EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.3.8.
COM(2019) 111 final
2019/0061(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban képviselendő álláspontról és a 10974/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban (ICCAT) az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2019 és 2023 között tartandó ülésein képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Nemzetközi egyezmény az atlanti tonhalfélék védelméről
Az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény (ICCAT-egyezmény) célja, hogy az ICCAT felállítása révén segítse az arra irányuló együttműködést, hogy az Atlanti-óceánban halászható tonhalfélék és makrahalalkatúak populációinak mérete olyan maradjon, amely lehetővé teszi az élelmezési vagy egyéb célú halászat során a legnagyobb fenntartható fogásmennyiség biztosítását. Az egyezmény 1969. március 21-én lépett hatályba.
Az Unió az ICCAT részes fele, mivel az 1986. június 9-i tanácsi határozat 1 útján jóváhagyta az egyezményt.
2.2.Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság
Az ICCAT-ot az ICCAT-egyezmény hozta létre, az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási határozatok („ajánlások”) elfogadása céljából. Ezek az intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűvé válhatnak.
Az ICCAT szerződő feleként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik. Az ICCAT konszenzussal hozza határozatait.
2.3.Az ICCAT határozatai
Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában az ICCAT a szerződő felekre nézve kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási ajánlásokat fogadhat el.
Az ICCAT-egyezmény VIII. cikkének (2) bekezdésével összhangban az intézkedések hat hónappal azután lépnek hatályba, hogy az ICCAT értesíti róluk a szerződő feleket. Ha valamely szerződő fél kifogást emel egy ajánlással szemben és megerősíti fenntartását, akkor rá nézve az ajánlás nem kötelező. Ha a kifogást a szerződő felek többsége támogatja, akkor az ajánlás nem lép hatályba.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió által képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.
Az ICCAT vonatkozásában ezt a megközelítést a 2014. június 20-i 10974/1/14 REV 1 tanácsi határozat vezette be, amely a 2014–2018-as időszakra meghatározza az ICCAT-ban képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket és iránymutatásokat tartalmaz, de a lehetséges mértékben az ICCAT sajátosságait is figyelembe veszi. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően egységes eljárást állapít meg az uniós álláspont évenkénti meghatározására vonatkozóan.
A 10974/1/14 REV 1 határozat előírja, hogy a 2019-es éves ülés előtt felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza az ICCAT-ban a 2019–2023-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja a 10974/1/14 REV 1 határozatot.
A 10974/1/14 REV 1 határozat tükrözte az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 2 meghatározott új közös halászati politika alapelveit és irányvonalait, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 3 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül az uniós álláspontot összhangba hozta a Lisszaboni Szerződéssel.
A jelenlegi felülvizsgálat a halászat hatásaival összefüggésben figyelembe veszi „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményt 4 , valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményét 5 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetéseket 6
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktusok” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok, valamint azok az eszközök is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 7 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az ICCAT-ot megállapodás, nevezetesen az ICCAT-egyezmény hozta létre.
Az ICCAT által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. Az ICCAT-egyezmény VIII. cikkének megfelelően a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, mivel az ICCAT ajánlásai kiegészíthetik, módosíthatják vagy helyettesíthetik a hatályos uniós jogszabályokban előírt kötelezettségeket, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás és azon belül a következő jogszabályok tartalmát:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 8 ;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 9 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 10 ;
·Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 11 ;
·A Tanács 1936/2001/EK rendelete a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról 12 ;
·A Tanács 520/2007/EK rendelete a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 13 ; és
·A Tanács1984/2003/EK rendelete a kékúszójú tonhal, a kardhal, valamint a nagyszemű tonhal Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó statisztikai ellenőrzési rendszer bevezetéséről 14 .
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják az ICCAT-egyezmény intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozatnak fel kell váltania a 2014–2018-as időszakra vonatkozó 10974/1/14 REV 1 határozatot.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2019/0061 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban képviselendő álláspontról és a 10974/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Közösség az 1986. június 9-i tanácsi határozat 15 útján csatlakozott az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményhez (ICCAT-egyezmény), amely létrehozta az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT).
(2)Az ICCAT felel azon intézkedések elfogadásért, amelyek célja az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú megőrzésének és fenntartható hasznosításának biztosítása, illetve az ezen erőforrásoknak otthont adó tengeri ökoszisztémák megóvása. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy külső halászati politikáját az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.
(4)Amint azt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” 17 című közös közleménye és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetések 18 is leszögezik, a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatása és fokozása, valamint – adott esetben – az említett szervezetek irányításának javítása az e fórumok munkájában való uniós szerepvállalás központi elemét képezi.
(5)„A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény 19 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére.
(6)Helyénvaló meghatározni az Unió által az ICCAT 2019–2024-es időszakban tartandó ülésein képviselendő álláspontot, mivel az ICCAT állományvédelmi intézkedései kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós szabályozás, nevezetesen az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 20 , az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 21 , az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 , az (EU) 2016/1627 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 , az 1936/2001/EK tanácsi rendelet 24 , az 520/2007/EK tanácsi rendelet 25 és az 1984/2003/EK tanácsi rendelet 26 tartalmát. Az ICCAT által elfogadott ajánlások ugyanis kiegészíthetik, módosíthatják vagy helyettesíthetik a hatályos uniós jogszabályokban foglalt kötelezettségeket.
(7)Az Unió által az ICCAT ülésein képviselendő álláspontot jelenleg a 10974/1/14 REV 1 tanácsi határozat 27 állapítja meg. A 10974/1/14 REV 1 határozatot helyénvaló hatályon kívül helyezni és a 2019–2023-as időszakra egy új határozattal felváltani.
(8)Tekintettel az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ezzel összefüggésben az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve az ICCAT ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2019–2023-as időszakra meg kell állapítani az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ülésein az Unió által képviselendő álláspontot az I. melléklet tartalmazza.
2. cikk
Az ICCAT ülésein képviselendő uniós álláspontot évenként, a II. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb az ICCAT 2024-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
A 2014. június 20-i 10974/1/14 REV 1 határozat hatályát veszti.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.3.8.
COM(2019) 111 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió által az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban képviselendő álláspontról és a 10974/1/14 REV 1 határozat hatályon kívül helyezéséről
I. MELLÉKLET
Az Unió által az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban (ICCAT) képviselendő álláspont
1.ELVEK
Az ICCAT keretében az Unió:
a) azoknak a célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, amelyeket az Unió a közös halászati politika keretében követ, elsősorban az elővigyázatossági megközelítés és az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések útján, a következők érdekében: a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének előmozdítása, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülése és csökkentése, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálása, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;
b) elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását az ICCAT-intézkedések előkészítő szakaszában és gondoskodik arról, hogy az ICCAT által elfogadott intézkedések összhangban legyenek az ICCAT-egyezménnyel;
c) gondoskodik arról, hogy az ICCAT által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;
d) olyan álláspontokat képvisel, amelyek összhangban állnak más regionális halászati gazdálkodási szervezetek adott területen már bevált módszereivel;
e) következetességre és szinergiára törekszik a harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatok keretében követett politikájával, és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció területén;
f)gondoskodik arról, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségvállalásainak;
g) a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 összhangban végzi tevékenységét;
h) arra törekszik, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az uniós flotta számára az egyezmény hatálya alá tartozó területen, az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;
i) összhangban jár el az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményével 2 és a hozzá kapcsolódó tanácsi következtetésekkel 3 , továbbá előmozdítja az ICCAT hatékonyságának támogatását és fokozását, valamint – adott esetben – a szóban forgó szervezet irányításának és teljesítőképességének javítását szolgáló intézkedéseket (különösen a tudományosság, a szabályszerűség, az átláthatóság és a döntéshozatal tekintetében), ily módon hozzájárulva az óceánok minden szempontból fenntartható kezeléséhez;
j) elősegíti a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és a regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint adott esetben – megbízatásuk keretein belül – a globális szervezetekkel, különösen az OSPAR-bizottsággal, a Helsinki Bizottsággal és a Barcelonai Egyezménnyel folytatott együttműködést, amelyeknek az Unió is szerződő fele;
k)elősegíti a tonhallal foglalkozó egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel folytatott koordinációt és együttműködést, nevezetesen a tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetekre vonatkozó úgynevezett kobei folyamat újraaktiválása, illetve minden regionális halászati gazdálkodási szervezetre való kiterjesztése révén.
2.IRÁNYVONALAK
Az Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy az ICCAT elfogadja az alábbi intézkedéseket:
a) az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásai vonatkozásában a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve az ICCAT által szabályozott élő biológiai erőforrásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket (TAC) és kvótákat vagy erőkifejtést érintő szabályozásokat, amelyek révén elérhető, illetve fenntartható az állományok maximális fenntartható hozamnak megfelelő kiaknázási mértéke, lehetőség szerint 2015-ig, illetve fokozatos közelítéssel legkésőbb 2020-ig. Szükség esetén az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek külön intézkedéseket kell tartalmazniuk a túlhalászott állományokra vonatkozóan, hogy a halászati erőkifejtés összhangba kerüljön a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;
b) a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések az egyezmény hatálya alá tartozó területen, többek között a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók feketelistáinak összeállítása;
c) az egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az ellenőrzés hatékonyságának és az ICCAT által elfogadott intézkedések betartásának biztosítása érdekében;
d) a halászati és az akvakultúra-tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, beleértve a tengeri szennyezés csökkentésére és a műanyagok tengerbe ürítésének megakadályozására, illetve a már tengerbe került műanyagok tengeri biodiverzitásra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedéseket, az ENSZ-közgyűlés határozataival összhangban az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelmét szolgáló intézkedéseket, valamint a nem szándékos fogások – beleértve különösen a veszélyeztetett tengeri fajokat – lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedéseket;
e)a halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok) használatával kapcsolatos intézkedések, nevezetesen az adatgyűjtés javítását, a FAD-használat pontos felmérését, nyomon követését és figyelését, a veszélyeztetett tonhalállományra gyakorolt hatásának csökkentését, az összes célfajra és nem célfajra, valamint az ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatásainak mérséklését, továbbá a tengeri hulladék keletkezését mérséklő intézkedések;
f)hátrahagyott, elveszített vagy más módon az óceánba juttatott halászeszközök hatását csökkentő és az ilyen eszközök azonosítását és begyűjtését megkönnyítő intézkedések;
g) a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltására irányuló intézkedések és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodásának előírása;
h)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati munkaügyi egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;
i) kiegészítő technikai intézkedések az ICCAT kisegítő testületei és munkacsoportjai által kibocsátott ajánlások alapján.
II. MELLÉKLET
Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság ülésein
képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása
Az ICCAT minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra nézve esetlegesen kötelező határozatot kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió által képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye az Európai Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében az Európai Bizottság az ICCAT minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió által képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben az ICCAT valamely ülése során nem sikerül – akár már a helyszínen – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy előkészítői szervei elé.