30.9.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 326/149


A SZÁMVEVŐSZÉK MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATA AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RÉSZÉRE A NYOLCADIK, KILENCEDIK, TIZEDIK ÉS TIZENEGYEDIK EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPRÓL (EFA) – FÜGGETLEN ELLENŐRI JELENTÉS

(2019/C 901/02)

Vélemény

I.

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA-nak a Bizottság által 2019. június 26-án elfogadott éves beszámolója, amely a mérlegből, az eredménykimutatásból, a készpénzforgalmi kimutatásból, a nettó eszközállomány változásainak kimutatásából és a 2018. december 31-én véget ért pénzügyi év pénzügyi műveleteinek végrehajtásáról szóló jelentésből áll;

b)

azon mögöttes tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége, amelyek pénzügyi kezeléséért a Bizottság felelős (1)

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

II.

Véleményünk szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2018. december 31 -ével záruló évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és az EFA-k pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek, valamint a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapuló számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az EFA-k 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

III.

Véleményünk szerint a 2018. december 31 -ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek

Kiadások

Elutasító vélemény a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről

IV.

Véleményünk szerint – „A kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott elutasító vélemény alapja” című bekezdésben tárgyaltak hatásai miatt – a 2018. december 31- ével záruló évre vonatkozó beszámolóban elfogadott kifizetéseket lényeges hiba jellemzi

A vélemény alapja

V.

Ellenőrzésünket az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai (ISA-k) és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrző intézményeknek az INTOSAI által elfogadott nemzetközi standardjai (ISSAI-k) szerint végeztük. A standardok és a kódex alkalmazásában a Számvevőszék felelősségét a jelentésünknek az ellenőr felelősségével foglalkozó része fejti ki részletesebben. A hivatalos könyvvizsgálók – a Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület által kiadott – etikai kódexével összefüggő függetlenségi követelményeket betartottuk, és az ezzel kapcsolatos etikai kötelezettségeinknek is eleget tettünk. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elégséges és megfelelő alapot nyújt véleményünk megadásához

A kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott elutasító vélemény alapja

VI.

A nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA keretében 2018-ban rögzített kiadásokat lényeges hiba jellemzi. A beszámolóban elfogadott kiadások becsült hibaszintje 5,2 %

Fontosabb ellenőrzési témák

VII.

A fontosabb ellenőrzési témák azok, amelyek szakmai megítélésünk szerint a tárgyidőszak pénzügyi kimutatásának ellenőrzésében a legjelentősebbek voltak. Ezekkel a témákkal a pénzügyi kimutatások egésze ellenőrzésének összefüggésében és az azokról szóló vélemény kialakításakor foglalkoztunk ugyan, azonban külön nem adunk róluk véleményt

Elhatárolt kiadások

VIII.

Értékeltük a beszámolóban bemutatott elhatárolt, nagyrészt becsléseken alapuló kiadásokat (lásd 2.8. jegyzet). 2018 végén a Bizottság becslése szerint a felmerült, de a kedvezményezettek által még be nem jelentett támogatható kiadások összege 5 133 millió euro volt (2017 végén: 4 653 millió euro)

IX.

Megvizsgáltuk ezeknek az elhatárolt becsléseknek a kiszámítását és áttekintettünk egy 30 egyedi szerződésből álló mintát, hogy értékeljük az elhatárolt kiadások hibás megállapításának kockázatát. Az elvégzett munkánk alapján megállapítottuk, hogy a végleges beszámolóban szereplő elhatárolt kiadások megfelelőek voltak

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének lehetséges hatásai az Európai Fejlesztési Alapok 2018. évi beszámolójára

X.

Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én hivatalosan értesítette az Európai Tanácsot azon szándékáról, hogy kilép az Európai Unióból. Az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások során elért eddigi eredményeket tartalmazó kilépésimegállapodás-tervezetet a Bizottság 2018. március 19-én tette közzé. A kilépésimegállapodás-tervezet értelmében az Egyesült Királyság a tizenegyedik és valamennyi korábbi, még lezáratlan EFA lezárásáig továbbra is az EFA aláíró fele marad, és ugyanazon kötelezettségek illetik meg, mint a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapot létrehozó belső megállapodás értelmében a tagállamokat, továbbá lezárásukig azon kötelezettségek is, amelyek a korábbi EFA-kból eredően megillették

XI.

A kilépésimegállapodás-tervezet kimondja azt is, hogy a tizedik EFA-hoz vagy az azt megelőző EFA-khoz tartozó projektek azon összegei esetében, amelyeket e megállapodás hatálybalépéséig nem vettek kötelezettségvállalásba vagy amelyeket visszavontak, az Egyesült Királyságra eső részt nem használják fel újra. Ugyanez a szabály alkalmazandó azon források Egyesült Királyságra eső részére vonatkozóan is, amelyeket a tizenegyedik EFA keretében 2020. december 31-ig nem vettek kötelezettségvállalásba vagy visszavontak. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről még jelenleg is folynak a tárgyalások, ezért a megállapodás szövege még nem tekinthető véglegesnek

XII.

Ennek alapján nem lehet az EFA 2018. évi beszámolójára gyakorolt pénzügyi hatásról beszélni. Megállapításunk szerint az EFA beszámolója a 2018. december 31-i helyzet szerint helyesen tükrözi a kilépési folyamat azon időpontbeli állapotát

A vezetőség felelőssége

XIII.

Az EUMSZ 310–325. cikke és a tizenegyedik EFA pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel az EFA éves beszámolójának a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelő elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. Az EFA beszámolójának alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget a Bizottság viseli

XIV.

Az EFA beszámolójának elkészítésekor a Bizottság felelőssége annak felmérése, hogy az EFA-k képesek-e tevékenységük folytatására, adott esetben az ezt érintő ügyek közzététele, valamint az, hogy a beszámolót a tevékenység folytatásának feltételezésével készítse el, kivéve, ha a vezetőségnek szándékában áll megszüntetni a jogalanyt vagy beszüntetni a működését, vagy amikor nem áll rendelkezésére ezen kívül más reális lehetőség

XV.

A Bizottság felelős az EFA-k pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért

Az ellenőrnek az EFA-beszámoló és az alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

XVI.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az EFA beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat, és hogy az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a beszámoló megbízhatóságára, valamint a mögöttes tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés feltétlenül kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibákat vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják az EFA e beszámolója alapján hozott gazdasági döntéseket

XVII.

Az ISA és ISSAI szabványoknak megfelelő ellenőrzés keretében szakmai megítélésünk szerint és szakmai szkepticizmussal járunk el az ellenőrzés egésze során. Továbbá:

Azonosítjuk és elemezzük annak kockázatát, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba az EFA-beszámolóban, illetve az EFA jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a mögöttes tranzakciókban, továbbá az említett kockázatokra reagáló ellenőrzési eljárásokat tervezünk és végzünk el, és a véleményünk megadásához elégséges és megfelelő alapot nyújtó ellenőrzési bizonyítékot szerzünk. Egy csalásból eredő lényeges hiba vagy lényeges meg nem felelés kiszűrése nehezebb, mint a hibából eredő lényeges hiba vagy lényeges meg nem felelés feltárása, mivel a csalás magában foglalhatja az összejátszást, a hamisítást, a szándékos mulasztást, a hamis nyilatkozattételt, illetve a belső kontroll felülbírálását, emiatt az ilyen esetek fel nem tárásának a kockázata is nagyobb

Megismerjük az ellenőrzés szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából tesszük

Felmérjük, hogy a vezetőség által alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e és a vezetőség számviteli becslései, illetve az általa közölt adatok észszerűek-e

Megállapítjuk, hogy helytálló-e a vezetőség részéről a tevékenység folytatásának feltételezése, valamint hogy a kapott bizonyítékok alapján egyes eseményekből vagy körülményekből adódóan olyan lényeges bizonytalanság áll-e fenn, amely súlyos kétségeket ébreszt azt illetően, hogy az EFA képes-e tevékenységének folytatására. Ha lényeges bizonytalanság fennállását állapítjuk meg, akkor ellenőri jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet az EFA beszámolójában szereplő, ezzel kapcsolatosan közölt adatokra, vagy amennyiben a közölt adatok nem megfelelőek, módosítanunk kell véleményünket. Következtetéseink a jelentésünk elkészültének napjáig kapott ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak. A jövőben bekövetkező események, illetve körülmények következtében azonban az intézmény felhagyhat tevékenysége folytatásával

Értékeljük az éves beszámoló általános bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve valamennyi közölt adatot is, valamint azt, hogy az éves beszámoló híven mutatja-e be az alapjául szolgáló tranzakciókat és eseményeket

XVIII.

A vezetőséggel közöljük többek között az ellenőrzés tervezett hatókörét, ütemezését és a jelentősebb ellenőrzési megállapításokat, beleértve a belső kontrollrendszerben megállapított jelentős hiányosságokat is

XIX.

A bevételeket illetően megvizsgáljuk az összes tagállami hozzájárulást, valamint egy más típusú bevételi tranzakciókból vett mintát

XX.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek kifizetésének megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az intézmény vagy szerv az előlegfizetés elszámolásával elfogadja az igazolást; előfordulhat, hogy erre csak egy későbbi évben kerül sor

XXI.

A Bizottsággal megvitatott témák közül meghatározzuk azokat, amelyek a tárgyidőszak EFA-beszámolójának ellenőrzése során a legjelentősebbek voltak, és ezáltal fontosabb ellenőrzési témáknak minősülnek. Ezek a témák jelentésünkben bemutatásra kerülnek, kivéve, ha törvény vagy rendelet kizárja azok nyilvános közzétételét, vagy abban a rendkívül ritka esetben, ha mi határozunk úgy, hogy eltekintünk egy adott téma jelentésünkben való közzétételétől, mert észszerűen feltételezhető, hogy ennek kedvezőtlen következményei meghaladják a közlésből származó közérdekű hasznot

2019. július 11.

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

Európai Számvevőszék

12, rue Alcide De Gasperi, Luxembourg, LUXEMBOURG


(1)  A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 43., 48–50. és 58. cikke értelmében ez a megbízhatósági nyilatkozat nem vonatkozik az EBB kezelésében lévő EFA-forrásokra