Brüsszel, 2019.3.8.

COM(2019) 112 final

2019/0062(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban képviselendő álláspontról és a 9389/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről


INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2019 és 2023 között tartandó ülésein képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.Megállapodás a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: GFCM-megállapodás) célja a tengeri biológiai erőforrások védelmének és biológiai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható hasznosításának, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődésének biztosítása a megállapodás hatálya alá tartozó területen. A GFCM-megállapodás 1952-ben lépett hatályba. A GFCM-megállapodás módosításait 1963-ban, 1976-ban, 1997-ben és 2014-ben hagyták jóvá.

Az Európai Unió a GFCM-megállapodás szerződő fele, miután a 98/416/EK tanácsi határozat 1 útján jóváhagyta azt. Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Horvátország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia is szerződő fele a GFCM-megállapodásnak.

2.2.Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot a GFCM-megállapodás hozta létre, hogy biztosítsa a tengerek biológiai erőforrásainak védelmét és biológiai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható hasznosítását, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődését a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a kapcsolódó vizeken. Állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások kezelése vonatkozásában.

A GFCM tagjaként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik a szervezetben. Az Unió hatásköréről a GFCM-megállapodáshoz tartozó külön nyilatkozat rendelkezik. Az Unió gyakorolja a szavazati jogokat azon tagállamok nevében, amelyek szerződő felei a megállapodásnak: amikor az Unió szavaz, akkor egyik tagállam sem vesz részt a szavazásban, és fordítva. A GFCM a jelen lévő és szavazatot leadó GFCM-tagok kétharmados többségével hozza meg határozatait.

2.3.A GFCM határozatai

Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában a GFCM a szerződő felekre nézve kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadhat el.

A GFCM-megállapodás 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban az intézkedések 120 nappal azután lépnek hatályba, hogy a GFCM értesíti róluk a szerződő feleket. Ha az értesítéstől számított 120 napon belül bármelyik szerződő fél kifogást emel a GFCM által elfogadott intézkedésekkel szemben, akkor rá nézve az intézkedések nem kötelezőek. Amennyiben a szerződő felek több mint egyharmada kifogást nyújt be, a többi szerződő fél nem köteles végrehajtani a kifogásolt intézkedést.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió által képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.

A GFCM vonatkozásában ezt a megközelítést a 2014. május 8-i 9389/1/14 REV 1 tanácsi határozat vezette be, amely a 2014–2018-as időszakra meghatározza a GFCM-ben képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket és iránymutatásokat tartalmaz, de a lehetséges mértékben a GFCM sajátosságait is figyelembe veszi. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően egységes eljárást állapít meg az uniós álláspont évenkénti meghatározására vonatkozóan.

A 9389/1/14 REV 1 határozat előírja, hogy a 2019-es éves ülés előtt felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza a GFCM-ben a 2019–2023-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja a 9389/1/14 REV 1 határozatot.

A 9389/1/14 REV 1 határozat tükrözte az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 2 meghatározott új közös halászati politika alapelveit és irányvonalait, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 3 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül az uniós álláspontot összhangba hozta a Lisszaboni Szerződéssel.

A jelenlegi felülvizsgálat a halászatra gyakorolt hatásokkal összefüggésben figyelembe veszi „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményt 4 , valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményét 5 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetéseket 6 .

A jelenlegi felülvizsgálat figyelembe veszi az Uniónak a Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatban 7 és a szófiai miniszteri nyilatkozatban 8 a Földközi-tengerre és a Fekete-tengerre vonatkozóan tett nemzetközi szintű kötelezettségvállalásait is.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktusok” fogalmába beletartoznak a nemzeti jognak kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok, valamint azok az eszközök is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 9 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A GFCM-et megállapodás, nevezetesen a GFCM-megállapodás hozta létre.

A GFCM által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A GFCM-megállapodás 13. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusok a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás és azon belül a következő jogszabályok tartalmát:

a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 10 ;

a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 11 ; és

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 12 .

A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a GFCM-megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozat felváltja a 2014–2018-as időszakra vonatkozó 9389/1/14 REV 1 határozatot.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

2019/0062 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió által a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban képviselendő álláspontról és a 9389/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió a 98/416/EK tanácsi határozattal 13 megkötötte a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodást (GFCM-megállapodás). Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Horvátország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia is szerződő fele a GFCM-megállapodásnak.

(2)A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) felel azon intézkedések elfogadásért, amelyek célja a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásai hosszú távú megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődésének biztosítása. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.

(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14  értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy külső halászati politikáját az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.

(4)Amint azt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend”című közös közleménye 15 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetések 16 is leszögezik, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – az említett szervezetek irányításának javítása az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.

(5)„A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény 17 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.

(6)A Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatot 2017. március 30-án elfogadó, a földközi-tengeri halászat fenntarthatóságáról szóló miniszteri konferencia, valamint a szófiai miniszteri nyilatkozatot 2018. június 7-én elfogadó, a fekete-tengeri halászattal és akvakultúrával foglalkozó magas szintű konferencia következtetései szerint az Unió GFCM-ben folytatott tevékenységének középpontjában az adatgyűjtés és a tudományos értékelés támogatása és javítása, egy ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodási keretrendszer létrehozása, a jogkövető, illetve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat felszámolására törekvő magatartás előmozdítása, a fenntartható kisüzemi halászat és akvakultúra támogatása, valamint a nagyobb fokú szolidaritás és koordináció biztosítása áll.

(7)Helyénvaló meghatározni az Unió által a GFCM 2019–2023-as időszakban tartandó ülésein képviselendő álláspontot, mivel a GFCM állományvédelmi és végrehajtási intézkedései kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós szabályozás, nevezetesen az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 18 , az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 19 és az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20 tartalmát.

(8)Az Unió által a GFCM ülésein képviselendő álláspontot jelenleg a 9389/1/14 REV 1 tanácsi határozat 21 állapítja meg. A 9389/1/14 REV 1 határozatot helyénvaló hatályon kívül helyezni és a 2019–2023-as időszakra egy új határozattal felváltani.

(9)Tekintettel a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásainak folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve a GFCM ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra meg kell állapítani az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) ülésein az Unió által képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

A GFCM ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.

3. cikk

Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a GFCM 2024-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.

4. cikk

A 2014. május 8-i 9389/1/14 REV 1 határozat hatályát veszti.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 190., 1998.7.4., 34. o.
(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(3)    COM(2011) 424, 2011.7.13.
(4)    COM(2018) 28 final, 2018.1.16.
(5)    JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.
(6)    7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.
(7)     https://ec.europa.eu/fisheries/inseparable/sites/inseparable/files/2018-01-26-declaration-malta.pdf
(8)     https://ec.europa.eu/fisheries/sites/fisheries/files/docs/2018-06-07-sofia-declaration_en.pdf
(9)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
(10)    HL L 286., 2008.10.29., 1. o.
(11)    HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(12)    HL L 347., 2017.12.28., 81. o.
(13)    A Tanács határozata (1998. június 16.) az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz történő csatlakozásáról (HL L 190., 1998.7.4., 34. o.).
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(15)    JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.
(16)    7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.
(17)    COM(2018) 28 final, 2018.1.16.
(18)    A Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).
(19)    A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).
(21)    A Tanács határozata (2014. május 8.) a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban (GFCM) az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról.

Brüsszel, 2019.3.8.

COM(2019) 112 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az Európai Unió által a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban képviselendő álláspontról és a 9389/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről


I. MELLÉKLET

Az Unió által a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban (GFCM) képviselendő álláspont

1.ELVEK

A GFCM keretében az Unió:

a)azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az elővigyázatossági megközelítés és az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;

b)elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását a GFCM-intézkedések előkészítő szakaszában és gondoskodik arról, hogy a GFCM által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a GFCM-megállapodással;

c)gondoskodik arról, hogy a GFCM által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;

d)igyekszik teljesíteni a 2017. március 30-én Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatban és a 2018. június 7-i szófiai miniszteri nyilatkozatban előirányzott lépéseket és kötelezettségvállalásokat, melyek célja a az adatgyűjtés és a tudományos értékelés javítása, egy ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodási keretrendszer létrehozása, jogkövető, illetve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat felszámolására törekvő magatartás elősegítése, a fenntartható kisüzemi halászat és akvakultúra támogatása, valamint nagyobb fokú szolidaritás és koordináció biztosítása a Földközi-tengeren;

e)olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek adott területen már bevált módszereivel;

f)következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;

g)gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;

h)a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 összhangban végzi tevékenységét;

i)arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;

j)összhangban jár el az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményével 2 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetésekkel 3 , továbbá előmozdítja a GFCM hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – a szóban forgó szervezet irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket (különösen a tudományosság, a szabályszerűség, az átláthatóság és a döntéshozatal tekintetében), ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez;

k)elősegíti a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben ezeknek – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel folytatott együttműködését;

l)a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek ún. kobei folyamatához hasonló együttműködési mechanizmusokat mozdít elő a tonhaltól eltérő fajokkal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek között.

2.IRÁNYVONALAK

Az Európai Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy a GFCM elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a)A GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásai vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve a GFCM-megállapodás által szabályozott élő biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket (TAC) és kvótákat vagy erőkifejtést érintő szabályozásokat, amelyek legkésőbb 2020-ig fokozatosan, egyre növekvő jelleggel biztosítják a maximális fenntartható hozam szerinti kiaknázást. Szükség esetén az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek külön intézkedéseket kell tartalmazniuk a túlhalászott állományokra vonatkozóan, hogy a halászati erőkifejtés összhangba kerüljön a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

b)a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók feketelistáinak összeállítása;

c)a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területre vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az ellenőrzés hatékonyságának és a GFCM keretében elfogadott intézkedések betartásának biztosítása érdekében,

d)a halászati tevékenységek és akvakultúra tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengeri szennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelmét szolgáló intézkedéseket, valamint a nem szándékos fogások, köztük különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;

e)hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések;

f)az uniós joggal összhangban álló, fenntartható akvakultúra fejlesztését elősegítő fellépések;

g)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen azokkal, amelyek ugyanabban a térségben folytatnak halászati gazdálkodást;

h)kiegészítő technikai intézkedések a GFCM kisegítő testületei és munkacsoportjai által kibocsátott ajánlások alapján;

i)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati munkaügyi egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;

j)a „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozat és a szófiai miniszteri nyilatkozat kötelezettségvállalásaival összhangban álló intézkedések.

II. MELLÉKLET

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság ülésein képviselendő

uniós álláspont évenkénti meghatározása

A GFCM minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.

Ennek érdekében a Bizottság a GFCM minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió által képviselendő álláspont részleteit.

Amennyiben a GFCM valamely ülése során nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé. 

(1)    7087/12 REV 1 ADD 1 COR 1.
(2)    JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.
(3)    7348/1/17 REV 1, 2017.3.24.