A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Az Európai Unió összevont éves beszámolója – 2018-as pénzügyi év

(2019/C 327/01)

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

A 2018-AS PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW-KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

104

FOGALOMTÁR

159

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

163

ELŐSZÓ

Megtiszteltetés számomra, hogy előterjeszthetem az Európai Unió 2018-as éves beszámolóját. A beszámoló teljes körű áttekintést nyújt az uniós pénzügyekről és az uniós költségvetés múlt évi végrehajtásáról, többek között információkat tartalmaz az Unió függő kötelezettségeiről, valamint az Unió által vállalt pénzügyi kötelezettségekről és egyéb kötelmekről. A beszámoló tükrözi az Unió tevékenységeinek többéves jellegét, és tartalmazza a fő pénzügyi adatoknak és azok alakulásának a magyarázatát. Az Európai Unió összevont éves beszámolója a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételének része, és alapvető részét képezi kifinomult pénzügyi elszámoltathatósági rendszerünknek.

Viszonylag szerény mérete ellenére az uniós költségvetés nagy hatást gyakorol sok millió európai életére. Kiegészíti a nemzeti költségvetéseket, és támogatja azokat a politikai prioritásokat, amelyek esetében tényleges hozzáadott értéket jelent és a leghatékonyabb módon tud eredményeket elérni.

2018 volt a hatályos többéves pénzügyi keret végrehajtásának ötödik éve; valamennyi pénzügyi program teljes mértékben működőképes. Az uniós költségvetés végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 173,1 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 156,7 milliárd EUR-t tett ki. Az év folyamán az uniós költségvetés révén továbbra is sikerült kezelni az összetett geopolitikai környezetből eredő kihívásokat, ezzel egyidejűleg pedig biztosítani lehetett a stratégiai beruházásokat és a fenntartható növekedést Európában.

A pénzeszközök csaknem fele a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség serkentését célozta. Finanszírozást biztosítottak a „Horizont 2020” keretprogramon belül a kutatásra és innovációra, a COSME programon belül a kis- és középvállalkozásokra, valamint az Erasmus+ programon belül az oktatásra. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az európai strukturális és beruházási alapok ugyancsak jelentős szerepet játszottak. Az InvestEU portálon (https://europa.eu/investeu) megtudhatják, milyen történetek rejlenek az uniós segítséggel megvalósult projektek mögött.

Az uniós költségvetés olyan egyéb kiemelt területeken is jelentős támogatást nyújtott, mint az EU migrációval kapcsolatos átfogó megközelítése, a biztonsági unió és az EU külső tevékenysége. Lehetővé tette továbbá az Unió számára, hogy Európa határain túl is határozottan fellépjen az Európa szomszédsága számára zűrzavaros időszakban, valamint hozzájárult az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, több területet érintő szakpolitikai célkitűzések megvalósításához. 2018-ban az éghajlati szempontok érvényesítésére elkülönített összeg meghaladta a 32 milliárd EUR-t, vagyis a teljes költségvetés 20 %-át.

Végezetül a költségvetés a közös agrárpolitikán és a halászati politikán keresztül folyamatos támogatást nyújtott a fenntartható növekedés előmozdításához és Európa természeti erőforrásainak megőrzéséhez, valamint a LIFE program keretében az éghajlat-politika és a környezetvédelem területén folytatott tevékenységekhez.

Az Európai Unió összevont éves beszámolója a nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal összhangban készült. E standardok betartása érdekében a Bizottság következetesen javítja szabályait és eljárásait, szervezeti felépítését és rugalmasságát. A következetes és hatékony jelentéstétel nem csupán a jogszabályoknak való megfelelés tekintetében fokozza az uniós kiadások elszámoltathatóságát, hanem elősegíti a polgárok és egyéb érdekelt felek bevonását, valamint az Európai Unióba vetett bizalmuk megőrzését.

Günther H. OETTINGER

a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos

EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre a tagállamok közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

1. POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

Uniós szerződések

Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek során be kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét (1). Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság felelős azért, hogy a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban megvalósítsa a célkitűzéseket.

Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a jogszabályok előterjesztése vagy a szakpolitikai stratégiák megvalósítása.

A Bizottság politikai prioritásai

A Bizottság politikai prioritásait a Bizottság elnöke által meghatározott politikai iránymutatások rögzítik. Az iránymutatások ütemtervet jelölnek ki a bizottsági intézkedések számára, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetők az EU hosszú távú növekedési stratégiájával, az Európa 2020 stratégiával.

10 PRIORITÁS

—	—Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak.

—	—Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében.

—	—Az összekapcsolt digitális egységes piac.

—	—A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége.

—	—Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika.

—	—Elmozdulás egy új migrációs politika felé.

—	—Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac.

—	—Európa erősebb globális szerepvállalása.

—	—Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (GMU).

—	—A demokratikus változás Uniója.

Az Európa 2020 stratégia

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői által 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégia 10 évre szóló foglalkoztatási és növekedési stratégiát határozott meg az EU számára (2). A stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három, egymást kölcsönösen erősítő prioritását terjesztette elő öt uniós kiemelt céllal.

Az uniós költségvetés az egyik olyan uniós ösztönző, amely hozzájárul az Európa 2020 céljainak megvalósításához. Az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos konkrét eredmények megvalósítása érdekében számtalan nemzeti, uniós és nemzetközi szintű intézkedés van folyamatban.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (3)

A fenntartható fejlődés régóta az európai projekt középpontjában áll. A Szerződések elismerik gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusait, amelyeket együttesen kell figyelembe venni. Az EU olyan fejlődés mellett kötelezte el magát, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy megfosztaná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Az uniós költségvetés lényeges szerepet játszik a fenntarthatósággal kapcsolatos számos kihívás tekintetében, az ifjúsági munkanélküliségtől és a népesség elöregedésétől kezdve az éghajlatváltozáson, a környezetszennyezésen és a fenntartható energiaforrásokra való átálláson át egészen a migrációig. A jelenlegi Bizottság a fenntartható fejlődést a kulcsfontosságú, több területre kiterjedő projektekben, valamint az ágazati politikákban és kezdeményezésekben is érvényesíti.

Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek és a kiadási programokat meghatározó releváns ágazati jogszabályoknak megfelelően hajtják végre.

A többéves pénzügyi keret és a kiadási programok

A többéves pénzügyi keret az EU politikai prioritásait fogalmazza meg pénzügyi értelemben elegendően hosszú időszakra ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen azokat valósítani, és koherens hosszú távú jövőképet nyújtsanak az uniós források kedvezményezettjei és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A többéves pénzügyi keret maximális éves összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. A többéves pénzügyi keretet a tagállamok egyhangúlag, az Európai Parlament egyetértésével fogadják el, jelezve, hogy valamennyien egyetértenek a célkitűzésekkel és a kiadási szinttel (a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetések legmagasabb szintjével).

Intézményközi megállapodás

A többéves pénzügyi keretet az intézményközi megállapodás (4) egészíti ki, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti politikai megállapodás. A 2013-ban az EUMSZ 295. cikkének megfelelően elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem betartatása, az éves költségvetési eljárás működésének és az intézmények közötti, költségvetési kérdésekben való együttműködésnek a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

Éves költségvetés

Az éves költségvetést a Bizottság készíti el, és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (a kifizetési előirányzatokkal).

Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak három fajtája van: a tradicionális saját források (például vámok és cukorilleték), a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját forrás és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A hatályos többéves pénzügyi keretben a saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 1,20 %-át.

Az EU operatív kiadásai a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van:

—	Megosztott irányítás: e módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások mintegy 75 %-a ezen irányítási mód alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések.

—	Közvetlen irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre.

—	Közvetett irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetés-végrehajtási feladatokat harmadik felekre, például uniós szabályozó ügynökségekre vagy nemzetközi szervezetekre ruház át.

Költségvetési rendelet

Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet (5) az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya, amely megállapítja az uniós költségvetésre alkalmazandó uniós pénzügyi szabályokat.

2. IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

2.1. INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA

Az EU szervezeti irányítása magában foglalja az intézményeket, az ügynökségeket és egyéb uniós szerveket, amelyeket az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött 9. megjegyzés sorol fel. Az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA) és az Európai Központi Bank (EKB) nem tartozik a költségvetési rendelet hatálya alá. A szakpolitikák kidolgozásáért és a döntéshozatalért felelős fő intézmények a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság.

Az Európai Bizottság egyedülálló szervezet. A Szerződés értelmében a Bizottság felel a jogszabályok tervezéséért, előkészítéséért és előterjesztéséért; az uniós szakpolitikák irányításáért, ideértve az uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követését és azok érvényesítését, valamint az uniós finanszírozás elosztását; végül pedig az EU nemzetközi képviseletéért.

A Szerződésben foglaltaknak (6) megfelelően a Bizottság a tagállamokkal együttműködve hajtja végre a költségvetést. Együtt biztosítják, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjen. Rendeletek határozzák meg a költségvetés végrehajtása során a tagállamokat terhelő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget. A rendeletek továbbá valamennyi intézmény számára megállapítják a saját kiadásaik végrehajtásában betöltött felelősségükre és szerepükre vonatkozó részletes szabályokat.

A Bizottság ezeket a feladatokat a biztosi testület irányítása alatt látja el, amely prioritásokat határoz meg, és általános politikai felelősséget vállal a Bizottság döntéseiért. Az elnök szerepét a Nizzai és a Lisszaboni Szerződés megerősítette, és ő dönt a Bizottság belső szervezetéről, biztosítva, hogy az következetesen, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen.

A Bizottság belső működése a jó irányítást alátámasztó fő elveken alapul: egyértelmű szerepek és felelősségi körök, határozott elkötelezettség a teljesítménymenedzsment, valamint a jogi keretnek való megfelelés mellett, világos elszámoltathatósági mechanizmusok, magas színvonalú és inkluzív szabályozási keret, nyitottság és átláthatóság, valamint szigorú etikai normák.

2.2. A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA

Az Európai Bizottság egyedi irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben egyértelműen szétválasztják a politikai és az igazgatási felügyeleti struktúrákat, valamint pontosan meghatározzák a felelősségi köröket és a pénzügyi elszámoltathatóságot (7). A rendszer a Szerződéseken alapul, és a struktúra úgy változott, hogy igazodjon a változó környezethez, valamint összhangban maradjon a vonatkozó nemzetközi normákban meghatározott bevált gyakorlattal (8).

2018-ban a Bizottság „irányítási csomagot” (9) fogadott el, amely jelentősen észszerűsítette és megszilárdította szervezetirányítási rendszerét, és az Európai Számvevőszék (10) és a Belső Ellenőrzési Szolgálat által végzett közelmúltbeli ellenőrzési munkát generált.

—	A biztosi testület politikai felelősséget vállal testületileg a Bizottság munkájáért. A költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházzák, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői (11).

—

A biztosi testület a pénzügyi irányítási feladatokat a főigazgatókra vagy a szolgálatvezetőkre ruházza, akik így megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Ezeket a feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig.

—	Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság nyomon követi az ellenőrzések végrehajtását, különösen a belső ellenőrzési szolgálat által végzettekét, de az Európai Számvevőszék ellenőrzései alapján is eljár.

—

Az elnök felügyelete alatt a főtitkár elnökletével működő szervezetirányító tanács rendszeresen összehívja a költségvetésért, a humánerőforrásokért és a biztonságért felelős főigazgatókat, valamint a Jogi Szolgálat főigazgatóját. Az elnöki kabinet költségvetésért és igazgatásért felelős tagja(i), valamint a Bizottság költségvetésért, emberi erőforrásokért és az adminisztrációért felelős tagjának (tagjainak) kabinetvezetője/kabinetvezetői megfigyelőként vesznek részt. A tanács szervezetirányítási kérdésekkel kapcsolatos koordinációt, felügyeletet, tanácsadást és stratégiai iránymutatásokat biztosít olyan területeken, mint a pénzügyi és humánerőforrások kezelése, a kockázatkezelés, a teljesítménymenedzsment, az IT-irányítás, a kiber- és fizikai biztonság, az üzletmenet-folytonosság és az információk kezelése. Ily módon a szervezetirányító tanács hozzájárul annak biztosításához, hogy a Bizottság rendelkezzen a biztosi testület politikai prioritásainak és a Szerződések által ráruházott feladatoknak a hatékony és eredményes végrehajtásához szükséges struktúrákkal, folyamatokkal és igazgatási politikákkal.

2.3. A BIZOTTSÁG PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA

A Bizottságon belül egyértelműen meghatározzák (például a költségvetési rendeletben) és alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepeket és az abban viselt felelősségi köröket. Ez egy egyértelmű felelősségi körökkel rendelkező decentralizált megközelítés, amelynek célja olyan igazgatási kultúra kialakítása, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, és hogy ellenőrzést adjon nekik azon tevékenységek fölött, amelyekért felelősek.

A Bizottság egyedi programok végrehajtásával végrehajtó ügynökségeket is megbízhat. A kiadásokra vonatkozó döntéseket más intézményeken vagy szerveken keresztül, vagy azokkal együtt is meghozhatja. A költségvetés nagy részét a tagállamokkal megosztott irányításban hajtja végre, különösen a strukturális alapok és a mezőgazdaság területén.

Költségvetés-végrehajtási feladatokkal lehet megbízni a következőket is:

—	nemzeti irodák,

—	az Európai Beruházási Bank Csoport,

—	harmadik országok,

—	nemzetközi szervezetek (például a Világbank vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete),

—	egyéb jogalanyok.

Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkként a főigazgatók felelnek az erőforrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásért. Az uniós költségvetés végrehajtása során a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek be kell tartaniuk a költségvetési rendelet rendelkezéseit, és megfelelő belsőkontroll-keretet kell kialakítaniuk. A belsőkontroll-célkitűzések többek között a következőkre összpontosítanak:

—	a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága,

—	pénzügyi kontroll és csalás elleni küzdelem,

—	feddhetetlenség és etika,

—	humánerőforrás-menedzsment,

—	megbízható jelentéstétel,

—	kommunikáció,

—	az eszközök és az információk védelme.

Minden megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízhat egy vagy két kockázatkezelésért és belső kontrollért felelős felső vagy középvezetőt a belső kontrollrendszerek végrehajtásának felügyeletével és nyomon követésével. A Bizottság központi szolgálatai iránymutatást és tanácsot adnak, valamint előmozdítják a bevált gyakorlatokat.

A Bizottság stratégiai tervezési és programozási ciklusán belül minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az éves tevékenységekről, szakpolitikai eredményekről és eredményekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy kialakította azokat a kontrolleljárásokat, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A Bizottság szintjén az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés az a fő eszköz, amelyen keresztül a biztosi testület politikai felelősséget vállal a költségvetés irányításáért.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok és módszerek alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Az éves beszámolót a biztosok testülete fogadja el. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében. A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be, amelynek keretében független tanácsadást nyújt, illetve véleményeket és ajánlásokat ad ki a Bizottság, az uniós ügynökségek és más autonóm szervek belsőkontroll-rendszereinek minőségéről és működéséről.

2.4. TELJESÍTMÉNYKERET

A szilárd teljesítménykeret kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fő hangsúly az eredményeken, az uniós hozzáadott értéken és az uniós programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásán legyen. Az uniós költségvetés teljesítménykerete nagyon pontosan meghatározott, és a teljesítményalapú költségvetés-tervezés kereteinek standard indexében magasabb pontszámot kap, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bármely tagja. Az uniós költségvetés teljesítménykerete különféle típusú és szintű stratégiai célokról és célkitűzésekről ad jelentést, többek között az Európa 2020 stratégiáról és más politikai prioritásokról. Figyelembe kell vennie továbbá a szakpolitikák és programok egymást kiegészítő jellegét és általános érvényesítését, valamint a tagállamoknak az uniós költségvetés végrehajtásában való kiemelt szerepét.

—

A célkitűzések, a mutatók és a célok kiemelt helyen szerepelnek a programok jogalapjában, és a Bizottság minden évben jelentést tesz azokról a költségvetési tervezethez csatolt programindokolások révén. A programindokolások minden olyan kulcsfontosságú információt tartalmaznak, amelyek az alapos programellenőrzéshez és a teljesítményméréshez szükségesek: ez magában foglalja a hétéves pénzügyi kötelezettségvállalásokat; a program teljesítményének alapforgatókönyveit (a szakpolitikai intézkedés kiindulópontjait); a végcélokat (amelyeket a többéves programozási időszak végéig kell elérni); és a közbenső mérföldköveket.

—

Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el, és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság teljesítményorientáltságra ösztönzi a bizottsági szolgálatokat. Az elmúlt években továbbá olyan megközelítést dolgozott ki, amely elősegíti a megfelelés és a teljesítmény közötti egyensúly javítását.

—

Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Európai Unió politikai prioritásait, továbbá az uniós költségvetéssel elért eredményekről, és arról is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a költségvetési irányítás és a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában és előmozdításában.

—	Az Európai Számvevőszék szisztematikus és alapos megközelítést alkalmaz a költségvetés-tervezés minőségi szempontjainak – többek között a teljesítménydimenziónak – az értékelésére, az éves jelentésének szokásos részeként és különjelentéseken keresztül.

Mindezek az elemek szilárd alapot biztosítanak a költségvetési hatóságnak ahhoz, hogy a következő éves költségvetés meghatározásakor jelentős tényezőként vegye figyelembe a teljesítményt.

2.5. PÉNZÜGYI JELENTÉSTÉTEL

Az EU pénzügyi jelentéstételének fő eleme az EU integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétele, amely a következőkből áll: az EU összevont éves beszámolója, a költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés – amely magában foglalja a költségvetési rendelet 247. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti értékelő jelentést –, az éves belső ellenőrzési jelentés, a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő öt évre vonatkozó előrejelzése és a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés. Az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel minden évben átfogó képet nyújt a nyilvánosság számára az Unió pénzügyi és működési helyzetéről.

Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.

Az EU összevont éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:

a)	az összevont pénzügyi beszámoló; és

b)	a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek összesített képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.

Az EU összevont éves beszámolóját ezenfelül a pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése kíséri, amely összefoglalja a pénzügyi kimutatásokban szereplő jelentős változásokat és tendenciákat, valamint ismerteti azokat a jelentős kockázatokat és bizonytalanságokat, amelyekkel az EU szembesül és amelyeket a jövőben meg kell oldani.

Jelentéstétel és elszámoltathatóság a Bizottságnál:

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel A költségvetési rendelet 247. cikke

—	Az EU összevont éves beszámolója

—	Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés (az uniós pénzügyek értékelésére vonatkozó jelentéstétellel együtt)

—	Éves belső ellenőrzési jelentés

—	A jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, öt évre vonatkozó előrejelzése

—	Jelentés a mentesítés nyomon követéséről

Egyéb jelentések

—	Kommunikációs csomag az Unió helyzetéről szóló beszéd alkalmával

—	Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről

—	A főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései

—	Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

2.6. KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉSI ELJÁRÁS

Külső ellenőrzés

Az uniós intézmények (és szervek) külső ellenőre az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék). A Számvevőszék alapvető célja, hogy hozzájáruljon az Unió pénzügyi gazdálkodásának javításához, előmozdítsa az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjen. A Számvevőszék feladata az Unió független külső ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat.

Tevékenységei részeként a Számvevőszék összeállítja az Európai Parlament és a Tanács részére a következőket:

1.	az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentés, amely részletezi az uniós éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló – a beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló – műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; és

3.	különjelentések meghatározott területekről, valamint egyedi éves jelentések (például az Európai Fejlesztési Alapról, az uniós ügynökségekről).

Mentesítés

A költségvetési ciklus utolsó lépése a mentesítési eljárás az adott pénzügyi év vonatkozásában. A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a mentesítésért felelős hatóság (azaz a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament) mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól. Ez a határozat a következők vizsgálatán alapul: az EU összevont éves beszámolója és a Bizottság jelentései (az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés, az előző évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés és az elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóságnak címzett éves jelentés), valamint az Európai Számvevőszék éves jelentése, ellenőri véleménye (a megbízhatósági nyilatkozat) és különjelentései. Figyelembe veszi továbbá a Bizottság kérdésekre és egyéb információkérésekre adott írásbeli válaszait, valamint a költségvetési biztos és a fő kiadási területekért felelős biztosok és főigazgatók, továbbá a főtitkár meghallgatását az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt.

A mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. A mentesítésről szóló végső jelentések az Európai Parlament és a Tanács által a Bizottságnak címzett konkrét kéréseket is tartalmazzák. A kérések egy nyomonkövetési jelentés tárgyát képezik, amelyben a Bizottság ismerteti az általa már megtett vagy meghozni kívánt konkrét intézkedéseket.

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Unió 2018. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 246. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet XIII. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.

Rosa ALDEA BUSQUETS

a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője

2019. június 21.

A 2018-AS PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI

A 2018. évi uniós költségvetés végrehajtása

A 2018. évi elfogadott költségvetés a Juncker elnök által az e Bizottság megbízatásának kezdetén meghatározott tíz prioritás közül két fő európai szakpolitikai prioritásra összpontosított. Az egyik prioritás az összetett geopolitikai környezetből eredő új kihívásokra adandó európai válasz volt, mely a migráció kezelésétől kezdődően az EU külső határainak védelmén át a polgárok biztonságáig terjed ki. A másik prioritás a stratégiai beruházás és a fenntartható növekedés volt, melynek célja a gazdasági kohézió előmozdítása és a munkahelyteremtés, elsősorban a fiatalok számára. E két egyértelmű prioritáson kívül az uniós költségvetés és a többi eszköz 2018-ban is támogatta a mezőgazdasági termelőket és a vidékfejlesztést, továbbá a digitális egységes piac és az energiaunió végrehajtása révén mélyítette és erősítette az uniós országok közötti stratégiai rendszerösszeköttetéseket és hálózatokat. A Bizottság változatlanul támogatta az EU kulcsfontosságú gazdasági és politikai partnerként, valamint vezető nemzetközi beruházóként és humanitárius segítséget nyújtóként betöltött külső szerepét.

Az uniós költségvetés 2018-as végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 173,1 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 156,7 milliárd EUR-t tett ki.

A pénzeszközök csaknem fele – kötelezettségvállalási előirányzatokban 87,4 milliárd EUR – az intelligens és inkluzív növekedés, a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a kohézió serkentését célozta. Ez az összeg magában foglalta a „Horizont 2020” keretprogramon belül a kutatásra és innovációra, az Erasmus+ programon belül az oktatásra, a COSME programon belül a kis- és középvállalkozásokra, továbbá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garanciaalapjára irányuló finanszírozást. Az ESBA az európai beruházási terv végrehajtását segítő eszköz, amelynek célja az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) révén a tagállamok és a régiók közötti konvergencia előmozdítása. Ezenfelül az uniós költségvetésből az európai mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás 44,4 milliárd EUR volt kifizetési előirányzatokban.

A költségvetés keretében továbbá megerősítették az Unió külső határait és kezelték a migrációs és menekültügyi válságot olyan intézkedések finanszírozása révén, mint a sürgősségi segély, a menedékkérők EU-n belüli áthelyezése, a határellenőrzés, az áttelepítés, valamint a menekültek és a menedékkérők visszaküldése és integrációja. Végezetül, a költségvetés folytatta a programok finanszírozását a védelem, az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok és a társadalmi kohézió támogatására, biztosítandó, hogy az európai társadalmaink inkluzívak, szabadak és igazságosak maradjanak.

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

Háttér-információk

2016. június 23-án az Egyesült Királyságban az európai uniós tagságról szóló népszavazáson részt vevő állampolgárok többsége az Unióból való kilépésre szavazott. Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én hivatalosan bejelentette az Európai Tanácsnak azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből (Euratom). Ezzel aktiválta az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkét, amely meghatározza, milyen eljárás révén léphet ki egy tagállam az Unióból.

A tárgyalás menete

A Bizottság 2018. március 19-én közzétette a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetét, amely összefoglalta a tárgyalások eredményeit. A kilépésről rendelkező megállapodás tervezetének a pénzügyi elszámolásról szóló részében az EU és az Egyesült Királyság jogi rendelkezésekbe ültette át a tárgyalások első szakaszában elért eredményeket.

2018. november 14-én együttes jelentést tettek közzé, amely beszámolt a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetének teljes szövegére vonatkozóan tárgyalói szinten létrejött megállapodásról, valamint az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatának keretéről szóló politikai nyilatkozat tervezetéről. Ugyanezen a napon közzétették a kilépésről rendelkező megállapodás aktualizált és elfogadott tervezetét, amelyben az Egyesült Királyság vállalta, hogy a hatályos többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti valamennyi kötelezettségét – ideértve az Unió kötelezettségeinek és függő kötelezettségeinek rá eső részét is – úgy teljesíti, mintha még mindig tagállam lenne. Az Egyesült Királyság kormánya 2018. november 14-én, az Európai Tanács pedig november 25-én jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodás tervezetét. 2019. január 11-én a Tanács (50. cikk) jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodás megkötéséről szóló határozatot, és megküldte azt az Európai Parlamentnek jóváhagyásra. Az Egyesült Királyság kérésére az EUMSZ 50. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően az Európai Tanács 2019. március 21-én úgy határozott, hogy amennyiben a brit alsóház legkésőbb 2019. március 29-ig jóváhagyta a kilépésről rendelkező megállapodást, az Egyesült Királyság kilépésének időpontját 2019. május 22-re, ellenkező esetben 2019. április 12-re módosítja (12). Ezt követően a brit alsóház 2019. március 29-ig nem hagyta jóvá a kilépésről rendelkező megállapodást, ezért – az Egyesült Királyság újabb kérése nyomán – az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Egyesült Királyság kilépésének időpontját 2019. október 31-re módosítja (13). A kilépésnek vagy a megerősítési eljárások befejezését követő hónap első napján kell hatályba lépnie, vagy 2019. november 1-jén, a kettő közül a korábbi időpontban. Az Egyesült Királyság a kilépés új időpontjáig továbbra is tagállam marad, az EUSZ 50. cikke szerinti teljes körű jogokkal és kötelezettségekkel, és az Egyesült Királyságnak joga van az értesítést bármikor visszavonni.

Pénzügyi elszámolás és a 2018. évi uniós éves beszámoló

Ami a pénzügyi elszámolást illeti, a kilépésről rendelkező megállapodás 2018. november 14-én közzétett tervezete azt tartalmazta, hogy az Egyesült Királyság a hatályos többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti valamennyi kötelezettségét úgy teljesíti, mintha még mindig tagállam lenne. Konkrétabban, a kilépésről rendelkező megállapodás tervezete kimondja, hogy az Egyesült Királyság különösen az alábbiak rá eső részéért felelős az Uniónak:

—	az uniós költségvetés és az uniós decentralizált ügynökségek költségvetéseinek 2020. december 31-én fennálló költségvetési kötelezettségvállalásai – lásd a kilépésről rendelkező megállapodás 140. cikkét,

—	az Unió 2020. december 31-ig felmerülő kötelezettségeinek finanszírozása, bizonyos kivételekkel – lásd a 142. cikket,

—	az Unió azon függő pénzügyi kötelezettségei, amelyek a kilépés időpontja előtt elhatározott/jóváhagyott pénzügyi műveletekből származnak – lásd a 143. és 144. cikket, és

—	az Unió függő kötelezettségeinek mentesítéséhez szükséges azon kifizetések, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogi ügyekhez kapcsolódóan válnak esedékessé (feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények nem 2020. december 31-e után merültek fel) – lásd a 147. cikket.

Mivel az Egyesült Királyság még nem erősítette meg a kilépésről rendelkező megállapodást, e beszámoló aláírásának időpontjában még nem ismert a kilépés tényleges időpontja és módja (megállapodással vagy anélkül). A jelenlegi helyzet alapján az EU 2018. évi összevont beszámolója nem tartalmaz a pénzügyi hatásra vonatkozó jelentést.

ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (14)

TARTALOMJEGYZÉK

MÉRLEG

EREDMÉNYKIMUTATÁS

CASH FLOW-KIMUTATÁS

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Immateriális javak	2.1	446	405
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	11 185	10 745
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések	2.3	591	581
Pénzügyi eszközök	2.4	65 231	59 980
Előfinanszírozás	2.5	26 006	25 022
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	416	611
		103 875	97 344
FORGÓESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	2.4	4 168	8 655
Előfinanszírozás	2.5	23 968	24 005
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.6	24 248	11 755
Készletek	2.7	73	295
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.8	18 113	24 111
		70 570	68 821
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		174 444	166 165
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások	2.9	(80 456 )	(73 122 )
Céltartalékok	2.10	(3 281 )	(2 880 )
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(53 289 )	(50 063 )
		(137 025 )	(126 065 )
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Céltartalékok	2.10	(852)	(659)
Pénzügyi kötelezettségek	2.11	(2 617 )	(6 850 )
Szállítói kötelezettségek	2.12	(32 227 )	(39 048 )
Passzív időbeli elhatárolások	2.13	(63 186 )	(63 902 )
		(98 882 )	(110 459 )
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(235 907 )	(236 524 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(61 463 )	(70 359 )
Tartalékok	2.14	4 961	4 876
Tagállamoktól lehívandó összegek (*1)	2.15	(66 424 )	(75 234 )
NETTÓ ESZKÖZÖK		(61 463 )	(70 359 )

EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2018	2017
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
GNI-alapú források	3.1	105 780	78 620
Tradicionális saját források	3.2	22 767	20 520
Héaalapú források	3.3	17 624	16 947
Pénzbírságok	3.4	6 740	4 664
Kiadások visszafizettetése	3.5	2 215	1 879
Egyéb	3.6	3 312	10 376
		158 438	133 006
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevételek	3.7	3 115	1 845
Egyéb	3.8	1 379	1 332
		4 494	3 177
Összes bevétel		162 932	136 183
KIADÁSOK
Tagállamok által végrehajtott	3.9
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap		(43 527 )	(44 289 )
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök		(13 149 )	(11 359 )
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap		(30 230 )	(17 650 )
Európai Szociális Alap		(11 935 )	(7 353 )
Egyéb		(2 826 )	(1 253 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	3.10	(17 551 )	(15 738 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3.11	(3 396 )	(2 667 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3.11	(4 016 )	(4 115 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	3.11	(3 569 )	(1 478 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	3.12	(10 929 )	(10 002 )
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai	3.13	—	(3 544 )
Finanszírozási költségek	3.14	(1 677 )	(1 896 )
Egyéb kiadások	3.15	(6 208 )	(6 756 )
Összes kiadás		(149 014 )	(128 101 )
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		13 918	8 082

CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR
	2018	2017
Az év gazdasági eredménye	13 918	8 082
Működési tevékenységek
Amortizáció	104	99
Értékcsökkenés	998	888
A befektetések értékvesztése miatti veszteségek (visszaírása)	—	—
Hitelek (növekedése)/csökkenése	1 041	497
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	(947)	(3 557 )
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése	(12 299 )	(745)
Készletek (növekedése)/csökkenése	222	(130)
A nyugdíjak és az egyéb munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	7 334	5 891
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)	594	928
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(1 007 )	(438)
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(6 821 )	(957)
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	(716)	(3 678 )
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet	(556)	(6 405 )
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése (az eredménykimutatásban nem szereplő nem készpénzes mozgás)	(4 396 )	—
Egyéb nem készpénzes mozgások	(71)	3
Beruházási tevékenységek
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése	(1 583 )	(1 687 )
Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése	(9)	(53)
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése	(1 811 )	(3 190 )
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése	7	(22)
NETTÓ CASH FLOW	(5 998 )	(4 474 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	(5 998 )	(4 474 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	24 111	28 585
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	18 113	24 111

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tagállamoktól lehívandó összegek Felhalmozott többlet/(hiány)	Egyéb tartalékok	Valós értékelés értékelési tartaléka	Nettó eszközök
EGYENLEG 2016.12.31-ÉN	(76 881 )	4 516	325	(72 040 )
A garanciaalap-tartalék változása	(20)	20	—	—
Valósérték-változások	—	—	(2)	(2)
Egyéb	(11)	62	(46)	5
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2016. évi költségvetési eredmény	(6 405 )	—	—	(6 405 )
Az év gazdasági eredménye	8 082	—	—	8 082
EGYENLEG 2017.12.31-ÉN	(75 234 )	4 598	278	(70 359 )
A garanciaalap-tartalék változása	(186)	186	—	—
Valósérték-változások	—	—	(47)	(47)
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	(4 396 )	—	—	(4 396 )
Egyéb	30	(54)	—	(24)
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2017. évi költségvetési eredmény	(556)	—	—	(556)
Az év gazdasági eredménye	13 918	—	—	13 918
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN	(66 424 )	4 730	231	(61 463 )

MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1. JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK

Az Unió beszámolója az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban készült.

A költségvetési rendelet 80. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra.

Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása

Módosított uniós számviteli szabály, amely a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott alábbi számviteli szabályok a folyó évben kötelező jelleggel hatályba léptek:

—

Az EAR 12 „Munkavállalói juttatások” szabály módosítása: A számvitelért felelős tisztviselő által 2017-ben elfogadott, módosított EAR 12 szabály a 2016 júliusában közzétett új IPSAS 39 „Munkavállalói juttatások” standardon alapul. A módosított EAR 12 szabály első alkalmazása nem volt jelentős hatással az EU összevont pénzügyi kimutatásaira, eltekintve az aktuáriusi feltételezések változásaiból eredő bármely nyereség vagy veszteség megjelenítésétől, amely a módosított EAR értelmében az eredménnyel szembeni elszámolására vonatkozó korábbi követelménnyel ellentétben közvetlenül a nettó eszközökben kerül kimutatásra.

2018. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály

Az EU még nem alkalmazta az alábbi új uniós számviteli szabályt, amelyet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadott el, mivel az még nem alkalmazandó:

—

Az új EAR 20 „Közszektorbeli kombinációk” szabály módosítása (a 2019. január 1-jén vagy az után kezdődő éves időszakokra alkalmazandó): Az IPSAS 40 „Közszektorbeli kombinációk” standardon alapuló új EAR 20 szabály két típusba sorolja a közszektorbeli kombinációkat attól függően, hogy az ügylet közös ellenőrzés alatt történik-e vagy sem: i. összeolvadás, amelyben az ügylet az EU-val kombinációt alkotó gazdálkodó egység könyv szerinti értékén alapul; és ii. felvásárlás, amelyben az ügylet az EU által felvásárolt gazdálkodó egységnek az akvizíció időpontjában érvényes valós értékén alapul. A két típusra különböző követelmények és különböző szintű közzétételi kötelezettségek alkalmazandók annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni az EU pénzügyi kimutatásainak felhasználóira gyakorolt hatásait.

Az első alkalmazás évében az uniós pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatás attól függ majd, hogy ebben az időszakban az EU részt vesz-e közszektorbeli kombinációs ügyletben.

1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az EAR 1 „Pénzügyi kimutatás” uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (a megbízhatóság), az érthetőség, az időbeliség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.3. KONSZOLIDÁLÁS

A konszolidálás alkalmazási köre

Az EU összevont pénzügyi beszámolója magában foglalja az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet (vagyis az uniós intézményeket – többek között a Bizottságot – és az uniós ügynökségeket), társult és közös vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az uniós beszámoló 9. megjegyzése tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet és 1 társult vállalkozást foglal magában. Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. Az említett gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2018-ban 7 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Valamely gazdálkodó egységnek a konszolidálásba történő bevonására irányuló döntés az ellenőrzési elven alapul. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.

Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.

E megközelítés alapján az uniós intézmények (az Európai Központi Bank kivételével) és ügynökségek (kivéve a korábbi 2. pillérbe tartozó ügynökségeket) az EU kizárólagos ellenőrzése alá tartozónak tekintendők, ezért beletartoznak a konszolidációs körbe. Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Közös megállapodások

A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös műveletek, vagy közös vállalkozások lehetnek. Amennyiben a közös megállapodások egy külön jogalanyként jönnek létre, és a közös megállapodás felei jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett, az ilyen közös megállapodás közös vállalkozásnak minősül. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). Amennyiben a felek a megállapodás eszközei tekintetében jogokkal, kötelezettségei tekintetében kötelmekkel rendelkeznek, úgy a közös megállapodás közös műveletnek minősül. A közös műveletekben való érdekeltségéhez kapcsolódóan az EU a következőket tünteti fel pénzügyi kimutatásaiban: eszközeit és kötelezettséget, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen ellenőrzött vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli

Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.

1.4. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.

1.4.1. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások – eltérő rendelkezés hiányában – millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós értékelés értékelési tartalékában szerepelnek.

Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.

A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:

Euroátváltási árfolyamok

Pénznem	2018.12.31.	2017.12.31.	Pénznem	2018.12.31.	2017.12.31.
BGN	1,9558	1,9558	PLN	4,3014	4,177
CZK	25,7240	25,5350	RON	4,6635	4,6585
DKK	7,4673	7,4449	SEK	10,2548	9,8438
GBP	0,8945	0,8872	CHF	1,1269	1,1702
HRK	7,4125	7,4400	JPY	125,8500	135,01
HUF	320,9800	310,3300	USD	1,145	1,1993

1.4.2. Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, készletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, valamint a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésben kimutatott összegek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.5. MÉRLEG

1.5.1. Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam (3–11 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és a ráfordítások kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

1.5.2. Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Eszköztípus	Lineáris leírási kulcsok
Épületek	4 % – 10 %
Világűrbe telepített eszközök	8 % – 25 %
Gépek és berendezések	10 % – 25 %
Bútorok és járművek	0 % – 25 %
Számítástechnikai berendezések	25 % – 33 %
Egyéb	10 % – 33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyieszköz-lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az EU viseli. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdetekor a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. A pénzügyi lízing díjának kamattartalmát a lízingidőszak alatt a ráfordítások között számolják el, a fennálló egyenlegre alkalmazott azonos időszaki kamatlábbal. A bérleti kötelezettségek – a finanszírozási költségek nélkül – a (hosszú és rövid lejáratú) pénzügyi kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak alatt az eredménykimutatásban számolják el oly módon, hogy a kötelezettség fennálló egyenlegére minden időszakban azonos időszaki kamatláb jusson. A pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban.

1.5.3. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.

1.5.4. Tőkemódszerrel elszámolt befektetések

Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés

A tőkemódszerrel elszámolt befektetéseket kezdetben a bekerülési értéken jelenítik meg; e könyv szerinti értéket a későbbiekben a befektetést befogadó eredményéből az akvizíció időpontját követően az EU-ra jutó résszel növelik vagy csökkentik. A befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó részt az eredménykimutatásban, a befektetést befogadó sajáttőke-változásaiból az EU-ra jutó részt pedig a nettó eszközállományon belül a tartalékokban jelenítik meg. A pénzügyi kimutatásokban a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a kezdeti bekerülési érték és valamennyi változás (további hozzájárulások, részesedés a gazdasági eredményekből és a tartalék változásaiból, értékvesztés, valamint osztalékok) összege adja. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.

Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.

Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.

Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.

A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.

1.5.5. Pénzügyi eszközök

Besorolás

Az EU a következő kategóriákba sorolja be pénzügyi eszközeit: az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, hitelek és követelések, lejáratig tartandó befektetések; és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

(i) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.

(ii) Hitelek és követelések

A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.

(iii) Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

(iv) Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket és a hiteleket abban az időpontban jelenítik meg, amikor a pénzeszközt letétbe helyezték a pénzügyi vállalkozásnál vagy folyósították a hitelvevőnek. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke), hacsak az adott instrumentum valós értékét nem lehet más, ugyanazon instrumentumra kötött, megfigyelhető aktuális piaci tranzakciókkal való összehasonlítás útján megállapítani, vagy pedig olyan értékelési technika útján, amelynek a változói csak megfigyelhető piacokról származó adatokat tartalmaznak (például néhány származtatott ügylet esetében). Amikor azonban a hosszú lejáratú hitel után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A nyújtott hiteleket nominális összegükön értékelik, amelyet a hitel valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:

—

Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.

—

Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű hitelek alapján történő hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.

—

Ezenfelül e hitelek vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett hitelök között. A nyújtott hitel tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett hitel effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.

Későbbi értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értékének változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

A hitelek és követelések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott hitelek esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett hitelekre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

c)	A lejáratig tartott eszközök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. Az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartott befektetéssel.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós értékelés értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, a kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve jelenítendő meg értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira. Az EU minden beszámoló fordulónapjakor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények.

(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a hitelek és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a hitel vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.

(b) Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.6. Készletek

A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.7. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkenthetik az elfogadott (kiadásként lekönyvelt) elszámolható költségek.

A későbbi mérlegfordulónapokon az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegen.

A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket), eszközként jelenítik meg az előfinanszírozási megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.

Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.

1.5.8. Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések

Mivel az uniós számviteli szabályok a visszterhes ügyletek és a nem visszterhes ügyletek elkülönített bemutatását írják elő, a beszámoló elkészítéséhez a követeléseket visszterhes ügyletből származóként, a behajtható követeléseket pedig nem szerződésből eredő nem visszterhes ügyletből származóként határozzuk meg (amikor az EU értéket kap egy másik gazdálkodó egységtől anélkül, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana – például tagállamoktól származó, saját forrásokhoz kapcsolódó behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának, így a hitelek és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi eszközöket érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított) eredeti összegen tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.

1.5.9. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.5.10. Munkavállalói juttatások

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó számviteli politikát a 2016 júliusában közzétett új IPSAS 39 „Munkavállalói juttatások” standardon alapuló, a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó módosított EAR 12 szabállyal összhangban frissítették. Az EAR 12 szabály módosításából eredő fő változás, hogy az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket nem az eredménykimutatásban, hanem a nettó eszközök változásában jelenítik meg.

A meghatározott juttatási programok elszámolása összetett, mert a kötelem értékeléséhez aktuáriusi feltételezések és mérlegelés szükséges. A módosított számviteli szabály alkalmazása során az EU újraértékelte a felhasznált mérlegeléseket, különösen a munkavállalókhoz rendelt juttatás végső költségének becslését illetően. Ennek eredményeképpen megerősítést nyert, hogy a munkavállaló becsült aktív szolgálati idejének felhasználása megfelelő alap a juttatások szolgálati időszakhoz való rendeléséhez. Azok a juttatások, amelyekre az uniós munkavállalók jogosultak, egy egységes – de két rendszerre osztott – programot képeznek, és egyformán kezelendők, hogy valós képet adjanak a helyzetről és tükrözzék a gazdasági realitást.

Az EU számos juttatást (javadalmazás és társadalombiztosítás) nyújt a munkavállalóknak. Számviteli célokból ezeket a rövid távú munkavállalói juttatások és a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kategóriájába kell besorolni.

Rövid távú munkavállalói juttatások

A rövid távú munkavállalói juttatások azok a juttatások, amelyeket az azon beszámolási időszak végét követően legkésőbb 12 hónappal ki kell egyenlíteni, amelyben a munkavállalók a szolgálatot teljesítették, például illetmények, éves és fizetett betegszabadság, és egyéb rövid távú juttatások. A rövid távú munkavállalói juttatásokat ráfordításként számolják el a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor. A várhatóan kifizetendő összegre vonatkozó kötelezettséget akkor jelenítik meg, ha az EU-nak a munkavállaló által nyújtott múltbeli szolgálat után járó díjazás tekintetében jelenlegi jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, és a kötelem megbízhatóan megbecsülhető.

Munkaviszony megszűnése utáni juttatások

Az EU a munkavállalók számára a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat biztosít, amelyek magukban foglalják a nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátást, valamint az orvosi ellátást (lásd a 2.9. megjegyzést).

Az EU a munkavállalói számára munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot nyújt, amely a következőkből áll:

Európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO): A fiktíven finanszírozott (16) rendszer keretében nyújtott juttatások az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb uniós szervek korábbi alkalmazottaival kapcsolatos öregségi, rokkantsági és özvegyi ellátások, haláleseti juttatások, illetve családi pótlékok. Az alkalmazottak e juttatások várható költségének egyharmadával járulnak hozzá az illetményükből.

ii.

Közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS): Az EU e rendszer keretében az orvosi költségek visszatérítése révén egészségügyi ellátást biztosít az Európai Bizottság, az intézmények, az ügynökségek és egyéb uniós szervek alkalmazottai számára. Az e rendszer „inaktív” személyeinek (vagyis a nyugdíjasoknak, árváknak stb.) nyújtott juttatásokat a munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé sorolják.

Az EU külön nyugdíjkonstrukciókon keresztül az uniós intézmények tagjai számára is nyújt munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat. Ezeket az egyéb nyugdíjrendszerek megnevezés alatt tüntetik fel. E rendszerek keretében az EU nyugellátást biztosít a Bizottság, a Bíróság és a Törvényszék, a Számvevőszék, a Tanács, az Európai Parlament tagjai és korábbi tagjai, az ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjai és korábbi tagjai számára. Az EU a közös betegségbiztosítási rendszeren keresztül egészségügyi ellátást biztosít az uniós intézmények tagjai számára.

A fenti, munkaviszony megszűnése utáni juttatások az EU meghatározott juttatási kötelmeinek minősülnek, és azokat minden beszámoló fordulónapjakor úgy számítják ki, hogy megbecsülik azoknak a jövőbeni juttatásoknak az összegét, amelyeket a munkavállalók a tárgyidőszakban és a megelőző időszakokban szereztek, majd ezt az összeget diszkontálják, és levonják a programeszközök valós értékét. A meghatározott juttatási kötelmet évente számítják ki a „kivetített jóváírási egység” módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

Az uniós alkalmazottaknak nyújtott munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat egy egységes, nyugdíjrendszert (PSEO) és betegbiztosítási rendszert (JSIS) magában foglaló program fogja össze, amely a közös betegségbiztosítási rendszer szerinti fedezethez való jogosultságot a nyugdíjrendszer szerinti fedezethez való jogosultság megszerzésétől teszi függővé. A személyzeti szabályzat értelmében az egységes program bizonyos jogosultságok – például a nyugdíjrendszer keretében a halasztott és a csökkentett nyugdíjra való jogosultság – megszerzését 10 év szolgálati időhöz köti. A munkavállaló ennél hosszabb szolgálata révén az egységes program keretében megszerzett jogosultságok azonban lényegesen magasabbak, mint az eredeti jogosultságok, amit a későbbi éves felhalmozott nyugdíjjogosultságok is tükröznek.

Ezért a mögöttes ügylet gazdasági tartalmának valósághű bemutatása érdekében – ami a pénzügyi beszámolás minőségi jellemzőjeként az EAR 1 szabály és az IPSAS fogalmi keretrendszere szerint is előírás –, a felmerült szolgálati költség lineárisan halmozódik fel az alkalmazott becsült aktív szolgálati ideje, vagyis azon időszak alatt, amely akkor kezdődik, amikor a munkavállaló szolgálata először eredményez juttatásokat a program keretében (függetlenül attól, hogy a juttatások függnek-e a további szolgálattól) és addig tart, amikor a munkavállaló további szolgálata a további illetményemelkedést kivéve már nem eredményez a program szerinti további lényeges juttatási összegeket. Ezt a megközelítést következetesen alkalmazzák az egységes program keretében nyújtott juttatásokra.

A nettó meghatározott juttatási kötelezettség újraértékelései az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, valamint a programeszközök hozamát tartalmazzák; az újraértékeléseket azonnal, a nettó eszközök között jelenítik meg.

Az EU a meghatározott juttatási programokhoz kapcsolódó nettó kamatráfordítást (bevételt) és egyéb ráfordításokat az eredménykimutatásban a „Személyzeti és nyugdíjköltségek” alatt jeleníti meg.

Ha a nyújtott ellátásokat megváltoztatják vagy korlátozzák, akkor a juttatások ebből eredő, a múltbeli szolgálathoz kapcsolódó változását vagy a korlátozásból származó nyereséget vagy veszteséget azonnal megjelenítik az eredménykimutatásban. A teljesítésből eredő nyereséget vagy veszteséget a teljesítés időpontjában jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségét közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg, kivéve, ha a változtatásokat ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak.

1.5.11. Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadások beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

A hátrányos szerződésekre vonatkozó céltartalékokat a szerződés felbontásának várható költsége és a szerződés folytatásának várható nettó költsége közül az alacsonyabbnak a jelenértékén értékelik.

1.5.12. Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek), vagy pénzügyigarancia-kötelezettségként tartják nyilván.

A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott hitelek esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a hitelekre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják a negatív valós értékű származtatott eszközöket is. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.

A pénzügyigarancia-kötelezettség kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a kapott díjnak felel meg. A későbbiekben a pénzügyigarancia-kötelezettséget a pénzügyigarancia-kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges költségek legjobb becslése, illetve az eredetileg kimutatott – és adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett – összeg közül a magasabbikon értékelik. Az EU akkor jeleníti meg a pénzügyigarancia-kötelezettséget, amikor ellenértéket kap a garancia nyújtásáért, vagyis piaci feltételek mellett, vagy amikor a garancia valós értéke megbízhatóan értékelhető. Amennyiben a közvetlenül megfeleltethető garanciaszerződéseknek nincs aktív piaca, az EU a nyújtott garanciát függő kötelezettségként jeleníti meg (lásd az 1.7.2. megjegyzést) vagy – amikor valószínűbb, hogy a kötelezettség rendezéséhez erőforrás-kiáramlásra lesz szükség – az EU céltartalékot jelenít meg (lásd az 1.5.11. megjegyzést).

A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek.

A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Jelentéstételi célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges felosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.

1.5.13. Szállítói kötelezettségek

Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.14. Időbeli elhatárolások

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6. EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1. Bevételek

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:

Héa- és GNI-alapú források

A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Tradicionális saját források

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.

Pénzbírságok

A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

a)	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi,

b)	vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a pénzbírságot az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetnie, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az Európai Unióról szóló szerződés 278. cikke), vagy az összegről bizonyos feltételek mellett és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének hozzájárulásával az adós bankgaranciát is bemutathat.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett uniós határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a behajtható követeléssel szemben számolják el. Amennyiben fizetés helyett garanciát adnak, úgy a pénzbírságot továbbra is behajtható követelésként tartják nyilván. Amennyiben valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatráfordítások

A kamatbevételeket és kamatráfordításokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2. Kiadások

Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan – vagy el nem fogadott számlával rendelkező – szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.

1.7. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.7.1. Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.7.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

1.8. CASH FLOW-KIMUTATÁS

Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a cash flow-adatok szolgálnak.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A cash flow-kimutatás az adott időszak cash flow-it mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).

A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott hitelek (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik.

Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott hiteleket. A cél az Unió által végrehajtott tényleges beruházások bemutatása.

2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1. IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
Bruttó érték 2017.12.31-én	940
Növekedés	152
Elidegenítés	(16)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	0
Egyéb változások	(2)
Bruttó érték 2018.12.31-én	1 073
Halmozott amortizáció 2017.12.31-én	(535)
Éves értékcsökkenési leírás	(105)
Visszaírt amortizáció	1
Elidegenítés	13
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	—
Egyéb változások	(1)
Halmozott amortizáció 2018.12.31-én	(627)
Könyv szerinti érték 2018.12.31-én	446
Könyv szerinti érték 2017.12.31-én	405

A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

A „Világűrbe telepített eszközök” kategória a két uniós űrprogramhoz: a globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS-rendszer), azaz a Galileóhoz és az EGNOS-hoz, valamint a Kopernikusz uniós Föld-megfigyelési programhoz kapcsolódó működő tárgyi eszközöket fedi le, míg az űrrendszerek még nem működő eszközeit a „Befejezetlen beruházások” megnevezés tartalmazza.

A Galileo esetében 2018-ban négy új műholddal egészítették ki a működő konstellációt, így az már 22 műholdból áll. A Galileo működő tárgyi eszközei – a műholdak és a földi létesítmények – 2018. december 31-én nettó 2 410 millió EUR-t tettek ki (2017: 2 276 millió EUR). Az összesen 1 324 millió EUR (2017: 1 026 millió EUR) összegű fennmaradó befejezetlen beruházások magukban foglalják a 2018 júliusában fellőtt négy műholdat, amelyeknél azonban a mérlegfordulónapig még nem fejezték be a Föld körüli pályán végzett tesztelést. A Galileo rendszer fejlesztése a teljes működési kapacitás eléréséig folytatódik. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 24 működő műholdból és 6 tartalékműholdból fog állni.

A Kopernikuszt illetően 2018-ban két új műhold (Sentinel 5P és 3B) kezdte meg működését a többi öt működő Kopernikusz-műholdon felül, így a Kopernikusz működő tárgyi eszközeinek összértéke 1 455 millió EUR-ra emelkedett (2017: 1 140 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A Kopernikusz-műholdakhoz kapcsolódóan további 1 207 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2017: 1 443 millió EUR).

Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 52 millió EUR (2017: 67 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 130 millió EUR-t tesznek ki (2017: 52 millió EUR).

Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.

Ingatlanok, gépek és berendezések

millió EUR
	Telek és épületek	Világűrbe telepített eszközök	Gépek és berendezések	Bútorok és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó érték 2017.12.31-én	5 456	4 264	597	266	675	309	2 787	2 920	17 273
Növekedés	38	14	48	13	55	20	10	1 311	1 509
Elidegenítés	(39)	(0)	(22)	(10)	(103)	(5)	(9)	(8)	(196)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	202	982	0	0	5	3	(170)	(1 023 )	0
Egyéb változások	(31)	0	17	0	2	0	1	0	(11)
Bruttó érték 2018.12.31-én	5 626	5 259	641	270	634	327	2 620	3 199	18 575
Halmozott értékcsökkenés 2017.12.31-én	(3 035 )	(780)	(502)	(188)	(553)	(226)	(1 244 )		(6 528 )
Éves értékcsökkenési leírás	(180)	(561)	(47)	(19)	(63)	(34)	(98)		(1 003 )
Visszaírt értékcsökkenés	—	—	0	0	5	0	—		6
Elidegenítés	10	0	14	9	96	5	7		142
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	(74)	—	(0)	(0)	(5)	(0)	79		—
Egyéb változások	0	(0)	(5)	(0)	(1)	(0)	(1)		(7)
Halmozott értékcsökkenés 2018.12.31-én	(3 279 )	(1 342 )	(540)	(198)	(521)	(255)	(1 257 )		(7 390 )
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2018.12.31-én	2 347	3 917	101	72	113	72	1 363	3 199	11 185
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2017.12.31-én	2 422	3 484	95	78	122	83	1 543	2 920	10 745

2.3. TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK

A Bizottság által képviselt EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja. 2018. december 31-én az EU 29,7 %-os tulajdonosi érdekeltséggel (2017: 29,7 %) és a szavazati jogok 29,7 %-ával (2017: 29,7 %) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó eredményének legalább 20 %-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10 %-át. Ez a tartalék nem osztható szét.

millió EUR Európai Beruházási Alap
Részesedés 2017.12.31-én	581
Hozzájárulások	—
Kapott osztalékok	(3)
Részesedés a nettó eredményből	37
Részesedés a nettó eszközökben	(24)
Részesedés 2018.12.31-én	591

Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
	EBA összesen	EBA összesen
Eszközök	2 662	2 488
Kötelezettségek	(674)	(532)
Bevételek	291	263
Kiadások	(167)	(153)
Többlet/(hiány)	124	110

A fentiekben összefoglalt pénzügyi információk összeegyeztetése az EBA-ban való érdekeltség könyv szerinti értékével az alábbi:

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
A társult vállalkozás nettó eszközei	1 988	1 956
A Bizottság tulajdonosi érdekeltsége az EBA-ban	29,7 %	29,7 %
Könyv szerinti érték	591	581

A Bizottság által képviselt EU 2018. december 31-ig az EBA jegyzett tőkéjében való jegyzett részvényeinek 20 %-át fizette be, a még le nem hívott összegek az alábbiak:

millió EUR
	Teljes EBA-tőke	Uniós jegyzés
Teljes jegyzett tőke	4 500	1 337
Befizetett	(900)	(267)
Még le nem hívott	3 600	1 070

2.4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	13 657	11 758
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	2.4.2	14	16
Hitelek	2.4.3	51 560	48 205
		65 231	59 980
Rövid lejáratú pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2.4.1	1 786	1 873
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	2.4.2	2	6
Hitelek	2.4.3	2 380	6 776
		4 168	8 655
Összesen		69 398	68 635

2.4.1. Értékesíthető pénzügyi eszközök

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
BUFI-befektetések	1 888	2 158
Felszámolás alatt álló ESZAK	1 506	1 658
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank	188	188
	3 582	4 004
Költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapok:
ESBA-garanciaalap	5 000	3 414
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	2 465	2 199
EFFA-garanciaalap	9	—
	7 474	5 613
A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök:
Horizont 2020	2 031	1 730
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	679	665
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	540	482
Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök	464	508
Délkelet-Európáért Európai Alap	113	119
Kockázatitőke-műveletek	115	113
Egyéb	444	397
	4 386	4 014
Összesen	15 443	13 632
Hosszú lejáratú	13 657	11 758
Rövid lejáratú	1 786	1 873

Az összesen 15 443 millió EUR-ból az EU 13 993 millió EUR (2017: 12 048 millió EUR) összegű értékesíthető pénzügyi eszközt tart hitelpapír (például kötvények) formájában, valamint 1 365 millió EUR (2017: 1 333 millió EUR) összegű tőkeinstrumentumot és 85 millió EUR-t (2017: 251 millió EUR)az EBB egységesített alapjában (pénzpiaci alapjában) eszközölt befektetésekben. A hitelpapírokat és az EBB egységesített alapjában lévő befektetési jegyeket elsősorban arra használják, hogy ideiglenesen befektessék az uniós garancia- és kockázatmegosztási eszközökhöz allokált összegeket, amíg azokat a garancia lehívásakor fel nem használják.

BUFI-befektetések

A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba („Budget Fines Fund” – BUFI, költségvetési pénzbírságok alapja) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.

Felszámolás alatt álló ESZAK

A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett hitelpapírt.

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Az EU pénzügyi befektetést tart az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkéjében, amelyben 2018. december 31-én a tartott részvények száma 90 044 volt (2017: 90 044 részvény), vagyis a teljes jegyzett tőke 3 %-a. Az EU összesen 900 millió EUR összegű jegyzett tőkét jegyzett, amelyből 713 millió EUR jelenleg még le nem hívott. Az EBRD-t létrehozó megállapodás szerint a részvényesekre bizonyos szerződéses korlátozások vonatkoznak, mint például az, hogy a részvények nem átruházhatók, és azokat legfeljebb az eredeti bekerülési értéken lehet visszaváltani.

Az EU az EBRD-ben való befektetését valós értéken értékeli. Az eredeti bekerülési érték a valós érték legjobb becslésének tekinthető, különösen a fent említett szerződéses korlátozások miatt. Bár az EBRD részvényeit nem jegyzik tőzsdén, a saját tőkéjét érintő közelmúltbeli ügyletek (a tőke névértéken történő kibocsátása) jelzi, hogy ebben a helyzetben a valós érték legjobb becslése a bekerülési érték.

KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ GARANCIAALAPOK

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-rendelet ((EU) 2015/2017 rendelet) szerint az ESBA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási puffert biztosítson az EBB-nél az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciájára jogosult finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatban felmerülő potenciális veszteségekkel szemben – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az ESBA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A garanciaalap további forrásai a garanciaalap befektetett forrásainak hozama, az ESBA-megállapodás értelmében a garanciáért az EU által ellentételezésként kapott bevételek, valamint a nemteljesítő adósoktól a garancia korábbi lehívásai tekintetében az EBB által behajtott összegek. Az alapot a Bizottság kezeli, amely az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az ESBA-garanciaalap 2016 áprilisában kezdte meg működését. A 2017-ben (az (EU) 2017/2396 rendelettel) (17) módosított ESBA-rendeletnek megfelelően feltöltése fokozatosan történik, és végül 9,1 milliárd EUR-t ér majd el, vagyis az ESBA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-át.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az uniós költségvetés által garantált hiteleket, különösen az EBB saját forrásaiból finanszírozott, EU-n kívüli hitelezési műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások (MFA) keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket – lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az EBB által kezelt e hosszú lejáratú eszköz (befektetett rész: 2 275 millió EUR) finanszírozza az Unió által garantált nemteljesítő hiteleket. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint azon nemteljesítő adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. Az alap összegét az év végén kinnlévő garantált hitelek 9 %-ának megfelelő célösszegen kell tartani. A célösszeg és az alap eszközeinek év végi értéke közötti negatív különbséget az N+2. évi uniós költségvetésből kell fedezni, míg a többletet vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-rendelet (az (EU) 2017/1601 rendelet) (18) szerint az EFFA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási tartalékot biztosítson, amelyet a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodás értelmében adott uniós garancia lehívása esetén kell felhasználni. Az EFFA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból, a 11. EFA uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulásaiból, valamint a tagállamok és egyéb hozzájárulók önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozzák. Az alap további forrásai a befektetett források megtérülése, a nemteljesítő adósoktól behajtott összegek, valamint az EU által az EFFA-garanciamegállapodásokkal összhangban kapott bevételek és egyéb kifizetések. Az alapot közvetlenül a Bizottság kezeli, amely az alap eszközeit befektetheti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az EFFA-garanciaalap először 2018 augusztusában kapott hozzájárulást az uniós költségvetésből. 2018-ban összesen 275,1 millió EUR összegű befizetés érkezett be, ebből 2018. december 31-én 9 millió EUR értékesíthető pénzügyi eszközökben volt befektetve, további 325 millió EUR-t (2017: 275 millió EUR) pedig már lekötöttek, de még nem fizettek ki. Ezt az utóbbi összeget az 5.1. megjegyzésben fennálló kötelezettségként kimutatott összeg tartalmazza. Az EFFA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, és végül 750 millió EUR-t ér majd el – vagyis az uniós költségvetés által fedezett, az EFFA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 50 %-át –, ami egyéb hozzájárulásokkal tovább növelhető.

A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Horizont 2020

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új hitelportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel.

Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus

A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű uniós költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. Az EU átfogó kockázata a mechanizmushoz nyújtott hozzájárulásának összegére korlátozódik.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az 1316/2013/EU rendelet (19) alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközét azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozáshoz való hozzáférését a közlekedés, a távközlés és az energiaügy ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközének és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának folytatása. A TEN-T projektek hitelgarancia-eszközét és a projektkötvény-kezdeményezés portfólióját 2016. január 1-jei hatállyal egyesítették az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközében. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást.

Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök

Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a COSME-program, a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek az uniós kkv-k létrehozásának és finanszírozásának korai (startup) és növekedési szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-alapokba való befektetés révén.

2.4.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	2018.12.31.		2017.12.31.
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	Névleges összeg	Valós érték	Névleges összeg	Valós érték
Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet	476	2	634	6
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték	674	14	258	16
Összesen	1 150	16	892	23
Hosszú lejáratú	674	14	258	16
Rövid lejáratú	476	2	634	6

Az EU tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket köt az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ban denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. A tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) – amint azt a fenti táblázat is tartalmazza – és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív.

Az EU által az EBB csoport részére a részesedésszerzési portfóliókkal kapcsolatban nyújtott ESBA-garancia származtatott pénzügyi eszközként került besorolásra, és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy pénzügyi kötelezettségként van elszámolva – lásd a 4.1.1. megjegyzést. 2018. december 31-én az EBB és az EBA által folyósított, mögöttes részesedésszerzés összege 674 millió EUR volt, és az ESBA sajáttőke-portfólióira vonatkozó uniós garancia valós értéke összesen 14 millió EUR-t tett ki.

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	13 993	11 983
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok	275	510
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	1 191	1 161
Összesen	15 459	13 654

Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között.

Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)

millió EUR
Nyitó egyenleg 2018.12.31-én	1 161
Vásárlások, értékesítések, kibocsátások és teljesítések	104
Időszaki nyereség vagy veszteség a pénzügyi bevételben vagy a finanszírozási költségekben	(36)
Nyereség vagy veszteség a nettó eszközökben	(37)
Transzfer a 3. szintre	—
Transzfer a 3. szintről	—
Egyéb	—
Záró egyenleg 2018.12.31-én	1 191

2.4.3. Hitelek

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek	2.4.3.1	53 873	54 844
Egyéb hitelek	2.4.3.2	67	137
Összesen		53 939	54 981
Hosszú lejáratú		51 560	48 205
Rövid lejáratú		2 380	6 776

2.4.3.1. Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek

millió EUR
	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2017.12.31-én	47 456	3 114	3 924	250	100	54 844
Új hitelek	4 500	—	515	50	—	5 065
Visszafizetések	(4 500 )	(1 350 )	(56)	(46)	—	(5 952 )
Árfolyam-különbözet	—	—	—	(0)	(1)	(1)
Könyv szerinti érték változásai	(56)	(30)	5	0	(2)	(84)
Értékvesztés	—	—	—	—	—	—
Összesen 2018.12.31-én	47 400	1 734	4 388	254	98	53 873
Hosszú lejáratú	46 800	200	4 309	213	—	51 521
Rövid lejáratú	600	1 534	79	41	98	2 351

A pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek – a felszámolás alatt álló ESZAK hiteleit is beleértve – névértéke 2018. december 31-én összesen 53 206 millió EUR volt (2017: 54 093 millió EUR). A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését. A 2018. december 31-én véget ért év folyamán mindkét kedvezményezett ország – Írország és Portugália – 3,9 milliárd EUR, illetve 0,6 milliárd EUR összegben kért futamidőhosszabbítást a 2018-ban esedékes hiteltörlesztésük tekintetében.

A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít hitelfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható hitelek maximális összege 50 milliárd EUR. E fizetésimérleg-hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja.

Az MFA az EU által a fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú hitelek vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. A 2018. december 31-én véget ért év folyamán a makroszintű pénzügyi támogatás keretében további 515 millió EUR összegű hitel folyósítására került sor, ebből 15 millió EUR Ukrajnának és 500 millió EUR-nak Grúziának – lásd még a 4.1.2. megjegyzést.

A (Bizottság által képviselt) Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. Az Euratom-hitelek fedezésére harmadik felektől 254 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2017: 250 millió EUR) – lásd a 4.1.2. megjegyzést.

A felszámolás alatt álló ESZAK hitelei nem pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek, hanem saját váltók a cash flow-k és a hitelfelvételek párhuzamos ütemezése érdekében. Az ESZAK-Szerződés projektfinanszírozásra vonatkozó 54. és 56. cikkének megfelelően azonban ezeket – a pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez hasonlóan – felvett hitelekből nyújtották.

Hitelek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

	2018.12.31.	2017.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0 % – 3,82 %	0 % – 4,54 %
Euratom	0,08 %–5,76 %	0,08 % – 5,76 %
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	2,88 %–3,38 %	2,88 % – 3,38 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	0,50 % – 3,75 %	0,62 % – 3,75 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	5,23 %–5,81 %	5,23 %–5,81 %

2.4.3.2. Egyéb hitelek

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek	64	78
A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú hitelei	2	4
Lekötött betétek	0	55
Összesen	67	137
Hosszú lejáratú	38	61
Rövid lejáratú	28	76

Az egyéb hitelek névértéke 2018. december 31-én 617 millió EUR-t tett ki (2017: 561 millió EUR).

A különleges feltételekkel nyújtott hiteleket a nem tagállamokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.

A lekötött betétek elsősorban olyan, 3 és 12 hónap közötti futamidejű összegeket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg a pénzeszköz-egyenértékesek fogalommeghatározásának.

Egyéb hitelekre vonatkozó értékvesztés

millió EUR
	2017.12.31.	Növekedés	Visszaírás	Leírás	Egyéb	2018.12.31.
Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek	8	1	—	(0)	—	8
Engedményezett hitelek	432	147	—	—	—	579
Összesen	440	148	—	(0)	—	587

Az engedményezett hitelek olyan nemteljesítő hitelek, amelyeket az EBB nyújtott és az uniós költségvetés garantált, és amelyekre vonatkozóan a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból vagy az ESBA-garanciaalapból teljesített kifizetést követően minden jogot az EU-ra engedményeztek. Ezek a hitelek 579 millió EUR (2017: 432 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek. A 2018-ban történt garancialehívásokat részben a korábbi években létrehozott pénzügyi céltartalékok fedezték. Az EU és az EBB közötti vonatkozó megállapodások alapján az EBB az EU nevében beszedési eljárást hajt végre, amelynek célja az esedékes összegek behajtása.

2.5. ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú előfinanszírozás
Előfinanszírozás	2.5.1	21 814	21 939
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek	2.5.2	4 122	3 018
Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások		71	64
		26 006	25 022
Rövid lejáratú előfinanszírozás
Előfinanszírozás	2.5.1	21 572	22 361
A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek	2.5.2	2 396	1 645
		23 968	24 005
Összesen		49 974	49 027

A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat. Az előfinanszírozás teljes összegének növekedése elsősorban a tagállamok részére fizetett egyéb előlegek emelkedésével függ össze (lásd a 2.5.2. megjegyzést).

2.5.1. Előfinanszírozás

millió EUR
	Bruttó összeg	Elhatárolásokon keresztül elszámolt	Nettó összeg 2018.12.31-én	Bruttó összeg	Elhatárolásokon keresztül elszámolt	Nettó összeg 2017.12.31-én
Megosztott irányítás
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	3 743		3 743	3 735	—	3 735
ERFA és Kohéziós Alap	18 088	(3 461 )	14 627	20 561	(5 678 )	14 883
ESZA	6 548	(1 147 )	5 401	6 792	(1 182 )	5 610
Egyéb	4 684	(2 498 )	2 186	5 037	(2 267 )	2 770
	33 063	(7 105 )	25 958	36 125	(9 127 )	26 998
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	12 531	(8 262 )	4 269	12 165	(8 331 )	3 834
Uniós végrehajtó ügynökségek	15 012	(9 540 )	5 472	13 843	(8 749 )	5 094
Vagyonkezelői alapok	585	(433)	152	440	(212)	228
	28 127	(18 234 )	9 893	26 447	(17 292 )	9 155
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
Egyéb uniós ügynökségek és szervek	762	(207)	555	723	(148)	575
Harmadik országok	1 546	(879)	667	1 586	(956)	630
Nemzetközi szervezetek	7 684	(5 053 )	2 631	9 000	(5 879 )	3 121
Egyéb jogalanyok	9 107	(5 426 )	3 681	7 753	(3 933 )	3 820
	19 099	(11 565 )	7 534	19 062	(10 916 )	8 146
Összesen	80 289	(36 904 )	43 386	81 635	(37 335 )	44 300
Hosszú lejáratú	21 814	—	21 814	21 939	—	21 939
Rövid lejáratú	58 476	(36 904 )	21 572	59 696	(37 335 )	22 361

Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még jelenítettek meg az eredménykimutatásban.

A megosztott irányítás vonatkozásában majdnem minden előfinanszírozási összeg a jelenlegi programozási időszakhoz kapcsolódik. Egy olyan kezdeti előfinanszírozás van, amelyet az időszak vége előtt nem számolnak el és hosszú lejáratúként tüntetnek fel. Egy másik éves előfinanszírozást éves alapon, rövid lejáratúként számolnak el. 2018-ban 10 milliárd EUR összegű új előfinanszírozást fizettek ki. A megosztott irányításhoz kapcsolódó előfinanszírozási összegek 2017-hez képest stabilak, kivéve az „egyéb” megosztott irányítás alá tartozó összegek csökkenését. Ez az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozik (a 2016/2017-es földrengéseket követően az olaszországi újjáépítéshez nyújtott támogatás összege). Ezeket az összegeket előfinanszírozásként folyósították 2017-ben, és 2018-ban érvényesítették.

A közvetlen irányítás vonatkozásában az előfinanszírozási összegek főként a Horizont 2020-hoz és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz kapcsolódnak.

A közvetett irányítás vonatkozásában az előfinanszírozás elsősorban olyan belső szakpolitikai programokra terjed ki, mint az Erasmus, a Galileo és az EGNOS, de a külkapcsolatokra vonatkozó eszközöket is magában foglalja, például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI), a fejlesztési együttműködési eszközt és a humanitárius segítségnyújtást.

Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés és/vagy az azt követő elszámolások. 2018. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 516 millió EUR volt, szemben a 420 millió EUR tényleges értékkel (2017: 620 millió EUR és 462 millió EUR).

A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. E kölcsönös előnyökkel járó eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett tevékenységek azon résztvevői, akik uniós vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a teljes kapott összeg 5 %-ának megfelelő hozzájárulást nyújtanak a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez.

2018. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 2 milliárd EUR-t tettek ki (2017: 1,9 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.

Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 2,1 milliárd EUR-t tettek ki (2017: 2,0 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által kezelt pénzügyi eszközöket is magukban foglalnak. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.

2.5.2. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan	3 675	2 768
Támogatási programok	2 843	1 895
Összesen	6 518	4 663
Hosszú lejáratú	4 122	3 018
Rövid lejáratú	2 396	1 645

Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi eszközökhöz (amelyek ölthetik hitel, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E pénzügyi eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.

2014–2020 közötti időszak:

A kohéziós politika keretében kifizetett 5 790 millió EUR-ból a becslések szerint 2018. december 31-én3 590 millió EUR nem került felhasználásra. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást. A kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további hitelek nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (1 213 millió EUR-t fizettek ki, ebből a becslések szerint még 391 millió EUR-t nem használtak fel).

A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 83 millió EUR nem került még felhasználásra.

2007–2013 közötti időszak:

A kohéziós politikához kapcsolódó valamennyi összeget vagy végrehajtottnak tekintik, vagy más intézkedésekhez csoportosították át, ezért a 2018. december 31-i mérlegben semmilyen eszköz nem marad. Megjegyzendő, hogy a különböző eszközök tényleges végrehajtását a programok lezárási folyamatának részeként felül fogják vizsgálni.

Támogatási programok

A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti Támogatási programok almegnevezés alatt tüntette fel.

2014–2020 közötti időszak:

Az év végéig fel nem használt összegeket a kohéziós politika esetében 1 477 millió EUR-ra, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés esetében pedig 1 171 millió EUR-ra becsülték.

2007–2013 közötti időszak:

A becslések szerint 2018 végén 195 millió EUR maradt felhasználatlanul a vidékfejlesztéssel összefüggésben kifizetett előlegekből.

2.6. VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	397	594
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	19	17
		416	611
Rövid lejáratú
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések	2.6.1	22 212	11 065
Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.6.2	2 036	689
		24 248	11 755
Összesen		24 664	12 366

2.6.1. Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	397	594
		397	594
Rövid lejáratú
Tagállamok	2.6.1.1	10 900	6 190
Versenyügyi pénzbírságok	2.6.1.2	9 727	4 225
Aktív időbeli elhatárolások	2.6.1.3	1 511	570
Egyéb behajtható követelések		74	81
		22 212	11 065
Összesen		22 609	11 659

2.6.1.1. Tagállamokkal szembeni behajtható követelések

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
TOR A-számlák	5 609	3 113
TOR külön számlák	1 612	1 617
Befizetendő saját források	2 758	46
Értékvesztés	(991)	(997)
Egyéb	86	56
Behajtható követelések saját forrásokból	9 075	3 836
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	1 708	2 280
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	859	955
Átmeneti Vidékfejlesztési Eszköz (TRDI)	13	16
Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD)	82	136
Értékvesztés	(788)	(804)
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések	1 875	2 583
Várt előfinanszírozási visszafizettetés	145	182
Befizetett és beszedhető héa	45	64
Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben	158	120
Összesen	11 297	6 784
Hosszú lejáratú	397	594
Rövid lejáratú	10 900	6 190

A tagállamoktól esedékes hosszú lejáratú összegek elsősorban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódnak. Ezeket az összegeket éves részletekben fizettetik vissza.

Behajtható követelések saját forrásokból

Az A-számlák azok a havi kimutatások, amelyekben a tagállamok közlik a Bizottsággal a tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatban megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat. A vámokból és cukorilletékekből álló TOR-t a Bizottság nevében a tagállamok szedik be.

2018-ra vonatkozóan az A-számlák adatai az alábbiakban ismertetett jogsértési ügyből, valamint az ellenőrzési jelentésekből származó TOR-t tartalmazzák. Az A-számlákkal kapcsolatos összeg emelkedését ezek az ügyek határozzák meg. Mivel 1,3 milliárd EUR összegű késedelmi kamat alkalmazandó, az említett összegeket ebben az éves beszámolóban is feltüntetik (lásd a 2.6.2. és a 3.7. megjegyzést).

A jogsértési ügyet illetően 2018. március 8-án az Európai Bizottság felszólító levelet (2018/2008. sz. jogsértési ügy) küldött az Egyesült Királyságnak, mivel az nem volt hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a vámbevételeket az uniós jogszabályokban előírtak szerint. Mivel az Egyesült Királyság nem adott kielégítő választ, a Bizottság 2018. szeptember 24-én indokolással ellátott véleményt küldött, és 2018. december 19-én úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. Az Egyesült Királyság 2019. február 11-én válaszolt az indokolással ellátott véleményre. Ezt a Bizottság továbbra sem nem találta kielégítőnek, ezért 2019. március 6-án megerősítette azon döntését, hogy a jogsértést az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A keresetet 2019. március 7-én nyújtotta be. Az OLAF egy 2017. évi jelentése megállapította, hogy számos egyesült királyságbeli importőr úgy kerülte meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be. Az OLAF és a JRC által kidolgozott módszertan és a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy becsüli, hogy az uniós jogszabályok Egyesült Királyság általi megsértése a 2011. november és 2017. október közötti időszakban 2,1 milliárd EUR összegű veszteséget okozott az uniós költségvetésnek (nettó, vagyis az Egyesült Királyság által a 2,7 milliárd EUR bruttó összegből visszatartott beszedési költségek levonása után). Az Egyesült Királyság nem ért egyet a Bizottság által a fenti veszteségek becslésére alkalmazott módszertannal.

A Bizottság ezenfelül igazgatási becsléssel a megállapított vámok tekintetében is növelte a számlákon szereplő összeget (a 0,7 milliárd-EUR-s növelés főként az alkalmazandó kamatot tartalmazta). Az Egyesült Királyság nem ért egyet ezzel az összeggel.

A „külön számlák” azokat a megállapított jogosultságokat jelentik, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlákon, mert a tagállamok még nem szedték be és nem nyújtottak biztosítékot (vagy nyújtottak biztosítékot, de az összeget vitatták). Ezekre a jogosultságokra a tagállamok által évente szolgáltatott információk alapján értékvesztés vonatkozik.

A „Befizetendő saját források” a 2018. december 12-én elfogadott 6/2018. számú költségvetés-módosítás eredményeképpen keletkezett behajtható követeléseket jelentik. Az összegeket a tagállamoknak 2019. január első munkanapján kellett befizetniük.

EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések

Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2018. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2018. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2018. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20 %-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.

2.6.1.2. Versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
A pénzbírságok bruttó összegéből származó behajtható követelések	13 022	7 679
Előzetesen befizetett pénzbírságok	(3 131 )	(3 282 )
Értékvesztés	(164)	(172)
Összesen	9 727	4 225
Hosszú lejáratú	—	—
Rövid lejáratú	9 727	4 225

Az előzetesen befizetett pénzbírságok főként olyan vállalkozásoktól származnak, amelyek a pénzbírságokra vonatkozó határozatokkal szemben fellebbezést nyújtottak be az uniós bíróságokon, vagy erre még lehetőségük van. Az érintett összegek esetleges visszafizetése miatt függő kötelezettséget kell megjeleníteni (lásd a 4.1.4. megjegyzést).

Azok a pénzbírsággal sújtott vállalkozások, amelyek fellebbezést nyújtottak be vagy fellebbezést terveznek benyújtani, eldönthetik, hogy előzetesen megfizetik-e a pénzbírságot, vagy ehelyett bankgaranciát nyújtanak a Bizottságnak. A Bizottság 9 354 millió EUR (2017: 4 004 millió EUR) összegű, év végén még nem befizetett pénzbírságra vonatkozóan fogadott el garanciát.

Az értékvesztés miatt leírt összegeket a Bizottság a be nem szedett és garanciával sem fedezett, valószínűleg behajthatatlan pénzbírságok eseti értékelésével határozta meg.

A pénzbírságokból származó behajtható követelések növekedése elsősorban két olyan jelentős (összesen 5 339 millió EUR összegű) pénzbírságnak köszönhető, amelyeket az érintett vállalkozások a Bizottság által elfogadott bankgaranciákkal fedeztek.

2.6.1.3. Aktív időbeli elhatárolások

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Egyéb elhatárolt bevételek	1 240	328
Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	272	241
Összesen	1 511	570
Hosszú lejáratú	—	—
Rövid lejáratú	1 511	570

Az egyéb elhatárolt bevételek közé tartozik egy 1 146 millió EUR-s összeg, amelyet a Bizottság a kohézió területén várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2019. február 15-én benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást először a kohézió területén a 2014–2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.

2.6.2. Visszterhes ügyletekből származó követelések

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú
Egyéb követelések	19	17
	19	17
Rövid lejáratú
Ügyfelek	232	241
Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása	(143)	(141)
Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások	243	259
Egyéb	1 704	331
	2 036	689
Összesen	2 055	707

Az „Egyéb” megnevezés alatt szereplő követelések 1,4 milliárd EUR összegű, saját forrásokra vonatkozó felhalmozott késedelmi kamatot tartalmaznak, ebből 1,3 milliárd EUR a 2.6.1.1. megjegyzésben már említett ügyekre vonatkozik.

2.7. KÉSZLETEK

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Tudományos anyagok	52	45
Egyéb	21	250
Összesen	73	295

2.8. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák		12 932	20 078
Folyószámlák		79	152
Előlegszámlák		5	5
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)		0	0
A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák	2.8.1	13 017	20 236
Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök	2.8.2	2 377	1 608
Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök	2.8.3	1 438	1 234
Egyéb intézményekhez, ügynökségekhez és szervekhez kapcsolódó pénzeszközök		1 167	999
Vagyonkezelői alapokhoz kapcsolódó pénzeszközök		114	34
Összesen		18 113	24 111

2.8.1. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák

Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit. A 2018. év végi kincstári egyenleg okai a következők:

—	A saját forrásokra vonatkozóan a kincstári egyenleg év végén tartalmazott egy 0,75 milliárd EUR-s összeget, amelyet néhány tagállam a 2018-ban elfogadott 6. számú költségvetés-módosítással kapcsolatban előre befizetett.

—	2018 végén véglegesen beszedtek, de a költségvetés-módosításokban még nem tüntettek fel 1,4 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén ugyancsak a kincstári egyenleg részét képezte.

—	A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá 7,4 milliárd EUR összegű címzett bevételt és egyéb kifizetési előirányzatot.

2.8.2. Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök

Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek közé elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesek tartoznak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából, valamint a költségvetési biztosítékokhoz kapcsolódó garanciaalapokban tartott pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (lásd a 2.4.1. megjegyzést). A pénzügyi eszközökhöz és garanciaalapokhoz tartozó pénzeszközök csak az érintett programok keretében használhatóak fel.

2.8.3. Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök

E pénzeszközök a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.1.4. megjegyzésben.

A Bizottság 2010 óta valamennyi új előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

2.9. NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen 2018.12.31-én	Összesen 2017.12.31-én
Meghatározott juttatási kötelmek	70 017	1 865	8 990	80 871	73 560
Programeszközök	n.a.	(119)	(296)	(415)	(438)
Nettó kötelezettség	70 017	1 746	8 694	80 456	73 122

A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető. Az év folyamán felhalmozódott szolgálati jogosultságok magasabbak, mint az év folyamán kifizetett juttatások. További tényezőt jelentenek a kötelezettségdiszkontálás befejezése miatti éves kamatköltségek, valamint a tényalapú aktuáriusi veszteségek, amelyekből egy jelentős összeg a 2.9.1. megjegyzésben említett módszertani javításhoz kapcsolódik.

2.9.1. Európai tisztviselők nyugdíjrendszere

Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. A rendszer fiktív finanszírozású, és a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 10,0 %. E hozzájárulások, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához – lásd a 3.6. megjegyzést.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2018. december 31-i aktív állományi létszám és nyugdíjaslétszám, valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 39 standardban meghatározott módszertannak (és ezért az EAR 12 uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra. Amint az már a 2017-es éves beszámolóban is szerepelt, az érintett bizottsági szolgálatok tovább folytatták az adatgyűjtési módszerek, valamint a feltételezések és a számítási módszerek színvonalának javítását. E munka egyik eredménye az özvegyi nyugdíjakkal (az elhunyt tagokkal) kapcsolatos kötelezettség pontosabb értékelése a legnaprakészebb biztosításmatematikai gyakorlat alkalmazásával. E javított módszer hatása a 2018. évi kötelezettségre vonatkozóan 2,1 milliárd EUR összegű emelkedést jelent. Ha ezt a módszert alkalmazták volna 2017-ben, az említett kötelezettség 2,3 milliárd EUR-val magasabb lett volna a korábban alkalmazott módszerhez képest.

2.9.2. Egyéb nyugdíjrendszerek

Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.9.3. Közös betegségbiztosítási rendszer

A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatos becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a közös egészségbiztosítási rendszernek (JSIS) a foglalkoztatást követő időszak alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően). Az 1.5.10. megjegyzésben foglaltaknak megfelelően e kötelezettség kiszámítása során a teljes aktív szolgálati időt figyelembe veszik, biztosítva, hogy az alkalmazottak munkaviszony megszűnése utáni programjának nyugdíj- és betegségbiztosítási rendszerét is következetesen elszámolják. Tekintettel arra, hogy az EAR és az IPSAS által előírtak szerint is valósághűen kell bemutatni a mögöttes ügylet gazdasági tartalmát, a juttatások szolgálati időszakokhoz való rendelésekor nem értelmeztük szigorúbban az IPSAS 39 standardot. Ha a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozó szolgálati költséget az aktív szolgálati idő helyett valamennyi tisztviselő tekintetében 10 év figyelembevételével határoznánk meg, az az év végén 3 milliárd EUR-val növelné a meghatározott juttatási kötelem összegét. Ugyanakkor, amint azt már jeleztük, ez a szigorúbb megközelítés nem lenne összeegyeztethető a valósághű bemutatás minőségi jellemzőjével, és ezért nem lenne úgy tekinthető, hogy az EAR 1 szabálynak és az IPSAS fogalmi keretrendszernek megfelelően megbízható információkkal szolgál. Ez a becslés nagymértékben függ a jelenlegi alkalmazottak igazgatási státuszának alakulásától (különösen azoknak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező tagoknak a számától, akik a jövőben feltételezhetően tisztviselőkké válnak).

A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása

A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetések diszkontált értéke.

Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:

millió EUR
	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2017.12.31-én	63 951	1 854	7 756	73 560
Az eredménykimutatásban megjelenítve
Tárgyidőszaki szolgálat költsége	2 716	87	270	3 074
Kamatköltség	1 215	32	155	1 402
A nettó eszközökben megjelenítve
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése
Tényalapú aktuáriusi (nyereség)/veszteség	3 380	(15)	4	3 369
Demográfiai feltételezésekből eredő aktuáriusi (nyereség)/veszteség	—	1	—	1
Pénzügyi feltételezésekből eredő aktuáriusi (nyereség)/veszteség	251	(36)	901	1 115
Egyéb
Kifizetett juttatások	(1 496 )	(58)	(96)	(1 650 )
Jelenérték 2018.12.31-én	70 017	1 865	8 990	80 872

A tárgyidőszaki szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a jelenlegi tagok tárgyidőszaki szolgálatából származó emelkedése.

A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.

A tényalapú aktuáriusi nyereségek és veszteségek a 2018-ra vonatkozó korábbi aktuáriusi feltételezések és a 2018-ban ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözetnek felelnek meg. Ez az összeg tartalmazza a 2.9.1. megjegyzésben említett módszertani javítást.

Az aktuáriusi feltételezésekből (demográfiai és pénzügyi jellegű, például diszkontrátákból és várható illetményemelkedésekből) eredő aktuáriusi nyereségek és veszteségek akkor merülnek fel, amikor e feltételezéseket az alapul szolgáló feltételekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében frissítik.

A juttatásokat (például a nyugdíjakat vagy az egészségügyi költségek visszatérítését) az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. E kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenéséhez vezetnek.

Programeszközök

millió EUR
	Egyéb nyugdíjrendszerek	Közös betegségbiztosítási rendszer	Összesen
Jelenérték 2017.12.31-én	137	301	438
Programeszközök nettó változása	(18)	(5)	(23)
Jelenérték 2018.12.31-én	119	296	415

Aktuáriusi feltételezések – munkavállalói juttatások

Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:

	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere	Közös betegségbiztosítási rendszer
2018
Nominális diszkontráta	1,9 %	2,0 %
Várható inflációs ráta	1,4 %	1,5 %
Reáldiszkontráta	0,5 %	0,5 %
Várható illetményemelkedési ráta	1,9 %	1,8 %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	3,0 %
Nyugdíjkorhatár	63/64/66	63/64/66
2017
Nominális diszkontráta	1,9 %	2,0 %
Várható inflációs ráta	1,5 %	1,6 %
Reáldiszkontráta	0,4 %	0,4 %
Várható illetményemelkedési ráta	1,8 %	1,7 %
Egészségügyi költségek trendjeinek rátája	n.a.	3,0 %
Nyugdíjkorhatár	63/64/66	63/64/66

A 2017-re és 2018-ra vonatkozó halandóság az uniós tisztviselők élettartamtábláján (EULT 2018) alapul.

A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2018 decemberétől kezdődő, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 20 éves, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 25 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.

Érzékenységi elemzések

Az érzékenységi elemzés olyan szimulációkon alapul, amelyek változatlan feltételek mellett megváltoztatják az érintett feltevések értékét, megfigyelve, hogy a modell hogyan reagál.

Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása

Az egészségügyi költségek feltételezett trendrátájának tíz bázispontos változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %
A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke	12	(12)	11	(11)
Meghatározott juttatási kötelem	253	(246)	220	(213)

A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %
Meghatározott juttatási kötelem	(219)	226	(188)	194

A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %
Meghatározott juttatási kötelem	(26)	25	(25)	24

A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Egy év növekedés	Egy év csökkenés	Egy év növekedés	Egy év csökkenés
Meghatározott juttatási kötelem	(91)	54	(82)	44

Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének érzékenysége

A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %
Meghatározott juttatási kötelem	(1 434 )	1 478	(1 281 )	1 319

A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1 %-os) változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %	Növekedés 0,1 %	Csökkenés 0,1 %
Meghatározott juttatási kötelem	1 427	(1 388 )	1 313	(1 192 )

A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:

millió EUR
	2018		2017
	Egy év növekedés	Egy év csökkenés	Egy év növekedés	Egy év csökkenés
Meghatározott juttatási kötelem	(573)	645	(496)	639

2.10. CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	2018.12.31-i összeg	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt, visszaírt összegek	Felhasznált összegek	Kategóriák közötti átcsoportosítás	A becslés változása	2018.12.31-i összeg
Jogi ügyek:
Mezőgazdaság	49	270	(2)	(47)	—	—	270
Kohézió	20	—	(20)	—	—	—	(0)
Egyéb	120	3	(19)	(2)	—	(1)	100
Nukleáris létesítmények leszerelése	1 934	—	—	(34)	—	32	1 933
Pénzügyi	1 115	590	(7)	(149)	—	2	1 551
Pénzbírságok	27	—	(27)	—	—	—	—
Egyéb	272	38	(38)	(18)	—	24	278
Összesen	3 538	901	(115)	(249)	—	57	4 132
Hosszú lejáratú	2 880	704	(38)	(52)	(272)	59	3 281
Rövid lejáratú	659	197	(77)	(197)	272	(2)	852

A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó, megbízhatóan becsült összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.

Jogi ügyek

Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése.

Nukleáris létesítmények leszerelése

A JRC 2017. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált programstratégiája alapján 2017-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. A stratégia, valamint a költségvetési és személyzeti igények felülvizsgálatát a leszereléssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó független szakértői csoporttal együtt folytatták le. Ez a JRC Isprában, Geelben, Karlsruhéban és Pettenben található helyszíneinek leszereléséhez szükséges költségvetés és személyzet rendelkezésre álló legjobb becslését jelenti.

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (az euró-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2018. december 31-én ez 1 933 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2018-ban, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (31 millió EUR, illetve 1 902 millió EUR).

Megjegyzendő, hogy a nukleáris leszerelés hosszú távú tervezésével járó jelentős bizonytalanságok hatással lehetnek erre a becslésre, amely a jövőben jelentősen növekedhet. A bizonytalanság fő okai a következők: a leszerelt helyszín végállapota, a nukleáris anyagokkal, a hulladékgazdálkodással és -ártalmatlanítással kapcsolatos szempontok, a nemzeti szabályozási keretek nem teljes vagy hiányzó meghatározása, bonyolult és időigényes engedélyezési folyamat, valamint a leszerelési ágazat jövőbeli fejlődése.

Pénzügyi céltartalékok

Ezek elsősorban olyan céltartalékok, amelyek a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket a megbízott szervezetek saját nevükben, de az EU megbízásából és kockázatára bocsátanak ki. Az EU garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata korlátozott, és a pénzügyi eszközöket fokozatosan töltik fel a jövőbeli garancialehívások fedezésére. Ez a megnevezés tartalmazza az EBB által a külső hitelezési megbízatása keretében Szíriának nyújtott fennálló hitelekre vonatkozó céltartalékokat is, amelyeket így az EU a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap révén garantál. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat nettó jelenértékükre diszkontálják.

A pénzügyi céltartalékok növekedése a Horizont 2020 és a COSME pénzügyi eszközeihez tartozó garantált műveletek volumenének növekedéséhez kapcsolódik.

2.11. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.1	53 281	50 061
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.2	7	2
		53 289	50 063
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.1	2 602	6 850
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	2.11.2	15	—
		2 617	6 850
Összesen		55 906	56 913

2.11.1. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra	2.11.1.1	53 872	54 841
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	2.11.1.2	2 012	2 070
Összesen		55 884	56 911
Hosszú lejáratú		53 281	50 061
Rövid lejáratú		2 602	6 850

2.11.1.1. Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra

millió EUR
	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2017.12.31-én	47 456	3 114	3 924	250	97	54 841
Új hitelfelvételek	4 500	—	515	50	—	5 065
Visszafizetések	(4 500 )	(1 350 )	(56)	(46)	—	(5 952 )
Árfolyam-különbözet	—	—	—	(0)	(1)	(1)
Könyv szerinti érték változásai	(56)	(30)	5	0	0	(82)
Összesen 2018.12.31-én	47 400	1 734	4 388	254	97	53 872
Hosszú lejáratú	46 800	200	4 309	213	—	51 521
Rövid lejáratú	600	1 534	79	41	97	2 350

A hitelfelvételek elsősorban okiratba foglalt adósságokat tartalmaznak, amelyek 53 725 millió EUR-t tesznek ki (2017: 54 674 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.

A felszámolás alatt álló ESZAK-tól eltekintve a fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 4.1.2. megjegyzést) és ebből következően minden egyes tagállam.

Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)

	2018.12.31.	2017.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	0 % – 3,82 %	0 % – 4,54 %
Euratom	0 %–5,68 %	0 %–5,68 %
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	2,88 %–3,38 %	2,88 % – 3,38 %
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	0,50 % – 3,75 %	0,62 % – 3,75 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	6,91 %–8,97 %	6,91 % – 8,97 %

2.11.1.2. Egyéb pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Hosszú lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	1 331	1 456
Részletekben kifizetett épületek	314	305
Egyéb	115	159
	1 760	1 920
Rövid lejáratú
Pénzügyilízing-kötelezettségek	93	89
Részletekben kifizetett épületek	29	24
Visszatérítendő pénzbírságok	125	13
Egyéb	5	24
	252	150
Összesen	2 012	2 070

Pénzügyilízing-kötelezettségek

millió EUR
Megnevezés	Jövőben fizetendő összegek
Megnevezés	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összes kötelezettség
Telek és épületek	86	428	893	1 407
Egyéb tárgyi eszközök	7	10	—	17
Összesen 2018.12.31-én	93	438	893	1 424
Kamattartalom	60	216	196	472
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2018.12.31-én	153	654	1 089	1 896
Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2017.12.31-én	158	682	1 271	2 111

A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.

2.11.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

millió EUR
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	2018.12.31.		2017.12.31.
A származtatott pénzügyi eszköz típusa	Névleges összeg	Valós érték	Névleges összeg	Valós érték
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték	536	20	—	—
Devizaopció (put spread)	11	2	9	2
Összes	546	22	9	2
Hosszú lejáratú	82	7	9	2
Rövid lejáratú	464	15	—	—

Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték

A tőkeportfóliókra vonatkozóan nyújtott biztosítékokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be, mivel nem felelnek meg a pénzügyigarancia-kötelezettség fogalommeghatározásának – lásd az 1.5.12. megjegyzést. 2018. december 31-én ez a megnevezés egy biztosítékot tartalmazott, amelyet az EU a H2020 pénzügyi eszközök (lásd a 2.4.1. megjegyzést) keretében nyújtott az EBB csoport számára a tőkeműveletek portfólióira vonatkozóan. Az EU pénzügyi kötelezettségét a mögöttes beruházások értéke alapján mérik.

Devizaopció

2018. december 31-én az EU egy olyan származtatott pénzügyi eszközt (egy put spread típusú devizaopciót) tartott, amely az ukrajnai kkv-k részére nyújtott hitelekkel kapcsolatban nyújt fedezetet a pénzügyi vállalkozásoknak a deviza (UHA) leértékelődésével szemben, ezzel fokozva a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, valamint a hitelfeltételek vonzerejét Ukrajnában. A szerződés feltételei értelmében az EU az UHA/EUR árfolyam leértékelése esetén vételi opciót nyújt partnereinek, minden egyes támogatható hitel esetében, legfeljebb 30 %-nyi uniós hozzájárulás erejéig.

Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek valósérték-hierarchiája

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
1. szint: Jegyzett aktív piaci árak	—	—
2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok	2	2
3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal	20	—
Összesen	22	2

2.11.3. Pénzügyigarancia-kötelezettségek

Az ESBA innovációs és infrastrukturális keretében folyósított EBB-hitelekre vonatkozó ESBA-garancia pénzügyigarancia-kötelezettségként kerül besorolásra. 2018. december 31-én az ESBA-val kapcsolatos pénzügyigarancia-kötelezettség összesen nulla EUR-t tett ki, mivel a garancia keretében várható bevételek meghaladják a várható veszteségeket (lásd a 4.1.1. megjegyzést).

2.12. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Bruttó összeg	Kiigazítások	Nettó összeg 2018.12.31-én	Bruttó összeg	Kiigazítások	Nettó összeg 2017.12.31-én
Költségtérítési igények és számlák:
Tagállamoktól:
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	247	—	247	481	—	481
ERFA és Kohéziós Alap	10 761	(1 724 )	9 037	12 602	(883)	11 719
ESZA	5 195	(496)	4 699	4 183	(264)	3 919
Egyéb	632	(75)	557	746	(280)	466
Magánjogi és közjogi intézményektől	1 461	(179)	1 282	1 563	(144)	1 419
Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen	18 296	(2 475 )	15 821	19 574	(1 571 )	18 004
EMGA	14 772	n.a.	14 772	11 534	n.a.	11 534
Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek	769	n.a.	769	8 836	n.a.	8 836
Egyéb szállítói kötelezettségek	570	n.a.	570	341	n.a.	341
Egyéb	294	n.a.	294	333	n.a.	333
Összesen	34 701	(2 475 )	32 227	40 618	(1 571 )	39 048

A szállítói kötelezettségek közé tartoznak a beérkezett, de az év végéig még ki nem fizetett számlák és költségtérítési igények. Ezeket kezdetben a a beérkező számlákon/költségtérítési igényekben feltüntetett összegeken jelenítik meg. A szállítói kötelezettségeket ezt követően kiigazítják, hogy csak a költségek felülvizsgálatát követően elfogadott összegeket, valamint az elszámolhatónak becsült összegeket tükrözzék. A nem elszámolhatónak becsült összegek a „Kiigazítások” oszlopban szerepelnek; a legnagyobb összegek a strukturális intézkedéseket érintik.

A 2014–2020-as programozási időszakban a strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések 10 %-ának szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A CPR számviteli éve (július 1. – június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2018 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 5,7 milliárd EUR-t tett ki. Ennek az összegnek egy része (0,9 milliárd EUR) a tagállamok által az elszámolásaikban benyújtott információk alapján nem elszámolható és szintén a „Kiigazítások” oszlopban szerepel. A szállítói kötelezettségek kiigazításainak utolsó elemét a tagállamoknak fizetett egyéb előlegeknek megfelelő azon összegek képezik (lásd a 2.5.2. megjegyzést), amelyeket még az év végéig ki kell fizetni (0,8 milliárd EUR).

A kohéziós politikát (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA) érintő szállítói kötelezettségek csökkentek, ami elsősorban ahhoz kapcsolódik, hogy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó igények jelentősen, 3,5 milliárd EUR-ra csökkentek (2017: 10 milliárd EUR), mivel a Bizottság most ellenőrzi a tagállamok által benyújtott végső költségtérítési igényeket. Ezzel párhuzamosan a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó igények a programok végrehajtása terén elért további előrehaladást követően 10 milliárd EUR-ra emelkedtek (2017: 5 milliárd EUR).

Az EMGA szállítói kötelezettségeinek növekedése az összes EMGA-kötelezettségnek a szállítói kötelezettségek és az elhatárolt költségek közötti felosztásához kapcsolódik. Az összes EMGA-kötelezettség viszonylag stabil maradt, és a múlt évi 44 837 millió EUR-val szemben 44 159 millió EUR-t tett ki. Ugyanakkor 2018-ban a már szabályszerűségi határozat hatálya alá tartozó igényelt összegek (amelyeket szállítói kötelezettségként számoltak el) magasabbak, mint 2017-ben.

Előfinanszírozási kérelmek

A fenti összegeken túl 2018 végéig 0,5 milliárd EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyeket év végéig még nem fizettek ki. Az uniós számviteli szabályok szerint ezeket az összegeket nem szállítói kötelezettségként könyvelik le.

Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek

A saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket a 2018. december 12-én elfogadott 6/2018. számú költségvetés-módosítást követően év végén vissza kell téríteni. A költségvetés-módosításokat a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (20) 10. cikkének (3) bekezdése szerint hajtják végre. Az említett jogi rendelkezés szerint az így kapott összegeket 2019. január első munkanapján visszajuttatták a tagállamokhoz. A 2017. december 31-én fennálló jelentős összeg a 6/2017. számú költségvetés-módosítás 2017. november 30-i elfogadásának volt betudható. Ebben az évben a költségvetés-módosítás elsősorban további tagállami hozzájárulásokat eredményezett (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).

2.13. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Elhatárolt költségek	62 877	63 588
Halasztott bevételek	96	111
Egyéb	213	203
Összesen	63 186	63 902

Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
EMGA	29 387	33 303
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	18 687	17 464
ERFA és Kohéziós Alap	5 863	4 249
ESZA	2 321	2 870
Egyéb	6 619	5 702
Összesen	62 877	63 588

A legnagyobb változás a mezőgazdaságot (EMGA) érinti, a magyarázatot lásd a 2.12. megjegyzésben. A kohéziós politikánál az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a növekedés a jelenlegi 2014–2020 közötti programozási időszakot érintő időbeli elhatárolások növekedésének tudható be, ahogy a programok végrehajtása előrehalad.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.14. TARTALÉKOK

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Valós értékelés értékelési tartaléka	2.14.1	231	278
Garanciaalap-tartalék	2.14.2	2 849	2 663
Egyéb tartalékok	2.14.3	1 881	1 935
Összesen		4 961	4 876

2.14.1. Valós értékelés értékelési tartaléka

Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós értékelés értékelési tartalékán keresztül történik.

A valós értékelés értékelési tartalékának változásai az időszak során

millió EUR
	2018	2017
A valós értékelés értékelési tartalékában feltüntetve	(70)	(8)
Az eredménykimutatásban feltüntetve	23	6
Összesen	(47)	(2)

2.14.2. Garanciaalap-tartalék

Ez a tartalék az EBB külső hitelezési megbízatása keretében az uniós költségvetés által garantált kinnlévő összegek 9 %-os célösszegét tükrözi, amelyet az előírások szerint eszközként kell tartani a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban (lásd a 2.4.1. megjegyzést).

2.14.3. Egyéb tartalékok

Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 514 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, amelyeket az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.

2.15. TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

	millió EUR
Tagállamoktól lehívandó összegek 2017.12.31-én	75 234
A 2017. évi költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	556
A garanciaalap-tartalék változása	186
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése	4 396
Egyéb tartalékok változása	(30)
Az év gazdasági eredménye	(13 918 )
Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2018.12.31-én	66 424

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódnak.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.

A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelései az e kötelezettségek aktuáriusi értékeléséből eredő aktuáriusi nyereségekhez és veszteségekhez kapcsolódnak. 2018. január 1-jétől a munkavállalói juttatásokra vonatkozó, (az IPSAS 39 standardon alapuló) módosított EAR 12 uniós számviteli szabály alkalmazandó. E szabály szerint az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket a nettó eszközök változásaként jelenítik meg, nem pedig az eredménykimutatásban.

3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: SAJÁT FORRÁSOK

3.1. GNI-ALAPÚ FORRÁSOK

Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját források három kategóriája közül a legjelentősebb a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás, amelyből 2018-ban 105 780 millió EUR bevétel származott (2017: 78 620 millió EUR). A GNI-re valamennyi tagállam esetében azonos kulcsot vetnek ki. A GNI-ből származó bevétel kiegyensúlyozza a bevételeket és a kiadásokat, azaz a költségvetés azon részét finanszírozza, amelyet más jövedelemforrások nem fedeznek. A GNI-ből származó bevétel növekedésének fő oka a kifizetési előirányzatok 2018. évi emelkedése és az előző pénzügyi év korlátozott költségvetési többlete (556 millió EUR, amely az EFTA eredményét nem tartalmazza). Mindkét elem hatást gyakorolt a kért tagállami GNI-hozzájárulásokra 2018-ban, mivel ez a hozzájárulás egyenlegező tétel.

3.2. TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK

millió EUR
	2018	2017
Vámok	22 763	20 475
Cukorilleték	4	45
Összesen	22 767	20 520

A tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 20 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák. A vámok emelkedése nagyrészt a jogsértés miatti elhatárolt bevétellel függ össze (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).

3.3. HÉAALAPÚ FORRÁSOK

A héa az Unió saját forrásai közül a második típusú, mivel ez az adófajta volt az első olyan, amelyet uniós szinten nagyrészt harmonizáltak. A héa-hozzájárulást egy 0,3 %-os egységes kulcsnak az egyes tagállamok héaalapjára való alkalmazásával számítják ki. Az egyes tagállamok héaalapja nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 50 %-át. A 2014–2020-as időszakra a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (21) csökkentett kulcsot (0,15 %) ír elő Németországra, Hollandiára és Svédországra vonatkozóan.

NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTRUHÁZÁSOK

3.4. PÉNZBÍRSÁGOK

E 6 740 millió EUR (2017: 4 664 millió EUR) összegű bevételek egyrészt olyan pénzbírságokhoz kapcsolódnak, amelyeket a Bizottság az uniós versenypolitikai szabályok megsértése miatt szabott ki vállalkozásokra, másrészt olyan pénzbírságokhoz, amelyeket a Bizottság az uniós jog megsértése miatt szabott ki tagállamokra. A Bizottság akkor jeleníti meg a pénzbírságokból származó bevételt, amikor elfogadja a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot, és arról hivatalosan értesíti a címzettet. Az összegek elsősorban versenyügyi pénzbírságok (6 534 millió EUR). A legnagyobb ügyek az uniós antitrösztszabályok megsértésével kapcsolatosak, és a következőkre kiszabott pénzbírságokat jelentik: Google (4 343 millió EUR), az Android rendszerű eszközök gyártóira és a mobilhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó jogellenes korlátozások miatt; valamint Qualcomm (997 millió EUR), a lapkakészletekkel kapcsolatos erőfölényével való visszaélések miatt.

3.5. KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE

millió EUR
	2018	2017
Megosztott irányítás	2 116	1 775
Közvetlen irányítás	65	81
Közvetett irányítás	34	23
Összesen	2 215	1 879

Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított – vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az uniós költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. A visszafizettetések kontrollokon, ellenőrzéseken vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért e műveletekre nagy figyelmet kell szentelni az uniós költségvetés végrehajtásakor. E műveletek megvédik az uniós költségvetést a jogsértéssel teljesített kiadásokkal szemben.

E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést.

A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljeskörűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.

A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó visszafizettetések teszik ki:

Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés

Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.

Kohéziós politika

A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek 1 146 millió EUR elhatárolt bevételre vonatkoznak, amelyet a Bizottság várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2019. február 15-én benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást először a kohézió területén a 2014–2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.

3.6. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2018	2017
Személyzeti adók és hozzájárulások	1 268	1 218
Harmadik országok hozzájárulásai	1 376	1 269
Tagállami hozzájárulások a külső segélyekhez	594	988
Eszközátruházás	85	208
Céltartalékok kiigazítása	100	29
Mezőgazdasági lefölözések	4	4
Költségvetési kiigazítások	(726)	5 806
Egyéb	612	854
Összesen	3 312	10 376

A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzeti illetményekből való levonásokhoz kapcsolódnak. E kategórián belül a nyugdíjjárulékok és a jövedelemadó jelenti a legnagyobb összegeket.

A harmadik országok hozzájárulásai az EFTA-országoktól és a csatlakozásra váró országoktól származó hozzájárulások.

A külső segélyekhez való tagállami hozzájárulások elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz létrehozásához nyújtott összegeket jelentik.

Az eszközátruházásból származó bevétel elsősorban a Kopernikusz program alá tartozó műholdaknak az Európai Űrügynökségtől a Bizottságra való átruházásához kapcsolódik (lásd a 2.2. megjegyzést). Ez az átruházás az uniós számviteli szabályok értelmében nem visszterhes ügylet, és a jelenleg még nem aktivált többi Kopernikusz műholdra vonatkozóan későbbi időszakokban is elő fog fordulni.

A költségvetési kiigazítások negatív összeget eredményeztek, mivel az előző évhez képest jelentősen alacsonyabb költségvetési többletet (555 millió EUR a 2017. évi 6,4 milliárd EUR-hoz képest), és 1 292 millió EUR összegű magas GNI-héa-kiigazításokat foglalnak magukban.

A nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételek 2018. évi összege magában foglalja az EFA-ból lehívott 100 millió EUR-t, amely az EFA-nak az EFFA-garanciaalaphoz való hozzájárulását képviseli. Ezt a garanciaalapot az (EU) 2017/1601 rendelet alapján 2018-ban hozták létre. Egyéb jelentős összegek a Szén- és Acélipari Kutatási Alapra (64 millió EUR) és az egyéb szervezetektől származó hozzájárulásokra (176 millió EUR) vonatkoznak.

VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

3.7. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR
	2018	2017
Kamat:
Késedelmes kifizetésekből	1 458	217
Hitelek	1 265	1 379
Egyéb	68	41
A pénzügyigarancia-kötelezettség (ESBA) díja	121	61
Osztalék	103	23
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó pénzügyi bevétel	29	57
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség	23	38
Egyéb	48	28
Összesen	3 115	1 845

A késedelmes kifizetésekből származó kamatbevétel forrásai elsősorban a pénzbírságok, valamint az esedékes, de időben nem kifizetett sajátforrás-hozzájárulások. Egy 1,3 milliárd EUR-s összeg a 2.6.1.1. megjegyzésben említett sajátforrás-ügyekhez kapcsolódik.

A hitelekből származó kamatbevétel elsősorban pénzügyi támogatásra nyújtott hitelekhez kapcsolódik (lásd a 2.4.3. megjegyzést).

3.8. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK

millió EUR
	2018	2017
Szolgáltatási díjak (ügynökségek)	602	557
Devizaárfolyam-nyereség	329	281
Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó díjbevételek	54	51
Részesedés az EBA nettó eredményéből	37	21
Áruk értékesítése	33	42
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek	27	43
Egyéb	297	338
Összesen	1 379	1 332

A szolgáltatási díjak főként az Európai Gyógyszerügynökség által felszámított forgalombahozatali engedélyezési díjakat és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által beszedett védjegydíjakat foglalják magukban.

KIADÁSOK

3.9. MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
Tagállamok által végrehajtott	2018	2017
Európai Mezőgazdasági Garanciaalap	43 527	44 289
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök	13 149	11 359
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	30 230	17 650
Európai Szociális Alap	11 935	7 353
Egyéb	2 826	1 253
Összesen	101 666	81 905

A legnagyobb növekedés a kohéziós politikát (ERFA, Kohéziós Alap és ESZA) érinti, és elsősorban az év során bejelentett olyan kiadásokra vonatkozik, amelyeket kifizettek vagy az előfinanszírozás elszámolására használtak fel. Míg a 2007–2013 közötti időszak tekintetében a kiadások csökkentek (lezárási szakasz), a jelenlegi 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó végrehajtás 2018-ban jelentősen nőtt. Ugyanez vonatkozik az EMVA-ra és egyéb vidékfejlesztési eszközökre.

Az egyéb kiadások elsősorban a következőket foglalják magukban: menekültügy és migráció (0,6 milliárd EUR), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (0,4 milliárd EUR), az Európai Unió Szolidaritási Alapja (0,9 milliárd EUR) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (0,6 milliárd EUR). A tavalyi évhez viszonyított növekedés főként az Európai Unió Szolidaritási Alapjához és az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz kapcsolódik.

3.10. KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2018	2017
Bizottság által végrehajtott	8 120	8 831
Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott	8 964	6 699
Vagyonkezelői alapok által végrehajtott	468	208
Összesen	17 551	15 738

Ezen összegek elsősorban a kutatási politika végrehajtását (7,3 milliárd EUR), a hálózatok programjait (2,7 milliárd EUR), a fejlesztési együttműködési eszközöket (1,4 milliárd EUR) és az európai szomszédságpolitikát (1,1 milliárd EUR) érintik.

Az uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott, közvetlen irányítású kiadások növekedése (1,7 milliárd EUR) az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségéhez (INEA) kapcsolódik, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési részéhez. A CEF–Közlekedés az európai közlekedés-infrastrukturális politika végrehajtására szolgáló finanszírozási eszköz, amelynek célja új közlekedési infrastruktúra kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúra korszerűsítése/felújítása Európában.

3.11. KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

millió EUR
	2018	2017
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	3 396	2 667
Harmadik országok által végrehajtott	679	1 101
Nemzetközi szervezetek által végrehajtott	3 337	3 014
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	3 569	1 478
Összesen	10 981	8 260

A közvetett irányítású kiadásokból 4,2 milliárd EUR külső fellépésekhez kapcsolódik (elsősorban az előcsatlakozás, a humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi együttműködés és a szomszédság terén). További 6 milliárd EUR kapcsolódik Európa versenyképességének növeléséhez (olyan területeken, mint a kutatás, a műholdas navigációs rendszerek és az oktatás).

3.12. SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK

millió EUR
	2018	2017
Személyzeti költségek	6 454	6 193
Nyugdíjköltségek	4 476	3 808
Összesen	10 929	10 002

A nyugdíjköltségek azokat a változásokat is tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségeknek az aktuáriusi feltételezésektől különböző tényezőkön alapuló aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel. Ezért nem azonosak a tényleges éves nyugdíjkifizetésekkel, amelyek lényegesen alacsonyabbak.

3.13. A MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ AKTUÁRIUSI FELTÉTELEZÉSEK VÁLTOZÁSAI

2018. január 1-jétől a munkavállalói juttatásokra vonatkozó, (az IPSAS 39 standardon alapuló) módosított EAR 12 uniós számviteli szabály alkalmazandó. E szabály szerint az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket („A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése”) a nettó eszközök változásaként jelenítik meg, nem pedig az eredménykimutatásban. Az új számviteli szabály nem befolyásolja az említett összegek becslését.

3.14. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

millió EUR
	2018	2017
Kamatráfordítások:
Hitelfelvételek	1 260	1 373
Egyéb	26	22
Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek	126	324
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség	95	12
Pénzügyi lízingek	73	81
Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti vesztesége	25	39
Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált veszteség	21	2
Egyéb	50	42
Összesen	1 677	1 896

A hitelfelvételeken keletkezett kamatráfordítás összege elsősorban a pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleken keletkezett kamatbevétel összegének felel meg (back-to-back tranzakciók).

3.15. EGYÉB KIADÁSOK

millió EUR
	2018	2017
Igazgatási és informatikai kiadások	2 313	2 521
Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások	1 608	1 423
Céltartalékok kiigazítása	923	1 377
Devizaárfolyam-veszteség	341	446
Működésilízing-kiadások	424	414
Pénzbírságok Bíróság általi csökkentése	1	67
Egyéb	598	509
Összesen	6 208	6 756

Az igazgatási és informatikai kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek is szerepelnek a következők szerint:

millió EUR
	2018	2017
Kutatási költségek	385	376
Nem aktivált fejlesztési költségek	106	81
Összesen	491	456

3.16. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Intelligens és inkluzív növekedés	Fenntartható növekedés	Biztonság és uniós polgárság	Globális Európa	Igazgatás	A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt (*2)	Összesen
GNI-alapú források	—	—	—	—	—	105 780	105 780
Tradicionális saját források	—	—	—	—	—	22 767	22 767
Héa	—	—	—	—	—	17 624	17 624
Pénzbírságok	—	—	—	—	—	6 740	6 740
Kiadások visszafizettetése	1 395	777	6	35	0	2	2 215
Egyéb	1 223	48	109	228	5 077	(3 374 )	3 312
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	2 619	825	115	262	5 077	149 540	158 438
Pénzügyi bevétel	282	0	0	16	0	2 816	3 115
Egyéb	170	(14)	(8)	6	337	887	1 379
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	453	(13)	(8)	23	337	3 703	4 494
Összes bevétel	3 072	812	107	285	5 414	153 243	162 932
Tagállamok által végrehajtott kiadások:
EMGA	—	(43 527 )	—	—	—	—	(43 527 )
EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök	—	(13 149 )	—	—	—	—	(13 149 )
ERFA és Kohéziós Alap	(30 230 )	—	—	—	—	—	(30 230 )
ESZA	(11 935 )	—	—	—	—	—	(11 935 )
Egyéb	(437)	(596)	(1 762 )	(31)	—	—	(2 826 )
A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott	(11 565 )	(571)	(930)	(4 496 )	(13)	24	(17 551 )
Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott	(2 767 )	2	(810)	(48)	—	226	(3 396 )
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott	(505)	(74)	(202)	(3 236 )	(0)	—	(4 016 )
Egyéb jogalanyok által végrehajtott	(2 696 )	(0)	2	(875)	(0)	—	(3 569 )
Személyzeti és nyugdíjköltségek	(1 675 )	(369)	(447)	(699)	(6 697 )	(1 043 )	(10 929 )
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó aktuáriusi feltételezések változásai	—	—	—	—	—	—	—
Finanszírozási költségek	(149)	(22)	(0)	(16)	(93)	(1 397 )	(1 677 )
Egyéb kiadások	(1 945 )	(313)	(137)	(109)	(3 231 )	(472)	(6 208 )
Összes kiadás	(63 903 )	(58 620 )	(4 287 )	(9 510 )	(10 034 )	(2 661 )	(149 014 )
Az év gazdasági eredménye	(60 831 )	(57 808 )	(4 180 )	(9 225 )	(4 620 )	150 581	13 918

A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.

4. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK

4.1. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Elsősorban (hitelekre és pénzügyi támogatási programokra vonatkozóan) nyújtott pénzügyi garanciákhoz és jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz és a pénzeszközök által fedezett garanciákhoz (lásd a 2.4.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget – esedékessé válásakor – az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.

4.1.1. Költségvetési biztosítékok

millió EUR
	2018.12.31.			2017.12.31.
	Felső határ	Aláírt	Folyósított	Felső határ	Aláírt	Folyósított
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák	40 417	30 889	20 510	37 479	28 950	19 972
ESBA-garanciák	25 898	19 842	15 764	16 000	13 473	10 128
Összesen	66 315	50 731	36 273	53 479	42 423	30 100

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel vagy pénzügyi közvetítőkkel már aláírt megállapodások szerinti, még nem folyósított összegeket is. A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelynek fedezését az uniós költségvetés és így a tagállamok vállalták.

Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák

Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2018. december 31-én az uniós garancia által fedezett kinnlévő összeg 20 510 millió EUR-t tett ki (2017: 19 972 millió EUR). Az uniós költségvetés garantál:

—	19 360 millió EUR-t (2017: 18 583 millió EUR) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (lásd a 2.4.1. megjegyzést), valamint

—	1 150 millió EUR-t (2017: 1 389 millió EUR) közvetlenül a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott hitelek tekintetében.

A fentiekben folyósítottként kimutatott 20 510 millió EUR-n felül az EU további 210 millió EUR összegű garanciát biztosít a Szíria részére nyújtott kinnlévő hitelekre, amelyekre vonatkozóan céltartalékokat hoztak létre.

Az EBB által nyújtott hitelekhez kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007–2013 és 2014–2020 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65 %-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának bizonyos százalékára (a legtöbb esetben 65 %-ára, de 70, 75 vagy 100 %-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.

Az EU 2018. december 31-i maximális kitettségének kimutatása érdekében azonban az engedélyezett aláírandó, de még nem aláírt hiteleket (9 528 millió EUR) és az aláírt, de még nem folyósított hiteleket (10 379 millió EUR) is fel kell tüntetni.

2018 márciusában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2018/412 határozatot (22), amely lehetővé teszi az EBB uniós garanciával fedezett finanszírozási műveleteire vonatkozó felső összeghatárok megemelését. Az EBB-vel kötött garanciamegállapodás ennek megfelelő módosítása azt eredményezte, hogy 2018-ban az EU maximális kitettsége 3,4 milliárd EUR-val emelkedett.

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia

Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB növelheti befektetéseit az EU-ban. Az ESBA célja az EU-n belüli további beruházások, valamint a kisvállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének támogatása. Az ESBA nem különálló jogi személy, illetve nem szigorúan vett befektetési alap. Az ESBA kockázati tartaléka védelmet nyújt az EBB számára az alapul szolgáló műveletek potenciális veszteségeivel szemben. A kockázati tartalék az EBB saját tőkéjéből nyújtott, legalább 7,5 milliárd EUR összegű fokozatos allokációból és az uniós költségvetésből biztosított, legfeljebb 26 milliárd EUR összegű garanciából áll (a továbbiakban: az ESBA uniós garanciája). Az ESBA uniós garanciáját az EU és az EBB közötti megállapodás (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) értelmében nyújtják az EBB-nek. Az ESBA-megállapodást 2018-ban módosították, így az most már tükrözi, hogy az ESBA uniós garanciájának felső határa a módosított ESBA-rendeletnek megfelelően 26 milliárd EUR-ra emelkedett ((EU) 2017/2396 rendelet).

Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastruktúra és innováció keret (19,5 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret (6,5 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciája vállal viszontgaranciát.

Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az infrastruktúra és innováció keretet illetően az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja. Ugyanez vonatkozik az EBA által irányított kkv-keret műveleteire is.

Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a beruházásokat akadályozó piaci hiányosságok kezelése legyen, és így jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. A független szakértőkből álló beruházási bizottság megvizsgál minden egyes, az EBB által az infrastruktúra és innováció kereten belül javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre. Azt követően, hogy megerősítik egy művelet jogosultságát az ESBA által garantált műveletként, a projekt folytatására vonatkozó döntésre és a projektirányításra az EBB szokásos projektciklusa és irányítási folyamatai alkalmazandók. A kkv-keretet illetően a beruházási bizottság szerepe a kkv-keret termékeinek leírásával kapcsolatos konzultációra korlátozódik, amely termékeket az ESBA irányítóbizottsága és az ESBA ügyvezető igazgatója hagyja jóvá. Az ESBA-t továbbá egy öt tagú irányítóbizottság felügyeli, amelynek három tagját a Bizottság, egy tagját az EBB, egy, szavazati joggal nem rendelkező tagját pedig az Európai Parlament jelöli. A határozatokat konszenzussal, illetve – amennyiben a konszenzus nem érhető el – a szavazati joggal rendelkező tagok egyhangú szavazatával hozzák meg. Az ESBA irányítóbizottsága nem hoz beruházási döntéseket.

Az EU szerepe az EBB adósság- és tőkeinstrumentum-befektetéseiből származó potenciális veszteségekkel kapcsolatos uniós költségvetési garancia nyújtására korlátozódik. Következésképpen az EU nem vesz részt az ESBA-műveletek kiválasztásában és irányításában, nem fektet be pénzt az ESBA-műveletekbe, és nem közvetlen szerződő fél az alapul szolgáló instrumentumokban. Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, az érintett garantált eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.

Az ESBA keretében az EBB csoport számára nyújtott uniós garancia az EU számviteli szabályaival összhangban az infrastruktúra és innováció keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként, a kkv-keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyi céltartalékként, valamint mindkét tőkeportfólió esetében származtatott pénzügyi eszközként (az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként) kerül elszámolásra. Ezenfelül ez a megjegyzés tartalmazza a nyújtott ESBA-garanciához kapcsolódó függő kötelezettséget.

Az ESBA infrastruktúra és innováció keretének adósságportfóliója keretében az uniós garancia az EBB által végzett, elsősorban standard hiteleket és garanciákat jelentő finanszírozási műveletek portfóliójának első veszteségrészét fedezi. Az uniós garanciát akkor hívják le, amikor az adós elmulasztja a fizetés teljesítését annak esedékességekor, illetve adósságátalakítási veszteségek esetén. Az uniós garancia díját az EU által vállalt kockázat arányában fizetik ki, az EBB garantált műveletekből származó, kockázattal kapcsolatos bevételeinek az EBB és az EU közötti megosztásával. Az uniós bevételekből először a garantált műveleteken keletkezett veszteségeket kell fedezni. Az uniós garanciát ezért pénzügyigarancia-kötelezettségként tüntetik fel, és a kezdeti megjelenítéskor valós értéken értékelik, amely a kapott díjak (az uniós bevételek) nettó jelenértéke. A későbbi mérlegfordulónapokon a pénzügyigarancia-kötelezettséget a várható veszteségek, illetve az eredetileg kimutatott – és adott esetben a bevétel halmozott amortizációjával csökkentett – összeg közül a magasabbikon értékelik. A pénzügyigarancia-kötelezettséget a még beérkezendő uniós bevételektől mentesen mutatják be, amelyek összege 2018. december 31-én nulla volt (2017: nulla) – lásd a 2.11.3. megjegyzést.

Az ESBA infrastruktúra és innováció keretének tőkeportfólióján belül – amely közvetlen tőkerészesedésekből vagy kvázi tőkerészesedésekből, illetve alárendelt kölcsönökből áll – az EBB egyenlő feltételek mellett ruház be saját kockázatára és az EU kockázatára is. Következésképpen az uniós garancia a tőkebefektetések EU által garantált részét, az egyes mérlegfordulónapokon elszámolt negatív értékmódosításokat (nem realizált veszteségeket), valamint a tőkekivonáskor realizált veszteségeket és az EBB finanszírozási költségeit fedezi. Amennyiben egy olyan befektetés értéke, amelyen korábban negatív értékmódosítást hajtottak végre, a későbbi beszámolók fordulónapján emelkedik, az EBB az értékmódosítás összegét az eredeti bekerülési érték erejéig visszatéríti az EU-nak. A tőkekivonás idején az EU a befektetésen keletkezett, az eredeti bekerülési értéket meghaladó nyereségekre is jogosult. Az uniós garancia díját az EBB garantált műveletekből származó bevételeiből fizetik ki, beleértve a kamatokat, osztalékokat és realizált nyereségeket. Az EU és az EBB közötti elszámolás évente, a veszteségek és a bevételek beszámításával történik.

Az ESBA kkv-keretének tőkeportfólióján belül az EU kockázatitőke- és magántőkealapokban történő részesedésszerzést garantál, amelyet az EBB finanszíroz és az EBA kezdeményez és kezel. Az uniós garanciát portfólióalapon két portfólióra: az 1. alkeretre és a 2. alkeretre vonatkozóan nyújtják. Az ESBA-garanciát a garanciával fedezett befektetésekből származó értékvesztés és realizált veszteségek fedezésére, valamint az EBB finanszírozási költségeinek fedezésére hívják le. Az EU a vállalt kockázat tekintetében a garanciával fedezett tőkeműveletekből származó osztalékok és realizált nyereségek formájában díjazásra jogosult. A 2. alkereten belül az EU „Horizont 2020” keretprogramja részben ugyanebbe a tőkeportfólióba fektet be (az EU által finanszírozott Horizont 2020 beruházást az uniós beszámolóban értékesíthető pénzügyi eszközként számolják el), és a beruházások első veszteségeit viseli, míg a további veszteségeket az uniós garancia és az EBA fedezi.

Az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó ESBA-garancia származtatott pénzügyi eszközként kerül besorolásra, és az eredménnyel szemben valós értékelt pénzügyi eszközként vagy pénzügyi kötelezettségként számolják el. 2018. december 31-én az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó ESBA uniós garancia valós értéke 14 millió EUR-t tett ki (2017: 16 millió EUR) – lásd a 2.4.2. megjegyzést.

A fenti függő kötelezettség magában foglalja a COSME, a Horizont 2020, a Kreatív Európa és az EaSI program azon műveleteinek részét, amelyet az ESBA uniós garanciája fedez a kkv-keret adósságportfóliója keretében.

Az uniós garancia kifizetéseit az ESBA-garanciaalapból teljesítenék – lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2018 végén a garanciaalap eszközei összesen 5 452 millió EUR-t (2017: 3 504 millió EUR), kifizetetlen kötelezettségvállalásai pedig 2 688 millió EUR-t (2017: 2 633 millió EUR) tettek ki. Ezt az utóbbi összeget az 5.1. megjegyzésben fennálló kötelezettségvállalásként kimutatott összeg tartalmazza. 2018-ban 61 millió EUR összegben fizettek ki garancialehívásokat az ESBA-garanciaalapból.

4.1.2. Pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó biztosítékok (forrásbevonási és hitelezési tevékenység)

millió EUR
	2018.12.31.			2017.12.31.
	Lehívott	Nem lehívott	Összesen	Lehívott	Nem lehívott	Összesen
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)	47 400	—	47 400	47 456	—	47 456
Fizetésimérleg-eszköz (BOP)	1 734	—	1 734	3 114	—	3 114
MFA	4 388	980	5 368	3 924	460	4 384
Euratom	254	200	454	250	250	500
Összesen	53 775	1 180	54 955	54 744	710	55 454

Az uniós költségvetés garantálja a tagállamok és nem tagállamok részére nyújtott hitel finanszírozásához a Bizottság back-to-back ügyleteiben felvett hiteleket. Ezek a hitelfelvételek már meg vannak jelenítve kötelezettségként az uniós mérlegben – lásd a 2.11.1. megjegyzést. Amennyiben azonban az e hitelfelvételekre adott back-to-back hitelek nemteljesítővé válnának, úgy a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke értelmében az uniós költségvetésnek kellene viselnie a meg nem fizetett összeg teljes költségét:

—	az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

—	a fizetésimérleg-eszköz keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,

—	az MFA-hiteleket először a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4.1. megjegyzést), ezt követően az uniós költségvetés, és

—	a kinnlévő Euratom-hitelek teljes összegét először a harmadik felektől származó garanciák fedezik. A külső hitelezési összegeket a garanciaalap fedezné, amennyiben a harmadik felek garanciája nem rendezné azokat.

A felszámolás alatt álló ESZAK által hitelfelvételből nyújtott hiteleket semmilyen uniós költségvetési biztosíték nem fedezi. Ehelyett az ilyen hiteleket a felszámolás alatt álló ESZAK pénzügyi eszközei fedezik – lásd a 2.4.1. megjegyzést.

4.1.3. Uniós pénzügyi eszközökre nyújtott biztosítékok

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Horizont 2020	1 467	1 297
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus	642	654
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	579	490
Egyéb	29	32
Összesen	2 717	2 473

A költségvetési rendelet 210. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat. A fenti függő kötelezettségek nem tartalmazzák az ezen eszközökre képzett nettó pénzügyi céltartalékokat – lásd a 2.10. megjegyzést.

4.1.4. Jogi ügyek

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Pénzbírságok	3 187	3 242
Mezőgazdaság	653	1 737
Kohézió	26	3
Egyéb	1 867	481
Összesen	5 732	5 463

Pénzbírságok

Ezek az összegek elsősorban a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét a megbírságolt vállalkozások előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fellebbezési időszak lejártáig fenntartják. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

Amennyiben az EU elveszítené a kiszabott bírságokkal kapcsolatos ügyek bármelyikét, az előzetesen beszedett összegeket visszafizetik a vállalkozásoknak. A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 107. cikke).

Mezőgazdaság

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA szabályszerűségi határozataihoz, valamint a vidékfejlesztés és az előcsatlakozás terén hozott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.

Kohézió

Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet.

Egyéb jogi ügyek

E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EUMSZ 340. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot. A 2018-ra vonatkozó összeg elsősorban egy, az Európai Bizottság ellen egy összefonódást megtiltó határozat miatt benyújtott kártérítési keresetet érint. A jogi ügy meglehetősen új, és korai szakaszban van. Mivel nem áll rendelkezésre megbízható becslés, ennek eredményeképpen a kimutatott összeg a kért kártérítés összegének felel meg.

4.2. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Kapott garanciák:
Teljesítési biztosítékok	321	352
Egyéb garanciák	19	22
Egyéb függő követelések	25	34
Összesen	366	409

Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

5. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2018. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.

A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt – lásd az 1.1. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.

A többéves pénzügyi keret felső határait a Tanács fogadta el (vagyis a tagállamok), az Európai Parlament hozzájárulásával, és a KAP finanszírozásáról szóló 1306/2013/EU rendelet 16. cikke közvetlen kapcsolatot teremt az EMGA-kiadások éves felső határa és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet között. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta továbbá az EMGA-kiadásokra vonatkozó jogalapokat, amelyek a 2014–2020-as időszak egészére meghatározzák a tagállamonkénti kiadásokat.

A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 2. cikkének 37. pontja).

A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, 1303/2013/EU rendelet (23) 76. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat képezi a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást, de az Unió a költségvetési kötelezettségeket az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben vállalja. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért előfordulhatnak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg – lásd az 5.2. és 5.3. megjegyzést.

Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalások összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan – gyakran többéves – programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de a kifizetéseket majd csak későbbi években teljesítik. Ezek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. Mivel a pénzügyi kimutatások eredményszemléletűek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések pedig pénzforgalmi szemléletűek, a kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat vagy a kapott költségtérítési igények/számlák, vagy – amennyiben az EU-t még nem értesítették az igényekről – a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki – lásd az 5.1. megjegyzést. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket 2018. december 31-e után teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel.

Az alábbi közzétételek ezért olyan 2018. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.

millió EUR
	Megjegyzés	2018.12.31.	2017.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	5.1	235 836	221 391
A hatályos többéves pénzügyi keret szerinti, megosztott irányítás alá tartozó jogi kötelezettségvállalások, amelyek végrehajtása folyamatban van	5.2	143 883	211 688
Jelentős jogi kötelezettségvállalások egyéb területeken	5.3	18 126	20 030
Összesen		397 845	453 109

5.1. MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások	235 836	221 391

A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 281 175 millió EUR-s összegének (lásd a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megjegyzéseiben lévő 4.4. táblázatot) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. Amint az már kifejtettük, ez a többéves programok létezésének rendes következménye.

Megjegyzendő, hogy a 2018. december 31-én kinnlévő előfinanszírozási előlegek 50 milliárd EUR-t tettek ki (lásd a 2.5. megjegyzést). Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket – a RAL-t csökkentve – már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a szerződéses kötelezettségvállalások nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.

5.2. A HATÁLYOS TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET SZERINTI, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, AMELYEK VÉGREHAJTÁSA FOLYAMATBAN VAN

millió EUR
Alap	A 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A)	Aláírt jogi kötelezettségvállalások (B)	Költségvetési kötelezettségvállalások (C)	Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (=B–C)
Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap	262 408	262 408	179 831	82 578
Európai Szociális Alap	92 935	92 819	65 230	27 588
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz				—
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	3 814	3 814	2 670	1 144
1B. ALFEJEZET: KOHÉZIÓS POLITIKAI ALAPOK	359 157	359 041	247 731	111 310
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap	100 079	100 079	70 748	29 331
Európai Tengerügyi és Halászati Alap	5 749	5 749	4 048	1 702
2. FEJEZET: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK	105 828	105 828	74 795	31 033
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	5 028	4 393	3 577	816
Belső Biztonsági Alap	3 016	2 883	2 159	724
3. FEJEZET: BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG	8 044	7 276	5 736	1 540
Összesen	473 030	472 145	328 262	143 883

Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU a megosztott irányításhoz kapcsolódó operatív programok elfogadásakor kötelezettséget vállalt. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 76. cikke kimondja:

„Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik. A teljesítménytartalékhoz kötődő költségvetési kötelezettségvállalásokat minden programban a program maradék pénzügyi keretétől elkülönítve kell megtenni.”

A fenti táblázat a teljes többéves pénzügyi kerettel indul (A oszlop) és azokat a jogi kötelezettségvállalásokat mutatja, amelyeket még nem fedeztek költségvetési kötelezettségvállalással a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre (1B. alfejezet, 2. és 3. fejezet) vonatkozóan. E jogi kötelezettségvállalások tehát azokat a fennálló összegeket jelentik, amelyekre az EU költségvetési kötelezettséget fog vállalni, majd amelyeket 2018. december 31-ét követően ki fog fizetni. A B oszlop a Bizottság által év végéig tett jogi kötelezettségvállalásokat, a C oszlop pedig az e jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan év végén tett költségvetési kötelezettségvállalásokat mutatja.

5.3. JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK EGYÉB TERÜLETEKEN

millió EUR
	2018.12.31.	2017.12.31.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz	11 554	12 676
ITER	1 489	1 496
Kopernikusz	1 267	1 841
Galileo	493	253
Halászati megállapodások	46	133
Működésilízing-kötelezettségvállalások	2 352	2 577
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások	924	1 054
Összesen	18 126	20 030

Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyeket az év végéig még nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatokkal a költségvetésben. Ezeket a kötelező érvényű kötelmeket a jövőben viszik majd be a költségvetésbe és fizetik ki éves részletekben.

A költségvetési rendelet 112. cikkének (2) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbiakban ismertetett programokra vonatkozik:

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF program jogi kötelezettségvállalásai a CEF-Közlekedés tekintetében a 2014-től 2023-ig, a CEF-Energiaügy tekintetében pedig a 2024.12.31-ig tartó végrehajtási időszakot fedik le. E kötelezettségvállalások jogalapja az 1316/2013/EU rendelet, amelynek 19. cikke rendelkezik az éves részletek alkalmazásáról.

Kopernikusz

A Kopernikusz az Unió Föld-megfigyelési programja – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal, a Mercatorral és a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjával. A 377/2014/EU rendelet 8. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

ITER – Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor

E kötelezettségvállalások az ITER-létesítmények jövőbeli finanszírozási igényeinek 2021-ig tartó fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását – a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve – a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. E kötelezettségvállalások alapja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozat (25), amely engedélyezi az éves részletek alkalmazását. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER az EU-t, Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában.

Galileo

Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le – lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság az 1285/2013/EU rendelet (26) alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az ESA-val. Az 1285/2013/EU rendelet 9. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.

Halászati megállapodások

E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak 2023-ig. E kötelezettségvállalások alapja az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok (így például az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv (2018–2024) megkötéséről szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/385 tanácsi határozat (27). Ezek olyan egyedi nemzetközi szerződéseknek tekintendők, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket jelentenek.

Működésilízing-kötelezettségvállalások

Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:

millió EUR
	Minimális lízingfizetések
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	439	943	940	2 321
IT-anyagok és egyéb felszerelések	9	21	0	31
Összesen	448	964	940	2 352

Miután az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát, a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség székhelye tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1718 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyét áthelyezték Londonból Amszterdamba. A londoni irodák jelenlegi bérleti szerződése 2039-ig tartó bérleti időszakról rendelkezik, ezért azt a lejárat előtt fel kell mondani, másként kell hasznosítani vagy harmadik fél számára viszontbérletbe kell adni.

A fenti táblázatban feltüntetett összegek tartalmazzák az e bérleti szerződés szerint még esedékes 468 millió EUR-t, azonban az összevont éves pénzügyi kimutatásokban szereplő jövőbeni nettó pénzügyi hatás (ha van) a főbérlővel folytatott felmondási tárgyalásoktól vagy a harmadik féllel kötött viszontbérleti szerződés feltételeitől függ.

Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások

Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg az Európai Parlament ingatlanszerződéseihez kapcsolódik (87 millió EUR).

6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:

—

az Európai Bizottság által pénzügyi támogatásra vonatkozóan végzett forrásbevonási és hitelezési tevékenységek a következőkön keresztül: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás és a felszámolás alatt álló ESZAK által felvett hitelekből nyújtott hitelek,

—	a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,

—	költségvetési biztosítékokra vonatkozó alapokban tartott eszközök: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, az ESBA-garanciaalap és az EFFA-garanciaalap, és

—	a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök.

6.1. A KOCKÁZATOK TÍPUSAI

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).

—	A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.

—	A kamatlábkockázat az értékpapírok – különösen a kötvények – értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.

A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a hitelt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.

A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.

6.2. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK

Az uniós költségvetés végrehajtása során egyre inkább az operatív programok pénzügyi eszközeinek alkalmazására támaszkodnak. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4.1. megjegyzésben szerepelnek.

A legtöbb pénzügyi eszköz közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy az EBB csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz), vagy a Bizottság és a pénzügyi intézmény közötti megállapodás alapján más pénzügyi intézményhez delegálják. Az e pénzügyi intézményekkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény speciálisan e célra létrehozott bankszámlájára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó eszköztől függően a pénzügyi intézmény a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja hitelek nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére. Általános szabályként a pénzügyi eszközökből származó bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.

Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen eszközök célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.

Pénzügyi eszközök értékelése

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések, hitelfelvételek és amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést az Unió a vonatkozó tanácsi és európai parlamenti rendeletekkel, tanácsi határozatokkal és adott esetben a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, hitelekkel, pénztárkezeléssel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. A hitelezési műveletek finanszírozása viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat.

Pénztárkezelés

A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel (29) módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet rögzíti.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.

—

A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált hitelek nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják a számlaköveteléseket.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Ezenfelül a Költségvetési Főigazgatóság és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság információkat cserél a kockázatkezelésről és a bevált módszerekről.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott portfólióba (BUFI) fektetik be. A portfólió fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint – egységes módon számított garantált hozamai révén – a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:

—	szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést; ugyanakkor

—

arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan hozamot érjenek el, amely átlagosan a BUFI felmerült költségekkel csökkentett referenciahozamának felel meg, miközben megőrzik az új költségvetési rendelet 2018. augusztusi hatálybalépése előtt a portfólióba befizetett pénzbírságok nominális összegét.

A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: a tagállamok központi bankjainál, államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.

Bankgarancia

A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i, 2002. május 8-i,2008. február 25-i,2010. november 9-i és 2018. október 28-i módosítása rögzíti. Ez a garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapot az ESBA-rendelet hozta létre – lásd a 2.4.1. megjegyzést. Az alap eszközkezelésére vonatkozó szabályokat és elveket a 2016. január 21-i C(2016)165 bizottsági határozat tartalmazza. A kezelt eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalapot az EFFA-rendelet szerint hozták létre – lásd a 2.4.1. megjegyzést. Az EFFA-garanciaalap eszközeit a Bizottság kezeli a 2017. november 22-i C(2017)7693 bizottsági határozat 1. mellékletében szereplő belső iránymutatásokkal és vagyonkezelési iránymutatásokkal összhangban. Az eszközöket oly módon kezelik, hogy elegendő likviditást biztosítsanak a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.

6.3. DEVIZAKOCKÁZAT

Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén – nettó helyzet

millió EUR 2018.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	619	57	18	7	14 725	17	15 443
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	(475)	—	—	—	491	—	16
Hitelek (*3)	6	0	—	—	56	5	67
Követelések és behajtható követelések	19	4 109	99	109	20 026	303	24 664
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	49	1 524	290	406	14 338	1 505	18 113
	218	5 690	407	523	49 635	1 830	58 303
Pénzügyi kötelezettségek
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	—	—	—	—	(20)	(2)	(22)
Szállítói kötelezettségek	(2)	(1)	(0)	(0)	(32 218 )	(5)	(32 227 )
	(2)	(1)	(0)	(0)	(32 238 )	(7)	(32 249 )
Összesen	216	5 689	407	523	17 397	1 824	26 055

millió EUR 2017.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök
Értékesíthető pénzügyi eszközök	680	57	17	56	12 806	16	13 632
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	(632)	—	—	—	655	—	23
Hitelek (*3)	6	0	—	—	123	7	137
Követelések és behajtható követelések	15	549	63	86	11 591	62	12 366
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	49	3 180	27	693	18 468	1 694	24 111
	118	3 787	107	835	43 642	1 779	50 268
Pénzügyi kötelezettségek
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek	—	—	—	—	—	(2)	(2)
Szállítói kötelezettségek	(4)	(2)	(0)	(1)	(39 029 )	(12)	(39 048 )
	(4)	(2)	(0)	(1)	(39 029 )	(14)	(39 050 )
Összesen	114	3 785	107	834	4 613	1 765	11 218

Amennyiben az EUR 10 %-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR Gazdasági eredmény
	USD	GBP	DKK	SEK
2018	(7)	(512)	(35)	(47)
2017	(5)	(339)	(8)	(71)

millió EUR Nettó eszközök
	USD	GBP	DKK	SEK
2018.12.31.	(13)	(5)	(2)	(1)
2017.12.31.	(5)	(5)	(2)	(5)

Amennyiben az EUR 10 %-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:

millió EUR Gazdasági eredmény
	USD	GBP	DKK	SEK
2018	9	625	43	57
2017	6	414	10	87

millió EUR Nettó eszközök
	USD	GBP	DKK	SEK
2018.12.31.	16	6	2	1
2017.12.31.	7	6	2	6

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket legtöbbször euróban tartják, így az Uniónak nincs devizakockázata.

Pénztárkezelés

Az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítésének fedezése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.

A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ban vagy CHF-ban tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.

Amennyiben a (saját forrásoktól különböző) egyéb bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Mivel valamennyi pénzbírságot euróban róják ki és fizetik be, devizakockázatuk nincs.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

E garanciaalap pénzügyi eszközeit euróban tartják, így nincs devizakockázat. Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. A hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalap jelenleg EUR-ban és USD-ban működik. A devizakockázatot az USD-befektetések portfóliójának piaci értékét fedező származtatott ügyletek (tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek) kötése révén kezelik. A maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1 %-ában rögzítették. Így az USD-befektetések piaci értékének az 1 %-os korlátot meghaladó vagy az alatti, felfelé vagy lefelé irányuló változásai az egyensúly helyreállítását váltanák ki (ugyanabba vagy ellenkező irányba tartó új tőzsdén kívüli határidős ügylet), amely ennek megfelelően kiigazítaná vagy visszafordítaná a fedezett pozíciót. A fedezet újrakiigazítását az EUR/USD átváltási árfolyam változásai is kiválthatják.

Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. Az engedményezett hitelek esetében a hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalap jelenleg csak EUR-ban működik, de az EFFA-garanciaalap eszközeinek kezelésére vonatkozó iránymutatások lehetővé tesznek bizonyos nem EUR-ban denominált eszközökbe történő befektetéseket.

6.4. KAMATLÁBKOCKÁZAT

A következő táblázat az értékesíthető pénzügyi eszközök kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/–100 bázispontos (1 %-os) lehetséges változását feltételezve.

millió EUR
	Növekedés (+) / csökkenés (–) bázispontokban	Nettó eszközökre gyakorolt hatás
2018: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+100	(348)
	–100	374
2017: Értékesíthető pénzügyi eszközök	+100	(359)
	–100	382

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A forrásbevonási és hitelezési tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. Kamatlábkockázat azonban nem merül fel, mert a hitelfelvételeket ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek).

Pénztárkezelés

A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. A különböző bankszámlákon tartott egyenlegei után azonban kamatot számítanak fel. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.

A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A nemzeti központi bankoknál vezetett számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Mivel az e számlákra alkalmazott díjazás némelyike jelenleg esetlegesen negatív, készpénzkezelési eljárásokat léptettek életbe az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében.

Ezenfelül a sajátforrás-számlákat az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelettel összhangban védik a negatív kamatok bármilyen hatásától.

A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat szerződés szerint általában nullában rögzítik. Ennek eredményeképpen nincs olyan kockázat, hogy a Bizottság a piaci kamatlábaknál alacsonyabb kamatlábon realizáljon kamatot.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok (betétek és BUFI portfólió) és bankgaranciák

Az előzetesen beszedett pénzbírságokat pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,58 év.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,58 év.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,4 év.

EFFA-garanciaalap

Mivel az első költségvetési feltöltés csak 2018 végén kezdődött meg, az EFFA-garanciaalap elsősorban a központi bankokban tartott pénzeszközökből áll. A portfólió átlagos futamideje 0,03 év.

6.5. HITELKOCKÁZAT

Azok az összegek, amelyek az Unió hitelkockázatnak való kitettségét mutatják a jelentéstételi időszak végén, a 2. megjegyzésben kimutatott pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékei.

A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése

millió EUR
	Összesen	Nem késedelmes, nem értékvesztett	Késedelmes, de nem értékvesztett
	Összesen	Nem késedelmes, nem értékvesztett	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl
Hitelek	53 939	53 939	0	—	—
Követelések és behajtható követelések	24 664	14 737	6 585	3 209	134
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	16	16	—	—	—
Összesen 2018.12.31-én	78 620	68 692	6 585	3 209	134
Hitelek	54 981	54 980	0	—	—
Követelések és behajtható követelések	12 366	8 905	2 894	359	208
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök	23	23	—	—	—
Összesen 2017.12.31-én	67 369	63 908	2 894	359	208

Az 1 éven belüli követelések és behajtható követelések 6 366 millió EUR összegben, az 1–5 év közötti követelések és behajtható követelések pedig 3 136 millió EUR összegben versenyjogi pénzbírságokhoz kapcsolódó behajtható követeléseket is magukban foglalnak. Az említett összegeket nagymértékben bankgaranciák fedezik, így a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége alacsony. Ezeket a garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként.

Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége

millió EUR 2018.12.31.
	AFS (*4)	Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (*5)	Hitelek	Követelések és behajtható követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	9 019	16	98	9 064	14 950	33 146
Felső középfokozatú	3 209	—	23 513	755	2 740	30 217
Alsó középfokozatú	1 765	—	25 775	1 456	181	29 177
Befektetésre nem ajánlott	—	—	4 488	200	221	4 909
	13 993	16	53 874	11 475	18 092	97 449
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
1. csoport	—	—	64	3 262	21	3 347
2. csoport	—	—	2	0	—	2
	—	—	66	3 262	21	3 349
Összesen	13 993	16	53 939	14 737	18 113	100 797

millió EUR 2017.12.31.
	AFS (*4)	Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (*5)	Hitelek	Követelések és behajtható követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek
Kiváló és magas fokozatú	8 068	16	143	2 989	19 261	30 477
Felső középfokozatú	1 794	—	23 585	293	3 977	29 650
Alsó középfokozatú	2 186	—	27 195	846	463	30 691
Befektetésre nem ajánlott	—	—	3 977	110	389	4 476
	12 048	16	54 901	4 239	24 090	95 293
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek
1. csoport	—	6	80	4 665	21	4 772
2. csoport	—	—	—	1	—	1
	—	6	80	4 666	21	4 773
Összesen	12 048	23	54 980	8 904	24 111	100 067

A fenti táblázat nem tartalmazza a külső hitelminősítéssel nem rendelkező tőkeinstrumentumok formájában lévő értékesíthető pénzügyi eszközöket. A fent említett négy kockázati kategória elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul a következők szerint:

—	Kiváló és magas fokozatú: Moody P-1, Aaa – Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA – AA -; Fitch F1+, F1, AAA – AA- és azzal egyenértékű

—	Felső középfokozatú: Moody P-2, A1 – A3; S&P A-2, A+ - A-; Fitch F2, A+ - A- és azzal egyenértékű

—	Alsó középfokozatú: Moody P-3, Baa1 – Baa3, S&P A-3, BBB+ - BBB-; Fitch F-3, BBBB+ - BBB- és azzal egyenértékű

—	Befektetésre nem ajánlott: Moody nem elsőrendű, Ba1 – C; S&P B, C, BB+ - D; Fitch B, C, BB+ - D és azzal egyenértékű

Az EU a külső hitelminősítők e minősítési kategóriáit különösen a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza, ám egyedi esetekben saját elemzését követően esetlegesen akkor is tarthat összegeket a fenti kockázati kategóriákban, ha a fent említett egy vagy több hitelminősítő esetlegesen leminősíti az adott partnert. A nem minősített partnerek 1. csoportja a tiszta múltú adósokhoz, míg a 2. csoport a múltban nem teljesítő adósokhoz kapcsolódik.

A hitelek és követelések alatt feltüntetett, befektetésre nem ajánlott kategóriába besorolt fenti összegek elsősorban a Bizottság által a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok részére folyósított pénzügyi támogatási hitelekhez, valamint a sajátforrás-rendeletek és egyéb jogalapok alapján néhány tagállammal szembeni behajtható követelésekhez kapcsolódnak. A pénzeszközök alatt feltüntetett összeg a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott, a fent említett rendelet által előírtak szerint a sajátforrás-hozzájárulások nyilvántartására szolgáló sajátforrás-bankszámlákhoz kapcsolódik. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag a költségvetés végrehajtása kapcsán felmerülő készpénzigényei fedezésére használhatja.

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először állami kezességvállalások kieszközlésével, majd a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik.

A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,20 %-ában rögzíti a GNI-forrás felső határát, és 2018-ban ténylegesen 0,90 %-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2018. december 31-én 0,30 %-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.

Pénztárkezelés

A saját forrásokról szóló, az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik, és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. A számlákon a napi kifizetések átlagos összegének figyelembevételével minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az e számlákon tartott napi teljes összeg folyamatosan nagyon alacsony (összességében átlagosan kevesebb mint 80 millió EUR, és mintegy 20 számla között oszlik meg), így biztosítva, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket a napi általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2018-ban 6 milliárd EUR és 37 milliárd EUR között ingadoztak, és a Bizottság számláiról 2018-ban összesen 155 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.

Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:

—	Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelminősítés Moody’s P-1 vagy azzal egyenértékű. Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

—	A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelminősítését naponta nyomon követik.

—

Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A minősítési követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek

A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.

A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként két hitelminősítőnél legalább A– (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelminősítés szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelminősítésétől függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

A 2010-től kiszabott, előzetesen beszedett pénzbírságokból származó állampapír-befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal. A legnagyobb mértékben Spanyolországgal szemben van kitéve e kockázatnak, amely a portfólió 16 %-ával rendelkezik. A legmagasabb kitettségű öt ország (Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Németország és Olaszország) együttesen a befektetési portfólió 67 %-át jelenti. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A– (S&P vagy azzal egyenértékű).

Bankgarancia

Az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politika magas hitelminőséget biztosít a Bizottság számára. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

A kincstári portfólió elfogadott eszközkezelési iránymutatásai és/vagy befektetési stratégiája bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoz meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében. Ezek a korlátok és korlátozások magukban foglalják a következőket: jogosultsági kritériumok, abszolút hitelkorlátok nominális értelemben a kibocsátó kategóriájától függően, relatív koncentrációs korlátok a kibocsátó kategóriájától függően, valamint koncentrációs korlátok kibocsátásonként. Valamennyi befektetés legalább befektetésre ajánlott kategóriába van besorolva.

ESBA-garanciaalap

Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely általában a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A– (S&P vagy azzal egyenértékű).

Mivel 2018. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Banque de France volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást, mint például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát nem léptettek életbe. A beszámolási időszak végén pozitív valós értékkel rendelkező származtatott devizaügyletekre vonatkozó hitelkockázatnak való maximális kitettség a mérlegben szereplő könyv szerinti értékkel egyenlő.

EFFA-garanciaalap

6.6. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

millió EUR
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Hitelfelvételek	(2 350 )	(17 363 )	(34 158 )	(53 872 )
Szállítói kötelezettségek	(32 227 )	—	—	(32 227 )
Egyéb	(252)	(648)	(1 112 )	(2 012 )
Összesen 2018.12.31-én	(34 829 )	(18 011 )	(35 270 )	(88 110 )
Hitelfelvételek	(6 700 )	(14 862 )	(33 279 )	(54 841 )
Szállítói kötelezettségek	(39 048 )	—	—	(39 048 )
Egyéb	(150)	(665)	(1 255 )	(2 070 )
Összesen 2017.12.31-én	(45 898 )	(15 527 )	(34 534 )	(95 959 )

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

millió EUR
	1 éven belül	1–5 év	5 éven túl	Összesen
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal	(490)	(2)	(6)	(498)
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal	477	—	—	477
Nettó cash flow-k 2018.12.31-én	(14)	(2)	(6)	(21)
Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal	(634)	(2)	—	(635)
Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal	638	—	—	638
Nettó cash flow-k 2017.12.31-én	5	(2)	—	3

Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) a hitelfelvevő nemfizetése vagy késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet (30) olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet (31) hasonló eljárásról rendelkezik.

Pénztárkezelés

Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások az egyéb bevételekkel együtt valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak. Ezenfelül az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló rendeletnek) megfelelően egy adott (N) hónapban jóváhagyott költségvetés-módosításhoz kapcsolódó tagállami hozzájárulások vagy az N+1. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napja előtt hagyják jóvá), vagy az N+2. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napján vagy később hagyják jóvá) állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak.

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendőek legyenek egy adott hónapban végrehajtandó összes kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén, bizonyos határokon belül és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. Az elmúlt években a kiadások szezonalitása és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.

Pénzbírságok

Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket váratlan pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 23 %.

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alap ezért a rövid távú kiáramlások fedezésére elegendő monetáris eszközt tart fenn. A pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 9,2 %.

ESBA-garanciaalap

Az ESBA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket váratlan pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 22 %.

A származtatott ügyletek elszámolása bruttó, és az elszámolás alapja a szerződéses lejáratuk. A kötelezettségeket az USD-ban denominált eszközök értékesítésén és/vagy csereügyleten keresztül teljesítik, így lehetséges, hogy az árfolyam-különbözetek miatt pénzeszköz-kiáramlás történik.

Semmilyen likviditáskezelésre nincs szükség a fedezeti/biztosítéki követelmények tekintetében, mivel a jelenlegi fedezeti partner elfogadja, hogy fedezetre/letéti felhívásra vonatkozó követelmények nélkül működjön együtt a Bizottsággal.

EFFA-garanciaalap

Az EFFA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.

A portfólió 97 %-a folyószámlákon tartott pénzeszköz.

Egyéb pénzügyi instrumentumok – származtatott pénzügyi kötelezettségek

2017-ben az EU egy származtatott ügyletet (devizaopciót) kötött a pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekhez kapcsolódó deviza leértékelésének fedezésére (lásd a 2.11.2. megjegyzést). Emellett az EBB csoport tőkeportfólióira vonatkozó uniós garancia pénzügyi kötelezettséget eredményez a mögöttes befektetések értékében vagy értékvesztésében bekövetkező változások fedezésére. Az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb pénzügyi instrumentumokat illetően az az összeg, amelyért ezen eszközök alapján az EU felelős, nem haladhatja meg a lekötött összeget, amely az említett tény által enyhített likviditási kockázatot jelenti.

7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

7.1. KAPCSOLT FELEK

Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.

7.2. A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI

Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke

2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke

3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos

4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai

5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes hitelben nem részesült az Uniótól.

A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapilletmény (havi)	27 903,32	25 274,75 –	20 219,80 –	21 837,39 –	12 856,84 –
		26 285,75	22 747,28	23 252,78	20 219,80
Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás	15 %	15 %	15 %	15 %	0–4 %–16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 187,69	2 % + 187,69	2 % + 187,69	2 % + 187,69	2 % + 187,69
Eltartott gyermek	410,11	410,11	410,11	410,11	410,11
Iskola előtti	100,18	100,18	100,18	100,18	100,18
Iskoláztatási, vagy	278,25	278,25	278,25	278,25	278,25
A munkavégzés helyén kívüli képzés	556,5	556,5	556,5	556,5	556,5
Az elnöklő bírák támogatása	tárgytalan	tárgytalan	638,43	tárgytalan	tárgytalan
Reprezentációs költségtérítés	1 512,12	971,82	638,43	tárgytalan	tárgytalan
Éves utazási költségek	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (*6)	Igen	Igen	Igen	Igen	Igen
A fizetés %-ában (*6)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
A kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs költségek	visszatérített	visszatérített	visszatérített	tárgytalan	tárgytalan
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	55 806,65	50 549,49	40 439,60	43 674,78	visszatérített
		–52 571,49	–45 494,55	–46 505,55
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	27 903,32	25 274,75 –	20 219,80 –	21 837,39 –	visszatérített
		26 285,75	22 747,28	23 252,78
Családtagok utazási költségei	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Költözésből adódó kiadások	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített	visszatérített
Átmenet (a fizetés %-ában) (*7)	40 %–65 %	40 %–65 %	40 %–65 %	40 %–65 %	tárgytalan
Betegségbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %	Legfeljebb 70 %
Levonások:
Jövedelemadó	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %	8 %–45 %
Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,7 %	1,7 %	1,7 %	1,7 %	1,7 %
Speciális levonás a fizetés után	7 %	7 %	7 %	7 %	6–7 %
Nyugdíjjárulék	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	tárgytalan	10,0 %
Személyek száma év végén	3	6	93	28	112

8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló aláírásának dátumáig nem jutott a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. A beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a bemutatott információk ezt tükrözik.

9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE

A. ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (52)

1. Intézmények és tanácsadó szervek (11)

Európai Parlament

Európai Tanács

Európai Bizottság

Európai Számvevőszék

Az Európai Unió Bírósága

Európai Külügyi Szolgálat

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsa

2. Uniós ügynökségek (39)

2.1 .Végrehajtó ügynökségek (6)

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség

Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

Kutatási Végrehajtó Ügynökség

Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség

Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége

2.2. Decentralizált ügynökségek (33)

Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség

Európai Gyógyszerügynökség

Európai GNSS Ügynökség

Európai Vegyianyag-ügynökség

Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)

Eurojust

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Szakképzésfejlesztési Központ

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége

Európai Bankhatóság

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala

Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)

EU-LISA (A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság

Európai Vasúti Ügynökség

Közösségi Növényfajta-hivatal

Európai Halászati Ellenőrző Hivatal

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Európai Értékpapírpiaci Hatóság

Európai Képzési Alapítvány

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)

3. Egyéb ellenőrzött gazdálkodó egységek (2)

Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

B. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (1)

Európai Beruházási Alap

KISEBB GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK

Az alábbiakban felsorolt gazdálkodó egységeket csekély jelentőségük miatt nem vonták be az EU 2018. évi összevont pénzügyi beszámolójába a tőkemódszer alkalmazásával:

BIOALAPÚ IPARÁGAK KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás az EU és a Bioalapú Iparágak Konzorciuma (BIK) köz-magán társulása. A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás arra törekszik, hogy kibontakoztassa az európai biogazdaságban rejlő lehetőségeket, előmozdítva a biológiai maradékanyagok és biológiai hulladékok környezetkímélőbb mindennapi termékekké történő, biofinomítókban, innovatív technológiák révén végzett átalakítását, amelyek a biogazdaság középpontjában állnak.

TISZTA ÉGBOLT KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

A Tiszta Égbolt a legnagyobb európai kutatási program, amely a légi járművekkel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás, gázkibocsátások és zajszintek csökkentését célzó innovatív, élvonalbeli technológiát fejleszti ki. Az EU „Horizont 2020” keretprogramja által finanszírozott Tiszta Égbolt hozzájárul az európai légi ipari együttműködés, globális vezető szerep és versenyképesség megerősítéséhez.

AZ INNOVATÍV GYÓGYSZEREK KUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉST MEGVALÓSÍTÓ KÖZÖS VÁLLALKOZÁS (IMI közös vállalkozás)

Az IMI közös vállalkozás Európa legnagyobb olyan köz-magán társulása, melynek célja a jobb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztésére irányuló folyamat felgyorsítása. Az IMI az Európai Unió és egy gyógyszeripari szövetség közös vállalkozása.

KIVÁLÓ EURÓPAI ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK ÉS RENDSZEREK KÖZÖS VÁLLALKOZÁS (ECSEL, A KORÁBBI ARTEMIS ÉS ENIAC KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSA)

Az ECSEL elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó köz-magán társulás, amely összeköti a kutatást és a hasznosítást, összehangolja az európai és tagállami beruházások fokozását célzó stratégiákat, valamint fejlett ökoszisztémát épít ki.

ÜZEMANYAGCELLA- ÉS HIDROGÉNTECHNOLÓGIAI (FCH) KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

Az FCH a köz- és a magánszféra partnerségében valósul meg, és az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiákkal összefüggő kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket támogatja Európában. Célja, hogy felgyorsítsa e technológiák piaci bevezetését, és elősegítse, hogy a bennük rejlő lehetőségeknek megfelelő szerepet kapjanak az alacsony széndioxid-kibocsátású energetikai rendszer kialakításában.

AZ ÚJ GENERÁCIÓS EURÓPAI LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER (SESAR) MEGVALÓSÍTÁSÁT CÉLZÓ KÖZÖS VÁLLALKOZÁS (SESAR KÖZÖS VÁLLALKOZÁS)

A SESAR egy olyan köz-magán társulás, amelynek feladata, hogy valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét.

SHIFT2RAIL KÖZÖS VÁLLALKOZÁS

A Shitf2Rail az első európai vasúti közös technológiai kezdeményezés, amely az új és fejlett technológiáknak az innovatív vasúti termékmegoldásokba történő integrálásával összpontosított kutatási és innovációs, valamint piacvezérelt megoldások kialakítására törekszik.

E gazdálkodó egységek éves beszámolója nyilvánosan hozzáférhető az egyes gazdálkodó egységek honlapján.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE (32)

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: 2018. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZET

1.1.

BEVÉTELEK

1.2.

KIADÁSOK

1.3.

ESZKÖZÖK

1.4.

KÖTELEZETTSÉGEK

100

A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

101

2.1.

MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET

101

2.2.

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

102

2.3.

KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK

103

2.4.

AZ ÚJ BELÉPŐK RÉSZÉRE FENNTARTOTT TARTALÉK (NER) 300

103

A pénzügyi kimutatás tárgyalásának és elemzésének az a célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak az EU összevont pénzügyi beszámolójában bemutatott pénzügyi helyzet, pénzügyi teljesítmény és cash flow-k megértéséhez. Az itt szereplő információk nem képezték ellenőrzés tárgyát.

1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: 2018. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZET

1.1. BEVÉTELEK

Az EU összevont bevétele magában foglalja a visszterhes ügyletekhez és a nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek közül az utóbbi összegek a legjelentősebbek.

Az alábbi ábra áttekintést nyújt a nem visszterhes ügyletek főbb kategóriáiról.

A főbb nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (millió EUR)

Mivel a költségvetési bevételeknek meg kell egyezniük a költségvetési kiadásokkal (vagy meg kell azokat haladniuk), a fentiekben bemutatott bevételi tendencia fő hajtóereje az évente teljesített kifizetésekben rejlik. 2018-ban az összevont bevétel az előző évhez képest 20 %-kal, 163 milliárd EUR-ra növekedett elsősorban a következők miatt:

—

a GNI-alapú források az előző évhez képest 27 milliárd EUR-val, vagyis 35 %-kal emelkedtek. Ez elsősorban a 2018. évi költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok növekedésének hatását tükrözi. A hirtelen növekedés elsősorban a 2017. évi alacsony GNI-forrásokra, valamint a „Nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételek” alatt megjelenített 2016. évi 6,4 milliárd EUR összegű költségvetési többlet hatására vezethető vissza. 2018-ban az eredménykimutatásban 2018. december 31-én megjelenített 2017. évi költségvetési többlet jóval alacsonyabb – 0,6 milliárd EUR – volt, ami megmagyarázza egyrészt a GNI-források iránti megnövekedett igényt, mivel a GNI-alapú forrásokat a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez, másrészt pedig az „Egyéb bevételek” csökkenését,

—

a tradicionális saját források 2,2 milliárd EUR-val emelkedtek, ami az uniós jogszabályok Egyesült Királyság általi megsértéséhez kapcsolódik a 2011 novemberétől 2017 októberéig tartó időszakban. E jogsértés következtében 1,3 milliárd EUR összegű késedelmi kamatot is felszámítottak, ami megmagyarázza a pénzügyi bevételek növekedését, és

—	2017-hez képest 2 milliárd EUR-val emelkedett azon versenyjogi pénzbírságok összege, amelyeket az EU magánvállalkozások által elkövetett jogsértések következtében vetett ki.

1.2. KIADÁSOK

Az összevont pénzügyi beszámolóban megjelenített fő kiadási tételek a megosztott irányítás alá tartozó transzferjellegű kifizetések, amelyek a következő alapokat érintik: i. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA); ii. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök; iii. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA); és iv. Európai Szociális Alap (ESZA). Ezek az alapok 2018-ban az összes kiadás közel 66 %-át tették ki – a felosztás az alábbi ábrán látható.

A tagállamok által a 2018-as pénzügyi évre vonatkozóan (megosztott irányítással) végrehajtott fő kiadások relatív súlya

A közvetlen irányítás keretében felmerült kiadások a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást mutatják. Közvetett irányítás esetén a költségvetést az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok hajtják végre.

A közvetlen és közvetett irányítás keretében felmerült kiadások az összes kiadás hozzávetőleg 19 %-át teszik ki (28,5 milliárd EUR), és az előző pénzügyi évhez képest stabilak maradtak.

Az EU kiadásként számol el bizonyos jövőbeli kifizetési kötelezettségeket, még ha azokat nem is tüntetik fel a készpénz alapú költségvetési számlákon. Jelentős összegeket tüntetnek fel a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek, valamint a biztosok, az európai parlamenti képviselők és a személyzet által megszerzett nyugdíjjogosultságokkal és egyéb, a munkaviszony megszűnése utáni jogosultságokkal kapcsolatos munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek alatt is.

A kiadások összességében 16 %-kal, 149 milliárd EUR-ra nőttek 2017-hez képest, ami főként a tagállamok által végrehajtott programokból eredő költségekből származik, amelyek körülbelül 24 %-kal vagy 19,8 milliárd EUR-val emelkedtek, mivel a programok jelenlegi szakaszában a végrehajtás előrehaladásával párhuzamosan a felmerült költségek is emelkedtek. Az emelkedéshez elsősorban az ERFA és a Kohéziós Alap, valamint az ESZA járult hozzá, amelyek együttesen 17,2 milliárd EUR összegű növekedést jelentenek.

1.3. ESZKÖZÖK

A mérleg eszközoldalán lévő legjelentősebb tételek a pénzügyi eszközökhöz (nyújtott hitelekhez, értékesíthető pénzügyi eszközökhöz, pénzeszközökhöz) és az előfinanszírozási összegekhez kapcsolódnak, amelyek az EU eszközeinek hozzávetőleg 79 %-át teszik ki.

Az EU összevont eszközeinek összetétele

2018. december 31-én a teljes eszközállomány 174,4 milliárd EUR-t tett ki, ami hozzávetőleg 5 %-os növekedést jelent. A főbb változások a következők voltak:

—	a rövid lejáratú követelések és behajtható követelések 12,5 milliárd EUR-val növekedtek, ami közvetlenül kapcsolódik a beszámoló fordulónapjáig be nem szedett 2018. évi bevétel emelkedéséhez,

—	a fenti hatást részben ellensúlyozta a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 6 milliárd EUR összegű csökkenése (lásd alább),

—	a pénzügyi eszközök 1 milliárd EUR-val emelkedtek, elsősorban az ESBA-műveletekhez nyújtott garanciaalap feltöltéséhez kapcsolódóan, és

—	az „Ingatlanok, gépek és berendezések” 0,4 milliárd EUR-val emelkedtek, ami az űreszközök (Galileo és Kopernikusz) továbbfejlesztéséből ered.

Az uniós intézmények és szervek általánosságban arra törekednek, hogy a pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként tartott összegeket alacsony szinten tartsák. Az év végén 18,1 milliárd EUR összegű készpénzállomány alacsonyabb 2017-hez képest, és a következő fő elemekből áll:

—	A saját forrásokra vonatkozóan a kincstári egyenleg év végén tartalmazott egy 0,75 milliárd EUR-s összeget, amelyet néhány tagállam a 2018-ban elfogadott 6. számú költségvetés-módosítással kapcsolatban előre befizetett.

—	2018 végén véglegesen beszedtek, de a költségvetés-módosításokban még nem tüntettek fel 1,4 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén ugyancsak a kincstári egyenleg részét képezte.

—	A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá 7,4 milliárd EUR összegű címzett bevételt és egyéb kifizetési előirányzatot.

Előfinanszírozás

Megjegyzendő, hogy az előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja a többéves pénzügyi keret ciklusa – például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.

Az uniós mérlegben szereplő teljes előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket, valamint a Bêkou és az Afrika vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 43,4 milliárd EUR-t tesz ki (2017: 44,3 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozás mintegy 60 %-a megosztott irányítású, ami azt jelenti, hogy a költségvetés végrehajtását a tagállamokhoz delegálják (a Bizottság felügyeleti szerepet lát el).

Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

A megosztott irányítási mód alá tartozó legjelentősebb előfinanszírozási összeg az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódik (14,6 milliárd EUR), és hasonló a 2017. évi összeghez.

PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

Az EU összevont pénzügyi beszámolójában a következők vannak feltüntetve számviteli értelemben pénzügyi instrumentumként:

—

a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök: az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében a pénzeszközöket vagy már folyósították a megbízott szervezetek által kezelt vagyonkezelői számlákra, és rendelkezésre állnak (pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként), hogy fedezzék a jövőbeli garancialehívásokat, vagy befektetésre kerültek a saját tőkébe,

—

költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök: az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében az EU olyan garanciákat nyújt partnerek számára, amelyek finanszírozása csak részben történik a Bizottság által létrehozott garanciaalapokon keresztül, és így függő kötelezettségeket keletkeztetnek az uniós költségvetés számára – lásd a 4.1. megjegyzést, és

—	hitelek és pénzügyi támogatási programokra vonatkozó kapcsolódó hitelfelvételek.

A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök

Az uniós költségvetésből támogatott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök jelentősége és volumene évről évre nő. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest – amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki – az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés e felhasználása arra irányul, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök formája lehet garanciaeszköz, tőkeinstrumentum és hiteleszköz – lásd a többéves pénzügyi keret szerinti áttekintést az alábbi táblázatban. Az ezen instrumentumokban tartott eszközöket vagy pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben tartják, vagy befektetik az EU összevont pénzügyi beszámolójában értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokba és hitelpapírokba.

Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékesíthető pénzügyi eszközök (év végi érték):

Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökről és azok 2018. december 31-i értékéről a többéves pénzügyi keret szerinti bontásban:

millió EUR
Több többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó	Eszközök (*8)	Kötelezettségek (*9)	Garanciák (*10)
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök:
Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz (EDIF)	37	(34)	—
	37	(34)	—
Tőkeinstrumentumok:
Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE)	165	—	—
Környezetbarát Növekedésért Alap a keleti szomszédság részére	63	(0)	—
MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára (SANAD)	25	—	—
Vállalkozásinnovációs alap (ENIF)	18	—	—
Vállalkozásbővítési alap (ENEF)	10	—	—
MIFA hitelalap – mikrofinanszírozási kezdeményezés Ázsia részére	9	—	—
	290	(0)	—
Összesen	327	(34)	—
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret	Eszközök	Kötelezettségek	Garanciák
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök:
Horizont 2020 – InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia	1 107	(43)	(934)
Horizont 2020 – InnovFin kkv-garanciaeszköz	902	(381)	(533)
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI):	598	(2)	(579)
COSME hitelgarancia-eszköz	310	(613)	(2)
Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE)	34	(0)	(5)
A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze	30	(12)	—
SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program	25	—	(11)
Diákhitelgarancia-eszköz	14	(1)	—
A keleti partnerség kkv-finanszírozási eszköze	13	(4)	(1)
Természetitőke-finanszírozási Eszköz	12	(0)	(6)
„Nők az üzleti életben” program a keleti partnerség országaiban	4	—	(4)
Támogatás a mongol gazdaság diverzifikálásához	2	—	—
Átruházhatósági és Átalakíthatósági Eszköz	1	(1)	—
	3 052	(1 057 )	(2 075 )
Tőkeinstrumentumok:
Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz	368	(10)	—
COSME – Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz	67	(2)	—
Kockázatitőke-eszköz a déli szomszédság országai részére	24	—	—
Climate Investor One	22	—	—
Latin-amerikai Beruházási Keret	12	—	—
Afrika Mezőgazdasági és Kereskedelmi Beruházási Alap	11	—	—
	504	(12)	—
Vegyes eszközök:
A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja – garanciaeszköz és kapacitásépítés	73	(39)	—
EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség eszköz	68	(6)	—
ElectriFI	31	—	—
Mezőgazdasági finanszírozási kezdeményezés	10	—	—
	182	(44)	—
Összesen	3 738	(1 113 )	(2 075 )
2014 előtti többéves pénzügyi keret	Eszközök	Kötelezettségek	Garanciák
Garancia- és kockázatmegosztási eszközök:
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF)	731	(65)	(642)
A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti kkv-garanciakeret	83	(151)	—
Többéves program (MAP) vállalkozásoknak	32	(31)	—
Kkv-garanciakeret	7	—	—
Európai Progress mikrofinanszírozási garanciaeszköz	4	(4)	—
	857	(251)	(642)
Tőkeinstrumentumok:
A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz	410	(6)	—
Többéves keretprogram – Tőkefinanszírozási eszköz	208	—	—
Európai Energiahatékonysági Alap	104	—	—
Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap	90	(20)	—
Európai Progress mikrofinanszírozási alap	68	—	—
Marguerite Alap	43	—	—
Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz 1998	9	(0)	—
Technológiatranszfer kísérleti projektek	0	—	—
	932	(26)	—
Vegyes eszközök:
Gazdasági és pénzügyi együttműködési eszköz az euromediterrán partnerség keretében (MEDA)	140	(2)	—
Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI)	120	(2)	—
	260	(4)	—
Összesen	2 049	(281)	(642)
Mindösszesen	6 115	(1 428 )	(2 717 )

Költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök

A Bizottság garanciaalapokat hozott létre (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 4.1.1. megjegyzését) az EBB csoport részére nyújtott költségvetési biztosítékok fedezésére. E garanciaalapokat az uniós költségvetésből származó kifizetésekből töltik fel, hogy likviditási tartalékot biztosítsanak a fedezett műveletekből származó potenciális veszteségekkel szemben. A garanciaalap részére teljesített kifizetéseket pénzügyi instrumentumokba, többek között hitelpapírokba, pénzeszközökbe és lekötött betétekbe fektetik be. 2018. december 31-én a Bizottság az alábbiakban tartott pénzügyi eszközöket:

—	a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, 2,5 milliárd EUR,

—	az ESBA-garanciaalap, 5,5 milliárd EUR, és

—	az EFFA-garanciaalap, 0,3 milliárd EUR.

Pénzügyi támogatási programokra vonatkozó hitelek és kapcsolódó hitelfelvételek

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács határozatai alapján pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak és harmadik országoknak a tőkepiacokról finanszírozott kétoldalú hitelek formájában, az uniós költségvetés garanciájával.

Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg a következő három fő programot működteti, amelyek keretében hiteleket nyújthat:

—	európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM),

—	fizetésimérleg-támogatás, és

—	makroszintű pénzügyi támogatás.

Az uniós hitelezés finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszik fel.

2018. december 31-én az EFSM és a fizetésimérleg-eszköz keretében biztosított pénzügyi támogatásra nyújtott hitelek nominális összege az alábbiak szerint alakult:

							milliárd EUR
	BOP			EFSM (*11)			ÖSSZESEN
	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen	ÖSSZESEN
Összes nyújtott	3,1	5,0 (*12)	8,1	22,5	26,0	48,5	56,6
2018.12.31-ig folyósított összesen	2,9	5,0	7,9	22,5	24,3	46,8	54,7
2018.12.31-ig visszafizetett összesen	(2,2)	(4)	(6,2)	—	—	—	(6,2)
2018.12.31-én kinnlévő összeg	0,7	1	1,7	22,5	24,3	46,8	48,5

Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)

Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) azért hozták létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson minden olyan tagállamnak, amely általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzd, vagy annak komoly veszélye áll fenn. Az EFSM 2011 és 2014 között a reformok végrehajtásától függő pénzügyi támogatást nyújtott Írországnak és Portugáliának.

A program lejárt, és további hitel nem hívható le, jóllehet továbbra is igénybe lehet venni olyan konkrét feladatokra, mint például az Írországnak és Portugáliának nyújtott hitelek futamidejének meghosszabbítása és áthidaló hitelek nyújtása.

Az EFSM-program fő pontjai a következők:

Írország

—	Írország 2010 decemberében igényelte az EFSM keretében nyújtott teljes 22,5 milliárd EUR-s összeget, amelyet nyolc részletben folyósítottak 2011 januárja és 2014 márciusa között,

—	Írországnak lehetősége van arra, hogy az EFSM keretében nyújtott hitelek futamidejét a maximális súlyozott átlagos lejárat meghosszabbítása alapján a Tanács által 2013-ban biztosított 19,5 évre meghosszabbítsa.

—

A 3,4 milliárd EUR, illetve 0,5 milliárd EUR összegű törlesztést 2018 áprilisára, illetve októberére ütemezték be. Írország a futamidő meghosszabbítását kérte. Az összegeket jóváhagyták és 2018-ban piaci hitelfelvétellel finanszírozták. Az összegeket két részletben kell majd törleszteni: 2025-ben 2,4 milliárd EUR-t, 2033-ban pedig 1,5 milliárd EUR-t.

Portugália

—

Portugália 2011 májusában az EFSM által nyújtott 26 milliárd EUR-ból 24,3 milliárd EUR-t igényelt, amelyet hét részletben folyósítottak 2011 májusa és 2014 novembere között. 2018 októberére 0,6 milliárd EUR törlesztését ütemezték, de Írországhoz hasonlóan Portugália is a futamidő meghosszabbítását kérte, és a kölcsönt 2033-as új lejárattal refinanszírozták a piacokon.

BOP

A fizetésimérleg-eszköz olyan támogatási program, amelyet a fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségekkel küzdő vagy nehézségekkel fenyegetett, euróövezeten kívüli országok számára alakítottak ki. A fizetésimérleg-támogatás a mögöttes gazdasági problémák kezelésére kidolgozott szakpolitikák végrehajtásától függő középtávú hitelek formájában valósul meg. Az EU által nyújtott fizetésimérleg-támogatás jellemzően a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és más nemzetközi intézményekkel vagy országokkal együttműködésben valósul meg.

A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott középtávú európai uniós pénzügyi támogatást 2008 novemberében Magyarország, majd 2009 januárjában és májusában Lettország és Románia javára aktiválták, hogy összesen 14,6 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalással segítsék a piaci bizalom helyreállítását ezekben az országokban. A Magyarországra vonatkozó fizetésimérleg-támogatási program 2010-ben lejárt, és 2016-ban teljes egészében visszafizetésre került. A Lettországra és Romániára vonatkozó támogatási programok 2012-ben lejártak, így további részletek nem folyósíthatók.

Ezenfelül a Romániára vonatkozó két elővigyázatossági pénzügyi támogatási program 2013-ban, illetve 2015-ben lehívás nélkül lejárt.

A főbb pontok az alábbiak:

—	2018 folyamán a fizetésimérleg-támogatás kedvezményezett tagállamai időben és teljes egészében visszafizettek 1,45 milliárd EUR-t, amelyből 1,35 milliárd EUR Romániától származó tőketörlesztéshez kapcsolódott, a fennmaradó összeg pedig a kamatokat jelenti, és

—	a 2018 végén fennmaradó összeg összesen 1,8 milliárd EUR, Lettország esetében 0,7 milliárd EUR, Románia esetében pedig 1 milliárd EUR.

MAKROSZINTŰ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS (MFA)

Az MFA az EU által az EU-n kívüli, fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. Közép- és hosszú távú hitelek vagy támogatások, vagy ezek kombinációja formájában valósul meg, és csak olyan országok számára áll rendelkezésre, amelyek folyósítással járó IMF-program kedvezményezettjei.

Az MFA-program keretében 2018. december 31-én kinnlevő hitelek nominális összege 4,4 milliárd EUR-t tett ki.

1.4. KÖTELEZETTSÉGEK

A mérleg kötelezettségoldalának legjelentősebb tételeit elsősorban az alábbi négy fő tétel képezi: i. nyugdíjkötelezettség és egyéb munkavállalói juttatási kötelezettségek; ii. hitelfelvételek; iii. harmadik felek felé fennálló szállítói kötelezettségek; és iv. elhatárolt költségek.

Az EU konszolidált mérlegében szereplő kötelezettségek összetétele

2018. december 31-én az összes kötelezettség 235,9 milliárd EUR-t tett ki, ami megfelel az előző évi szintnek.

A fő változások az alábbi hatásokhoz kapcsolódnak:

—

a szállítói kötelezettségek 6,8 milliárd EUR-val csökkentek a saját forrásokkal kapcsolatban a tagállamoknak fizetendő összegek (vagyis az uniós költségvetéshez való olyan hozzájárulások, amelyeket költségvetés-módosítást követően év végén vissza kell téríteni) csökkenése miatt. Ebben az évben további hozzájárulások voltak esedékesek a tagállamoktól,

—	a pénzügyi kötelezettségek kismértékben, 1 milliárd EUR-val csökkentek, elsősorban a hitelfelvételek visszafizetéséből (1,35 milliárd EUR) a BOP-program keretében Romániának nyújtott hitelhez kapcsolódóan, és

—	a fenti hatásokat ellensúlyozta a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettség 7,3 milliárd EUR összegű emelkedése.

A kötelezettség összes többi tétele összességében stabil maradt. Megjegyzendő, hogy a hosszú távú pénzügyi kötelezettségek (hitelfelvételek) növekedtek, amelyet a rövid távú elemek hasonló csökkenése ellensúlyoz. Ez az EFSM keretében Írországra (3,9 milliárd EUR) és Portugáliára (0,6 milliárd EUR) vonatkozó adósságátütemezéshez kapcsolódik.

Összes beérkezett és a mérleg szállítói kötelezettség fejezetében elszámolt költségtérítési igény és számla

Nettó eszközök

Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást a folyó évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak a következő vagy későbbi években, jövőbeni költségvetésekből kerül sor, a kapcsolódó bevételeket csak a jövőbeni időszakokban számolják el. A kiemelendő legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységei (amelyek nagy részét általában a következő pénzügyi év első negyedévében fizetik ki) és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek (amelyeket a következő 30 év során teljesítenek).

2. A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

2.1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET

Az EU makrogazdasági környezete (33) hatást gyakorol az uniós tagállamok azon képességére, hogy teljesítsék az uniós intézményekkel és szervekkel szembeni finanszírozási kötelezettségeiket, ezáltal pedig az EU azon képességére, hogy folytassa az uniós szakpolitikák végrehajtását.

Az európai gazdaság 2018-ban immár hatodik éve nőtt, ám – belső és külső tényezők kombinációja miatt – a vártnál alacsonyabb ütemben, különösen az év második felében. A belső tényezők közé tartozik az európai feldolgozóiparban (különösen az autógyártásban) a harmadik negyedévben bekövetkezett zavarok, valamint néhány tagállamban a társadalmi feszültségek és a fiskális politika bizonytalansága. A legfontosabb külső tényezők közé tartozik a kereskedelmi politikákkal kapcsolatos fokozott bizonytalanság, különösen az USA és Kína között, valamint a globális feldolgozóipari termelés csökkenő tendenciája, amely különösen a globális kereskedelem növekedésének lassulásához vezetett, főként az euróövezet viszonylatában.

E fejlemények ellenére az európai gazdaság alapjai továbbra is erősek, és a gazdaság a következő két évben várhatóan tovább fog növekedni, de mérsékeltebb ütemben.

Az euróövezeti és az uniós GDP a becslések szerint 2018-ban 1,9 %-kal nőtt. Az euróövezeti GDP az előrejelzések szerint 2019-ben 1,3 %-kal, 2020-ban pedig 1,6 %-kal növekszik, míg az uniós GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2019-ben 1,5 %, 2020-ban pedig 1,7 % lesz.

Az általános infláció 2018-ban 1,7 % volt a 2017. évi 1,5 %-hoz képest. Mivel a 2019-es és 2020-as olajárak a jelenlegi becslések szerint alacsonyabbak lesznek a 2018. őszinél, az euróövezeti infláció az előrejelzések szerint 2019-ben 1,4 %-ra mérséklődik, majd 2020-ban enyhén, 1,5 %-ra emelkedni fog. Az EU egészére nézve az infláció idén várhatóan 1,6 % lesz, és 2020-ban 1,8 %-ra fog emelkedni.

Az euróövezeti munkaerőpiac helyzete 2018 első három negyedévében tovább javult. A foglalkoztatottak száma 2018 harmadik negyedévében elérte az euróövezetben valaha mért legmagasabb szintet, 2018 decemberében pedig az euróövezetben a munkanélküliségi ráta 7,9 % volt, amely 2008 októbere óta a legalacsonyabb.

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos kockázatok továbbra is jelentősek, mivel a kereskedelmi feszültségek és azok bizonytalan alakulása továbbra is aggodalomra ad okot. Az Egyesült Államok a fiskális politika hirtelen változásainak lehet kitéve. A kínai gazdaság a vártnál gyorsabban lassulhat. A globális pénzügyi piacok és számos feltörekvő piac ki van téve a kockázatvállalási hajlandóság és a növekedési várakozások hirtelen változásának. Az EU tekintetében a belső tényezők hatása a vártnál hosszabb lehet, és a brexit továbbra is bizonytalansági forrás.

Ami pozitívum, hogy a még mindig kedvező munkaerőpiaci feltételek erősebb belső keresletet eredményezhetnek, míg a kedvezményezett országokban az uniós források szélesebb körű felhasználása további beruházásokat vonhat maga után. A globális GDP-re vonatkozó kilátások stabilak maradnak, és a növekedés a következő két évben várhatóan 3,8 %-os lesz.

2.2. PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

Az EU pénzügyi támogatási programokra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési műveletei nem költségvetési műveletek. A forrásokat általánosságban „back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben veszik fel és kölcsönzik tovább a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a pénzügyi eszközök adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja az időben és teljes mértékben történő törlesztést. A Bizottság eljárásokat alakított ki annak biztosítására, hogy a hitelfelvételt nemteljesítés esetén is visszafizessék.

Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet az uniós tagállamok garantálnak (költségvetési függő kötelezettségek). Az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi. A kedvezményezett tagállam nemteljesítése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott hitelek kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve. A „back-to-back” hitelezés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a hitel/finanszírozás paramétereiről, különösen a részletek futamidejéről. Ezenfelül a hitel első részletének kivételével valamennyi részlet a szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ, az EU/IMF közös pénzügyi segítségével összefüggésben, ami a finanszírozási műveletek ütemezését befolyásoló újabb tényező. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelezési tevékenységtől függ. A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3–30 év közötti.

A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott hitelek 2018. december 31-én kinnlévő névértékeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:

milliárd EUR
	BOP			EFSM			ÖSSZESEN
	Lettország	Románia	Összesen	Írország	Portugália	Összesen	ÖSSZESEN
2019	0,5	1,0	1,5	—	—	—	1,5
2021	—	—	—	3,0	6,8	9,8	9,8
2022	—	—	—	—	2,7	2,7	2,7
2023	—	—	—	2,0	1,5	3,5	3,5
2024	—	—	—	0,8	1,8	2,6	2,6
2025	0,2	—	0,2	2,4	—	2,4	2,6
2026	—	—	—	2,0	2,0	4,0	4,0
2027	—	—	—	1,0	2,0	3,0	3,0
2028	—	—	—	2,3	—	2,3	2,3
2029	—	—	—	1,0	0,4	1,4	1,4
2031	—	—	—	—	2,2	2,2	2,2
2032	—	—	—	3,0	—	3,0	3,0
2033	—	—	—	1,5	0,6	2,1	2,1
2035	—	—	—	2,0	—	2,0	2,0
2036	—	—	—	—	1,0	1,0	1,0
2038					1,8	1,8	1,8
2042	—	—	—	1,5	1,5	3,0	3,0
Összesen	0,7	1,0	1,7	22,5	24,3	46,8	48,5

A kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusok: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) és az Európai Stabilitási Mechanizmus az uniós szerződések keretén kívül esnek, ezért nem szerepelnek az EU összevont éves beszámolójában.

2.3. KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK

Az EU biztosítékokat nyújtott az EBB csoport számára az EU-n kívül nyújtott hitelekre és az ESBA-garancia által fedezett hitel- és tőkefinanszírozási műveletekre. 2018. december 31-én az EU az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben (lásd a 4.1.1. megjegyzést) függő kötelezettséget mutatott ki mindkét garanciára vonatkozóan, míg a meglévő kötelemnek minősülő összegeket céltartalékként a pénzügyi kimutatásokban jelenítette meg (lásd az összegeket a pénzügyi kimutatások 2.10. megjegyzését). Annak érdekében, hogy csökkentse azt a kockázatot, amelyet az EBB csoport általi garancialehívás gyakorolhat az uniós költségvetésre, az EU két külön garanciaalapot hozott létre: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot és az ESBA-garanciaalapot.

Az uniós költségvetésből finanszírozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap az EBB harmadik országoknak szóló külső hitelezési megbízatási tevékenységére vonatkozó, év végén kinnlévő garantált hitelek 9 %-ára nyújt fedezetet. 2018. december 31-én a 2,5 milliárd EUR összegű teljes eszközérték 20,7 milliárd EUR összegű folyósított összegre vonatkozó kitettséget fedezett.

Az ESBA-garanciaalap 2016-ban kezdte meg működését. A módosított ESBA-rendelet ((EU) 2017/2396 rendelet) alapján az uniós ESBA-garancia felső határa (az eredeti 16 milliárd EUR-ról) 26 milliárd EUR-ra emelkedett, a garanciaalap korlátja pedig a teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-ára csökkent (az eredeti 50 %-ról). Az ESBA-garanciaalap teljes összege ezért várhatóan 9,1 milliárd EUR lesz. Az ESBA-megállapodást 2018-ban a módosított ESBA-rendelettel összhangban módosították. Az ESBA-garanciaalap teljes eszközállománya 2018. december 31-én 5,5 millió EUR volt, amely 15,8 milliárd EUR összegű folyósított összegekre nyújt fedezetet.

Az EFFA-rendelet ((EU) 2017/1601 rendelet) új garanciaalapot hozott létre, az EFFA-garanciaalapot. Az alaphoz való első uniós költségvetési hozzájárulások 2018-ban érkeztek be, de 2018. december 31-én semmilyen garanciamegállapodás nem volt érvényben.

2.4. AZ ÚJ BELÉPŐK RÉSZÉRE FENNTARTOTT TARTALÉK (NER) 300

A NER 300 alap a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származik, és kedvezményezettjei azok a tagállamok, amelyek az innovatív alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektek finanszírozására használják fel a pénzt. A tagállamok nevében a Bizottság irányítja a programot, míg az EBB a NER 300 alap eszközkezeléséért felelős, és a Bizottsággal kötött együttműködési megállapodás értelmében technikai tanácsadóként működik. Mivel sem a kibocsátási egységekből származó bevételek, sem a finanszírozott projektek költségei nem képezik az uniós költségvetés részét, ezek az összegek nem kerülnek elszámolásra az uniós beszámolóban.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK (34)

TARTALOMJEGYZÉK

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

105

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI

106

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

109

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET

109

1.1.

A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

109

1.2.

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)

110

1.3.

ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

110

1.4.

BEVÉTELEK

111

1.5.

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA

112

1.6.

A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

113

A 2018. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA – ÉSZREVÉTELEK

114

2.1.

BEVÉTELEK

114

2.2.

KIADÁSOK

115

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

116

3.1.

ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

116

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

117

4.1.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

117

4.2.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

118

4.3.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

120

4.4.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

121

4.5.

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

122

4.6.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

123

4.7.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

129

4.8.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

136

4.9.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

142

4.10.

RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

148

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN

153

5.1.

A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

153

5.2.

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

154

5.3.

A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

155

AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

156

6.1.

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

156

6.2.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

157

AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

millió EUR
	Megjegyzés	2018	2017
A pénzügyi év bevétele	1.1	159 318	139 691
A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések	1.2	(154 833 )	(135 764 )
Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	1.3	(1 675 )	(1 796 )
Az N–1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése	1.4	106	40
Címzett bevételek alakulása	1.5	(1 114 )	(1 450 )
Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek	1.6	(1)	(166)
Költségvetési eredmény		1 802	555

Az EU költségvetési eredményét 2019-ben az esedékes hozzájárulásuk csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz. Ezt az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2014. május 26-i 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (35) 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki. További információk a költségvetési eredmény kiszámítása alatt találhatók.

1.1	A pénzügyi év bevétele: az „Áttekintés az uniós költségvetési bevételek végrehajtásáról” című 3.1. táblázat „Bevételek összesen” elnevezésű 8. oszlopára utal.

1.2

A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat „Megtett kifizetések a végleges elfogadott költségvetésből” elnevezésű 2. oszlopára és „Megtett kifizetések címzett bevételekből” elnevezésű 4. oszlopára utalnak.

1.3	Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat „automatikusan átvitt összegek” elnevezésű 7. oszlopára és „határozattal átvitt összegek” elnevezésű 8. oszlopára utal.

1.4

Az N–1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése: figyelembe veszi a kifizetési előirányzatok előző év végi összegét (automatikus és határozattal), valamint a folyó év „Megtett kifizetések áthozott összegekből” a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat 3. oszlopa szerint.

1.5

A címzett bevételekből származó összes előirányzat alakulása az év végén: kiszámítja a címzett bevételekből származó előirányzatok előző év végi összegének (plusz), valamint az adott év végi összegének (a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat 9. oszlopa szerinti) (mínusz) különbségét, hogy megkapja a folyó évben a címzett bevételek nettó változását.

1.6	Az árfolyamkülönbségek magukban foglalják a realizált és nem realizált árfolyamkülönbségeket is.

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI

Költségvetési bevételek

millió EUR
		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Megállapított jogosultságok	Bevételek
1.	Saját források	142 832	142 364	142 373	142 330
	11 – Cukorilleték	—	(93)	(85)	(85)
	12 – Vámok	22 844	20 165	20 360	20 317
	13 – Héa	17 250	17 149	17 133	17 133
	14 – GNI	102 739	105 143	104 979	104 979
	15 – Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója	—	—	(19)	(19)
	16 – Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásának csökkentése	—	—	6	6
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	—	556	581	581
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 547	1 547	1 552	1 542
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	45	45	583	563
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	110	110	13 346	12 777
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	115	115	14 592	1 473
8.	Forrásbevonási és hitelezési műveletek	6	6	39	39
9.	Egyéb bevételek	25	25	24	13
	Összesen	144 681	144 768	173 090	159 318

Költségvetési kiadások: kötelezettségvállalások a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	77 534	77 532	89 649	87 357
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	22 001	22 000	25 864	23 773
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	55 532	55 532	63 785	63 585
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	59 285	59 239	62 419	60 560
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 235	43 233	45 284	44 364
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 493	3 492	4 015	3 855
4.	Globális Európa	9 569	10 379	11 448	11 062
5.	Igazgatás	9 666	9 666	10 508	10 124
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 015	4 015	4 465	4 280
6.	Ellentételezések	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	567	388	429	180
	Összesen	160 114	160 696	178 468	173 139

Költségvetési kiadások: kifizetések a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	66 624	66 733	80 917	75 876
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	20 097	20 155	25 073	21 408
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	46 527	46 578	55 844	54 468
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	56 084	56 241	59 648	58 046
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 189	43 180	45 436	44 310
3.	Biztonság és uniós polgárság	2 981	3 013	3 305	3 108
4.	Globális Európa	8 906	8 813	10 788	9 519
5.	Igazgatás	9 666	9 667	11 355	9 944
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 015	4 015	4 963	4 140
6.	Ellentételezések	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	420	302	340	180
	Összesen	144 681	144 768	166 353	156 673

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ

1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET

A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel és annak alkalmazási szabályaival összhangban történik. Az általános költségvetés az az eszköz, amely minden évben előírja és engedélyezi az Unió bevételeit és kiadásait, a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon és egyéb rendelkezéseken belül, az említett keret szerint elfogadott többéves programokat érintő jogalkotási aktusokkal összhangban.

1.1. A 2014–2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

millió EUR

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Összesen

1.	Intelligens és inkluzív növekedés

52 756

77 986

69 304

73 512

76 420

79 924

83 661

513 563

1a.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

16 560

17 666

18 467

19 925

21 239

23 082

25 191

142 130

1b.	Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

36 196

60 320

50 837

53 587

55 181

56 842

58 470

371 433

2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

49 857

64 692

64 262

60 191

60 267

60 344

60 421

420 034

ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

43 779

44 190

43 951

44 146

44 163

44 241

44 264

308 734

3.	Biztonság és uniós polgárság

1 737

2 456

2 546

2 578

2 656

2 801

2 951

17 725

4.	Globális Európa

8 335

8 749

9 143

9 432

9 825

10 268

10 510

66 262

Igazgatás

8 721

9 076

9 483

9 918

10 346

10 786

11 254

69 584

ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai

7 056

7 351

7 679

8 007

8 360

8 700

9 071

56 224

6.	Ellentételezések

—

8.	Negatív tartalék

—

9.	Speciális eszközök

—

Kötelezettségvállalási előirányzatok

121 435

162 959

154 738

155 631

159 514

164 123

168 797

1 087 197

Kifizetési előirányzatok összesen

135 762

140 719

130 694

142 906

154 565

159 235

162 406

1 026 287

A fenti táblázat a többéves pénzügyi keret felső határait tartalmazza folyó árakon. 2018 volt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ötödik pénzügyi éve. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2018-ra vonatkozó átfogó felső határa 159 514 millió EUR (vagyis az uniós GNI 1,02 %-a), míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 154 565 millió EUR (vagyis az uniós GNI 0,98 %-a) volt.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében új rugalmassági rendelkezésekről született megállapodás. Az új rendelkezések egyike a kifizetési felső határok alatti fel nem használt mozgásterek következő évekre való átcsoportosításának lehetősége, mégpedig a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékon keresztül a többéves pénzügyi keretnek a következő évre vonatkozó technikai kiigazítása keretében. A 2016-ban, illetve 2017-ben fel nem használt összegeket (folyó árakon 13 991 millió EUR, illetve 16 414 millió EUR) átcsoportosították a 2018–2020-as évekre és a 2016–2020-as felső határokat ennek megfelelően kiigazították – lásd a pénzügyi keret fentiekben említett, 2018-ra vonatkozó technikai kiigazítását és 2019-re vonatkozó technikai kiigazítását (COM(2018) 282, 2018. május 23.).

2018. május 23-án a Bizottság „A pénzügyi keret technikai kiigazítása 2019-re vonatkozóan a GNI (ESA 2010) változásaival összhangban” címmel közleményt fogadott el (COM(2018) 282, 2018. május 23.).

A többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható:

1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

1a.	Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, az oktatásra és képzésre, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

1b.	Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő régiókon kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a környezetvédelmi intézkedéseket – különösen a LIFE+ programot – foglalja magában.

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

A 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre meghatározott kérdésekkel bővült ki – idetartozik a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültügyi politika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd.

4. fejezet – Globális Európa

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, többek között a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, az előcsatlakozás és a szomszédságpolitikai eszközök. Az EFA az uniós költségvetésen kívül marad, és a többéves pénzügyi keret részét sem képezi.

5. fejezet – Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. Az igazgatási költségek teszik ki a Bizottságtól eltérő intézmények kiadásainak teljes összegét.

6. fejezet – Ellentételezések

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet ellentételezést irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

9. fejezet – Speciális eszközök

A rugalmassági mechanizmusok lehetővé teszik az EU számára, hogy előre nem látható eseményekre – például válságokra és szükséghelyzetekre – való reagálás érdekében igénybe vegye a szükséges forrásokat. Ezek alkalmazási körét, pénzügyi allokációit és működési módozatait a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás írja elő. A jelenlegi kiadáscsökkentéssel összefüggésben azt is biztosítják, hogy a költségvetési források követni tudják a prioritások alakulását, hogy minden eurót ott használjanak fel, ahol arra a legnagyobb szükség van. A legtöbb rugalmassági mechanizmus ezért a többéves pénzügyi kereten kívül marad, és a finanszírozás a kiadási felső határokat meghaladóan igénybe vehető.

1.2. A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)

A többéves pénzügyi keret fejezetei tovább részletezhetők a főbb kiadási programoknak megfelelően (például Horizont 2020, Erasmus+ stb.). A költségvetés végrehajtására vonatkozóan alapul szolgáló jogalapokat e programszinten fogadják el. A végrehajtással és az eredményekkel kapcsolatos jelentéstétel általánosan a programokra épül. A programok szerinti táblázatok a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben találhatók (lásd az alábbi 4.6–4.10. táblázatot).

1.3. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS

A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását az Európai Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. Az adott év folyamán költségvetés-módosításokat fogadnak el. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:

—

kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik,

—	kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

A beszámolóban a finanszírozás típusait két fő csoportba sorolják:

—	végleges elfogadott költségvetési előirányzatok, és

—

további előirányzatok, amelyek a következőkből állnak:

—	az előző évről áthozott összegek (a költségvetési rendelet korlátozott számú esetben lehetővé teszi, hogy a fel nem használt összegeket átvigyék az előző évről a tárgyévre), és

—

a visszatérítésekből, harmadik felek/országok által uniós programokhoz nyújtott hozzájárulásokból, valamint harmadik felek részére végzett munkából származó címzett bevételek, amelyeket közvetlenül a megfelelő kiadási költségvetési sorhoz rendelnek hozzá, és amelyek a finanszírozás harmadik pillérének minősülnek.

Valamennyi finanszírozási típus együttesen képezi a rendelkezésre álló előirányzatokat.

1.4. BEVÉTELEK

1.4.1. Bevétel saját forrásokból

A bevételek túlnyomó többsége a saját forrásokból származik, amelyek az alábbi kategóriákból állnak:

1.	Tradicionális saját források (TOR): általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–14 %-át teszik ki.

2.	Hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 12 %-át teszik ki.

3.	Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel +/–74 %-át teszik ki.

A saját források felosztása az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (2014. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik. Ez a határozat 2016. október 1-jén lépett hatályba, és 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal volt alkalmazandó.

Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,20 %-át.

1.4.2. Tradicionális saját források (TOR)

A tradicionális saját források (harmadik országokból származó importra kivetett) vámokból, valamint a gazdasági szereplőkre kivetett és a tagállamok által az EU nevében beszedett (a cukorpiac közös szervezése kiadásainak finanszírozása érdekében cukortermelők által fizetett) cukorilletékből állnak. A tagállamok azonban ennek 20 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:

—	A 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 6. cikke (3) bekezdésében rögzített rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.

—	Ugyancsak a fent említett cikkben rögzített külön számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget. Ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni a külön számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy nemzeti központi bankjánál vezetett számláján.

1.4.3. Hozzáadottérték-adó (héa)

A hozzáadottérték-adót (héa) e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. Az alkalmazott egységes lehívási kulcsot 0,30 %-ban rögzítik, kivéve Németország, Hollandia és Svédország vonatkozásában a 2014–2020-as időszakban, amelyben a lehívási kulcsot 0,15 %-ban rögzítették.

1.4.4. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre.

A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, a megfelelő alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezeket az előrejelzéseket később az adott év során költségvetés-módosítások révén módosítják és aktualizálják. A tagállamok által a tényleges adóalapok figyelembevételével fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket – akár pozitívak, akár negatívak – a Bizottság az adott pénzügyi évet követő második év júniusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

1.4.5. Brit korrekció

A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, ezáltal csökkentve az Egyesült Királyság sajátforrás-befizetéseit és növelve a többi tagállam befizetéseit. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák a brit korrekciót.

1.4.6. Bruttó csökkentés

Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseiben az szerepel, hogy Dánia, Hollandia és Svédország kizárólag a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a GNI-n alapuló éves hozzájárulása bruttó csökkentésében részesül, míg Ausztria kizárólag a 2014–2016-os időszakra vonatkozóan részesült bruttó csökkentésben. Az éves csökkentések az alábbiak szerint alakulnak: Dánia 130 millió EUR, Hollandia 695 millió EUR és Svédország 185 millió EUR.

1.5. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA

Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N–1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott kontrollokat követően szabályszerűségi határozat tárgyát képezhetik.

A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó EFTA-országok hozzájárulásából. Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott pénzügyi évben befolyt összes bevétel, és

—	az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euróárfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege,

—	a címzett bevételek alakulása, és

—	az év során rögzített nettó árfolyamnyereségek és -veszteségek.

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható az N. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről áthozott összegek és az N–1. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.

1.6. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL

millió EUR
	2018	2017
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	13 918	8 082
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok	(6 220 )	(4 408 )
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok	9 331	10 739
Elhatárolt bevételek (nettó)	(4 015 )	(257)
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	4 511	3 725
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(6 086 )	(3 574 )
Előfinanszírozás nettó hatása	(8 634 )	(12 059 )
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(2 941 )	(3 373 )
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése	2 098	1 784
Céltartalékok változása	3 567	6 752
Egyéb	(4 175 )	(6 676 )
Az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye	448	(179)
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	1 802	555

A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki, míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az elhatárolt bevétel főként a mezőgazdaságra, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

Az elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt kiadások visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadásokat – kell figyelembe venni. A korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik, és ezért összeegyeztetési célból hozzá kell őket adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben elfogadott elszámolható költségeken keresztül elszámolt előfinanszírozás. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.

A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési beszámolóra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszközök amortizációja/értékcsökkenése, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.

2. A 2018. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA – ÉSZREVÉTELEK

2.1. BEVÉTELEK

Az Európai Parlament elnöke által 2017. november 30-án aláírt, eredeti elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 144 681 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 142 832 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.

2018 során hat költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2018-ra vonatkozó végleges elfogadott bevétel 144 767,9 millió EUR-t tett ki, a saját forrásokból finanszírozott teljes összeg pedig (142 363,7 millió EUR) volt. A tagállami hozzájárulások 2018-as csökkenésének fő oka az előző pénzügyi év többlete (555,5 millió EUR) volt, amelyet kismértékben ellensúlyozott a kifizetési előirányzatok nettó növekedése (86,9 millió EUR).

Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege szorosan megközelítette az előre jelzett összegeket. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a 6/2018. számú költségvetés-módosítás összeállításakor módosították a költségvetési becsléseket (elsősorban a 2018. tavaszi új előrejelzések alapján).

A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euróárfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

A héa- és GNI-egyenlegeket illetően a szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet) 10b. cikke rögzíti. Az új eljárás nem von maga után költségvetés-módosítást, a Bizottság ezért közvetlenül a tagállamokat kéri a nettó összegek befizetésére. Az új nettósítási rendszer miatt az uniós költségvetésre gyakorolt hatás a nullához közeli.

A „Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében” megnevezés elsősorban a pénzügyi korrekciókból (esb-alapok, EMGA és EMVA), a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételéből, a mezőgazdasági alapokkal kapcsolatos záróelszámolásokból, valamint egyéb, az uniós programok/tevékenységek keretében tett hozzájárulásokból és visszatérítésekből származó bevételeket tartalmazza. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek jellemzően lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését. 2018-ban ezek a hozzájárulások összesen (12,8 milliárd EUR-t) tettek ki.

A pénzbírságokból származó bevétel elsősorban a versenypolitika területén kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódik.

2.2. KIADÁSOK

A 2018. évi költségvetés célja a folyamatban lévő programok végrehajtása és az új kihívások kezelése közötti megfelelő egyensúly elérése volt. Ennélfogva a korábbi években tett kötelezettségvállalásokra épített, és élt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret által a kihívások kezelése terén biztosított rugalmassággal. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében növelték az uniós költségvetés kapacitását a kihívások kezelése és a jövőbeni igények fedezése érdekében.

A többéves pénzügyi keretben előirányzott éves alakulással összhangban a költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat 160,7 milliárd EUR-ban (a 2017. évi költségvetéshez képest 1,4 %-kal magasabb szinten), a kifizetési előirányzatokat pedig 144,7 milliárd EUR-ban (8 %) rögzítették, ami az uniós GNI 1,02 %-ának, illetve 0,92 %-ának felel meg. A kifizetéseket illetően a többéves pénzügyi keret elején megfigyelt abnormális kifizetési hátralékot 2016-ban rendezték, és a várakozások szerint sok program teljeskörűen működni fog, különösen a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén (a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezete).

2018-ban a Bizottság nem tett jelentősebb kiigazításokat költségvetés-módosítások útján. Az egyetlen kiigazítást a 6. számú költségvetés-módosításban javasolta, ahol a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok szintjét a globális átcsoportosítással összefüggésben a becsült igényekhez igazította.

A rendelkezésre álló előirányzatok 2018. évi végrehajtása

A 2018. évi végrehajtás valamennyi típusú előirányzat tekintetében (költségvetés, 2017-ről áthozott összegek és címzett bevételek) 97 % volt a kötelezettségvállalások és 94 % a kifizetések esetében. A költségvetési előirányzatokat 2018-ban teljes mértékben végrehajtották (99,9 % a kötelezettségvállalások és 98,5 % a kifizetések tekintetében). A végrehajtási arány a kötelezettségvállalási előirányzatok 99,8 %-ára és a kifizetési előirányzatok 99,7 %-ára emelkedik, amennyiben feltételezzük, hogy a 2019-re átvitt összegek teljes mértékben felhasználásra kerülnek.

A végrehajtás szintje valamennyi fejezetnél magas volt. A speciális eszközöket illetően a teljes körű végrehajtás nem cél, mivel ezeket az eszközöket csak válsághelyzetben vagy előre nem látható körülmények között veszik igénybe.

Fennálló kötelezettségvállalások

A fennálló kötelezettségvállalások (RAL, még ki nem fizetett összegek, amelyekre kötelezettséget vállaltak) 2018 végén 281,2 milliárd EUR-t tettek ki. A RAL emelkedése az előirányzottnál alacsonyabb volt, és 13,5 milliárd EUR-t tett ki. Ennek oka a következők együttes hatása: a 3. számú költségvetés-módosítás további kötelezettségvállalási előirányzatokat biztosított (a törökországi menekülteket támogató eszköz meghosszabbításához kapcsolódóan), és a vártnál jobban haladt a különböző forrástípusokból – megszavazott, 2017-ről áthozott és címzett bevételek – származó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtása.

A költségvetési kiigazítások részletesebb elemzését, a releváns háttér-információkat, az indokolást és hatást a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2018. évi éves jelentése mutatja be, az A rész költségvetési szinten, míg a B rész a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek szintjén.

Költségvetési eredmény

A 2017. évi költségvetési eredményhez képest – amely példátlanul alacsony, 0,56 milliárd EUR volt – a 2018. évi költségvetési eredmény magasabb és 1,8 milliárd EUR-t tesz ki; elsősorban a bevételi oldalról származik, ahol 2018-ban lényeges bevétel (12,8 milliárd EUR) keletkezett az uniós megállapodások és programok keretében teljesített hozzájárulásokkal és visszatérítésekkel kapcsolatban. A kifizetési előirányzatok szinte teljes mértékben végrehajtásra kerültek (94 %), az el nem költött összegeket (5 %) át lehetett vinni 2019-re, a fel nem használt összegek pedig nem jelentősek.

3. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

3.1. ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok		Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában			Kinnlévő	Megnevezés
Bevételi előirányzatok		Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosult- ságokból	Áthozott jogosult- ságokból	Összesen	Kinnlévő	Megnevezés
		1	2	3	4	5=3+4	6	7	8=6+7	9=8/2	10=5–8
1.	Saját források	142 832	142 364	142 334	39	142 373	142 329	0	142 330	100 %	44
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	—	556	581	—	581	581	—	581	105 %	—
4.	Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	1 547	1 547	1 541	11	1 552	1 531	11	1 542	100 %	10
5.	Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek	45	45	559	24	583	545	18	563	1 250 %	20
6.	Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében	110	110	13 021	324	13 346	12 619	157	12 777	11 615 %	569
7.	Késedelmi kamatok és pénzbírságok	115	115	6 778	7 814	14 592	897	576	1 473	1 281 %	13 119
8.	Forrásbevonási és hitelezési műveletek	6	6	24	15	39	24	15	39	631 %	—
9.	Egyéb bevételek	25	25	17	6	24	12	1	13	53 %	10
	Összesen	144 681	144 768	164 856	8 234	173 090	158 539	779	159 318	110 %	13 771

4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

4.1. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetésmódosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel	Összes rendelkezésre álló előirányzat
		1	2	3=1+2	4	5	6=3+4+5	7	8	9=7+8	10	11	12=9+10+11
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	77 534	(2)	77 532	123	11 994	89 649	66 624	108	66 733	120	14 064	80 917
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	22 001	(2)	22 000	4	3 861	25 864	20 097	57	20 155	108	4 811	25 073
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	55 532	—	55 532	119	8 133	63 785	46 527	51	46 578	13	9 253	55 844
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	59 285	(46)	59 239	451	2 729	62 419	56 084	157	56 241	663	2 744	59 648
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	43 235	(1)	43 233	451	1 601	45 284	43 189	(9)	43 180	656	1 601	45 436
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 493	(1)	3 492	247	276	4 015	2 981	32	3 013	16	276	3 305
4.	Globális Európa	9 569	810	10 379	64	1 005	11 448	8 906	(93)	8 813	315	1 659	10 788
5.	Igazgatás	9 666	—	9 666	11	832	10 508	9 666	0	9 667	854	834	11 355
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 015	—	4 015	11	439	4 465	4 015	—	4 015	507	441	4 963
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	567	(179)	388	—	41	429	420	(118)	302	0	38	340
	Összesen	160 114	583	160 696	895	16 876	178 468	144 681	87	144 768	1 970	19 616	166 353

4.2. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2019-re átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevétel	határozattal átvitt összegek	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+11+12
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	89 649	77 514	114	9 729	87 357	97 %	2 265	0	2 265	18	9	0	27
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	25 864	21 988	4	1 780	23 773	92 %	2 080	0	2 081	11	0	0	11
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	63 785	55 525	110	7 949	63 585	100 %	184	—	184	7	9	—	16
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	62 419	58 774	442	1 344	60 560	97 %	1 385	460	1 845	6	9	—	15
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	45 284	42 771	442	1 152	44 364	98 %	449	460	908	3	9	—	11
3.	Biztonság és uniós polgárság	4 015	3 491	247	118	3 855	96 %	158	—	158	2	—	0	2
4.	Globális Európa	11 448	10 377	64	621	11 062	97 %	383	—	383	2	—	0	2
5.	Igazgatás	10 508	9 545	7	572	10 124	96 %	259	1	260	119	5	0	124
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 465	3 939	7	334	4 280	96 %	105	0	105	76	5	0	81
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	429	180	—	—	180	42 %	41	64	104	144	—	—	144
	Összesen	178 468	159 881	873	12 385	173 139	97 %	4 491	525	5 015	291	23	0	314

4.3. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2019-re átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	automatikusan átvitt összegek	határozattal átvitt összegek	címzett bevétel	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11	12	13	14=11+12+13
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	80 917	66 540	107	9 230	75 876	94 %	130	3	4 833	4 966	59	14	1	74
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	25 073	19 993	97	1 318	21 408	85 %	117	3	3 492	3 612	41	11	1	53
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	55 844	46 547	10	7 912	54 468	98 %	13	—	1 341	1 354	18	3	—	21
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	59 648	55 576	643	1 827	58 046	97 %	193	460	918	1 570	13	20	—	33
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	45 436	42 533	636	1 142	44 310	98 %	186	460	459	1 104	2	20	—	22
3.	Biztonság és uniós polgárság	3 305	2 980	11	117	3 108	94 %	9	—	159	167	25	5	0	29
4.	Globális Európa	10 788	8 711	310	498	9 519	88 %	65	—	1 161	1 226	37	5	0	42
5.	Igazgatás	11 355	8 731	768	445	9 944	88 %	818	2	389	1 209	120	82	1	203
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	4 963	3 435	446	259	4 140	83 %	508	0	182	690	76	58	—	133
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	340	157	0	22	180	53 %	0	—	16	16	144	0	—	144
	Összesen	166 353	142 695	1 840	12 138	156 673	94 %	1 214	465	7 475	9 154	398	126	2	526

4.4. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		1	2	3	4=1+2+3	5	6	7	8=5+6+7	9=4+8
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	196 837	(1 323 )	(67 640 )	127 874	87 357	(8 237 )	(4)	79 117	206 991
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	35 576	(932)	(13 691 )	20 953	23 773	(7 717 )	(4)	16 052	37 006
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	161 260	(392)	(53 948 )	106 920	63 585	(520)	(0)	63 064	169 985
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	37 883	(360)	(13 466 )	24 058	60 560	(44 580 )	(0)	15 980	40 037
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	309	(14)	(228)	67	44 364	(44 082 )	—	282	349
3.	Biztonság és uniós polgárság	5 194	(107)	(1 781 )	3 306	3 855	(1 327 )	—	2 528	5 834
4.	Globális Európa	26 478	(667)	(6 746 )	19 064	11 062	(2 773 )	(1)	8 288	27 352
5.	Igazgatás	867	(87)	(775)	6	10 124	(9 169 )	(0)	955	961
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	507	(61)	(444)	2	4 280	(3 695 )	0	584	587
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Speciális eszközök	0	(0)	(0)	—	180	(180)	—	0	0
	Összesen	267 258	(2 544 )	(90 407 )	174 307	173 139	(66 265 )	(5)	106 868	281 175

4.5. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Többéves pénzügyi terv fejezete		<2012	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	Összesen
1.	Intelligens és inkluzív növekedés	1 355	744	5 867	3 807	13 803	37 234	65 049	79 131	206 991
	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	554	289	1 645	2 067	2 880	4 994	8 521	16 055	37 006
	1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió	801	455	4 222	1 739	10 923	32 240	56 528	63 076	169 985
2.	Fenntartható növekedés: természeti erőforrások	186	56	461	311	2 138	8 301	12 411	16 173	40 037
	ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések	—	—	—	0	3	9	55	282	349
3.	Biztonság és uniós polgárság	50	67	56	45	118	901	2 069	2 528	5 834
4.	Globális Európa	1 065	671	1 526	1 753	2 920	4 697	6 385	8 335	27 352
5.	Igazgatás	—	—	0	0	—	0	3	957	961
	ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai	0	0	0	0	0	0	0	587	587
9.	Speciális eszközök	—	—	—	—	—	—	(0)	0	0
	Összesen	2 656	1 538	7 910	5 916	18 979	51 133	85 917	107 126	281 175

4.6. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA

millió EUR
Program		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Költségvetési előirányzatok			További előirányzatok		Összes rendelkezésre álló előirányzat
		Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetés-módosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Eredeti elfogadott költségvetés	Költségvetésmódosítások és átcsoportosítások	Végleges elfogadott költségvetés	Áthozott összegek	Címzett bevétel	Összes rendelkezésre álló előirányzat
		1	2	3=1+2	4	5	6=3+4+5	7	8	9=7+8	10	11	12=9+10+11
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	2 038	—	2 038	—	89	2 127	1 828	151	1 979	—	89	2 068
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	808	—	808	—	169	977	718	192	910	2	259	1 171
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	376	—	376	—	50	426	501	148	649	1	50	699
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	630	—	630	—	15	645	608	(47)	561	2	15	577
	Európai Szolidaritási Testület	43	—	43	—	—	43	33	—	33	—	—	33
	Nukleáris biztonság és leszerelés	141	—	141	—	—	141	152	44	196	—	—	196
	Horizont 2020	11 212	5	11 217	—	2 190	13 407	10 901	(332)	10 570	67	3 116	13 753
	Az Euratom kutatási és képzési programja	356	(3)	353	—	123	475	315	(24)	291	20	151	462
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	354	0	354	—	49	403	253	2	255	2	97	355
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	2 315	—	2 315	—	427	2 741	2 146	103	2 249	7	441	2 697
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	132	—	132	—	11	143	118	(1)	117	2	10	129
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	135	4	139	—	7	146	125	(1)	124	0	7	132
	CEF – Energiaügy	680	—	680	—	6	686	218	43	261	1	6	267
	CEF – Közlekedés	1 898	0	1 898	—	165	2 063	1 163	(103)	1 060	2	90	1 151
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	170	(1)	170	4	5	178	142	(53)	89	0	4	94
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	—	—	—	—	53	53	210	(52)	158	—	48	205
	Decentralizált ügynökségek	316	(5)	311	—	25	336	318	(11)	307	—	25	332
	Egyéb fellépések és programok	176	(2)	174	—	473	647	153	19	172	1	400	573
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	92	(0)	91	—	1	93	78	(25)	52	—	1	53
	A Bizottság egyedi hatáskörei	129	(0)	129	—	4	133	117	5	122	—	4	125
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	27 012	(53)	26 960	96	4 223	31 279	23 388	749	24 137	—	4 722	28 858
	Átmeneti régiók	5 739	(10)	5 729	—	850	6 579	4 040	(605)	3 435	—	939	4 374
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	8 427	41	8 468	—	1 370	9 837	7 394	(21)	7 373	—	1 907	9 280
	Legkülső és ritkán lakott régiók	226	—	226	—	32	258	169	88	257	—	32	289
	Kohéziós Alap	9 394	—	9 394	—	1 325	10 719	8 456	(272)	8 184	—	1 264	9 448
	Európai területi együttműködés	1 934	—	1 934	23	248	2 205	1 235	(160)	1 074	—	148	1 222
	Technikai segítségnyújtás	230	22	252	—	2	253	200	2	202	12	2	215
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	557	—	557	—	0	557	401	(40)	361	0	6	368
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	350	—	350	—	84	434	600	220	820	—	206	1 026
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	1 655	—	1 655	—	—	1 655	626	100	725	—	28	754
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	8	—	8	—	0	8	18	(10)	9	—	0	9
	A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen	77 534	(2)	77 532	123	11 994	89 649	66 624	108	66 733	120	14 064	80 917
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	43 235	(1)	43 233	451	1 601	45 284	43 189	(9)	43 180	656	1 601	45 436
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	14 381	(1)	14 380	—	972	15 352	11 852	213	12 066	2	862	12 929
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	933	—	933	—	140	1 073	515	(7)	507	1	268	776
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	141	(47)	95	—	—	95	132	(34)	97	—	—	97
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	523	—	523	—	9	532	316	1	317	4	6	327
	Decentralizált ügynökségek	57	3	60	—	8	68	57	3	60	—	8	68
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	6	—	6	—	—	6
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	16	—	16	—	0	16	18	(9)	8	—	0	8
	Egyedi intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen	59 285	(46)	59 239	451	2 729	62 419	56 084	157	56 241	663	2 744	59 648
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	719	29	748	207	38	993	594	112	706	2	38	746
	Fogyasztóvédelem	28	—	28	—	1	29	23	6	29	1	1	31
	Kreatív Európa	230	—	230	—	13	244	181	16	197	2	16	214
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	200	(1)	199	—	0	199	221	12	233	0	0	233
	Belső Biztonsági Alap	720	10	730	40	132	901	481	(48)	433	2	129	565
	Informatikai rendszerek	26	(17)	10	—	3	13	13	(3)	10	—	3	13
	Jogérvényesülés	47	—	47	—	1	49	36	12	48	1	1	50
	Jogok, egyenlőség és polgárság	63	—	63	—	2	65	47	27	73	0	2	75
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	33	—	33	—	2	35	34	—	34	5	2	41
	Európa a polgárokért	28	—	28	—	1	28	29	—	29	0	1	29
	Élelmiszer és takarmány	280	(1)	279	—	5	284	248	(4)	244	1	6	252
	Egészségügy	66	—	66	—	2	69	56	4	60	1	2	63
	Decentralizált ügynökségek	940	(20)	920	—	76	996	908	(98)	810	—	76	886
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	13	(1)	11	—	0	11	18	(5)	13	—	0	13
	Egyedi intézkedések	99	—	99	—	1	99	92	2	93	1	0	94
	A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen	3 493	(1)	3 492	247	276	4 015	2 981	32	3 013	16	276	3 305
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	1 649	393	2 041	1	106	2 149	1 452	(186)	1 266	6	475	1 747
	Makroszintű pénzügyi támogatás	42	(32)	11	—	—	11	42	(32)	10	—	—	10
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	138	—	138	—	110	248	138	—	138	—	110	248
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	16	(10)	6	—	1	7	15	(5)	11	2.	1	13
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	20	(0)	20	—	—	20	17	(1)	16	0	—	16
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	25	—	25	—	401	426	25	—	25	275	401	701
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	2 367	112	2 478	—	40	2 518	2 278	(167)	2 111	5	51	2 167
	Fejlesztési együttműködési eszköz	2 976	5	2 981	—	74	3 055	2 735	(78)	2 657	14	110	2 781
	Partnerségi Eszköz	140	5	145	—	6	151	101	27	128	0	7	135
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	193	(5)	188	—	1	190	169	22	191	3	1	195
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	370	(1)	370	—	9	378	325	2	327	3	12	342
	Humanitárius segítségnyújtás	1 085	332	1 417	62	58	1 537	1 095	348	1 443	5	275	1 723
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	328	20	348	—	39	387	292	(0)	292	0	52	345
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	33	—	33	—	0	33	45	(7)	39	1	1	40
	Decentralizált ügynökségek	20	—	20	—	0	20	20	—	20	—	0	20
	Egyéb fellépések és programok	83	(3)	80	—	158	238	75	(5)	70	0	162	232
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	9	(6)	3	1	1	4	14	(5)	9	—	1	10
	Egyedi intézkedések	74	1	75	—	0	76	68	(6)	61	—	0	62
	A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen	9 569	810	10 379	64	1 005	11 448	8 906	(93)	8 813	315	1 659	10 788
5.	Nyugdíjak	1 893	(0)	1 893	—	2	1 894	1 893	(0)	1 893	—	2	1 894
	Európai Iskolák	192	(9)	183	—	15	199	192	(9)	183	0	15	199
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	—	4	—	0	4	4	(1)	4	1	0	4
	A Bizottság igazgatási kiadásai	3 562	9	3 571	—	376	3 947	3 562	10	3 572	346	377	4 294
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 015	—	4 015	11	439	4 465	4 015	—	4 015	507	441	4 963
	A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen	9 666	—	9 666	11	832	10 508	9 666	0	9 667	854	834	11 355
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	345	(310)	34	—	—	34	345	(225)	120	—	—	120
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	172	—	172	—	41	213	25	(19)	6	0	38	44
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	50	132	182	—	—	182	50	127	177	—	—	177
	A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen	567	(179)	388	—	41	429	420	(118)	302	0	38	340
	Összesen	160 114	583	160 696	895	16 876	178 468	144 681	87	144 768	1 970	19 616	166 353

4.7. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Program		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2019-re átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevétel	határozattal átvitt összegek	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+11+12
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	2 127	2 038	—	59	2 097	99 %	30	—	30	0	—	—	0
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	977	808	—	84	892	91 %	85	—	85	0	—	—	0
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	426	376	—	18	394	92 %	32	—	32	—	—	—	—
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	645	630	—	15	645	100 %	0	—	0	—	—	—	—
	Európai Szolidaritási Testület	43	43	—	—	43	99 %	—	0	0	(0)	—	—	(0)
	Nukleáris biztonság és leszerelés	141	141	—	—	141	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Horizont 2020	13 407	11 214	—	1 040	12 254	91 %	1 149	—	1 149	3	—	0	3
	Az Euratom kutatási és képzési programja	475	353	—	45	397	84 %	78	—	78	0	—	—	0
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	403	354	—	37	391	97 %	12	—	12	0	—	—	0
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	2 741	2 315	—	258	2 573	94 %	168	—	168	—	—	—	—
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	143	129	—	5	134	94 %	6	—	6	2	—	0	2
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	146	138	—	1	139	95 %	6	—	6	1	—	—	1
	CEF – Energiaügy	686	680	—	0	680	99 %	6	—	6	0	—	—	0
	CEF – Közlekedés	2 063	1 898	—	89	1 986	96 %	76	—	76	0	—	—	0
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	178	170	4	5	178	100 %	0	—	0	0	0	—	0
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	53	—	—	—	—	—	53	—	53	—	—	—	—
	Decentralizált ügynökségek	336	311	—	15	326	97 %	10	—	10	0	—	—	0
	Egyéb fellépések és programok	647	174	—	107	281	43 %	366	—	366	1	—	0	1
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	93	91	—	1	92	99 %	0	—	0	1	—	—	1
	A Bizottság egyedi hatáskörei	133	125	—	3	128	96 %	1	—	1	3	—	—	3
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	31 279	26 960	87	4 103	31 150	100 %	120	—	120	—	9	—	9
	Átmeneti régiók	6 579	5 729	—	850	6 579	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	9 837	8 467	—	1 345	9 811	100 %	25	—	25	1	—	—	1
	Legkülső és ritkán lakott régiók	258	226	—	32	258	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Kohéziós Alap	10 719	9 394	—	1 299	10 693	100 %	26	—	26	—	—	—	—
	Európai területi együttműködés	2 205	1 934	23	236	2 193	99 %	12	—	12	—	—	—	—
	Technikai segítségnyújtás	253	246	—	1	247	97 %	1	—	1	6	—	—	6
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	557	557	—	—	557	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	434	350	—	84	434	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	1 655	1 655	—	—	1 655	100 %	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	8	8	—	0	8	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen	89 649	77 514	114	9 729	87 357	97 %	2 265	0	2 265	18	9	0	27
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	45 284	42 771	442	1 152	44 364	98 %	449	460	908	3	9	—	11
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	15 352	14 380	—	47	14 427	94 %	925	—	925	1	—	—	1
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	1 073	931	—	139	1 070	100 %	1	—	1	2	—	—	2
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	95	94	—	—	94	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	532	522	—	0	522	98 %	9	—	9	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	68	60	—	6	66	97 %	2	—	2	—	—	—	—
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	16	16	—	—	16	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Egyedi intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen	62 419	58 774	442	1 344	60 560	97 %	1 385	460	1 845	6	9	—	15
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	993	747	207	33	986	99 %	6	—	6	1	—	—	1
	Fogyasztóvédelem	29	28	—	1	29	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Kreatív Európa	244	230	—	9	239	98 %	5	—	5	0	—	—	0
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	199	199	—	—	199	100 %	0	—	0	—	—	—	—
	Belső Biztonsági Alap	901	729	40	30	799	89 %	102	—	102	1	—	—	1
	Informatikai rendszerek	13	10	—	2	12	93 %	1	—	1	0	—	—	0
	Jogérvényesülés	49	47	—	1	48	99 %	0	—	0	0	—	—	0
	Jogok, egyenlőség és polgárság	65	63	—	1	64	98 %	1	—	1	0	—	—	0
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	35	33	—	1	35	98 %	1	—	1	0	—	—	0
	Európa a polgárokért	28	28	—	0	28	99 %	0	—	0	0	—	—	0
	Élelmiszer és takarmány	284	279	—	2	281	99 %	3	—	3	—	—	—	—
	Egészségügy	69	66	—	2	68	99 %	1	—	1	0	—	0	0
	Decentralizált ügynökségek	996	920	—	36	956	96 %	39	—	39	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	11	11	—	—	11	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Egyedi intézkedések	99	99	—	1	99	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen	4 015	3 491	247	118	3 855	96 %	158	—	158	2	—	0	2
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	2 149	2 041	1	55	2 097	98 %	52	—	52	1	—	—	1
	Makroszintű pénzügyi támogatás	11	10	—	—	10	97 %	—	—	—	0	—	—	0
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	248	138	—	—	138	56 %	110	—	110	—	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	7	6	—	1	7	100 %	0	—	0	0	—	0	0
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	20	20	—	—	20	100 %	—	—	—	0	—	—	0
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	426	25	—	300	325	76 %	101	—	101	—	—	—	—
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	2 518	2 478	—	23	2 501	99 %	17	—	17	0	—	—	0
	Fejlesztési együttműködési eszköz	3 055	2 981	—	34	3 015	99 %	40	—	40	0	—	—	0
	Partnerségi Eszköz	151	145	—	1	146	96 %	5	—	5	0	—	—	0
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	190	188	—	1	189	100 %	1	—	1	0	—	—	0
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	378	369	—	3	373	99 %	5	—	5	0	—	—	0
	Humanitárius segítségnyújtás	1 537	1 417	62	54	1 533	100 %	5	—	5	0	—	—	0
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	387	348	—	23	371	96 %	16	—	16	0	—	—	0
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	33	33	—	—	33	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	Decentralizált ügynökségek	20	20	—	0	20	100 %	0	—	0	—	—	—	—
	Egyéb fellépések és programok	238	80	—	128	208	87 %	31	—	31	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	3	1	—	3	85 %	1	—	1	—	—	—	—
	Egyedi intézkedések	76	75	—	0	76	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen	11 448	10 377	64	621	11 062	97 %	383	—	383	2	—	0	2
5.	Nyugdíjak	1 894	1 877	—	2	1 879	99 %	0	—	0	15	—	—	15
	Európai Iskolák	199	178	—	13	190	96 %	3	—	3	6	—	—	6
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	3	—	0	4	100 %	0	—	0	0	—	—	0
	A Bizottság igazgatási kiadásai	3 947	3 548	—	224	3 772	96 %	151	1	152	22	—	0	22
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 465	3 939	7	334	4 280	96 %	105	0	105	76	5	0	81
	A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen	10 508	9 545	7	572	10 124	96 %	259	1	260	119	5	0	124
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	34	—	—	—	—	—	—	34	34	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	213	28	—	—	28	13 %	41	—	41	144	—	—	144
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	182	152	—	—	152	84 %	—	30	30	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen	429	180	—	—	180	42 %	41	64	104	144	—	—	144
	Összesen	178 468	159 881	873	12 385	173 139	97 %	4 491	525	5 015	291	23	0	314

4.8. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Program		Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2019-re átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
		Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	automatikusan átvitt összegek	határozattal átvitt összegek	címzett bevétel	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
		1.	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11	12	13	14=11+12+13
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	2 068	1 979	—	59	2 038	99 %	0	—	30	30	0	—	—	0
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	1 171	908	2	54	964	82 %	2	—	205	207	0	0	—	0
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	699	648	1	18	666	95 %	1	—	32	33	0	0	—	0
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	577	559	2	15	576	100%	2	—	0	2	0	0	0	0
	Európai Szolidaritási Testület	33	26	—	—	26	78 %	4	3	—	7	—	—	—	—
	Nukleáris biztonság és leszerelés	196	196	—	—	196	100%	—	—	—	—	0	—	—	0
	Horizont 2020	13 753	10 492	61	766	11 319	82 %	75	—	2 349	2 424	2	7	1	10
	Az Euratom kutatási és képzési programja	462	273	18	26	317	69 %	19	—	125	143	0	2	—	2
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	355	252	2	46	300	85 %	3	—	51	54	0	0	—	0
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	2 697	2 242	7	118	2 366	88 %	7	—	323	330	(0)	0	0	0
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	129	115	1	4	120	93 %	1	—	6	7	1	1	0	2
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	132	118	0	1	120	91 %	0	—	6	6	6	0	—	6
	CEF – Energiaügy	267	258	1	6	264	99 %	1	—	0	1	2	0	—	2
	CEF – Közlekedés	1 151	1 058	2	77	1 137	99 %	1	—	12	13	1	0	—	1
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	94	76	0	3	80	85 %	0	—	0	1	13	0	0	13
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	205	150	—	9	159	77 %	0	—	39	39	7	—	—	7
	Decentralizált ügynökségek	332	307	—	15	322	97 %	0	—	10	10	0	—	—	0
	Egyéb fellépések és programok	573	169	1	98	269	47 %	1	—	302	303	2	0	0	2
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	53	48	—	1	49	92 %	0	—	0	0	4	—	—	4.
	A Bizottság egyedi hatáskörei	125	119	—	2	121	97 %	0	—	1	1	3	—	0	3
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	28 858	24 137	—	3 962	28 099	97 %	0	—	760	760	—	—	—	0
	Átmeneti régiók	4 374	3 435	—	787	4 223	97 %	0	—	151	151	—	—	—	(0)
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	9 280	7 373	—	1 742	9 115	98 %	0	—	165	165	—	—	—	0
	Legkülső és ritkán lakott régiók	289	257	—	26	283	98 %	0	—	6	6	—	—	—	0
	Kohéziós Alap	9 448	8 184	—	1 045	9 229	98 %	0	—	219	219	—	—	—	(0)
	Európai területi együttműködés	1 222	1 074	—	116	1 190	97 %	0	—	32	32	—	—	—	0
	Technikai segítségnyújtás	215	185	10	1	196	91 %	13	—	1	13	4	3	—	6
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	368	347	0	6	354	96 %	0	—	0	0	14	0	—	14
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	1 026	820	—	200	1 020	99 %	0	—	6	6	—	—	—	—
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	754	725	—	27	752	100%	—	—	1	1	1	—	—	1
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	9	9	—	0	9	99 %	0	—	—	—	0	—	—	0
	A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen	80 917	66 540	107	9 230	75 876	94 %	130	3	4 833	4 966	59	14	1	74
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	45 436	42 533	636	1 142	44 310	98 %	186	460	459	1 104	2	20	—	22
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	12 929	12 055	2	409	12 467	96 %	2	—	453	455	8	0	—	8
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	776	506	1	267	774	100 %	1	—	1	2	0	0	—	0
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	97	97	—	—	97	100 %	0	—	—	—	—	—	—	—
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	327	311	4	2	317	97 %	4	—	4.	8	2	0	—	2
	Decentralizált ügynökségek	68	60	—	6	66	97 %	0	—	2	2	—	—	—	(0)
	Egyéb fellépések és intézkedések	6	6	—	—	6	100 %	0	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	8	8	—	—	8	93 %	0	—	0	0	1	—	—	1
	Egyedi intézkedések	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen	59 648	55 576	643	1 827	58 046	97 %	193	460	918	1 570	13	20	—	33
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	746	704	2	32	738	99 %	1	—	5	7	1	0	—	1
	Fogyasztóvédelem	31	27	0	1	28	92 %	1	—	0	1	1	0	—	2
	Kreatív Európa	214	196	2	9	206	96 %	1	—	7	8	0	0	0	0
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	233	226	0	—	226	97 %	0	—	0	0	7	0	—	7
	Belső Biztonsági Alap	565	424	2	29	454	80 %	1	—	100	102	8	0	—	8
	Informatikai rendszerek	13	10	—	3	13	98 %	0	—	0	0	—	—	—	—
	Jogérvényesülés	50	46	0	1	47	94 %	1	—	0	1	2	0	0	2
	Jogok, egyenlőség és polgárság	75	72	0	1	73	97 %	0	—	1	1	1	0	0	1
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	41	31	2	1	34	83 %	0	—	1	1	3	3	—	6
	Európa a polgárokért	29	28	0	0	29	98 %	0	—	0	0	0	0	—	0
	Élelmiszer és takarmány	252	244	1	3	247	98 %	1	—	3	4	0	0	—	0
	Egészségügy	63	59	1	1	61	98 %	1	—	1	1	0	0	0	0
	Decentralizált ügynökségek	886	810	—	36	846	96 %	0	—	39	39	0	—	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	13	11	—	—	11	89 %	0	—	0	0	1	—	—	1
	Egyedi intézkedések	94	92	0	0	93	98 %	1	—	0	1	1	0	—	1
	A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen	3 305	2 980	11	117	3 108	94 %	9	—	159	167	25	5	0	29
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	1 747	1 236	6	205	1 446	83 %	6	—	270	276	24	1	—	25
	Makroszintű pénzügyi támogatás	10	5	—	—	5	50 %	0	—	—	—	5	—	—	5
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	248	138	—	—	138	56 %	—	—	110	110	—	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	13	6	2	1	9	64 %	0	—	0	0	4	0	0	5
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	16	16	0	—	16	99 %	—	—	—	—	0	0	—	0
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	701	—	275	0	275	39 %	25	—	401	426	—	—	—	—
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	2 167	2 106	5	34	2 145	99 %	5	—	17	22	0	1	—	1
	Fejlesztési együttműködési eszköz	2 781	2 641	12	31	2 684	97 %	16	—	79	95	0	2	—	2
	Partnerségi Eszköz	135	127	0	3	130	96 %	0	—	5	5	0	0	—	0
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	195	188	2	1	191	98 %	3	—	0	4	0	1	—	1
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	342	324	2	8	334	98 %	4	—	4.	8	0	0	—	1
	Humanitárius segítségnyújtás	1 723	1 437	5	63	1 506	87 %	6	—	212	217	0	0	—	0
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	345	292	0	24	316	92 %	0	—	28	28	0	0	—	0
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	40	38	1	1	40	99 %	1	—	—	1	0	0	—	0
	Decentralizált ügynökségek	20	20	—	0	20	100 %	0	—	0	0	—	—	—	0
	Egyéb fellépések és programok	232	69	0	127	197	85 %	0	—	35	35	0	0	—	0
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	10	8	—	0	8	88 %	0	—	1	1	1	—	—	1
	Egyedi intézkedések	62	60	—	0	61	98 %	0	—	0	0	1	—	—	1
	A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen	10 788	8 711	310	498	9 519	88 %	65	—	1 161	1 226	37	5	0	42
5.	Nyugdíjak	1 894	1 877	—	2	1 879	99 %	—	—	0	0	15	—	—	15
	Európai Iskolák	199	178	0	10	188	94 %	—	—	5	5	6	0	—	6
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	4	2	1	—	3	57 %	0	1	0	1	0	0	—	1
	A Bizottság igazgatási kiadásai	4 294	3 239	322	174	3 734	87 %	310	1	202	513	22	24	1	47
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	4 963	3 435	446	259	4 140	83 %	508	0	182	690	76	58	—	133
	A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen	11 355	8 731	768	445	9 944	88 %	818	2	389	1 209	120	82	1	203
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	0	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	120	—	—	—	—	—	0	—	—	—	120	—	—	120
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	44	5	0	22	28	64 %	0	—	16	16	0	0	—	0
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	177	152	—	—	152	86 %	0	—	—	—	25	—	—	25
	A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen	340	157	0	22	180	53 %	0	—	16	16	144	0	—	144
	Összesen	166 353	142 695	1 840	12 138	156 673	94 %	1 214	465	7 475	9 154	398	126	2	526

4.9. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI

millió EUR
Program		Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén				Az adott év kötelezettségvállalásai				Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	Kötelezettségvállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések	Kifizetések	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Évközi kötelezettségvállalások	Kifizetések	Át nem vihető kötelezettségvállalások megszüntetése	Év végén fennálló kötelezettségvállalások	Összes fennálló kötelezettségvállalás az év végén
		1	2	3	4=1+2+3	5	6	7	8=5+6+7	9=4+8
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	2 654	(0)	(1 963 )	691	2 097	(75)	—	2 022	2 714
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	1 300	(4)	(573)	724	892	(391)	—	501	1 224
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	1 727	(0)	(594)	1 133	394	(72)	(0)	321	1 454
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	174	(0)	(157)	16	645	(418)	—	227	243
	Európai Szolidaritási Testület	—	—	—	—	43	(26)	—	17	17
	Nukleáris biztonság és leszerelés	651	—	(194)	457	141	(2)	—	139	596
	Horizont 2020	19 921	(312)	(7 515 )	12 094	12 254	(3 804 )	(3)	8 447	20 541
	Az Euratom kutatási és képzési programja	198	(4)	(70)	124	397	(247)	(0)	150	275
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	908	(55)	(259)	593	391	(41)	—	350	943
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	704	(55)	(291)	359	2 573	(2 076 )	—	497	855
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	222	(15)	(102)	105	134	(18)	—	116	222
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	159	(4)	(90)	65	139	(30)	—	109	175
	CEF – Energiaügy	1 678	(22)	(248)	1 407	680	(16)	—	664	2 072
	CEF – Közlekedés	3 673	(281)	(1 085 )	2 307	1 986	(53)	—	1 934	4 241
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	360	(10)	(75)	275	178	(5)	—	173	448
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	545	(132)	(159)	254	—	—	—	—	254
	Decentralizált ügynökségek	49	(2)	(31)	17	326	(291)	—	35	52
	Egyéb fellépések és programok	412	(21)	(177)	215	281	(92)	—	189	404
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	66	(2)	(24)	39	92	(24)	—	68	107
	A Bizottság egyedi hatáskörei	174	(12)	(84)	78	128	(37)	—	91	169
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	82 421	(278)	(27 946 )	54 197	31 150	(153)	—	30 997	85 194
	Átmeneti régiók	16 151	(6)	(4 196 )	11 949	6 579	(27)	—	6 553	18 502
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	25 870	(43)	(8 944 )	16 883	9 811	(171)	—	9 640	26 523
	Legkülső és ritkán lakott régiók	613	—	(271)	343	258	(12)	—	246	588
	Kohéziós Alap	24 398	(11)	(9 214 )	15 173	10 693	(14)	—	10 678	25 851
	Európai területi együttműködés	3 514	(15)	(1 184 )	2 314	2 193	(6)	—	2 188	4 502
	Technikai segítségnyújtás	218	(18)	(73)	126	247	(123)	(0)	124	251
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	1 101	(0)	(351)	750	557	(3)	—	554	1 304
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	2 248	(7)	(1 016 )	1 224	434	(3)	—	431	1 655
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	4 704	(13)	(745)	3 946	1 655	(7)	—	1 648	5 595
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	22	(1)	(6)	14	8	(2)	—	6	20
	A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen	196 837	(1 323 )	(67 640 )	127 874	87 357	(8 237 )	(4)	79 117	206 991
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	309	(14)	(228)	67	44 364	(44 082 )	—	282	349
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	32 742	(108)	(12 174 )	20 460	14 427	(292)	—	14 134	34 594
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	3 218	(233)	(754)	2 231	1 070	(21)	(0)	1 049	3 280
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	21	(3)	(10)	8	94	(87)	—	7	15
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	1 564	(2)	(283)	1 279	522	(34)	—	488	1 768
	Decentralizált ügynökségek	3	(0)	(3)	—	66	(63)	—	3	3
	Egyéb fellépések és intézkedések	6	—	(6)	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	20	(0)	(7)	12	16	(0)	—	15	28
	Egyedi intézkedések	0	—	—	0	—	—	—	—	0
	A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen	37 883	(360)	(13 466 )	24 058	60 560	(44 580 )	(0)	15 980	40 037
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	2 447	(34)	(721)	1 692	986	(17)	—	969	2 662
	Fogyasztóvédelem	41	(1)	(20)	21	29	(9)	—	20	40
	Kreatív Európa	193	(7)	(91)	94	239	(115)	—	124	219
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	90	(1)	(67)	22	199	(160)	—	40	62
	Belső Biztonsági Alap	1 420	(19)	(433)	969	799	(22)	—	777	1 746
	Informatikai rendszerek	47	(1)	(13)	34	12	(0)	—	12	46
	Jogérvényesülés	90	(1)	(34)	55	48	(13)	—	35	90
	Jogok, egyenlőség és polgárság	115	(1)	(63)	51	64	(10)	—	54	105
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	44	(2)	(21)	21	35	(13)	—	21	43
	Európa a polgárokért	22	(0)	(13)	9	28	(16)	—	12	21
	Élelmiszer és takarmány	316	(31)	(187)	98	281	(60)	—	221	319
	Egészségügy	133	(6)	(46)	81	68	(16)	—	52	133
	Decentralizált ügynökségek	132	(1)	(5)	126	956	(841)	—	115	242
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	24	(1)	(9)	14	11	(2)	—	9	24
	Egyedi intézkedések	77	(1)	(59)	17	99	(34)	—	65	82
	A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen	5 194	(107)	(1 781 )	3 306	3 855	(1 327 )	—	2 528	5 834
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	6 899	(124)	(1 225 )	5 549	2 097	(221)	(0)	1 875	7 425
	Makroszintű pénzügyi támogatás	40	(0)	(0)	40	10	(5)	—	5	45
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	—	—	—	—	138	(138)	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	18	(1)	(6)	12	7	(3)	—	4	15
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	18	(0)	(2)	16	20	(14)	—	6	22
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	275	—	(275)	—	325	(0)	—	325	325
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	7 662	(185)	(1 724 )	5 753	2 501	(421)	(0)	2 080	7 833
	Fejlesztési együttműködési eszköz	8 643	(218)	(2 418 )	6 006	3 015	(265)	—	2 749	8 755
	Partnerségi Eszköz	376	(6)	(113)	257	146	(17)	(0)	129	386
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	370	(10)	(139)	222	189	(52)	(0)	137	358
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	623	(34)	(220)	369	373	(114)	(0)	258	627
	Humanitárius segítségnyújtás	899	(33)	(429)	437	1 533	(1 077 )	(0)	456	893
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	243	(32)	(80)	132	371	(236)	—	134	266
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	122	(8)	(39)	75	33	(1)	—	32	107
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	20	(20)	—	—	—
	Egyéb fellépések és programok	154	(13)	(29)	113	208	(168)	—	39	152
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	22	(1)	(7)	13	3	(1)	—	2	16
	Egyedi intézkedések	113	(2)	(42)	70	76	(19)	—	57	126
	A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen	26 478	(667)	(6 746 )	19 064	11 062	(2 773 )	(1)	8 288	27 352
5.	Nyugdíjak	—	—	—	—	1 879	(1 879 )	—	—	—
	Európai Iskolák	0	(0)	(0)	—	190	(188)	—	2	2
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	6	—	(2)	3	4	(0)	—	3	6
	A Bizottság igazgatási kiadásai	354	(26)	(328)	0	3 772	(3 407 )	(0)	365	366
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	507	(61)	(444)	2	4 280	(3 695 )	0	584	587
	A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen	867	(87)	(775)	6	10 124	(9 169 )	(0)	955	961
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	0	(0)	(0)	—	28	(28)	—	0	0
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	—	—	—	—	152	(152)	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen	0	(0)	(0)	—	180	(180)	—	0	0
	Összesen	267 258	(2 544 )	(90 407 )	174 307	173 139	(66 265 )	(5)	106 868	281 175

4.10. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
	Program	<2012	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018	Összesen
1.	Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)	—	—	—	—	0	4	687	2 022	2 714
	Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo)	0	0	—	—	47	112	564	501	1 224
	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER)	—	—	546	—	15	306	267	321	1 454
	Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz)	—	—	—	0	0	3	12	227	243
	Európai Szolidaritási Testület	—	—	—	—	—	—	—	17	17
	Nukleáris biztonság és leszerelés	—	—	97	72	77	103	108	139	596
	Horizont 2020	246	273	784	1 440	2 120	2 908	4 320	8 450	20 541
	Az Euratom kutatási és képzési programja	8	1	2	7	24	35	48	150	275
	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)	2	4	181	6	46	113	242	350	943
	Oktatás, képzés és sport (Erasmus+)	0	0	1	23	43	93	199	497	855
	A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI)	2	4	6	7	13	14	60	116	222
	Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program	—	0	—	1	4	15	44	109	175
	CEF – Energiaügy	5	2	2	245	235	387	532	664	2 072
	CEF – Közlekedés	13	—	6	226	192	705	1 166	1 934	4 241
	CEF – Információs és kommunikációs technológia (IKT)	—	0	—	21	34	135	85	173	448
	Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására	254	—	—	—	—	—	—	—	254
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	0	1	15	35	52
	Egyéb fellépések és programok	22	4	14	14	23	35	103	189	404
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	2	1	2	0	3	8	23	68	107
	A Bizottság egyedi hatáskörei	0	0	4	5	5	17	46	91	169
	Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók)	510	445	3 057	651	5 465	16 652	27 416	30 997	85 194
	Átmeneti régiók	38	—	—	149	1 594	4 066	6 102	6 553	18 502
	Versenyképesség (Fejlettebb régiók)	53	—	626	327	1 766	5 071	9 040	9 640	26 523
	Legkülső és ritkán lakott régiók	—	—	—	9	38	74	222	246	588
	Kohéziós Alap	159	—	487	321	1 046	3 598	9 561	10 678	25 851
	Európai területi együttműködés	40	9	52	—	5	417	1 780	2 199	4 502
	Technikai segítségnyújtás	1	1	0	2	27	37	60	124	251
	A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap	—	—	—	0	36	300	415	554	1 304
	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	—	—	—	0	397	413	413	431	1 655
	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	—	—	—	279	550	1 608	1 510	1 648	5 595
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	—	—	1	1	4	9	6	20
	A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen	1 355	744	5 867	3 807	13 803	37 234	65 049	79 131	206 991
2.	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)	—	—	—	0	3	9	55	282	349
	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)	34	—	293	198	1 567	7 296	11 072	14 134	34 594
	Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)	9	3	96	4	358	760	1 000	1 049	3 280
	Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek	—	—	—	—	—	3	5	7	15
	Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE)	142	53	72	107	209	229	273	682	1 768
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	0	3	3
	Egyéb fellépések és intézkedések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	0	0	2	1	4	5	15	28
	Egyedi intézkedések	—	—	—	0	0	—	—	—	0
	A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen	186	56	461	311	2 138	8 301	12 411	16 173	40 037
3.	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap	20	17	29	4	37	491	1 094	969	2 662
	Fogyasztóvédelem	—	0	0	1	2	4	14	20	40
	Kreatív Európa	—	—	1	4	6	22	61	124	219
	Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz	—	—	—	—	—	13	9	40	62
	Belső Biztonsági Alap	19	42	13	12	26	266	589	777	1 746
	Informatikai rendszerek	1	0	0	1	2	3	25	12	46
	Jogérvényesülés	1	1	4	4	8	16	21	35	90
	Jogok, egyenlőség és polgárság	3	4	2	4	7	12	19	54	105
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	—	0	—	1	2	6	12	21	43
	Európa a polgárokért	0	—	0	0	0	1	7	12	21
	Élelmiszer és takarmány	1	0	2	6	9	27	52	221	319
	Egészségügy	4	1	2	5	14	22	33	52	133
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	0	12	114	115	242
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	0	1	1	2	3	3	4	9	24
	Egyedi intézkedések	0	0	0	0	0	2	15	65	82
	A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen	50	67	56	45	118	901	2 069	2 528	5 834
4.	Előcsatlakozási támogatás (IPA II)	349	94	522	437	971	1 475	1 702	1 875	7 425
	Makroszintű pénzügyi támogatás	—	—	—	—	—	—	40	5	45
	A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Uniós polgári védelmi mechanizmus	—	—	—	2	2	2	6	4	15
	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés	—	—	—	7	3	2	4	6	22
	Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)	—	—	—	—	—	—	—	325	325
	Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI)	426	341	485	594	783	1 367	1 716	2 120	7 833
	Fejlesztési együttműködési eszköz	250	178	453	564	938	1 424	2 198	2 751	8 755
	Partnerségi Eszköz	0	8	13	37	42	70	82	133	386
	A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze	5	2	9	20	35	61	90	137	358
	A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz	7	9	20	36	67	88	141	258	627
	Humanitárius segítségnyújtás	9	13	14	8	11	117	267	456	893
	Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)	4	14	2	24	23	21	43	134	266
	Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz	7	4	7	10	12	18	18	32	107
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Egyéb fellépések és programok	5	4	2	13	23	31	36	39	152
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	3	1	0	1	3	0	5	2	16
	Egyedi intézkedések	1	2	1	2	7	20	37	57	126
	A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen	1 065	671	1 526	1 753	2 920	4 697	6 385	8 335	27 352
5.	Nyugdíjak	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Iskolák	—	—	—	—	—	—	0	2	2
	Decentralizált ügynökségek	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések	—	—	—	—	—	0	3	3	6
	A Bizottság igazgatási kiadásai	—	—	0	0	—	0	0	365	366
	A többi intézmény igazgatási kiadásai	0	0	0	0	0	0	0	587	587
	A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen	—	—	0	0	—	0	3	957	961
6.	Ellentételezések	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—
8.	Negatív tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Áthozott hiány	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	—	—	—
9.	Sürgősségisegély-tartalék	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)	—	—	—	—	—	—	0	0	0
	Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA)	—	—	—	—	—	—	—	—	—
	A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen	—	—	—	—	—	—	0	0	0
	Összesen	2 656	1 538	7 910	5 916	18 979	51 133	85 917	107 126	281 175

5. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN

5.1. A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Bevételi előirányzatok		Megállapított jogosultságok			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kinnlévő
	Eredeti elfogadott költségvetés	Végleges elfogadott költségvetés	Tárgyévi	Áthozott	Összesen	Tárgyévi jogosultságokból	Áthozott jogosultságokból	Összes	Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kinnlévő
	1	2	3	4	5=3+4	6	7	8=6+7	9=8/2	10=5–8
Európai Parlament	164	164	197	19	217	191	3	194	118 %	23
Európai Tanács és Tanács	53	53	79	2	81	79	1	80	151 %	1
Bizottság	144 315	144 401	164 179	8 210	172 389	157 870	773	158 643	110 %	13 747
Bíróság	56	56	53	0	53	53	0	53	96 %	0
Számvevőszék	21	21	21	0	21	21	—	21	101 %	0
Gazdasági és Szociális Bizottság	12	12	16	0	16	16	0	16	136 %	—
Régiók Bizottsága	9	9	11	0	11	11	0	11	124 %	0
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	86 %	0
Európai adatvédelmi biztos	1	1	1	0	1	1	0	1	78 %	—
Európai Külügyi Szolgálat	49	49	296	2	297	295	2	297	607 %	1
Összesen	144 681	144 768	164 856	8 234	173 090	158 539	779	159 318	110 %	13 771

Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre.

Az ügynökségek költségvetését és végrehajtását nem konszolidálják az uniós költségvetésen belül. A Bizottság általi támogatás az uniós költségvetés részét képezi.

Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (141,7 millió EUR, 2017: 144 millió EUR), valamint az EFA-tól és a vagyonkezelői alapoktól is kap hozzájárulásokat (70,1 millió EUR, 2017: 72 millió EUR). Ezek a források az EFA és a vagyonkezelői alapok – többek között az év során e hozzájárulásokból származó címzett bevételek – által finanszírozott küldöttségeken foglalkoztatott bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségeket fedezik. Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése. Az uniós küldöttségek igazgatását az EKSZ végzi.

5.2. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások					2019-re átvitt előirányzatok			Megszűnő előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen	%	címzett bevételekből	határozattal átvitt összegek	Összesen	a végleges elfogadott költségvetésből	áthozott összegekből	címzett bevételekből	Összesen
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10	11	12	13=10+11+12
Európai Parlament	2 031	1 934	3	56	1 993	98 %	22	0	22	16	—	0	16
Európai Tanács és Tanács	629	527	4	24	555	88 %	23	0	23	46	5	0	51
Bizottság	174 003	155 941	866	12 051	168 859	97 %	4 386	525	4 911	215	18	0	233
Bíróság	411	407	0	1	407	99 %	1	0	1	3	0	0	3
Számvevőszék	146	140	0	0	141	96 %	0	0	0	6	0	0	6
Gazdasági és Szociális Bizottság	140	134	0	4	138	99 %	0	0	0	2	0	0	2
Régiók Bizottsága	98	95	0	2	97	99 %	0	0	0	1	0	0	1
Ombudsman	11	10	0	0	10	95 %	0	0	0	1	0	0	1
Európai adatvédelmi biztos	14	14	0	0	14	94 %	0	0	0	1	0	0	1
Európai Külügyi Szolgálat	984	678	0	247	925	94 %	59	0	59	1	0	0	1
Összesen	178 468	159 881	873	12 385	173 139	97 %	4 491	525	5 015	291	23	0	314

5.3. A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA

millió EUR
Intézmény	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések					2019-re átvitt előirányzatok				Megszűnő előirányzatok
	Összes rendelkezésre álló előirányzat	végleges elfogadott költségvetés- ből	át- hozatalokból	címzett bevételekből	Összes	%	automatikus áthozatalok	határozat- tal át- vitt	címzett bevételekből	Összesen	végleges elfogadott költségvetés- ből	át- hozatalok- ból	címzett bevételek- ből	Összes
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11	12	13	14
Európai Parlament	2 321	1 637	268	28	1 933	83 %	298	0	50	347	16	24	0	41
Európai Tanács és Tanács	681	470	43	23	536	79 %	61	0	24	84	46	14	0	60
Bizottság	161 390	139 260	1 394	11 879	152 533	95 %	706	465	7 294	8 465	322	68	2	392
Bíróság	432	386	18	1	404	94 %	21	0	1	22	3	3	0	6
Számvevőszék	154	133	7	0	140	91 %	7	0	0	8	6	1	0	6
Gazdasági és Szociális Bizottság	150	126	8	3	137	91 %	8	0	1	9	2	2	0	4
Régiók Bizottsága	108	87	8	1	96	90 %	8	0	1	9	1	1	0	2
Ombudsman	12	10	1	0	11	91 %	0	0	0	0	1	0	0	1
Európai adatvédelmi biztos	16	11	1	0	12	75 %	2	0	0	2	1	1	0	2
Európai Külügyi Szolgálat	1 090	575	93	202	870	80 %	102	0	105	208	1	11	—	12
Összesen	166 353	142 695	1 840	12 138	156 673	94 %	1 214	465	7 475	9 154	398	126	2	526

6. AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Az alábbi jelentések az ügynökségek bevételeit és kiadásait mutatják be, mind a decentralizált ügynökségek (más néven a hagyományos ügynökségek), mind a végrehajtó ügynökségek tekintetében.

Az ügynökségek bevételeit és kiadásait nem konszolidálják az uniós költségvetésen belül. A Bizottság általi támogatás az uniós költségvetés részét képezi.

Az ügynökségek által ebből eszközölt egyéb bevételek és kiadások nem kerülnek be az uniós költségvetési beszámolóba. Minden ügynökség saját beszámolót nyújt be. Az alábbi táblázatokban szereplő információk ezeknek az uniós szerveknek a globális pénzügyi képét adják.

6.1. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL

millió EUR
Ügynökség	A finanszírozó bizottsági szakpolitikai terület	Végleges elfogadott költségvetés	Befolyt összegek
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége – ACER	6	14	14
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete – BEREC	9	4	4
Közösségi Növényfajta-hivatal – CPVO	17	17	18
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség – CHAFEA	17	11	11
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség – EACEA	15	50	50
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség – EU-OSHA	4	15	15
A Szabadságon, a Biztonságon és Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség – eu-LISA	18	94	97
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal – EASO	18	98	98
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség – EASA	6	198	155
Európai Bankhatóság – EBH	12	43	44
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – Frontex	18	289	306
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – ECDC	17	58	58
Európai Szakképzésfejlesztési Központ – Cedefop	15	18	18
Európai Vegyianyag-ügynökség – ECHA	2	119	121
Európai Környezetvédelmi Ügynökség – EEA	7	66	66
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal – EFCA	11	17	17
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – EFSA	17	80	80
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – EUROFOUND	4	21	21
Európai GNSS Ügynökség	6	33	746
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete – EIGE	4	8	8
Európai Innovációs és Technológiai Intézet – EIT	15	370	345
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság – EIOPA	12	25	25
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség – EMSA	6	77	103
Európai Gyógyszerügynökség – EMA	2	338	317
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja – EMCDDA	18	16	16
Európai Rendőrségi Hivatal	18	137	137
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége – ERCEA	8	49	49
Európai Értékpapírpiaci Hatóság – ESMA	12	44	44
Európai Képzési Alapítvány – ETF	15	20	20
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége – FRA	18	23	23
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége – CEPOL	18	9	14
Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség – ENISA	9	11	12
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	6	29	29
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala – EUIPO	12	403	245
Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége – Eurojust	33	38	38
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség – EASME	6	44	44
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás – F4E	8	795	831
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség – INEA	6	27	27
Kutatási Végrehajtó Ügynökség – REA	8	70	70
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	15	47	41
Összesen		3 822	4 377

millió EUR
A bevétel típusa	Végleges elfogadott költségvetés	Befolyt összegek
Bizottság általi támogatás	1 424	1 425
Díjakból származó bevételek	746	726
Egyéb bevételek	1 652	2 226
Összesen	3 822	4 377

6.2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok		Kifizetési előirányzatok
Ügynökség	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége – ACER	14	13	17	14
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete – BEREC	4	4	5	4
Közösségi Növényfajta-hivatal – CPVO	19	17	18	16
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség – CHAFEA	11	10	13	10
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség – EACEA	50	49	56	48
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség – EU-OSHA	16	16	20	14
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség – eu-LISA	211	154	107	94
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal – EASO	103	94	106	86
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség – EASA	237	179	244	151
Európai Bankhatóság – EBH	44	44	47	41
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – Frontex	318	306	406	293
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ – ECDC	59	58	69	57
Európai Szakképzésfejlesztési Központ – Cedefop	18	18	19	18
Európai Vegyianyag-ügynökség – ECHA	121	117	133	114
Európai Környezetvédelmi Ügynökség – EEA	97	78	102	61
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal – EFCA	18	17	22	19
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – EFSA	80	80	87	80
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – EUROFOUND	21	21	25	21
Európai GNSS Ügynökség	3 522	2 428	1 270	828
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete – EIGE	8	8	9	8
Európai Innovációs és Technológiai Intézet – EIT	459	395	380	340
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság – EIOPA	25	25	28	24
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség – EMSA	126	114	122	91
Európai Gyógyszerügynökség – EMA	344	312	392	302
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja – EMCDDA	16	16	17	17
Európai Rendőrségi Hivatal	143	132	156	129
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége – ERCEA	49	49	51	48
Európai Értékpapírpiaci Hatóság – ESMA	46	46	51	44
Európai Képzési Alapítvány – ETF	20	20	21	20
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége – FRA	23	23	30	23
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége – CEPOL	14	13	15	11
Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség – ENISA	12	12	13	11
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	30	30	34	30
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala – EUIPO	422	245	445	235
Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége – Eurojust	40	40	47	41
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség – EASME	44	44	49	45
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás – F4E	1 019	1 008	847	814
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség – INEA	27	27	28	26
Kutatási Végrehajtó Ügynökség – REA	70	70	73	67
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	47	45	51	45
Összesen	7 946	6 376	5 625	4 342

millió EUR
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok		Kifizetési előirányzatok
Kiadás típusa	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kötelezettségvállalások	Összes rendelkezésre álló előirányzat	Megtett kifizetések
Igazgatási kiadások	368	352	445	334
Személyzet	1 220	1 188	1 236	1 181
Működési kiadások	6 358	4 836	3 944	2 826
Összesen	7 946	6 376	5 625	4 342

FOGALOMTÁR

Aktuáriusi feltételezések

Olyan jövőbeli események költségeinek kiszámítására alkalmazott feltételezések, amelyek hatással vannak a nyugdíj-kötelezettségre.

Aktuáriusi nyereségek és veszteségek

Járadékalapú nyugdíjrendszer esetében az aktuáriusi veszteségek vagy többletek változásai. A korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet eredményeképpen és az aktuáriusi feltételezések változásainak köszönhetően keletkeznek.

Igazgatási előirányzatok

Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).

Elfogadott költségvetés

A költségvetési tervezet a költségvetési hatóság általi elfogadását követően válik elfogadott költségvetéssé.

Költségvetés-módosítás

A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.

Tagállamoktól lehívandó összegek

Ezek olyan, a beszámolási időszak alatt felmerült kiadásokat jelentenek, amelyeket jövőbeli költségvetésekből, vagyis a tagállamok által kell majd finanszírozni. Ez az eredményszemléletű pénzügyi kimutatás és a pénzeszközalapú költségvetés egyidejű létezésének következménye.

Éves tevékenységi jelentés

Az éves tevékenységi jelentés a műveletek eredményeit jelzi többek között a kitűzött célokhoz, a kapcsolódó kockázatokhoz és a belsőkontroll-struktúrához viszonyítva. A Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének 2001 óta, a többi európai uniós intézményének pedig 2003 óta az adott évi költségvetés tekintetében éves tevékenységi jelentést kell benyújtania saját intézménye részére feladatainak ellátásáról, és ehhez pénzügyi és irányítási információkat kell mellékelnie.

Előirányzatok

Költségvetési finanszírozás. A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket (a kedvezményezettek részére teljesítendő pénzeszközöket vagy banki átutalásokat) is előirányoz. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. A nem differenciált előirányzatok az igazgatási kiadásokra, a mezőgazdasági piactámogatásokra és közvetlen kifizetésekre alkalmazandók, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatok összegével.

Címzett bevétel

Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel. A külső címzett bevételek fő forrása a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulás. A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől származó, árukért, szolgáltatásokért vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munkáért kapott bevételek; a tévesen kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek, valamint a kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Minden olyan pénzügyi eszköz (a származtatott pénzügyi eszközök kivételével), amelyeket a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amelyek vonatkozásában a valós érték változásait a kivezetésig (vagy értékvesztésig) a nettó eszközök tartalékában számolják el.

Költségvetési sor

A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.

Előirányzatok megszüntetése

Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.

Előirányzatok átvitele

Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.

Kötelezettségvállalás

Jogilag kötelező ígéret finanszírozás nyújtására bizonyos feltételek mellett. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy visszatéríti az uniós finanszírozású projektek költségeinek rá eső részét. A ma tett kötelezettségvállalásokból lesznek a holnap kifizetései. A ma teljesített kifizetések a tegnap kötelezettségvállalásai.

Kötelezettségvállalási előirányzat

A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.

Tárgyidőszaki szolgálat költsége

A rendszer kötelezettségeinek a szolgálatból származó emelkedése a folyó pénzügyi évben.

Kötelezettségvállalás visszavonása

Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.

Járadékalapú nyugdíjrendszer

Nyugdíj- vagy egyéb nyugellátási rendszer, amelyben a rendszer szabályai a fizetendő hozzájárulástól függetlenül határozzák meg a járadékokat, és a járadékok nem kapcsolódnak közvetlenül a rendszer befektetéseihez. A rendszer lehet finanszírozott vagy nem finanszírozott.

Származtatott pénzügyi eszköz

Olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értéke egy másik pénzügyi instrumentum, mutatószám vagy tőzsdei áru értékében bekövetkezett változáshoz kapcsolódik. Míg az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például állampapírok) birtokosának feltétel nélküli joga van arra, hogy a jövőben pénzeszközre (vagy egyéb gazdasági haszonra) tegyen szert, addig a származtatott pénzügyi eszköz birtokosa csupán feltételes joggal rendelkezik ilyen haszon megszerzésére. A származtatott pénzügyi eszközök egyik példája a tőzsdén kívüli határidős devizaügylet.

Közvetlen irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetlen irányítás keretében a költségvetést közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, végrehajtó ügynökségek vagy vagyonkezelői alapok hajtják végre.

Diszkontráta

A pénz időbeli értékének kiigazítására alkalmazott ráta. A diszkontálás a különböző időszakokban felmerülő költségek és hasznok összehasonlítására alkalmazott technika.

Effektív kamatláb

Az a kamatláb, amely a becsült jövőbeli pénzbevételeket vagy kifizetéseket a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatt az eszköz vagy kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek

Minden olyan pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amely vonatkozásában a valós érték változásait az időszak eredményével szemben számolják el (vagyis származtatott pénzügyi eszközök).

Pénzügyi korrekció

A pénzügyi korrekció célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a hibás vagy szabálytalan kiadások terhétől. Megosztott irányítású kiadások tekintetében a szabálytalan kifizetések visszafizettetése elsősorban a tagállam felelőssége.

A „visszaigazolt” pénzügyi korrekciót az érintett tagállam elfogadta. A „kiszabott” pénzügyi korrekciót bizottsági határozattal elfogadták, és mindig nettó korrekció, amelynél a tagállam köteles visszatéríteni a szabálytalan pénzeszközöket az uniós költségvetésbe, így véglegesen csökken az érintett tagállamnak allokált pénzügyi keretösszeg. A visszaigazolt és a kiszabott pénzügyi korrekciók ebben a beszámolóban egy kategóriaként szerepelnek.

A „végrehajtott” pénzügyi korrekció korrigálta a megfigyelt szabálytalanságot.

Közvetett irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetett irányítás keretében a Bizottság költségvetés-végrehajtási feladatokat ruház át az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó szervekre.

Megszakítások és felfüggesztések

Amennyiben a Bizottság a saját munkája vagy az ellenőrző hatóság által jelentett információk alapján úgy találja, hogy egy tagállam elmulasztotta orvosolni az irányítási és kontrollrendszerekben feltárt súlyos hiányosságokat és/vagy korrigálni a korábban bejelentett és igazolt szabálytalan kiadásokat, úgy megszakíthatja vagy felfüggesztheti a kifizetéseket.

Szabálytalanság

A szabálytalanság olyan cselekedet, amely nem felel meg az uniós szabályoknak, és amely negatív hatást gyakorolhat az Unió pénzügyi érdekeire, de amely vagy a pénzeszközöket visszaigénylő kedvezményezettek, vagy a kifizetések teljesítéséért felelős hatóságok által elkövetett véletlen hiba eredménye. Amennyiben a szabálytalanságot szándékosan követték el, úgy az csalásnak minősül.

Megszűnő előirányzatok

A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt. Kizárólag a közös vállalkozások esetében – a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint – a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.

Saját források

Az uniós intézmények és szervek fő finanszírozási formája, amelynek fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet határozza meg. A saját források a GNI-alapú forrásokból, a héaalapú forrásokból és a tradicionális saját forrásokból állnak.

Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.

Előfinanszírozás

Olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénztárkészletet biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az alapul szolgáló szerződés, határozat, megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseinek megfelelően több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni.

Megelőző intézkedések

A megelőző intézkedések akkor állnak a Bizottság rendelkezésére az uniós költségvetés védelmében, amikor a Bizottság potenciális hiányosságokról szerez tudomást. Ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós költségvetésből az operatív program részére teljesített kifizetések felfüggesztését és megszakítását.

Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à liquider” – RAL)

Azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.

Megosztott irányítás

A költségvetés végrehajtásának egy módja. Megosztott irányítás esetén a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. Az uniós kiadások hozzávetőleg 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik.

Tradicionális saját források

Bevételt jelentenek az EU számára, és az EU tevékenységeit finanszírozó saját források részét képezik. A tradicionális saját források fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet határozza meg, és a tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak.

Átcsoportosítások (költségvetési sorok között)

Az átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy jogcímek közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

AAR	Éves tevékenységi jelentés
ABB	Tevékenységalapú költségvetés-tervezés
ABM	Tevékenységalapú irányítás
ACER	Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége
AMIF	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
AOD	Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő
ARTEMIS	A beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító ARTEMIS közös vállalkozás
ATM	Légiforgalmi szolgáltatás
BBI	Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás
BEREC	Az Elektronikus Hírközlést Szabályozó Európai Hatóságok Testülete
BIC	Bioalapú Iparágak Konzorciuma
BIS	Nemzetközi Fizetések Bankja
BOP	Fizetési mérleg
BUFI -alap	Költségvetési pénzbírságok alapja
KAP	Közös agrárpolitika
CCS LGF	A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze
CEDEFOP	Európai Szakképzésfejlesztési Központ
CEF	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
CEF DI	Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze
CEPOL	Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége
KA	Kohéziós Alap
CHAFEA	Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség
CIP	Versenyképességi és innovációs keretprogram
COM	Bizottság
COSME	A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program
COSO	A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága
CPR	Közös rendelkezésekről szóló rendelet
CPVO	Közösségi Növényfajta-hivatal
D&WM	Leszerelés és hulladékkezelés
EACEA	Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség
EMVA	Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
EMGA	Európai Mezőgazdasági Garanciaalap
EMOGA	Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap
EASA	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség
EaSI	Foglalkoztatás és szociális innováció
EASME	Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség
EASO	Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal
EBH	Európai Bankhatóság
EBRD	Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
ECA	Európai Számvevőszék
EKB	Európai Központi Bank
ECDC	Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ
ECHA	Európai Vegyianyag-ügynökség
ECOFIN	Gazdasági és Pénzügyi Tanács
ESZAK	Az Európai Szén- és Acélközösség
ECSEL	Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös vállalkozás
EFA	Európai Fejlesztési Alap
EDIF	Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz
EGT	Európai Gazdasági Térség
EEA	Európai Környezetvédelmi Ügynökség
EKSZ	Európai Külügyi Szolgálat
EFCA	Európai Halászati Ellenőrző Hivatal
EHA	Európai Halászati Alap
EFSA	Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
EFFA	Európai Fenntartható Fejlődési Alap
EFSE	Délkelet-Európáért Európai Alap
EFSF	Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz
ESBA	Európai Stratégiai Beruházási Alap
EFSM	Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus
EFTA	Európai Szabadkereskedelmi Társulás
EGNOS	Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás
EBB	Európai Beruházási Bank
EBA	Európai Beruházási Alap
EIGE	A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete
EIOPA	Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság
EIT	Európai Innovációs és Technológiai Intézet
ElectriFI	Villamosításfinanszírozási kezdeményezés
EMA	Európai Gyógyszerügynökség
EMCDDA	A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja
ETHA	Európai Tengerügyi és Halászati Alap
EMSA	Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség
GMU	Gazdasági és monetáris unió
ENEF	Vállalkozásbővítési alap
ENIAC	Az Európai Nanoelektronikai Kezdeményezés Tanácsadó Testülete
ENIF	Vállalkozásinnovációs alap
ENISA	Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség
ENPI	Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz
EP	Európai Parlament
ERCEA	Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége
ERFA	Európai Regionális Fejlesztési Alap
ESA	Európai Űrügynökség
ESZA	Európai Szociális Alap
ESIF	Európai strukturális és beruházási alapok
ESM	Európai Stabilitási Mechanizmus
ESMA	Európai Értékpapírpiaci Hatóság
ETF	Európai Technológiai Hitelkeret Startup eszköz 1998
ETF	Európai Képzési Alapítvány
EU	Európai Unió
EUIPO	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
EU-LISA	A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség
EUMETSAT	Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete
EU-OSHA	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
Euratom	Európai Atomenergia-közösség
Eurofound	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért
EUROJUST	Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége
EUROPOL	Európai Rendőrségi Hivatal
F4E	Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás
FCH	Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás
HOPE	Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz
FIFO	Először bevételezve, először kiadva
FP7	Hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram
FR	Költségvetési rendelet
FRA	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége
Frontex	Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
FSDA	A pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése
GDP	Bruttó hazai termék
GMES	Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés
GNI	Bruttó nemzeti jövedelem
GNSS	Globális navigációs műholdrendszerek
H2020	Horizont 2020
ICSLT	A nemzetközi köztisztviselők élettartamtáblája
IFRP	Integrált pénzügyi jelentéstételi csomag
IIW	Infrastrukturális és innovációs keret
IMF	Nemzetközi Valutaalap
IMI	Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás
INEA	Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség
IPA II	Előcsatlakozási Támogatási Eszköz
IPSAS	Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok
ISF	Belső Biztonsági Alap
IT	Információtechnológia
ITER	Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
JAP	Közös cselekvési terv
JRC	Közös Kutatóközpont
KV	Közös vállalkozás
LGTT	A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz
MAP	Többéves program — Középvállalkozások Inkluzív Finanszírozási Programja
MEP	Európai parlamenti képviselő
MFA	Makroszintű pénzügyi támogatás
TPK	Többéves pénzügyi keret
MKKV-K	Mikro-, kis- és középvállalkozások
NEET-fiatalok	Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő
ORD	Sajátforrás-határozat
PBI	Projektkötvény-kezdeményezés
PF4EE	Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze
PGF	Résztvevői garanciaalap
PMF	Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz
PPP	Köz-magán társulás
PSEO	Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
K&I	Kutatás és innováció
RAL	Fennálló kötelezettségvállalások
REA	Kutatási Végrehajtó Ügynökség
RSFF	Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus
RTD	Kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció
S&P	Standard & Poor’s Financial Services LLC
SANAD	MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára
SAPARD	Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program
SEMED	SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program
SESAR	Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer megvalósítását célzó közös vállalkozás
SIUGI	A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze
KKV	Kis- és középvállalkozások
SMEW	Kkv-keret (Kis- és középvállalkozások keret)
EUMSZ	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
TOR	Tradicionális saját források
TRDI	Átmeneti vidékfejlesztési eszköz
HÉA	Hozzáadottérték-adó
IFK	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

(1) A szubszidiaritás elvének megfelelően az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Lásd az EUMSZ 5. cikkét.

(2) Lásd az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményt, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

(3) A Bizottság közleménye „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért: Európai fellépés a fenntarthatóságért”, SWD (2016) 390 final, 2016. november 22.

(4) Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke.

(7) További részletekért lásd Juncker elnök és Timmermans első alelnök Bizottságnak címzett közleményét: Irányítás az Európai Bizottságban, C(2017) 6915 final, 2017. október 11., URL: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/c_2017_6915_final_en.pdf.

(8) Például a belsőkontroll-normák a COSO 2013 belsőkontroll-elveken alapulnak.

(9) https://ec.europa.eu/info/publications/governance-in-the-commission_en További részletekért lásd „A szervezetirányítási rendszer észszerűsítése és megerősítése az Európai Bizottságon belül” című, a Bizottságnak szóló közleményt, C(2018)7704, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/file_import/streamlining-strengthening-corporate-governa-nce-european-commission_en.pdf.

(10) 27/2016. sz. különjelentés: „Az Európai Bizottság szervezetirányítási rendszere: helyes gyakorlatok?”

(11) Ennek eredményeképpen az „Európai Bizottság” fogalom egyrészt az intézményt – a biztosi testületet – jelenti, amely a Bizottság tagjaiból áll, másrészt a Bizottság szervezeti egységeinek főigazgatói (és egyéb igazgatási struktúrák, például a szolgálatok, a hivatalok és a végrehajtó ügynökségek vezetői) által irányított igazgatást.

(12) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/476 határozata (2019. március 22.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 80I, 2019.3.22., 1. o.).

(13) Az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben hozott (EU) 2019/584 határozata (2019. április 11.) az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti határidő meghosszabbításáról (HL L 101., 2019.4.11., 1. o.).

(14) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(*1) Az Európai Parlament által 2018. december 12-én elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2019-ben beszedendő vagy azoktól 2019-ben lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(15) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(16) Az európai tisztviselők nyugdíjrendszere olyan, meghatározott ellátásokat tartalmazó fiktív (virtuális) alap, amelyben az alkalmazottak járulékai a jövőbeni nyugdíjuk finanszírozását szolgálják. Noha tényleges befektetési alap nem létezik, az az összeg, amelyet egy ilyen alap beszedett volna, a tagállamok hosszú lejáratú kötvényeibe befektetett összegnek minősül, és ez tükröződik az Európai Unió éves beszámolójában rögzített nyugdíjkötelezettségben. A személyzeti szabályzat 83. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok együttesen garantálják az ellátások kifizetését (a rendszer részletes bemutatását lásd a COM(2018) 829 dokumentumban).

(17) HL L 345., 2017.12.27., 34. o.

(18) HL L 249., 2017.9.27., 1. o.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.)

(20) HL L 168., 2014.6.7., 39. o.

(21) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.

(*2) „A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt” oszlop a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek költségvetés-végrehajtását és konszolidációs kiszűrését, a költségvetésen kívüli műveleteket és a nem allokált programok egyedileg csekély jelentőségű összegeit foglalja magában.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/412 határozata (2018. március 14.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról szóló 466/2014/EU határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 30. o.)

(23) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(24) HL L 122., 2014.4.24., 44. o.

(25) HL L 349., 2013.12.21., 100. o.

(26) HL L 347., 2013.12.20., 1. o.

(27) HL L 70., 2019.3.12., 1. o.

(28) HL L 291., 2018.11.16., 3. o.

(29) HL L 132., 2016.5.21., 85. o.

(*3) A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back hitelek kivételével.

(*4) Értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a tőkeinstrumentumokat és az egységesített alapot).

(*5) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök.

(30) A Tanács 431/2009/EK rendelete (2009. május 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 128., 2009.5.27., 1. o.).

(31) A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).

(*6) Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával.

(*7) A távozást követő első három évre fizetik.

(32) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(*8) Az ebben a táblázatban szereplő eszközök a pénzügyi kimutatások több tételét magukban foglalják („Értékesíthető pénzügyi eszközök”4 387 millió EUR összegben [ebből 1 294 millió EUR tőkeinstrumentum]; „Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek”1 615 millió EUR összegben; „Hitelek” 64 millió EUR összegben és egyéb tételek 49 millió EUR összegben).

(*9) Az ebben a táblázatban szereplő kötelezettségek a pénzügyi kimutatások több tételét magukban foglalják („Céltartalékok”1 337 millió EUR összegben; „Szállítói kötelezettségek” 69 millió EUR összegben és egyéb tételek 22 millió EUR összegben).

(*10) Egyes garanciák esetében az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek.

(*11) Refinanszírozási ügyletek nélkül.

(*12) Elővigyázatossági pénzügyi támogatás nélkül.

(33) További információk: az Európai Bizottság 2019. téli európai gazdasági előrejelzése, https://ec.europa.eu/info/publications/european-economic-forecast-winter-2019_en.

(34) Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet.

(35) HL L 168., 2014.6.7., 29. o.