A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A régiók és városok hozzájárulása a kkv-kra vonatkozó új uniós szakpolitikai kerethez

(2020/C 39/08)

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

1.

megjegyzi, hogy egyes uniós tagállamokra gazdasági lassulás jellemző. Ez a probléma regionális szinten a legfeltűnőbb, és abban mutatkozik meg, hogy visszaesett a munkatermelékenység, csökkent a termelés hatékonysága, visszaesett a kereskedelem lendülete, tartósan alacsony a közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúrára irányuló állami és magánberuházások szintje, és továbbra is fennállnak viszonylag nagy gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, ami – tekintettel az olyan globális tendenciákra is, mint a következő ipari forradalom, a demográfiai helyzet és a munka jellegének megváltozása – innovatív szakpolitikai válaszokat követel meg;

2.

elismeri, hogy az európai gazdaságok versenyképessége a kkv-k vállalkozói és innovációs potenciálján alapul, ezért üdvözli az Európai Bizottság és a Tanács arra vonatkozó felhívását, hogy fejlesszék tovább az EU átfogó gazdasági stratégiáját, figyelembe véve az ágazat különleges szerepét;

3.

hangsúlyozza, hogy tíz évvel elindítása után jól látszik a kisvállalkozói intézkedéscsomag hatása a kkv-k fejlődésére, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy horizontális megközelítésre van szükség a kkv-k támogatása érdekében és azért, hogy jobban nyomon tudjuk követni a program végrehajtásának hatásait;

4.

megjegyzi, hogy a kkv-k számára célzott támogatási pilléreket kell létrehoznunk az európai bizottsági programokban, hogy figyelembe vehessük a kkv-ágazat sokszínűségét. Ezzel azt is elismernénk, hogy rugalmasabb, teljesítményorientált megközelítésre van szükség, és a vállalkozásoknak lehetőséget kell kapniuk a fejlődés következő szakaszainak sikeres teljesítésére. Olyan intézkedéseket vár az Európai Bizottságtól, melyek összhangban vannak a kkv-kra vonatkozó uniós szakpolitikai keretről szóló, a jelenlegi helyzetet és a kihívásokat feltérképező RB-tanulmány ajánlásaival (1). Célirányosan kell bevetni új eszközöket, elsősorban a kockázatos projekteket megvalósító kisvállalkozásokat tekintve célcsoportnak;

5.

hangsúlyozza a tagállamok és a régiók szerepét és felelősségét a kkv-kat célzó uniós szakpolitikai eszközök kidolgozásában és végrehajtásában. Ezekkel az eszközökkel elsősorban a kkv-személyzet készségeinek fejlesztését és a kkv-k kapacitásépítését kell támogatni, gondolva itt a digitalizációra is, amely hosszú távon segíti őket a növekedésben;

6.

nagyon fontosnak tartja, hogy figyelmet fordítsunk a nagyvárosi területeken kívüli kkv-k fejlődésének támogatására, különösen az uniós tagállamok operatív programjai révén;

7.

elismeri az induló innovatív vállalkozások (2) jelentőségét a kkv-kon belül, mivel ezek a vállalkozások számos radikális innovációt hajtanak végre. Ezúttal azonban azt emeli ki, hogy a már meglévő vállalkozásokat is támogatni kell a felfutásban és a fokozatos innovációban a helyi piacra történő belépésüktől kezdve egészen a globális piac meghódításáig. Az európai politikákban átfogóbb módon kellene megközelíteni a vállalkozástámogatás kérdését;

8.

úgy véli, hogy az uniós politikának valamennyi európai térségben támogatnia kellene a kkv-k nemzetközi értékláncokba történő integrációját. Megjegyzi, hogy egyes kkv-k gazdasági tevékenységének EU-n kívülre való kiterjesztése biztosíthatja a kkv-k által alkalmazott legjobb megoldások terjesztését, aminek köszönhetően javul a termelékenységük, elsősorban a tudás és a know-how átadása révén;

9.

elismeri a kkv-követek hálózatának (SME Envoys Network) jelentőségét. A hálózatnak fontos szerepet kellene játszania az európai vállalkozók előtt álló problémák és lehetőségek azonosításában;

10.

hangsúlyozza, hogy kevésbé időigényes adminisztratív eljárásokat kell ösztönözni és megvalósítani, illetve csökkenteni kell a terheket az európai és nemzeti közigazgatás valamennyi szintjén, ami jelentős hatással lehet a kkv-k működésére, többek között tevékenységeik pénzügyi vonatkozásaira;

11.

felhívja a figyelmet, hogy támogatni kell új finanszírozási források feltárását a kkv-k számára, és a különböző uniós térségekben működő kkv-k minél szélesebb köre számára meg kell könnyíteni a hagyományos finanszírozási módszerekhez való hozzáférést;

12.

támogatja a kkv-k uniós szinten jelenleg hatályos meghatározásának felülvizsgálatára irányuló kérést annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni, hogy a közepes méretű vállalkozások (közepes tőkeértékű vállalatok, melyeknél legfeljebb 500 alkalmazott dolgozik) a szerkezetüket tekintve nagyon hasonlóak a kkv-khoz (kevesebb mint 250 alkalmazott és éves szinten legfeljebb 50 millió eurós árbevétel vagy legfeljebb 43 millió eurós mérleg), mégsem részesülnek preferenciális elbánásban a nagyvállalatokkal szemben;

13.

kiemeli a kkv-k támogatására szolgáló egyablakos rendszer fontosságát, és hangsúlyozza, hogy e célból európai szinten meg kell szilárdítani a kkv-k támogatási hálózatait. Javasolja a már működő Enterprise Europe Network (EEN) lehetőségeinek kihasználását. A kkv-kra irányuló különböző támogatási formák egyetlen hálózatban történő összekapcsolásával, illetve ennek a hálózatnak a kkv-követek hálózatával való együttműködésén keresztül minden bizonnyal el lehet érni a kkv-k és az Európai Bizottság által várt szinergiahatást;

A kkv-k további fejlődését fenyegető veszélyek és kihívások

14.

megjegyzi, hogy az Európai Unióban a kkv-k olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyek hátterében többek között az egyre élesebb globális verseny, az új üzleti modellek megjelenése, a digitalizáció és az új technológiák alkalmazása (az iparban csakúgy, mint a szolgáltatásokban), a körforgásos gazdaság és a megosztásalapú gazdaság fejlődése, valamint a fenntartható fejlődés fenntartása áll;

15.

hangsúlyozza a szakosodott kis- és közepes vállalkozások csoportjai (klaszterek) közötti együttműködés támogatásának jelentőségét. Kéri a megfelelő uniós eszközök – például az uniós klaszterportál, az Klaszterek Európai Megfigyelőközpontja és a European Cluster Excellence Initiative – folyamatos fejlesztését;

16.

megerősíti, hogy társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalati társadalmi felelősségvállalás;

17.

megjegyzi, hogy a gazdasági expanzió ütemének és erejének tekintetében aránytalanságok tapasztalhatók a kkv-k és a nagyobb vállalatok között, ami a kevésbé fejlett régiók sajátosságai miatt az uniós régiók gazdasági polarizálódásához vezet;

18.

hangsúlyozza, hogy az adminisztratív szabályozások növekvő száma és összetettsége csökkenti a kkv-k növekedési potenciálját, különösen a mikrovállalkozások esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő adminisztratív és pénzügyi forrásokkal ezeknek az akadályoknak a leküzdéséhez. Ezért kéri, hogy az EU-ban működő vállalkozások számára csökkentsék az adminisztratív eljárások összetettségét, különösen a határon átnyúló műveleteknél;

19.

megjegyzi, hogy egyre több innovatív megoldás jelenik meg a piacon, de ezek pénzügyi szempontból csak korlátozottan elérhetők a kkv-k számára. Ezért új megközelítést kell alkalmazni az úgynevezett „nyílt innovációk” kialakításának és fejlesztésének ösztönzésére;

20.

bár a Horizont és a COSME egyre fontosabb lesz a kkv-k számára, üdvözli, hogy az új programozási időszakban (2021–2027) továbbra is az ERFA marad a kkv-k támogatását szolgáló helyi és regionális szakpolitikák finanszírozásának legfontosabb forrása, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés, a K+F és az innováció támogatása, a készségfejlesztés, a piacokhoz való hozzáférés és a nemzetköziesedés terén. Ismételten elutasítja azonban azt a javaslatot, hogy az ERFA tematikus koncentrációjának középpontjában a nemzeti szint álljon, mivel egy központosított elosztási mechanizmus szembemenne a helyi alapú megközelítéssel és a többszintű kormányzás elvével, pedig ezek alapvetően fontosak a kkv-k hatékony és eredményes támogatásához;

21.

felhívja a figyelmet az uniós ágazati politikák közötti eltérésekre – többek között a közbeszerzés, a csődtörvény és a környezetvédelem terén, illetve a klaszterek támogatásának különbségeit és a versenyképesség megközelítését tekintve –, amelyek erőteljes hatást gyakorolnak a kkv-kra és azok további terjeszkedésére;

22.

úgy véli, hogy az egységes piac az EU sikerének tekinthető, de kiteljesítéséhez még sokat kell tenni, például fel kell számolni az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának útjában álló akadályokat. Többek között ez áll ugyanis azoknak a nehézségeknek a hátterében, amelyekbe a kkv-k ütköznek, amikor bővíteni szeretnék gazdasági tevékenységeiket és ki szeretnék használni a nemzetközivé válás előnyeit;

23.

felhívja a figyelmet a gazdaságnak a digitalizációból fakadó átalakulására, amelynek következtében a kkv-knak többet kell beruházniuk a beszerzésbe és/vagy a technológia és a know-how fejlesztésébe;

24.

kéri az Európai Bizottságot, hogy – a meglévő kezdeményezések, például a „Digital Cities Challenge” sikereire támaszkodva – dolgozzon ki intézkedéseket az uniós régiókban működő kkv-k digitális átállásának támogatására;

25.

úgy véli, a digitalizáció lehetőséget kínál arra, hogy a kkv-k egy szélesebb – páneurópai és nem európai – piacra is eljuttassák termékeiket és szolgáltatásaikat, lehetővé téve a határokon átnyúló kereskedelem fejlődését;

26.

hangsúlyozza, hogy az EU számára az jelenti a kihívást, hogy az ambiciózus környezetpolitikai célok fenntartása mellett miként tudja tovább növelni a termelékenységet és a (többek között költségszempontú) versenyképességet az ipari értékláncokban;

A kkv-k elvárásai a jövőbeli növekedési és fejlesztési politikák tekintetében

27.

hangsúlyozza, hogy a regionális vállalkozói ökoszisztémák integrációjára irányuló uniós szintű beruházások potenciális előnyöket jelentenek a kkv-k és a vállalkozók számára. Egyúttal szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság fejlessze tovább a jelenleg az európai vállalkozói régiókkal (EVR) közösen megvalósuló projektet, amely összeköti az európai „Szilícium-völgyeket”;

28.

felhívja a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyekkel sok kkv szembesül a szakképzett munkaerő felvétele és megtartása terén. A tehetséges munkaerőért folytatott erős versenyben a kkv-k a nagyvállalatokkal találják szemben magukat, amelyek több forrással rendelkeznek, és magasabb béreket tudnak kínálni, pedig az összes uniós vállalkozás 99 %-át kitevő kkv-k képezik az európai gazdaság gerincét;

29.

fontosnak tartja, hogy a kkv-k képviselői – köztük a kkv-kat támogató és összefogó szereplők – képesek legyenek arra, hogy aktívabb szerepet játsszanak az erre a vállalkozói kategóriára közvetlenül vonatkozó uniós politikák végrehajtásának kialakításában és koordinálásában;

30.

fontosnak tartja, hogy a regionális képviselők részt vegyenek az uniós kkv-politika irányításában, és szorosabban együttműködjenek a kkv-követekkel;

31.

továbbra is úgy véli, hogy az uniós iparpolitikának a tágan értelmezett innovációra, a kulcsfontosságú alaptechnológiákra, valamint a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre (IPCEI), a digitalizációra és a kkv-kra kell irányulnia;

32.

támogatja azt az európai bizottsági elképzelést, hogy egyszerűsítsék a finanszírozáshoz és a jelentéstételhez kapcsolódó adminisztratív eljárásokat, amelyek különösen nagy terhet jelentenek a korlátozott emberi erőforrásokkal rendelkező mikro- és kisvállalkozások számára. Az olyan javaslatok, mint az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek (átalányfinanszírozás, egyösszegű átalányok és egységköltségek) megkönnyítik a projektköltségvetések létrehozását és teljesítését, ami növelni fogja a támogatásban részesülő kkv-k arányát;

33.

olyan megközelítést részesít előnyben, amelyet a helyi és regionális, majd egy későbbi szakaszban a nemzeti és nemzetközi gondolkodás határoz meg. Ha az ötleteket kisebb léptékben teszteljük, és támogatjuk a fokozatos innovációt, gyorsabban fejleszthetők és – a kkv-k rendelkezésére álló finanszírozással – megvalósíthatók különféle új technológiai megoldások;

34.

megjegyzi, hogy az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös szabályok javasolt keretének rugalmasnak kell lennie annak érdekében, hogy a kérelmező régiók a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra összpontosíthassák operatív programjaikat;

35.

ösztönzi olyan programok létrehozását, amelyek támogatják a kapacitásépítést a kkv-k számára, gondolva itt például a modern pénzügyi eszközök használatára, az információátadás és az együttműködés fontosságának tudatosítására, valamint a hosszú távú növekedési stratégiák és tervezés lehetőségeire és szükségességére;

36.

felhívja a figyelmet a klaszterek integrációjának növekvő fontosságára, gondolva itt különösen az intelligens szakosodási platformokra, ahol a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet töltenek be az európai szintű integrált értékláncok kialakításában, és ezzel segítik a kkv-kat a nemzetközi növekedésben;

37.

fontosnak tartja, hogy megmaradjon az EEN-irodák határozott regionális és helyi dimenziója. Ezek az irodák a jövőben új szerepeket is vállalhatnának;

38.

felhívja a figyelmet arra, hogy bővíteni kell az EEN szolgáltatásaink körét. Itt olyan területekről lehet szó, mint például a kkv-k tevékenységének kiterjesztése, a nemzeti és uniós jogszabályokkal kapcsolatos információk, a finanszírozási lehetőségek az egyes uniós tagállamokban, partnerségek kiépítése más ágazati szereplőkkel vagy a termelési folyamatban részt vevő szereplőkkel stb.;

39.

megjegyzi, hogy meg kell erősíteni a regionális kkv-küldöttségeket, amelyek – például a REFIT-platformok révén – rendszeresen hozzájárulhatnának a jogszabályok javasolt módosításairól szóló vitához, és részt vehetnének a módosítások kkv-kra gyakorolt hatásainak nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési folyamatában;

40.

fontosnak tartja, hogy diverzifikálják a kkv-k finanszírozási forrásait, és a prioritások közé emeljék a bizonyos iparágak és vállalkozástípusok tekintetében fennálló finanszírozási hiányok felszámolását;

41.

üdvözli a tőkepiaci unióról szóló megállapodást, amely a kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítéséről, az egyszerűsítést célzó intézkedések bevezetéséről, valamint a költségek és a szabályozási terhek csökkentéséről szól;

42.

üdvözli egyes tagállamok annak érdekében indított kezdeményezéseit, hogy növeljék a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban;

43.

felhívja a figyelmet a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférésének kérdésére, egyben üdvözli az ebbe a kategóriába tartozó vállalkozások beemelését a közbeszerzési irányelv reformjába, és további lépéseket szorgalmaz a megfelelő feltételek biztosítása érdekében;

44.

hangsúlyozza, hogy továbbra is a késedelmes kifizetések, a kkv-k kulcsfontosságú közbeszerzési szempontokkal kapcsolatos elégtelen ismeretei és a jogi lépések magas potenciális költségei jelentik a legfontosabb akadályait annak, hogy a kkv-k nagyobb szerepet vállaljanak ezen a területen, és megragadják a lehetőségeket tevékenységeik kiterjesztésére;

Záró észrevételek

45.

megjegyzi, hogy a kkv-k – jelentős strukturális rugalmasságuknak és termelési profiljuknak köszönhetően – képesek gyorsan reagálni a dinamikus társadalmi-gazdasági változásokra. Akadályt jelentenek azonban az ilyen jellegű alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen pénzügyi források, ezért a későbbi vállalkozástámogatási javaslatokat is hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez;

46.

hangsúlyozza, hogy a kkv-k – tekintettel munkaerőpiaci és a fogyasztókra gyakorolt hatásukra – fontos szerepet játszanak és társfelelősséget viselnek a körforgásos gazdaság megvalósításában, aminek adókedvezményekben vagy az európai alapokhoz való hozzáférésben kellene tükröződnie;

47.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak hasznosítania kellene a kisvállalkozói intézkedéscsomag és a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv tapasztalatait. A cél az optimalizálás és az egyszerűsítés, nem pedig az, hogy radikális változtatásokat hajtsunk végre, vagy teljesen új megoldásokat keresve eldobjuk az elért eredményeket;

48.

rámutat, hogy a régióközi és határokon átnyúló együttműködés elmélyítését lehetővé tevő kezdeményezések száma továbbra sem elégséges;

49.

ismételten kéri egy új, horizontális stratégia kidolgozását, amelynek ki kell emelnie a radikális és a fokozatos innováció különleges jelentőségét, illetve támogatnia kell a kulcsfontosságú alaptechnológiákat és a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket, többek között a digitalizáció és a kkv-k tekintetében;

50.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság keressen olyan megoldásokat, amelyek megkönnyítik a kkv-k számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételt, például helyi/regionális kötődésük jutalmazása révén, mivel az eddigi módosítások nem bizonyultak elegendőnek;

51.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság – elismerésre érdemes – átfogó és sokrétű intézkedései ellenére a kkv-k támogatása az EU egészét tekintve nem működhet hatékonyan, ha egyes tagállamok előszeretettel vezetnek be bonyolult nemzeti előírásokat;

52.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak fontos szerepet kell játszaniuk a vállalkozásbarát környezet kialakításának folyamatában, és rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyek segítségével az intézkedéseket hozzá lehet igazítani a kkv-k változó szükségleteihez. Fontos, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat szorosabban bevonják a jövőbeli uniós iparpolitika kialakításának folyamatába, gondolva itt a kkv-k támogatására is;

53.

egyetért az Európai Parlament álláspontjával, mely szerint a kkv-k nemzetközi versenyképességének megerősítése, a nem uniós piacokon való terjeszkedés és az innovációk hasznosítása érdekében növelni kell az Unió egységes piacra vonatkozó programjának (2021–2027) általános költségvetését;

54.

meggyőződése, hogy a kkv-k számára az új többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek egységesen az InvestEU programba történő, beharangozott integrációjával a várakozásoknak megfelelően egyszerűsödni fognak az eljárások;

55.

arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, tegyenek többet az egységes piac jobb működése érdekében, hogy teljeskörűen ki lehessen bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket;

56.

kéri az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy dolgozzanak ki olyan eszközöket és mechanizmusokat, amelyek európai és globális szinten egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az európai kkv-knak, különös tekintettel az Európa számára stratégiai jelentőségű technológiákra.

---

(1)  https://cor.europa.eu/en/engage/studies/Documents/EU-SMEs/EU-policy-SMEs.pdf

(2)  Régiók Európai Bizottsága, Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások fellendítése Európában: regionális és helyi szempontok, ECON-VI/021, előadó: Tadeusz Truskolaski, COR-2017-00032-00-01, 2017. július.