A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Kutatási infrastruktúrák: az Európai Kutatási Térség (EKT) jövője regionális és határokon átnyúló megközelítésben

(2020/C 39/15)

Előadó

Eamon Dooley (IE/Renew Europe), Offaly megye közgyűlésének tagja

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

üdvözli az Európai Bizottság átfogó megközelítését azzal kapcsolatban, hogy a kutatási infrastruktúra kulcsszerepet játszhat és játszik az ismeretek bővítésében és a technológia fejlesztésében. A kutatási infrastruktúrák és azok felhasználása alapvető fontosságú az Európai Kutatási Térség (EKT) fejlesztése szempontjából. Ezzel kapcsolatban támogatja a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) munkáját, amelynek fontos szerepe van a kutatási infrastruktúrára vonatkozó uniós szintű döntéshozatalban, és hozzájárul az egységes európai tudományos piac megteremtéséhez;

hangsúlyozza, hogy a kutatási infrastruktúrák nagyon erősen területi jellegűek. Kulcsfontosságúak a regionális fejlesztés szempontjából, a tudományos eredményektől kezdve az oktatási ökoszisztémákra gyakorolt hatásukon át az általános piaci és társadalmi hasznukig;

megállapítja, hogy az ESFRI stratégiai ütemterve szerint az összeurópai érdekű kutatási infrastruktúrák számos tudományterületen hozzájárulnak az európai kutatói közösségek hosszú távú igényeinek kielégítéséhez, valamint üdvözli, hogy az ütemterv szerint a kutatási infrastruktúrákba való beruházás növeli a regionális versenyképességet és ezáltal a különböző tagállamok és régiók közötti kohéziót;

hangsúlyozza, hogy a kutatási infrastruktúráknak kulcsszerepe van a környezettel és éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások leküzdésében, amelyek társadalmainkra valamennyi – helyi, regionális, nemzeti, európai és globális – szinten hatással vannak;

megerősíti továbbá az RB korábbi véleményeiben foglalt azon megállapítást, hogy a helyi és a regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a hatékony innovációs ökoszisztémák megteremtésében, különösen a regionális kutatási prioritásoknak az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozása révén történő stratégiai meghatározása által (1);

megállapítja, hogy Európa sikeres közép- és hosszú távú víziót alakított ki egy koherens kutatásiinfrastruktúra-ökoszisztéma megteremtésére vonatkozóan, amelyben ösztönzik a már meglévő infrastruktúrák közötti együttműködést, de ezzel párhuzamosan terveket dolgoznak ki a kutatási infrastruktúrák új generációjának kiépítésére és fejlesztésére, az ESFRI által meghatározottaknak megfelelően;

egyetért az Európai Tanács azon következtetéseivel, melyek szerint a jól működő EKT jelentős mértékben hozzá fog járulni a teljes európai kutatási és innovációs ökoszisztéma hatékonyabbá és eredményesebbé tételéhez, és elismeri annak fontosságát, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság szoros partnerségben dolgozzanak együtt az EKT megerősítéséért, különösen a fő finanszírozási eszköz, az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram révén (2). Mindazonáltal sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem ismeri el eléggé, hogy a helyi és a regionális önkormányzatok milyen szerepet játszhatnak ebben a folyamatban;

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a kutatási infrastruktúrák tekintetében továbbra is vannak hiányosságok az EKT keretrendszerében, és az ebből adódó végrehajtási hiányosságok csökkentik a lehetséges előnyöket és a hatékonyságot;

üdvözli, hogy e hiányosságok orvoslása érdekében az Európai Bizottság a költségvetésből 100 milliárd EUR összeg előirányozását javasolja a tudomány, a kutatás és az innováció finanszírozására a 2021–2027-es időszakra. Ugyanakkor aggodalmát fejezi ki annak kockázata miatt, hogy nőni fognak a kutatási és innovációs keretprogram által támogatott és így a jövőben nagyobb költségvetéssel rendelkező városok és régiók, illetve a kohéziós politikához tartozó költségvetések csökkentését megsínylő többi város és régió közötti egyenlőtlenségek (3);

10.

végül, de nem utolsósorban elismeri, hogy minden uniós politika kapcsán különösen fontos az EU hozzáadott értékének bemutatása, különösképp ha figyelembe vesszük, hogy ezeket a szakpolitikákat egyre inkább vizsgálat tárgyává teszik. Megállapítja, hogy a közelmúltban készült elemzések azt mutatják, hogy habár az EKT megvalósítása terén elért előrehaladás folytatódik, ez a korábbinál lassabb ütemben megy végbe, és hogy a tagállamok között továbbra is nagy különbségek vannak mind a teljesítményszintek, mind a növekedési ütem tekintetében (4). Ezért hangsúlyozza, hogy megbízhatóbb és egyértelműbb statisztikák révén javítani kell az európai K+I hatásáról szóló tájékoztatást;

Az EKT előtt álló kihívások regionális és határokon átnyúló megközelítésben

11.

sajnálatosnak tartja, hogy 2014 és 2016 között az EU-ban a kormányzati szektor kutatásfinanszírozásban való részesedése 2,03 % körül stagnált (5). Ez jól illusztrálja, hogy a nemzeti jövedelem K+F-re költött hányada még mindig jóval a 2002-ben Barcelonában meghatározott célérték – a GDP 3 %-a – alatt marad, és a nemzeti K+F-finanszírozásnak kevesebb mint 1 %-át költik transznacionális kutatásra (6);

12.

aggasztónak tartja továbbá, hogy a bruttó hazai K+F-kiadások egyensúlyhiánya regionális szinten is tükröződik, aminek eredményeképpen a 281 NUTS II régióból csupán 31-ben számoltak be arról, hogy a K+F-beruházások 2015-ben meghaladták a 3,0 %-os uniós célértéket, míg az EU egyes régióiban világosan kirajzolódó kutatásintenzív „klaszterek” jöttek létre. Ezek a régiók elsősorban Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Finnországban találhatóak (7);

13.

megállapítja, hogy az EKT megvalósításából az derül ki, hogy eltérések vannak a Horizont 2020 keretében történő finanszírozás és az európai strukturális és beruházási alapok keretében a kutatásba és innovációba történő beruházás között. Az európai strukturális és beruházási alapok fő kedvezményezettjei az EU-13 tagállamai, viszont a Horizont 2020 kiválósági kritériumának alkalmazása ahhoz vezetett, hogy a finanszírozás és a kutatási és innovációs kapacitások főleg az EU-15-ben koncentrálódtak, szélesítve ezzel az innovációs szakadékot az EU-15 és az EU-13 között (8);

14.

figyelmeztet, hogy a hosszú távú fenntarthatóság egy másik fontos kihívás, amellyel a kutatási infrastruktúráknak szembe kell nézniük, különösen a nagy méretű összeurópai kutatási infrastruktúráknak, amelyeknek rendkívül költséges a kiépítése, a fenntartása és a működtetése – a kiépítési költségek sokszor meghaladják az 1 milliárd EUR-t, a kapcsolódó éves üzemeltetési költségek pedig a kiépítési költségek kb. 10 %-át teszik ki. Mivel a tudományra szánt nemzeti költségvetési források gyakran elérik vagy meghaladják e költségeket, e kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága továbbra is kérdéses (9);

15.

elismeri, hogy a kutatási infrastruktúra létesítményeihez való hozzáférés költségei akadályt jelenthetnek a kutatók számára – különösen, ha azok más tagállamban találhatóak –, és ezáltal gátolják a tudományos fejlődést;

16.

figyelmeztet arra, hogy az úgynevezett nagy kihívások – mint például az éghajlatváltozás – kezelése érdekében a kutatási infrastruktúráknak képesnek kell lenniük arra, hogy integrálódjanak a szomszédos kutatási infrastruktúrákkal, elősegítve ezáltal a nagyobb mértékű tudásmegosztást és az interdiszciplináris kutatást. E tekintetben rendkívül fontos a digitális kutatási infrastruktúra, ezért az RB támogatja az adatok nyílt hozzáférhetőségének növelését az európai nyílt tudományosadat-felhő révén;

17.

megállapítja, hogy az emberi erőforrások fontos elemei a kutatási infrastruktúráknak. A humánerőforrás-politika és -menedzsment meghatározza a felvehető személyi állomány minőségét és mennyiségét, ezért kulcsfontosságú a kutatási infrastruktúrák megfelelő megvalósításának, üzemeltetésének és hatásának biztosításához (10). Különösen fontos tehát a menedzserek készségfejlesztése és mobilitása, valamint a kutatási infrastruktúra használatához szükséges készségek fejlesztése;

18.

aggasztónak tartja, hogy a kutatási és innovációs infrastruktúráknak az iparra és a társadalomra gyakorolt hatása még mindig csekély. Elismeri azonban, hogy az Európai Bizottság erőfeszítéseket tesz azért, hogy az európai tudományos szakértelmet piacképes termékekké és szolgáltatásokká konvertálja;

19.

elismeri: ahhoz, hogy a kutatási infrastruktúrák a társadalom szélesebb köreinek életét is befolyásolják, az ipar igényeit is ki kell szolgálniuk. Ezért erőteljes, összekapcsolt kutatásiinfrastruktúra-ökoszisztémára van szükség, amely képes több tudományterületen átívelő válaszokat adni a komplex problémákra;

20.

figyelmeztetést kapott, hogy a már meglévő és a jövőben kialakítandó kutatási infrastruktúrákban végzett kutatási és fejlesztési projektekről hatékonyabban kell tájékoztatni a polgárokat, az arról szóló átfogó kommunikáció részeként, hogy az EU milyen előnyöket jelent a polgárok számára;

Kutatási infrastruktúra: szakpolitikai ajánlások

21.

felkéri az új Európai Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon, hogy a tagállamok és a régiók megfelelnek-e azon kötelezettségüknek, hogy a folyó évtized végéig a GDP 3 %-át a K+F-re fordítsák;

22.

sürgeti ezért az Európai Bizottságot, hogy mielőbb tegyen javaslatot az Európa 2020 stratégia folytatására vonatkozóan, és ez a javaslat tartalmazzon számszerűsített célkitűzéseket többek között a K+F területén;

23.

úgy véli, hogy minden szinten fokozni kell a közös erőfeszítéseket, és további reformokra van szükség a nemzeti és regionális kutatási és innovációs rendszerekben ahhoz, hogy az EKT jól működjön és a szinergiák révén elő lehessen mozdítani a kiválóság terjesztését. Ezért általában véve egyetért az Európai Bizottság által a 2021–27-es programozási időszakra javasolt, a kutatási infrastruktúra hatékonyságának javítását célzó új kezdeményezésekkel, ideértve a regionális alapok használatát, a reformok végrehajtását elősegítő európai eszközt, valamint az Európai horizont programot, amely magában foglal egy, az EKT megerősítésének támogatását célzó pillért (11);

24.

úgy véli, hogy a kutatási infrastruktúrák regionális szinten lehetőséget teremtenek a kutatási infrastruktúrákba történő beruházásokat támogató uniós finanszírozásért való versengésre, melynek köszönhetően innovációs központok jöhetnek létre a decentralizált kutatási infrastruktúrákon belül. Úgy véli, hogy a kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága érdekében a kutatási infrastruktúrák teljes életciklusa során szükség van egyedi finanszírozási modellekre is azokra az esetekre, amikor az európai, nemzeti vagy egyéb finanszírozási források nem elegendőek. Külön költségvetési sorra van szükség az alábbiak tekintetében:

—	a kiépítés vagy üzemeltetés előtti szakaszok finanszírozása,

—	a folyamatban lévő kutatásiinfrastruktúra-műveletek finanszírozása, és

—	a humán erőforrás finanszírozása, vagyis a személyi állomány bérezésének, toborzásának, megtartásának és képzésének költségei.

Ide tartozhat az európai strukturális és beruházási alapok pénzeszközeinek kreatívabb felhasználása, az Interreg, az Európai Beruházási Bank keretelvei és kölcsönei, továbbá az Erasmus+, a Digitális Európa program, a COSME, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a LIFE stb., potenciálisan egy a nemzeti kutatásfinanszírozási alapokat bevonó társfinanszírozási modell alapján. Mindez kulcsfontosságú a kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága szempontjából;

25.

támogatja továbbá „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” (12) megközelítést, amely – az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok kutatás- és innovációbarátabbá tételével együttesen – kiegyenlítené a támogatásokat és elősegítené az összes uniós régió, köztük a kutatásintenzív klasztereken kívül eső régiók kutatási potenciáljának teljeskörű kibontatkoztatását;

26.

teljes mértékben támogatja azt a kezdeményezést, amely ötvözi egymással a „Horizont 2020” keretprogramot, az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, valamint a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programot a VentureEU elindítása érdekében. E kezdeményezés célja az, hogy megerősítse Európában a kockázati tőkét, és több magánbefektetést biztosítson a kutatási tevékenységek számára (13);

27.

javasolja, hogy az Európai horizont tartalmazzon kifejezetten a kutatási infrastruktúrák igénybevételét támogató intézkedéseket, beleértve az igénybevétel költségeinek finanszírozhatóvá tételét is, mivel ez elősegítené a kutatási infrastruktúra által nyújtott szolgáltatások fejlődését és a hosszú távú fenntarthatóságot;

28.

kéri, hogy az eddiginél több olyan intézkedés szülessen, amely növelné a kutatási infrastruktúrákhoz való nyílt hozzáférést, és javasolja, hogy ezt a célt az alábbi intézkedéssorozattal érjék el:

—	a kutatási infrastruktúrák létesítményeihez való hozzáférés költségeit finanszírozhatóvá kell tenni a következő keretprogramban,

—	ingyenes (kiválóságon alapuló vagy nyílt) hozzáférés a jóváhagyott projektekkel összefüggésben kifejlesztett vagy tesztelt szolgáltatásokhoz,

—	a népszerűsítést és a kutatási infrastruktúrák potenciális felhasználói közösségével való kommunikációt támogató finanszírozás.

29.

támogatja a hozzáférésre vonatkozó szabályok és eljárások nagyobb mértékű harmonizációját és szabványosítását, különösen a tisztességes és következetes hozzáférést biztosító charták kidolgozását (14);

30.

különösen támogatja egyfelől a kutatási és innovációs politikáknak, másfelől az intelligens szakosodási stratégiák kialakításának és megvalósításának az összekapcsolását, mivel olyan innovatív megközelítésekről van szó, amelyek fokozzák a gazdasági növekedést és a megállapított regionális igényeken alapuló munkahelyteremtést, összekapcsolva a régiókat és bevonva őket a kutatási és innovációs tevékenységekbe. E megközelítések lehetővé teszik továbbá a régiók közötti, illetve a szakemberek közötti együttműködést az intelligens szakosodást szolgáló kutatási és innovációs stratégiák helyi és regionális önkormányzatok általi végrehajtása során, ez pedig segíti a célkitűzések pontosabb meghatározását, a szinergiák kialakítását és a szorosabb összhangot;

31.

kéri, hogy a helyi és regionális hatóságokat nagyobb mértékben vonják be a kutatási és innovációs kezdeményezések kidolgozásába és megvalósításába, tekintve, hogy a kis- és középméretű kutatásiinfrastruktúra-létesítmények fontos szerepet játszanak a vidékfejlesztés szempontjából, és e kezdeményezések jelentős részét helyi és regionális szinten valósítják meg;

32.

ismételten kijelenti: támogatja, hogy a már meglévő uniós, nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák megteremtése révén létrehozzák a regionális ökoszisztémák és innovációs központok európai hálózatát, és hogy a regionális ökoszisztémákat és az innovációs központokat összekapcsolják a kulcsfontosságú ipari értékláncokkal, előmozdítva a versenyképes K+F+I ökoszisztéma megteremtését és ezáltal maximalizálva a következő keretprogram társadalmi hatását (15);

33.

integráltabb régióközi és tagállamközi helyszínek létrehozását szorgalmazza a kutatási infrastruktúrák számára, hogy szorosabb kapcsolatok alakulhassanak ki a regionális ökoszisztémák szereplői között; ilyen helyszínek lehetnek például a helyi kutatási infrastruktúra létesítményei, továbbá inkubátorok, technológiai parkok vagy egyetemek. Következésképpen erőteljesen támogatja az olyan stratégiai kezdeményezéseket, mint az ASTRONET vagy az APPEC;

34.

megállapítja, hogy a felsőoktatás kulcsszerepet tölt be a sikeres innovációhoz szükséges jövőorientált készségek és kompetenciák biztosításában. Ezért kéri, hogy a kutatási infrastruktúrák és az egyetemek között jöjjön létre szorosabb, strukturált együttműködés, amely nagyobb mobilitást és csereprogramokat eredményezne a két szektor között;

35.

támogatja a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának (ESFRI) azon új törekvését, hogy több interdiszciplináris kapcsolódási felületet és nagyobb koordinációt teremtsen az ESFRI és a nemzeti stratégiák és ütemtervek között, hogy ezáltal javítsa a koordinációt és a hatékonyságot a kutatási infrastruktúrák ökoszisztémájában, mivel erőteljes, összekapcsolt kutatásiinfrastruktúra-ökoszisztémára van szükség, amely képes több tudományterületen átívelő válaszokat adni a komplex problémákra;

36.

támogatja a közpénzből finanszírozott innovációkra és innovátorokra, valamint ezek piaci érettségére vonatkozó, az innovációs radaron keresztül szerzett információk terjesztését (16);

37.

támogatja a már meglévő minőségbiztosítási mechanizmusokon alapuló közös értékelési kritériumok alkalmazását, amelyekkel biztosítanák a tagállamok közötti összehasonlíthatóságot, és támogatja az EU Tanácsának azon 2018. májusi határozatát, mellyel ösztönzi a kutatási infrastruktúrák teljesítményének nyomon követésére szolgáló közös módszer kidolgozását (17);

38.

felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a helyi és a regionális hatóságokkal szoros együttműködésben gyűjtsenek információkat a kutatási infrastruktúrákról és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységekről, beleértve a tevékenységek és az eredmények feltérképezését is, annak érdekében, hogy jobban tudatosítsák a polgárokban: a kutatási infrastruktúrák az egyszerű polgárok, valamint a regionális, a nemzeti és az európai gazdaság számára is pozitív eredményeket hoznak.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) Régiók Bizottsága: Az intelligens szakosodási stratégiák (RIS3) hatása a régiókra és a régiók közti együttműködésre (2017).

(2) Az Európai Unió Tanácsa: Tervezet – A Tanács következtetései az Európai Kutatási Térség irányításáról. Brüsszel, 2018. november.

(3) Az RB véleménye: „Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram” (COR-2018-03891).

(4) Az EKT eredményeiről szóló 2018. évi jelentés, COM(2019) 83 final.

(5) Eurostat, Európa 2020 mutatók – K+F és innováció.

(6) Az Európai Parlament Kutatószolgálata, Európai Hozzáadott Érték Osztály, PE 603.239, 2017. december.

(7) Eurostat, Európa 2020 mutatók – K+F és innováció.

(8) európai parlamenti tájékoztató: European Research Area – Regional and Cross-Border Perspective. PE 637.939, 2019. április.

(9) SWD(2017) 323 final: Sustainable European Research Infrastructures – A Call for Action.

(10) ENEA: Reflection Paper on Research Infrastructure – the Future of the ERA from a regional and cross-border perspective, 2019. május.

(11) Európai Bizottság: Az EKT eredményeiről szóló 2018. évi jelentés, COM(2019) 83 final, 4. o.

(12) https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/h2020-section/spreading-excellence-and-widening-participation.

(13) Európai Bizottság: Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására, 2018. május. COM(2018) 306 final

(14) ENEA: Reflection Paper on Research Infrastructure – the Future of the ERA from a regional and cross-border perspective. 2019. május.

(15) Az RB véleménytervezete: Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására. 2019.

(16) Innovation Radar: Identifying Innovations and Innovators with High Potential in ICT FP7, CIP, & H2020 projects.

(17) Az Európai Unió Tanácsának következtetései a tudásáramlás felgyorsításáról az Európai Unióban. 2018. május. 9507/1. sz. dokumentum.