(3)A Görögországra vonatkozó 2019. évi országjelentést 3 2019. február 27-én tették közzé. Az országjelentés értékelte Görögország előrehaladását az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célértékeinek elérése terén. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2019. február 27-én tették közzé 4 . Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Görögországban túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A megállapított egyensúlyhiány különösen a magas államadóssághoz, a negatív nettó nemzetközi befektetési pozícióhoz, a bankok mérlegében szereplő nemteljesítő hitelek magas szintjéhez, valamint a továbbra is magas munkanélküliségi rátához kapcsolódik. Ezenfelül a gazdaság és az állam korszerűsítésére irányuló, az elmúlt években elindított mélyreható intézményi és strukturális reformok sok évig elhúzódó tartós végrehajtást tesznek szükségessé ahhoz, hogy maradéktalanul éreztessék hatásukat.

(4)Görögország 2019. április 26-án benyújtotta 2019. évi nemzeti reformprogramját, 2019. április 30-án pedig 2019. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést. 6

(6)Görögország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik. Továbbá meg kell őriznie szilárd költségvetési pozícióját, amely biztosítja a 2017. június 30-i (EU) 2017/1226 határozatban 2018-ra és középtávra a GDP 3,5 %-ában meghatározott, elsődleges többletre vonatkozó cél teljesülését 7 . A Tanács 2018 tavaszán nem adott ki országspecifikus ajánlást Görögországnak az európai szemeszter keretében, mivel a 472/2013/EU rendelet 8 12. cikkének megfelelően Görögország a makrogazdasági kiigazítási program időtartamára mentesült az európai szemeszterre vonatkozóan meghatározott monitoring és értékelés alól. A Görögországra a programlezárást követően alkalmazandó felügyeleti keret kiterjed a megerősített felügyeletre és ezzel párhuzamosan az országnak a gazdaság- és szociálpolitikai koordináció európai szemeszterébe való integrálására, a megerősített felügyelet és az európai szemeszter közötti szinergia maximalizálása mellett.

(7)2019. évi stabilitási programjában a kormány a 2019 és 2022 közötti időszakra a GDP 1,1 %-a és 1,7 % közötti mértékűnek megfelelő államháztartási többletet tervez. A kormány meghatározta középtávú költségvetési célját – 2020-tól GDP 0,25 %-ának megfelelő strukturális többletet. Az újraszámított strukturális egyenlegnek alapján 9 a programidőszak egésze során a középtávú költségvetési cél túlteljesítését tervezik, és a GDP-arányos államadósság mértéke 2022-ig várhatóan fokozatosan 153,3 %-ra csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó optimista makrogazdasági forgatókönyvet egy független szerv fogadta el. A Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg várhatóan 2019-ban a GDP 1,9 %-ának, 2020-ben pedig a GDP 0,8 %-ának megfelelő többletet mutat majd, vagyis meghaladja a középtávú költségvetési célt. Az előrejelzés szerint az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad, és 2019-ben összhangban lesz az átmeneti adósságszabállyal, 2020-ban pedig az adósságszabállyal. Összességében véve a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése alapján – tehát a határidő után elfogadott új intézkedések figyelembevétele nélkül – Görögország 2019-ben és 2020-ban előreláthatóan meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A fentiek alapján megállapítható továbbá, hogy Görögország teljesítette az elsődleges többletre vonatkozóan a GDP 3,5 %-ában meghatározott célt, amelynek monitoringja a megerősített felügyelet keretében történik.

(8)A stabilitási program és a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése nem veszi figyelembe a röviddel a benyújtás és a határidő időpontja után bejelentett és elfogadott új, állandó intézkedéseket. A Bizottság becslése szerint ezen intézkedések költségvetési hatása 2019-ben és az azt követő években meghaladja a GDP 1,0 %-át. Kijelenthető továbbá, hogy ezen új intézkedések elfogadása veszélyezteti az elsődleges többletre vonatkozó elfogadott célt, amelynek monitoringja a megerősített felügyelet keretében történik, és amelyet a 2017. június 30-i (EU) 2017/1226 határozat állapított meg. Ezenfelül az új intézkedések várhatóan csökkentik a strukturális egyenleget, és aggályokat támasztanak a 2020-as középtávú költségvetési cél megvalósítása tekintetében. 2019 őszén azonban újbóli értékelésre kerül sor, amely kiterjed a 2020-as nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozó referenciaérték felülvizsgálatára is. Bár az előrejelzés szerint az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad, kockázatok merülhetnek fel az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés tekintetében. Az említett, újonnan elfogadott intézkedések eredményeként ezt ősszel újra értékelni kell. Az Európai Stabilitási Mechanizmus keretén belüli pénzügyi támogatási program sikeres lezárását követően Görögország az európai szemeszterbe integrált programzárást követő felügyeleti keret, valamint a 472/2013/EU rendelet szerinti megerősített felügyelet hatálya alá tartozik. A Görögországra vonatkozó megerősített felügyelet aktiválása 10 annak elismerését jelenti, hogy középtávon Görögországnak folytatnia kell a makrogazdasági egyensúlyhiányok forrásainak vagy lehetséges forrásainak kezelésére irányuló intézkedések elfogadását, és egyúttal az erőteljes és fenntartható gazdasági növekedést támogató strukturális reformok végrehajtását. Görögország 2018. június 22-án kötelezettséget vállalt az eurócsoportnak arra, hogy folytatja a program alapján elfogadott valamennyi alapvető fontosságú reform végrehajtását azok teljes körű végrehajtásáig. Görögország kötelezettséget vállalt továbbá a költségvetési és fiskális-strukturális politikákkal, a szociális jóléttel, a pénzügyi stabilitással, a munkaerő- és termékpiacokkal, a privatizációval és a közigazgatással kapcsolatos konkrét intézkedések végrehajtására. Görögország köteles negyedévente beszámolni a megerősített felügyelet keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért előrehaladásról. A kedvező jelentés hathavonta lehetővé teszi a GDP 0,7 %-ának megfelelő éves adósságenyhítő intézkedések megkezdését. Az Eurócsoport 2019 áprilisában elfogadta az első, 970 millió EUR összegű, szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések megkezdését. 2019. június 5-én közzétették a Görögország kötelezettségvállalásainak végrehajtása terén tett előrehaladását értékelő harmadik megerősített felügyeleti jelentést.

(9)Az üzleti környezet és az intézmények minőségének, különösen az igazságügyi rendszer hatékonyságának javítására irányuló reformok előmozdítanák Görögország gazdasági ellenálló képességét, javítanák a fizetési fegyelmet, és minden bizonnyal komoly hatással lennének a befektetési döntésekre és a vállalkozások vonzására. A közelmúltbeli javítások ellenére a görög igazságszolgáltatási rendszer továbbra is kihívásokkal és hatékonysági problémákkal küzd, mivel gyakran túl sok idő szükséges a döntések meghozatalához, és az ügyhátralék visszaveti a bíróságok termelékenységét. Ezért döntő fontosságú, hogy további célzott intézkedések szülessenek ezen a területen, a pénzügyi rendszer zavartalan működésének elősegítése, valamint a kihasználatlan befektetési potenciál kiaknázása céljából is.

(10)Az évek óta elmaradt beruházások komoly beruházási hiányhoz vezettek Görögországban. A növekedést ösztönző beruházások fokozása alapvető szerepet játszik a hosszabb távú növekedés fenntartásában és a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében. Az országjelentés meghatározta a köz- és magánberuházások prioritási területeit.

(11)Az oktatási és képzési beruházások növelése elengedhetetlen Görögország termelékenységének és hosszú távú inkluzív növekedésének javításához, valamint az innovatív ágazatok növekedése előtt álló akadályok kezeléséhez. A görög oktatási rendszer számos nehézséggel küzd amiatt, hogy nem elegendőek az erőforrások, az önállóság alacsony szintű, az alapvető készségek (így a digitális készségek) terén alulteljesítés mutatkozik, és folyamatos az eltérés a készségkereslet és -kínálat között. Minden szinten nagymértékben hiányzik az elszámoltathatóság és nyomon követhetőség, ami szükséges volna az oktatási rendszer minőségének javításához. A fenntartható gazdasági növekedés megőrzése szempontjából fontos a minőségi és inkluzív oktatás és képzés előmozdítása, az oktatás és a munkaerőpiaci igények közötti szorosabb kapcsolatok megteremtése, a szakoktatás és -képzés vonzerejének erősítése, valamint az egész életen át tartó tanulásban való részvétel fokozása.

(12)Rendkívül magas a tartósan munkanélküli személyek aránya (akik 2018-ban a görögországi munkanélküliek 70 %-át tették ki), ugyanakkor a jelentős mértékű ifjúsági munkanélküliség és a nők alacsony munkaerőpiaci részvétele szintén aggodalomra ad okot. Az intézkedéseknek a foglalkoztatási kilátások javítására, a munkaerőpiaci részvétel elősegítésére, valamint a munkahelyteremtés feltételeinek előmozdítására kell összpontosítaniuk. A hatékony társadalmi párbeszéd és a felelős szociális partnerség elősegítheti a tartós reformokért való felelősségvállalásoz és azok végrehajtásához szükséges környezet megteremtését Görögországban, és ennek nyomán javulni fog a munkaerőpiac működése.

(13)Görögországot jelentős jövedelmi egyenlőtlenség jellemzi, és a szociális transzferek az EU-n belül itt járulnak hozzá a legkisebb mértékben a szegénység kockázatának csökkentéséhez (2017-ben 15,83 %-kal, szemben a 33,98 %-os uniós átlaggal). A beruházásoknak az inkluzív, megfizethető és magas színvonalú szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítésére, valamint a nappali ellátást nyújtó központok fejlesztésére kell összpontosítaniuk. Ha a földrajzi különbségek szem előtt tartása mellett támogatást nyújtanak a leginkább elesetteknek, valamint elősegítik a szegénység által fenyegetett gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a migránsok és menekültek társadalmi integrációját, akkor javulhat a társadalmi befogadás Görögországban.

(14)Görögország 2017-ben megkezdte az elsődleges egészségügyi rendszer mélyreható reformját, ami alapvető fontosságú a hozzáférés biztosításához, és folyamatos végrehajtást tesz szükségessé a helyi egészségügyi ellátási egységek (az úgynevezett TOMY-k) kialakítása révén.

(15)A görög közlekedési rendszer komoly kihívásokkal küzd. A rendszer nagyrészt a közutakra épül és nagymértékben olajfüggő, továbbá valamennyi fő összekötetés az Athén–Szaloniki útvonal köré csoportosul. A szállítási költségek továbbra is magasak, miközben a szolgáltatásminőség, a biztonsági normák és az intelligens közlekedési rendszerek elterjedtsége változatlanul alacsony. Új beruházásokra van szükség a multimodális szállítás fejlesztéséhez, valamint a regionális integráció és a városfejlesztés elősegítéséhez.

(16)A szilárd hulladék feldolgozása és a városi és ipari szennyvízkezelés az a legfontosabb terület, ahol további beruházások szükségesek ahhoz, hogy az ország környezetvédelmi normái összhangba kerüljenek az EU többi részével. A szilárd hulladék kezelése továbbra is komoly strukturális kihívást jelent, mivel Görögország még mindig nagyrészt hulladéklerakást és mechanikus–biológiai szennyvíztisztítást alkalmaz a korszerűbb technikák helyett. Ezenfelül az újrafeldolgozott települési hulladék aránya csupán harmada az uniós átlagnak. Beruházásokra van szükség a szennyvízkezelés javítása, a szikesedés elleni küzdelem, valamint az áradások megelőzésére és a folyók természetes áramlásának helyreállítására szolgáló intézkedések támogatása céljából.

(17)Az alulfejlett infrastruktúrák növelik a vállalkozások és a háztartások energiaköltségeit, és akadályozzák a megújuló energia felhasználását. Görögország számára súlyos problémát jelent a szigeteknek az elektromos hálózatra való csatlakozása és a szomszédos országokkal való összeköttetés kialakítása. A kereskedelmi gázinfrastruktúra továbbfejlesztése elősegítené a piac növekedését. A gáz- és villamosenergia-piacok reformja minden bizonnyal ösztönözné ezen új infrastruktúra lehetőségeinek kihasználását.

(18)A gazdaság és a társadalom digitális átalakulása továbbra is nehezen halad, mivel kevesen férnek hozzá a nagysebességű hálózatokhoz és a digitális kompetenciák szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Görögországnak mindenekelőtt az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésébe kell beruháznia, részben azért, hogy bepótolja a beruházások válság során bekövetkezett visszaesését. A nem kellő széles sávú hálózati összekapcsoltság jelentős szűk keresztmetszeteket képez a dinamikus, exportorientált vállalkozások előtt. Az innovációba és az emberek készségeibe irányuló beruházások nem elégségesek ahhoz, hogy elősegítsék a termelékenység növekedését, és a digitális kompetenciák általános fejletlensége akadályozza a lakosság munkavállalását, valamint hátráltatja az innovatív vállalkozások fejlődését.

(19)A továbbra is alacsony szintű, és így Görögország növekedési potenciálját csökkentő piacorientált kutatás-fejlesztési beruházások ösztönzéséhez nemzeti és regionális szintű, megújított intelligens szakosodási stratégiákra és olyan kiegészítő intézkedésekre van szükség, amelyek a kutatás-fejlesztési rendszer legsürgetőbb gyengeségeinek kezelésére irányulnak. Az állami kutatás-fejlesztés alacsony intenzitása, a teljesítményalapú finanszírozási rendszer hiánya, valamint a tudomány és a vállalkozások közötti kapcsolatok gyengesége hátráltatja a tudományos kiválóság fejlődését. Ugyancsak több beruházásra van szükség ahhoz, hogy fellendítsék a technológiafejlesztést, amelynek alacsony szintje a más tagállamokhoz képest rendkívül kevés szabadalomban is megmutatkozik, továbbá hogy teljes mértékben kihasználják az induló vállalkozásokban és a felfutóban lévő innovatív vállalkozásokban rejlő lehetőségeket.

(20)Általánosan elmondható, hogy a hátrányos helyzetű városi térségek, szigetek és hegyvidéki területek rehabilitációjába irányuló beruházásokra van szükség a gazdasági válság során elveszett vagy leromlott minőségű görögországi fizikai és emberi tőke helyreállításához. Konkrét rövid és középtávú prioritást jelent az Athén–Pireusz és a Szaloniki konurbáció, valamint a főbb periferikus városi központok (Pátra, Iráklió, Larissza, Joánina, Agrinion és Kalkísz) hátrányos helyzetű és/vagy megszűnt iparú területeinek fenntartható rehabilitációja. A hosszabb távú prioritások közé tartozik a fenntartható termelői tevékenységek fejlesztése, a mobilitási és biztonsági rendszerek korszerűsítése, az energiahatékonyság és a megújuló energia, a környezetvédelem és a természeti kockázatokkal és társadalmi-gazdasági válságokkal szembeni ellenálló képesség javítása. Az intézkedéseknek emellett a társadalmi befogadásra, a migránsok integrációjára, a munkanélküliség csökkentését célzó készségszerzésre, valamint a hátrányos helyzetű térségek vonzerejét növelő kulturális tevékenységekre kell irányulniuk. Ha integrált városrehabilitációs stratégiák keretében kezelnék az említett kihívásokat, az maximalizálná a legmegfelelőbb gazdasági, társadalmi és környezeti eredmények elérésének esélyét.

(21)A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós alapok programozása hozzájárulhat az ajánlásokban azonosított egyes hiányosságok kezeléséhez, különösen az országjelentés 11 D. mellékletében ismertetett területeken. Ez lehetővé tenné Görögország számára, hogy az azonosított ágazatok tekintetében a lehető legoptimálisabban használja fel az említett alapokat, a regionális különbségeket is figyelembe véve. E beruházások sikerének egyik fontos tényezője az alapok kezelését biztosító igazgatási kapacitás megerősítése.

(22)A 2019. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a görög gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2019. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2019. évi stabilitási programot és a 2019. évi nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak ezek Görögország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak. Ez tükrözi azon igényt, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.