Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség

[COM(2020) 662 final]

(2021/C 155/11)

Előadó:	Pierre-Jean COULON
Társelőadó:	Aurel Laurențiu PLOSCEANU

Felkérés:	Európai Bizottság, 2020.11.11.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.2.11.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.2.24.
Plenáris ülés száma:	558.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	212/0/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság elfogadta az „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című, európai stratégiára irányuló javaslatot. Ez a stratégia az Európai Unió és polgárai számára feltétlenül szükséges és elengedhetetlen, ezért az EGSZB-nek szándékában áll támogatni, valamint aktívan hozzájárulni észrevételeivel és javaslataival.

1.2

Az EGSZB úgy véli, hogy mivel a lakó- és egyéb épületek az Európai Unió energiafogyasztásának 40 %-áért felelősek, szükségük van egy ilyen, EU által kezdeményezett épületkorszerűsítési programra, amely a közérdeket szolgáló hosszú távú beruházásokat, a fenntartható fejlődést, az egészség védelmét, ideértve az azbeszt kezelését a munkálatok során, a zöld átállást és a szociális jogok európai pillérének fenntartható és megfizethető lakhatásra vonatkozó hatékony megvalósítását célzó átfogó megközelítés része lenne.

1.3

Az EGSZB azért támogatja az épületkorszerűsítési programot, mert az három területen is előnyt jelent az Európai Unió számára, mégpedig az éghajlat, a helyi munkahelyteremtés általi helyreállítás, valamint a járvány és az energiaszegénység elleni küzdelem, továbbá a mindenki – többek között a kiszolgáltatott személyek – számára megfizethető lakhatás elősegítése terén.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy különleges dimenziója és 2050-ig terjedő horizontja miatt ennek a stratégiának stabil, egyértelmű és megfelelő jogi és pénzügyi keretet kell biztosítani egy célzott európai beruházási alap, többéves beruházási tervek, valamint egy újabb „zöld szemeszter” révén, továbbá megfelelő és alkalmas jogi keret kialakítása által, amely például az állami támogatásokra, az alkalmazandó héakulcsokra, a közbeszerzésekre, a „zöld” jelzáloghitelekre és energiahatékonysági standardokra terjed ki.

1.5

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy vezessen be ösztönzőket annak érdekében, hogy helyi szinten kialakuljon a hőszigetelési felújítás folyamataihoz és tömegessé tételéhez szükséges iparosodás, létrehozva egy „2050-ig szóló hőszigetelési felújítási Erasmus programot”, hogy a fiatalok számára vonzóak legyenek ezek az új, jövőorientált munkahelyek.

1.6

Az EGSZB javasolja emellett a tagállamok ösztönzését – az EBB ELENA programjának mintájára –, hogy alakítsanak ki diagnosztikai, technikai segítségnyújtási és tanácsadói közszolgáltatásokat, különösen a háztartások számára, elkerülve ezzel a hőszigetelési felújítások támogatását szolgáló eszközökkel kapcsolatos tisztességtelen közvetlen üzletszerzési gyakorlatokat és csalásokat.

1.7

Az EGSZB úgy véli, hogy ennek a stratégiának közelebb kell hoznia az Európai Uniót a polgáraihoz és a régióihoz a hatályos eszközökre és az igénybevételükre vonatkozó megfelelő kommunikáció által.

1.8

Az EGSZB valós szinergia kialakulását szeretné látni az uniós épületállomány megfigyelőközpontja és az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont között.

2. Általános megjegyzések

2.1

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság elfogadta az „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című közleményt. Az Európai Unió épületeinek – beleértve a magán- és szociális lakásokat, a középületeket és a szakmai célra használt épületeket – széles körű felújítása elengedhetetlenül szükséges napjainkban az e téren eszközölt hosszú távú beruházások strukturális hiánya, valamint a cselekvés elmaradásából fakadó éghajlati, környezeti, gazdasági és társadalmi következmények miatt.

2.2

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által javasolt stratégiát, amely a klímasemlegességi célkitűzésen alapul, alkalmazza a körforgásos jelleg elveit, hozzájárul a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához és Európa versenyképességének fokozásához, valamint a kulturális örökség megóvása mellett védi a polgároknak a megfizethető, élhető, hozzáférhető és egészséges lakhatáshoz való jogát a szociális jogok európai pillérének 19. elvével összhangban.

2.3

Mivel a lakó- és egyéb épületek az Európai Unió energiafogyasztásának 40 %-áért felelősek, szükségük van egy ilyen épületkorszerűsítési programra, amely a közérdeket szolgáló hosszú távú beruházásokat, a fenntartható fejlődést és a zöld átállást célzó átfogó megközelítés része lenne.

2.4

A járvány emellett rámutatott a lakásoknak az egészségügyi válságok kezelésében játszott szerepére, illetve arra, hogy újrakell gondolnunk a szerepüket, és ebből következően a tervezésüket is, a kijárási korlátozásokat szem előtt tartva.

2.5

A járvány rávilágított a lakások higiéniai állapota, az energiaszegénység és a járvánnyal szembeni ellenálló képesség közötti elfogadhatatlan kapcsolatra.

2.6

Az épületkorszerűsítési program három területen is előnyös, mivel hatékonyan járul hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, illetve jelentős számú hosszú távú beruházást és helyi munkahelyet eredményezhet, amelyek aktívan hozzájárulhatnak a helyreállításhoz; a program továbbá az energiaszegénység ellen is fellép, és elősegíti a társadalmi kohéziót és befogadást az Európai Unió polgárai számára megfizethető lakások kialakítása által.

2.7

Az épületkorszerűsítési programot ezért állandó és egymással összefüggő támogatásokkal kell előmozdítani, európai uniós szabályozás és támogatás formájában, valamint a tagállamok többéves beruházási tervei által. Ezeknek egyértelműnek és hozzáférhetőnek kell lenniük, számon tartva a szereplők és beruházási gondolkodásuk sokféleségét, ideértve a saját lakásukban – egyedüli tulajdonosként vagy társtulajdonosként – élő európai háztartásokat, az olyan háztartásokat, amelyek egy vagy több lakást bérbe adnak a piacon, továbbá a szociális lakásokat fenntartó szervezeteket, amelyeket a közérdek és az abból eredő közszolgálati követelmények vezérelnek, a közigazgatási szerveket és a középületeiket, valamint a védett történelmi épületeket, vagy a vállalatokat és a hozzájuk tartozó épületeket. Az épületkorszerűsítési program potenciális kihasználóit ösztönözni kell arra, hogy hosszú távra ruházzanak be lakásaikba és egyéb épületeikbe 2050-ig, az adott épület jellegzetességeihez igazódó finanszírozási mechanizmusok segítségével, egyesítve a hosszú távú hiteleket vagy „zöld hiteleket” az állami kezességvállalással, valamint a háztartásoknak nyújtott, nélkülözhetetlen vissza nem térítendő támogatásokkal.

2.8

Az épületkorszerűsítési programot egy iparosodási és a gyakorlatok elterjesztésére irányuló európai folyamatnak kell kísérnie helyi szinten, hogy csökkenjenek a korszerűsítés költségei és a munkálatokhoz szükséges idő a lakásokban élő háztartások számára a folyamatok kiszervezése és digitalizációja által. Ennek az iparosodásnak együtt kell járnia felülvizsgált műszaki feltételeken és építési előírásokon alapuló új építési modellekkel, valamint egy olyan európai kampánnyal, amely ennek az új ágazatnak, illetve a potenciális munkahelyeknek a népszerűsítésére irányul a fiatalok körében egy „2050-ig szóló hőszigetelési felújítási Erasmus program” révén, amelyet az EGSZB szorgalmaz. Különös figyelmet kell fordítani szociális dömping kockázatára is, amely a munkák ilyen jellegű kiszervezésében és alvállalkozásba adásának egyéb módjaiban rejlik.

2.9

Az Európai Bizottságnak biztosítania kell a meglévő rendelkezések, a felülvizsgálandó rendelkezések és az új rendelkezésekre irányuló javaslatok közötti összhangot, nem csupán a tagállamok és hosszú távú beruházási terveik vonatkozásában, hanem a háztartások, a szociális lakások bérbeadói, a közigazgatási hatóságok és a vállalkozások vonatkozásában is, mivel ők a végső döntéshozók a hosszú távú egyéni beruházásokban, és saját elgondolásuk szerint fognak 2050-ig hozzájárulni a programhoz.

2.10

Erre az összhangra a már meglévő rendelkezések felülvizsgálata során is ügyelni kell, ideértve például az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet, a közbeszerzéseket vagy az elsősorban a szociális lakásokra biztosított állami támogatási programokat, az alkalmazandó héakulcsok mértékét, a „zöld” jelzáloghiteleket, továbbá a NextGenerationEU elnevezésű helyreállítási tervnek és a 2021–2027 közötti időszak kohéziós politikájának a rendelkezéseit és feltételeit, amelyeknek minden érintett európai háztartás számára egyértelműnek kell lenniük. Ennek a helyreállítási tervnek konkrét javaslatokból és ajánlásokból felépülő valós politikával, valamint a meglévő nemzeti megfigyelőközpontok együttműködésével kell újra lendületet adni.

2.11

Az EGSZB kéri, hogy az uniós épületállomány megfigyelőközpontja működjön együtt az Energiaszegénységi Megfigyelőközponttal.

2.12

Az EGSZB kéri, hogy a tagállamokban hozzanak létre egy olyan állami szolgálatot, amely népszerűsíti a hőszigetelési felújítási programot, valamint a hőszigetelési felújítás műveleteihez diagnosztikai szolgáltatást és technikai segítséget nyújt, különösen a háztartások számára, hogy elkerülhető legyen a felújítási munkálatokkal kapcsolatos valamennyi tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

3. Megjegyzések – Az épületfelújítás ösztönzése a klímasemlegesség és a helyreállítás érdekében

3.1

Az Európai Unió épületeinek – beleértve a magán- és szociális lakásokat, a középületeket és a szakmai célra használt épületeket– széles körű felújítása elengedhetetlenül szükséges napjainkban az e téren eszközölt hosszú távú beruházások strukturális hiánya, valamint az előttünk álló éghajlati, környezeti, gazdasági és társadalmi következmények miatt.

3.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottságnak az éghajlati vészhelyzettel kapcsolatos elemzésével, amely szerint szükséges a lakások és egyéb épületek felújítása, és a Covid19-válság lehetőséget kínál az újragondolásukra, újratervezésükre és korszerűsítésükre egy olyan megközelítés révén, amely három területen is (környezeti, társadalmi és gazdasági) előrelépést hozna. Egyedülálló lehetőség kínálkozik arra, hogy egyszerre lépjünk fel a klímasemlegesség, a helyreállítás és a társadalmi kohézió érdekében.

Az EGSZB felhívja a figyelmet az érintett épületek, és különösen a felújítandó lakások sokféleségére, amelyekbe egyaránt beletartoznak a családi házak, a szovjet érában épített nagy tömbházak és a szegényebb külvárosok is. Az épületeknek ebben a kavalkádjában külön prioritási sorrendet kell felállítani a kelet-európai tömbházak, az alulértékelt városközpontok nagyon régi házai, az elővárosi és a vidéki otthonok között. Tekintettel arra, hogy a lakásállomány elavulttá vált, és felújítási folyamatokat tesz szükségessé mind a polgárok életminőségének javítása, mind pedig az épületek műszaki fejlesztése érdekében, biztosítani kell a polgárok finanszírozáshoz való hozzáférését, mivel ez jelenleg a felújítás egyik jelentős akadálya. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az Európai Uniónak meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hogy egy nagyszabású fellépés keretében a megfelelő kommunikáció által közelebb kerüljön a polgáraihoz és a területekhez, amelyeken élnek.

3.3

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, amely a lakások és egyéb épületek energetikai felújítási arányának 2030-ig való megkétszerezésére irányul, elősegítve a mélyfelújításokat. Ez 2030-ig 35 millió épületet érintene, és ezt az ütemet fenn kell tartani a klímasemlegességi célok 2050-ig való uniós szintű elérése érdekében. Ideális esetben ez a megkétszereződött arányt is túlléphetnénk, megközelítve a háromszoros arányt.

3.4

Az EGSZB hangsúlyozza ennek a projektnek az ambiciózus voltát, 30 éves távlatát, és azt, hogy alaposan össze kell hangolni a meglévő jogalkotási és szabályozási eszközöket ezen a területen, csakúgy mint a pénzügyi támogatásokat, amelyeket az érintett háztartások, a szociális lakások bérbeadói, a közigazgatási hatóságok és egyéb érintett épületek tulajdonosai kapnak, akik közül mindenkit meg lehet győzni, hogy hosszú távra ruházzon be saját elgondolása és képessége szerint. Ezt mutatja, hogy a tagállamok és regionális irányító hatóságaik erőfeszítéseket tesznek, hogy összekapcsolják a NextGenerationEU elnevezésű uniós helyreállítási eszközt a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikával.

4. Megjegyzések – Az épületfelújítás 2030-ra és 2050-re szóló alapelvei

4.1

Az EGSZB egyetért azzal, hogy átfogó és integrált stratégiát kell elfogadnia az érintett szereplők bevonásával, a következő hét alapelv alapján: az energiahatékonyság elsődlegességének elve; a dekarbonizáció és a megújuló energiaforrások integrálása; megfizethetőség; az életciklus-szemlélet és a körforgásosság; magas szintű egészségügyi és környezetvédelmi előírások; a zöld és a digitális átállás kihívásai; valamint az esztétikai és az építészeti minőség tiszteletben tartása.

4.2

A szociális jogok európai pillérének 19. elvével összhangban az EGSZB hangsúlyozza, hogy kiemelten fontosnak kell tekinteni a lakhatás és az érintett háztartások által megvalósítandó beruházások megfizethetőségét, legyen szó lakástulajdonosokról, bérlőkről vagy nehéz helyzetben lévő társtulajdonosokról, különösen a rossz szigetelésű épületeket és az energiaszegénység elleni küzdelmet illetően. De szem előtt kell tartani azon szociális bérlakások bérbeadóinak beruházásait is, akiknek a bérleti díját közszolgálati megfizethetőségi kötelezettségek befolyásolják, amelyek a tagállam által meghatározott közszolgálati feladattal vannak összhangban.

4.3

Az EGSZB rámutat arra, hogy a légréteges falak és a padlószigetelés csökkentik leginkább a szén-dioxid-kibocsátást, illetve ezek a legegyszerűbb és legolcsóbb módszerek. Azonban még ezek a viszonylag olcsó eljárások is túl drágák sok lakástulajdonosnak, annak ellenére, hogy alacsonyabb energiaköltségeket eredményeznek. Az EGSZB ezért szorgalmazza, hogy a nemzeti kormányok hozzanak létre támogatási programot ezekhez az intézkedésekhez. Hollandiában végzett számítások szerint lakásonként 2 000 EUR összegű támogatás elegendő a beavatkozáshoz. A szén-dioxid-kibocsátás számottevő csökkenésén túl egy ilyen program jelentős számú munkahelyet teremtene az építőipari ágazatban, amelyet a Covid19-válság hátrányosan érintett. Ugyanez a helyzet Franciaországban is, mivel a közelmúltban valamennyi háztartásra általánosan bevezették a „MaPrimeRenov” elnevezésű energiahatékonysági felújítási bónuszt.

4.4

„Az azbeszt kezelése az energetikai felújítások során” című EGSZB-vélemény következtetéseit és ajánlásait is követni kell annak érdekében, hogy szükség esetén és lehetőség szerint elő tudjuk segíteni az azbeszt eltávolítását az energetikai felújítási folyamatok során (1).

5. Megjegyzések – Gyorsabb és mélyrehatóbb felújítások az épületállomány javítása érdekében

5.1

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság elemzésével, amelyet az egyéni beruházási döntések előtt álló számos akadályról és a finanszírozáshoz való hozzáférés bonyolultságáról nyújtott, amely különösen helyi szinten jelenik meg. Ez érvényes a nemzeti eszközökre és a strukturális alapokra is, különösen a projektértékelési szakaszban, de meg kell említeni a támogatások késedelmes kifizetését is. Ezt a bonyolultságot és ezeket a hiányosságokat a lehető leghamarabb orvosolni kell, hogy elérhetőek legyenek a kitűzött célok, többek között a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika rendelkezéseinek 2021-től kezdődő végrehajtása keretében.

5.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság megnevezte ezeket az akadályokat a nyilvános konzultációjában és a javaslataiban, amelyek az információközlés, a jogbiztonság, a beruházási ösztönzők megerősítéséről, a megfelelő és célirányos finanszírozás biztosításáról, a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás növeléséről, átfogó és integrált felújítások elősegítéséről szólnak, valamint arról, hogy az építési ökoszisztéma alkalmas legyen fenntartható felújítások megvalósítására, továbbá hogy a felújítások szerepet játszhatnak az energiaszegénység leküzdésében, és egy különálló európai kezdeményezéssel elő lehet segíteni a megfizethető lakhatást. Ezeknek a javaslatoknak a végrehajtásához az egyszerűség elveit kell alapul venni, előre meghatározva a hatóságok által mozgósítható kiegészítő finanszírozást, valamint az állami támogatások arányos ellenőrzését.

5.3

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság álláspontját, amely szerint az uniós épületállomány megfigyelőközpontját meg kell bízni egy európai energiahatékonysági adattár kezelésével, illetve ezen a területen az ösztönzők kidolgozásának elősegítésével. A megfigyelőközpontnak együtt kell működnie az Energiaszegénységi Megfigyelőközponttal, amelynek működését emiatt serkenteni kell.

5.4

Az EGSZB elismeri, hogy a jelenlegi helyzet sajátos a NextGenerationEU helyreállítási eszköz és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika keretében az energiahatékonysági felújításokhoz rendelkezésre álló európai források potenciális mozgósítása szempontjából. Összesen 13 eszköz létezik az energiahatékonysági felújítások társfinanszírozásának segítésére, akár nem visszafizetendő támogatások által, vagy hosszú távú, kedvező kamatozású és állami kezességvállalással rendelkező hitelek által.

5.5

Az EGSZB úgy véli, hogy erre a kivételes helyzetre tekintettel az EU-nak – számszerű felújítási célok kitűzése mellett – meg kell erősítenie a tagállamokat és az éves beruházási programjaikat az energiahatékonysági felújítások terén, valamint az európai szemeszter keretében évente értékelnie kell ezeket a programokat, mégpedig „zöld kormányzás” megvalósítása által, amely a gazdasági kormányzással párhuzamosan működne, vagy a nyitott koordinációs módszer szerint.

5.6

Az EGSZB úgy véli, hogy ez az egyedi helyzet az energiaszegénység elleni küzdelemhez, illetve az energiaszegénység megszüntetéséhez is hozzájárulhat azáltal, hogy a finanszírozás mozgósításának kiemelt céljaként kezeljük. Az Energiaszegénységi Megfigyelőközpontot meg kell erősíteni, és egy olyan európai hálózat élére kell kinevezni, amely a tagállamok energiaszegénységet vizsgáló megfigyelőközpontjait egyesíti.

5.7

Ugyanakkor az EGSZB fel szeretné hívni az Európai Bizottság figyelmét a potenciális beruházóknak, különösen a háztartásoknak és a szociális bérházak bérbeadóinak azzal kapcsolatos nehézségeire, hogy a különböző finanszírozási csatornákat kombinálják, valamint hozzárendeljék őket a különböző szabályozásokhoz, igénybe vehető alapokhoz és a vonatkozó ellenőrzésekhez. Tekintettel a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervre, ezeket az eszközöket egyesíteni kell, hogy egyértelműbbek és hozzáférhetőbbek legyenek az általuk támogatott háztartások és a közigazgatósági hatóságok számára.

5.8

Tekintettel a kérdéses beruházás időtartamára és a 2050-es célkitűzésre, valamint szem előtt tartva az európai háztartásokat segítő egyszerűsítést és érthetőséget, az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg egy különálló, az Európai Beruházási Bank (EBB) által biztosított beruházási alap megvalósíthatóságát, amely technikai segítségnyújtást biztosítana, kombinálná a meglévő eszközöket, valamint folyamatosságot biztosítana 2050-ig.

5.9

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, amely szerint felül kell vizsgálni az energiahatékonysági beruházásokra alkalmazandó állami támogatások rendszereit. Ezeket az energiahatékonysági beruházásokra vonatkozó állami támogatási rendszereket egyszerűsíteni kell, hogy ne jelentsenek akadályt a beruházási döntések meghozatala előtt, tekintettel arra, hogy elengedhetetlenül fontosak. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon döntését is, hogy 2021-ben felülvizsgálja a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásokról szóló 2012/21/EU bizottsági határozatot (2). A szociális lakások energiahatékonysági felújításaira irányuló támogatásokra a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5.10

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, mely szerint megfizethető lakhatást célzó európai kezdeményezést kell indítani, amelynek keretében 100, a szociális bérlakásokat tömörítő városrészek átfogó felújítását célzó innovatív és részvételen alapuló vezérprojekt részesülne finanszírozásban, és ez modellként szolgálhat az egész EU-t átfogó széles körű megvalósításhoz. Tekintettel arra, hogy a szociális lakások bérbeadói – általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtóiként és az EBB támogatásával – beruházói kapacitással rendelkeznek, a projektek széles körű megvalósítása és az épületfelújítási programok ipari léptékűvé tétele nem csupán helyi munkahelyeket fog teremteni, hanem más lakások és a középületek felújítási költségeinek csökkenéséhez is vezet, köszönhetően az új helyi iparágak megjelenésének.

5.11

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság, az ELENA eszköz tapasztalatain alapulva, valamint az EBB támogatásával ösztönözze a tagállamokat, hogy hozzanak létre az energiahatékonysági felújításokhoz technikai segítséget nyújtó közszolgáltatásokat, különösen az érintett háztartások segítése céljából, hogy megszűnjenek a tisztességtelen gyakorlatok. mint például a közvetlen üzletszerzés és a csalás, amelyek már megfigyelhetők bizonyos tagállamokban az energiahatékonysági felújítások terén.

5.12

Az EGSZB teljes mértékben támogatja az új európai Bauhaus kezdeményezést, amelyet von der Leyen európai bizottsági elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében jelentett be, és amelyről további részletek találhatóak a közleményben. Ez a kezdeményezés több területről fog szakértőket összegyűjteni a jövő épületeinek megtervezéséhez, valamint a jövőben szükséges fenntartható életmód kialakításához. Az EGSZB felkéri az összes érdekelt felet, hogy vegyen részt az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultációban.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 24-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) HL C 240., 2019.7.16., 15. o.

(2) A Bizottság (EU) 2012/21 határozata (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.)