzák a következő elemeket:

a)	a határozatok tartalmazzák a következő elemeket:

—	annak indokolása, miért jogellenes tartalom az adott információ, hivatkozva az uniós vagy nemzeti jog megsértett rendelkezésére;

—	annak indokolása, miért jogellenes tartalom az adott információ, hivatkozva az uniós vagy nemzeti jog megsértett rendelkezésére;

—	egy vagy több pontos egységes erőforrás-helymeghatározó és szükség esetén az érintett jogellenes tartalom azonosítását lehetővé tevő további információk;

—	egy vagy több pontos egységes erőforrás-helymeghatározó és szükség esetén az érintett jogellenes tartalom azonosítását lehetővé tevő további információk;

—	a szolgáltató és a szolgáltatás tartalmat megosztó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslattal kapcsolatos információk;

—	a szolgáltató és a szolgáltatás tartalmat megosztó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslattal kapcsolatos információk;

b)	a határozat területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szigorúan szükséges mértéket;

b)	a határozat területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – nem haladja meg a célkitűzés eléréséhez szigorúan szükséges mértéket;

c)	a határozat megszövegezése a szolgáltató által meghatározott nyelven történik, és a szolgáltató által a 10. cikknek megfelelően kinevezett kapcsolattartó pont kézhez kapja a határozatot.

a határozat megszövegezése egyértelműen, az adott tagállamban használt nyelven és az Unió legalább egy, a szolgáltató által meghatározott hivatalos munkanyelvén (angol, francia, német nyelven) történik, és a szolgáltató által a 10. cikknek megfelelően kinevezett kapcsolattartó pont kézhez kapja a határozatot.

Indokolás

A jelenlegi javaslat elfogadhatatlan kilépési lehetőségeket nyit meg a szolgáltató számára pusztán a kereskedelmileg szokatlan nyelvezet választása révén, és indokolatlan akadályt jelent az eljáró hatóság számára. A módosítás kiküszöböli ezt a kockázatot azáltal, hogy a három hivatalos munkanyelv legalább egyikére korlátozza a választási lehetőségeket.

17. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A közvetítő szolgáltatók az uniós jognak megfelelően indokolatlan késedelem nélkül értesítik a határozatot kibocsátó hatóságot a határozat kézhezvételéről és a határozat foganatosításáról, amint kézhez kapják a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által a vonatkozó uniós vagy nemzeti jog alapján kibocsátott határozatot arra vonatkozóan, hogy konkrét információt nyújtsanak a szolgáltatás egy vagy több konkrét igénybe vevőjéről.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett határozatok megfeleljenek az alábbi feltételeknek:

a)	a határozatok tartalmazzák a következő elemeket:

a)	a határozatok tartalmazzák a következő elemeket:

—

az információkérés célját, valamint az azt ismertető indokolás, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásban, hogy a közvetítő szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy nemzeti szabályoknak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

—

—	a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevője számára elérhető jogorvoslattal kapcsolatos információk;

—	a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevője számára elérhető jogorvoslattal kapcsolatos információk;

b)	a határozat csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatásnyújtás alkalmazásában, és amely felett ellenőrzéssel bír;

b)	a határozat csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatásnyújtás alkalmazásában, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)	a határozat megszövegezése a szolgáltató által meghatározott nyelven történik, és a szolgáltató által a 10. cikknek megfelelően kinevezett kapcsolattartó pont kézhez kapja a határozatot.

c)	a határozat megszövegezése a szolgáltató által meghatározott nyelven történik, és a szolgáltató által a 10. cikknek megfelelően kinevezett kapcsolattartó pont kézhez kapja a határozatot.

(3) A határozatot kibocsátó nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóság tagállamának digitális szolgáltatási koordinátora indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az (1) bekezdésben említett határozat egy példányát a többi digitális szolgáltatási koordinátornak a 67. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(4) Az ebben a cikkben meghatározott feltételek és követelmények az uniós jognak megfelelően nem érintik a nemzeti büntető eljárásjog értelmében vett követelményeket.

(5) A tagállamok előírhatják a közvetítő szolgáltatók számára, hogy tájékoztassák az illetékes állami, regionális vagy helyi hatóságokat a szolgáltatásaik igénybe vevői által végzett információszolgáltatásról, illetve, hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon igénybe vevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

Indokolás

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak egyértelművé kell tennie, hogy a tagállamok kötelezhetik a platformokat arra, hogy információkat szolgáltassanak a (nemzeti, regionális, helyi) hatóságoknak annak érdekében, hogy indokolt esetben azonosítani lehessen a szolgáltatásaik igénybe vevőit.

18. módosítás

COM(2020) 825 final

10. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A közvetítő szolgáltatók közzéteszik az egyedüli kapcsolattartó pontjuk könnyű azonosításához és az egyedüli kapcsolattartó ponttal folytatott kommunikációhoz szükséges információkat.	A közvetítő szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik az egyedüli kapcsolattartó pontjuk könnyű azonosításához és az egyedüli kapcsolattartó ponttal folytatott kommunikációhoz szükséges információkat.

Indokolás

Pontosítás a megfelelő jogszabály-érvényesítés érdekében.

19. módosítás

COM(2020) 825 final

12. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) A közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevője által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban bevezetett korlátozásokról. Ez a tájékoztatás magában foglalja a tartalommoderálás, beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot, céljából használt szakpolitikákra, eljárásokra, intézkedésekre és eszközökre vonatkozó információkat. Ezeket egyértelműen kell megfogalmazni, és könnyen hozzáférhető formátumban közzé kell tenni.

Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek biztosítják, hogy a szolgáltatás igénybe vevője akadálytalanul lemondhassa a közvetítő szolgáltatásokat. A gyakorlatban sem az előfizetés, sem az előfizetés megszüntetése nem támaszthat szigorúbb követelményeket a szolgáltatás igénybe vevőjével szemben.

Indokolás

Az alapvető platformszolgáltatás lemondásának ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint az arra való előfizetésnek. Könnyen hozzáférhető formátumban az előfizetés megszüntetésével kapcsolatos információkat is nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

20. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

14. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A szolgáltató emellett – indokolatlan késedelem nélkül – értesíti az adott személyt vagy szervezetet a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről, tájékoztatást nyújtva az adott döntéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.	A szolgáltató emellett – indokolatlan késedelem nélkül , de legkésőbb 5 munkanapon belül – értesíti az adott személyt vagy szervezetet a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről, tájékoztatást nyújtva az adott döntéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

Indokolás

Konkrét időkeretet kell meghatározni a 14. cikk szerinti kötelező válaszadásra.

21. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

19. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az online platformok megteszik az annak biztosításához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy a megbízható bejelentők által a 14. cikkben említett mechanizmusok révén tett bejelentéseket kiemelten és késedelem nélkül kezeljék, illetve kiemelten és késedelem nélkül hozzák meg az ilyen bejelentésekre vonatkozó döntésüket.	Az online platformok megteszik az annak biztosításához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy a megbízható bejelentők által a 14. cikkben említett mechanizmusok révén tett bejelentéseket kiemelten és késedelem nélkül kezeljék, illetve kiemelten, késedelem nélkül , de legkésőbb 48 órán belül hozzák meg az ilyen bejelentésekre vonatkozó döntésüket.

Indokolás

Annak érdekében, hogy az online platformok biztosítsák a magas szintű megfelelést, elengedhetetlen, hogy a 19. cikknek megfelelően rövid idő álljon rendelkezésre a kötelező válaszadásra.

22. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

22. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1) Ha az online platform lehetővé teszi a fogyasztók számára , hogy távollevők között kötött szerződést kössenek a kereskedőkkel , gondoskodik róla, hogy a kereskedők csak akkor használhassák a szolgáltatásait üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az uniós fogyasztók vonatkozásában, ha a szolgáltatása használatát megelőzően az online platform megszerezte a következő információkat:

(1) Ha az online platform lehetővé teszi, hogy távolból kössenek szerződést a fogyasztókkal , gondoskodik róla, hogy a platformon keresztül terméket vagy szolgáltatást kínáló természetes vagy jogi személyek csak akkor használhassák a szolgáltatásait üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az uniós fogyasztók vonatkozásában, ha a szolgáltatása használatát megelőzően az online platform megszerezte a következő információkat:

a)	a kereskedő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe;

b)	a kereskedő személyazonosító okmányának vagy egyéb, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet50 3. cikkében meghatározott elektronikus azonosító okmány másolata;

c )	a kereskedő bankszámlájának adatai, amennyiben a kereskedő természetes személy;

d )	a gazdasági szereplő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet51 3. cikke (13) bekezdésének és 4. cikkének vagy egyéb releváns uniós jogi aktus értelmében;

e )	amennyiben a kereskedő a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a szolgáltató azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;

f )	a kereskedő saját kiállítású tanúsítványa, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak.

a)	a címzett neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe;

b)	amennyiben a címzett szerepel egy nyilvánosan elérhető nyilvántartásban, a nyilvántartási szám vagy az adott nyilvántartásban használt, ezzel egyenértékű azonosító;

(2) Az online platform – az ilyen információk kézhezvételét követően – észszerű erőfeszítéseket tesz annak értékelésére, hogy az (1) bekezdés a) , d) és e) pontjában említett információk megbízhatóak-e, amihez a tagállamok vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokat vagy online interfészeket használ, vagy kéri a kereskedőt , hogy nyújtson be megbízható forrásból származó alátámasztó okmányokat.

(2) Amennyiben a termék szállítója vagy szolgáltatás nyújtója az uniós jog értelmében kereskedőnek minősül, akkor az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeken túlmenően az online platform biztosítja, hogy a kereskedő csak akkor használhassa a szolgáltatásait üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az uniós fogyasztók vonatkozásában, ha a szolgáltatása használatát megelőzően az online platform megszerezte a következő információkat:

a )	a kereskedő személyazonosító okmányának vagy egyéb, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus azonosító okmány másolata;

b )	a kereskedő bankszámlájának adatai, amennyiben a kereskedő természetes személy;

c )	a gazdasági szereplő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (13) bekezdésének és 4. cikkének vagy egyéb releváns uniós jogi aktus értelmében;

d )	amennyiben a kereskedő a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a szolgáltató azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;

e )	a kereskedő saját kiállítású tanúsítványa, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak.

(3) Ha az online platform értesül arról, hogy az (1) bekezdésben említett, a kereskedő által benyújtott valamely információ pontatlan vagy hiányos, a platform – késedelem nélkül vagy az uniós és a nemzeti jog értelmében meghatározott határidőn belül – kéri a kereskedőt az információ helyesbítésére, az annak biztosításához szükséges mértékben, hogy valamennyi információ pontos és hiánytalan legyen. Ha a kereskedő nem helyesbíti vagy nem egészíti ki az ilyen információt, az online platform felfüggeszti a szolgáltatásnyújtását a kereskedő felé, amíg az nem tesz eleget a kérésnek.

(3) Az online platform – az ilyen információk kézhezvételét követően – minden erőfeszítést megtesz annak értékelésére, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában , valamint a (2) bekezdés c) és d) pontjában említett információk megbízhatóak-e, amihez a tagállamok vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokat vagy online interfészeket használ, vagy kéri a címzettet , hogy nyújtson be megbízható forrásból származó alátámasztó okmányokat.

(4) Az online platform biztonságos módon tárolja az (1) és (2) bekezdés értelmében megszerzett információkat az érintett kereskedővel fennálló szerződéses jogviszonyának időtartama alatt. Ezt követően törli az információkat.

(4) Ha az online platform értesül arról, hogy az (1) vagy (2) bekezdésben említett, a címzett által benyújtott valamely információ pontatlan vagy hiányos, a platform késedelem nélkül kéri a címzettet az információ helyesbítésére, az annak biztosításához szükséges mértékben, hogy valamennyi információ pontos és hiánytalan legyen. Ha a címzett nem helyesbíti vagy nem egészíti ki az ilyen információt, az online platform felfüggeszti a szolgáltatásnyújtását a címzett felé, amíg az nem tesz eleget a kérésnek.

(5) A (2) bekezdés sérelme nélkül a platform csak akkor ad ki információkat harmadik félnek, ha azt az alkalmazandó jog előírja, beleértve a 9. cikkben említett határozatokat és tagállami illetékes hatóságok vagy a Bizottság által az e rendelet értelmében vett feladataik ellátása érdekében kibocsátott határozatokat.

(5) Az online platform biztonságos módon tárolja az (1) , (2) és (3) bekezdés értelmében megszerzett információkat az érintett címzettel fennálló szerződéses jogviszonyának időtartama alatt. Ezt követően törli az információkat.

(6) Az online platform egyértelműen, könnyen hozzáférhetően és érthetően a szolgáltatás igénybe vevőinek rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés a) , d), e) és f ) pontjában említett információkat.

(6) A (3) bekezdés sérelme nélkül a platform csak akkor ad ki információkat harmadik félnek, ha azt az alkalmazandó jog előírja, beleértve a 9. cikkben említett határozatokat és tagállami illetékes hatóságok vagy a Bizottság által az e rendelet értelmében vett feladataik ellátása érdekében kibocsátott határozatokat.

(7) Az online platform úgy tervezi és alakítja ki online interfészét, hogy a kereskedők az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

(7) Az online platform egyértelműen, könnyen hozzáférhetően és érthetően a szolgáltatás igénybe vevőinek rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés a) és b ) pontjában , valamint a (2) bekezdés c), d) és e) pontjában említett információkat.

(8) Az online platform úgy tervezi és alakítja ki online interfészét, hogy a címzettek az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

Indokolás

A szolgáltatások jelentős részét természetes személyek, nem pedig a „kereskedő” fogalommeghatározása szerinti szakemberek nyújtják. Ezek a természetes személyek jellemzően nem tartják be a például a rövid távú bérleti díjakra vonatkozó nemzeti vagy helyi előírásokat, és be nem jelentett üzleti tevékenységet folytatnak, nem tartva be a vonatkozó szabályokat.

23. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

25. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 69. cikknek megfelelően, hogy kiigazítsa az (1) bekezdésben említett, a szolgáltatást az Unióban havonta átlagosan igénybe vevők számát, amennyiben az Unió népessége legalább 5 %-kal nő vagy csökken a 2020. évi népességéhez képest, vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő kiigazítást követően annak az évnek a népességéhez képest, amelyben a legutóbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásra került. Ebben az esetben úgy igazítja ki a számot, hogy az az uniós népesség 10 %-ának feleljen meg abban az évben, amikor elfogadta a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, felfelé vagy lefelé kerekítve, millióban megadva.

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 69. cikknek megfelelően, hogy kiigazítsa az (1) bekezdésben említett, a szolgáltatást az Unióban havonta átlagosan igénybe vevők számát, amennyiben az Unió népessége legalább 5 %-kal nő vagy csökken a 2020. évi népességéhez képest, vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő kiigazítást követően annak az évnek a népességéhez képest, amelyben a legutóbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásra került. Ebben az esetben úgy igazítja ki a számot, hogy az az uniós népesség 7 %-ának feleljen meg abban az évben, amikor elfogadta a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, felfelé vagy lefelé kerekítve, millióban megadva.

Indokolás

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak alacsonyabb küszöbértékeket kell megcéloznia az online óriásplatformok esetében.

24. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

31. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az online óriásplatformok hozzáférést biztosítanak a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottságnak – azok indokolt kérésére és a kérésben meghatározott észszerű határidőn belül – az e rendeletnek való megfelelés nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokhoz. A digitális szolgáltatási koordinátor és Bizottság csak ebből a célból használja az adatokat.

Az online óriásplatformok hozzáférést biztosítanak a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak vagy a Bizottságnak – azok indokolt kérésére és a kérésben meghatározott észszerű határidőn , de legfeljebb 72 órán belül – az e rendeletnek való megfelelés nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokhoz. A digitális szolgáltatási koordinátor és Bizottság csak ebből a célból használja az adatokat.

Indokolás

A magas fokú megfelelés biztosításához elengedhetetlen, hogy szoros időkeret álljon rendelkezésre a székhely szerinti ország digitális szolgáltatási koordinátora megkereséseire történő kötelező válaszadásra.

25. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

41. cikk (1) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben a feladataik ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátorok legalább az alábbi vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek a tagállamuk joghatósága alá tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:

(a)

arra vonatkozó hatáskör, hogy észszerű határidőn belül információkat kérjenek az olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet a rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 28. cikkben és az 50. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket;

arra vonatkozó hatáskör, hogy észszerű határidőn , de mindenképpen legfeljebb 72 órán belül információkat kérjenek az olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet a rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 28. cikkben és az 50. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket;

Indokolás

A konkrét kötelező határidők bevezetése garantálja a szolgáltató gyors intézkedését, hogy a kár korlátozott legyen.

26. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

45. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Ha a digitális szolgáltatási koordinátor okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató, amely nem áll az érintett tagállam joghatósága alatt, megsértette ezt a rendeletet, kéri a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátortól az ügy kivizsgálását, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és érvényesítési intézkedések meghozatalát.	Ha a digitális szolgáltatási koordinátor okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató, amely nem áll az érintett tagállam joghatósága alatt, megsértette ezt a rendeletet, kéri a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátortól az ügy kivizsgálását, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és érvényesítési intézkedések meghozatalát.
Ha a Testület okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató legalább három tagállamot érintő módon megsértette ezt a rendeletet, ajánlhatja a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak az ügy kivizsgálását, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és érvényesítési intézkedések meghozatalát.	Ha a Testület okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató legalább három tagállamot érintő módon megsértette ezt a rendeletet, kéri a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátortól az ügy kivizsgálását, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és érvényesítési intézkedések meghozatalát.

Indokolás

A digitális szolgáltatási koordinátor részére nem ajánlást kell megfogalmazni, hanem fel kell kérni őt az ügy kivizsgálására, valamint arra, hogy hozza meg az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és érvényesítési intézkedéseket.

27. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

45. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az (1) bekezdés szerinti kérés vagy ajánlás feltünteti legalább az alábbiakat:

Az (1) bekezdés szerinti kérés feltünteti legalább az alábbiakat:

a)	az érintett közvetítő szolgáltató 10. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

a)	az érintett közvetítő szolgáltató 10. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

b)	a kapcsolódó tények, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak leírása, hogy a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a kérést küldő koordinátor vagy a Testület miért tételezi fel, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet;

b)	a kapcsolódó tények, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak leírása, hogy a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a kérést küldő koordinátor vagy a Testület miért tételezi fel, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet;

bármely olyan további információ, amelyet a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a kérést küldő koordinátor vagy a Testület lényegesnek talál, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat vagy a konkrét vizsgálati és érvényesítési intézkedésekre, többek között ideiglenes intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

Indokolás

Ez nem lehet csupán ajánlás, hanem kérésnek kell lennie.

28. módosítás

COM(2020) 825 final – 1. rész

46. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ha a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor okkal feltételezi, hogy egy online óriásplatform megsértette ezt a rendeletet, kérheti a Bizottságtól a rendeletnek vett megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedések meghozatalát a 3. szakasznak megfelelően. Az ilyen kérés tartalmazza a 45. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi információt, és meghatározza a Bizottság beavatkozása iránti kérelem okait.

Ha a székhely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy legalább három tagállam digitális szolgáltatási koordinátora okkal feltételezi, hogy egy online óriásplatform megsértette ezt a rendeletet, kérheti a Bizottságtól a rendeletnek vett megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedések meghozatalát a 3. szakasznak megfelelően. Az ilyen kérés tartalmazza a 45. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi információt, és meghatározza a Bizottság beavatkozása iránti kérelem okait.

Indokolás

E rendeletnek arra kell irányulnia, hogy eszközöket biztosítson a digitális szolgáltatási koordinátorok számára az együttes fellépéshez abban az esetben, ha okkal feltételezhető, hogy egy online óriásplatform megsértette a rendeletet.

29. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

Új preambulumbekezdés az (1) preambulumbekezdés után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Kétség sem férhet ahhoz, hogy az európai piacot évek óta az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó kapuőr-platformok uralják. Habár a sikeres vállalkozás felépítése semmilyen szempontból nem versenyellenes, meg kell akadályozni a túlzott piaci erő kialakulását és az esetleges visszaéléseket.

Indokolás

A sikeres vállalkozás – mint amilyen sok platform – felépítése semmilyen szempontból nem versenyellenes. Ki kell emelni azonban az adatvezérelt üzleti modellek általános jelentőségét és következményeit, valamint meg kell említeni a kapuőrök és a végfelhasználók közötti információs aszimmetriákat, mivel nagyrészt épp emiatt tartották szükségesnek a javaslatot.

30. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A belső piac széttagoltságát csak akkor lehet eredményesen elkerülni, ha a tagállamoknak nincs módjuk arra, hogy olyan nemzeti szabályokat alkalmazzanak, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó vállalkozástípusokra és szolgáltatásokra vonatkoznak. Ugyanakkor mivel e rendelet célja a versenyjog érvényesítésének kiegészítése, megemlítendő, hogy ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102. cikkét, a vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályokat és az egyoldalú magatartásra vonatkozó egyéb nemzeti versenyjogi szabályokat, amelyek a piaci pozíció és magatartás egyedi értékelésén alapulnak, beleértve annak valószínűsíthető hatásait és a tiltott magatartás pontos körét, és amelyek rendelkeznek annak lehetőségéről, hogy a vállalkozások hatékonysági és objektív indokló érvekkel igazolják a szóban forgó magatartást. Az utóbbi szabályok alkalmazása azonban nem befolyásolhatja a kapuőrökre e rendeletben meghatározott kötelezettségeket, valamint azok egységes és hatékony alkalmazását a belső piacon.

E rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok ugyanolyan, szigorúbb vagy eltérő kötelezettségeket rójanak a vállalkozásokra a jogos közérdekek érvényesítése érdekében, az uniós joggal összhangban. Ilyen jogos közérdek lehet például a fogyasztók védelme, a tisztességtelen verseny elleni küzdelem, valamint a médiaszabadság és -pluralizmus védelme. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok e jogos érdekeket azáltal érvényesítsék, hogy kötelezettségeket rónak az e rendelet értelmében vett kapuőr státuszú vállalkozásokra, valamint más vállalkozásokra. Mivel e rendelet célja a versenyjog érvényesítésének kiegészítése, megemlítendő, hogy ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102. cikkét, a vonatkozó nemzeti versenyjogi szabályokat és az egyoldalú magatartásra vonatkozó egyéb nemzeti versenyjogi szabályokat, amelyek a piaci pozíció és magatartás egyedi értékelésén alapulnak, beleértve annak valószínűsíthető hatásait és a tiltott magatartás pontos körét, és amelyek rendelkeznek annak lehetőségéről, hogy a vállalkozások hatékonysági és objektív indokló érvekkel igazolják a szóban forgó magatartást.

31. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E rendelet továbbá – alkalmazásuk sérelme nélkül – kiegészíti az egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának bizonyos vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendeletére (1), az Európai Parlament és a Tanács (EU) xx/xx [DSA, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendeletére (2), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére (3), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelvére (4), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelvére (5), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvére (6), továbbá az említett uniós jogszabályok érvényesítésére vagy adott esetben végrehajtására irányuló nemzeti szabályokra.

E rendelet továbbá – alkalmazásuk sérelme nélkül – kiegészíti az egyéb uniós jogi aktusokból eredő szabályokat, amelyek a jelen rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásának bizonyos vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendeletére, az Európai Parlament és a Tanács (EU) xx/xx [DSA, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály] rendeletére, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletére, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelvére, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelvére, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelvére (1), továbbá az említett uniós jogszabályokkal összhangban hozott nemzeti szabályokra.

32. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Főként az online közvetítő szolgáltatások, online keresőprogramok, operációs rendszerek, online közösségi hálózatok, videomegosztóplatform-szolgáltatások, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, felhőszolgáltatások és online hirdetési szolgáltatások mind képesek arra, hogy nagy számú végfelhasználót és üzleti felhasználót befolyásoljanak, ami a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kockázatát hordozza magában. Ezért fontos, hogy e szolgálatások szerepeljenek az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásában, és e rendelet hatálya alá tartozzanak. Az online közvetítő szolgáltatások a pénzügyi szolgáltatások terén is működhetnek, továbbá közvetíthetnek ilyen, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelvének (1) II. mellékletében nem kimerítő jelleggel felsorolt szolgáltatásokat, vagy felhasználhatók ilyen szolgálatások nyújtására. Bizonyos körülmények között a végfelhasználók fogalmának olyan felhasználókra is ki kell terjednie, amelyek hagyományosan üzleti felhasználónak minősülnek, de egy adott helyzetben nem arra használják az alapvető platformszolgáltatásokat, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más végfelhasználóknak; ilyenek például a saját céljaikra felhőszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.

Főként az online közvetítő szolgáltatások – ideértve az (online) piactereket, a szoftveralkalmazás-áruházakat, a hangalapú digitális asszisztenseket és a hangasszisztens-technológiákat alkalmazó platformokat, valamint más ágazatokban, például a mobilitás, a közlekedés vagy az energia terén alkalmazott online közvetítő szolgáltatásokat is –, továbbá az online keresőprogramok, operációs rendszerek, webböngészők, online közösségi hálózatok, videomegosztóplatform-szolgáltatások, számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, felhőszolgáltatások és online hirdetési szolgáltatások mind képesek arra, hogy nagy számú végfelhasználót és üzleti felhasználót befolyásoljanak, ami a tisztességtelen üzleti gyakorlatok kockázatát hordozza magában. Ezért fontos, hogy e szolgálatások szerepeljenek az alapvető platformszolgáltatások fogalommeghatározásában, és e rendelet hatálya alá tartozzanak. Az online közvetítő szolgáltatások a pénzügyi szolgáltatások terén is működhetnek, továbbá közvetíthetnek ilyen, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelvének (1) II. mellékletében nem kimerítő jelleggel felsorolt szolgáltatásokat, vagy felhasználhatók ilyen szolgálatások nyújtására. Bizonyos körülmények között a végfelhasználók fogalmának olyan felhasználókra is ki kell terjednie, amelyek hagyományosan üzleti felhasználónak minősülnek, de egy adott helyzetben nem arra használják az alapvető platformszolgáltatásokat, hogy árukat vagy szolgáltatásokat kínáljanak más végfelhasználóknak; ilyenek például a saját céljaikra felhőszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.

33. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

(43) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kapuőr bizonyos körülmények között kettős szerepet is betölthet: egyrészt alapvető platformszolgáltatóként, amennyiben alapvető platformszolgáltatásokat nyújt üzleti felhasználói részére, ugyanakkor ezekkel az üzleti felhasználókkal versenghet az ugyanazon végfelhasználók részére nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatások vagy termékek értékesítése terén. Ilyen körülmények között a kapuőr kihasználhatja kettős szerepét arra, hogy az üzleti felhasználói által az alapvető platformon bonyolított ügyletekből származó adatokat saját szolgáltatásai céljára használja, amelyek az üzleti felhasználóihoz hasonló szolgáltatásokat kínálnak. Ez akkor fordulhat elő például, ha egy kapuőr online piacteret vagy alkalmazás-áruházat üzemeltet az üzleti felhasználók részére, ugyanakkor online kiskereskedőként vagy alkalmazásszoftver-szolgáltatóként ezen üzleti felhasználókkal versenyezve kínál szolgáltatásokat. Annak megakadályozása érdekében, hogy a kapuőrök tisztességtelen módon hasznot húzzanak kettős szerepükből, biztosítani kell, hogy tartózkodjanak bármely olyan összesített vagy nem összesített adat használatától, amely nyilvánosan nem elérhető anonimizált és személyes adatokat is tartalmazhat, hogy az üzleti felhasználóik szolgáltatásaihoz hasonló szolgáltatásokat kínáljanak. Ezt a kötelezettséget a kapuőr egészére kell alkalmazni, beleértve – de nem kizárólagosan – azt az üzletágat, amely az alapvető platformszolgáltatás üzleti felhasználóival versenyez.

A kapuőr bizonyos körülmények között kettős szerepet is betölthet: egyrészt alapvető platformszolgáltatóként, amennyiben alapvető platformszolgáltatásokat nyújt üzleti felhasználói részére, ugyanakkor ezekkel az üzleti felhasználókkal versenghet az ugyanazon végfelhasználók részére nyújtott azonos vagy hasonló szolgáltatások vagy termékek értékesítése terén. Ilyen körülmények között a kapuőr kihasználhatja kettős szerepét arra, hogy az üzleti felhasználói által az alapvető platformon bonyolított ügyletekből származó adatokat saját szolgáltatásai céljára használja, amelyek az üzleti felhasználóihoz hasonló szolgáltatásokat kínálnak. Ez akkor fordulhat elő például, ha egy kapuőr online piacteret vagy alkalmazás-áruházat üzemeltet az üzleti felhasználók részére, ugyanakkor online kiskereskedőként vagy alkalmazásszoftver-szolgáltatóként ezen üzleti felhasználókkal versenyezve kínál szolgáltatásokat. Annak megakadályozása érdekében, hogy a kapuőrök tisztességtelen módon hasznot húzzanak kettős szerepükből, biztosítani kell, hogy tartózkodjanak bármely olyan összesített vagy nem összesített adat használatától, amely anonimizált és személyes adatokat is tartalmazhat, hogy az üzleti felhasználóik szolgáltatásaihoz hasonló szolgáltatásokat kínáljanak. Ezt a kötelezettséget a kapuőr egészére kell alkalmazni, beleértve – de nem kizárólagosan – azt az üzletágat, amely az alapvető platformszolgáltatás üzleti felhasználóival versenyez.

Indokolás

Ez a meghatározás túl széles mozgásteret biztosítana a kapuőrök számára.

34. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

1. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok jogszabályaikkal, rendeleteikkel vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a megtámadható és méltányos piacokat. Ez nem érinti az egyéb jogos közérdeket szolgáló, az uniós jognak megfelelő szabályokat. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok az uniós jognak megfelelő kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – így többek között az alapvető platformszolgáltatók – részére , amennyiben e kötelezettségek függetlenek attól, hogy az érintett vállalkozások a jelen rendelet értelmében kapuőri státusszal rendelkeznek, és a fogyasztóvédelem vagy a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet szolgálják .

A tagállamok jogszabályaikkal, rendeleteikkel vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a megtámadható és méltányos piacokat. Ez nem érinti az egyéb jogos közérdeket szolgáló, az uniós jognak megfelelő szabályokat. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok az uniós jognak megfelelő kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – így többek között az alapvető platformszolgáltatók – részére a fogyasztóvédelem, a tisztességtelen verseny elleni küzdelem, a médiapluralizmus előmozdítása vagy jogos érdekek érvényesítése érdekében .

35. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

1. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102 cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását: versenyellenes megállapodásokat, vállalkozások társulásainak döntéseit, összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti szabályok; az egyoldalú magatartások egyéb formáit tiltó nemzeti versenyjogi szabályok , amennyiben azok a kapuőröktől eltérő egyéb vállalkozásokra vonatkoznak, vagy további kötelezettségeket jelentenek a kapuőrök számára ; a Tanács 139/2004/EK rendelete (1), valamint a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok; az (EU) 2019/1150 rendelet és az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (2).

Ez a rendelet nem sérti az EUMSZ 101. és 102 cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását: versenyellenes megállapodásokat, vállalkozások társulásainak döntéseit, összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti szabályok; az egyoldalú magatartások egyéb formáit tiltó nemzeti versenyjogi szabályok; a Tanács 139/2004/EK rendelete, valamint a nemzeti összefonódás-ellenőrzési szabályok; az (EU) 2019/1150 rendelet és az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete. Konkrétabban, e rendelet egy eleme sem zárja ki, hogy a tagállamok kötelezettségeket írjanak elő kapuőröktől eltérő vállalkozások számára, vagy további kötelezettségeket rójanak kapuőrökre.

36. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

1. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek

a Bizottság által a jelen rendelet értelmében elfogadott valamely határozattal. Jogérvényesítési intézkedéseik során a Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek és egyeztetnek egymással.

A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által a jelen rendelet értelmében elfogadott valamely határozattal. A jogérvényesítési intézkedések tekintetében a Bizottság és a tagállamok, amelyek belső szinten adott esetben a megfelelő szubnacionális hatóságokkal összehangoltan járnak el, szorosan együttműködnek és egyeztetnek egymással.

Indokolás

Ki kell emelni helyi és regionális önkormányzatok szerepét. Vannak olyan sajátos platformok, például a szálláshelyekkel foglalkozó platformok, amelyek települési vagy városi szinten működnek. A helyi és regionális önkormányzatok az adott végrehajtási intézkedések tekintetében nemzeti és európai szintű támogatásra vannak utalva.

37. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

2. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„alapvető platformszolgáltatás”: az alábbiak bármelyike:

a)	online közvetítő szolgáltatás;

a)	online közvetítő szolgáltatás;

b)	online keresőprogram;

b)	online keresőprogram;

c)	online közösségi hálózati szolgáltatás;

c)	online közösségi hálózati szolgáltatás;

d)	videomegosztóplatform-szolgáltatás;

d)	videomegosztóplatform-szolgáltatás;

e)	számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás;

e)	számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás;

f)	operációs rendszer;

f)	operációs rendszer;

g)	felhőszolgáltatás;

g)	felhőszolgáltatás;

h)	hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetési közvetítő szolgáltatást, amelyet az a)–g) pontban felsorolt alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó szolgáltató nyújt;

h)	hirdetési szolgáltatás, beleértve a hirdetési hálózatokat, hirdetési piactereket és bármely egyéb hirdetési közvetítő szolgáltatást, amelyet az a)–g) pontban felsorolt alapvető platformszolgáltatások bármelyikét nyújtó szolgáltató nyújt;

i)	webböngésző;

38. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

2. cikk (24) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„webböngésző”: olyan kliensszoftver, amely egy webes szerverhez vagy más internetes szerverhez kapcsolódva lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a világhálón navigáljon az adatokhoz való hozzáférés és azok megjelenítése, vagy az e hálózathoz kapcsolódó szervereken tárolt tartalmakkal való interakció céljából, ideértve az önálló webböngészőket, valamint a szoftverbe beépített vagy abba beágyazott, illetve más hasonló webböngészőket is;

39. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

3. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Hat hónappal az után, hogy az alapvető platformszolgáltatás felkerült az e cikk (7) bekezdése szerinti listára, a kapuőr teljesíti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.	A lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb három hónappal az után, hogy az alapvető platformszolgáltatás felkerült az e cikk (7) bekezdése szerinti listára, a kapuőr teljesíti az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.

40. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

4. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság rendszeres időközönként és legalább 2 évente felülvizsgálja, hogy a minősített kapuőrök továbbra is megfelelnek-e a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, vagy hogy az új alapvető platformszolgáltatók megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. A rendszeres felülvizsgálat során azt is vizsgálni kell, hogy a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak jegyzékét kell-e módosítani.

A Bizottság rendszeres időközönként és legalább 2 évente felülvizsgálja, hogy a minősített kapuőrök továbbra is megfelelnek-e a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeknek . A Bizottság továbbá rendszeresen és legalább 12 havonta megvizsgálja , hogy az új alapvető platformszolgáltatók – a székhely szerinti országuktól függetlenül – megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek. A rendszeres felülvizsgálat során azt is vizsgálni kell, hogy a kapuőr érintett alapvető platformszolgáltatásainak jegyzékét kell-e módosítani.

Indokolás

A piac gyors fejlődése miatt szükségesnek tartjuk a rendszeres vizsgálatot.

41. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

4. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság közzéteszi és frissíti a kapuőrök jegyzékét és azon alapvető platformszolgáltatások jegyzékét, amelyekhez a kapuőröknek folyamatosan teljesíteniük kell az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket.

A Bizottság az ellenőrzési tevékenységei keretében tett megállapításokat tartalmazó éves jelentést tesz közzé, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.

Indokolás

A digitális piacokról szóló jogszabály végrehajtásán belüli nagyfokú átláthatóság biztosítása érdekében ezen éves jelentés magában foglalhatja egyrészt a Bizottság következtetéseit, határozatait és az általa végzett vizsgálatok eredményeit, másrészt pedig a kapuőr által szolgáltatott információkat is.

42. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

5. cikk b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy harmadik fél online közvetítő szolgáltatásokon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online közvetítő szolgáltatásán keresztül kínáltaktól;

lehetővé teszi az üzleti felhasználók számára, hogy harmadik fél online közvetítő és kapcsolt szolgáltatásokon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online közvetítő és kapcsolt szolgáltatásán keresztül kínáltaktól;

Indokolás

A kapcsolt szolgáltatások belefoglalása.

43. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

5. cikk h) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a kapuőr természeténél fogva alapvető infrastruktúra-szolgáltatónak minősül, ennélfogva nem tagadhatja meg az üzleti felhasználók és a végfelhasználók számára nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Amennyiben a vállalkozás vagy végfelhasználó esetében megtagadják a kapuőr által nyújtott alapvető platformszolgáltatáshoz való hozzáférést, a felhasználó fellebbezhet. E célból az e rendelet 32. cikkében előírt digitális piaci tanácsadó bizottság egyedüli kapcsolattartó pontként jár el.

Indokolás

Meg kell állapítani az egyedüli kapcsolattartó pont szükségességét.

44. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

6. cikk (1) bekezdés l) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

biztosítja a folyamatos, egységes és automatizált információáramlást, garantálja, hogy a kapuőrök alkalmazásprogramozási felületei kompatibilisek legyenek az igazgatási és bűnüldöző hatóságok saját rendszereivel, valamint tartózkodik attól, hogy az alkalmazásprogramozási felülethez kapcsolódó környezet létrehozásával további adminisztratív terheket teremtsen, ami ellentétes az e rendelet értelmében vett hatékony együttműködéssel és végrehajtással.

Indokolás

Adminisztratív feladataik hatékony ellátásához a tagállamok a kapuőrök által szolgáltatott megfelelő adatokra támaszkodnak. Ennélfogva a hatékony együttműködéshez szükséges folyamatos, egységes és automatizált információáramlás biztosítása érdekében fontos, hogy a kapuőrök olyan technológiai eszközöket bocsássanak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a kapuőrök felületei és a tagállami hatóságok saját rendszerei átjárhatóak legyenek.

45. módosítás

COM(2020) 842 final – 1. rész

7. cikk (8) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőrök eleget tehessenek kötelezettségeiknek, a létrehozott digitális piaci tanácsadó bizottságnak egyedüli kapcsolattartó pontként kell működnie, valamint a bizottságot arra kell ösztönözni, hogy eljárásaiba vonja be a nemzeti szociális partnereket is.

Indokolás

Egyedüli kapcsolattartó pont létrehozása és a nemzeti szociális partnerek bevonása.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

üdvözli a digitális szolgáltatásokról szóló és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló európai bizottsági javaslatokat és e javaslatok arra irányuló törekvéseit, hogy harmonizált és horizontális szabályokat vezessenek be a digitális szolgáltatásokra és online platformokra vonatkozó uniós jogszabályok korszerűsítése érdekében;

úgy véli, hogy a javaslatok arányos egyensúlyt teremtenek a piaci visszaélések és a piaci hiányosságok kezelése, az európai digitális egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek előmozdítása, valamint az innováció és az európai digitális egységes piac hatékony működése visszafogásának megakadályozása terén;

óva int a javaslatok minden olyan változtatásától, amely az innovációt akadályozó és a vállalkozások számára további szabályozási terhet jelentő, túl merev szabályozáshoz vezetne. Hangsúlyozza, hogy csak egy kiegyensúlyozott és vállalkozásbarát szabályozási környezet segítheti az EU-t a digitális átállásra vonatkozó célkitűzésének teljes körű elérésében;

megállapítja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatok a digitális szolgáltatásokat szabályozó nemzeti és uniós jogszabályok – többek között a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlat – széttagoltságából eredő jogbizonytalansággal is foglalkoznak. Alapkövetelményként következetes és összehangolt jogi megközelítésre van szükség, amely megkönnyíti az olyan horizontális szabályok helyi és regionális önkormányzatok általi megértését és alkalmazását, amelyek meghatározzák a digitális szolgáltatók felelősségeit és kötelezettségeit, valamint megerősítik a (digitális) egységes piacot;

megjegyzi, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatok erős helyi és regionális dimenzióval rendelkeznek. A digitális szolgáltatások kihatnak a polgárok mindennapi életére, és néhány olyan ágazatot, amelyben bizonyos platformok aktívak, többek között a lakhatást és a turisztikai szálláshelyeket, a városi közlekedést és a közszolgáltatások nyújtását helyi és regionális szinten szabályozzák; e tekintetben hangsúlyozza, hogy olyan szabályozási megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi az innovációt, biztosítja Európa versenyképességét és a tisztességes versenyt;

örvendetesnek tartja, hogy a javaslatok az RB által a megosztásalapú gazdasággal kapcsolatos szabályozói válaszlépések európai keretéről szóló véleményében (1) felvetett számos aggállyal is foglalkoznak;

megállapítja, hogy az információs szolgáltatások üzleti modelljeit az adatok és információk vezérlik, és e modellek időérzékenyek. Következésképpen hatékony tájékoztatást szorgalmaz az adatokhoz való hozzáférést, valamint a jogellenes tartalmak eltávolítását illetően, továbbá kéri, hogy gondoskodjanak az Európai Bizottság általi átlátható nyomon követésről és jelentéstételről;

felhívja a figyelmet az online platformok által kínált, azzal kapcsolatos lehetőségekre, hogy előmozdítsák a nyilvános eszmecserét és a polgárok tájékoztatását. Megjegyzi, hogy a Covid19-világjárvány következtében a helyi és regionális önkormányzatok esetében nőtt az online platformok használata, továbbá a világjárvány igazolta, hogy a hagyományos kkv-k és induló innovatív vállalkozások a valós világszükségletekre válaszul képesek áttörést jelentő innovációkat kifejleszteni, valamint új munkahelyeket és szinergiákat teremteni;

hangsúlyozza, hogy a digitális ágazatban rendkívül fontosak az egyenlő versenyfeltételek, különösen azon kkv-k számára, amelyek platformokon kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat, és amelyek forgalma és értékesítése a digitális platformoktól függ (2). Ezzel összefüggésben üdvözli a saját szolgáltatást előnyben részesítő gyakorlatok tervezett betiltását;

A jogellenes tartalmakkal és intézkedésekkel kapcsolatos felelősség

10.

úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra irányuló javaslattal kapcsolatos fő kihívás abban rejlik, hogy garantálják az eddig jól működő, e-kereskedelemről szóló irányelv alapelveit, és különösen fenntartsák a 13. és 14. cikk alapjául szolgáló általános elgondolást, a jelenlegi bejelentési és cselekvési eljárásokat, valamint az új piaci dinamikák és piaci hiányosságok figyelembevételének szükségességét;

11.

megjegyzi, hogy a rendelet a jogellenes tartalmak kezelésének csak a formális folyamatát határozza meg, és hogy továbbra is a tagállamok feladata annak meghatározása, hogy a rendelet értelmében mi minősül jogellenes tartalomnak;

12.

örvendetesnek tartja, hogy az európai egységes digitális piacon történő szolgáltatásnyújtás alapkövetelményeként az online szolgáltatók felelősségre vonhatók a jogellenes cselekményekért vagy a jogellenes tartalom terjesztéséért. Ezt a felelősség alóli mentességre és a tartalommoderálásra vonatkozó harmonizált szabályok, az egyértelmű jelentési és átláthatósági felelősség és az egyes közvetítő szolgáltatásokat érintő, kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek meghatározása révén kell megvalósítani; e tekintetben kiemeli a platformok méretét és nagyságrendjét, ami lényegesen befolyásolja, hogy mennyire képesek proaktív intézkedéseket hozni a jogellenes online tartalom ellen;

13.

a felhasználók névtelenséghez való jogát illetően rámutat, hogy azt az általános adatvédelmi rendelet (3) rögzíti, de hangsúlyozza, hogy az „ami jogellenes offline, az online is jogellenes” elvnek elsőbbséget kell élveznie;

14.

e tekintetben különbséget tesz a „teljes névtelenség” és az „egyáltalán nem azonosítható” fogalom között, és rámutat, hogy a blokklánc-technológiák elősegíthetik ezt a megközelítést. Hangsúlyozza, hogy a tartalommoderálási intézkedéseket megfelelő biztosítékokkal kell kiegészíteni annak biztosítása érdekében, hogy ezek a gyakorlatok arányosak legyenek;

Felügyelet és vizsgálat

15.

a szerződő felek közötti problémák esetében támogatja az algoritmusokon alapuló ellenőrzések és az átláthatósági kötelezettségek bevezetését, valamint megerősíti, hogy ezek az intézkedések jelentős támogatást nyújthatnak azoknak a helyi és regionális önkormányzatoknak, amelyek esetleg úgy találják, hogy az online szolgáltatások a vonatkozó jogszabályok betartása nélkül működnek a területükön;

Érvényre juttatás

16.

támogatja azt a javaslatot, miszerint az érvényesítés magában foglalja a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete, a digitális szolgáltatási koordinátor és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok alkotta rendszert is, amelyben az Európai Bizottság nyomonkövetési szerepet tölt be. Ez segíteni fogja azokat a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyek a helyi jogszabályok más uniós tagállamokban székhellyel rendelkező digitális szolgáltatókkal szembeni érvényesítése során nehézségekbe ütköznek amiatt, mert nem rendelkeznek erőforrásokkal és kapacitással arra, hogy pert indítsanak egy másik uniós tagállamban;

17.

kiemeli, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok létrehozása, az adatok megosztása és az alkalmazandó szabályok érvényesítése érdekében hatékony együttműködést kell kialakítani a tagállami hatóságok között; rámutat továbbá arra is, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jelentést tesznek a többi tagállam érintett digitális szolgáltatási koordinátorainak, és be kell őket vonni a folyamatba;

18.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jóllehet a bejelentési és cselekvési eljárásokra és a határozatokra a II. fejezet (8. és 9. cikk), a joghatóságra viszont a III. fejezet vonatkozik, ami esetleges jogi kérdéseket vet fel e rendelkezések érvényre juttatásával kapcsolatban; továbbá az is aggasztja, hogy a határon átnyúló együttműködési mechanizmus esetleg nem elegendő;

Adatokhoz való hozzáférés

19.

elismeri, hogy a hatékony nemzeti és szubnacionális szintű érvényesítés szempontjából fontos az adatok megosztása, és rámutat, hogy az adatokhoz való hozzáférés döntő fontosságú kérdés a hatóságok számára, különösen helyi és regionális szinten, ugyanis az adott területen működő platformokról származó releváns adatokhoz való hozzáférés nélkül lehetetlen érvényt szerezni az alkalmazandó szabályoknak és végrehajtani a védelmi ellenőrzési mechanizmusokat; emlékeztet az RB közelmúltbeli álláspontjára, amely szerint a következetlen megközelítések további széttagoltsághoz vezetnek, ezért kerülni kell azokat (4);

20.

üdvözli a releváns adatok megosztására vonatkozó követelmények bevezetését, lévén az önkéntes önszabályozás nem volt elegendő ahhoz, hogy garantálják a helyi és regionális önkormányzatok számára az adatokhoz való hozzáférést;

21.

kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon tanácsot a hatóságok saját rendszereinek interoperabilitására vonatkozó közös szabványkövetelményeket illetően. Mérlegelni kell alkalmazásprogramozási felületek létrehozását;

22.

támogatja az adathordozhatóságra vonatkozó rendelkezéseket, és hangsúlyozza, hogy a valamely szolgáltatás lemondását nem szabad lényegesen nehezebbé tenni, mint az arra való előfizetést;

Helyi gazdaság

23.

kiemeli a javasolt rendeletek fontosságát a helyi gazdaság szempontjából, mivel a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára előnyös lesz a harmonizált szabályok alkalmazása. A rendeletek olyan keretet alkotnak, amely lehetőséget biztosít a kkv-k számára az egységes piacon belüli növekedésre. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének (Eurochambres) az egységes piacon belüli műveletekkel kapcsolatos növekedési lehetőségeket hangsúlyozó felmérése megállapította, hogy a kkv-k minden eddiginél jobban részt vesznek a digitális kereskedelemben, de az Eurobarométer 2020. szeptemberi felmérésének adatai azt mutatják, hogy csupán 4 %-uk értékesíti áruit online más tagállamok fogyasztóinak (5);

24.

örvendetesnek tartja, hogy a javaslatok elő kívánják mozdítani Európában a versenyképes, élénk és reziliens ipart és innovációt, valamint hangsúlyozza ennek jelentőségét a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, amelyek finanszírozási és támogatási mechanizmusokon keresztül támogatják a helyi szereplőket;

25.

azt reméli, hogy a jelenlegi javaslatok gyökeres változást hoznak a szolgáltatások tekintetében, többek között a vállalatalapítást, az adóbevallást, a közbeszerzésekben való részvételt, az elektronikus azonosítót és a digitális aláírásokat illetően;

26.

megjegyzi, hogy sok kisebb szereplő függ a kereskedelmi ügyletek online platformjainak ökoszisztémájától, valamint a Covid19-világjárvány miatt a kisebb vállalkozások még inkább az online platformok ökoszisztémájára vannak utalva, hogy elérjék az üzleti felhasználókat és a fogyasztókat;

27.

kéri az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslataiban jobban vegye figyelembe, hogy regionális szinten eltérő mértékben megy végbe a digitális transzformáció. Ezzel kapcsolatban a digitális transzformációra vonatkozó szilárd, mégis rugalmas innovatív stratégiák kidolgozása érdekében együttműködik az érintett intézményekkel és tudásközpontokkal, amelyek segítenek megismerni a nemzeti és regionális szintű mozgatórugók mögött meghúzódó összetett körülményeket. Ezek a stratégiák csökkenteni fogják a tagállamok és régiók közötti, azonosított egyenlőtlenségeket, valamint az elszigetelt, vidéki, perem- és városi területek közötti szakadékot;

28.

az európai gazdasági helyreállítás kontextusában a digitális kohéziót, valamint a környezeti és éghajlat-politikai kohéziót az EU-Szerződésben rögzített gazdasági, társadalmi és területi kohézió elengedhetetlen kiegészítő dimenzióinak tartja, és a fenntarthatóbb gazdasági modellekkel kapcsolatos változások fényében szorgalmazza, hogy ezeket még inkább alapvető értékként ismerjék el;

29.

úgy véli, hogy meg kell előzni az infrastruktúra hiányából, valamint a számítástechnikai jártasság és készségek hiányából fakadó „kettős digitális szakadékot”. Azokon a területeken, ahol a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította az egyenlőtlenségeket, sürgősen támogatni kell a polgárokat, a vállalkozásokat – különösen a hagyományos kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat – és az állami szektort érintő kapacitásépítést;

Az újságírásra és a médiára gyakorolt hatások

30.

úgy véli, hogy alaposan meg kell vizsgálni a fizetett hírtartalmakon belüli reklámok finanszírozását; a szabályozási változások jelentős hatással lehetnek a hírszolgáltatók életképes üzleti modelljeinek jövőjére, ezért az RB kéri, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a médiapluralizmusra;

31.

felhívja a figyelmet a maximális egyértelműség és jogalkotási kohézió fontosságára, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánt következmények; hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálynak horizontális keretet kell tartalmaznia, ami különösen fontos az ágazatspecifikus jogszabályok szempontjából, ideértve például a szerzői jogi jogsértéseket, a terrorista tartalmakat, a gyermekpornográfiát vagy a jogellenes gyűlöletbeszédet és a jogellenes termékeket; úgy véli, hogy elvben a szerzői jogi irányelvet (6), az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet (7) és az általános adatvédelmi rendeletet a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal és a digitális piacokról szóló jogszabállyal szemben különös szabálynak kell tekinteni;

32.

megállapítja, hogy a kulturális identitás figyelembevétele és a pluralizmus védelme, a gyűlöletbeszéd elleni hatékony küzdelem és – az offline-hoz hasonlóan – a káros online tájékoztatás elleni fellépés érdekében nemzeti vagy szubnacionális szinten, a jogi hatáskörök megoszlásától függően fenn kell tartani a média- és információs piacokkal kapcsolatos hatásköröket és eszközöket. A tagállamok illetékes hatóságainak továbbra is jogosultnak kell lenniük arra, hogy a jogos érdekek érvényesítése érdekében szigorúbb jogszabályokat tartsanak fenn vagy állapítsanak meg;

Szubszidiaritás

33.

úgy véli, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a belső piac működését biztosító intézkedések meghozataláról rendelkező 114. cikkén alapuló két javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. Az egységes piac széttagoltságának megelőzése érdekében a határokon átnyúló szolgáltatások esetében harmonizált feltételekre van szükség, amelyeket uniós szinten a digitális szolgáltatások kapcsán bevezetett, hatóságok közötti összehangolt felügyeleti és együttműködési mechanizmusok garantálhatnak;

34.

megállapítja, hogy az ilyen intézkedések az Unión belüli koherencia elérését szolgálják, valamint elegendőek ahhoz, hogy a harmadik országbeli szolgáltatókat arra kényszerítsék, hogy az általános adatvédelmi rendelet mintájára az EU-n belül a fogyasztói érdekekkel foglalkozó jogi képviselőt jelöljenek ki;

35.

hangsúlyozza, hogy az európai szabályozásnak mindig figyelembe kell vennie a helyi és regionális önkormányzás elsődleges jogban biztosított garanciáját, amelyet az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése rögzít;

A javaslatok alól mentesülő területek: adózás és munkafeltételek

36.

kiemeli, hogy a két rendelet nem foglalkozik közvetlenül a digitális szolgáltatásokra kivetett helyi adókkal, például az idegenforgalmi adókkal;

37.

úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatokat tágabb szakpolitikai összefüggésben is figyelembe kell venni. Ez magában foglalja a digitális gazdaság méltányos adóztatását, például naprakésszé tett adószabályokkal, figyelembe véve, hogy a digitalizált vállalatok és üzleti modelljeik fizikai jelenlét nélkül folytathatnak üzleti tevékenységet egy joghatóság területén. E tekintetben emlékeztet arra, hogy el kell ismerni a végfelhasználók szerepét a vállalatok értékteremtésében. Ezért támogatja az Európai Parlament Európai Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy 2021 júniusáig terjesszen elő javaslatokat annak érdekében, hogy egyértelműbbé és egységesebbé tegye valamennyi szereplő – köztük az EU-n kívül letelepedett szereplők – digitális üzleti tevékenységeinek adóztatását. Ezt a reformot egy szélesebb körű nemzetközi keretben, és különösen a G20-ak/OECD inkluzív keretrendszerében kell szemlélni és végrehajtani. Hangsúlyozza, hogy fontos megerősíteni az egyenlő versenyfeltételeket a hagyományos és digitális szolgáltatások nyújtói számára az EU-ban, biztosítva, hogy az adózási szabályok megfeleljenek a modern világgazdaság realitásainak, és hogy megvédjék Európa versenyképességét és vonzerejét a beáramló befektetések számára;

38.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság 2021-ben várhatóan egy, a platform-munkavállalók munkafeltételeire vonatkozó külön jogalkotási javaslatot is be fog nyújtani, és rámutat, hogy az RB kiemelte a helyi és regionális szabályozási kihívásokat és a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos problémákat (8), különösen azokat, amelyek a Covid19-világjárvány miatt merülnek fel (9);

39.

várakozással tekint az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal azzal a céllal folytatandó együttműködés elé, hogy az online szolgáltatásokra adott szabályozási válaszok európai keretrendszerét tovább finomítsák, mégpedig úgy, hogy kihasználják az európai innováció fokozásával és az induló innovatív vállalkozások növekedésével, bővülésével és felvirágoztatásával kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor reflektorfénybe helyezik Európa nyitott és versenyképes kereskedelmét, amely mindig is ösztönözte a növekedést.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 30-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(1) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(1) Az RB véleménye: A megosztásalapú gazdasággal kapcsolatos szabályozói válaszlépések európai kerete, előadó: Peter Florianschütz (AT/PES). ECON-VI/048. sz. ügyirat.

(2) A Bundesnetzagentur (a villamos energiáért, a gázért, a távközlésért, a postáért és a vasútért felelős német Szövetségi Hálózati Ügynökség) 2020. októberi felméréséből az derül ki, hogy a kkv-k nagymértékben függnek az online platformoktól, különösen a forgalmazás és az értékesítés terén. Bundesnetzagentur – Interim results – public consultation on digital platforms.

(4) Az RB véleménye: Az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia és az európai adatstratégia, előadó: Mark Weinmeister (DE/EPP). ECON-VII/004. sz. ügyirat.

(5) Az Eurobarométer 486. sz. gyorsfelmérése, amelyre az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó, 2020. december 9-i általános ajánlásaiban hivatkozik: A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – AZ EUROCHAMBRES AJÁNLÁSAI.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(8) Az RB véleménye: Platformalapú munkavégzés – szabályozási kihívások helyi és regionális szinten, előadó: Dimitrios Birmpas. SEDEC-VI/051. sz. ügyirat.

(9) Az RB véleménye: Az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia és az európai adatstratégia, előadó: Mark Weinmeister (DE/EPP). ECON-VII/004. sz. ügyirat.