A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Tevékeny és egészséges időskor

(2020/C 39/11)

Előadó

Birgitta SACRÉDEUS (SE/EPP), Dalarna régió közgyűlésének tagja

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Politikai prioritások

határozott egészségügyi programot szorgalmaz, és kéri, hogy a 2020 utáni időszakra szóló uniós kutatási programokban, többek között az Európai horizontban költségvetési szempontból elsőbbséggel foglalkozzanak az egészségfejlesztésre, a betegségmegelőzésre és az egészségügyben fennálló egyenlőtlenségek felszámolására irányuló intézkedésekkel;

üdvözli a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget, és abból indul ki, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogatja ezt a kezdeményezést. A segédeszközök innovációja fontos ösztönző ahhoz, hogy az idősebbek tevékenyen és egészségben élhessenek. Ezért a Régiók Európai Bizottsága támogatja az erre a területre irányuló kutatást és fejlesztést;

minden helyi és regionális önkormányzatot arra kér, hogy aknázzák ki az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokból és a digitalizációból adódó esélyeket, és tegyenek többet valamennyi korcsoport egészségügyi ellátásának és ápolásának korszerűsítéséért oly módon, hogy digitális innovációk segítségével felszámolják az egészségügyben fennálló egyenlőtlenségeket és javítják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, különösen a gyéren lakott területeken;

javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonják be egy idősbarát környezet kiépítésébe, amelyben lehetőség van a független életvitelre és a helyi környezetben megvalósuló gondozásra, és ahol a területfejlesztésben figyelmet fordítanak az akadálymentességre;

meggyőződése, hogy az öregedés soha nem látott lehetőségeket kínál, és támogatja az ezüst gazdaságra vonatkozó európai stratégia intézkedéseit, mivel a várható élettartam növekedésével létrejön egy piac olyan új és megfizethető termékek és szolgáltatások számára, amelyek elősegítik a tevékeny és egészséges időskort;

felhívja a figyelmet, hogy az új, innovatív és fenntartható megoldások sikeres kidolgozásához és alkalmazásához döntően fontos, hogy az európai ipar szoros partneri együttműködést alakítson ki a regionális és helyi szereplőkkel;

úgy véli, hogy a demográfiai változásokkal kapcsolatos kihívások kutatási tevékenységeket és aktív európai ipart tesznek szükségessé ahhoz, hogy új innovatív megoldásokat tudjunk kitalálni, kifejleszteni és előállítani pl. az idősödő népesség számára készült mindennapi termékekre, infrastruktúrára, technikára és szoftverekre; mindebben esélyt lát az EU számára arra, hogy piacvezetővé váljon az ezüstgazdaságban, helyi munkahelyeket hozzon létre, jólétet teremtsen és kreatív innovációkat exportáljon külföldre;

utal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodájával folytatott intézményi együttműködésére, és arra kéri a helyi és regionális politikusokat, hogy tanulmányozzák azokat a lehetőségeket, amelyek az RB és a WHO, illetve a WHO-hoz csatlakozott hálózatok (Healthy Cities és Regions for Health) közötti együttműködési megállapodásból adódnak;

hangsúlyozza, hogy az egészségben eltöltött évek számának növelése az uniós egészségügyi politika egyik fontos célja, mivel így nemcsak magukkal az emberekkel tennénk jót, hanem még a közegészségügyi kiadásokat is csökkentenénk, és növelnénk annak a valószínűségét, hogy az idősek tovább maradnak a munkaerőpiacon;

10.

osztja a WHO nézetét (1) arra vonatkozóan, hogy a tevékeny és egészséges időskorra a következő tényezők vannak hatással: 1) egészségügyi és szociális ellátórendszerek; 2) életmódbeli tényezők; 3) személyes tényezők; 4) fizikai környezet; 5) társadalmi környezet; 6) gazdasági tényezők. Hangsúlyozza, hogy a megfelelő szakpolitikai intézkedések hatékonyan hozzájárulhatnak az ezüst gazdaság európai piacának fejlődéséhez;

11.

kiemeli továbbá a szociális partnerek fontos szerepét a tevékeny és egészséges időskor lehetővé tételében, és ezzel összefüggésben utal az európai szociális partnerek tevékeny időskorról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2017-es keretmegállapodására. A keretmegállapodás olyan intézkedések végrehajtásáról rendelkezik, amelyek célja, hogy megkönnyítsék az idősebb munkavállalók számára, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig aktívan dolgozzanak és a munkaerőpiacon maradjanak, hozzájárulva ezzel az egészséges és tevékeny időskorhoz;

Statisztikai háttér

12.

megállapítja, hogy 2017. január 1-jén a becslések szerint 511,5 millió ember élt a 28 tagú EU-ban. A fiatalok (0–14 évesek) aránya 15,6 % volt az EU-28-ban, míg a keresőképes korú emberek (15–64 évesek) 64,9 %-os arányt képviseltek a népességben. Az idősek (65 év felettiek) aránya 19,4 % volt (azaz 2,4 százalékponttal emelkedett 2007-hez képest);

A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség és az egészségügy digitális átalakításáról szóló közlemény

13.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság 2017 májusában félidős felülvizsgálatnak vetette alá a digitális egységes piaci stratégiáját, 2018 áprilisában pedig közleményt (2) terjesztett elő az egészségügy és az ellátás digitális átalakításáról a digitális egységes piacon (3). A közleményben három területet emelt ki az egészségügy és az ellátás digitális átalakítása érdekében:

—	biztonságos hozzáférés az egészségügyi adatokhoz és az ilyen adatok határokon átnyúló biztonságos megosztása,

—	jobb adatok a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében,

—	a polgárok szerepének erősítését, valamint a személyre szabott ápolást szolgáló digitális eszközök;

14.

felhívja a figyelmet, hogy a partnerség elősegítette a határokon átnyúló digitális egészségügyi és gondozási szolgáltatások széles körű bevezetését;

A kérdés helyi és regionális vetülete, illetve jelentősége az RB számára

15.

megállapítja, hogy a 28-ból 20 tagállamban – legalábbis részben – a regionális önkormányzatok felelnek az egészségügyi rendszerekért (és gyakran a szociális ellátórendszerekért is). A krónikus betegségek és a tartós ápolás-gondozás növekvő költségeiért ezek az önkormányzatok viselik a felelősséget;

16.

megjegyzi, hogy ezzel egyidejűleg a helyi és regionális önkormányzatok egy sor olyan szolgáltatást határoznak meg, biztosítanak és igazgatnak, amelyek pozitívan hatnak a környezetükben élő emberek időskorának körülményeire, és befolyásolják azokat. Az egészségügyi és ápolási-gondozási területen az intelligens megelőzés révén, valamint az egészséges életmód ösztönzésével, figyelemfelkeltő intézkedésekkel és célzott tájékoztató kampányokkal a helyi és regionális önkormányzatok el tudnak érni minden polgárt, és segíthetnek nekik abban, hogy továbbra is, illetve hosszabb ideig egészségben éljenek. Ezen túlmenően az önkormányzatok hatáskörökön átívelő innovatív együttműködést építhetnek ki, hogy támogassák olyan megoldások kidolgozását, amelyek integrált egészségügyi ellátási formák révén az egyéni szükségleteket helyezik a középpontba;

17.

felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak olyan innovációk kialakításában és támogatásában, amelyek megkönnyítik az idős emberek életét. Az ezüst gazdaságra irányuló beruházásokkal, az otthoni gondozást segítő innovatív megoldások támogatásával, illetve az öngondoskodás és a digitális egészségügyi ellátás elterjedésének ösztönzésével a helyi és regionális önkormányzatok valódi eséllyé alakíthatják az Unióban a „demográfiai cunamit” a közszolgáltatásaik javítása és ezzel párhuzamosan az új munkalehetőségek ösztönzése érdekében;

Költségvetési stabilitás és a korszerkezettel kapcsolatos kiadások

18.

felhívja a figyelmet a Gazdasági és Pénzügyi Tanács következtetéseire (4), amelyekben arra kérik fel a tagállamokat, hogy hajtsák végre az európai szemeszternek az államháztartás fenntarthatóságára vonatkozó országspecifikus ajánlásait, és alkalmazzák a népesség elöregedésének gazdasági és költségvetési következményeit kezelni hivatott háromágú stratégiát, vagyis az államadósság csökkentését, a foglalkoztatási ráták és a termelékenység növelését, valamint a nyugdíj-, az egészségügyi ellátási és a tartós ápolási-gondozási rendszerek reformját;

Tartós ápolás-gondozás és szociális egészségügyi szakemberek

19.

felhívja a figyelmet a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága megbízásából a tartós ápolás-gondozás tárgyában készített, 2018. évi jelentésre (5) és annak aggasztó megállapításaira, melyek szerint: 1) az otthoni gondozás és a helyi környezetben megvalósuló gondozás továbbra is alulfejlett és nehezen hozzáférhető; 2) egyre gyakoribb az informális ápolás-gondozás, mivel hiányoznak a megfizethető alternatívák, ami negatív következményekkel jár a nőkre és munkaerőpiaci helyzetükre nézve; 3) a tartós ápolás-gondozási ágazat munkaerőhiánnyal küzd; 4) a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás szétaprózott, ami kihat hosszú távú fenntarthatóságukra;

20.

tudatában van annak, hogy a szociális szolgáltatások és az egészségügyi alapellátással való együttműködés terén tapasztalható hiányosságok gyakran oda vezethetnek, hogy az orvosi szolgáltatások igénybevétele nem a szakmai szempontoknak megfelelően történik – például a betegszállítás és a kórházi ügyeletek felkeresése terén, vagy az idősek aránytalanul hosszú kórházi tartózkodása révén; Ezek a hiányosságok vélhetően a kórházi és az ápolási-gondozási ágazat közötti koordináció és koherencia hiányának tudhatók be;

21.

új vitára szólít fel a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás integrációjáról annak biztosítása érdekében, hogy a betegeket a megfelelő időben bocsássák el, az információáramlást ne akadályozzák hatásköri korlátok, és hogy lehetővé váljanak az összehangolt, integrált ápolási megoldások; erre vonatkozóan a kórházi és az ápolási-gondozási ágazat szorosabb összekapcsolását szorgalmazza, hogy jobban össze lehessen hangolni a kezeléseket és az ápolás-gondozást, ami biztosítja, hogy az információáramlást ne akadályozzák hatásköri korlátok, ami pedig integrált ápolás-gondozási megoldásokat tesz lehetővé, a betegek javát szolgálva;

22.

rámutat, hogy az ápolásra szoruló idősebb emberek Európa-szerte növekvő száma miatt hiány tapasztalható megfelelően képzett szakemberekből a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügy és az ápolás-gondozás terén. Ezért további ápolási-gondozási szakemberek felvételére van szükség, többek között azért, hogy ne a hozzátartozókat terhelje az ápolás; felhívja a figyelmet arra is, hogy a gyakran nők által végzett nem formális ápolás aránytalanul nagy terhet jelent számukra, ezért nagyobb támogatást kér a nem hivatalos ápolás-gondozást végző személyek számára;

Teljesen új lehetőségek az egészségügy, a gondozás és a szociális szolgáltatások terén a digitalizáció révén

23.

utal egy, az Európai Bizottság által folytatott konzultáció eredményeire (6), melyekből arra következtethetünk, hogy az európaiak többsége jelenleg nem fér hozzá a digitális egészségügyi ellátáshoz, és megerősíti az egészségügyi ellátás digitalizálásáról szóló RB-véleményben megfogalmazott ajánlást, mely szerint az Európai Bizottságnak elő kellene mozdítania az európai, nemzeti és regionális digitális tervek, illetve az ennek megfelelő stratégiák és finanszírozások közötti konvergenciát, hogy széles körben megvalósuljon az integrált digitális és személyközpontú gondozási szolgáltatások bevezetése;

24.

hangsúlyozza, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatások, a digitalizáció, valamint a betegek és gondozóik, illetve az egészségügyi szolgáltatók közötti elektronikus adatcsere megkönnyíti a betegközpontú ellátást és az intézményi ápolásról a lakóhelyhez közeli gondozási szolgáltatásokra való áttérést, emellett jobb lehetőségeket biztosít az egyének számára arra, hogy megalapozott döntést hozzanak saját ellátásukról és gondozásukról;

25.

úgy véli, hogy a digitalizáció – többek között a mesterséges intelligencia – terén zajló gyors fejlődést nagyobb figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy a jövőben innovatív megoldásokat lehessen kínálni, elősegítendő a nagyközönség és a betegek tájékozottságát, a szakemberek megelőzési lehetőségeit, valamint az egészségügyi szolgáltatók fejlődését és gazdaságosságát;

26.

ismeri a háztartási robotok és az idősebbeket segítő egyéb eszközök európai piacának méretét, és megerősíti azokat az ezüst gazdaságról szóló 2018-as jelentésben (7) szereplő ajánlásokat, amelyek szerint ki kell építeni a robotika piacát az ápolást-gondozást végzők tehermentesítése, valamint az idős vagy beteg emberek támogatása érdekében;

Akadálymentesség

27.

üdvözli, hogy mindkét jogalkotó szerv elfogadta az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot (8);

28.

elismeri azt a javulást, amelyet a jogi aktus eredményez az ikt-hez, bankautomatákhoz, e-könyvekhez és e-könyvolvasókhoz, az elektronikus kereskedelemre szolgáló weboldalakhoz és mobilalkalmazásokhoz, valamint jegykiadó automatákhoz való hozzáférés terén;

Idősgondozás

29.

aggodalmát fejezi ki az idősgondozásban dolgozó orvosok és ápolók Európában tapasztalható hiánya miatt, és arra kéri a tagállamokat és régióikat, valamint az orvosokat és az ápolók szervezeteit, hogy terjesszenek elő javaslatokat arra, hogyan lehet vonzóbbá tenni ezeket a szakirányokat, valamint milyen képzési és átképzési modulok és javadalmazási szabályozások segítségével lehet szakembereket megnyerni, hogy több orvos válassza szakterületének a geriátriát, és kevesebben döntsenek úgy, hogy elhagyják ezt a területet. Ezzel összefüggésben a nyugdíjasok reaktiválásának lehetőségét is figyelembe kell venni;

30.

meg van győződve az egymástól való tanulás értékéről, és a mobilitás elősegítését ajánlja az egészségügyi szakemberek, köztük a geriátriai szakorvosok számára, az Erasmus+ program szellemében;

31.

osztja az Európai Geriátriai Társaság aggodalmait az ápolási intézményekben dolgozó orvosok szakismereteivel szemben támasztott követelményeket illetően, és úgy véli, hogy a szakmai képzések az ápolókés – a minél jobb ápolás formájában – a bentlakók számára egyaránt hasznot hoznának. Természetesen erre vonatkozóan minden tagállam saját maga hozza meg a szakpolitikai döntéseit;

Az információk összekapcsolása

32.

tudatában van annak, hogy az aktív időskor területére vonatkozó szakpolitikai intézkedések olyan szociális kihívást jelentenek, amelynek megoldásához széles körű szakismeretekre és eljárásokra van szükség az orvostudománytól és a pszichológiától kezdve a szociológián és a szociálgerontológián át a technológiáig, a várostervezésig és a gazdaságig;

33.

megjegyzi, hogy számos város és régió olyan, az aktív idősödésre irányuló politikát dolgoz ki, amely jó lehetőséget nyújt az ötletek megosztására; azokat a közösségeket és régiókat, amelyek még nem vesznek részt a határokon átnyúló együttműködésben és helyi partnerségekben, arra ösztönzi, hogy tartsák szem előtt az egymástól való tanulás előnyeit és ismerkedjenek meg a számos uniós kezdeményezés nyújtotta lehetőségekkel, köztük a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséggel, az Interreggel, az URBACT-tal (9) stb.;

34.

osztja a lakosság azzal kapcsolatos aggályait, hogy bizonyos gyógyszerek nem érhetők el a piacon, és kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mi az oka annak, hogy Unió-szerte egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az oltóanyagokhoz és a gyógyszerekhez való hozzáférés; rámutat arra, hogy az idősebb betegek jellemzően több gyógyszert használnak, és egészségi állapotuk súlyos veszélybe kerülhet, ha nem kapják meg időben a számukra felírt gyógyszereket;

35.

emlékeztet arra, hogy a biztonságos, hatékony, minőségi és megfizethető alapvető gyógyszerekhez való hozzáférés prioritást jelent az európai polgárok számára, és az EU egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalása az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és a szociális jogok európai pillére keretében; továbbra is meg van győződve arról, hogy az európai gyógyszeripar képes leszállítani ezeket a termékeket, valamint tovább erősíteni az innovációban és a globális iparban betöltött vezető szerepét;

36.

javasolja, hogy tanulmányozzák a WHO „Creating age-friendly environments in Europe. A tool for local policy-makers and planners” című, az idősbarát városokról szóló nemzetközi iránymutatását (10), különösen annak a helyi szintű politikai döntéshozóknak és tervezőknek szóló eszközét (11). Határozottan úgy véli, hogy az akadálymentes és biztonságos fizikai környezet az egész lakosság javát szolgálhatja, és arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a fogyatékossággal élő személyek érdekében mozdítsák elő akadálymentes lakások építését, emellett korszerűsítsék a meglévő infrastruktúrát, és számolják fel a mobilitás és a tömegközlekedési eszközökhöz vagy közintézményekhez való hozzáférés akadályait is;

37.

utal az „Egészség a városokban” című véleményében megfogalmazott ajánlásokra, és olyan politikák kidolgozására kéri a helyi önkormányzatokat, amelyek „biztosítják a minőségi, egészséges és aktív idősödést mind a fizikai, mind a mentális és társadalmi/kapcsolati jóllét szempontjából, elősegítve a részvételt a városban kínált szabadidős tevékenységekben és a generációk közötti programokban, többek között a magány és az elszigeteltség leküzdése céljából”;

38.

utal továbbá az egészségügyi rendszerekről szóló véleményére és arra az ajánlására, hogy „az uniós tagállamoknak fejleszteniük kell alapellátási rendszereiket, hogy megfeleljenek az öregedő társadalom által támasztott igényeknek, jobb ápolási láncokat hozzanak létre és jobban racionalizálják a kórházi ellátás igénybevételét”;

39.

meg van győződve arról, hogy az aktív és egészséges időskor alapjait korai életkorban kezdjük lerakni, és ezért a „Helyi és regionális szintű ösztönzők az egészséges és fenntartható étrendek népszerűsítésére” című véleményével összhangban ajánlja „az egészséges étkezési szokások népszerűsítését, valamint ezzel párhuzamosan a fiatalok fenntarthatóbb étrendi döntések irányába történő terelését”;

40.

kéri, hogy az egészséges és tevékeny időskorra, valamint az integrált ellátás előmozdítására összpontosító, különféle uniós programok keretében finanszírozott európai projektek eredményeit hatékonyabban használják fel és szélesebb körben terjesszék;

41.

megállapítja, hogy a testmozgást még ma is a gyermekek és fiatalok, nem pedig a felnőttek tevékenységének tekintik (a felnőttek 28 %-a sosem sportol (12)). Utal arra, hogy a testmozgás az egészséges időskor fontos eleme, és arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy működjenek együtt helyi szereplőkkel (sportegyesületek, nem állami szervezetek, idősek szövetségei stb.) a sportlétesítmények, edzőtermek és testmozgási lehetőségek hozzáférhetőbbé tétele érdekében, és bővítsék ki a turista- és kerékpár-úthálózatokat;

42.

biztatónak tartja, hogy a kutatási eredmények (13) megerősítik, hogy minden életkorban fontos az olyan betegségek, illetve kockázati tényezők megelőzése, amelyek fogyatékossághoz vezethetnek; ezért felkéri a döntéshozókat, hogy emeljék meg az egészségügyi költségvetésekben a megelőzésre előirányzott eszközöket (jelenleg átlagosan 3 %);

A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség jövője

43.

úgy véli, hogy a partnerséget 2020 után szilárdan be kell építeni az Unió politikai prioritásai közé, és szorosan össze kell kapcsolni a digitális egységes piaccal, a szociális jogok európai pillérével és a fenntartható fejlődés egészségügyi vonatkozású célkitűzéseivel; egy új, innovatív partnerség kiépítése céljából kapcsolatfelvételt és együttműködést szorgalmaz azzal az új európai biztossal, aki a 2019-es választásokat követően a legszélesebb hatáskörrel rendelkezik majd a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos szakpolitikai területen;

44.

meg van győződve arról, hogy a jövőbeli partnerségnek szorosabban kapcsolódnia kell a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvhez és az abból következő legutóbbi politikai intézkedésekhez és gyakorlatokhoz, pl. az elektronikus receptekhez és az elektronikus egészségügyi dokumentációk interoperabilitásához is;

45.

abból indul ki, hogy a jövőbeli partnerség foglalkozik majd a régiók határain átnyúló pályázatok lehetőségeivel, felméri az akadályokat, valamint lehetővé teszi az elektronikus egészségügyi szolgáltatások innovatív megoldásainak gyorsabb bevezetését és elterjesztését;

46.

utal arra, hogy a „Tevékeny és egészséges időskor” témájában Európában az egyik legnagyobb kihívás a határokon átnyúló innovatív megoldások megvalósítása és elterjesztése, ezért támogatja a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség „I2M” (Innovation to Market) programját. A kezdeményezés célja a kínálati oldal (vállalkozások, induló vállalkozások és kutatók) és a keresleti oldal (egészségügyi szolgáltatók, döntéshozók és biztosítótársaságok) jobb összehangolása; az RB meggyőződése, hogy a két oldal közötti párbeszéd előmozdíthatja a digitális innovációk felhasználását, és megerősítheti a gazdaságot és a tudományt, ami pedig a végfelhasználók javát szolgálja.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 8-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/67215/WHO_NMH_NPH_02.8.pdf;jsessionid=F15F61D4E71955EDF2E37D4E8CFE8698?sequence=1.

(2) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/communication-enabling-digital-transformation-health-and-care-digital-single-market-empowering.

(3) Erre a közleményre az RB egy, az egészségügyi ágazat digitalizálásáról szóló véleménnyel reagált.

(4) https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/05/25/public-finances-conclusions-on-age-related-spending/.

(5) https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8128&furtherPubs=yes.

(6) https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/2018_consultation_dsm_en.pdf.

(7) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/silver-economy-study-how-stimulate-economy-hundreds-millions-euros-year.

(8) http://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-deeper-and-fairer-internal-market-with-a-strengthened-industrial-base-labour/file-jd-european-accessibility-act.

(9) https://urbact.eu/.

(10) https://www.who.int/ageing/publications/Global_age_friendly_cities_Guide_English.pdf.

(11) http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0018/333702/AFEE-tool.pdf?ua=1.

(12) https://www.euronews.com/2019/03/28/over-a-quarter-of-europeans-do-not-exercise-at-all-eurostat.

(13) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1878764916300699.