—

tekintettel a Francia Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által 2018. szeptember 5-én továbbított, a vizsgálóbírák által feltételezett hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint a parlamenti asszisztensek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás vádjával kapcsolatban folytatott vizsgálattal összefüggésben a párizsi fellebbviteli bíróság főügyészének kérelme alapján eljuttatott és 2018. október 22-én a plenáris ülésen bejelentett, Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jean-François Jalkh-t, aki Jean-Marie Le Pent helyettesítette,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0167/2019),

A.

mivel a párizsi regionális bíróság vizsgálóbírái kérték Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztését, hogy meghallgathassák feltételezett bűncselekményekkel kapcsolatban;

B.

mivel a Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem hűtlen kezelés, hűtlen kezelés leplezése, bűnszövetség tagjaként elkövetett csalás, hamisítás és hamisított okiratokkal való visszaélés, valamint a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők asszisztenseinek foglalkoztatási feltételei tekintetében színlelt foglalkoztatással elkövetett be nem jelentett foglalkoztatás feltételezett bűncselekményeihez kapcsolódik;

C.

mivel 2016. december 5-én bírósági vizsgálat indult az Európai Parlament akkori elnöke által a Nemzeti Fronthoz tartozó európai parlamenti képviselők parlamenti asszisztenseinek egy részét illetően 2015. március 9-én tett bejelentés után kezdeményezett előzetes vizsgálatot követően;

D.

mivel a Nemzeti Front székházában folytatott 2016. februári házkutatás során számos dokumentumot lefoglaltak a párt kincstárnokának irodájában, amelyek tanúsítják, hogy a párt részéről fennállt a szándék, hogy „pénzt takarítson meg” azzal, hogy alkalmazottait az Európai Parlamenten keresztül veszi fel parlamenti asszisztensként;

E.

mivel a Nemzeti Front 2015 februárjában közzétett létszámtervében a párt 23 európai parlamenti képviselője és 54 parlamenti asszisztense közül csak 15 EP-képviselő, 21 helyi parlamenti asszisztens és 5 akkreditált parlamenti asszisztens szerepelt; mivel a parlamenti asszisztensek egy része a Nemzeti Front nanterre-i székházát jelölte meg munkahelyeként, olykor teljes munkaidőben, bár lakóhelyük bejelentett munkahelyüktől 120-945 km-es távolságra volt; mivel a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy tűnik, hogy 8 parlamenti asszisztens parlamenti asszisztensi munkát gyakorlatilag nem, vagy csak teljes munkaideje nagyon kis részében végzett;

F.

mivel a nyomozás olyan körülményeket is feltárt, amelyek kétségessé teszik, hogy az érintett parlamenti asszisztensek valóban végeztek-e tevékenységet az Európai Parlamentben, mégpedig a következő körülményeket:

G.

mivel a nyomozás feltárta, hogy Jean-Marie Le Pen európai parlamenti képviselőként 2011-ben olyan parlamenti asszisztenst foglalkoztatott, aki azt nyilatkozta a nyomozók előtt, hogy ugyanabban az időszakban egy másik EP-képviselő választási kampányában dolgozott; mivel Jean-Marie Le Pen parlamenti asszisztensi fizetésről gondoskodott három másik személy számára, holott ők gyakorlatilag semmilyen munkát nem végeztek ilyen minőségben;

H.

mivel a vizsgálat során az is megállapításra került, hogy Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Front elnökeként a feltételezett jogsértések idején egy olyan, az Európai Parlament által feltárt rendszert épített ki, amelynek keretében a Nemzeti Front alkalmazottainak egy részét uniós forrásokból finanszírozta, a hatályos uniós szabályokat megsértve parlamenti szerződést kötve olyan személyekkel, akik valójában a pártnak dolgoztak;

I.

mivel a vizsgálóbírák szükségesnek tartják Jean-Marie Le Pen meghallgatását;

J.

mivel Jean-Marie Le Pen parlamenti mentelmi jogára hivatkozva nem volt hajlandó megjelenni a nyomozók 2018. június 21-i idézésére és a vizsgálóbírák 2018. júliusi idézésére sem;

K.

mivel az illetékes hatóságok Jean-Marie Le Pent az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban meghallgatásra kívánják beidézni, és ezért kérték mentelmi jogának felfüggesztését;

L.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén az országuk parlamenti képviselőit megillető mentelmi jogot élveznek;

M.

mivel a francia alkotmány 26. cikke szerint „parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűncselekmény vagy más jelentős jogsértés miatt, és nem lehet szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni a Parlament azon háza elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűncselekmény vagy más jelentős jogsértés elkövetésében való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében”;

N.

mivel nincs olyan bizonyíték, és nem áll fenn olyan ok, amely alapján feltételezni lehetne a parlamenti munka akadályozásának szándékát (fumus persecutionis);

1.

2.