„Valparc”

12, rue de Franche-Comté

25480 ECOLE VALENTIN

FRANCE

—

A termékleírást bevezető az „A »Saucisse de Morteau« és »Jésus de Morteau« különböző jellemzői a következők:” mondat törlésre kerül. A végrehajtott módosítás formai jellegű.

—

Az „A Saucisse de Morteau egyenes, henger alakú, szabályos, legalább 40 mm átmérőjű (a bél töltéskori átmérője) kolbász, amelyet sertéshúsból készítenek.” mondat helyébe az „A »Saucisse de Morteau« egyenes, henger alakú, szabályos, a 150 grammnál kisebb tömegű »Saucisse de Morteau« esetében legalább 34 mm, a 150 grammos vagy annál nagyobb tömegű »Saucisse de Morteau« esetében pedig legalább 40 mm átmérőjű (a bél töltéskori átmérője) kolbász, amelyet sertéshúsból készítenek.” mondat lép. A szöveg egy kisebb, legalább 34 mm-es átmérővel egészült ki. A legfeljebb 150 gramm tömegű kolbász esetében a szöveg kisebb átmérővel való kiegészítése lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a „Saucisse de Morteau” formája a méreteitől függetlenül azonos legyen. Ezzel lehetővé vált, hogy a „Saucisse de Morteau” különböző létező formátumainak arányai a termékleírásban meghatározottaknak megfelelően (egyenes, henger alakú, szabályos) azonosak legyenek. A legalább 40 mm-es átmérőt a legalább 150 grammos kolbászokra vonatkozóan tartották meg.

—

A bél színét pontosabban meghatározták: a leírás mind a „Saucisse de Morteau”, mind a „Jésus de Morteau” esetében a „kizárólag annak természetes pigmentációja elfogadott” szövegrésszel egészült ki. E módosítás célja, hogy csak a bél mesterséges színezését, nem pedig annak természetes pigmentációját zárja ki.

—

A leírás az „A használt zsineg színárnyalata fehér, krémszínű, ekrü vagy bézs lehet” szövegrésszel egészült ki. Az egymáshoz közeli színekből álló, de korlátozott színpaletta választása lehetővé teszi a termék hagyományos küllemének megőrzését, és az érzékszervi ellenőrzések során megkönnyíti a névtelenséget.

—

A fapöcök formáját pontosították. A szöveg a következő mondattal egészült ki: „A fapöcök köralapú, egyenes henger alakú, és a vége nem hegyes.”. Ez a leírás biztosítja, hogy minden „Saucisse de Morteau” külleme azonos legyen.

—

A „Jésus de Morteau” esetében a „Ha a kolbászt vakbélbe töltik, a fapöcök alkalmazására nem mindig kerül sor, mert a vakbél egyik vége természetes módon zárt.” mondat helyébe a „Ha a »Jésus de Morteau«-t vastagbélbe töltik, az egyik végén fapöcökkel zárják le, ha viszont vakbélbe töltik, akkor nem mindig zárják le fapöcökkel.” mondat lép. A vakbél egyik vége ugyanis természetes módon zárt, ezért azt nem szükséges még egyszer lezárni.

—

A „Főtt állapotban, felszeletelve a Saucisse de Morteau és a Jésus de Morteau durvára aprított darabokból áll, amelyek azonban homogének, összefüggő és tömör megjelenésűek.” mondatban az „összefüggő” jelzőt törölték, mivel kevéssé odaillő.

—

A szöveg a termék forgalombahozatalakor lehetséges különböző kiszerelések részletes felsorolásával egészül ki. Az „Egészségbiztonsági okokból a fagyasztott, főtt vagy szeletelt termékek kizárólag csomagolt állapotban juthatnak el a fogyasztóhoz.” mondat előtt a szöveg a következő mondattal egészül ki: „A »Saucisse de Morteau«-t és a »Jésus de Morteau«-t nyersen vagy főtt állapotban hozzák forgalomba. A kolbászt egészben vagy szeletelve hozzák forgalomba. A kolbászt frissen (hűtve), fagyasztva vagy gyorsfagyasztva, többek között fagyasztott főtt vagy gyorsfagyasztott főtt állapotban hozzák forgalomba”. A fagyasztott főtt vagy gyorsfagyasztott főtt kiszerelés létező gyakorlatnak felel meg, amely ekképpen egységesítésre került.

—

Az érzékszervi jellemzőkkel kapcsolatban az „A Saucisse de Morteau és a Jésus de Morteau érzékszervi profiljának jellegzetességei a belső vágási felületnél a következők:” mondat helyébe az „A főtt »Saucisse de Morteau« vagy »Jésus de Morteau« érzékszervi profiljának jellegzetességei a következők:” mondat lép. A félreértések elkerülése érdekében így pontosításra került, hogy az érzékszervi profil jellegzetességei a megfőzött termékre vonatkoznak. A terméket ugyanis csak főzés után fogyasztják. A „belső vágási felületnél” kifejezést törölték, mivel az pontatlan. A szín például a termék külsejére vonatkozik.

—

A konyhai receptekre vonatkozó bekezdést törölték, mivel nem szolgál hasznos információval az érzékszervi jellemzők leírásához.

Az egységes dokumentumnak a termék leírására vonatkozó részét a termékleírás módosításainak figyelembevétele érdekében módosították. Az egységes dokumentumot kiegészítették az érzékszervi jellemzőkkel, hogy a leírás pontosabb legyen.

—

Az egymást kiegészítő két nyomonkövetési rendszert említő bevezető bekezdést törölték. A nyomonkövethetőség ismertetése ugyanis az előállítási eljárás minden egyes műveletszakasza esetében szerepel, és nem szükséges pontosítani, hogy minden vállalkozásnak saját belső rendszere van, és létezik egy átfogóbb rendszer is.

—

A leíró jellegű vagy a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ-re nem sajátosan jellemző mondatokat (például az „A hasított testnek ebben a szakaszban meg kell felelnie a termékleírásban meghatározott paramétereknek.” mondatot) törölték, mivel nem tartalmaznak a nyomonkövethetőségre vonatkozó információkat.

—

A tenyésztés alatti nyomonkövethetőségre vonatkozó bekezdés az „utónevelő-hizlaló” kategóriájával egészül ki. A hatályos termékleírásban ezt a kategóriát a „hizlaló tartás” tágabb fogalma foglalja magában. A „jogszabályoknak megfelelően” és a „szabályozásnak megfelelően” kifejezéseket törölték, mivel azok feleslegesek. Ezek helyébe lép a „születés szerinti telephely azonosító jelölése”, amelyre a hizlalóüzembe érkezéskor van szükség, és a „hizlalás helyének azonosító jelölése”, amelyre a levágás előtt van szükség. Ez a megfogalmazás azt a célt szolgálja, hogy egyértelművé tegye a tenyésztés alatti nyomonkövethetőséghez szükséges dokumentumokat.

—

A dokumentumok minimális megőrzési ideje 5 évről 3 évre csökkent. Ez a rendelkezés a vágóhídra, a darabolóüzemre és a gyártóüzemre vonatkozik. A 3 éves időtartam ugyanis elegendő a hatékony ellenőrzés biztosításához, tekintve, hogy a termék élettartama 90 nap.

—

A „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ teljes nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a szöveg a belekre vonatkozó nyomon követéssel egészül ki.

—

A nyersanyag-mozgások átfogó követésében részt vevő gazdasági szereplők jegyzéke a „húsnagykereskedők” kategóriájával egészül ki, mivel ők is jelen vannak a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ piacán. Ezzel a kiegészítéssel e kategória esetében biztosított a termék nyomonkövethetősége.

—

A bejegyzett termékleírás már rendelkezik a nyersanyag-mozgásokkal kapcsolatos adatok gyűjtéséről és továbbításáról. Meghatározza, hogy az adatok a kérelmező csoportosulás kérésére továbbíthatók. Ez az adattovábbítás lehetővé teszi a gazdasági szereplők közötti anyagmozgások koherenciájának biztosítását.

—

A nyomonkövethetőségi elemeket tartalmazó összefoglaló táblázat frissítésre került, hogy összhangban legyen az elvégzett módosításokkal.

—

A módosított termékleírás azt tartalmazza, hogy az azonosított épületben elhelyezett sertések mindegyike a termékleírásban meghatározott takarmányt kapja. Ez a módosítás a gyakorlatot tükrözi és megkönnyíti az ellenőrzéseket.

A hatályos termékleírás szerint a hizlalási szakaszban használt takarmányban a tejsavó az egyetlen kötelező tejtermék. A módosított termékleírás szerint a tejsavó részben helyettesíthető hasonló analitikai jellemzőkkel bíró, más tejtermékekkel, mivel ezek tejfehérjéket, laktózt és telített zsírsavakat tartalmaznak. Ezek a tejtermékek rendelkezésre állnak a sertések takarmányozásához, és használatuk fenntartja a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ eredetével való kapcsolatot. A földrajzi területen ugyanis a sertéstenyésztés és a tejtermelés egymás mellett folyik. A sertések takarmányozásában engedélyezett tejtermékek új felsorolása nem változtatja meg a késztermék sajátosságait.

A tejtermékek és tejipari melléktermékek mennyiségének legalább 50 %-át a tejsavó teszi ki. A kiegészítő takarmány egy vagy több tejtermékből (tejszín, tej, sajt, aludttej, joghurt) vagy tejipari melléktermékből (tejsavó-permeátum, tej-permeátum, joghurtból származó tejsavó, író) áll.

A szöveg kiegészült a tejtermékek egyik analitikai jellemzőjével: a teljes nitrogéntartalomnak 100 gramm szárazanyagban legalább 4 grammnak kell lennie annak érdekében, hogy kizárólag a sertések minőségi takarmányozására alkalmas termékek használata legyen megengedett. A szöveg a tejsavóra vonatkozóan egy további analitikai jellemzővel egészült ki: a tejsavó arányának legalább 20 %-nak kell lennie, mégpedig azért, hogy csak a legjobb minőségű tejsavót válasszák.

—

Az állatok levágás előtti éheztetésére vonatkozó követelményt a szerint különböztetik meg, hogy a levágásra a berakodás napján vagy a berakodást követő napon (vagy később) kerül-e sor. Amennyiben a levágás a berakodást követő napon (vagy később) történik, az állatok a berakodást megelőzően legalább 3 órán át nem ehetnek. Ezzel a módosítással elkerülhető, hogy az állatokat a jólétüket, de még inkább a hús minőségét veszélyeztető módon éheztessék.

—

Az érzéstelenítés előtti félórás időtartamot, amely alatt a sertéseket a levágás előtt lezuhanyozzák, törölték. Ez ugyanis túl pontos, és nincs hatással a hús minőségére.

—

Az állatjólét figyelembevétele érdekében annak a lehetőségét, hogy az állatokat a megérkezésükkor ne zuhanyozzák le, ha a külső környezeti hőmérséklet nem éri el a +10 °C-ot, az érzéstelenítés előtti zuhanyoztatásra is kiterjesztették. A megérkezéskori és az érzéstelenítés előtti zuhanyoztatás egyébként éjjeli fagy esetén is elhagyható. Ez a törlés gyakorlati okokból történt, mivel a zuhanyoztatáshoz le kell üríteni a vízvezetékeket, amit fagy esetén nem lehet elvégezni.

—

A hasított testek küllemhibáival kapcsolatban az „Az egy adott ügyfél tételén belül található valamennyi hasított test legfeljebb 5 %-án lehet látható hiányosság.” mondat helyébe a „Ha a vevőnek hasított testeket értékesítenek, azok legfeljebb 5 %-án lehet egy vagy több küllemhiba.” mondat lép. Ez az új megfogalmazás, amely elősegíti, hogy az ellenőrök jobban megértsék a szabályt, alapjaiban semmin sem változtatott, mert a küllemhibák esetében továbbra is a legfeljebb 5 %-os arány van érvényben.

—

Az „A végső pH-értéknek – amelyet a levágást követő legalább 18 óra elteltével mérnek – az 5,50 ≤ pH < 6,20 tartományban kell lennie. A bélszín felett 5 cm-es magasságban, és 2–3 cm mélységben mérik.” mondatokat törölték. A pH-érték mérése ugyanis csak az egész húsdarabok vagy a sózott, szárított termékek esetében bír jelentőséggel. A pH-érték mérése nagyon kis jelentőséggel bír egy olyan, szétválasztott darabokból álló termék esetében, mint amilyen a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ. Az Institut national de la recherche agronomique által készített tanulmány szerint (INRA – Vautier, A., Lebret, B., Brossard, L. (2006); Indicateurs de qualité de viande chez le porc. Importances respectives du pH ultime et du taux de lipides intramusculaires dans la détermination de la qualité sensorielle. [A sertéshúsra vonatkozó minőségi mutatók. A végső pH-érték és az izomközi zsír arányának jelentősége az érzékszervi minőség meghatározása szempontjából.]; http://prodinra.inra.fr/record/28922) a pH-érték a hús színére, puhaságára és szaftosságára van hatással, az általános ízére vagy a tipikus ízére azonban nem, amelyet csak a zsírok lebomlásából származó illékony vegyületek befolyásolnak.

—

A szöveg „a csontokról géppel lefejtett húsok és a 8 mm-nél apróbbra darált húsok felhasználására” vonatkozó tilalommal egészült ki. Az ilyen húsok, amelyek olyan darabolási technikából származnak, amely során a csontokra tapadó húst a kézi darabolás után mechanikus rendszerekkel fejtik le, fizikailag a darált húsra hasonlíthatnak, de nem felelnek meg a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ sajátosságainak. A csontokra tapadó húsok szerkezetükben különböznek az állatból származó többi húsdarabtól, a napi igénybevételnek köszönhetően rostosabbak és kevésbé zsírosak, és ezek a kolbászhús textúrájának fontos tényezői. Ez tehát az ágazatban elterjedt szokások és sajátosságok egységesítését jelenti.

—

Törölték a keverékhez hozzáadható sertészsír („a keverékhez szánt hús 15–35 %-a: zsír”) és színhús („a keverékhez szánt hús 65–85 %-a: sertés színhús”) arányait. Ezt a módosítást az indokolta, hogy a késztermék zsírtartalmának ellenőrzésekor meg lehet győződni arról, hogy a keverékhez hozzáadott sertészsír és sertés színhús összefüggő és arányos-e.

—

A hatályos termékleírás szerint a felhasznált fagyasztott nyersanyagok aránya keverékenként legfeljebb 15 %. Ez az arány 50 %-ra változik. Az egyik független szervezet által végzett összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy a késztermék érzékszervi jellemzői nem változtak, amikor a keverék nem tartalmazott fagyasztott nyersanyagot, illetve amikor ahhoz 50 %-ban fagyasztott nyersanyagot használtak (Maisons du goût, 13/55. sz. vizsgálati jelentés, 22. o.). Az ágazat egyébként a nyári időszakban ellátási gondokkal küzd a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ készítéséhez szükséges nyersanyagokból. Az OFJ fogyasztását az jellemzi, hogy a nyár folyamán jelentős a kereslet a termék iránt. A sertéseket azonban nagyrészt a téli időszakban vágják le. A fogyasztói kereslet tehát nincs összefüggésben a tenyésztési és vágási gyakorlatokkal. Azzal, hogy a keverékhez hozzáadható fagyasztott nyersanyag maximális arányát keverékenként 15 %-ról 50 %-ra emelték, anélkül lehet kielégíteni a nyári időszakban a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ iránt mutatkozó jelentős keresletet, hogy az hatást gyakorolna a tenyésztési gyakorlatokra.

—

Törölték a fagyasztásból történő felengedés és az aprítás (a húst „a fagyasztásból történő felengedése után legfeljebb 24 órán belül fel kell darabolni”), illetve a füstölés (a fagyasztott hús „felaprítását követően legkésőbb 24 órán belül füstölni kell”) közötti időtartamokat, mivel azok átfedésben voltak a hatályos általános egészségügyi szabályozással.

—

A szöveg az asztali só (NaCl) maximális határértékével egészült ki, amelyet 1 kg keverékre vonatkozóan 22 grammban állapítottak meg. Ez a korlátozás a gazdasági szereplők jelenlegi gyakorlatainak egységesítését jelenti. A túl nagy mennyiségben hozzáadott só markáns sós ízt eredményezne, amely nem felel meg a késztermék jellemzőinek.

—

A keverékhez kiegészítő termékként, fakultatív módon adható cukrok felsorolása a glükózsziruppal bővült. A glükózszirup a termékleírásban már engedélyezett dextrózhoz hasonlít, többek között az édesítőhatása szempontjából. Bevezetése nincs hatással a késztermék ízére.

—

A „nátrium-nitrit” és a „nitrátsó” kifejezések helyébe a hivatalos nemzetközi nómenklatúra szerinti jelölésük lép. Így a „nátrium-nitrit” helyébe az „E252” jelölés, míg a „nitrátsó” helyébe az „E250” jelölés lép.

—

A szöveg az „aszkorbinsav (E300) és annak sói”, valamint a „rozmaring és rozmaringkivonat” kifejezésekkel egészül ki. Ezen antioxidánsok segítségével lehet elkerülni a zsírok peroxidációjának kockázatát és a szín elváltozását, különösen a szeletelve és/vagy fagyasztva kiszerelt kolbászok esetében, és emellett nem változtatják meg a termék jellemzőit. Tehát hozzájárulnak az OFJ érzékszervi jellemzőinek fenntartásához. A rozmaringot (vagy annak kivonatát) rendkívül kis mennyiségben használják antioxidáns tulajdonságai miatt, nem pedig ízesítőszerként.

—

A keverékhez hozzáadható bor arányát 8 %-ról 6,5 %-ra csökkentették. A 8 %-os arányt jelenleg nem alkalmazzák a gazdasági szereplők, akik 6,5 %-ra szorítkoznak, tehát a termékleírás pontosításáról van szó. Ez a korlátozás a termék jellegzetességeit erősíti.

—

A szöveg azzal egészül ki, hogy a kiegészítő termékek keverékben való eloszlásának megkönnyítése érdekében „folyadék formájában”, illetve a hőmérséklet szabályozása érdekében „jég formájában” vizet lehet hozzáadni a keverékhez. A hozzáadott víz aránya nem haladhatja meg a 3 %-ot. A hozzáadott víz mennyiségét azért kell korlátozni, hogy ne változzon meg a késztermék jellege.

—

Pontosításra került, hogy a mért hőmérséklet a „környezeti” hőmérséklet.

—

A kiszárítás maximális hőmérsékletét 30 °C-ról 40 °C-ra emelték. A kiszárítás célja, hogy a bél felületét előkészítsék és ezzel optimálissá tegyék a termék füstölését. A kiszárítás maximális hőmérsékletét 30 °C-ra korlátozásával nem mindig lehet a kolbászt olyan füstölési környezeti hőmérsékletre melegíteni, amely képes elősegíteni a füstölést és kiiktatni az olyan nemkívánatos vegyületek keletkezését, mint a policiklusos aromás szénhidrogének.

—

Törlésre került a feleslegesnek ítélt utolsó két bekezdés, mert ezek mindössze ennek a fakultatív szárítási műveletszakasznak a szerepét töltik be.

—

A füstölés a füstnek való kitettség tényleges időtartamaként került meghatározásra. E meghatározás hozzáadása a gazdasági szereplők gyakorlatának megfelelően pontosítja a szöveget.

—

A fent említett kiegészítéshez kapcsolódóan pontosításra került a konvencionális füstölőben történő füstölés minimális időtartama is. A hatályos termékleírásban a minimális időtartamot az összes kiszárítási és füstölési művelet esetében csak a füstölőhelyiségen kívülre és/vagy azon belülre vonatkozóan határozták meg. Ez azt eredményezheti, hogy a termék nem tölt elég időt a konvencionális füstölőben. A füstölési idő jelenlegi meghatározásának módja elősegíti a mikrobiológiai kockázat kialakulását. A konvencionális füstölőben történő füstölés meghatározására tett javaslattal elkerülhető, hogy a termék túl hosszú ideig legyen szabad levegőn, ami hátrányosan befolyásolja a termék minőségét, továbbá jobban szabályozhatók a termék sajátosságai. A minimális füstölési időt tehát 6 órában határozták meg, amikor a füstölés konvencionális füstölőben történik. A füstölés a „Saucisse de Morteau” előállításának alapvető fontosságú művelete. A füstölést lassan kell végezni.

—

Ezenfelül a szöveg minimális és maximális időtartamokkal is kiegészült arra az esetre, ha ugyanannál a „Saucisse de Morteau”-nál vagy „Jésus de Morteau”-nál egymás után hagyományos füstölőt és konvencionális füstölőt, vagy fordított sorrendben, konvencionális füstölőt és hagyományos füstölőt is használnak. E kötelezettségek segítségével jobban szabályozható az alapvető fontosságú füstölési művelet. A konvencionális füstölőben történő füstölési művelet esetében az időtartam minimum 3 óra és maximum 48 óra lehet. A „thué” elnevezésű füstölőhelyiségben vagy hagyományos füstölőben történő füstölés időtartama legalább 12 óra és legfeljebb 7 nap.

—

A szöveg kiegészül azzal, hogy „Folyékony füst használata tilos”. Mindez a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ sajátosságainak tiszteletben tartását szolgálja, mivel kizárólag a fenyőfélék természetes füstje engedélyezett.

—

A szöveg kiegészül azzal, hogy a konvencionális füstölőben végzett füstölés során a maximális hőmérséklet 40 °C lehet. Ezzel a kiegészítéssel elkerülhető a minőségromlás. Ez a módosítás a „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” OFJ sajátosságainak jobb tiszteletben tartását szolgálja.

—

Törlésre került a füstölés célját leíró, általános jellegű bekezdés. A bekezdés nem az előállítási módszer valamely műveletszakaszát ismerteti, és nem használható fel ellenőrzésekhez.

—

A termékleírás a fagyasztott főtt vagy gyorsfagyasztott főtt kiszereléssel egészül ki. Ezt a régóta alkalmazott kiszerelést elfelejtették megemlíteni a termékleírás szövegezésekor.

—

A fagyasztást vagy a gyorsfagyasztást követően a terméket legfeljebb –18 °C-on kell tárolni. Ebben az esetben a szöveg pontosításáról van szó.

—

A 90 °C-ban meghatározott maximális főzési hőmérséklet törlésre került. Ez a követelmény semmit nem tesz hozzá a forgalomba hozott termék jellegzetességeihez, mivel főzéskor a termék maghőmérséklete a lényeges.

—

Ezért a szöveg azzal egészül ki, hogy „Főzéskor a maghőmérsékletnek legalább 68 °C-ot el kell érnie”. A mondat pontosítja, hogy minimumértékről van szó.

—

A szöveg a „hagyományos füstölőhelyiségben (»thué/tuyé«) füstölték” szövegrész előtt a „kizárólag” szóval egészül ki, hogy a címkén csak azok a gazdasági szereplők használhassák ennek a fajta füstölőnek a képét, akik az egész füstölést „thué”-ben végzik. Többfajta füstölő kombinált használata esetén ugyanis a címkén elhelyezett „thué” képe megtévesztő lehet.

—

A „Saucisse de Morteau” vagy „Jésus de Morteau” egyedi címkézésének előmozdítása és a fogyasztók kimerítőbb tájékoztatása érdekében a szöveg a következőkkel egészül ki: „A gyártónak gondoskodnia kell a kereskedelmi megnevezés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések uniós logójának elhelyezésére vonatkozóan az alábbiakban meghatározott szabályok betartásáról. A kereskedelmi megnevezést és az uniós logót a további bekezdésekben együttesen »címkének« nevezzük.

—

A fogyasztó részére történő forgalmazásra szánt, csomagolás nélküli »Saucisse de Morteau«/»Jésus de Morteau« OFJ-n egyedi címkét kell elhelyezni, amelyet a termékhez kell rögzíteni.

—

Egyedi címkét kell elhelyezni minden olyan, a fogyasztó részére történő forgalmazásra szánt, előrecsomagolt »Saucisse de Morteau«/»Jésus de Morteau« OFJ-n, amelynek csomagolása a »Saucisse de Morteau«-n kívül más termékeket is tartalmaz.

—

Minden olyan, a fogyasztónak szánt csomagoláson, amely egy vagy több »Saucisse de Morteau«/»Jésus de Morteau« OFJ-t tartalmaz, de nem tartalmaz más termékeket, legalább egy címkét kell elhelyezni, például a csomagolás tasakján, de nem kötelező minden egyes kolbászt egyedi címkével ellátni.

—

A másodlagos feldolgozásra, többek között vendéglátóipari felhasználásra szánt »Saucisse de Morteau«/»Jésus de Morteau« OFJ-n nem kötelező egyedi címkét elhelyezni.”

A termékleírás módosításait átvezették az egységes dokumentum címkézésről szóló részébe.

—

A kérelmező csoportosulás kapcsolattartási adatai frissítésre kerültek. Ezenfelül a szöveg a kérelmező csoportosulás összetételével is kiegészült.

—

A termékleírások szövegezésének harmonizációját célzó, országos szinten hatályos utasítások értelmében frissítésre kerültek az ellenőrző szerv adatai. Ez a rovat a továbbiakban az ellenőrzés tekintetében illetékes franciaországi hatóságok elérhetőségeit tartalmazza: ezek az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) és a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF). Az igazoló szerv neve és kapcsolattartási adatai ezentúl megtalálhatóak az INAO honlapján és az Európai Bizottság adatbázisában.

—

Frissítésre kerültek a nemzeti előírásokban meghatározott, főbb ellenőrizendő pontok, hogy azok összhangban legyenek a kért módosításokkal.

—

A szójegyzék kiegészítésre került.

—

A termékleírás mellékleteit törölték, mivel azok nem tartalmaznak kötelező erejű rendelkezéseket.

Az egységes dokumentumot átdolgozták, többnyire azért, hogy megfeleljen a hatályos rendeleteknek.

—

A zsírtalanított termék nedvességtartalma (ZSTN): < vagy = 75 %

—

Zsírtartalom: < vagy = 30 % 75 %-os ZSTN-hez viszonyítva

—

Kollagén/proteinek: maximum 16 %

—

Cukortartalom: kisebb vagy egyenlő 1 %-kal 75 %-os ZSTN-hez viszonyítva

A főtt „Saucisse de Morteau”/„Jésus de Morteau” érzékszervi profiljának jellegzetességei a következők:

— sonka

— lapocka

— dagadó

— hátszalonna

— karaj

feldaraboláskor a fenti részek környékéről származó húsdarabok (ha a tokát felhasználják, azt kezelni kell, meg kell tisztítani a mirigyektől és a vörös foltoktól).