A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A vasút európai éve (2021)

(2020/C 440/25)

Előadó:

Jarosław Piotr STAWIARSKI (PL/ECR) Lublin (Lubelskie) vajdaság elnöke

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a vasút európai évéről (2021)

COM(2020) 78 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Unió peremterületeinek a fő közlekedési útvonalakkal való összekapcsolása révén a vasúti ágazat hozzájárul a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz.	Az Unió peremterületeinek a fő közlekedési útvonalakkal való összekapcsolása révén a vasúti ágazat – mind helyi és regionális közszolgáltatásként, mind kapacitásszolgáltatásként és távolsági utas- és áruszállítási szolgáltatásként – hozzájárul a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz .

Indokolás

A kohézióhoz való hozzájárulás hangsúlyozásakor azonosítani kell a különböző vasúti modelleket annak érdekében, hogy egyértelművé tegyük mindezek hozzájárulását a kitűzött célhoz.

2. módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

kezdeményezések és rendezvények párbeszéd előmozdítására, a tudatosság növelésére és a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok arra irányuló szerepvállalásának elősegítésére, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközeként több embert és árut vonzzanak a vasút felé, többféle csatornán és eszközön keresztül, ideértve a tagállamokban megrendezett eseményeket is , valamint a vasúthoz való hozzáférést különleges ajánlatok, kedvezmények és promóciók révén megkönnyítő új kereskedelempolitikákat, kiemelt figyelmet fordítva a különleges csoportokra és közösségekre ;

Indokolás

Annak érdekében, hogy új felhasználókat vonzzunk a vasúti közlekedésbe, alapvető fontosságú az e közlekedési eszközhöz való hozzáférés megkönnyítése új árképzési politikák, különleges ajánlatok és kedvezmények révén, különösen a közszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggésben.

3. módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az európai évben való részvétel nemzeti szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. A tagállamok ebből a célból nemzeti koordinátorokat jelölnek ki. A nemzeti koordinátoroknak biztosítaniuk kell a releváns tevékenységek nemzeti szintű koordinálását , gondolva itt a vasúti közlekedés előmozdítására is, amelyről az egyes tagállamok különböző regionális önkormányzatai gondoskodhatnak .

Indokolás

A vasút európai éve hatékony tagállami megvalósításának biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy ebbe a projektbe bevonják a regionális hatóságokat, és hogy ne csak központi, hanem – különösen – regionális szinten is előmozdítsák a vasúti közlekedést.

4. módosítás

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1) A Bizottság rendszeresen összehívja a nemzeti koordinátorok ülését az európai év lebonyolításának koordinálása érdekében. Az ülések egyben az európai év nemzeti és uniós szintű végrehajtására vonatkozó információk cseréjére is szolgálnak; az Európai Parlamentet képviselő személyek megfigyelőként vehetnek részt ezeken az üléseken.	(1) A Bizottság rendszeresen összehívja a nemzeti koordinátorok ülését az európai év lebonyolításának koordinálása érdekében. Az ülések egyben az európai év nemzeti és uniós szintű végrehajtására vonatkozó információk cseréjére is szolgálnak; az Európai Parlamentet és a Régiók Európai Bizottságát képviselő személyek megfigyelőként vehetnek részt ezeken az üléseken.
(2) Az európai év uniós szintű koordinációja a vasúti közlekedés területén projekteket finanszírozó vagy vasúti dimenzióval rendelkező különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák teremtése céljából transzverzális megközelítést alkalmaz.	(2) Az európai év uniós szintű koordinációja a vasúti közlekedés területén projekteket finanszírozó vagy vasúti dimenzióval rendelkező különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák teremtése céljából transzverzális megközelítést alkalmaz.
(3) A Bizottság rendszeresen összehívja az érdekelt feleket és a vasúti közlekedés területén tevékeny szervezetek vagy testületek – köztük a meglévő transznacionális hálózatok és az érintett nem kormányzati szervezetek, valamint ifjúsági szervezetek és közösségek – képviselőit, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.	(3) A Bizottság rendszeresen összehívja az érdekelt feleket és a vasúti közlekedés területén tevékeny szervezetek vagy testületek – köztük a meglévő transznacionális hálózatok és az érintett nem kormányzati szervezetek, valamint ifjúsági szervezetek és közösségek – képviselőit, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.
Amennyiben azt a költségvetés lehetővé teszi, a Bizottság ajánlattételi felhívásokat és projekteket szervezhet, amelyek az év célkitűzéseinek eléréséhez való kiemelkedő hozzájárulásuk alapján támogatásban részesülhetnek.	Amennyiben azt a költségvetés lehetővé teszi, a Bizottság ajánlattételi felhívásokat és projekteket szervezhet, amelyek az év célkitűzéseinek eléréséhez való kiemelkedő hozzájárulásuk alapján támogatásban részesülhetnek. Az uniós támogatásban részesülő projektek kiválasztásánál figyelembe kell venni a földrajzi egyensúlyt.

Indokolás

Elengedhetetlen az RB részvétele a koordinátorok ülésein, mivel az önkormányzatok fontos szerepet játszanak a regionális és helyi vasúti közlekedés fejlesztésében. A vasút európai éve keretében megvalósuló projektek pénzügyi támogatásának kiegyensúlyozottnak kell lennie, ezért fontos a földrajzi kritériumra vonatkozó javaslat.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A. A VASÚT SZEREPE ÉS HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI RÉGIÓK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉHEZ, A FENNTARTHATÓ MOBILITÁSHOZ, VALAMINT AZ EURÓPAI ZÖLD MEGÁLLAPODÁSBAN ÉS A KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁBAN MEGHATÁROZOTT ÉGHAJLAT-POLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

üdvözli a vasút európai évére (2021) vonatkozó javaslatot, amely a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok körében projektek, viták, rendezvények, kiállítások és kezdeményezések révén Európa-szerte népszerűsíteni hivatott a vasutat mint vonzó és környezeti szempontból fenntartható európai közlekedési módot;

megállapítja, hogy a vasút európai évéről szóló határozat céljait összehangolták az európai zöld megállapodásról szóló európai bizottsági közleményben a vasúti közlekedés előmozdítására vonatkozó rendelkezésekkel, különös tekintettel a fenntartható és intelligens mobilitásra és a klímasemleges EU céljának 2050-ig történő elérésére;

megjegyzi, hogy a vasút az egyik legfenntarthatóbb, legenergiahatékonyabb és legbiztonságosabb közlekedési mód, és mint ilyen fontos szerepet fog játszani a jövőbeli európai mobilitási rendszerben;

felhívja a figyelmet, hogy a vasút hatszor olyan energiahatékony, mint a közúti közlekedés, és kilencszer kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a közúti teherforgalom és a légi személyszállítás;

megjegyzi, hogy a vasút mint az EU-ban leginkább klímasemleges közlekedési mód számára külön fenntartható mobilitási stratégia készült annak érdekében, hogy 2050-re lehetővé váljon a teljes mértékben kibocsátásmentes működés;

emlékeztet arra, hogy „a szennyező fizet” elvvel összhangban minden közlekedési módnak hozzá kell járulnia az általa generált külső költségekhez. E tekintetben arra kéri az EU Tanácsának német elnökségét, hogy gyorsítsa fel az euromatricával kapcsolatos kérdésekről szóló megbeszéléseket annak érdekében, hogy a következő hónapokban olyan általános megközelítést lehessen elfogadni, amely az Európai Parlamenttel folytatott háromoldalú egyeztetések során lehetővé teszi a közúti szállításról a vasúti szállításra való átállás előmozdítását;

hangsúlyozza, hogy a vasúti ágazat az európai gazdasághoz és az európai egységes piac kiteljesítéséhez is jelentős mértékben hozzájárul;

rámutat továbbá arra, hogy a vasútra történő modális váltás célkitűzései nem érhetők el kizárólag a vasúti ágazaton belüli PULL-intézkedésekkel. A fosszilis közlekedést érintő PUSH-intézkedésekre is szükség lesz az Európai Bizottság által a zöld megállapodás keretében kitűzött célok eléréséhez;

megállapítja, hogy a vasúti ágazatban a szolgáltatások javítása érdekében tett erőfeszítéseknek köszönhetően az utasok egyre elégedettebbek (1);

10.

rámutat, hogy a városi életmód terjedése világszerte hatalmas kihívást fog jelenteni. Ezért új mobilitási paradigmákat kell létrehozni. Még sok évet vesz igénybe, amíg teljességgel átállunk az elektromos és automatizált járművekre, de tekintettel az éghajlatváltozás jelentette problémákra, a vasúti ágazatot már most támogatni kell;

11.

hangsúlyozza, hogy a vasúti árufuvarozási folyosókra és átrakodási terminálokra irányuló beruházások hozzájárulnak az EU területi kohéziójának erősítéséhez, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem fejlesztéséhez, a gazdasági fejlődéshez és a foglalkoztatáshoz;

12.

az (EU) 1315/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (TEN-T) tervezett felülvizsgálatára való tekintettel szorgalmazza, hogy az uniós intézmények továbbra is támogassák ennek a hálózatnak a fejlesztését, és ahol csak szükséges, fektessenek be új folyosókba az Európai Unióban, különösen a kevésbé fejlett vasúti infrastruktúrával rendelkező régiókban. Jó példa az európai hozzáadott értéket felmutató folyosókra az Amber Corridor (Borostyán-folyosó) és a Rail Baltica;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 2014 és 2016 között a vasútra irányuló beruházások 264 milliárd EUR összegű GDP-t generáltak. Az eszköz keretében az uniós törzshálózati folyosókra irányított beruházásoktól további előnyök várhatók, így 2030-ig 1,8 %-kal növekedhet a GDP és modális váltásra kerülhet sor, amely lehetővé teszi a külső költségek csökkentését;

14.

felhívja a figyelmet az európai nagy sebességű vasúti szolgáltatások sikerére és arra a lehetőségre, hogy ezek a szolgáltatások a 800–1 000 km-es távolságokon a légi közlekedési hálózat helyébe lépjenek. Ösztönzi a nagy sebességű vasúti infrastruktúra továbbfejlesztését, különösen Közép-Európában, Kelet-Európában és az északi országokban, javítva ezzel az európai közlekedési hálózat összekapcsoltságát, ami pedig előmozdítja az EU versenyképességét, hozzáférhetőségét és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérését;

15.

megállapítja, hogy a Covid19-válság megerősítette, hogy az európai vasúti közlekedési rendszert nagyfokú ellenálló képesség és stabilitás jellemzi, amely lehetővé tette az akadálytalan területi kohéziót, különösen a régiók között, a betegek és az alapvető áruk szállításának köszönhetően;

16.

megjegyzi, hogy a különböző európai országok között különbségek vannak az infrastruktúra fejlettsége és minősége terén, és üdvözli, hogy az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a költségvetésének jelentős részét már most is egy koherens, az egész EU-ra kiterjedő stratégiára fordítja, amellyel csökkenteni lehet a tagállamok között a vasúti rendszerek működése tekintetében fennálló különbségeket;

17.

úgy véli, hogy az uniós döntéshozóknak a világjárványt követő gazdasági helyreállítás időszakát fel kellene használniuk arra, hogy jobban odafigyeljenek a környezetbarát közlekedési módokra, amilyen például a vasút. A jövőbeli uniós közlekedési stratégiáknak és beruházási terveknek tükrözniük kell ezt az új irányt.

B. AZ EURÓPAI VASÚTI KÖZLEKEDÉS ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK – A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA AJÁNLÁSAI A VASÚT NÉPSZERŰSÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

18.

megjegyzi, hogy a 2011. évi közlekedéspolitikai fehér könyv jelentős modális váltást szorgalmazott a vasút javára. Sajnálja, hogy ezeket a célokat nem sikerült elérni, és hogy a közlekedési ágazat egésze folyamatosan növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását;

19.

arra kéri az uniós intézményeket és a nemzeti kormányokat, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a különböző közlekedési módok közötti versenyfeltételek összehangolása érdekében, többek között a kedvezőtlen környezeti következmények figyelembevétele és az adózás összehangolása révén, valamint hogy következetesen támogassák a vasutat. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Régiók Európai Bizottsága támogatta a „Fairosene” elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a repülőgép-üzemanyagok megadóztatását szorgalmazza;

Az uniós éghajlat-politikai célok teljesítése

20.

ismételten kéri (3) a 2006/112/EK tanácsi irányelv (4) által meghatározott jelenlegi héamentességek eltörlését, amelyek alapján a határokon átnyúló légi közlekedés tekintetében valamennyi tagállam héamentességet alkalmaz, a határokon átnyúló vasúti közlekedés tekintetében azonban nem;

21.

szorgalmazza, hogy az uniós intézmények és kormányok erősítsék meg az éghajlatváltozás elleni stratégiai együttműködést, és ennek érdekében sürgősen támogassák az intézkedéseket többek között az alábbi területeken:

—	a külső költségek teljeskörű internalizálására vonatkozó elv alkalmazása a közlekedésben, a közlekedés valamennyi formája tekintetében egyenlő és biztonságos normák biztosítása mellett,

—	a vasútnak mint az EU-n belüli fenntartható mobilitás csomópontjának elismerése mind az utasforgalomban, mind a teherszállításban (a tagállami miniszterek grazi nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásával összhangban),

—	a vasúthálózat villamosításának és korszerűsítésének további támogatása,

—

a vasútra való modális váltás támogatása, gondolva itt különösen a helyi érdekű és regionális vasúti személyszállításra és a legfeljebb 1 000 km-es utazásokra, valamint olyan, vasúti árufuvarozással kapcsolatos támogatási és finanszírozási programok végrehajtására, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU-ban 2030-ra a jelenlegi 17 %-ról legalább 30 %-ra emelkedjen a vasút részaránya a közlekedésben,

—	a Shift2Rail keretében végzett munkák áttekintése, és a vasúti ágazatban a kutatás, a fejlesztés és az innováció nagyobb mértékű támogatása, többek között az Európai horizont keretprogram intézkedései révén;

Az uniós közlekedéspolitika célkitűzéseinek megvalósítása

22.

úgy véli, hogy az EU TEN-T politikája elengedhetetlen eszköz az Unió (és a harmadik országok) számára fontos multimodális közlekedési projektek összehangolására, és hozzájárul a határokon átnyúló és regionális infrastruktúra fejlesztéséhez;

23.

felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a törzshálózatra és az átfogó TEN-T vasúthálózatra irányuló beruházások között nincs komplementaritás, és fontosnak tartja, hogy elegendő finanszírozásra számíthasson az átfogó hálózat is;

24.

hangsúlyozza, hogy a közlekedéspolitikának nemcsak a hálózatokat új vasútvonalakkal bővítő projektekre kell összpontosítania, hanem a meglévő vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és teljesítményének javítására is. E folyamat során a pályákhoz való hozzáférés elsődleges jogait az éghajlati hatékonyságnak és az intézkedések közúti forgalmi torlódások elkerülésére gyakorolt hatásainak megfelelően kell kialakítani;

25.

szorgalmazza a vasúti infrastruktúrára irányuló elengedhetetlen közberuházások átfogó támogatását, valamint a vasút lehetőségeinek és szerepének kiaknázását az európai gazdaság Covid19-válságból való kilábalása érdekében;

26.

felhívja a figyelmet, hogy a városi vasúti csomópontok nincsenek kellőképpen integrálva a TEN-T hálózatba, és a vasúti infrastruktúra végpontjain is sok még a teendő. Ajánlja, hogy fenntartható közlekedési tervek és stratégiák kidolgozása révén a vasút kerüljön egy olyan rendszer középpontjába, amely integrálja a regionális és városi közlekedés különböző formáit;

27.

ösztönzi a vasútállomások mint hatékony multimodális kapcsolódási pontok szerepének megerősítését a városi és elővárosi mobilitásban, összekapcsolva és integrálva a vasúti rendszereket más közlekedési módokkal és a megosztásalapú városi rendszerekkel (pl. a közbringarendszerrel);

28.

felhívja a figyelmet arra, hogy az utasoknak, köztük a csökkent mozgásképességű személyeknek megfelelő szintű védelmet kell nyújtani. A jövőbeli jogalkotási megoldásokban meg kell határozni azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek lehetővé teszik az ágazat számára kötelezettségvállalásainak teljesítését;

29.

arra kéri továbbá az uniós intézményeket, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztése, illetve kiépítése során alkalmazzanak szélesebb körű megközelítést a másodlagos vasúti hálózatok, valamint a kiegészítő infrastruktúrák (pl. terminálok) támogatása és fejlesztése tekintetében, és ennek megfelelően igazítsák vagy bővítsék ki a támogatási eszközöket;

Beruházási és finanszírozási igények, a vasúti ágazat versenyképességének erősítése

30.

felhívja a figyelmet a vasutak jelentős beruházási igényeire, különösen regionális szinten. A versenyképesség megőrzéséhez a vasúti ágazatnak hozzá kell férnie azokhoz az uniós eszközökhöz, amelyekből társfinanszírozhatók az infrastrukturális projektek, a gördülőállományra irányuló beruházások, az innováció, a digitalizáció és a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos intézkedések, különösen azokban az országokban, amelyekben kevésbé fejlett a vasúti szolgáltatási ágazat;

31.

kéri, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a tagállami költségvetések biztosítsák, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a vasúti beruházási igények fedezésére. Megjegyzi, hogy a közép- és kelet-európai országok a gördülőállomány elavulásából vagy hiányából adódó problémákkal küzdenek. A vasutak versenyképességének növeléséhez elengedhetetlenek a beruházások;

32.

a vasúti ágazat pénzügyi kihívásaira és ambiciózus fejlesztési célkitűzéseire való tekintettel a kohéziós szabályok enyhítését kéri, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap keretében kellően növelni lehessen a vasúti beruházásokat támogató alapok finanszírozását. Kéri továbbá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének növelését az európai közlekedési rendszer zöld átállásához való hozzájárulás érdekében;

33.

ajánlja, hogy mérlegeljék egy, a fenntartható közlekedés hosszú távú uniós finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozását. Ezt a mechanizmust – a „szennyező fizet” elvvel összhangban – többek között a kevésbé környezetbarát közlekedési módokból származó forrásokkal lehetne finanszírozni;

34.

fontosnak tartja, hogy a vasúti beruházások uniós finanszírozása továbbra is elsősorban támogatások formájában valósuljon meg. Az infrastrukturális projektek többsége nem termel elegendő bevételt – általában az összes beruházási költségnek mindössze 10–20 %-át fedezik. Ugyanakkor ezek a projektek jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel járnak;

35.

rámutat, mennyire fontosak a városi vasúti csomópontok kapacitásának növelésére és a több régió mobilitásának gerincét jelentő vasúti közlekedésre irányuló beruházások. A vasút erősíti az EU területi kohézióját, egyúttal megelőzi a közlekedési vonatkozású kirekesztést;

36.

kiemelten fontosnak tartja az olyan projekteket, amelyek előmozdítják a valamennyi felhasználó, köztük az idősek és a csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető, határok nélküli mobilitást;

37.

felhívja a figyelmet arra, hogy ha még hatékonyabb és versenyképesebb vasúti közlekedésre törekszünk, elengedhetetlenek a digitalizációra és a vasút automatizálására irányuló beruházások;

38.

megjegyzi, hogy társfinanszírozást kell biztosítani az eltérő nyomtávú országokkal való összeköttetések javítását célzó, már meglévő innovatív megoldások megvalósításához (ilyen például a SUW 2000 automatikus nyomtávváltó), ami elősegíti a harmadik országokkal való összeköttetések javítását.

C. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA AJÁNLÁSAI A VASÚTI KÖZLEKEDÉS HATÉKONY TÁMOGATÁSÁRÓL A VASÚT EURÓPAI ÉVÉNEK (2021) KERETÉBEN

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

39.

kéri, hogy az uniós intézmények, valamint a tagállamok és a regionális önkormányzatok a vasút európai évének célkitűzéseivel összhangban hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a vasutat mint környezetbarát, innovatív és biztonságos közlekedési módot népszerűsítik. A vasúti ágazattal és a vasutas szervezetekkel együttműködve az alábbiak megszervezésére és népszerűsítésére kerülhetne sor:

—	a politikai, gazdasági és társadalmi vitát élénkítő kezdeményezések, kiállítások és rendezvények a vasútforgalom uniós közlekedési és gazdasági rendszerben betöltött fontos szerepének kiemelése érdekében (többek között a TRAKO 2021 nemzetközi vasúti szakkiállítás Gdańskban),

—	tájékoztató és oktató kampányok a vasúti közlekedés szerepéről és hozzáadott értékéről, valamint kezdeményezések, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy a maguk részéről is járuljanak hozzá a fenntartható közlekedés céljának eléréséhez,

—	a regionális és helyi önkormányzatok, a vasúttársaságok és az uniós intézmények képviselői közötti tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréje a vasúti közlekedés előmozdítása érdekében;

40.

fontosnak tartja, hogy megerősítse a vasút részarányát és szerepét a tömegközlekedésben, és gazdasági és társadalmi szempontból is vonzóbbá tegye a vasutat. A vasút klímasemlegességének előmozdításán túl érdemes erősíteni és kiemelni az ebben az ágazatban végzett munka vonzerejét, mivel a vasúti szakmákban mélyül a nemzedékek közötti szakadék, és sok a változás. Ezért az RB elsősorban:

—

szorgalmazza, hogy a tagállamok és a regionális önkormányzatok mozdítsák elő a vasutas szakmák oktatását, és a felsőoktatási intézményekben indítsanak megfelelő tanfolyamokat és szakirányú képzéseket, amelyek tükrözik a piaci igényeket, különösen a mérnöki, automatizálási, jelzéstechnikai és egyéb szakterületeken,

—	arra ösztönzi a vasúttársaságokat, hogy kínáljanak további képzéseket a vasúti ágazatban végzett munka vonzerejének növelése érdekében,

—	ajánlja, hogy a vasúttársaságok és az oktatási intézmények a regionális önkormányzatok és a tagállamok támogatásával szervezzenek vasúti témájú tanulmányi versenyeket a diákok számára,

—

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság tartsa meg és bővítse a #DiscoverEU programot. Az RB javasolja továbbá egy olyan közös kezdeményezés elindítását, amely összekapcsolja ezt a programot a vasúti ágazattal. Ennek célja az lenne, hogy a fiatalok Interrail-utazásait egy olyan rendezvénysorozat kísérje, amely a városokban és régiókban a kulturális értéket képviselő helyi vasútállomásokra, illetve különféle szakmai látogatásokra helyezné a hangsúlyt, így bővítve a fiatalok ismereteit a vasútról,

—	üdvözli a vasúti ágazat részvételét a 2021. évi Europalia nemzetközi művészeti fesztiválon, amelynek középpontjában a vasút művészetekre gyakorolt hatása és különféle változások motorjaként betöltött szerepe áll majd;

41.

szükségesnek tartja a vasúti ágazat uniós és nemzeti szintű támogatását, a vasúti ágazat előtt álló kihívásokra való tekintettel is. Ezért az RB:

—	kéri a vasúti ágazatot, hogy új vasúti összeköttetések létrehozásával és a régiek helyreállításával növelje a fenntartható turizmushoz való hozzájárulását,

—	szorgalmazza, hogy a vasúti ágazat és az uniós tagállamok terjesszék ki az éjszakai vonatok és a személygépjárműveket is szállítani képes személyvonatok kínálatát,

—	kéri, hogy az Európai Bizottság a légi és egyéni közlekedés alternatívájaként vagy kiegészítéseként hozzon létre egy koherens európai nagy sebességű vasúti hálózatot, anélkül, hogy ez a regionális és teherszállítási vasúti infrastruktúra bővítésének kárára történne,

—	arra biztatja a vasutakat, hogy különféle alkalmazások és jegykiadó platformok fejlesztése révén folyamatosan javítsák a szolgáltatások digitalizálását és hozzáférhetőségét, és törekedjenek egy közös európai vasúti jegykiadó rendszer létrehozására,

—	támogatja a vasutak és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák a nemzetközi forgalom interoperabilitását,

—	kéri, hogy a tagállamok mozdítsák elő és finanszírozzák az áruszállítás közútról vasútra történő áthelyezésére irányuló programokat olyan új projektek létrehozása révén, amilyen például a „tiry na tory” [„sínre a kamiont”] (5), és osszák meg a modális váltással kapcsolatos bevált gyakorlataikat,

—

szorgalmazza, hogy a regionális önkormányzatok és a tagállamok dolgozzanak ki hosszú távú közlekedési terveket, amelyekben indokolt esetben vezető szerepet szánnak a vasútnak, és rámutat arra, hogy azért is elő kell mozdítani a vasúti közlekedést, mert ez kulcsfontosságú a félreeső és/vagy kevésbé fejlett régiók közlekedési vonatkozású kirekesztése jelentette probléma megoldásához. Azokban a régiókban, ahol nincs vasúti közlekedés, például a legkülső régiók esetében, az RB ajánlja az ilyen régiók helyzetének megfelelő alternatív mobilitási megoldások keresését,

—	kéri a regionális önkormányzatokat, hogy régiójuk kulturális örökségének részeként támogassák a még meglévő vasúttörténeti műemlékeket, múzeumokat és ipari parkokat,

—	ajánlja, hogy a helyi önkormányzatok a vasúttársaságokkal együttműködve mozdítsák elő és hajtsák végre a „háztól házig” szállító, koherens közlekedési megoldásokat, figyelembe véve a megosztásalapú gazdaság projektjeit is, amilyenek például a közbringarendszerek,

—

ajánlja, hogy a régiók és a vasutak indítsanak nagyszabású közös promóciós kampányokat a különböző kommunikációs és információs csatornák felhasználásával, és hívják fel a figyelmet arra, hogy a vasútállomások és a vasúti járművek kulturális értékeket hordoznak. Ezzel ismereteket közvetíthetnek és közelebb kerülhetnek az utasokhoz, és tudatosíthatják a nagyközönségben, hogy a vasút kulcsfontosságú közlekedési eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben,

—

szorgalmazza, hogy a tagállamok és a regionális hatóságok támogassák az intermodális terminálok építésére irányuló beruházásokat a vasútvonalak mentén és a harmadik országokkal közös határokon, illetve korszerűsítsék és tartsák karban a pályaudvarokat és vasútállomásokat, gondolva itt a bekötőutakra is, illetve parkolóhelyek kijelölésére és kialakítására azoknak, akik személyautóval közelítik meg a vasútállomást;

42.

felhívja a figyelmet arra, hogy elő kell mozdítani a vasút más megosztásalapú közlekedési eszközökkel (autómegosztás, közbringa) való integrációjához kötődő, multimodális közlekedésre irányuló kezdeményezéseket;

43.

fontosnak tartja, hogy a regionális és nemzeti szint támogassa a beruházásokat egyfelől a történelmi pályaudvarok korszerűsítésébe, mivel ezek az átépítési munkálatok a negatív környezeti hatások csökkentét is szolgálják, másfelől az új, innovatív állomásokba, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi követelményeket, főként a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban;

44.

ajánlja, hogy az európai bizottsági javaslatban (COM(2020) 78) előirányzott 8 millió eurós keretösszeget 12 millió euróra emeljék.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1) 463. Eurobarométer gyorsfelmérés az európaiak vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségéről (2018. január/február).

(2) HL L 348., 2013.12.20., 1. o.

(3) 2015/2347(INI)

(4) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(5) https://tirynatory.pl/