Vezetői összefoglaló

Az elektronikus kijelzőkre vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési követelmények megállapításáról, valamint a 642/2009/EK és az 1062/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletek hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A háztartásokban az elektronikus kijelzők (a hűtőberendezések után) a legnagyobb áramfogyasztók közé tartoznak, és a világ nagy részén minimális energiahatékonysági követelmények és címkézési előírások vonatkoznak rájuk.

A televíziók és televíziómonitorok környezettudatos tervezésére vonatkozó jelenlegi uniós követelmények már nem biztosítanak költséghatékony energiamegtakarítást. A jelenlegi energiacímke már nem teszi lehetővé a fogyasztók számára, hogy hatékonyan megkülönböztessék a piacon elérhető berendezéseket, és a címke által biztosított információk már nem tükrözik a valós használati sémákat.

Ezenfelül a jelenlegi környezettudatos tervezési és energiacímkézési rendeletek nem egyértelműek, és számos bizonytalanság tapasztalható arra vonatkozóan, hogy egyes termékek a hatályuk alá tartoznak-e vagy sem. A piaci forgalomban lévő termékek egyre nagyobb hányada nem tartozik a hatályuk alá. Egyenlő versenyfeltételeket kell megteremteni az iparág számára, a piacfelügyeleti hatóságok pedig néha nehézségbe ütköznek a rendeletek hatályának a megfelelő piacfelügyelet szempontjából történő értékelése során.

Végezetül, az elektronikus kijelzők környezeti hatása az energiafogyasztáson túl is jelentős, valamint a gyártásuk olyan anyagok felhasználásával történik, amelyek különös figyelmet igényelnek a termékek életciklusa végén: a fogyasztói elektronikai eszközök kategóriájában a kijelzők teszik ki az elektromos és elektronikus hulladék súlyának 75%-át.

Az átdolgozás nyomán az EU képes lesz:

·további költséghatékony energiamegtakarítást elérni

·folytatni a hatékony környezettudatos tervezési és energiacímkézési intézkedéseket

·tovább dolgozni a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzések elérésén.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

2030-ra a változatlan szabályozást feltételező forgatókönyvhöz képes az átdolgozott rendeletek révén elérhető:

i. éves szinten 39 TWh villamosenergia-megtakarítás

ii. az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése évente 13 millió tonna CO2 egyenértékkel

iii. az éves fogyasztói kiadások csökkentése 15 milliárd euróval, a közigazgatási és szolgáltatási/üzleti ágazat kiadásai pedig tovább 2 milliárd euróval. Ezek a megtakarítások kiegészítenék a piaci erők és a jelenlegi jogszabályok révén elért megtakarításokat.

Továbbá, a rendeletek megőriznék a változatlan szabályozást feltételező forgatókönyv mellett 2030-ban meglévő üzleti forgalmat és munkahelyeket a kereskedelem, az ipar és a telepítés területén.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés?

Egyértelmű többletérték tapasztalható a minimális energiahatékonysági szintek megállapítása és az uniós szintű energiacímke bevezetése révén. Uniós szinten harmonizált követelmények nélkül az uniós országoknak nemzeti szinten, a saját környezetvédelmi és energiapolitikájuk részeként kellene termékspecifikus minimális energiahatékonysági követelményeket megállapítaniuk. Ez aláásná a termékek szabad mozgását és növelné a vételárat a fogyasztók számára. A környezettudatos tervezéssel és energiacímkékkel kapcsolatos intézkedések uniós szintű bevezetése előtt számos termék esetében ez történt.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért?

Négy szakpolitikai lehetőséget mérlegeltek:

1.1. szakpolitikai alternatíva – Kiindulási helyzet/változatlan szabályozás: Kiindulási forgatókönyv, a jelenlegi rendeletek változása nélkül;

2.2. szakpolitikai alternatíva – Gazdaságos: A környezettudatos tervezés energiahatékonysági határértékeinek frissítése, az energiacímke átméretezése, a vizsgálati szabvány és a számítási módszer frissítése, a jogszabály hatályának kiterjesztése és a fogalommeghatározások továbbfejlesztése, körforgásos gazdaságra vonatkozó követelmények meghatározása;

3.3. szakpolitikai alternatíva – Ambiciózus: Mint a Gazdaságos alternatíva esetében, de a címkézési szabályok hatályának kiterjesztése a digitális reklámkijelzőkre is, valamint a halogénezett lángkésleltetők használatának korlátozása bizonyos alkatrészek esetében;

4.4. szakpolitikai alternatíva – Engedékeny: Mint a Gazdaságos alternatíva esetében, de környezettudatos tervezési határértékek megállapításával az ultranagy felbontású/magas dinamikatartományú kijelzők esetében a nagy felbontású/szabványos dinamikatartományú kijelzőknél 1,5-szer magasabb faktorral (a Gazdaságos alternatíva 1,2-es faktort használ).

A 3. szakpolitikai alternatíva biztosítja a legnagyobb megtakarítást (31 TWH/év 2030-ra a változatlan szabályozást feltételező forgatókönyvhöz képest), miközben minden célkitűzést megvalósít.

Ki melyik alternatívát támogatja?

Az érintettek nem fejtették ki közvetlenül a véleményüket az alternatívákról, annak ellenére, hogy azokat az érintettekkel folytatott kiterjedt konzultáció eredményeként állították össze.

A tagállamok és a nem kormányzati szervek széles körben támogatják a 3. szakpolitikai alternatívát, bár a nem kormányzati szervek szerettek volna még ambiciózusabb követelményeket a minimális energiahatékonyságra vonatkozóan.

Az iparág az engedékenyebb követelményeket támogatta a piacra bevezetni kívánt újabb technológiákra vonatkozó követelmények terén, a 4. szakpolitikai alternatívában megfogalmazottak szerint.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei?

A 3. szakpolitikai alternatíva nettó előnyei 2030-ban a változatlan szabályozáshoz képest várhatóan az alábbiak lesznek:

-39 TWh/év plusz villamosenergia-megtakarítás

-a CO2-egyenérték 13 millió tonnányi további csökkenése az üvegházhatású gázok kibocsátásában

-a végfelhasználók számára 15 milliárd euró többletmegtakarítás a villamosenergia-költségekben.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? 

A változatlan szabályozáshoz képest az új energiacímkézési keretrendelet alkalmazása következményeként a teljes közigazgatási többletteher a becslések szerint 4 millió EUR (egyszeri összeg), valamint 100 000 EUR (éves érték), az alábbiak szerinti eloszlásban:

-Beszállítók: egyszeri 3 900 000 EUR; éves 90 000 EUR

-Forgalmazók: egyszeri 600 000 EUR

-EU-költségvetés: egyszeri 90 000 EUR; éves 9 000 EUR.

A környezettudatos tervezésből fakadó további költségek nem várhatók.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Az elektronikus kijelzőket gyártó vállalatok ázsiai multinacionális nagyvállalatok. A javasolt intézkedések várhatóan nem lesznek hatással a prémium kijelzőket integráló néhány európai vállalatra.

Lesz-e jelentős hatása az intézkedésnek a tagállamok költségvetésére és közigazgatására?

A becslések szerint a nemzeti költségvetéseket/közigazgatásokat nem ér további hatás. A tagállamok számára a költséghatékonyabb piacfelügyelet terén jelentkezhetnek előnyök, különösen az alacsonyabb vizsgálati költségek és a termékregisztrációs adatbázisból származó dokumentáció révén.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (WEEE) szóló irányelv értelmében 2018 augusztusától az elektronikus kijelzők hulladékának 85%-át visszanyerik és 80%-át újrahasznosítják. A javasolt intézkedések segítenek ezen WEEE-célok elérésében, és segítenek elérni a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás részeként meghatározott célkitűzéseket a megfelelőbb bontás, újrahasznosítás, újrafelhasználás és javítás révén.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára?

A rendeletben szerepel egy olyan rendelkezés, amelynek értelmében a szakpolitikát az elfogadása után öt évvel felülvizsgálják.