INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkében foglalt eljárásra hivatkozva – kilép az Európai Unióból. Az Egyesült Királyság kérelme nyomán az Európai Tanács (50. cikk) 2019. április 11-én úgy határozott 1 , hogy 2019. október 31-ig ismételten meghosszabbítja 2 az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében előírt időszakot. Ha az Egyesült Királyság 2019. október 31-ig nem erősíti meg a kilépésről rendelkező megállapodást, vagy nem kér harmadik alkalommal történő meghosszabbítást, amelyet az Európai Tanács (50. cikk) egyhangúlag elfogad, az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerinti időszak az említett időpontban véget ér. Az Egyesült Királyság ezt követően 2019. november 1-jétől harmadik ország lesz a rendezett kilépést biztosító megállapodás nélkül. A Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az lenne a legcélravezetőbb, ha az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás alapján, rendezett körülmények között lépne ki az Unióból.

Ettől az időponttól kezdődően az Unió egyetlen elsődleges és másodlagos jogszabálya sem alkalmazandó többé az Egyesült Királyságra, és nem lesz a kilépésről rendelkező megállapodásban előírtak szerinti átmeneti időszak. Ez nyilvánvalóan komoly fennakadást okoz majd a polgárok, a vállalkozások és a közintézmények számára, valamint súlyos negatív gazdasági és pénzügyi hatással járna.

Az Európai Unió és az EU-27 tagállamai már eddig is számos jelentős intézkedést hoztak a brexit kapcsán. Az Európai Bizottság például 2018 novembere óta folytatja a felkészülést arra az esetre, ha a kilépés megállapodás nélkül menne végbe. Ez idáig a Bizottság 19 jogalkotási javaslatot terjesztett elő, melyeket a társjogalkotók el is fogadtak. A Bizottság emellett 63 nem jogalkotási aktust is elfogadott, és 100 felkészülési közleményt tett közzé.

A rendkívüli intézkedések valamennyi szintjét megalapozó elveket a 2018. november 13-i, második brexitfelkészülési közleményben 3 fektették le. Ezek közé tartozik különösen az az elv, hogy az említett intézkedések nem orvosolhatják azokat a károkat, amelyek az érintett érdekelt felek felkészülési intézkedéseivel és kellő időben történő fellépésével elkerülhetők lettek volna.

A 2019. április 10-i, negyedik brexitfelkészülési közleményben 4 foglaltak szerint a rendkívüli intézkedések előkészítésével összefüggésben a Bizottság készen áll arra, hogy pénzügyi támogatási intézkedéseket javasoljon a leginkább érintett területekre és ágazatokra gyakorolt hatás enyhítése érdekében, figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat és az esetleges megállapodás nélküli kilépésből adódóan az uniós költségvetés kiadási és bevételi oldalát érintő kiigazításokat. Annak érdekében, hogy a hatásokkal szembesülő érdekelt felek támogatása a lehető legkevesebb késedelmet szenvedje, az uniós állami támogatási szabályok rugalmas megoldásokat kínálnak a nemzeti támogatási intézkedésekre.

A vállalkozások, különösen az Egyesült Királyság helyzetétől jelentős mértékben függő kis- és középvállalkozások, szintén nehézségekbe ütközhetnek a piachoz való akadálytalan hozzáférés megszűnése következtében, illetve egyéb módokon is érinthetik őket az összetettebbé váló kereskedelmi kapcsolatok. Mindennek következtében munkahelyek szűnhetnek meg. A tagállamok úgy léphetnek fel a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásokkal szemben, ha a változások kezelését elősegítő támogatási programokat vezetnek be az érintett vállalkozások számára, vagy ha a foglalkoztatási szint fenntartására szolgáló intézkedéseket hoznak.

A brexit a tagállamok közigazgatási szerveire is hatással lesz, mivel egyes érintett ágazatokban nagyon rövid időn belül kell majd további infrastrukturális létesítményeket létrehozniuk és növelniük dolgozóik számát.

Példának okáért a vámügyek és a közvetett adózás területén a nemzeti közigazgatásoknak jelentős beruházásokat kell végrehajtaniuk az infrastruktúrában és az emberi erőforrásokban, elsősorban azokban a tagállamokban, amelyekben az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem fő belépési és kilépési pontjai találhatók. Az állat- és növényegészségügyi ellenőrzések területén az EU27-tagállamok jelenleg új állategészségügyi határállomásokat hoznak létre vagy kibővítik a meglévőket az Egyesült Királyságból az EU-ba érkező behozatal belépési pontjain.

Az ilyen jellegű intézkedések valószínűleg jelentősen befolyásolják a közkiadásokat, különösen rövid távon, és elsősorban a kiemelten érintett tagállamokban. Mindez katasztrofális hatással lehet az említett tagállamok államháztartása szempontjából, és sürgős kiegészítő közfinanszírozást tehet szükségessé. Ezért az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) – amennyiben tevékenységi körét kiterjesztenék a fenti forgatókönyv negatív hatásainak kezelésére – alapvető segítséget nyújthat az említett tagállamok és államháztartásuk számára.

Az EUSZA-t 2002-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a természeti események (például árvizek, viharok, földrengések, vulkánkitörések, erdőtüzek vagy aszályok) által okozott jelentős katasztrófák esetén támogatást nyújtson az uniós tagállamoknak és a csatlakozásra váró országoknak. Az alapból az érintett ország kérelmére, abban az esetben nyújtható támogatás, ha a katasztrófa mértéke alátámasztja az európai szintű beavatkozás szükségességét.

Az alap működésében az uniós szolidaritás ölt testet: a tagállamok megállapodtak abban, hogy az uniós költségvetésbe befolyó kiegészítő források biztosításával támogatják egymást.

A már meghozott vagy tervezett intézkedések ellenére joggal feltételezhető, hogy az Egyesült Királysággal fennálló különösen szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik miatt egyes tagállamokat nagyobb mértékben fog érinteni a megállapodás nélküli kilépés, mint a többi tagállamot. Mindez nehezen megbecsülhető mértékű, de mindenképpen jelentős hatást fog gyakorolni a gazdaságra, a munkaerőpiacra és az államháztartásra, különösen rövid távon. Habár egyedi eseményről van szó, a közvetlenül a megállapodás nélküli kilépésre visszavezethető, zavart okozó hatások és az azokból eredő, az államháztartásokra nehezedő terhek jelentős katasztrófának minősülhetnek, ezért az említett hatások enyhítése érdekében indokolt lehet az EUSZA központi elemének számító „szolidaritási elv” alkalmazása.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A szóban forgó javaslat célja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2012/2002/EK rendelet) módosítása annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen a közkiadások bizonyos olyan további típusainak fedezésére is, melyeket az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való, a kilépésről rendelkező megállapodás nélküli kilépése okoz.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére irányuló rendkívüli intézkedések előkészítésének részét képezi.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Mivel egy meglévő rendelet módosításáról van szó, a javaslat a 2012/2002/EK rendelet jogalapját képező rendelkezésekre, azaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikkére épül. Mivel a módosítás kizárólag a tagállamokra vonatkozik, az EUMSZ 212. cikke nem alkalmazandó.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat célja az EUSZA alkalmazási körének kiterjesztése annak érdekében, hogy európai szintű szolidaritást tanúsítva az alap támogatást nyújtson a leginkább érintett tagállamoknak azon pénzügyi terhek viseléséhez, melyek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése miatt hárulnak az említett tagállamokra. A szubszidiaritás elvével összhangban a javaslat egyértelműen meghatározza azokat a támogathatósági kritériumokat, melyek fennállása esetén az EUSZA igénybe vehető. Az ezen eszköz alapján nyújtott támogatás ezért az adott tagállam gazdasági és pénzügyi helyzetére nézve komoly következményekkel járó költségekre korlátozódik.

Az EUSZA a szubszidiaritás elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy az EU csak abban az esetben avatkozhat be, ha egy tagállam már nem képes egyedül megbirkózni egy válsághelyzettel, ezért segítséget kér. A jogalkotó úgy vélte, hogy természeti katasztrófák esetén ilyen helyzet akkor áll fenn, ha a teljes közvetlen kár meghalad egy bizonyos küszöbértéket. A kapcsolódó gazdasági károk nem tartoznak ide, mivel ezek túl összetettek ahhoz, hogy gyors, megbízható és összehasonlítható módon meghatározhatók legyenek. A természeti katasztrófákra vonatkozó küszöbértéket ezért a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,6 %-át vagy (2011. évi árakon számolva) 3 milliárd EUR-t meghaladó összegű közvetlen kárban állapították meg (az alacsonyabb összeg alkalmazandó). Azért került sor ilyen kettős kritérium meghatározására, mivel egyetlen rögzített összeg nem tükrözné a tagállamok gazdasági ereje (és ebből következően költségvetési reakcióképessége) közötti jelentős különbségeket, ami súlyos igazságtalansághoz és a tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz vezetne. Egyetlen százalékos arány pedig vagy a kisebb tagállamok számára jelentene rendkívül alacsony összeget, vagy a nagyobb gazdaságok számára írna elő elérhetetlenül magas küszöbértéket.

Amennyiben az Egyesült Királyság rendezetlen módon lép ki az EU-ból, az várhatóan súlyos következményekkel fog járni a tagállamok gazdaságára nézve. A közvetlen károk mértékét azonban szinte lehetetlen megbecsülni. Ezért nem lehet ugyanazt a megközelítést alkalmazni, mint a természeti katasztrófák esetében. A Bizottság ehelyett azt javasolja, hogy a támogathatóság megállapításához a tagállami költségvetések azon pénzügyi terheit vegyék figyelembe, melyek a megállapodás nélküli kilépésből fakadó és ahhoz közvetlenül kapcsolódó további szükségletekből erednek. Ez nagyrészt megfelel a természeti katasztrófák esetében jelentkező közvetlen károkból a támogatásra jogosult, államháztartásra háruló hányadnak (például az állami infrastruktúra helyreállításának költsége, a lakosságnak nyújtott támogatás, mentőszolgálatok stb.). A teljes kár támogatható, állami hányada a katasztrófa és az érintett ország függvényében jelentősen eltérő lehet. Általában azonban a teljes kár hozzávetőleg 50 %-át teszi ki.

A Bizottság ezért az EUSZA-hoz való hozzáférés alapjául szolgáló elvek fenntartását javasolja. Ennek megfelelően a GNI 0,3 %-ának megfelelő és a 2011. évi árakon számított 1,5 milliárd EUR-s kárérték közül az alacsonyabb összeget (azaz a természeti katasztrófákra vonatkozó összeg felét) határozná meg a megállapodás nélküli kilépéshez kapcsolódó közkiadások azon minimumszintjeként, amely az EUSZA-hoz való hozzáférésre jogosít. A kiadások alátámasztása és annak igazolása, hogy azok közvetlenül a megállapodás nélküli kilépésre vezethetők vissza, a tagállamok feladata.

•Arányosság

A javaslat tiszteletben tartja az arányosság elvét. Nem lépi túl a meglévő jogi aktus célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat szerint módosítani kell a jelenleg hatályos 2012/2002/EK rendeletet annak érdekében, hogy a meglévő eljárásokat és gyakorlatokat lehessen használni a támogatási kérelmek előkészítéséhez és értékeléséhez, valamint a támogatás végrehajtásához és az arról való jelentéstételhez. Ez az intézkedés egy egyedi esemény – az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése – gazdasági következményeinek enyhítésére irányul és korlátozódik.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2002 és 2017 közötti időszak utólagos értékelésében 5 megállapítást nyert, hogy az alap az uniós eszköztár értékes eszköze a katasztrófahelyzetekben való beavatkozásra, és a katasztrófák utáni reagálás szempontjából uniós hozzáadott értéket jelent a tagállamokban és a csatlakozásra váró országokban. Az értékelés azt is kiemelte, hogy további figyelmet kell fordítani az alap beavatkozási lehetőségeit növelő szakpolitikai intézkedésekre.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Annak érdekében, hogy a társjogalkotók időben el tudják fogadni a javaslatot, azt rövid idő alatt kellett előkészíteni, ezért nem került sor konzultációra az érdekelt felekkel.

•Hatásvizsgálat

A javaslat sürgős jellegére tekintettel nem került sor hatásvizsgálatra.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Annak érdekében, hogy fenn lehessen tartani az EUSZA jelentős természeti katasztrófák esetén való rendelkezésre állását – amely az alap eredeti célját képezi –, az EUSZA forrásainak e javaslat céljára történő felhasználását a 2019-ben és 2020-ban éves szinten rendelkezésre álló összeg legfeljebb 50 %-ára kell korlátozni.

Az EUSZA maximális éves kerete 500 millió EUR 2011. évi árakon számítva. Folyó áron ez 585,8 millió EUR-t jelent 2019-re és 597,5 millió EUR-t 2020-ra, azaz összesen 1 183,3 millió EUR-nak felel meg. E javaslat céljára tehát legfeljebb 591,65 millió EUR állna rendelkezésre.

A 2019-ben már igénybe vett és a jelenleg igénylés alatt álló EUSZA-támogatás összege alapján valószínűsíthető, hogy a 2019-es keret nagyobb részét, legalább felét nem költik el ebben az évben, ezért átkerül a 2020-as keretbe.

Az előlegfizetés lehetősége az EUSZA-rendelet 2014-es felülvizsgálata során került bevezetésre, és 2015-től lépett hatályba. Az előlegfizetés bevezetésének fő oka az volt, hogy az EUSZA igénybevételéhez és a teljes támogatás kifizetéséhez szükséges eljárás túl hosszúnak bizonyult (jellemzően legfeljebb egy évig tartott), a súlyos válsághelyzetek azonban ennél gyorsabb választ tesznek szükségessé. Az is szempont volt, hogy a lassan érkező támogatások rossz fényt vetettek az EU-ra.

Az előlegek szintjét az EUSZA várható hozzájárulásának 10 %-ában, de legfeljebb 30 millió EUR-ban határozták meg. Ez a szint azonban nem bizonyult megfelelőnek. Kisebb katasztrófák esetén az EUSZA-támogatás összesen néhány millió eurót, az előleg pedig néhány százezer eurót jelent, a két összeg között tehát nincs jelentős különbség. Súlyos katasztrófák, például az Abruzzo tartományban történt földrengés esetén viszont a kár 22 milliárd EUR-ra rúgott, így az EUSZA 1,2 milliárd EUR összegű támogatásához képest a mindössze 30 millió EUR összegű előleg teljes mértékben elégtelen volt. Az előleg összege egyik esetben sem áll arányban a helyszínen kifejtett hatásával. Az EUSZA közelmúltbeli, a 2002 és 2017 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékelése is megerősíti ezt az elemzést.

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az előlegfizetés mértékét valamennyi típusú egyedi katasztrófa esetében az EUSZA tervezett hozzájárulásának 25 %-ára kell emelni, 100 millió EUR-ban maximálva az összeget.

A Bizottság azt is javasolja, hogy az EUSZA-előlegekre fordítható keret teljes összegét az éves költségvetésben 50 millió EUR-ról 100 millió EUR-ra emeljék. A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezet még nem tartalmazza ezt a javaslatot. Az erőforrások kellő időben történő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság javasolni fogja további előirányzatok felvételét a 2020-as költségvetésbe, legfeljebb 50 millió EUR értékben.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az uniós pénzügyi források felhasználása során maximális átláthatóságot és megfelelő nyomon követést kell biztosítani. A tagállamok és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségei a 2012/2002/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

2019/0183 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépésével járó, a tagállamokra háruló súlyos pénzügyi terhek fedezése érdekében a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása céljából történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 7 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap) a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 8 hozta létre. Az alapot azzal a céllal hozták létre, hogy a válságos helyzetekben megnyilvánuló európai szolidaritás kézzelfogható bizonyítékaként pénzügyi támogatást nyújtson a szükséghelyzetbe kerülő tagállamoknak.

(2)Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. A kilépési megállapodás hatálybalépésének időpontjában, illetve ennek hiányában a kilépés bejelentésétől számított két év elteltével a Szerződések alkalmazhatósága az Egyesült Királyságra vonatkozóan megszűnik, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag a fenti időszak meghosszabbításáról határoz.

(3)2019. április 11-én az Egyesült Királyság kérelme nyomán az Európai Tanács úgy határozott 9 , hogy 2019. október 31-ig ismételten meghosszabbítja 10 az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdésében előírt időszakot. Ha az Egyesült Királyság 2019. október 31-ig nem erősíti meg a kilépésről rendelkező megállapodást 11 , vagy nem kér harmadik alkalommal történő meghosszabbítást, amelyet az Európai Tanács egyhangúlag elfogad, akkor az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hagyja el az Uniót, és 2019. november 1-jétől harmadik országnak fog számítani.

(4)Az Egyesült Királyságnak az Unióból megállapodás nélkül való kilépésével járó gazdasági hatás csökkentése, valamint a rendkívüli körülmények közé kerülő, leginkább érintett tagállamokkal való szolidaritás kifejezése érdekében a 2012/2002/EK rendeletet módosítani kell a kapcsolódó közkiadások támogatása céljából.

(5)Mivel ez az alap kivételes felhasználását jelenti, az alapból az azon súlyos pénzügyi terhek enyhítése érdekében történő segítségnyújtást, melyek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése közvetlen következményeként hárulnak a tagállamokra, célzottan és időben korlátozottan kell alkalmazni az alap eredeti céljának és természeti katasztrófákra való reakcióképességének megőrzése érdekében.

(6)Az alap e kivételes felhasználása céljából indokolt meghatározni a becsült károk azon minimális összegét, melynek meghaladása esetén a tagállamok támogatást igényelhetnek az alapból az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése miatt. Ezenkívül módosítani kell a támogathatósági szabályokat oly módon, hogy kiterjedjenek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése miatt felmerült közkiadások támogatására.

(7)A tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az alapból biztosított pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmek benyújtása tekintetében egyetlen, valamennyi tagállamra alkalmazandó határidőt kell megállapítani, és rögzíteni kell, hogy a kérelmeket nem lehet kiterjeszteni e határidő után, további kiadások fedezése céljából.

(8)Az alap eredeti célja, a természeti katasztrófák esetére való rendelkezésre állás biztosítása érdekében költségvetési korlátot kell meghatározni az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépéséhez kapcsolódó támogatásra vonatkozóan.

(9)Az alapból az azon súlyos pénzügyi terhek enyhítése érdekében történő segítségnyújtásra, melyek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése következményeként hárulnak a tagállamokra, ugyanazon szabályokat kell alkalmazni a végrehajtás, a nyomon követés, a jelentéstétel, valamint az ellenőrzés és az audit tekintetében, mint amelyek az alap bármely más beavatkozására alkalmazandók. Ezen túlmenően, tekintettel a potenciálisan támogatható közkiadások széles körére, fontos annak biztosítása, hogy az uniós jog egyéb rendelkezéseit, különösen az állami támogatásra vonatkozó szabályokat tiszteletben tartsák.

(10)A Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyorsan dönthessen konkrét pénzügyi források ráfordításáról, illetve azok minél gyorsabb mobilizálásáról. Ezért meg kell erősíteni az előlegfizetésre vonatkozó meglévő rendelkezéseket az összegek növelésével.

(11)Ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon sürgősséggel hatályba kell lépnie, és az azt követő naptól kell alkalmazni, amelytől az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha ezen időpontig hatályba lép az Egyesült Királysággal kötött, a kilépésről rendelkező megállapodás.

(12)A 2012/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2012/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk előtt a szöveg a következő címsorral egészül ki:

„I. CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS TÁMOGATHATÓSÁG”.

2.Az 1. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„E rendelet alkalmazásában a »jelentős katasztrófa« kifejezés a természeti katasztrófákat, valamint azokat a helyzeteket foglalja magában, melyekben súlyos pénzügyi terhek hárulnak egy tagállamra az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése közvetlen következményeként.”

3.A szöveg a következő 3a. és 3b. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1)Valamely tagállam kérelmére támogatás nyújtható az alapból abban az esetben is, ha az adott tagállamra az Egyesült Királyságnak az Unióból való, az EUSZ 50. cikke (2) bekezdése szerinti megállapodás nélküli kilépése (a továbbiakban: megállapodás nélküli kilépés) közvetlen következményeként hárulnak súlyos pénzügyi terhek. Az alapból pénzügyi hozzájárulás formájában biztosítják a támogatást.

(2)Az erre a célra rendelkezésre álló előirányzatokat a 2019-es és a 2020-as évben az alapból történő beavatkozásokra rendelkezésre álló maximális összeg felére kell korlátozni.

(3)E támogatásnak azon kiegészítő közkiadások egy részét kell fedeznie, melyek a megállapodás nélküli kilépés közvetlen következményei, és amelyek a megállapodási nélküli kilépés időpontja és 2020. december 31-e között merülnek fel (a továbbiakban: pénzügyi teher).

(4)Azon tagállamok jogosultak az e cikk szerinti támogatás kérelmezésére, amelyekben a pénzügyi teher becsült értéke 2011. évi árakon számolva meghaladja az 1 500 000 000 EUR-t, vagy több mint az adott állam GNI-jének 0,3 %-a.

(5)E cikk alkalmazásában csak tagállamok kérelmezhetnek támogatást az alapból.

3b. cikk

(1)A 3a. cikk alapján nyújtott támogatás csak azt a pénzügyi terhet fedezheti, melyet egy tagállam annak következtében visel, hogy az Uniós és az Egyesült Királyság között nem jött létre megállapodás. A támogatást többek között a megállapodás nélküli kilépés által érintett vállalkozások támogatására (például az ilyen vállalkozásokat megcélzó állami támogatási intézkedésekre és kapcsolódó beavatkozásokra), a meglévő foglalkoztatási szint fenntartására, valamint a határ-, vámügyi, egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrzések biztosítására (például kiegészítő személyzetre és infrastruktúrára) lehet felhasználni.

(2)A héa nem minősül támogatható kiadásnak.

(3)A tagállamokat érintő bevételkiesés nem minősül támogatható kiadásnak.

(4)Az alapból nem nyújtható pénzügyi hozzájárulás az irányítást, a nyomon követést, a tájékoztatást és kommunikációt, a panaszkezelést, valamint az ellenőrzést és auditot szolgáló technikai segítségnyújtásra. A pénzügyi teher enyhítésére szolgáló intézkedések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó költségek, ideértve az alapvető technikai szakértelemhez kapcsolódó költségeket is, a projektköltségek részeként támogathatók.

(5)Amennyiben az alapból származó pénzügyi hozzájárulással támogatott, az (1) bekezdésben említett intézkedések bevételt termelnek, az alapból származó teljes pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a pénzügyi tehernek a tagállam által viselt nettó költségét. A tagállam az alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulás végrehajtásáról a 8. cikk (3) bekezdése szerint elkészített jelentésben erre vonatkozó kimutatást nyújt be.

(6)A támogatható kiadások csak olyan intézkedésekhez kapcsolódhatnak, amelyek összhangban állnak az uniós joggal, ideértve az állami támogatási szabályokat is.”

4.A 4. cikk előtt a szöveg a következő címsorokkal egészül ki:

„II. cím

Eljárások

I. fejezet

Természeti katasztrófák”.

5.A 4a. cikk előtt a szöveg a következő címsorral egészül ki:

„II. fejezet

Az Egyesült Királyság kilépése az Unióból”.

6.A 4a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4a. cikk

(1)A tagállamok illetékes nemzeti hatóságai az alapból nyújtandó, a 3a. cikk szerinti pénzügyi hozzájárulást egy alkalommal kérelmezhetik a Bizottságtól, legkésőbb 2020. április 30-ig. A kérelemben legalább az adott tagállam pénzügyi terheire vonatkozó valamennyi lényeges információt meg kell adni. A kérelemben be kell mutatni a megállapodás nélküli kilépésre válaszul adott állami intézkedéseket, meghatározva azok 2020. december 31-ig felmerülő nettó költségeit és azokat az okokat, amelyek miatt felkészülési intézkedésekkel sem lehetett volna elkerülni őket. A kérelemnek a megállapodás nélküli kilépéssel való közvetlen ok-okozati viszonyt alátámasztó indokolást is tartalmaznia kell.

(2)A Bizottság iránymutatást készít az alaphoz való hatékony hozzáférésről és az alap hatékony végrehajtásáról. Az iránymutatásnak részletes információkat kell tartalmaznia a kérelem összeállításáról és a Bizottságnak benyújtandó információkról, beleértve a pénzügyi teherrel kapcsolatban benyújtandó bizonyítékokat is. Az iránymutatást a Bizottság érintett főigazgatóságainak weboldalán közzé kell tenni, és a Bizottság biztosítja annak a tagállamok körében történő, szélesebb körű terjesztését.

(3)2020. április 30-a után az (1) és a (2) bekezdésben említett információk alapján a Bizottság minden beérkezett kérelem tekintetében elbírálja, hogy teljesülnek-e az alap igénybevételének feltételei az egyes esetekben, és a rendelkezésre álló pénzügyi források keretei között meghatározza az alapból nyújtandó lehetséges pénzügyi hozzájárulás mértékét.

(4)Az alapból a támogathatósági kritériumoknak megfelelő tagállamokat kell támogatni, figyelembe véve a 3a. cikk (4) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket, a tagállamokra háruló pénzügyi teher legfeljebb 5 %-áig és a rendelkezésre álló költségvetés keretein belül. Amennyiben a rendelkezésre álló költségvetési források nem bizonyulnak elegendőnek, a támogatási mértéket arányosan csökkenteni kell.

(5)Amennyiben a Bizottság megállapította, hogy az alapból biztosított pénzügyi támogatás feltételei a 3a. cikkel összhangban teljesülnek, haladéktalanul benyújtja az Európai Parlament és a Tanács részére az alap igénybevételéhez és a megfelelő előirányzatok engedélyezéséhez szükséges javaslatokat. E javaslatoknak tartalmazniuk kell:

(a)az (1) bekezdésben említett valamennyi rendelkezésre álló információt;

(b)a Bizottság birtokában lévő minden egyéb releváns információt;

(c)annak igazolását, hogy a 3a. cikkben szereplő feltételek teljesülnek;

(d)a javasolt összegek indokolását.

(6)Az alap igénybevételére vonatkozó döntést az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg, a lehető legrövidebb időn belül azt követően, hogy a Bizottság benyújtotta a javaslatot. Mind a Bizottság, mind az Európai Parlament és a Tanács arra törekszik, hogy a lehető legrövidebbre csökkentse az alap igénybevételéhez szükséges időt.

(7)Azt követően, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésre bocsátotta az előirányzatokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el az alapból biztosított pénzügyi hozzájárulás odaítéléséről, és a kedvezményezett állam számára egy összegben azonnal kifizeti e pénzügyi hozzájárulást. Amennyiben a 4b. cikk szerint előleg kifizetésére került sor, csupán az egyenleget kell kifizetni.”

7.A 4a. cikk után a szöveg a következő címsorral és 4b. cikkel egészül ki:

„III. fejezet

Közös rendelkezések”

„4b. cikk

(1)Egy tagállam előleg kifizetését kérheti, amikor természeti katasztrófa által okozott kár esetén az alapból biztosított pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmét benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság előzetes értékelést készít arról, hogy a kérelem esetében teljesülnek-e a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek, és ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e a költségvetési források. Amennyiben e feltételek teljesülnek és elegendő forrás áll rendelkezésre, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogadhat el az előleg odaítéléséről, és azt késedelem nélkül kifizetheti a 4. cikk (4) bekezdésében említett határozat meghozatala előtt. Az előleg kifizetése nem befolyásolhatja az alap igénybevételéről szóló végleges döntést.

(2)Egy tagállam előleg kifizetését kérheti, amikor az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépése miatt a tagállamra háruló súlyos pénzügyi terhek miatt az alapból biztosított pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmét benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság előzetes értékelést készít arról, hogy a kérelem esetében teljesülnek-e a 4a. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek, és ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e a költségvetési források. Amennyiben e feltételek teljesülnek és elegendő forrás áll rendelkezésre, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogadhat el az előleg odaítéléséről, és azt késedelem nélkül kifizetheti a 4a. cikk (7) bekezdésében említett határozat meghozatala előtt. Az előleg kifizetése nem befolyásolhatja az alap igénybevételéről szóló végleges döntést.

(3)Az előleg összege nem haladhatja meg a pénzügyi hozzájárulás várt összegének 25 %-át, és egyetlen esetben sem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t. A pénzügyi hozzájárulás végleges összegének megállapítását követően a Bizottság figyelembe veszi az előleg összegét a pénzügyi hozzájárulás egyenlegének kifizetését megelőzően. A Bizottság visszafizetteti a jogosulatlanul kifizetett előlegeket.

(4)Az Európai Unió általános költségvetésébe teljesítendő visszafizetést az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12 101. cikkének megfelelően kiállított beszedési megbízáson feltüntetett esedékességi időpontig kell teljesíteni. Az esedékesség napja a megbízás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(5)Minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, a Bizottság – az egyes pénzügyi évekre vonatkozó általános költségvetési tervezetének elfogadásakor – javaslatot tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arra, hogy legfeljebb 100 000 000 EUR összegben igénybe vegyék az alapot előlegkifizetések céljára, továbbá javaslatot tesz a megfelelő előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételére. A költségvetéssel kapcsolatos intézkedések tekintetében be kell tartani az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 13 10. cikkének (1) bekezdésében említett összeghatárokat.”

8.A 9. cikk után a szöveg a következő címsorral egészül ki:

„III. cím

Záró rendelkezések”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

A rendelet az azt a napot követő naptól alkalmazandó, amelytől az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerint a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra.

Mindazonáltal ez a rendelet nem alkalmazandó, ha egy, az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkötött, a kilépésről rendelkező megállapodás az e cikk második bekezdésében említett időpontig hatályba lép.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat –Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépésével járó, a tagállamokra háruló súlyos pénzügyi terhek fedezése érdekében a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítása céljából történő módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

13. Regionális politika; 13 06 01. Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra

1.3.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.3.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

A rendelet az azt a napot követő naptól alkalmazandó, amelytől az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerint a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra.

Ez a rendelet nem alkalmazandó, ha az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően megkötött, kilépésről rendelkező megállapodás az említett időpontig hatályba lép.

1.3.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) a jelentős természeti katasztrófa miatt súlyos és a tagállami költségvetés reakcióképességét meghaladó mértékű válságba kerülő tagállamokkal való szolidaritás kifejezése céljából hozták létre. E javaslat kiterjeszti ezt az alapelvet az Egyesült Királyságnak az Unióból való, megállapodás nélküli kilépéséből eredő pénzügyi terhekre.

1.3.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az EUSZA igen hatékony eszköznek bizonyult a tagállamok természeti katasztrófákat követő támogatása tekintetében, amint azt az alap átfogó értékelése 14 is megállapította.

1.3.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

E rendeletnek az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépésére vonatkozó különös rendelkezései időben korlátozottak, és csak a 2019-es és 2020-as költségvetési évet érintik. A rendelet az EUSZA ezen évekre elkülönített maximális előirányzatain belül marad, ezért összeegyeztethető a többéves pénzügyi kerettel.

1.3.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

E rendelet nem növeli az EUSZA maximális keretét. A beavatkozásokhoz nyújtott uniós hozzájárulás finanszírozása az Unió általános költségvetéséből történik.

1.4.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

–A javaslat határozott időtartamra vonatkozik A javaslat a 2019-es és a 2020-as évet érinti. A kérelmeket 2019. november 1. és 2020. április 30. között lehet benyújtani.

–A felső határ az EUSZA 2019-es és 2020-as maximális keretének 50 %-a, amely összesen 591,65 millió EUR-nak felel meg (2019-re 292,9 millió EUR, 2020-ra pedig 298,75 millió EUR).

1.5.Tervezett irányítási módszer(ek) 15

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

X Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Nem alkalmazandó.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Megegyeznek a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben (a természeti katasztrófákra vonatkozóan) megállapított rendelkezésekkel.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Megegyeznek a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megállapított rendelkezésekkel.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Megegyeznek a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megállapított rendelkezésekkel.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

Megegyeznek a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megállapított rendelkezésekkel.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Megegyeznek a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megállapított rendelkezésekkel.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás

típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 16

EFTA-országoktól 17

tagjelölt országoktól 18

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

9. fejezet: Különleges eszközök

13 06 01 – Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra

Differenciált

NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻ A rendeletnek nincs pénzügyi hatása.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A rendelet az azt a napot követő naptól alkalmazandó, amelytől az EUSZ 50. cikkének (3) bekezdése szerint a Szerződések többé nem alkalmazhatók az Egyesült Királyságra.

A kérelmeket 2019. november 1. és 2020. április 30. között lehet benyújtani.

A felső határ az EUSZA 2019-es és 2020-as maximális keretének 50 %-a, amely összesen 591,65 millió EUR-nak felel meg (2019-re 292,9 millió EUR, 2020-ra pedig 298,75 millió EUR).

Ezen túlmenően 2020-tól a további előlegekhez 50 millió EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra lesz szükség.

A javaslat egésze az EUSZA maximális előirányzatain belül marad, ezért összeegyeztethető a többéves pénzügyi kerettel.

EUR

A többéves pénzügyi keret fejezete

Különleges eszközök

			2019	2020	2021	2022	2023	Következő évek	ÖSSZESEN
• Operatív előirányzat
13 06 01 – Segítségnyújtás a tagállamoknak jelentős természeti katasztrófák esetén, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2 a)
Előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b) +(3)

• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)
	Kifizetési előirányzatok	(5)
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 9. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)
	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

A többéves pénzügyi keret fejezete

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: <…….>
• Humánerőforrás
• Egyéb igazgatási kiadások
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 19

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket

⇩

2020. év

… év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 20

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 21 …

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–⌧ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az irányító főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az adott főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. év 22

N+1. év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 23 bele nem tartozó előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–⌧ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01/11/21 (közvetett kutatás)
10 01 05 01/11 (közvetlen kutatás)
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 24
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 25	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02/12/22 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
10 01 05 02/12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
Külső munkatársak

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés

–⌧ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezete révén.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.