Brüsszel, 2019.1.31.

COM(2019) 36 final

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

az Európai Beruházási Bank által 2018. október 11-én az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló (5.) jegyzőkönyv módosítása céljából benyújtott kérelemről


A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

az Európai Beruházási Bank által 2018. október 11-én az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló (5.) jegyzőkönyv módosítása céljából benyújtott kérelemről

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

1.2018. október 11-én az Európai Beruházási Bank az alapokmánya módosítása céljából kérelmet nyújtott be a Tanácshoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 308. cikke alapján. Az Európai Beruházási Bank elsősorban azért javasolja alapokmányának módosítását, mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével megszűnik annak tagsága az Európai Beruházási Bankban. Az Európai Beruházási Bank javaslata másodsorban azt a célt szolgálja, hogy az eddigieknél nagyobb számú helyettes igazgató kinevezésével megerősítse az Igazgatótanács működését. Az Európai Beruházási Bank javaslata harmadik módosításként a minősített többségi szavazást kiterjesztené az Európai Beruházási Bank vállalati operatív tervéről szóló határozatra, az Igazgatási Bizottság tagjainak kinevezésére és az eljárási szabályzat elfogadására.

2.Az Európai Beruházási Bank által az alapokmányát illetően javasolt valamennyi módosítás azonnal hatályba lép az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésével. A kérelem egy preambulumbekezdésben utal a többi tagállam által jegyzett tőke tervezett felemelésére is, amelynek az Európai Beruházási Bank irányításának további megerősítésével párhuzamosan kell folynia.

I.    A kérelem és az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése közötti viszonyról

3.A Bizottság felveti a kérdést, hogy helyénvaló-e a teljes határozat hatálybalépését az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséhez kötni. Mindenesetre jogi szempontból nem feltétlenül szükséges, hogy az (5.) jegyzőkönyv tervezett módosításai azon a napon lépjenek hatályba, amikortól az Egyesült Királyság már nem tagállam.

4.Az Európai Beruházási Bank kérelme ugyanis két különböző kategóriába tartozó módosítást tartalmaz. Az első kategória egyszerűen az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének következményeként törli az Egyesült Királyság részesedésére való hivatkozást a 4. cikk (1) bekezdésében, csökkenti az Igazgatótanács tagjainak számát a 9. cikk (2) bekezdésének első mondatában, valamint törli a helyettes igazgatók Egyesült Királyság általi jelölésére vonatkozó hivatkozást a 9. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében. A Bizottság támogatni tudja ezeket a változtatásokat, de hangsúlyozni kívánja, hogy ezek hatása pusztán deklaratív jellegű lesz. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséhez nem szükséges a Szerződések és a jegyzőkönyvek előzetes módosítása az Egyesült Királyságra vonatkozó valamennyi hivatkozás eltávolítása céljából. Ezek a hivatkozások a kilépés időpontjában automatikusan elavulttá válnak. Ezzel szemben az Európai Beruházási Bank által kért többi módosítás, amelyek irányítási változtatásokat is tartalmaznak, konstitutív jellegű. A Tanács úgy ítélheti meg, hogy ezek a változtatások helyénvalóak a kilépéstől függetlenül.

5.Ezért a Bizottság felveti a kérdést, hogy a Tanács határozata ne lépjen-e hatályba egy olyan meghatározott napon, amely nem kapcsolódik az Egyesült Királyság kilépéséhez, például az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napján. Ilyen esetben csak az első kategória deklaratív módosításainak hatálybalépése kapcsolódna az Egyesült Királyság kilépéséhez. Ez az alternatív megközelítés szükségessé tenné a határozat némi technikai átszövegezését.

II.    Az Egyesült Királyság tőkerészesedésére való hivatkozások törlésére irányuló kérelemről

6.Az Európai Beruházási Bank az alapokmány 4. cikkének (1) bekezdéséből törölni javasolja az Egyesült Királyság 39 195 022 000 EUR-s részesedésére való hivatkozást.

7.A fent említettek szerint, jogi értelemben, a kilépés időpontjában automatikusan elavulttá válna a Szerződésekben és a jegyzőkönyvekben az Egyesült Királyságra vonatkozó valamennyi hivatkozás, így ebben az értelemben nincs szükség az alapokmány kifejezett módosítására. A Szerződések és a jegyzőkönyvek szövegét mindenképpen összhangba kell hozni az új helyzettel, az EUSZ 48. cikke szerinti hivatalos módosítás útján, az elavult rendelkezések törlése és az ebből fakadó kiigazítások elvégzése érdekében. Mindazonáltal elfogadhatónak tűnik, hogy a javasolt módosítást az Európai Beruházási Bank irányításával kapcsolatos – a III. és a IV. szakaszban tárgyalt – módosításokkal együtt elfogadják. Ez a módosítás ezért támogatható az egyértelműség érdekében.

8.Az Európai Beruházási Bank javasolja az ugyanabban a cikkben említett összes jegyzett tőke összegének ennek megfelelő csökkentését is, kivéve, ha a jegyzett tőke „többi tagállam általi” emeléséről a kilépés időpontja előtt határoznak. A Bizottság tudomásul veszi, hogy ez utóbbi határozatot az Európai Beruházási Bank kormányzótanácsa fogadná el az Európai Beruházási Bank alapokmánya 4. cikkének (3) bekezdése alapján.

9.A Bizottság támogathatja az említett javaslat hátterében álló célkitűzést, de fel kívánja hívni a figyelmet a következő jogi szempontokra. Az Európai Beruházási Bank (5.) jegyzőkönyv 4. cikke (1) bekezdésében említett tőkéje az említett rendelkezésben felsorolt tagállami részesedések teljes összege. Ha a Tanács csak az Egyesült Királyságra való hivatkozást távolítja el, úgy ennek megfelelően a teljes tőkét is csökkentenie kell. A Tanács a határozatában nem tudja figyelembe venni az Európai Beruházási Bank tőke felemelésére vonatkozó esetleges határozatát, valamint a tagállamok közötti későbbi újrafelosztást. Ezért a tanácsi határozatnak meg kell említenie az Egyesült Királyság kilépése következményeként (csökkent) teljes tőkét. Az Európai Beruházási Bank kormányzótanácsa párhuzamos határozatával felemelheti a tőkét (és meghatározhatja annak tagállamok közötti arányos felosztását), de ez egy külön határozat.

III.    Az Igazgatótanács további helyettes igazgatóinak kinevezéséről

10.Az Európai Beruházási Bank azt javasolja, hogy 18-ról 31-re növeljék az Igazgatótanács helyettes igazgatóinak számát. Németország, Franciaország és Olaszország esetében, amelyek eddig is egyenként két helyettessel rendelkeztek, ez a szám változatlan marad. Az olyan tagállamokból álló választócsoportok, amelyek korábban kevesebb helyettessel rendelkeztek mint amennyi a választócsoportot alkotó részvényes, a módosítást követően a választócsoportban ugyanannyi helyettessel fognak rendelkezni mint amennyi a választócsoportot alkotó részvényes. A Bizottságnak továbbra is egy helyettese lesz.

11.Mivel a helyettes igazgatók nagyobb számának köszönhetően az Európai Beruházási Bank szélesebb körű tapasztalatokból meríthet igazgatótanácsi szinten – különösen azért, mert jobban be kívánja vonni a helyetteseket az Igazgatótanács döntéshozatali folyamatába, főként a finanszírozási javaslatok elemzésébe – a Bizottság támogatni tudja ezt a javaslatot.

IV.    Az egyszerű többségi szavazás helyett a minősített többségi szavazás alkalmazási körének kiterjesztéséről

12.Az Európai Beruházási Bank három olyan fontos területen javasolja a minősített többségi szavazás alkalmazási körének kiterjesztését, ahol jelenleg egyszerű többség szükséges. Ezek a következők:

I)Az Európai Beruházási Bank vállalati operatív tervéről szóló határozatok (az alapokmány 9. cikkének (1) bekezdése).

II)Az Igazgatási Bizottság tagjainak a Kormányzótanács általi kinevezéséről és az Igazgatótanács megfelelő javaslatairól szóló határozatok (az alapokmány 11. cikke (1) bekezdésének első albekezdése).

III)Az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára vonatkozó határozatok (az alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének h) pontja).

13.A Bizottság támogatja az alapokmány módosítására irányuló ezen javaslattal megvalósítani kívánt célkitűzéseket.

V. A preambulumbekezdésekről

14.A nyolcadik, a kilencedik és a tizedik preambulumbekezdés, amennyiben azokat a Tanács határozatába kívánják beilleszteni, nem a határozat rendelkező részét fejti ki vagy indokolja, hanem olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek nem teszik szükségessé az Európai Beruházási Bank alapokmányának módosítását. A Bizottság úgy véli, hogy ezeket a preambulumbekezdéseket némileg át kell fogalmazni annak egyértelművé tétele érdekében, hogy azok egyáltalán nem kapcsolódnak a rendelkező részhez.

VI. Következtetés

A fentiek fényében a Bizottság az ebben a véleményben kifejtett megfontolások alapján kedvező véleményt ad az Európai Beruházási Bank alapokmányának javasolt módosításairól.