(1)

Az Unió 2021–2027 közötti kohéziós politikáját a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében meghatározó szabályozási keret azzal járul hozzá a Párizsi Megállapodás végrehajtásával és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításával kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez, hogy az uniós finanszírozást zöld célkitűzésekre összpontosítja. E rendelet az európai zöld megállapodásról szóló közleményben (a továbbiakban: európai zöld megállapodás) (11) meghatározott prioritások egyikét hajtja végre, és része a Fenntartható Európa beruházási tervnek (12), amely a kohéziós politika összefüggésében a méltányos átállási mechanizmus keretében nyújt célzott finanszírozást a fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyenértékű szén-dioxid-elnyeléssel való kompenzációja jellemezte klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás gazdasági és társadalmi hatásainak kezeléséhez.

(1)

Az Unió 2021–2027 közötti kohéziós politikáját a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében meghatározó szabályozási keret azzal járul hozzá a  globális hőmérséklet-emelkedés 1,5  oC alatt tartását kitűző Párizsi Megállapodás végrehajtásával, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításával és a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez, hogy az uniós finanszírozást zöld célkitűzésekre összpontosítja. E rendelet az európai zöld megállapodásról szóló közleményben (a továbbiakban: az európai zöld megállapodás) (11) meghatározott prioritások egyikét hajtja végre, és része a Fenntartható Európa beruházási tervnek (12), amely a kohéziós politika összefüggésében a méltányos átállási mechanizmus keretében nyújt célzott finanszírozást a fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyenértékű szén-dioxid-elnyeléssel való kompenzációja jellemezte klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás gazdasági , társadalmi és környezeti költségeinek kezeléséhez , figyelembe véve a Covid19-pandémia hatását .

(2)

A klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás az Unió egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése. Az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseiben jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban 2050-re klímasemleges legyen. Az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással szembeni küzdelem hosszú távon mindenki számára előnyös, középtávon pedig mindenki számára lehetőségeket és kihívásokat jelent, ugyanakkor a különböző tagállamok és régiók más-más kiindulópontról kezdik meg az átállást amellett, hogy eltérő reagálási képességgel rendelkeznek. Némelyek fejlettebbek, míg az átállás szélesebb körű társadalmi és gazdasági hatást gyakorol azokra a régiókra, amelyek nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban a széntől, a lignittől, a tőzegtől és az olajpalától – és a kibocsátásintenzív iparágaktól. Az adott helyzet nemcsak azzal a kockázattal jár, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés tekintetében az átállás Unió-szerte eltérő sebességgel zajlik, hanem azzal is, hogy a régiók között nő a társadalmi, gazdasági és területi kohézió céljai szempontjából káros egyenlőtlenség.

(2)

A klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás az Unió egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése. Az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseiben jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban 2050-re klímasemleges legyen. Az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással szembeni küzdelem hosszú távon mindenki számára előnyös, középtávon pedig mindenki számára lehetőségeket és kihívásokat jelent, ugyanakkor a különböző tagállamok és régiók más-más kiindulópontról kezdik meg az átállást amellett, hogy eltérő reagálási képességgel rendelkeznek. Némelyek fejlettebbek, míg az átállás szélesebb körű társadalmi, gazdasági és környezeti hatást gyakorol azokra a régiókra, amelyek nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban a széntől, a lignittől, az energetikai célú felhasználású tőzegtől és az olajpalától – és a kibocsátásintenzív iparágaktól. Az adott helyzet nemcsak azzal a kockázattal jár, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés tekintetében az átállás Unió-szerte eltérő sebességgel zajlik, hanem azzal is, hogy a régiók között – különösen a legkülső régiók, a távoli, a szigeti, a földrajzilag hátrányos helyzetű, valamint az elnéptelenedés demográfiai kihívásával küzdő területek esetében – nő a társadalmi, gazdasági és területi kohézió céljai szempontjából káros egyenlőtlenség.

(3)

A siker érdekében az átállásnak mindenki számára méltányosnak és társadalmilag elfogadhatónak kell lennie. Ezért az Uniónak és a tagállamoknak kezdettől fogva figyelembe kell venniük az átállás gazdasági és társadalmi következményeit, és a kedvezőtlen hatásokat az összes lehetséges eszköz alkalmazásával enyhíteniük kell. E tekintetben az uniós költségvetés fontos szerepet játszik.

(3)

A siker érdekében az átállásnak inkluzívnak, mindenki számára méltányosnak és társadalmilag elfogadhatónak kell lennie. Ezért az Uniónak, a tagállamoknak és régióiknak kezdettől fogva figyelembe kell venniük az átállás gazdasági , társadalmi és környezeti következményeit, és a kedvezőtlen hatásokat az összes lehetséges eszköz alkalmazásával enyhíteniük kell. E tekintetben az uniós költségvetés fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy senki ne maradjon le .

(4)

Az európai zöld megállapodásban és a Fenntartható Európa beruházási tervben foglaltaknak megfelelően a méltányos átállási mechanizmusnak ki kell egészítenie a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi kereten belüli egyéb fellépéseket. Hozzá kell járulnia az Unió klímasemlegességre való átállásából adódó társadalmi és gazdasági következmények kezeléséhez azáltal, hogy regionális szinten egyesíti az uniós költségvetés éghajlat-politikai és szociális célú ráfordításait.

(4)

Az európai zöld megállapodásban és a Fenntartható Európa beruházási tervben foglaltaknak megfelelően a méltányos átállási mechanizmusnak ki kell egészítenie a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi kereten belüli egyéb fellépéseket. Hozzá kell járulnia az Unió 2050-ig történő klímasemlegességre való átállásából adódó társadalmi , gazdasági és környezeti következmények kezeléséhez , különös tekintettel az átállási folyamatban érintett munkavállalókra, azáltal, hogy a fenntartható gazdaság, a zöld munkahelyek és a közegészségügy előmozdítása révén regionális szinten egyesíti az uniós költségvetés éghajlat-politikai és szociális célú ráfordításait.

(5)

Ez a rendelet létrehozza a Méltányos Átállást Támogató Alapot (a továbbiakban: MÁTA), amely a kohéziós politika keretében végrehajtott méltányos átállási mechanizmus egyik pillére. A MÁTA célja, hogy a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatása révén mérsékelje az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait. Egyedi célkitűzésével összhangban a MÁTA révén támogatásban részesülő fellépéseknek a helyi gazdaság diverzifikációjának és korszerűsítésének finanszírozásával és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív következmények mérséklésével közvetlenül hozzá kell járulniuk az átállás hatásának enyhítéséhez. Ezt tükrözi a MÁTA egyedi célkitűzése, amelyet az (EU) [új CPR] rendelet [4]. cikkében megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel azonos szinten, azokat kiegészítve határoznak meg.

(5)

Ez a rendelet létrehozza a Méltányos Átállást Támogató Alapot (a továbbiakban: MÁTA), amely a kohéziós politika keretében végrehajtott méltányos átállási mechanizmus egyik pillére. A MÁTA célja, hogy a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatása révén mérsékelje és kompenzálja az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait , és előmozdítsa a kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági átállást, amely visszaszorítja a társadalmi bizonytalanságot és az instabil üzleti környezetet . Egyedi célkitűzésével összhangban a MÁTA révén támogatásban részesülő fellépéseknek a helyi gazdaság diverzifikációjának és korszerűsítésének finanszírozásával , a természeti erőforrások regenerálásával, valamint a foglalkoztatásra és az életszínvonalra gyakorolt negatív következmények mérséklésével közvetlenül hozzá kell járulniuk az átállás hatásának enyhítéséhez. Ezt tükrözi a MÁTA egyedi célkitűzése, amelyet az (EU) …/… [új CPR] rendelet [4]. cikkében megállapított szakpolitikai célkitűzésekkel azonos szinten, azokat kiegészítve határoznak meg.

(6)

Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal, valamint az európai zöld megállapodásban javasolt fokozott uniós törekvéssel összhangban történő kezelése jelentőségére, a MÁTA-nak kulcsfontosságú hozzájárulást kell nyújtania az éghajlati szempontok érvényesítéséhez. A MÁTA saját forrásai kiegészítik azokat a beruházásokat, amelyek annak az átfogó célnak az eléréséhez szükségesek, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25  %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. Az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított források teljes mértékben hozzá fognak járulni e cél eléréséhez.

(6)

Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal, valamint az európai zöld megállapodásban javasolt fokozott uniós törekvéssel összhangban történő kezelése jelentőségére, a MÁTA-nak kulcsfontosságú hozzájárulást kell nyújtania az éghajlati és környezeti szempontok érvényesítéséhez. A MÁTA saját forrásai kiegészítik azokat a beruházásokat, amelyek annak az átfogó célnak az eléréséhez szükségesek, hogy az EU költségvetési kiadásainak 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. Az ERFA-ból és az ESZA+-ból önkéntesen átcsoportosított források teljes mértékben hozzá tudnak járulni e cél eléréséhez.

(7)

A MÁTA-ból származó forrásoknak ki kell egészíteniük a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló forrásokat.

(7)

A MÁTA-ból származó forrásoknak ki kell egészíteniük a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló forrásokat. A MÁTA létrehozása nem vezethet a kohéziós alapok csökkentéséhez vagy az azokból való kötelező átcsoportosításokhoz.

(8)

A klímasemleges gazdaságra való átállás az összes tagállamot kihívás elé állítja. Különösen nagy kihívást jelent majd azon tagállamok számára, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak fosszilis tüzelőanyagokra vagy a klímasemlegességre való áttérés nyomán fokozatosan megszüntetendő vagy átalakítandó kibocsátásintenzív ipari tevékenységekre, illetve amelyek nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel. A Méltányos Átállást Támogató Alapnak ennélfogva az összes tagállamra ki kell terjednie, ám pénzügyi eszközeit annak megfelelően kell elosztani, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek finanszírozni a klímasemlegességre való átállás kezeléséhez szükséges beruházásokat.

(8)

A klímasemleges gazdaságra való átállás az összes tagállamot kihívás elé állítja. Különösen nagy kihívást jelent majd azon tagállamok számára, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak – illetve a közelmúltig támaszkodtak – fosszilis tüzelőanyagokra vagy a klímasemlegességre való áttérés nyomán fokozatosan megszüntetendő vagy átalakítandó kibocsátásintenzív ipari tevékenységekre, illetve amelyek nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel. A Méltányos Átállást Támogató Alapnak ennélfogva az összes tagállamra ki kell terjednie, ám pénzügyi eszközeit a leginkább érintett területekre kell összpontosítani és annak megfelelően kell elosztani, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek finanszírozni a klímasemlegességre való átállás kezeléséhez szükséges beruházásokat , különös tekintettel a legkevésbé fejlett régiókra, a legkülső régiókra, a hegyvidéki régiókra, a szigetekre, a gyéren lakott, vidéki, távoli és földrajzilag hátrányos helyzetű területekre, amelyek kis népessége megnehezíti az energia klímasemlegességre való átállását, figyelembe véve az egyes tagállamok kiinduló helyzetét .

(9)

A MÁTA megfelelő pénzügyi keretének meghatározása érdekében a Bizottságnak objektív kritériumok alapján meg kell állapítania a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésén belül az egyes tagállamok rendelkezésére álló előirányzatok éves bontását.

(9)

A MÁTA megfelelő pénzügyi keretének meghatározása érdekében a Bizottságnak objektív kritériumok alapján meg kell állapítania a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésén belül az egyes tagállamok rendelkezésére álló előirányzatok éves bontását. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a városok és más települések közvetlenül hozzáférhessenek a MÁTA forrásaihoz, melyeket objektív szükségleteik alapján kell a rendelkezésükre bocsátani.

(10)

E rendelet azonosítja azokat a beruházástípusokat, amelyek kiadásaihoz a MÁTA támogatást nyújthat. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A beruházások listájának a zöld megállapodás céljainak figyelembevételével tartalmaznia kell a helyi gazdaságokat támogató és hosszú távon fenntartható beruházásokat. A finanszírozásban részesülő projekteknek hozzá kell járulniuk a klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átálláshoz. A hanyatló ágazatok – így a szén-, a lignit-, a tőzeg- és az olajpalaalapú energiatermelés vagy a szilárd fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével kapcsolatos tevékenységek – esetében a támogatást a tevékenység fokozatos megszüntetéséhez és a foglalkoztatási szint ennek megfelelő csökkentéséhez kell kötni. A kibocsátásintenzív ágazatok átalakítását illetően a támogatásnak a  foglalkoztatás fenntartása és növelése és a környezetkárosodás kiküszöbölése mellett a 2030-ra teljesítendő uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel és az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességével (13) összhangban jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező új technológiák, új eljárások vagy termékek bevezetése révén kell újfajta tevékenységeket előmozdítania. Különös figyelmet kell fordítani a fejlett és fenntartható technológiák, valamint a digitalizáció és a konnektivitás terén zajló innovációt és kutatást fokozó tevékenységekre, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó intézkedések hozzájárulnak a klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átálláshoz és segítenek mérsékelni annak kedvezőtlen mellékhatásait.

(10)

E rendelet azonosítja azokat a beruházástípusokat, amelyek kiadásaihoz a MÁTA támogatást nyújthat. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi és társadalmi kötelezettségvállalásainak és prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A beruházások listájának az európai zöld megállapodás és a szociális jogok európai pillére céljainak figyelembevételével előnyben kell részesítenie az embereket, közösségeket és helyi gazdaságokat támogató és hosszú távon fenntartható beruházásokat. A finanszírozásban részesülő projekteknek hozzá kell járulniuk a  fenntartható, klímasemleges , szennyezőanyag-mentes és körforgásos gazdaságra való fokozatos és teljes átálláshoz. A hanyatló ágazatok – így a szén-, a lignit-, a tőzeg- és az olajpalaalapú energiatermelés vagy a szilárd fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével kapcsolatos tevékenységek – esetében a támogatást a tevékenység fokozatos megszüntetéséhez és a foglalkoztatási szint ennek megfelelő csökkentéséhez kell kötni. A kibocsátásintenzív ágazatok átalakítását illetően a támogatásnak a  képzettséget igénylő munkavállalás fenntartása és növelése és a környezetkárosodás kiküszöbölése mellett a 2030-ra teljesítendő uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel és az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességével (13) összhangban jelentős kibocsátáscsökkentést eredményező új technológiák, új eljárások vagy termékek bevezetése révén kell újfajta tevékenységeket előmozdítania. Különös figyelmet kell fordítani a fejlett és fenntartható technológiák, valamint a digitalizáció , a konnektivitás és az intelligens és fenntartható mobilitás terén zajló innovációt és kutatást fokozó tevékenységekre, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó intézkedések hozzájárulnak a klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átálláshoz és segítenek mérsékelni annak kedvezőtlen mellékhatásait , figyelembe véve az egyes tagállamok gazdasági, társadalmi és energetikai jellemzőit. A kultúra, az oktatás és a közösségépítés fontosságát az átállási folyamatban többek között olyan tevékenységek támogatásával kell megvalósítani, amelyek a bányászati örökséggel foglalkoznak.

(11)

Az éghajlatvédelmi átállásnak leginkább kiszolgáltatott polgárok védelme érdekében a MÁTA-nak ki kell terjednie az érintett munkavállalók továbbképzésére és átképzésére azzal a céllal, hogy segítse őket az új foglalkoztatási lehetőségekhez való alkalmazkodásban, továbbá munkakeresési segítséget nyújtson az álláskeresőknek, és hozzájáruljon aktív munkaerőpiaci befogadásukhoz.

(11)

Az éghajlatvédelmi átállásnak leginkább kiszolgáltatott polgárok védelme érdekében a MÁTA-nak ki kell terjednie az érintett munkavállalók és álláskeresők – különösen a nők – továbbképzésére , átképzésére és képzésére azzal a céllal, hogy segítse őket az új foglalkoztatási lehetőségekhez való alkalmazkodásban, illetve hogy a zöld gazdaság céljaira alkalmas új képességeket sajátítsanak el, továbbá munkakeresési segítséget nyújtson az álláskeresőknek, és hozzájáruljon aktív munkaerőpiaci befogadásukhoz. A társadalmi kohézió előmozdításának a MÁTA keretében nyújtott támogatás vezérelvének kell lennie.

(12)

Az átállásban érintett területek gazdasági diverzifikációjának megkönnyítése érdekében a MÁTA-nak támogatnia kell a kkv-kba történő termelőberuházásokat. Termelőberuházás alatt olyan, a vállalkozások állóeszközbe vagy immateriális javakba való beruházások értendők, amelyek célja termékek és szolgáltatások előállítása, hozzájárulva ezzel a bruttó felhalmozáshoz és a foglalkoztatáshoz. A kkv-któl eltérő vállalkozások esetében csak akkor támogatható termelőberuházás, ha emellett a munkahelyek átállás következtében történő megszűnése jelentős számú munkahely létrehozásával vagy védelmével jár, és nem vezet székhelyáthelyezéshez, illetve nem annak az eredménye. A meglévő ipari létesítményekbe – többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekbe – történő beruházások abban az esetben engedélyezhetők, ha azok hozzájárulnak a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságra való átálláshoz, és jelentősen elmaradnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) alapján az ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékektől, továbbá jelentős számú munkahely védelmét eredményezik. Az ilyen beruházásokat ennek megfelelően indokolni kell a méltányos átállásra vonatkozó releváns területi tervben. A belső piac és a kohéziós politika integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak összhangban kell állnia az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal , különös tekintettel arra, hogy a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott támogatást olyan vállalkozásokra kell korlátozni, amelyek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában támogatott területként kijelölt területeken találhatóak .

(12)

Az átállásban érintett területek gazdasági diverzifikációjának megkönnyítése érdekében a MÁTA-nak támogatnia kell a kkv-kba történő termelőberuházásokat. Termelőberuházás alatt olyan, a vállalkozások állóeszközbe vagy immateriális javakba való beruházások értendők, amelyek célja termékek és szolgáltatások előállítása, hozzájárulva ezzel a bruttó felhalmozáshoz és a foglalkoztatáshoz. A kkv-któl eltérő vállalkozások esetében csak akkor támogatható termelőberuházás, ha emellett a munkahelyek átállás következtében történő megszűnése jelentős számú munkahely létrehozásával vagy védelmével jár, és nem vezet székhelyáthelyezéshez, illetve nem annak az eredménye. A meglévő ipari létesítményekbe – többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekbe – történő beruházások abban az esetben engedélyezhetők, ha azok hozzájárulnak a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságra való átálláshoz, és jelentősen elmaradnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) alapján az ingyenes kiosztásra vonatkozóan megállapított referenciaértékektől, továbbá jelentős számú munkahely teremtését és fenntartását eredményezik. Az ilyen beruházásokat ennek megfelelően indokolni kell a méltányos átállásra vonatkozó releváns területi tervben , fenntarthatónak kell lenniük, és adott esetben összhangban kell állniuk „a szennyező fizet” elvvel és „az energiahatékonyság az első” elvvel . A belső piac és a kohéziós politika integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak összhangban kell állnia az EUMSZ 107. és 108. cikkében az állami támogatásokra vonatkozóan lefektetett uniós szabályokkal.

(12a)

A MÁTA-n keresztül a kkv-któl eltérő vállalkozásokba történő termelőberuházások támogatását a(z) …/…/EU [CPR] rendelet 102. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kevésbé fejlett és átmeneti régiókra kell korlátozni.

(13)

A MÁTA forrásainak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésen belüli rugalmas programozása végett lehetővé kell tenni egy önálló MÁTA-program létrehozását vagy azt, hogy a MÁTA-forrásokat az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) vagy a Kohéziós Alap által támogatott valamely programon belüli egy vagy több külön prioritásként programozzák. Az (EU) [új CPR] rendelet 21a. cikkével összhangban a MÁTA forrásait meg kell erősíteni az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozással. Az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított összegeknek összhangban kell állniuk a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben rögzített művelettípusokkal.

(13)

A MÁTA forrásainak a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzésen belüli rugalmas programozása végett lehetővé kell tenni egy önálló MÁTA-program létrehozását vagy azt, hogy a MÁTA-forrásokat az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) vagy a Kohéziós Alap által támogatott valamely programon belüli egy vagy több külön prioritásként programozzák. Az (EU) …/… [új CPR] rendelet 21a. cikkével összhangban a MÁTA forrásai önkéntes alapon megerősíthetők az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozással. Az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított összegeknek összhangban kell állniuk a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben rögzített művelettípusokkal.

(14)

A MÁTA-támogatás feltételeként kell szabni a klímasemleges gazdaság megvalósítása érdekében az adott területen folytatott átállási folyamat hatékony végrehajtását. E tekintetben a tagállamoknak a releváns érdekelt felekkel együttműködésben és a Bizottság támogatása mellett méltányos területi átállásra vonatkozó terveket kell készíteniük, amelyben a nemzeti energia- és klímatervükkel összhangban részletesen ismertetik az átállás folyamatát. A Bizottság e célból létrehozza a méltányos átállási platformot, amely valamennyi érintett ágazat vonatkozásában lehetővé teszi a tapasztalatok, a tanulságok és a bevált módszerek két- és többoldalú cseréjét, melynek során a széntermelő régiók átalakításával foglalkozó meglévő platform tapasztalataira építenek.

(14)

A MÁTA-támogatás feltételeként kell szabni a klímasemleges gazdaság megvalósítása érdekében az adott területen folytatott átállási folyamat hatékony és mérhető végrehajtását. E tekintetben a tagállamoknak társadalmi párbeszéd keretében és a releváns érdekelt felekkel együttműködésben – összhangban az (EU) …/… [új CPR] rendelet 6. cikkében lefektetett partnerségi elvvel – és a Bizottság támogatása mellett méltányos területi átállásra vonatkozó terveket kell készíteniük, amelyben a nemzeti energia- és klímatervükkel összhangban – és adott esetben azon túlmutatóan – részletesen ismertetik az átállás folyamatát. A Bizottság e célból létrehozza a méltányos átállási platformot, amely valamennyi érintett ágazat vonatkozásában lehetővé teszi a tapasztalatok, a tanulságok és a bevált módszerek két- és többoldalú cseréjét, melynek során a széntermelő régiók átalakításával foglalkozó meglévő platform tapasztalataira építenek.

(15)

A méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben azonosítani kell a legkedvezőtlenebbül érintett területeket, ahova a MÁTA-támogatást összpontosítják, és be kell mutatni a klímasemleges gazdaság megvalósítása érdekében folytatandó konkrét fellépéseket, azaz a fosszilis tüzelőanyagok előállításában érintett létesítmények átalakítását vagy bezárását, illetve egyéb kibocsátásintenzív tevékenységek átalakítását. Pontosan meg kell határozni ezeket a területeket, amelyeknek a NUTS 3. szintű régióknak kell megfelelniük, illetve ezek részeit kell képezniük. A terveknek részletesen ismertetniük kell a szóban forgó területek kihívásait és szükségleteit , és oly módon kell azonosítaniuk a szükséges művelettípusokat, hogy az biztosítsa a klímasemlegességre való átállással és a zöld megállapodás célkitűzéseivel is összhangban álló, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdasági tevékenységek koherens kidolgozását. A MÁTA csak olyan beruházásokhoz nyújt pénzügyi támogatást, amelyek összhangban állnak az átállásra vonatkozó tervekkel. A méltányos átállásra vonatkozó területi terveknek a bizottság által jóváhagyott (az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból vagy a MÁTA-ból támogatott) programok részeit kell képezniük.

(15)

A méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben azonosítani kell a legkedvezőtlenebbül érintett területeket, ahova a MÁTA-támogatást összpontosítják, és be kell mutatni a  2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célokhoz és a klímasemleges gazdaság 2050-ig való megvalósítása érdekében folytatandó konkrét fellépéseket, azaz a fosszilis tüzelőanyagok előállításában érintett létesítmények átalakítását vagy bezárását, illetve egyéb kibocsátásintenzív tevékenységek átalakítását , fenntartva és kiterjesztve eközben az érintett területeken a foglalkoztatási lehetőségeket a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében. Figyelembe kell venni az olyan súlyosbító tényezőket, mint a munkanélküliségi ráta és az elnéptelenedési tendenciák . Pontosan meg kell határozni ezeket a területeket, amelyeknek a NUTS 3. szintű régióknak kell megfelelniük, illetve ezek részeit kell képezniük. A terveknek részletesen ismertetniük kell a szóban forgó területek kihívásait , szükségleteit és lehetőségeit , és oly módon kell azonosítaniuk a szükséges művelettípusokat, hogy az biztosítsa a klímasemlegességre való átállással és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel is összhangban álló, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdasági tevékenységek koherens kidolgozását. A MÁTA csak olyan beruházásokhoz nyújt pénzügyi támogatást, amelyek összhangban állnak az átállásra vonatkozó tervekkel. A méltányos átállásra vonatkozó területi terveknek a bizottság által jóváhagyott (az ERFA-ból, az ESZA+-ból, a Kohéziós Alapból vagy a MÁTA-ból támogatott) programok részeit kell képezniük.

(19)

E rendelet célkitűzéseit – azaz a klímasemleges gazdaságra való átállásuk során gazdasági és társadalmi átalakulásnak kitett területek támogatását – a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani. Ennek főbb okai egyrészt a különböző területek fejlettségi szintjében mutatkozó egyenlőtlenségek, a legkedvezőtlenebb helyzetű területek lemaradása, valamint a tagállamok és területek pénzügyi forrásainak korlátozott mértéke, másrészt pedig a megosztott irányítás alatt álló uniós alapokra kiterjedő koherens végrehajtási keret iránti igény. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

(19)

E rendelet célkitűzéseit – azaz a klímasemleges gazdaságra való átállásuk során gazdasági és társadalmi átalakulásnak kitett területek lakosságának, gazdaságának és környezetének támogatását – a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani. Ennek főbb okai egyrészt a különböző területek fejlettségi szintjében mutatkozó egyenlőtlenségek, a legkedvezőtlenebb helyzetű területek lemaradása, valamint a tagállamok és területek pénzügyi forrásainak korlátozott mértéke, másrészt pedig a megosztott irányítás alatt álló uniós alapokra kiterjedő és a magas szintű szociális és környezetvédelmi normáknak való megfelelést és a munkavállalói részvétel előmozdítását biztosító koherens végrehajtási keret iránti igény. Mivel e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

kkv-kba  – köztük induló innovatív vállalkozásokba – történő, gazdasági diverzifikációt és átalakulást eredményező termelőberuházások;

a)

mikrovállalkozásokba és kkv-kba  – köztük induló innovatív vállalkozásokba és a fenntartható idegenforgalomba  – történő, munkahelyteremtést, korszerűsítést, gazdasági diverzifikációt és átalakulást eredményező fenntartható termelőberuházások;

b)

új vállalkozásokat – köztük üzleti inkubátorházakat és konzultációs szolgáltatásokat – létrehozó beruházások;

b)

új vállalkozások létrehozására és a meglévők fejlesztésére irányuló – többek között üzleti inkubátorházak és konzultációs szolgáltatások révén megvalósuló –, munkahelyteremtést eredményező beruházások;

ba)

a szociális infrastruktúrára irányuló, munkahelyteremtést és gazdasági diverzifikációt eredményező beruházások;

c)

kutatási és innovációs tevékenységekbe való és a fejlett technológiák átadását előmozdító beruházások;

c)

kutatási és innovációs tevékenységekbe – többek között egyetemeken és állami kutatóintézetekben zajló tevékenységekbe – történő és a fejlett , piacképes technológiák átadását előmozdító beruházások;

d)

megfizethető tiszta energiát szolgáló technológiák és infrastruktúrák bevezetésére, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló beruházások;

d)

a megfizethető tiszta energiát és ezzel kapcsolatos rendszereket szolgáló technológiák és infrastruktúrák bevezetésére, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyságra , az energiatárolási technológiákra és a  fenntartható megújuló energiára irányuló beruházások , amennyiben munkahelyteremtéshez és a fenntartható foglalkoztatás magas szinten tartásához vezetnek ;

da)

az intelligens és fenntartható mobilitásra, valamint a környezetbarát közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházások;

db)

a leginkább érintett régiókban az energiaszegénység elleni küzdelemre, különösen a szociális lakhatásra, valamint az energiahatékonyság, a klímasemleges megközelítés és az alacsony kibocsátású távfűtés előmozdítására irányuló projektekbe történő beruházások;

e)

a digitalizációra és a digitális konnektivitásra irányuló beruházások;

e)

a digitalizációra , a digitális innovációra és a digitális konnektivitásra irányuló beruházások , beleértve a digitális és precíziós gazdálkodást ;

f)

a területek helyreállítására és szennyeződésmentesítésére, földterületek helyreállítási és újratelepítési projektjeire irányuló beruházások;

f)

a zöld infrastruktúrára és a területek helyreállítására és szennyeződésmentesítésére, valamint rozsdaövezeti beruházási és újratelepítési projektekre irányuló beruházások , amikor a „szennyező fizet” elv nem alkalmazható ;

g)

a körforgásos gazdaságnak többek között a hulladékmegelőzés, a hulladékcsökkentés, az erőforrás-hatékonyság, az újrafelhasználás, a javítás és az újrafeldolgozás révén történő előmozdítására irányuló beruházások;

g)

a körforgásos gazdaságnak a hulladékmegelőzés, a hulladékcsökkentés, az erőforrás-hatékonyság, az újrafelhasználás, a javítás és az újrafeldolgozás révén történő előmozdítására irányuló beruházások;

ga)

általános érdekű szociális és közszolgáltatások létrehozása és fejlesztése;

gb)

a kultúra, az oktatás és a közösségépítés területén történő beruházások, beleértve az anyagi és szellemi bányászati örökség és a közösségi központok hasznosítását;

h)

munkavállalók továbbképzése és átképzése ;

h)

munkavállalók és álláskeresők továbbképzése , átképzése és képzése ;

i)

munkakeresési segítség álláskeresőknek;

i)

munkakeresési segítség álláskeresőknek , a tevékeny időskor támogatása és a pályamódosító munkavállalóknak nyújtott jövedelemtámogatás ;

j)

az álláskeresők aktív munkaerőpiaci befogadása;

j)

az álláskeresők , különösen a nők, a fogyatékossággal élő személyek és a kiszolgáltatott csoportok aktív munkaerőpiaci befogadása;

c)

a 651/2014/EU bizottsági rendelet (16) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott, nehéz helyzetben lévő vállalkozások

c)

a 651/2014/EU bizottsági rendelet (16) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott, nehéz helyzetben lévő vállalkozások , kivéve azokat az eseteket, amikor a nehézségek az energetikai átállás folyamatából erednek, vagy 2020. február 15. után kezdődtek és a Covid19-válságból erednek;

d)

fosszilis tüzelőanyagok előállításával, feldolgozásával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások;

d)

fosszilis tüzelőanyagok előállításával, feldolgozásával, szállításával, forgalmazásával, tárolásával vagy égetésével kapcsolatos beruházások;

e)

széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, amelyek legalább két azonos kategóriájú széles sávú hálózattal rendelkeznek.

e)

széles sávú infrastruktúrába irányuló beruházások olyan területeken, ahol a piac versenyképes feltételek mellett egyenértékű megoldásokat kínál a fogyasztóknak;

ea)

a kkv-któl eltérő vállalkozásokba történő beruházások, amelyek munkahelyek és termelési folyamatok egyik tagállamból egy másikba vagy harmadik országba történő áthelyezésével járnak;

eb)

olyan, NUTS 2. szintű régióban végzett műveletek, ahol a program időtartama alatt új szén-, lignit- vagy olajpalabánya, illetve tőzegkitermelési terület megnyitását vagy ideiglenesen bezárt szén-, lignit- vagy olajpalabánya, illetve tőzegkitermelési terület újbóli megnyitását tervezik.

a)

áthidaló technológiaként alkalmazzák azokat a szén, a lignit, a tőzeg vagy az olajpala kiváltása érdekében;

b)

a fenntartható rendelkezésre állás határain belül maradnak vagy összeegyeztethetők a tiszta hidrogén, a biogáz és a biometán használatával;

c)

a szén, a lignit, a tőzeg vagy az olajpala teljes körű fokozatos megszüntetésének felgyorsítása révén hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához;

d)

az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a légszennyezés jelentős csökkenését és az energiahatékonyság növekedését eredményezik;

e)

hozzájárulnak az energiaszegénység kezeléséhez;

f)

nem akadályozzák a megújuló energiaforrások fejlesztését az érintett területeken, továbbá összeegyeztethetők és szinergiában állnak a megújuló energiaforrások későbbi használatával.

a)

a klímasemleges gazdaságra való átállás nemzeti szintű folyamatának ismertetése, ideértve a nemzeti energia- és klímaterv legfrissebb változatával (a továbbiakban: NEKT) összhangban álló átállási folyamat főbb lépéseinek ütemtervét;

a)

a 2030-ra meghatározott uniós éghajlati célok elérése, valamint a klímasemleges gazdaságra való , 2050-ig megvalósuló átállás nemzeti szintű folyamatának ismertetése, ideértve a nemzeti energia- és klímaterv legfrissebb változatával (a továbbiakban: NEKT) összhangban álló átállási folyamat főbb lépéseinek ütemtervét;

b)

az a) pontban foglaltaknak megfelelően az átállási folyamat által rendkívül hátrányosan érintett, és az (1) bekezdésnek megfelelően a MÁTA-ból támogatandó területként való azonosítás indoklása;

b)

az a) pontban foglaltaknak megfelelően az átállási folyamat által rendkívül hátrányosan érintett, és az (1) bekezdésnek megfelelően a MÁTA-ból támogatandó területként való azonosítás indoklása , beleértve az olyan mutatókat, mint a munkanélküliségi ráta és az elnéptelenedési mutató ;

c)

a leghátrányosabban érintett területek előtt álló, az átállásból adódó kihívások felmérése – ideértve a klímasemleges gazdaságra való átállás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait –, valamint a szóban forgó területeken folytatott kibocsátásintenzív tevékenységek átalakításából vagy felszámolásából következően a potenciálisan érintett munkahelyek és megszűnő munkahelyek számának, továbbá a fejlesztési szükségleteknek és a 2030-ig teljesítendő célkitűzéseknek az azonosítása.

c)

a leghátrányosabban érintett területek előtt álló, az átállásból adódó kihívások hatásának felmérése – ideértve a klímasemleges gazdaságra való átállás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait –, valamint a szóban forgó területeken folytatott kibocsátásintenzív tevékenységek átalakításából vagy felszámolásából következően a potenciálisan érintett munkahelyek és megszűnő munkahelyek számának, az állami bevételek potenciális hatásának, a fejlesztési szükségleteknek és célkitűzéseknek, valamint az energiaszegénységgel kapcsolatos kihívásoknak az azonosítása.

d)

a klímasemleges gazdaságra való átállás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak kezeléséhez nyújtott MÁTA-támogatás várható hozzájárulásának ismertetése;

d)

a klímasemleges gazdaságra való átállás társadalmi, demográfiai, gazdasági , egészségügyi és környezeti hatásainak kezeléséhez nyújtott MÁTA-támogatás várható hozzájárulásának ismertetése;

e)

az egyéb nemzeti, regionális vagy területi stratégiákkal és tervekkel való konzisztencia felmérése;

e)

adott esetben az egyéb nemzeti, regionális vagy területi stratégiákkal és tervekkel való konzisztencia felmérése;

h)

a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott támogatás esetén az ilyen műveletek és vállalkozások teljes körű felsorolása és a szóban forgó támogatás szükségességének indoklása hiányelemzéssel, amely bemutatja, hogy a beruházás hiányában a várhatóan megszűnő munkahelyek száma meghaladná a várhatóan létrejövő munkahelyek számát;

h)

a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott támogatás esetén az ilyen műveletek és vállalkozások tájékoztató jellegű felsorolása és a szóban forgó támogatás szükségességének indoklása hiányelemzéssel, amely bemutatja, hogy a beruházás hiányában a várhatóan megszűnő munkahelyek száma meghaladná a várhatóan létrejövő munkahelyek számát;