(1)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása és a munkahelyteremtés ösztönzése és a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalások tiszteletben tartása érdekében az Európai Uniónak olyan korszerű, multimodális és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége, amely hozzájárul az Unió és valamennyi régiója – a távoli, legkülső, szigeti, perem- és hegyvidéki és gyéren lakott régiókat is beleértve – összekötéséhez és integrációjához a közlekedési, a digitális és az energetikai ágazatban. Az említett összeköttetéseknek elő kell mozdítaniuk a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határon átnyúló összeköttetéseket, nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót kell teremteniük, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb és fenntartható szociális piacgazdaság kialakításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

(2)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a program) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatokba történő beruházásokat és megkönnyítse mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozást, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A programnak lehetővé kell tennie a közlekedési, az energetikai és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, javítva ezzel az uniós intézkedések hatékonyságát, és lehetővé téve a megvalósítási költségek optimalizálását.

(3)

A program céljai közt szerepel az éghajlatváltozás elleni uniós fellépéshez való hozzájárulás , és a környezetvédelmi és társadalmi szempontból fenntartható projektek, valamint adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása. Meg kell erősíteni különösen a program hozzájárulását a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések, valamint a javasolt 2030-as energia- és éghajlat-politikai, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez.

(3a)

A programnak az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban garantálnia kell az átláthatóság magas szintjét és a nyilvános konzultációt.

(4)

Ezért a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos uniós kötelezettségekkel és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalással összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozva, ez a rendelet középpontba kívánja helyezni az éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint érvényesíteni hivatott azt az általános célt, hogy a költségvetési kiadások legalább 25%-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogassa (4). Az e program keretében végrehajtott intézkedéseknek a program teljes pénzügyi keretének 60 %-a mértékében kell hozzájárulniuk az éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához, többek között az alábbi riói mutatók alapján: ii. a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások 40 %-a (amennyiben mód nyílik a megújuló hidrogén vagy a biometán használatának fokozására). A program előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell a releváns intézkedéseket, és a megfelelő értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újabb értékelésnek kell alávetni őket. Annak érdekében, hogy az infrastruktúra ne legyen kitéve hosszú távú éghajlatváltozási hatásoknak, illetve hogy a valamely projektre vonatkozó gazdasági elemzés figyelembe vegye a projektből származó üvegházhatású gázkibocsátás költségeit, a program által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat alá kell vetni, összhangban a Bizottság által kidolgozandó – az Unió többi programja tekintetében kidolgozott útmutatásokkal adott esetben koherens – útmutatással.

(5)

Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv 11. cikkének c) pontjában meghatározott, az irányelvben előírt célok teljesítése érdekében hozott intézkedések támogatására szolgáló uniós finanszírozás felhasználására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében nyomon kell követni az ezen irányelv alapján hozott kibocsátás- vagy légszennyezettség-csökkentő intézkedésekre fordított uniós kiadásokat.

(6)

E program egyik fontos célja a közlekedési, az energia- és digitális ágazat közötti szinergiák és komplementaritás erősítése. Evégett a programnak olyan munkaprogramok elfogadását kell előírnia, amelyek olyan speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a  fenntartható alternatív tüzelőanyagok. A digitális kommunikáció lehetővé tétele az energia és a közlekedés terén megvalósítandó közös érdekű projekt szerves részét képezné. Ezenkívül a programnak minden szektoron belül lehetővé kell tennie a más szektorokhoz tartozó szinergikus komponensek támogathatóvá tételét, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági előnyeit. Az ágazatok közötti szinergia az intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumok segítségével is fokozható, valamint a megnövelt társfinanszírozás tekintetében .

(7)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott, a transzeurópai közlekedési hálózatokra vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások) meghatározzák a TEN-T infrastruktúráját és az általa teljesítendő követelményeket, valamint rendelkeznek az infrastruktúra megvalósításához szükséges intézkedésekről. Az iránymutatások mindenekelőtt a törzshálózat 2030-ig történő megvalósítását irányozzák elő – új infrastruktúrák létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrák jelentős felújítása és korszerűsítése révén, a hálózat folyamatosságának biztosítása céljából .

(7a)

A közlekedési ágazatban a program által finanszírozott közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló intézkedéseknek az összes közlekedési mód komplementaritásán kell alapulniuk, hogy hatékony és összekapcsolt multimodális hálózatokat biztosítsanak annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen a konnektivitás. Ezeknek magukban kell foglalniuk a tagállamok azon közutait, amelyek továbbra is jelentős beruházási szükségletekkel szembesülnek a törzshálózat kiépítésének befejezése tekintetében.

(8)

A TEN-T iránymutatásokban meghatározott célok elérése érdekében szükséges kiemelten támogatni a folyamatban lévő TEN-T projekteket, valamint a határon átnyúló összeköttetéseket, a hiányzó összeköttetések pótlását, és biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerint létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel, illetve a hálózatfejlesztés egészével.

(8a)

Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszernek (ERTMS) a törzshálózaton 2030-ig való, az 1315/2013/EU rendeletben előírt kiépítéséhez fokozni kell az európai szintű támogatást és ösztönözni kell a magánbefektetők részvételét.

(8b)

A TEN-T törzshálózat sikeres befejezésének és a tényleges intermodalitás biztosításának fontos előfeltétele, hogy a repülőterek is csatlakozzanak a TEN-T hálózathoz. Ezért kiemelt feladat a repülőtereknek a TEN-T törzshálózattal való összekapcsolása, amennyiben ezek a kapcsolatok még hiányoznak.

(8c)

A határon átnyúló intézkedések végrehajtása nagy fokú integrációt igényel a tervezés és a végrehajtás tekintetében. Az integrációt alátámaszthatják például a következő, nem fontossági sorrendben felsorolt elemek: egyetlen projektvállalkozás létrehozása, közös irányítási struktúra, közös vállalkozás, bilaterális jogi keret, az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti végrehajtási jogi aktus vagy az együttműködés bármely egyéb formája. Ösztönözni kell az integrált irányítási struktúrák, köztük a közös vállalkozások kialakítását, többek között nagyobb mértékű társfinanszírozás révén.

(8d)

A jelenleg fejlesztés alatt álló TEN-T-projektek megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedéseknek elő kell segíteniük a közlekedés területén megvalósuló közös érdekű projektek hatékonyabb végrehajtását.

(9)

A megnövekedett forgalom és a hálózatfejlődés megfelelő tükrözése érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és előre meghatározott szakaszait. A törzshálózati folyosók e kiigazításai nem befolyásolhatják a törzshálózat 2030-ig történő befejezését, javítaniuk kell az uniós tagállamokban a folyosók általi lefedettséget és az egységesség megőrzése, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető. A törzshálózati folyosók nyomvonalának kiigazítása során kellő időben figyelembe kell venni a törzshálózat kiépítésének felülvizsgálata keretében elért eredményeket, ahogyan erről az 1315/2013/EU rendelet 54. cikke rendelkezik. A kiigazítás során figyelembe kell venni az elhagyott vagy szétbontott, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseket, valamint a teljes hálózat állapotát és az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatását.

(10)

Az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális , inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és zavartalan mobilitás érdekében Unió-szerte támogatni kell a  köz- és magánberuházásokat valamennyi szállítási mód esetén. 2017-ben a Bizottság előterjesztette az „Európa mozgásban” csomagot (6), amely különböző kezdeményezéseket tartalmaz a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására. Ezek a kezdeményezések uniós pénzügyi támogatást igényelnek, adott esetben e program révén.

(11)

A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie minden közlekedési mód dekarbonizációját, mégpedig az energiahatékonyság és az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén, tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét.  A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az összes közlekedési mód által igénybe vehető alternatív tüzelőanyagok uniós infrastruktúrájának kiépítésére irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a közlekedés fosszilis energiaforrásoktól való függésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése, illetve környezeti és éghajlati hatásának enyhítése érdekében, és előírja a tagállamok számára, hogy 2025. december 31-ig hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő számú nyilvános elektromos töltőállomást, illetve nyilvános töltőállomást. Amint azt a Bizottság 2017. novemberi javaslatai (8) is körvonalazzák, szükség van egy az alacsony kibocsátású mobilitással foglalkozó átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést. „Fenntartható mobilitás Európában:

(12)

A „Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” (9) című közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az automatizáció és a fejlett konnektivitású rendszerek a járműveket biztonságosabbá, megoszthatóbbá és minden polgár számára hozzáférhetőbbé teszik, azok számára is, akik ma el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, például az időskor vagy csökkent mozgásképesség miatt. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett egy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos európai uniós stratégiai cselekvési tervre, illetve a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv felülvizsgálatára.

(13)

A hálózat kevésbé előrehaladott részeit érintő közlekedési projektek végrehajtásának javítása érdekében át kell irányítani a programhoz egy a Kohéziós Alaphoz rendelt forrást a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. A finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során kezdetben ▌ érintetlenül kell hagyni a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. A kezdeti szakasz végén a programba átirányított és szállítási infrastruktúrához nem hozzárendelt forrásokat piaci alapon kell kiosztani a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban tervezett projektek részére oly módon, hogy a határon átnyúló és a hiányzó összeköttetések előnyt élveznek. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokat a projektek megfelelő menetrendjének kialakításában, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.

(14)

A 2017 november 10-i közös közleményt (10) követően az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2018. március 28-án elfogadott, a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési terv (11) kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére azon átfogó céllal, hogy Unió-szerte javuljon a katonai mobilitás, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt és a polgári védelem terén jelentkező előnyöket.  A cselekvési terv értelmében 2018-ban a Tanács megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos katonai követelményeket (12), 2019-ben pedig a bizottsági szolgálatok megállapították , hogy melyek a transzeurópai közlekedési hálózat kettős célra alkalmas részei, figyelemmel a meglévő infrastruktúra szükség szerinti korszerűsítésére is. A kettős felhasználású projektek végrehajtásának uniós finanszírozását a programon keresztül, a cselekvési tervnek megfelelő és az alkalmazandó követelményeket rögzítő munkaprogramok, valamint a tagállamok által a katonai mobilitási cselekvési tervvel összhangban meghatározott, prioritást élvező projektek további indikatív jegyzéke alapján a program keretében kell végrehajtani.

(15)

A TEN-T iránymutatások megállapítják, hogy az átfogó hálózat biztosítja az Unió minden régiójának elérhetőségét és összekapcsoltságát, ideértve a távoli, a szigeti és a legkülső régiókat is.  A „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményében (13) a Bizottság rámutatott továbbá a legkülső régiók speciális közlekedési, energia- és digitális igényeire és az ezen igények (többek között a CEF-ből való) megfelelő uniós finanszírozás révén történő kielégítésének szükségességére, maximálisan 70 %-os társfinanszírozási arány alkalmazása révén.

(16)

Figyelembe véve azokat a jelentős beruházásokat, amelyek szükségesek a TEN-T törzshálózat 2030-ig és a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő megvalósításához (a 2021–2027 közötti időszakra becsült összeg az előbbi esetében 350, az utóbbi esetében 700 milliárd EUR), a különböző uniós finanszírozási programok és eszközök adta lehetőségekkel a lehető leghatékonyabb módon kell élni, vagyis maximalizálni kell az Unió által támogatott beruházások hozzáadott értékét. Ennek eléréséhez sort kell keríteni a beruházási eljárás észszerűsítésére, ami lehetővé tenné a közlekedési projektek menetrendjének nyomonkövethetőségét és valamennyi releváns uniós eszköz – nevezetesen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az InvestEU Alap – koherenciáját. Adott esetben figyelembe kell venni különösen az (EU) XXX rendelet [Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (CPR)] IV. mellékletében részletezett támogatási kritériumokat.

(17)

A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében megvalósítandó transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket, továbbá intézkedéseket fogad el az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás területén e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteknek az említett rendelettel összhangban történő meghatározása továbbra is az „első az energiahatékonyság” elvet követi, ezért a projekteket az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő, az energia iránti keresletre vonatkozó forgatókönyvek alapján kell értékelni.

(18)

Az irányelv [a megújulóenergia-irányelv átdolgozása] hangsúlyozza egy olyan keret létrehozásának szükségességét, amely lehetővé tenné az uniós források fokozottabb igénybevételét. Kifejezetten szorgalmazza a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködéseket célzó intézkedések támogatását.

(19)

A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések terén továbbra is a hálózati infrastruktúra kiépítése a prioritás, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határon átnyúló együttműködés bevonása a programba, valamint egy – a hálózat kiegyensúlyozásához hozzájáruló tárolási és keresletoldali válaszintézkedési megoldásokat is tartalmazó – intelligens és hatékony energiarendszer kifejlesztése a „Tiszta energia minden európainak” kezdeményezés keretében elfogadott megközelítést tükrözi, melynek célja a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célok elérése közös felelősség alapján, valamint megfelel a megváltozott a szakpolitikai környezetnek, méltányos és megfelelő szociális átmenetet biztosítva, ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel .

(20)

Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azok az innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és javítják az ellátás biztonságát ezáltal növelve az Unió energetikai függetlenségét. Európa energiahálózatainak megerősítéséről szóló 2017. november 23-i közleményében (15) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a villamos energia – amely 2030-ban már fele részben megújuló energiaforrásokon alapul – egyre inkább hozzá fog járulni a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, például a közlekedés, az ipar, a hűtés és a fűtés dekarbonizációjához, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energiahálózat-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikának a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, a villamos energia tárolására, az intelligens hálózatokkal foglalkozó projektekre és a gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokra kell összpontosítania . Az Unió dekarbonizációs céljainak, a belső piaci integráció és az ellátás biztonságának támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek elősegítik az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállást, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság célja a program által támogatandó, a határon átnyúló intelligens hálózatokra, az innovatív tárolókra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számának növelése.

(20a)

A határon átnyúló megújulóenergia-projekteknek lehetővé kell tenniük a megújuló energiák költséghatékony alkalmazását az Unióban, csakúgy mint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (16) 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérését, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 32 %-ot, továbbá hozzá kell járulniuk a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák stratégiai bevezetéséhez. A megújulóenergia-termelés területén a támogatható technológiák közé tartozik például a szárazföldi vagy tengeri szélenergia, a napenergia, a fenntartható biomassza, az óceánenergia, a geotermikus energia vagy ezek kombinációinak használata; hálózati csatlakozásuk, valamint az egyéb elemek, így például a tároló vagy átalakító létesítmények. A támogatható intézkedések nem korlátozódnak a villamosenergia-ágazatra, és kiterjedhetnek egyéb energiahordozókra is vagy az ágazat összekapcsolására más ágazatokkal, például a hűtéssel és fűtéssel, a villamos energia gázzá alakításával, a tárolással vagy a szállítással. A technológiai fejlődéssel és fejlesztésekkel összefüggő rugalmasság biztosítása érdekében ez a felsorolás nem kimerítő jellegű. Ezek a projektek nem teszik feltétlenül szükségessé a fizikai kapcsolatot az együttműködő tagállamok között. Működhetnek egyetlen érintett tagállam területén, feltéve hogy teljesülnek a melléklet IV. részében szereplő kritériumok.

(20b)

A megújuló energia és a projektek piaci bevezetése terén történő határokon átnyúló együttműködés támogatása érdekében az Európai Bizottságnak elő kell segítenie a határokon átnyúló projektek fejlesztését a megújuló energia területén. Az energiaágazatban a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek megfelelő piaci elterjedésének hiányában a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre szánt fel nem használt költségvetést a transzeurópai energiahálózatok a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzéseinek a 9. cikk (3) bekezdésében említett eszközök révén történő elérésére kell fordítani, mielőtt a megújuló energia a 7. cikk (6) bekezdése szerinti uniós finanszírozási mechanizmusából hívnának le összegeket.

(20c)

Szükséges az intelligens energiahálózatok támogatása, amennyiben ezek a projektek a villamos energia termelését, elosztását vagy fogyasztását valós idejű irányítási rendszer használatával integrálják és befolyásolják a határokon átnyúló energiaáramlást. Az energetikai projekteknek jobban kell tükrözniük az intelligens hálózatok központi szerepét az energetikai átállás során, a CEF támogatásnak továbbá segítenie kell a finanszírozás hiányosságainak leküzdését, amelyek pillanatnyilag akadályozzák, hogy beruházások történjenek az intelligens hálózati technológia széles körű használatának érdekében.

( 20d)

Az uniós támogatások keretében különös figyelmet kell fordítani az energiahálózatok határon átnyúló összekapcsolására, többek között azokban az esetekben, amikor az a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó, 2020-ra megvalósítandó 10 %-os és 2030-ra megvalósítandó 15 %-os, az (EU) 2018/1999 rendeletben  (17) megállapított cél eléréséhez szükséges. A villamosenergia-rendszerösszekötők alkalmazása kulcsfontosságú a piacok integrálásához, a megújuló energiaforrások növeléséhez a rendszerben, és az eltérő megújulóenergia-keresleti és -ellátási portfólióikból, a tengeri szélerőmű-hálózatokból, valamint az intelligens hálózatokból származó előnyöket kiaknázva valamennyi ország likvid és versenyképes piacba való integrálásához.

(21)

A digitális egységes piac létrejöttének záloga az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúra megléte. Az európai ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energiaipar, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható és megfizethető nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok korszerűsödését és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a program intervenciós hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Éppen ezért meg kell határozni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül kell helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (18).

(22)

„Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című közlemény (19) (a továbbiakban: gigabitalapú társadalom stratégia) stratégiai célokat határoz meg 2025-re a digitális konnektivitási infrastruktúrába való beruházások optimalizálása érdekében. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) célja többek között olyan szabályozási környezet teremtése, amely ösztönzi a digitális konnektivitási hálózatokba történő magánberuházásokat. Azonban jól látszik, hogy a hálózatépítő projektek az Unió számos területén nem életképesek gazdaságilag, aminek több oka is lehet, például a távoli fekvés, a területi vagy földrajzi adottságok, az alacsony népsűrűség és különféle társadalmi-gazdasági tényezők. Ezekre emiatt mihamarabb kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezért a programot úgy kell kiigazítani, hogy hozzájáruljon a gigabitalapú társadalom stratégiában meghatározott stratégiai célok eléréséhez valamint ahhoz, hogy a vidéki és városi fejlesztések közötti egyensúly megfelelőbb legyen , kiegészítve ezzel azt a támogatást, amelyet a nagyon nagy kapacitású hálózatok kialakításához más programok, mindenekelőtt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az InvestEU Alap nyújtanak.

(23)

Jóllehet mindazon digitális konnektivitási hálózatok, amelyek az internethez kapcsolódnak, alapvetően transzeurópaiak, köszönhetően főként az általuk lehetővé tett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak; a program segítségével elsősorban olyan intézkedéseket kell támogatni, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a digitális egységes piacra (többek között a gigabitalapú társadalom stratégia céljaival való összhangjuk révén), valamint a gazdaság és a társadalom digitális átalakítására, figyelembe véve a piac nem megfelelő működését és a végrehajtás feltárt akadályait.

(24)

Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, tartományi, regionális vagy nemzeti közigazgatási szervek, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind-mind olyan egységek és helyszínek, amelyek lényegesen befolyásolhatják közvetlen környezetük – ideértve a vidéki és kis népsűrűségű területeket is  – társadalmi-gazdasági fejlődését. Ezeknek a társadalmi-gazdasági fókuszpontoknak élen kell járniuk a gigabitalapú konnektivitás terén, hogy az európai polgárok, az üzleti világ és helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosíthassanak hozzáférést. A programnak támogatnia kell a gigabitalapú konnektivitás és a nagyon nagy sebességű konnektivitás elérését, – beleértve az 5G-t és a legkorszerűbb konnektivitási rendszereket – e társadalmi-gazdasági fókuszpontok számára annak érdekében, hogy a lefedett területeken maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészében jelentkező pozitív hatásukat, ideértve a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű felhasználói igény kialakítását is.

(24a)

Az össze nem kapcsolt területek az Unió bármely részén szűk keresztmetszeteket, és ezzel a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek.  A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat az áruk és a szolgáltatások szállítási költségeinek csökkentése révén és ezáltal a távoli fekvést részben kompenzálva létfontosságú szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – például a precíziós mezőgazdaság vagy a vidéki területeken kibontakozó biogazdaság – szempontjából is. A program elő kívánja mozdítani, hogy Európában minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezhessen vezetékes vagy vezeték nélküli nagyon nagy kapacitású konnektivitással, különös tekintettel a piac elégtelen működését tükröző esetekre, valamint azokra, amelyek alacsony intenzitású támogatással orvosolhatók. A program által támogatott intézkedések közötti szinergiák maximalizálása érdekében kellően figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági fókuszpontok koncentrációját az egyes területeken, valamint a lefedettség biztosításához szükséges finanszírozás mértékét. A program célja továbbá valamennyi háztartás és terület átfogó lefedése, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen gazdaságilag nem térül meg.

(25)

Ezenkívül a WiFi4EU kezdeményezés sikerére építve a programnak folytatnia kell az ingyenes, biztonságos és jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításának támogatását a helyi közéleti központokban, az állami hatóságok és a közszolgáltatók területén, valamint a közterületeken is, annak érdekében, hogy az Unió digitális víziója megvalósulhasson a helyi közösségekben.

(25a)

A digitális infrastruktúra az innováció fontos alapját képezi. Annak érdekében, hogy a program teljes hatását kifejthesse, az infrastruktúra finanszírozására kell összpontosítania. Ezért – a például a különböző megosztott könyvelési technológiákkal vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos – egyedi digitális szolgáltatások és alkalmazások nem tartozhatnak a program hatálya alá, és adott esetben más eszközök, például a Digitális Európa révén kell foglalkozni velük. Fontos továbbá a különböző programok közötti szinergiák maximalizálása is.

(26)

Ahhoz hogy a tervezett következő generációs digitális szolgáltatások (például a több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket biztosító dolgok internetével kapcsolatos szolgáltatások és alkalmazások) életképesek legyenek, határon átnyúló, 5G rendszerekkel történő hiánytalan lefedéshez lesz szükség, amely lehetővé teszi a felhasználók és az eszközök számára, hogy pillanatnyi helyüktől függetlenül kapcsolódhassanak egymáshoz. Ugyanakkor az 5G bevezetésével kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében érzékelt kockázat mértéke egyes fontos területeken igen magas. Az összekapcsolt mobilitás első fázisában az alkalmazások legfontosabb színterét várhatóan a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések jelentik majd: ezek tehát létfontosságú, a program által finanszírozandó határon átnyúló projektek.

▌

(28)

Ki kell építeni az elektronikus hírközlő gerinchálózatokat – ideértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az Unió területén belül az európai szigeteket, legkülső régiókat vagy tengerentúli országokat és területeket többek között az uniós felségvizeken, valamint a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetén keresztül összekötő tenger alatti kábeleket is – annak érdekében, hogy ez a létfontosságú infrastruktúra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, illetve az uniós digitális hálózatok kapacitásának és ellenálló képességének növelése céljából, hozzájárulva ezzel e területi kohézióhoz is . Ugyanakkor ezek a projektek közfinanszírozás nélkül gyakran nem életképesek gazdaságilag. Ezenfelül támogatást kell biztosítani az európai nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrásoknak a terabájt-kapacitásokkal való kiegészítésére.

(29)

A digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az adott projektnek leginkább megfelelő és rendelkezésre álló technológiát kell alkalmazniuk, miközben meg kell találniuk a legoptimálisabb egyensúlyt egyfelől az adatáramlási kapacitás, az átviteli biztonság és a hálózati reziliencia szempontjából legkorszerűbb technológiák, másfelől a költséghatékonyság között; az intézkedések fontossági sorrendjét az e rendeletben meghatározott kritériumokat figyelembe vevő munkaprogramok segítségével kell eldönteni. A nagyon nagy kapacitású hálózatok passzív infrastruktúrát is magukban foglalhatnak, tekintettel a társadalmi-gazdasági és környezeti előnyökre. Végül az intézkedések fontossági sorrendjének megállapításánál mérlegelni kell az esetleges pozitív tovagyűrűző konnektivitási hatásokat, például ha a megvalósítandó projekt oly módon javíthatja a jövőbeli projektek gazdasági eredményességét, hogy azzal további lakosságrészek válnak lefedetté korábban lefedetlen területeken.

(30)

Az Unió kifejlesztette saját helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiáját (EGNOS/Galileo), valamint saját Föld-megfigyelési rendszerét (Kopernikusz program). Mind az EGNOS/Galileo, mind pedig a Kopernikusz program jelentős gazdasági előnyökkel járó, korszerű szolgáltatásokat kínál köz- és magánszférabeli felhasználóknak egyaránt. Ezért a program által támogatott minden olyan közlekedési, energiaipari vagy digitális infrastruktúrának, amely felhasználja a PNT-technológiát vagy a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, műszakilag kompatibilisnek kell lennie az EGNOS/Galileo és a Kopernikusz programmal.

(31)

A jelenlegi program keretében 2017-ben közzétett első vegyesfinanszírozási célú pályázati felhívás kedvező eredményei igazolták az uniós támogatások olyan egyéb finanszírozásokkal való ötvözésének relevanciáját és hozzáadott értékét, amelyek az Európai Beruházási Banktól vagy a nemzeti fejlesztési bankoktól, illetve egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magán pénzügyi intézményektől és magánszektorbeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származnak. A vegyesfinanszírozásnak hozzá kell járulnia a magánberuházások vonzásához és a közszféra teljes hozzájárulása tőkeáttételi hatásához, az Invest EU program céljaival összhangban. Ezért a program keretében folytatni kell az olyan intézkedések támogatását , amelyek lehetővé teszik az uniós támogatások és az egyéb finanszírozási források kombinálását. A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveletek nem haladhatják meg a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott keretösszeg 10 %-át.

(31a)

A közlekedési ágazatban a vegyesfinanszírozási műveleteket a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és megbízható mobilitással kapcsolatos intézkedésekre is lehet használni.

(32)

E program szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását segítik az InvestEU Alap […] szakpolitikai keretének (kereteinek) pénzügyi eszközei és költségvetési garanciái is. A program által támogatott intézkedésekkel kell serkenteni a befektetést, és ezáltal kezelni a piac nem megfelelő működését vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, különösen azokban az esetekben, amikor az intézkedések gazdaságilag nem életképesek , méghozzá arányos módon, elkerülve a magánfinanszírozással való párhuzamosságot vagy annak kiszorítását, és egyértelmű európai hozzáadott értéket biztosítva.

(33)

Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében el kell érni egyfelől az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott, másfelől az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatással létrejövő innovatív megoldások közötti komplementaritást. E célból a Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy: a Horizont Európa stratégiai tervezési folyamata során azonosításra és meghatározásra kerüljenek a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat EU-n belüli kutatási és innovációs igényei; az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogassa az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és alkalmazását a közlekedési, az energia- és a digitális infrastruktúra területén, különös tekintettel a Horizont Európa program eredményeire; a Horizont Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti információ- és adatcsere hatékonyabbá váljon, például olyan, a Horizont Európa programból fakadó, piacra lépésre készen álló technológiák kijelölésével, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz segítségével tovább lehet terjeszteni.

(34)

Ez a rendelet meghatározza a 2021–2027 közötti teljes időszak pénzügyi keretét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (21) 17. pontja [a hivatkozás az új intézményközi megállapodásnak megfelelően frissítendő] értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(35)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtása felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. További céljuk elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU-ból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – esettől függően – az uniós és nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összhangban lévő módon kell felhasználni.

(36)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott általános pénzügyi szabályok vonatkoznak. Ezek a szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek meghatározásra, és különösen a költségvetés – támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – elkészítésére és végrehajtására vonatkozó eljárást határozzák meg, valamint előírják a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok érintik az Unió költségvetésének védelmét is a jogállamisággal összefüggő általános tagállami hiányosságok esetén, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak.

(37)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a potenciális meg nem felelést. Mérlegelni kell átalányalapú finanszírozás, átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok alkalmazását is, valamint a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésében említett, költségektől független finanszírozást.

(38)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely a programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok más jogi eszközök alapján is részt vehetnek ezekben. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(39)

A költségvetési rendelet meghatározza a támogatások odaítélésnek szabályait. A program által támogatott intézkedések sajátosságainak figyelembevétele érdekében és a program által lefedett ágazatok közötti következetes végrehajtás biztosítására további indikációkra van szükség a támogathatóság és az odaítélési kritériumok tekintetében. A műveletek kiválasztása és finanszírozása során csak az e rendeletben és a költségvetési rendeletben előírt feltételekre kell figyelemmel lenni. A költségvetési rendelettől való eltérés nélkül a munkaprogramok egyszerűsített eljárásokat is előírhatnak.

(39a)

A kiválasztási és odaítélési kritériumok a költségvetési rendelettel összhangban kerülnek meghatározásra a munkaprogramokban. A közlekedési ágazatban az egyes projektek minőségét és relevanciáját úgy kell értékelni, hogy közben figyelembe veszik a projekt uniós konnektivitásra gyakorolt várható hatását, az akadálymentességi követelményeknek való megfelelését és a jövőben felmerülő karbantartási igényekre vonatkozó stratégiáját.

(40)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22), a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (23), a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (24) és az (EU) 2017/193 tanácsi rendelettel (25) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban adminisztratív vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(41)

[A hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően naprakésszé kell tenni:] A 2013/755/EU tanácsi határozat (27) 94. cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(42)

Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, ideértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című közleménnyel (28) összefüggésben vállalt kötelezettségből fakadó előcsatlakozási támogatást is.

(43)

Amennyiben harmadik országok és harmadik országokban letelepedett jogalanyok is részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy határon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, pénzügyi támogatás kizárólag abban az esetben biztosítható, ha az elengedhetetlen a szóban forgó projektek céljainak eléréséhez. A határon átnyúló megújulóenergia-projektek vonatkozásában az egy vagy több tagállam és egy harmadik ország (beleértve az Energiaközösség tagjait) közötti együttműködés során teljesülnie kell az (EU) 2018/XXX európai parlamenti és tanácsi irányelv [a megújuló energiákról szóló irányelv] 11. cikkében meghatározott, az EU-val fennálló fizikai kapcsolatra vonatkozó feltételeknek.

(43a)

A „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című, 2017. október 3-i bizottsági közlemény  (29) kifejti, hogy az EU a világ legnyitottabb közbeszerzési piaca, de a vállalkozásaink számára biztosított közbeszerzési hozzáférés nem minden esetben kölcsönös. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kedvezményezettjeinek ezért teljes mértékben ki kell használniuk a 2014/25/EU irányelv által kínált stratégiai közbeszerzési lehetőségeket.

(44)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (30) 22. és 23. pontja értelmében ezt a programot speciális nyomonkövetési – például az éghajlatváltozás nyomon követésére vonatkozó  – követelmények figyelembevételével összegyűjtött adatok alapján kell értékelni, elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket. A Bizottságnak értékeléseket kell végeznie a finanszírozás eredményességének és hatékonyságának, valamint a program általános céljaira gyakorolt hatásának felmérése érdekében, és adott esetben javaslatokat kell tennie a megfelelő módosításokra vonatkozóan , ezen értékelések eredményét pedig közölnie kell az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal valamint a Régiók Bizottságával.

(45)

Átlátható, elszámoltatható és megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseket kell végrehajtani az e rendeletben meghatározott általános és egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekkel kapcsolatos értékelés és jelentéstétel, valamint az eredmények ismertetése érdekében, többek között mérhető mutatók alapján. A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatok és az eredmények megfelelőek legyenek az elért előrehaladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy az adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A programmal kapcsolatos releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell meghatározni.

(45a)

A program végrehajtásának munkaprogramok útján kell történnie. A Bizottságnak 2020. december 31-ig el kell fogadnia az első többéves munkaprogramokat, amelyek magukban foglalják a program első három évére vonatkozó pályázati felhívások ütemtervét, témáit és indikatív költségvetését, valamint a teljes programozási időszakra vonatkozó keretet.

(46)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a munkaprogramok elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(47)

A program nyomon követéséhez használt indikátoroknak, a közlekedési ágazat egyes célkitűzései rendelkezésére álló költségvetési források indikatív százalékos részarányainak és a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározásának szükség esetén való kiigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet melléklete I., II. és III. részének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(48)

Az 1316/2013/EU rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet az egyértelműség kedvéért hatályon kívül kell helyezni. Ugyanakkor fenn kell tartani az 1316/2013/EU rendelet 29. cikkének joghatásait, amely cikk a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletét (32) az árufuvarozási folyosók jegyzéke tekintetében módosítja.

(49)

Ennek a rendeletnek közvetlenül a kihirdetését követően kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti végrehajtási jogi aktusokat időben el lehessen fogadni,