EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.10.31.
COM(2019) 564 final
2019/0246(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárai, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A Balti-tenger ökoszisztémájának állapota évtizedek óta instabil. A tudósok azonban csak 2019-ben figyelmeztettek arra, hogy a környezeti feltételek sokkal jelentősebb hatást gyakorolnak a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra, mint azt korábban becsülték. Ez a helyzet mára a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány rohamos csökkenését okozza. A jelenség példa nélküli, mivel a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal az európai vizek egyetlen olyan állománya, amely esetében a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) becslése szerint a környezeti terhelésből adódó természetes mortalitás a halászati mortalitásnál háromszor nagyobb jelentőséggel bír. Az európai vizek egyetlen halállománya sincs ilyen helyzetben. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány várhatóan még teljes halászati tilalom mellett sem fog 2024 előtt helyreállni.
A fenti helyzetre tekintettel ebben az évben – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján, valamint a közös halászati politika és a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv szabályainak megfelelően – a Bizottság 2019 júliusában első alkalommal sürgősségi intézkedéseket fogadott el, amelyek az év végéig megtiltják a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatát; a Tanács pedig 2019 októberében határozott a 2020-ra vonatkozó szükséges és példa nélküli halászati korlátozásokról. Mindezek ellenére az állomány helyreállása több éven belül sem várható. E rendkívüli intézkedések ezért az érintett part menti közösségek és halászati vállalkozások számára felesleges flottakapacitásokkal és igen hátrányos társadalmi-gazdasági következményekkel fognak járni. A halászati ágazat a Balti-tenger számos part menti régiójában a gazdasági élet kulcsfontosságú alkotóeleme. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal kvótafelhasználása ugyanakkor évek óta viszonylag alacsony (nem éri el a 60 %-ot); 2018-ban mindössze 40 % volt, 2019-ben pedig a július közepéig tartó időszakban – amikor a Bizottság szükséghelyzeti intézkedései életbe léptek – még alacsonyabb arányt mutatott (19 %). Meglehet, hogy a már 2018-ban is megfigyelt viszonylag alacsony kvótafelhasználás a kedvezőtlen környezeti helyzetet és annak a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra gyakorolt jelentős hatását jelezte.
A bizottsági elemzés rámutatott, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehaltól leginkább függő flottaszegmensek több mint 300 hajót foglalnak magukban, elsősorban vonóhálós és hálós halászhajókat Litvániában, Lettországban és Lengyelországban, és kisebb mértékben Dániában. Ezeknek mindössze csekély része tűnik kellően reziliensnek ahhoz, hogy megbirkózzon egy rövid távú – de nem közép- vagy hosszú távú – halászati tilalommal. A hajók többségét vagy már jelenleg is érzékenyen érinti a kedvezőtlen – a tilalom révén tovább súlyosbodó – helyzet, vagy teljes mértékben alá fogja ásni nyereségességüket. A szóban forgó flottaszegmensek komoly társadalmi-gazdasági jelentőséggel bírnak; Litvániában, Lettországban és Lengyelországban a nemzeti flotta teljes munkaidős egyenértékben kifejezett mintegy 20–50 %-át képviselik. Tekintetbe véve a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal célzott halászatának teljes tilalmát, valamint a Tanács által 2019. október 14–15-én a többi balti-tengeri állományból kifogható mennyiségekre vonatkozóan jóváhagyott jelentős csökkentéseket, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal célzott halászatának tilalma által leginkább érintett hajók és flottaszegmensek nem lesznek képesek arra, hogy halászati tevékenységüket más fajok kifogásával folytassák. A tilalom jelentős hatással lesz a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatával foglalkozó flottákra, és igen kedvezőtlenül fog érinteni egyes régiókat és part menti közösségeket. Ennek alapján, továbbá figyelembe véve a helyzet halászati ágazatra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatása okán a tagállamokkal fennálló folyamatos párbeszédet, csakúgy mint azt a tényt, hogy az érdekelt felek képtelenek maguk enyhíteni a hátrányos következményeket, a Bizottság megállapította, hogy a halászati ágazatban rendkívüli intézkedésekre van szükség. A rendkívüli intézkedések egyrészt megszabják azon tagállamok halászati kapacitásának felső értékhatárát, amelyek balti-tengeri flottáira hatással van a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal körül kialakult kedvezőtlen helyzet, másrészt kilépési rendszert határoznak meg a korábban a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra halászó flották kapacitására.
Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) az EU 2014–2020 közötti időszakra szóló tengerügyi és halászati politikájának végrehajtása céljára szolgáló alap. Az ETHA az öt egymást kiegészítő, a növekedésen és munkahelyeken alapuló európai fellendülés előmozdítására irányuló európai strukturális és beruházási alap (esb-alapok) egyike. Az alap segít a halászoknak átállni a fenntartható halászatra, támogatja a part menti közösségek gazdasági diverzifikációját és finanszírozza olyan projektek végrehajtását, amelyek új munkahelyeket teremtenek, és javítják az európai partok mentén élő közösségek életminőségét.
Az ETHA révén meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal körül kialakult kivételes helyzetben érintett tagállamok pénzügyi támogatásban részesüljenek annak érdekében, hogy megteremtsék és fenntartsák a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt. Ehhez az ETHA 2014–2020-as időszakra szóló forrásaiból jogosultságot kell biztosítani a halászati tevékenységeknek a hajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott pénzügyi támogatásra. Ezt a fajta támogatást korábban 2017 végéig nyújtották (és a közelmúltban a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatra vonatkozó többéves tervben ismét bevezették). A leselejtezéssel történő hajóleszerelések ismételt bevezetése egy előre nem látott intézkedés, amely a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal körül kialakult kivételes helyzetre reagál. Ebből adódóan e rendkívüli helyzetben az alapnak további rugalmasságot kell biztosítania azáltal, hogy az érintett tagállamok átcsoportosíthassák a tagállami pénzügyi keret tárolási támogatási és integrált tengerpolitikai célokra rendelkezésre álló előirányzatait a halászati tevékenységeknek a hajók leselejtezése jelentette fokozott igény melletti végleges beszüntetése céljából való felhasználásra oly módon, hogy ez ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a közös halászati politika más céljainak már elért eredményeire és az ETHA végrehajtására. E javaslat célja ezért a balti-tengeri halállományokkal való fenntartható gazdálkodás a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatában feleslegessé vált flottakapacitások csökkentése révén.
A tagállamok és a Bizottság egyetértenek abban, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a kritikus környezeti és társadalmi helyzetet kiváltó okok kezelésére. Mindez magában foglalja a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány helyreállítását megakadályozó, a Balti-tenger területén fennálló legfontosabb környezeti terhelésekkel szembeni határozottabb szemléletet, és a korábban a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra halászó flották flottakapacitásában mutatkozó strukturális egyensúlyhiány csökkentését. E javaslat ezért bevezeti a halászati tevékenységek leselejtezéssel történő végleges beszüntetéséhez nyújtott állami támogatás lehetőségét azon halászok és gazdasági szereplők esetében, akik jelentős mértékben függnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától és akiket érint a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatának tilalma.
A balti-tengeri flottaszerkezet kiigazítása és a többéves állománygazdálkodási tervben rögzített állományvédelmi célkitűzések közötti összhang érdekében a halászati tevékenységeknek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatást szigorú feltételekhez kell kötni, és össze kell kapcsolni a kiegyensúlyozatlan szegmensekre vonatkozó cselekvési tervekben meghatározott kiigazítási célokkal és eszközökkel.
Végezetül további ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni, és a vonatkozó adatok gyűjtését is javítani kell.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat összhangban van a Bizottság következő ETHA-javaslatával, valamint a legutóbbi többéves tervvel.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A balti-tengeri hajók leselejtezésének támogatása az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló hatályos rendelet értelmében nem jogosult társfinanszírozásra, mindazonáltal szükséges a legutóbbi többéves terv hatékony végrehajtásához.
Az ETHA forrásai 2017 végéig támogatást nyújtottak a halászati tevékenységek halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez. Ezt a támogatást a Földközi-tenger nyugati térségében a közelmúltban (az (EU) 2019/1022 rendelettel) ismét bevezették. Ezenfelül a következő ETHA-ról szóló, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó bizottsági javaslat ismét magában foglalja a tevékenységek leselejtezéssel történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatást.
Végezetül, a balti-tengeri halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez már a jelenlegi szabályozás keretén belül is nyújtottak támogatást, az ETHA operatív programjai révén (C(2019) 6496).
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdése.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:
a közös halászati politika közös politika. Ennek egyik célja biztosítani, hogy a halászati tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, másrészt gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére is irányul. A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az Unió úgy határozott, hogy szükséges, de példa nélkül álló halászati korlátozásokat kell bevezetni. Ezek az érintett part menti közösségek és halászati vállalkozások számára felesleges flottakapacitásokkal és igen hátrányos társadalmi-gazdasági következményekkel fognak járni. A halászati tevékenységek leselejtezéssel történő végleges beszüntetéséhez nyújtott pénzügyi támogatás lehetőségének megteremtése hozzá fog járulni ezen hátrányos társadalmi-gazdasági következmények enyhítéséhez, csakúgy mint a flottakapacitás és ehhez kapcsolódóan a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány halászati terhelésének csökkenéséhez.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: rendeletmódosítás.
Ez a javaslat a halászati gazdálkodásra vonatkozik az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése alapján.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Az e javaslat kidolgozását szükségessé tevő esemény kivételes jellege miatt tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az érintett rendelet előkészítése és az azzal kapcsolatos tárgyalások összefüggésében a 2020-ra rendelkezésre álló balti-tengeri halászati lehetőségekről konzultációk zajlottak a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel, mindenekelőtt a balti-tengeri tanácsadó testülettel. Az érintett part menti közösségek és halászati vállalkozások számára felesleges flottakapacitásokból és igen hátrányos társadalmi-gazdasági következményekből adódó kihívásokat több halászatban érdekelt fél és tagállam is jelezte. Valamennyi gazdasági szereplő és érintett tagállam hangsúlyozta, hogy a felesleges flották helyzetét strukturális megközelítéssel kell kezelni, a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly megteremtését és fenntartását szolgáló pénzügyi támogatás nyújtásával. Ezért e szereplők kérték, hogy az ETHA 2014–2020-as időszakra szóló forrásaiból a halászati tevékenységek leselejtezéssel történő végleges beszüntetése jogosult legyen európai uniós pénzügyi támogatásra.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Az Unió évente tudományos szakvéleményt kér a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (a továbbiakban: ICES) a jelentős balti-tengeri halállományok tekintetében. Az ICES szakvéleménye egyértelműen rávilágít arra, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal az elkövetkező években is problémát jelent majd.
•Hatásvizsgálat
A 2021–2027 közötti időszakra szóló Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló bizottsági javaslat kidolgozásakor hatásvizsgálat készült. E hatásvizsgálat azonosította és ismertette azokat a fő kihívásokat és problémákat, amelyekkel – az előző programozási időszakok megállapításai és értékelései, az új politikai prioritások és az uniós beavatkozást igénylő új problémák alapján – a jövőbeli programnak foglalkoznia kell. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy célirányosabb és jobban összpontosított szakpolitikára van szükség a többletkapacitás és a túlhalászás kérdésének hatékonyabb kezelésére az uniós halászflották azon szegmenseiben, amelyekben továbbra sem fenntartható szinten folyik az állományok halászata. Ezért a Bizottság az ETHA következő programozási időszakára vonatkozóan a halászati tevékenységek végleges beszüntetésének olyan szigorú feltételek melletti támogatását javasolja, amelyek biztosítják, hogy a támogatás célirányosan a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly megteremtését szolgálja. A javaslatról jelenleg a társjogalkotók folytatnak tárgyalásokat. Tekintettel a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal és az állománytól függő halászatok körül kialakult kivételes helyzetre, a halászati tevékenységeknek a halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetésének szakpolitikai alternatívája a legjobb lehetőség. A javaslatban foglaltaktól érdemben vagy jogilag eltérő szakpolitikai alternatívák nem állnak rendelkezésre.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
E javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nyomán a jelenlegi ETHA keretében ismételten támogatható a halászati tevékenységeknek a halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetése. A vonatkozó uniós finanszírozást a 2014–2020 közötti ETHA operatív programjaival és az ETHA érintett tagállami pénzügyi előirányzataival összhangban kell nyújtani.
A javasolt módosítás nem vonja maga után az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 1 I. mellékletében megállapított többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó éves felső értékhatárainak módosítását. A javaslat a kifizetési előirányzatoknak az időszak elejére ütemezéséből állhat és költségvetési szempontból semleges a programozási időszakban.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Tárgytalan.
2019/0246 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az (EU) 2016/1139 rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárai, az adatgyűjtés és a balti-tengeri ellenőrzési intézkedések tekintetében, valamint az 508/2014/EU rendeletnek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalat halászó flották végleges beszüntetése tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően 2 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. A tervnek összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel.
(2)A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleménye szerint a Balti-tenger több faja és élőhelye is rossz állapotban van. A Balti-tenger középső részén, a Szigettengeren és a Finn-öbölben az éves tápanyagbevitel továbbra is meghaladja a regionális célértékeket. A tápanyag-koncentráció viszonylag magas, továbbá az oxigénben szegény vagy oxigénmentes mélytengeri területek kiterjedése még mindig jelentős. A szennyező anyagok szintje a legtöbb európai tengerhez képest továbbra is magas. Ez az általános környezeti helyzet befolyásolja a táplálékhálózat működését, csökkenti a további környezeti változásokkal szembeni rezilienciát és ellenállóképességet, rontja a társadalmi-gazdasági előnyök kilátásait, a halászati lehetőségeket is ideértve.
(3)A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal (Gadus morhua) egyre romló állapota ennek a helyzetnek tudható be. Az ICES álláspontja szerint az állományt – a lassuló állománypótlódás, a környezeti tényezők és az ökoszisztémában bekövetkezett olyan változások együttes hatása miatt, amelyek az állomány állapotára tekintettel magas (a halászati mortalitásnál háromszor nagyobb) természetes mortalitást és túlzott mértékű halászati mortalitást eredményeznek – fenntarthatatlanul alacsony biomassza jellemzi. A kereskedelmi méretű közönséges tőkehal biomasszája az 1950-es évek óta megfigyelt legalacsonyabb szinten van. Ezenkívül az ICES becslése szerint a szaporodóképes állomány biomasszája középtávon (2024-ig) a halászat teljes tilalma esetén sem fogja elérni a fenntarthatósági referenciaértéket. Ezért az ICES az állományokra vonatkozó, 2020. évre szóló szakvéleményében teljes halászati tilalmat javasol.
(4)A Balti-tengerre vonatkozó többéves terv előírja, hogy ha valamely állomány a tudományos szakvélemények szerint fenyegetettségnek van kitéve, védintézkedéseket kell tenni, amelyekbe beletartozik a halászati lehetőségek csökkentése és egyes konkrét állományvédelmi intézkedések, továbbá ezeket az intézkedéseket egyéb megfelelő intézkedésekkel kell kiegészíteni. A helyzetjavító intézkedések magukban foglalhatják az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését. Az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint az intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban kell kiválasztani.
(5)A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal állományfelmérése alapján a Bizottság elfogadta az (EU) 2019/1248 bizottsági végrehajtási rendeletet 5 , amely az ICES 24–26 alkörzetben 2019. december 31-ig tiltja a közönséges tőkehal halászatát.
(6)A Tanács 2019. október 15-én politikai megállapodást fogadott el a 2020-ra rendelkezésre álló balti-tengeri halászati lehetőségekről. A megállapodás a 2020-as halászati lehetőségek szükséges és példa nélküli, a 2019. évihez képest 92 %-os csökkentését írja elő a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal tekintetében, valamint e teljes kifogható mennyiség (a továbbiakban: TAC) felhasználását kizárólag a járulékos fogásokra korlátozza. Ebből adódóan az érintett állomány célzott halászata nem engedélyezett. Mivel az ICES 24 alkörzetben elsősorban a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal található meg, ebben az alkörzetben a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó TAC a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal járulékos fogásaira is alkalmazandó.
(7)A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától függő halászflottáknak nincs alternatív lehetőségük más állományokat halászni. A becslések szerint a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatának tilalma révén keletkező gazdasági veszteség ellentételezéséhez további mintegy 20 000 tonna, egyéb fajokat érintő fogásra lenne szükség. Ugyanakkor a Tanács más állományok tekintetében is jelentős csökkentésekben állapodott meg, ezek mértéke a Balti-tenger nyugati részén élő hering esetében 65 %, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehal esetében 60 %, a sima lepényhal esetében 32 %, a botteni-öbölbeli hering esetében 27 %, a spratt esetében pedig 22 %.
(8)A bizottsági elemzés rámutatott, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehaltól leginkább függő flottaszegmensek több mint 300 hajót foglalnak magukban, elsősorban vonóhálós és hálós halászhajókat Litvániában, Lettországban és Lengyelországban, és kisebb mértékben Dániában. A szóban forgó flottaszegmensek komoly társadalmi-gazdasági jelentőséggel bírnak; Litvániában, Lettországban és Lengyelországban a nemzeti flotta teljes munkaidős egyenértékben kifejezett mintegy 20–50 %-át képviselik. Mindössze csekély hányaduk tűnik kellően reziliensnek ahhoz, hogy megbirkózzon egy rövid távú – de nem közép- vagy hosszú távú – halászati tilalommal. A hajók többségét vagy már jelenleg is érzékenyen érinti a kedvezőtlen – a tilalom révén tovább súlyosbodó – helyzet, vagy teljes mértékben alá fogja ásni nyereségességüket. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal kvótafelhasználása évek óta nem éri el a 60 %-ot, 2018-ban további csökkenést mutatva mindössze 40 % volt, 2019-ben pedig a július közepéig tartó időszakban – amikor a Bizottság szükséghelyzeti intézkedései életbe léptek – még alacsonyabb arányt mutatott (19 %), ami jól szemlélteti az érintett halászat terén jelentkező biológiai problémát. Tekintettel arra, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány várhatóan még középtávon sem fog egészséges szintre helyreállni, az érintett flottaszegmensek tartós strukturális egyensúlyhiányt fognak mutatni, ami a flották szerkezetátalakítását indokolja.
(9)A flották szerkezetátalakítását az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 22. cikkének megfelelően kell végrehajtani, amely előírja a tagállamok részére, hogy idővel – a releváns tendenciák figyelembevétele mellett és a legjobb tudományos szakvélemények alapján – intézkedéseket hozzanak a flottáik halászati kapacitásának a halászati lehetőségeikhez való igazítása érdekében, azzal céllal, hogy azok között állandó és tartós egyensúlyt alakítsanak ki. E célkitűzés elérése érdekében a tagállamoknak minden év május 31-ig jelentést kell küldeniük a Bizottságnak a flottáik halászati kapacitása és a halászati lehetőségeik közötti egyensúlyról. Amennyiben az értékelés egyértelműen azt mutatja, hogy a halászati kapacitás nem áll ténylegesen egyensúlyban a halászati lehetőségekkel, a tagállam a jelentésébe cselekvési tervet illeszt az azonosított strukturális többletkapacitással rendelkező flottaszegmensekre vonatkozóan. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal állományromlásával foglalkozó ICES-szakvéleményt 2019. május 29-én tették közzé, ezért a halászati kapacitás és a halászati lehetőség közötti egyensúlyról beszámoló meglévő jelentések még nem tudták figyelembe venni a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal súlyos állapotára és a korábban ezt az állományt célzó flották ebből eredő többletkapacitására vonatkozó új információt. A tagállamoknak a flották és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyról szóló soron következő jelentésükben mielőbb, de legkésőbb 2020. május 31-ig figyelembe kell venniük ezt a többletkapacitást.
(10)Az érintett tagállamok 2019. október 15-i politikai nyilatkozatukban kijelentették, hogy amennyiben a halászat visszaesése nyomán jelentkező hátrányos társadalmi-gazdasági következmények kezelése érdekében csökkenteniük kell flottakapacitásukat, az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkével összhangban cselekvési tervet nyújtanak be a Bizottsághoz. A tagállamok egyúttal tisztában vannak azzal, hogy a flottakapacitás szükséges csökkentéséből adódóan fontos elkerülniük a további halászati kapacitásba való beruházásokhoz nyújtott állami támogatást.
(11)Az ICES 2019. május 29-én közzétett szakvéleménye szerint a 24–28 alkörzetben a közönséges tőkehal hozzávetőlegesen 70 %-át 120 mm-es szembőségű hálószemekből álló, Bacoma típusú szelektálóablakkal vagy T90-es léhésből készített halászeszközzel ellátott vonóhálós hajók, 15 %-át pedig 110 és 156 mm közötti szembőségű hálót használó kopoltyúhálós hajók rakodták ki. Az ilyen eszközökkel felszerelt halászatok az általános megítélés szerint célzottan közönséges tőkehalat halásznak, a rájuk vonatkozó legkisebb szembőséget az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7 szabályozza. A közönséges tőkehal kirakodási mennyiségét tekintve a fentieken kívüli legjelentősebb 15 szereplő egyenként a kirakodások kevesebb mint 5 %-át képviselte. Fontos biztosítani, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatával foglalkozó flották kapacitásszintje ne emelkedjen, és a közpénzek felhasználásával történő végleges beszüntetés hatékonyan csökkentse a flották kapacitását. A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány visszaállítása érdekében a két érintett flottaszegmens tagállami kapacitásszintjét az aktív hajók utóbbi években jellemző, a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását megelőző (azaz 2017-es és 2018-as) szintjén kell maximalizálni, és ezt a szintet tovább kell csökkenteni, ha állami támogatással vonnak ki hajókat a flottából.
(12)A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány halászati kapacitására vonatkozó felső értékhatárok az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkében meghatározott intézkedéseken felül alkalmazandók. E felső értékhatárokat az aktív hajók utóbbi időben jellemző kapacitásszintjén kell maximalizálni, és ki kell zárni azokat a hajókat, amelyeket az előző években állami támogatás nélkül vontak ki a flottából. A felső értékhatároknak ezenkívül biztosítaniuk kell, hogy más flottaszegmensek hajói ne kerüljenek át a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatát folytató szegmensbe. A halászati kapacitás felső értékhatárai betartásának biztosítása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az eredeti felső értékhatárról, és az abban bekövetkező bármely módosításról.
(13)Figyelembe véve a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalállomány súlyos állapotát, kiegészítő intézkedéseket kell bevezetni a szóban forgó állomány halászatának ellenőrzésére. Azt a mennyiségi küszöbértéket, amely felett a halászhajók kötelesek fogásaikat egy adott helyen kirakodni, 250 kg-ra kell csökkenteni. A közönséges tőkehal halászatára kvótával rendelkező, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal élőhelyén halászó hajók parancsnokainak ezenfelül biztosítaniuk kell, hogy halászati tevékenységüket az illetékes nemzeti hatóságok bármikor nyomon tudják követni.
(14)Az ICES elemző értékelést adott ki a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalról, de a szükséges adatok hiányában nem állt módjában a halászati mortalitási tartományokat és különböző referenciapontokat is rendelkezésre bocsátani. Ezért a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatát folytató hajók legalább 20 %-os tengeri megfigyelésének biztosítása révén javítani kell az adatgyűjtést.
(15)Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 által létrehozott Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) az azonosított strukturális többletkapacitások csökkentése érdekében 2017. december 31-ig lehetővé tette a végleges beszüntetést, mint eszközt. Ha a tagállamok strukturális egyensúlyhiányt állapítottak meg, az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke értelmében ennek eredményeként kidolgozott cselekvési terv lehetővé tette számukra, hogy a cselekvési terv célkitűzéseinek teljesítése érdekében éljenek a végleges beszüntetés lehetőségével.
(16)A Balti-tenger kivételes és tartós környezeti helyzete és abból adódóan a halászati lehetőségek beszűkülése okozta kedvezőtlen gazdasági hatások enyhítése érdekében, illetve tekintettel a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv értelmében életbe lépő konkrét intézkedésekre, a halászati tevékenységek halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott állami támogatásnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy teljesítsék az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke szerinti cselekvési terveik célkitűzéseit és csökkentsék a Balti-tengerre vonatkozó többéves terv hatálya alá tartozó halászati szegmensekben azonosított strukturális egyensúlyhiányt. Ezért az 508/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatás ismételt bevezetésével.
(17)A balti-tengeri flottaszerkezet kiigazítása és a többéves tervben rögzített állományvédelmi célkitűzések közötti összhang érdekében a halászati tevékenységeknek a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő halászhajók leselejtezésével történő végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatást szigorú feltételekhez kell kötni, és össze kell kapcsolni a kiegyensúlyozatlan szegmensekre vonatkozó cselekvési tervekben meghatározott kiigazítási célokkal és eszközökkel.
(18)Figyelembe véve a Balti-tenger instabil ökoszisztémáját, a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez nyújtott támogatás nem adható halászhajók kereskedelmi célú halászattól eltérő – például hobbihorgászati – célú utólagos átalakítására, ami káros hatással lehet az ökoszisztémára. A szóban forgó támogatás ezért csak halászhajók leselejtezésére nyújtható.
(19)A leselejtezéshez nyújtott támogatás bevezetése egy kivételes helyzetre reagáló, előre nem látott intézkedés. A Bizottságnak nem áll módjában az egyes tagállamok ETHA-keretét meghaladóan további pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani a halászati tevékenységek végleges beszüntetése céljából. Ennek ellenére az egyes tagállamok ETHA-keretén belüli fokozott rugalmasság lehetővé tenné a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatával foglalkozó flottáik strukturális többletkapacitását a végleges beszüntetés eszközével csökkenteni kívánó balti tagállamok számára, hogy a rendkívüli helyzet kezelése során ne veszélyeztessék az ETHA más fontos prioritásait, különösen az 508/2014/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett, a halászat, az akvakultúra és a halászati területek fenntartható fejlesztése jelentette prioritást. Az 508/2014/EU rendelet 13. cikke (6) és (7) bekezdésében említett kategóriákból való, végleges beszüntetésre fordítandó átcsoportosítás hatékonynak tekinthető az említett rugalmasság biztosítására.
(20)Az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (6) bekezdése értelmében a flottából állami támogatással kivont halászhajók halászati kapacitása nem helyettesíthető. Ezenfelül az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdése értelmében az új kapacitásnak a flottába állami támogatás nélkül való belépését legalább ugyanolyan nagyságú kapacitás állami támogatás nélküli korábbi kivonása kompenzálja.
(21)Tekintettel a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal halászatától jelentős mértékben függő uniós halászhajók rossz gazdasági helyzetére, továbbá e hajók halászati tevékenységének végleges beszüntetéséhez nyújtandó ETHA-támogatás rendelkezésre bocsátásának szükségességére, indokolt az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés mellékletében szereplő, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alóli kivételről rendelkezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/1139 rendelet módosítása
Az (EU) 2016/1139 rendelet a következőképpen módosul:
1.A szöveg a következő VIA. fejezettel egészül ki:
„VIA. FEJEZET
A HALÁSZATI KAPACITÁS FELSŐ ÉRTÉKHATÁRAI
8a. cikk
A Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó kapacitáscsökkentés
(1)Az egyes tagállamok ICES 24–32 alkörzetben halászatot folytató, a (2) bekezdésben felsorolt kategóriákba tartozó eszközökkel felszerelt hajóinak teljes kapacitása nem haladhatja meg az adott tagállamoknak az uniós halászhajóflotta-nyilvántartásban […]-án/-én 9 szereplő, az említett alkörzetben 2017-ben és 2018-ban aktív hajóinak kapacitásszintjét. A tagállamok legkésőbb […]-ig 10 közlik a Bizottsággal kapacitásszintjeiket és azok kiszámításának módját.
(2)Az (1) bekezdés az alábbi kategóriákba tartozó eszközökkel felszerelt hajókra alkalmazandó:
a)legalább 120 mm-es szembőségű, T90-es léhésből készített, vagy legalább 105 mm-es szembőségű, 120 mm-es szembőségű hálószemekből álló Bacoma típusú szelektálóablakkal ellátott vontatott halászfelszerelés;
b)110–156 mm szembőségű statikus hálók.
(3)Az 508/2014/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti végleges beszüntetési intézkedéseket végrehajtó tagállamok teljes kapacitását az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdésében előírt eljárással összhangban csökkenteni kell a flottából állami támogatással kivont halászhajók halászati kapacitásával.
(4)A tagállamok az említett rendelet 22. cikkének (4) bekezdése szerint benyújtott jelentésükben közlik a Bizottsággal a teljes kapacitásukban bekövetkezett csökkenést.”
2.A 14. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) 250 kilogramm közönséges tőkehal;”.
3.A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:
„14a. cikk
A közönséges tőkehal fogásainak ellenőrzése
A Balti-tengeren közönséges tőkehalra vonatkozóan halászati lehetőséggel rendelkező, az ICES 24 alkörzetben az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldig vagy az ICES 25–32 alkörzetben halászatot folytató hajók parancsnokainak gondoskodniuk kell arról, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék. E célból az említett halászhajókat fel kell szerelni hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) vagy egy ezzel egyenértékű, az ellenőrző hatóság által tanúsított elektronikus ellenőrzési rendszerrel.”
4.A rendelet a következő fejezettel egészül ki:
„VIIIA. FEJEZET
ADATGYŰJTÉS
14b. cikk
Megfigyelői jelenlét
A közönséges tőkehalra vonatkozóan az ICES 24–32 alkörzetben halászati lehetőséggel rendelkező uniós hajókra legalább 20 %-os tengeri megfigyelői jelenlétet kell biztosítani.”
2. cikk
Az 508/2014/EU rendelet módosítása
Az 508/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1.A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 34. cikk (4) bekezdésének b) pontjában előírt intézkedések támogatása érdekében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy túllépjék a (2) bekezdésben meghatározott összeget, illetve ne érjék el a (6) és (7) bekezdésben meghatározott összegeket.”
2.A 34. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Az e cikk szerinti támogatást 2017. december 31-ig lehet nyújtani, kivéve, ha a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedések elfogadására az alábbi többéves tervek célkitűzéseinek teljesítése érdekében kerül sor:
a)a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó, az (EU) 2019/1022 európai parlementi és tanácsi rendelettel* létrehozott többéves terv;
b)a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó, az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* létrehozott többéves terv, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó halászati kapacitás felső értékhatárán belüli hajók tekintetében, az (EU) 2016/1139 rendelet 8a. cikke (2) bekezdésének megfelelően.”
_______________________________________________________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).
3.A 34. cikk (4a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4a) Az (EU) 2019/1022 rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében elfogadott, a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos kiadások 2019. július 16-tól kezdve támogathatók.
Az (EU) 2016/1139 rendelet és különösen annak 8a. cikke célkitűzéseinek teljesítése érdekében elfogadott, a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos kiadások […]-tól/től 11 kezdve támogathatók az ETHA-ból.”
4.A 34. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(4b) A (4b) bekezdés alapján nem adható támogatás abban az esetben, ha az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti legutóbbi jelentésben az érintett hajókat tömörítő flottaszegmensnek a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly szempontjából történő értékelése nem a szóban forgó rendeletben említett közös iránymutatásokban meghatározott biológiai, gazdasági és hajóhasználati mutatók alapján történt.
(4c) A (4b) bekezdés alapján csak abban az esetben kell támogatást nyújtani, ha meghatározták az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdése szerinti kiigazítási célokat és eszközöket azokra a flottaszegmensekre, amelyek az (EU) 2016/1139 rendelet 8a. cikkének (2) bekezdésében említett hajókat tartalmazzák, valamint ha ezek a célok és eszközök a halászati kapacitás végleges kivonásához kapcsolódnak.”
5.A 34. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(6) Az (1) bekezdéstől eltérve leselejtezés nélkül is nyújtható támogatás a halászati tevékenység végleges beszüntetéséhez abban az esetben, ha a kereskedelmi halászaton kívüli egyéb tevékenység végzése céljából átalakítják a hajókat. Ez az eltérés nem alkalmazandó a (4b) bekezdés szerint nyújtott támogatásokra.”
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök