(-1b)

Az Unió geopolitikai környezete az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott. Az Európával szomszédos régiókban instabil a helyzet, és az Unió olyan összetett és kihívásokkal teli környezettel néz szembe, amelyben egyrészt új fenyegetések, például hibrid és a kibertámadások jelennek meg, másrészt visszatérnek a hagyományosabb kihívások. E helyzettel szembesülve mind az európai polgárok, mind pedig politikai vezetőik egyetértenek abban, hogy többet kell tennünk a védelem területén.

(-1c)

A védelmi ágazatot a védelmi berendezések árának növekedése, valamint a magas kutatási és fejlesztési (K+F) költségek jellemzik, ami korlátozza az új védelmi programok indításának lehetőségét, és közvetlen hatással van az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességére és innovációs kapacitására. Tekintettel a költségek növekedésére, a nagyszabású, új generációs védelmi rendszerek és az új védelmi technológiák kifejlesztését uniós szinten kell támogatni annak érdekében, hogy javuljon a tagállamok közötti együttműködés a védelmi felszerelésekre fordított beruházások terén.

(1)

A 2016. november 30-án elfogadott európai védelmi cselekvési tervben a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy kiegészítse, megsokszorozza és konszolidálja a tagállamok együttműködési erőfeszítéseit a védelmi ipari és technológiai képességek fejlesztése terén annak érdekében, hogy Európa reagálni tudjon a biztonsági kihívásokra, erősödjön az európai védelmi ipar versenyképessége, innovációs ereje és hatékonysága Unió-szerte és az Unión túl, támogatva ezáltal továbbá az integráltabb európai védelmi piacot és ösztönözve az európai védelmi termékek és technológiák iránti keresletet a belső piacon, így növelve a nem uniós forrásoktól való függetlenséget. Konkrét javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: alap) felállítására a védelmi termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó közös kutatási és közös fejlesztési beruházások támogatása céljából, ezáltal elősegítve a szinergiákat és a költséghatékonyságot, valamint előmozdítva a védelmi felszerelések tagállamok általi közös beszerzését és karbantartását. Ezen alap kiegészítené a már jelenleg is e célra fordított nemzeti finanszírozást, és együttműködésre, valamint védelmi beruházásaik növelésére lenne hivatott ösztönözni a tagállamokat. Az alap támogatná az együttműködést a védelmi vonatkozású termékek és technológiák teljes ciklusa alatt.

(2)

Az alap hozzájárulna egy erős, versenyképes és innovatív európai védelmi technológiai és ipari ▌bázis létrehozásához, és párhuzamosan működne az integráltabb európai védelmi piacra irányuló uniós kezdeményezésekkel, nevezetesen a védelmi ágazat Unión belüli transzfereiről és a közbeszerzésről 2009-ben elfogadott két irányelvvel (2).

(3)

Integrált megközelítést követve és az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovációs képességének javításához való hozzájárulás érdekében létre kell hozni az Európai Védelmi Alapot. Az alapnak arra kell irányulnia, hogy előmozdítsa az Unió védelmi iparának versenyképességét, innovációját, hatékonyságát , valamint technológiai autonómiáját, ezáltal hozzájárulva az Unió ipari stratégiai autonómiájához a tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködés, valamint a vállalkozások, kutatóközpontok, nemzeti közigazgatások, nemzetközi szervezetek és egyetemek közötti együttműködés támogatása révén Unió-szerte a védelmi vonatkozású termékek és technológiák kutatási szakaszában és fejlesztési szakaszában. Innovatívabb megoldások és egy nyitott belső piac megvalósítása érdekében az alapnak támogatnia kell és elő kell segítenie a védelem területén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok határokon átnyúló együttműködésének bővítését .

Az Unión belül a közös védelmi képességekkel kapcsolatos hiányosságok a közös biztonság- és védelempolitika ▌keretében kerülnek azonosításra, mégpedig a képességfejlesztési terv segítségével, noha az átfogó stratégiai kutatási menetrend is meghatároz közös védelmi kutatási célokat. Más uniós folyamatok, például a koordinált éves védelmi szemle és az állandó strukturált együttműködés az adott prioritások megvalósítását támogatják a szorosabb együttműködésre kínálkozó lehetőségek azonosítása és előmozdítása révén, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós törekvések megvalósítása érdekében. Adott esetben a regionális és nemzetközi prioritásokat  – ideértve azokat is, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében kerülnek meghatározásra – szintén figyelembe lehet venni abban az esetben, ha összhangban vannak az uniós prioritásokkal, és nem akadályozzák a tagállamok vagy a társult országok részvételét, figyelembe véve ugyanakkor azt is, hogy a felesleges párhuzamosságot el kell kerülni.

(4)

A kutatási szakasz döntő fontosságú ▌, mivel megteremti az európai ipar termékfejlesztési kapacitásának és autonómiájának, valamint a tagállamok mint a védelem végfelhasználói függetlenségének feltételeit. A védelmi képességek fejlesztéséhez kapcsolódó kutatási szakasz jelentős kockázatokat foglalhat magában, különösen az alacsony érettségi szint és a technológiák forradalmisága kapcsán. A kutatási ▌szakaszt rendszerint követő fejlesztési szakasz szintén komoly kockázatokkal és költségekkel jár, ami akadályozza a kutatási eredmények további hasznosítását, és hátrányosan befolyásolja az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációját. Az alapnak ennélfogva elő kell segítene a kutatási és fejlesztési szakaszok közötti kapcsolatot.

(5)

Az alap nem támogathat olyan alapkutatásokat, amelyeket inkább más rendszerek keretében kellene támogatni, de magában foglalhat olyan védelemorientált alapvető kutatásokat , amelyek valószínűleg alapul szolgálnak a felismert vagy várható problémák vagy eshetőségek megoldásához.

(6)

Az alap támogathat új termékekkel és technológiákkal, valamint már létező termékek és technológiák korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységeket. A már létező védelmi termékek és technológiák korszerűsítését célzó tevékenységek kizárólag akkor támogathatók , ▌ha a végrehajtásukhoz szükséges, előzetesen létező információkat nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országok szervezetei nem korlátozzák oly módon, amely lehetetlenné tenné a tevékenység végrehajtását. Az uniós finanszírozás kérelmezésekor a jogalanyoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó információkat a korlátozások hiányának megállapítása érdekében. Ilyen információk hiányában nem szabad uniós finanszírozást nyújtani.

(6a)

Az alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania a forradalmi védelmi technológiák kifejlesztéséhez vezető tevékenységek számára. Mivel a forradalmi technológiák nem hagyományos védelmi szereplőktől származó koncepciókon és ötleteken is alapulhatnak, az alapnak megfelelő rugalmasságot kell biztosítania az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és az ilyen tevékenységek végrehajtása tekintetében.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeit tiszteletben tartsák e rendelet végrehajtása során, az olyan termékekre vagy technológiákra vonatkozó tevékenységek, amelyek felhasználását, fejlesztését vagy gyártását a nemzetközi jog tiltja, nem részesülhetnek pénzügyi támogatásban az alap keretében. E tekintetben az új, ▌védelmi vonatkozású termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos tevékenységek támogathatóságának ▌többek között a nemzetközi jog fejlődésétől kell függenie. A halált okozó olyan autonóm fegyverek fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek az emberek ellen irányuló támadások során nem teszik lehetővé az érdemi emberi ellenőrzést a cél kiválasztására és a csapás végrehajtására vonatkozó döntések kapcsán, szintén nem jogosultak az alap által nyújtott pénzügyi támogatásra, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy védelmi célokat szolgáló korai figyelmeztető rendszerek és ellentevékenység kidolgozására irányuló fellépések részére finanszírozást nyújtson.

(8)

A konszolidált védelmi képességre vonatkozó követelményekre és a közös műszaki előírásokra vagy szabványokra vonatkozó megegyezés nehézsége akadályozza a tagállamok közötti és a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyok közötti határokon átnyúló együttműködést. Az ilyen követelmények, előírások és szabványok hiánya a védelmi ágazat növekvő széttagoltságát, műszaki összetettséget, késedelmeket és megugró költségeket, felesleges párhuzamosságot , valamint alacsonyabb szintű interoperabilitást eredményezett. A magasabb szintű technológiai felkészültséget igénylő tevékenységek esetében előfeltételként kell szabni, hogy megállapodás szülessen a közös műszaki előírásokról. Az alapból támogatni kell a közös védelmi képességre vonatkozó követelmények kialakítását ▌ eredményező ▌tevékenységeket, valamint azokat a tevékenységeket is, amelyek a műszaki előírások vagy szabványok közös meghatározásának elkészítését segítik elő, különösen abban az esetben, ha támogatják az interoperabilitást.

(9)

Mivel az alap célja az uniós védelmi ipar versenyképességének, hatékonyságának és innovációjának támogatása az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és technológiai tevékenységek kihasználásával és kiegészítésével, valamint az együttműködési projektek fejlesztési szakasza kockázatainak megszüntetésével, a védelmi vonatkozású termékek vagy technológiák kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek támogatandók az alap keretében. Ugyanez a már létező védelmi vonatkozású termékek és technológiák korszerűsítésére is vonatkozik, ideértve azok interoperabilitását is.

(10)

Mivel az alap célja elsősorban a jogalanyok és a tagállamok között Európa-szerte megvalósuló együttműködés fokozása, a tevékenységek ▌akkor kaphatnak az alapból finanszírozási támogatást, ha legalább három különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett legalább három jogalanyból álló konzorciumon belüli együttműködéssel valósulnak meg. Ezen, legalább két különböző tagállamban ▌vagy társult országban letelepedett támogatható jogalanyok közül legalább hármat sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellenőrizheti egyazon szervezet, illetve a szervezetek nem ellenőrizhetik egymást. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Figyelembe véve a védelmi vonatkozású forradalmi technológiák, valamint a tanulmányok sajátosságait, ezeket a tevékenységeket végezhetné egyetlen jogalany is.  A tagállamok közötti együttműködés fokozása érdekében az alap támogathatja a kereskedelmi hasznosítást megelőző közös beszerzést is.

(11)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni: A 2013/755/EU tanácsi határozat (3) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy finanszírozásban részesüljenek , figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(12)

Mivel az alap az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának ▌erősítésére irányul, elvben csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és olyan szervezetek részesülhetnek támogatásban, amelyek nem állnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az „ellenőrzés” a valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyás gyakorlására való képességként értendő. Ezenkívül az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét biztosítandó, az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek során a címzettek és alvállalkozóik által használt infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások nem lehetnek nem társult harmadik ország területén, ügyvezetési struktúráik székhelyének pedig az Unióban vagy egy társult országban kell lennie. Ennek megfelelően a valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezetek, valamint az olyan szervezetek, amelyek az Unióban vagy egy társult országban telepedtek le, de ügyvezetési struktúráik székhelye valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosultak arra, hogy címzettként vagy alvállalkozóként részt vegyenek a tevékenységben. Az Unió és tagállamai alapvető biztonsági és védelmi érdekeinek védelme érdekében ezeket a támogathatósági feltételeket a költségvetési rendelet 176. cikkétől eltérve a közbeszerzés révén nyújtott finanszírozásra is alkalmazni kell.

(13)

Bizonyos körülmények fennállása esetén ▌lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, amely szerint a címzettek és az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységben részt vevő alvállalkozóik nem állhatnak nem társult harmadik országok vagy nem társult harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben azok az Unióban vagy valamely társult országban letelepedett jogalanyok, amelyek nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor lehetnek címzettként vagy a tevékenységben részt vevő alvállalkozóként támogatásra jogosultak, ha az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó szigorú feltételek teljesülnek. Az ilyen jogalanyok részvétele nem sértheti az alap célkitűzéseit. A kérelmezőknek a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami aggályokat szintén figyelembe kell venni.

(13-a)

Az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések keretében nem bocsátható rendelkezésre – sem közvetlenül, sem közvetve – pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás bizonyos kijelölt jogi személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére vagy javára. Ezért ezek a kijelölt szervezetek, valamint a tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek az alapból pénzügyileg nem támogathatók.

(13a)

Uniós finanszírozás az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (4) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kiírt versenypályázati felhívásokat követően ítélhető oda. Bizonyos kellően indokolt és rendkívüli körülmények fennállása esetén azonban uniós finanszírozás a költségvetési rendelet 195. cikkének e) pontjával összhangban is odaítélhető. Amennyiben a finanszírozásnak a költségvetési rendelet 195. cikke e) pontjával összhangban történő odaítélése eltérést jelent a versenypályázati felhívások kiírására vonatkozó főszabálytól, ezeket a rendkívüli körülményeket szigorúan kell értelmezni. Ebben az összefüggésben ahhoz, hogy pályázati felhívás kiírása nélkül lehessen finanszírozást nyújtani, a Bizottságnak – amelyet ebben a tagállamok bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) segít – értékelnie kell, hogy a javasolt tevékenység milyen mértékben felel meg az alap céljainak az ellátási lánc egészében megvalósuló, határokon átnyúló ipari együttműködés és verseny tekintetében.

(14)

Ha egy konzorcium támogatható tevékenységben szeretne részt venni, és az Unió pénzügyi segítségnyújtása támogatás formájában valósul meg, a konzorciumnak ki kell neveznie az egyik tagot koordinátornak, aki a fő kapcsolattartó lesz.

(15)

Abban az esetben, ha az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységet a tagállamok vagy a társult országok által kinevezett projektmenedzser irányítja, a kifizetésnek a címzettek számára történő teljesítése előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a projektmenedzserrel annak érdekében, hogy az biztosítani tudja, hogy a címzettek betartsák határidőket. ▌A projektmenedzsernek közölnie kell a Bizottsággal a tevékenység előrehaladására vonatkozó észrevételeit annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse, hogy teljesülnek-e a kifizetés feltételei.

(15a)

Az alapot a Bizottság közvetlen irányítás keretében hajtja végre annak érdekében, hogy maximalizálja a végrehajtás hatékonyságát és eredményességét, és biztosítsa az egyéb uniós kezdeményezésekkel való teljes összhangot. Ezért a továbbiakban is a Bizottságnak kell felelnie a kiválasztási és odaítélési eljárásokért, beleértve az etikai értékelést is. Indokolt esetben azonban a Bizottság megbízhatja a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerveket bizonyos végrehajtási feladatokkal az alapból pénzügyi támogatásban részesülő egyedi tevékenységek tekintetében. Ilyen eset például, ha valamely tevékenységet társfinanszírozó tagállamok projektmenedzsert jelöltek ki, feltéve, ha teljesülnek a költségvetési rendelet követelményei. Ez a megbízatás elősegítené a társfinanszírozott tevékenységek irányításának összehangolását, és biztosítaná a finanszírozási megállapodás zökkenőmentes koordinációját, a szerződés pedig ez esetben a konzorcium és a tevékenységet társfinanszírozó tagállamok által kijelölt projektmenedzser között kerülne megkötésre.

(16)

Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek pénzügyi szempontból életképesek legyenek, a  kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a tevékenység azon költségeit, amelyekre az uniós finanszírozás nem terjed ki, más finanszírozási forrásból fedezik.

(17)

A tagállamok számára különböző pénzügyi konstrukcióknak kell rendelkezésre állniuk a védelmi képességek közös fejlesztésére és beszerzésére. A ▌Bizottság megadhat különböző olyan pénzügyi konstrukciókat, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az együttműködésen alapuló fejlesztések és beszerzések pénzügyi vonatkozású nehézségeinek leküzdése érdekében. Az ilyen pénzügyi konstrukciók alkalmazása – az ▌alap keretében támogatott projektek esetében is – elősegítheti az együttműködésen alapuló és határokon átnyúló védelmi projektek elindítását és a védelmi kiadások hatékonyságának növelését.

(18)

Tekintettel a védelmi ipar sajátosságaira, amelynek esetében a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amelyek a védelmi vonatkozású termékek és technológiák összes beszerzését is ellenőrzik a kivitelt is ideértve, a védelmi ágazat működése egyedülálló, és nem követi a tradicionálisabb piacokat szabályozó hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért nem tud jelentős önfinanszírozású védelmi kutatási-fejlesztési (K+F) projekteket végrehajtani, és gyakran teljes mértékben a tagállamok és a társult országok finanszírozzák az összes K+F költséget. Az alap célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, mindenekelőtt a különböző tagállamok és társult országok jogalanyai közötti együttműködés ösztönzése céljából és a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett, az elszámolható költségek akár egészét fedezni kell a prototípus-fejlesztési szakaszt megelőzően végzett tevékenységek esetében.

(19)

A prototípus-fejlesztés szakasza egy kulcsfontosságú szakasz, amelyben a tagállamok vagy a társult országok általában döntenek konszolidált beruházásukról, és elindítják jövőbeni védelmi termékeik vagy technológiáik beszerzésének folyamatát. Ez az oka annak, hogy e konkrét szakaszban a tagállamok és a társult országok megállapodnak a szükséges kötelezettségvállalásokról, ideértve a költségmegosztást és a projekt iránt viselt felelősséget is. Kötelezettségvállalásuk hitelességének biztosítása érdekében az Unió által az alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás általában nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %-át.

(20)

A prototípus-fejlesztési szakaszt követő tevékenységek esetében legfeljebb 80 %-os finanszírozást kell előirányozni. E tevékenységek, amelyek közelebb állnak a termékek és a technológiák véglegesítéséhez, még mindig jelentős költségekkel járhatnak.

(21)

A védelmi ágazatban érdekelt felek specifikus közvetett költségekkel – például a biztonsággal kapcsolatos költségekkel – szembesülnek. Emellett az érdekelt felek egy olyan egyedi piacon dolgoznak, ahol – a keresleti oldalról jelentkező igény hiányában – nem tudják úgy megtéríttetni a  K+F költségeket, mint a polgári ágazatban. Ezért indokolt 25 %-os átalányfinanszírozást lehetővé tenni, valamint ▌engedélyezni a címzettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelően kiszámított közvetett költségek elszámolását, amennyiben ezt a gyakorlatot az adott nemzeti hatóságok összehasonlítható, védelmi vonatkozású tevékenységek esetében elfogadják, és az adott gyakorlatról tájékoztatták a Bizottságot. ▌

(21a)

A határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok részvételével folytatott tevékenységek elősegítik az ellátási láncok megnyitását és hozzájárulnak az alap célkitűzéseihez. Az ilyen tevékenységek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni, amely az összes részt vevő szervezet javát szolgálja.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához, fontos, hogy a tagállamok ▌közösen szándékozzák beszerezni a végterméket vagy használni a technológiát, mégpedig határokon átnyúló közös beszerzés keretében, amelynek esetében a tagállamok közösen szervezik meg beszerzési eljárásaikat, különösen egy központi beszerző szerv igénybevételével.

(22a)

Az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeknek piacközpontúnak és keresletalapúnak, valamint közép- és hosszú távon kereskedelmileg életképesnek kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az európai védelmi ipar versenyképességéhez és hatékonyságához. A fejlesztési tevékenységek támogathatósági szempontjai között ezért figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamoknak szándékukban áll – koordinált módon, például egyetértési megállapodás vagy szándéknyilatkozat révén – beszerezni a végső védelmi vonatkozású terméket, illetve felhasználni a technológiát. A fejlesztési tevékenységekre vonatkozó odaítélési szempontok között is figyelembe kell venni azt, hogy a tagállamok politikailag vagy jogilag elkötelezik magukat amellett, hogy közösen használják, birtokolják, illetve tartják karban a végső védelmi vonatkozású terméket vagy technológiát.

(23)

Az Unió védelmi iparában az innováció és a technológiai fejlesztés előmozdításának az Unió biztonsági és védelmi érdekeivel összhangban kell történnie. Ennek megfelelően az egyik odaítélési szempontnak annak kell lennie, hogy az adott tevékenységek mennyiben szolgálják ezeket az érdekeket, illetve a védelmi célú kutatásra és a védelmi képességekre vonatkozóan a tagállamok által közösen elfogadott prioritásokat. ▌

(24)

Az állandó strukturált együttműködéssel összefüggésben az Unió intézményi keretében kidolgozott támogatható tevékenységeknek folyamatosan biztosítaniuk kell a szorosabb együttműködést a különböző tagállamok jogalanyai között, ezzel pedig közvetlenül hozzájárulhatnak az alap céljainak eléréséhez. Kiválasztásuk esetén e projektek esetében ezért indokolt magasabb finanszírozási arányt alkalmazni.

(25)

A Bizottság figyelembe veszi az Európai horizont keretprogram keretében finanszírozott egyéb tevékenységeket a felesleges párhuzamosság elkerülése és a polgári és védelmi kutatások közötti kölcsönös inspiráció és szinergiák biztosítása érdekében.

(26)

A kiberbiztonság és a kibervédelem egyre jelentősebb kihívást jelent, és a Bizottság, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felismerte annak szükségességét, hogy szinergiákat kell kialakítani az alap hatálya alá tartozó kibervédelmi tevékenységek és a kiberbiztonsággal kapcsolatos – például a kiberbiztonságról szóló közös közleményben bejelentett – uniós kezdeményezések között. Különösen a létrehozandó Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak kell szinergiára törekednie a kiberbiztonság polgári és védelmi dimenziói között. Az tevékenyen támogathatná a tagállamokat és más érintett szereplőket tanácsadással; szakértelem megosztásával, valamint a projektek és tevékenységek terén az együttműködés elősegítésével, továbbá abban az esetben is, ha az ▌alappal kapcsolatban projektmenedzserként eljáró tagállamok ezt kérik.

(27)

Integrált megközelítést kell biztosítani a Bizottság által a  költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében elindított, a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedés (PADR) és az (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) körébe tartozó tevékenységek összehangolásával, a részvételi feltételek összehangolása, egy koherensebb eszköztár létrehozása, valamint az innovációs, együttműködési és gazdasági hatás növelése érdekében, elkerülve ugyanakkor a felesleges párhuzamosságokat és a szétaprózódást. Ezzel az integrált megközelítéssel az alap hozzájárulna a védelmi célú kutatások eredményeinek jobb hasznosításához, a védelmi ágazat sajátosságainak figyelembevétele mellett megszüntetve a kutatás és a fejlesztés szakaszai közötti szakadékot, valamint előmozdítva az innováció minden formáját, a diszruptív innovációt is beleértve ▌. Adott esetben a polgári területen is várhatóak pozitív tovagyűrűző hatások.

(28)

Amennyiben ez az adott tevékenység sajátos jellegére tekintettel helyénvaló , az alap célkitűzéseit az InvestEU Alap ▌ keretében nyújtott pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák útján is támogatni kell.

(29)

A pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell – arányos mértékben – felhasználni, kerülve az intézkedések megkettőzését vagy a magánfinanszírozás kiszorítását, illetve a torzított versenyt a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell képviselniük az Unió számára.

(30)

A finanszírozási formákat és az alap végrehajtásának módszereit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek a teljesítését és az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet ▌125. cikkének (1) bekezdésében ▌ említettek szerint.

(31)

A Bizottságnak meg kell határoznia az alap célkitűzéseinek megfelelő éves ▌munkaprogramokat, figyelembe véve az EDIDP és a PADR terén levonható kezdeti tanulságokat.  A Bizottságot a munkaprogram összeállításában a bizottságnak kell segítenie. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. Ezzel összefüggésben a bizottság nemzeti védelmi és biztonsági szakértők részvételével is ülésezhet a Bizottságnak való szakmai segítségnyújtás céljából, amibe a minősített adatoknak a tevékenységek keretei között történő védelmét illetően biztosított tanácsadás is beletartozik. A tagállamok maguk jelölik ki képviselőiket az említett bizottságba. A bizottság tagjai számára gyors és érdemi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megvizsgálják a végrehajtási jogi aktusok tervezetét és véleményt nyilvánítsanak róluk.

(31a)

A munkaprogramok kategóriáinak funkcionális követelményeket kell tartalmazniuk, hogy ezáltal az ágazat számára egyértelmű legyen, hogy a kidolgozásra kerülő képességek keretei között milyen funkciókat és feladatokat kell majd ellátni. E követelményeknek egyértelműen jelezniük kell az elvárt teljesítményt, de azokat nem helyénvaló konkrét megoldásokra vagy konkrét szervezetekre vonatkoztatni, mint ahogy az sem helyénvaló, hogy az említett követelmények a pályázati felhívások szintjén akadályozzák a versenyt.

(31b)

A munkaprogramok kidolgozása során a Bizottságnak – a bizottsággal folytatott megfelelő konzultációk útján – azt is biztosítania kell, hogy a javasolt kutatási vagy fejlesztési tevékenységek során elkerüljék a felesleges párhuzamosságokat. Ezzel kapcsolatban a Bizottság elvégezheti az Unióban már létező képességekkel vagy már finanszírozott kutatási vagy fejlesztési projektekkel való esetleges párhuzamosságok előzetes értékelését.

(31bb)

A Bizottságnak a védelmi termékek és technológiák teljes ipari ciklusa során gondoskodnia kell a munkaprogramok koherenciájáról.

(31bc)

A munkaprogramoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a teljes költségvetés egy jelentősebb részéből olyan tevékenységeket támogassanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-k határokon átnyúló részvételét.

(31c)

A védelmi ágazatban szerzett tudásának kihasználása érdekében az Európai Védelmi Ügynökség megfigyelői státuszt kap a bizottságban. A védelmi terület sajátosságai miatt az Európai Külügyi Szolgálatnak ugyancsak segítenie kell a bizottság munkáját.

(32)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadására, valamint a támogatásoknak a kiválasztott fejlesztési tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Különösen a fejlesztési tevékenységek végrehajtása során kell figyelembe venni a védelmi ágazat sajátosságait, nevezetesen a tagállamok és/vagy a társult országok tervezési és beszerzési folyamat tekintetében fennálló felelősségét. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a ▌182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi ▌rendeletnek megfelelően kell gyakorolni (6).

(32a)

A Bizottságnak – miután az érintett tagállamok által validálandó biztonsági referenciákkal rendelkező, független szakértők segítségével elvégezte az ajánlatok értékelését – ki kell választania az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeket. A Bizottságnak össze kell állítania a független szakértők adatbázisát. Az adatbázis nem tehető közzé. A független szakértőket készségeik, tapasztalataik és tudásuk alapján kell kinevezni a számukra kijelölendő feladatok szem előtt tartásával. Amennyiben lehetséges, a Bizottságnak a független szakértők kinevezésekor megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a készségek, a tapasztalat, a tudás, a földrajzi sokféleség és a nemek tekintetében kiegyensúlyozott összetételt érjen el a szakértői csoportokban és az értékelést végző bizottságokban, a tevékenységi területen fennálló helyzetet is figyelembe véve. Emellett a szakértők megfelelő rotációjának biztosítására, valamint a magánszektor és a közszektor közötti megfelelő egyensúlyra is törekedni kell. A tagállamokat tájékoztatni kell az értékelés eredményéről (a kiválasztott tevékenységek ranglistája útján), valamint a támogatott tevékenységek terén elért előrehaladásról. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra a munkaprogram elfogadása és végrehajtása, valamint az odaítélésre vonatkozó határozatok elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(32b)

Független szakértők nem végezhetnek értékelést, tanácsadást vagy segítségnyújtást olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az esetükben – mindenekelőtt aktuálisan betöltött pozíciójukra tekintettel – összeférhetetlenség áll fenn. Különösen nem szabad olyan helyzetben lenniük, hogy a kézhez kapott információt az általuk értékelt konzorcium kárára használhassák fel.

(32bb)

▌Új védelmi vonatkozású termékekre vagy technológiákra, illetve a meglévők korszerűsítésére vonatkozó javaslat esetén a kérelmezőknek kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy betartják az olyan etikai elveket, mint az emberek jóllétével és az emberi génállomány védelmével kapcsolatos elvek, amelyeket a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi jog is rögzít, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és adott esetben annak jegyzőkönyveit is. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a ajánlatok szisztematikus átvilágítás tárgyát képezzék, amelynek célja a súlyos etikai kérdéseket felvető tevékenységek azonosítása és etikai értékelésre történő előterjesztése.

(33)

A nyitott belső piac előmozdítása érdekében ösztönözni kell a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok konzorciumi tagként, ▌alvállalkozóként vagy az ellátási lánc egyik szervezeteként történő részvételét. ▌

(34)

A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az alap eredményessége érdekében fenntartsa a párbeszédet a tagállamokkal és az ágazattal. Társjogalkotóként és az egyik fő érdekelt félként az Európai Parlamentet is be kell vonni a párbeszédbe.

(35)

Ez a rendelet meghatározza az Európai Védelmi Alap pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti [új intézményközi megállapodás] (7) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az adminisztratív eljárások a lehető legegyszerűbbek legyenek és minimális többletköltséggel járjanak.

(36)

Az alapra – eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési rendelet alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(37)

A rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok vonatkoznak. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és hatékony uniós finanszírozásnak.

(38)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (9), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – köztük a csalás – megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és vádhatósági eljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő ▌bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(39)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(40)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények adott esetben – a rendelet gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként – mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak. A Bizottságnak – többek között e rendelet megfelelő módosításaira vonatkozó javaslatok előterjesztése céljából – legkésőbb négy évvel az alap végrehajtásának kezdetét követően időközi értékelést, az alap végrehajtási időszakának végén pedig végső értékelést kell készítenie, amelyben a pénzügyi tevékenységeket a pénzügyi megvalósítás eredményeinek, valamint – az adott időpontban lehetséges mértékben – az eredmények és hatások szempontjából kell vizsgálnia. Ezzel összefüggésben a végső értékelő jelentésnek azt is segítenie kell meghatározni, hogy az Unió a védelmi termékek és technológiák fejlesztése terén mely területeken függ harmadik országoktól. Ebben a  végső jelentésben a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak az alapból pénzügyi támogatásban részesülő projektekben való, határokon átnyúló részvételét, valamint a kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak a globális értékláncban való részvételét is elemezni kell, mint ahogy azt is, hogy az alap miként járul hozzá a képességfejlesztési tervben azonosított hiányosságok kezeléséhez; emellett pedig a jelentésnek a címzettek származási országára, az egyes tevékenységekben részt vevő tagállamok és társult országok számára, és a keletkezett szellemitulajdon-jogok felosztására vonatkozóan is információkat kell tartalmaznia.  A Bizottság javaslatot tehet e rendelet módosítására is az alap végrehajtása során bekövetkező esetleges fejleményekre adott válaszként.

(40a)

A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az alap végrehajtását, és évente jelentést készít az elért eredményekről, többek között arról, hogy az európai védelmi ipari fejlesztési program és a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő tevékenység során azonosított és leszűrt tanulságokat hogyan veszik tekintetbe az alap végrehajtása során. Ennek érdekében a Bizottságnak meg kell hoznia a nyomon követéshez szükséges intézkedéseket. Ezt a jelentést ismertetni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és nem tartalmazhat érzékeny információt.

(41)

Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára, a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez az alap ▌hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. A releváns tevékenységek meghatározására az alap előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(42)

Mivel az alap csak a védelmi termékek és technológiák kutatási és fejlesztési szakaszait támogatja, a finanszírozott tevékenységek eredményeként létrejövő termékek vagy technológiák vonatkozásában az Uniót elvben nem illethetik meg tulajdon- vagy szellemitulajdon-jogok, hacsak az uniós segítségnyújtást közbeszerzés formájában nem nyújtják. Ugyanakkor kutatási tevékenységek esetében az érdekelt tagállamoknak és társult országoknak lehetőséget kell biztosítani a finanszírozott tevékenységek eredményeinek felhasználására és az együttműködésen alapuló további fejlesztésben való részvételre ▌.

(43)

Az uniós pénzügyi támogatás nem befolyásolhatja a védelmi vonatkozású termékeknek a 2009/43/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) összhangban történő, Unión belüli transzferét, sem pedig a termékek, felszerelések, illetve technológiák kivitelét. A katonai felszerelések és technológiák tagállamok általi kivitelét a 944/2008/KKBP közös álláspont szabályozza.

(44)

Az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeire nézve kedvezőtlen hatást gyakorolhat az alap létrehozása előtt vagy az alap keretein kívül generált érzékeny háttér-információk – többek között adatok , know-how vagy egyéb információk  – felhasználása , vagy illetéktelen személyek hozzáférése az alapból pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek keretében született eredményekhez. Ezért az érzékeny információk kezelését az idevágó uniós és nemzeti jogszabályok ▌szerint kell végezni.

(44a)

A minősített adatok megfelelő szintű biztonságának biztosítása érdekében a minősített támogatási és finanszírozási megállapodások aláírásakor be kell tartani az iparbiztonságra vonatkozó minimumszabályokat. Ezért, és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatnak megfelelően a Bizottságnak tanácsadás kérése céljából továbbítania kell a programbiztonsági utasításokat – a minőségi útmutatót is beleértve – a tagállamok által kijelölt szakértőkhöz.

(45)

A hatásútvonal-mutatók szükség szerinti kiegészítésének vagy módosításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. ▌Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)

A Bizottságnak a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a minősített adatokra és a különleges adatokra kellő figyelemmel kell kezelnie az alapot.