Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A nonprofit szociális vállalkozások megerősítése mint a szociális Európa alapvető pillére

(feltáró vélemény)

(2020/C 429/18)

Előadó:

Krzysztof BALON

Felkérés:	Német elnökség, 2020.2.18.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2020.9.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2020.9.18.
Plenáris ülés száma:	554.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	211/3/5

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

A nonprofit szociális vállalkozások által az Európai Unió (EU) szociális dimenziójának megvalósítása és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása során betöltött szerepre tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) amellett foglal állást, hogy válsághelyzetben is, sőt, éppen válságok idején erősítsék meg és célzottan támogassák különösen azokat a szociális vállalkozásokat és a szociális gazdaságban tevékenykedő további szervezeteket, amelyek esetleges nyereségeiket teljes mértékben visszaforgatják a közérdekű feladatok, illetve az alapszabályban meghatározott közérdekű tevékenységek ellátásába. Ezen túlmenően fontos, hogy Európa-szerte ismertebbé tegyük ezeket a vállalkozásokat.

1.2.

Sok tagállam jogrendszerében már most is létezik olyan szabályozás, amely meghatározza a szociális vállalkozásokra is alkalmazható közhasznúsági jogállást. Az EGSZB ezért a többi tagállamot is arra biztatja, hogy nemzeti törvényeikben rögzítsenek megfelelő szabályokat.

1.3.

Ezenfelül a 26. számú, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyv mintájára csatolni kellene az EUMSZ-hez egy jegyzőkönyvet a vállalkozási formák sokféleségéről, amely külön meghatározza a nonprofit szociális vállalkozások fogalmát. Az EGSZB kéri továbbá a tagállamokat, hogy a Szerződés jövőben végrehajtandó felülvizsgálata során vegyék figyelembe ezt a módosítást.

1.4.

A nonprofit szociális vállalkozásokat és a hasonló nonprofit szervezeteket azzal kell erősíteni, hogy a közbeszerzési jogban az állami vagy ágazati ajánlattevőkkel szemben speciális módon veszik őket figyelembe az általános érdekű szociális szolgáltatások nyújtása esetén. Így a nyilvános versenytárgyalásoknál elsősorban a nonprofit szociális vállalkozások sajátos tevékenységi területeit vennék tekintetbe a szociális szolgáltatásokon – például az ápolás-gondozáson és az egészségügyön – belül.

1.5.

Ezen túlmenően az EGSZB a kizárólag nonprofit szervezeteknek szóló támogatások lehetősége mellett foglal állást, az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályok sérelme nélkül.

1.6.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokról szóló rendeletben szereplő, jelenlegi három pénzügyi évenkénti 500 000 EUR küszöbértéket jelentősen, mégpedig pénzügyi évenként 800 000 EUR-ra kellene emelni.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy általános mentességet kell bevezetni az európai alapok nemzeti társfinanszírozás melletti felhasználása esetén. E téren a tisztán az EU által kezelt programokhoz hasonlóan a nemzeti társfinanszírozás esetében is abból kellene kiindulni, hogy ez nem tartozik az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá.

1.8.

Az európai szemeszterrel összefüggésben a szociális eredménytábla részévé kell válnia a nonprofit szociális gazdasági szervezetek támogatásának is.

1.9.

A nonprofit szociális gazdasági vállalatok nemcsak egy fenntartható vállalati modellt jelentenek, hanem jó minőségű munkahelyeket is teremtenek és tartanak fenn, előmozdítják az esélyegyenlőséget – a fogyatékossággal élők és egyéb szociálisan hátrányos helyzetű csoportok esetében is –, számottevő társadalmi részvételről és méltányosságról gondoskodnak, és ösztönzik a digitális és ökológiai átállást. A szociális gazdaság ily módon stratégiai szövetséges Európa szociális dimenziójának erősítésében. A szociális gazdaság tevékenységeit ezért az európai alapoknak különösen támogatniuk kellene, és a szociális gazdaság tevékenységeihez nyújtott támogatásnak az ESZA+ különálló, egyedi céljává kellene válnia.

1.10.

Az EGSZB kész arra, hogy a koronavírus-válság után az Európai Helyreállítási Alap végrehajtása során és a szociális gazdaság 2021-es cselekvési tervének keretében a nonprofit szociális vállalkozások által betöltött szereppel, valamint a jogi és pénzügyi politikai keretfeltételek ezzel összefüggésben szükséges átalakításával kapcsolatos vita során ösztönző szerepet töltsön be és koordinációs feladatot lásson el.

2. Bevezető

2.1.

A Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kormánya 2020. február 18-án a 2020 második felében soron következő német EU-elnökség előkészítésének keretében azzal kereste meg az EGSZB-t, hogy készítsen véleményt „A nonprofit szociális vállalkozásoknak mint a társadalmilag méltányos Európa alappillérének megerősítése” címmel. A német kormány ennek kapcsán hangsúlyozta a közérdek mint kötelező európai alapérték jelentőségét a gazdasági tevékenység területén is, valamint a szociális szolgáltatások nyújtását a középpontba állító, a közérdek iránt elkötelezett szociális gazdasági vállalkozások nagy innovációs potenciálját.

2.2.

A szociális gazdaság a vállalkozások és szervezetek sokszínű palettájából áll: szövetkezetekből, önsegélyező egyletekből, egyesületekből, alapítványokból és szociális vállalkozásokból, az egyes tagállamokra jellemző sajátos jogi formák mellett; e szervezeteket a közös értékek és alapelvek egyesítik (1). A szociális gazdaság a gazdasági és társadalmi válságok idején is kifejezetten fontosnak és a rendszer szempontjából lényegesnek bizonyult. Hozzájárul a társadalmi kohézió megteremtéséhez, erősítéséhez és tartós biztosításához. Különösen a szociális célnak abszolút elsőbbséget biztosító, a szociális szolgáltatások nonprofit nyújtásán alapuló modellről bizonyosodott be, hogy rendkívül rugalmas, polgárközeli, innovatív, fenntartható, demokratikus legitimitással rendelkezik és hatékony. A nonprofit szociális vállalkozások ezenkívül nagymértékben hozzájárulnak az általános – életkortól, nemtől és származástól független – esélyegyenlőség megteremtéséhez. A társadalomnak olyan szociális igényeit elégítik ki, amelyeket még nem fednek le a szociális közszolgáltatások. Az EGSZB már egy korábbi véleményében rámutatott arra, hogy a szociális gazdasági vállalkozások munkájának a közérdeket kell szolgálnia, és nem irányulhat a profit maximalizálására. A szociális gazdaság ennek révén minőségi munkahelyeket hoz létre különböző társadalmilag felelős vállalkozásoknál (2) olyan területeken, mint például az egészségügyi ellátás, az ápolás-gondozás és a gyermekgondozás.

2.3.

Ami a szociális gazdaság európai sokszínűségét illeti, a „szociális vállalkozásnak” nincs egész Európában érvényes kötelező jogi fogalommeghatározása. Az EGSZB bizonyos jellemzők alapján nevez egyes vállalkozásokat szociális vállalkozásoknak, így például:

—	profitcélok helyett elsősorban olyan, szociális célok kitűzése, amelyek szociális előnyökkel szolgálnak a lakosság mint közösség és annak tagjai számára,

—	alapvetően nonprofit jelleg, amelynek értelmében a haszon döntő részét visszaforgatják, és nem osztják szét magánrészvényeseknek vagy -tulajdonosoknak,

—	az alábbi, különféle jogi formák vagy modellek egyikéhez való tartozás: szövetkezetek, önsegélyező egyletek, önkéntes szervezetek, alapítványok, profitorientált vagy nonprofit vállalkozások; gyakran különböző jogi formák ötvözése, időnként a forma módosítása a szükségletek szerint,

—	gazdasági szereplő, aki – gyakran általános érdekű – árut vagy szolgáltatást kínál, sokszor erős szociális innovációs jelleggel,

—	független szervezetként való működés, amelyet nagymértékben jellemez a részvétel és az együttdöntés (alkalmazottak, felhasználók, tagok), valamint a kormányzás és a demokrácia (akár képviseleti, akár nyitott),

—	gyakran civil szervezethez való kapcsolódás, sőt, ahhoz kötődő eredet (3).

2.4.

A közhasznúság egész EU-ban érvényes jogilag kötelező fogalommeghatározása ugyancsak hiányzik. Mint azt az EGSZB egy korábbi véleményében megjegyzi, az uniós jog alig ismeri el a szociális gazdaság alapvető jellemzőit, például a nyereséghez való eltérő hozzáállást. Az EUMSZ 54. cikkét egyelőre úgy értelmezik, hogy szembeállítja a gazdaságilag nem érdekelt szervezeteket (nonprofit) és a fizetés ellenében gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat. Ez utóbbi kategória tehát magában foglal minden nyereséget termelő vállalkozást – attól függetlenül, hogy az szétosztja-e a nyereséget vagy sem –, nem tesz különbséget a különféle vállalkozások között, és jogi formájukat nem veszi figyelembe (4). Sok tagállam jogrendszerében azonban léteznek olyan szabályok, amelyek a szociális vállalkozásokra is alkalmazható közhasznú jogállást határoznak meg. Ennek megfelelően a gazdaságilag aktív szereplők három típusát kellene megkülönböztetni: tisztán profitorientált vállalkozások, korlátozottan nyereségorientált szociális gazdasági vállalkozások – ahogy azt már az INT/871. sz. EGSZB-vélemény is említi (5) – és tisztán nonprofit szociális vállalkozások. Ez utóbbiak képezik jelen vélemény célcsoportját.

2.5.

E nemzeti szabályok jogalapján azok a szociális vállalkozások tekinthetők nonprofit szociális vállalkozásnak, amelyek a 2.4. pontban felsorolt jellemzőkkel rendelkeznek, és emellett a nemzeti jogszabályok alapján az esetleges nyereségeiket kötelesek teljes mértékben közérdekű feladatok, illetve az alapszabályban meghatározott közhasznú célok megvalósításába visszaforgatni.

2.6.

Az EGSZB már egy korábbi véleményében kifogásolta, hogy az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata és az Európai Bizottság döntéshozatali gyakorlata nem mutat elegendő érdeklődést azok iránt a vállalkozások iránt, amelyeket az egyes országok nemzeti jogában „közhasznú” vállalkozásoknak neveznek, vagy amelyek, ettől az elnevezéstől függetlenül, eleget tesznek a fent említett kritériumoknak. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a 26. számú, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyv mintájára csatolni kellene az EUMSZ-hez egy jegyzőkönyvet a vállalkozási formák sokféleségéről, amelyben külön meg kell határozni a nonprofit szociális vállalkozások és a korlátozottan nyereségorientált szociális vállalkozások fogalmát, valamint kéri a tagállamokat, hogy a Szerződés jövőben elvégzendő felülvizsgálatánál gondoljanak erre a módosításra (6).

3. A nonprofit szociális vállalkozások mint az általános érdekű szociális és egészségügyi szolgáltatások szolgáltatói a szociális jogok európai pillérének megvalósítása során

3.1.

Az EGSZB egy korábbi véleményében már hangsúlyozta, hogy a szociális jogok európai pillére nem lehet hatékony a szociális gazdaság vállalkozásainak részvétele nélkül, és ezek a vállalkozások természetüknél fogva olyan célokat teljesítenek, mint a biztonságos és rugalmas foglalkoztatás előmozdítása, a szociális párbeszéd és a munkavállalói részvétel, a biztonságos, egészséges és megfelelően kialakított munkakörnyezet megteremtése, vagy innovatív válaszokat nyújtanak egyes alapvető szociális szükségletekre (7). Ezeket a nonprofit szervezeteket Európa-szerte ismertebbé kellene tenni. Annak érdekében, hogy mindennapi munkájuk során és válsághelyzetekben egyaránt meg tudják állni a helyüket, elő kell mozdítani az innovációt, és könnyebb hozzáférést kell biztosítani a támogatásokhoz. Szükség lenne a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjére is.

3.2.

Az uniós tagállamok mindenkori társadalmi modelljeinek kialakítása szerint a nemzetállam viseli a felelősséget az iránt, hogy a polgárok átfogó és hatékony, valamint általánosan hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű általános érdekű szociális és egészségügyi szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Az EGSZB már felhívta a figyelmet arra, hogy az általános érdekű szolgáltatások a társadalmi igazságosság építményének elengedhetetlen alkotóelemét jelentik, és hogy mindenkinek joga van a jó minőségű „alapvető szolgáltatásokhoz”, köztük a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, a szociális jogok európai pillérében foglalt leírás szerint (8).

3.3.

Egyes országokban ezeket a szolgáltatásokat az állami szolgáltatásokkal szemben elsőbbséget élvezve nonprofit kezdeményezések, intézmények és szolgálatok nyújtják oly módon, hogy az állam biztosítja e szolgáltatások nyújtásának keretfeltételeit, a szolgáltatókat az igénybevevők választják ki, és a szolgáltatásokat a társadalombiztosítási intézmények finanszírozzák. A szolgáltatásnyújtásnak ennek során igazodnia kell a jogosultak érdekeihez, és annak a jogosultak részvételén kell alapulnia. A szolgáltatásnyújtás e nonprofit szociális vállalkozások révén megvalósuló, egyszerre felhasználóorientált és versenyen alapuló formája egy egész Európára kiterjedő modell vitaalapja lehetne, és ezt erősíteni lehetne az olyan közbeszerzési eljárásokkal szemben, amelyek elveszik a felhasználó választási szabadságát.

3.4.

Az EGSZB kívánatosnak tartja a célzott támogatások vagy a kizárólag a nonprofit szervezeteknek szóló támogatások lehetőségét, anélkül, hogy fennállna az állami támogatásokra vonatkozó uniós jog megsértésének a veszélye. Ez a válsághelyzetekben fontosabb, mint valaha, mivel a nonprofit szervezeteknek nincsenek tartalékaik. A szociális és egészségügyi szolgáltatások azonban éppen a válsághelyzetekben nélkülözhetetlenek, és gondoskodni kell e szolgáltatások jó minőségben való fenntartásától.

3.5.

Ehhez és általában véve a szociális gazdaság általános érdekű szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtása során való erősítése céljából az európai jogi keret alapvető módosításaira van szükség, különösen a következőkre:

3.5.1.

a nonprofit szolgáltatók állami vagy ágazati ajánlattevőkkel szembeni elsőbbségének bevezetése a közbeszerzési jogban;

3.5.2.

az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokról szóló rendeletben szereplő jelenlegi három pénzügyi évenkénti 500 000 EUR küszöbérték felemelése pénzügyi évenként 800 000 EUR-ra; ez az emelés hozzájárulna az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokról szóló rendelet jobb alkalmazhatóságához és ennek megfelelően annak fokozott hatékonyságához, ugyanakkor pedig továbbra is csekély lenne a tényleges, határokon átnyúló versenytorzulások veszélye;

3.5.3.

általános mentességek az európai alapok nemzeti társfinanszírozás melletti felhasználása esetén; mint a tisztán az EU által kezelt programok esetében, a nemzeti társfinanszírozás esetében is abból kellene kiindulni, hogy erre nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok. E tekintetben a tagállami szerveknek bizonyos esetekben jogi kötelező erővel és az állami juttatás kedvezményezettje számára a bizalomvédelem elve mellett el kell tudniuk dönteni, hogy tényszerűen nem áll fenn állami támogatás. E téren az Európai Bizottságot, illetve az EUB-t meg kell illetnie a visszaélésekre irányuló ellenőrzési jognak.

4. A nonprofit szociális vállalkozások tevékenységeinek pénzügyi politikai kerete

4.1.

Az EGSZB többször is kérte az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve hozzon létre támogató jellegű, fenntartható pénzügyi ökoszisztémát a szociális gazdaság számára (9). Ahhoz, hogy javuljon a nonprofit szociális vállalkozások tevékenységeinek pénzügyi kerete, többek között elégséges társfinanszírozási arányokra, adminisztratív egyszerűsítésekre, így például keresletorientált mutatókra és az átalányok alkalmazására és elismerésére lenne szükség.

4.2.

Az olyan nonprofit szociális vállalkozások számára, amelyek szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, különösen nagy jelentőséggel bír az európai alapokon, köztük az Európai Szociális Alap Pluszon (ESZA+) keresztül nyújtott támogatás:

4.2.1.

Az EGSZB már az ESZA+-ról szóló rendelet tervezetére vonatkozó véleményében (10) kérte, hogy figyelembe véve a szociális gazdaságnak az EU szociális dimenziójában játszott egyre nagyobb szerepét, a szociális gazdaság tevékenységeinek támogatását tegyék az ESZA+ különálló, speciális céljává (11).

4.2.2.

Az EGSZB felhívta a figyelmet a nonprofit szociális vállalkozások gyakran nem elegendő pénzügyi forrásaira is, és ezzel összefüggésben már kérte, hogy az ESZA+ alapból támogatott tevékenységek esetében a saját források biztosításakor kezeljék azonos módon a természetbeni hozzájárulásokat a pénzügyi hozzájárulásokkal (12).

4.2.3.

A nonprofit szociális vállalkozások között vannak kisebb, helyben tevékenykedő szervezetek is, amelyek önsegítő csoportokból jöttek létre. Az EGSZB már szót emelt amellett, hogy az ESZA+ forrásainak megfelelő részét az ilyen szervezetek számára kell elkülöníteni (13). A szociális és egészségügyi szolgáltatások nyújtása során az önkéntes szerepvállalás célzott támogatásának is lehetségesnek kellene lennie.

5. Cselekvési terv a szociális gazdaság számára: a nonprofit szociális vállalkozások mint a koronavírus-válság utáni Helyreállítási Alap fontos szereplői

5.1.

A koronavírus-válság azt mutatja, hogy az egyes államok intézkedései csak összehangolt fellépés esetén érnek el eredményt. Mint azt már a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésről szóló ECO/515. sz., az EGSZB álláspontját kifejtő dokumentumban is megjegyeztük, az állami egészségügyi ellátó rendszerek és a kkv-k mellett a nonprofit szociális vállalkozásokat és a civil társadalmi szervezeteket sem szabad figyelmen kívül hagyni, és ezeket fokozottan támogatni kell. A nonprofit szociális vállalkozások és a civil társadalmi szervezetek nagyon csekély tartalékkal rendelkeznek, amelyet válsághelyzetben felhasználhatnának. E szervezetek azonban éppen a fennálló válság alatt alapvetőek a működőképes (egészségügyi) rendszerek fenntartása érdekében. Ezért kéri az EGSZB, hogy e szerepkörök és szervezetek több támogatásban részesüljenek, éspedig nemcsak a sürgős válság kezelése érdekében, hanem azért is, hogy az európai szemeszter folyamata során végrehajtásra kerüljön a szociális jogok európai pillére, a közös szociális és egészségügyi politika, az Európai Szociális Alap (ESZA) és a szociális eredménytábla (14).

5.2.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság álláspontját, amelyet Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos fogalmazott meg a tagállamok kormányainak címzett, 2020. április 24-i levélben (15), és amely szerint éppen a válság időszakában támogatni kellene a szociális gazdaságot. A szociális gazdaság szervezetei az Európai Bizottság szerint máris sokféle módon hozzájárulnak a gyakorlatban a válság hatásainak enyhítéséhez: Az állami hatóságokkal együttműködésben és azok intézkedéseit kiegészítve a szociális szolgáltatások széles palettáját biztosítják, különösen a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai számára. Emellett a veszélyeztetett csoportok fontos munkaadói, és döntő szerepet játszanak a munkaerőpiacra való beilleszkedésben és a képesítések biztosításában.

5.3.

A nonprofit szociális gazdasági és egyéb, nem nyereségszerzési célú szervezeteknek a kommunikációt, a politikát tekintve és az operatív munka során jobban össze kell kapcsolódniuk egymással. E hálózatépítést az EU-nak és a tagállamoknak is támogatniuk kell azzal, hogy tartósan támogatják a rendszeres határokon átnyúló együttműködést, és a katasztrófavédelmet, a mentőszolgálatokat, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatókat jobban hálózatba kapcsolják egymással. A határok lezárásához és a tisztán nemzeti elképzelésekhez való visszalépés a koronavírus-válság alatt kontraproduktív volt, és nem felel meg az EU céljainak és értékeinek.

5.4.

Európában a szociális gazdasági szervezetek és különösen a nonprofit szociális vállalkozások inkluzív jellegük és azon céljuk alapján, hogy a leginkább hátrányos helyzetűeket kívánják támogatni, különösen nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a migránsokat támogató szolgáltatások álljanak rendelkezésre. Mint azt az INT/785. sz. EGSZB-vélemény már kérte, a szociális gazdasági szervezeteknek ezzel összefüggésben is nagyobb elismerést kellene kapniuk (16).

5.5.

Az EGSZB a szociális gazdaság külső dimenziójáról szóló véleményére (17) hivatkozva újfent rámutat arra, hogy az Európai Bizottság a fejlesztéspolitikára vonatkozó új konszenzusra irányuló javaslatában nem vette figyelembe a szociális gazdaságot. Éppen a nonprofit szociális gazdaság különös potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy az önsegítés és a szervezett civil társadalom talaján alulról felfelé építkezve tartós hatást fejtsen ki a társadalmi és ökológiai problémák megoldása érdekében. Az erős nonprofit szociális gazdaság mint „bevált gyakorlat” rendelkezésre áll Európában a tapasztalataival. Az előírt nonprofit orientáció, amely a nyereségek szociális tevékenységbe való teljes körű visszaforgatásának formájában valósul meg, a megfelelő állami, illetve demokratikus legitimációval rendelkező kontrollmechanizmusok mellett Európán kívül is megakadályozhatja a közpénzek privatizálását és az akadálytalan profitmaximalizálást.

5.6.

Az Európai Helyreállítási Alap koronavírus-válság utáni végrehajtása során és a szociális gazdaság 2021-es cselekvési tervének keretében a nonprofit szociális vállalkozások és az ezeket hordozó civil társadalmi szervezetek által betöltendő szerepet illetően, valamint a jogi és pénzügyi politikai keretfeltételek ezzel összefüggésben szükséges átalakítását illetően széles körű társadalmi konszenzusra van szükség a munkaadók, a munkavállalók és a civil társadalom más szervezetei között. Az EGSZB kész arra, hogy e tekintetben ösztönző és koordinációs szerepet vállaljon.

Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER

(1) HL C 282., 2019.8.20., 1. o.

(2) HL. C 240., 2019.7.16., 20. o.

(3) HL C 24., 2012.1.28., 1. o.

(4) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(6) HL C 282., 2019.8.20., 1. o.

(7) HL C 282., 2019.8.20., 1. o.

(8) HL C 282., 2019.8.20., 7. o.

(9) HL C 13., 2016.1.15., 152. o.; HL C 62., 2019.2.15., 165. o.