(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése célul tűzi ki egy olyan belső piac létrehozását, amely egyebek mellett kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és a környezet minőségének magas fokú védelmén és javításán alapuló Európa fenntartható fejlődésére törekszik.

(2)

2015. szeptember 25-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a fenntartható fejlesztés új globális kereteit, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet (4), amelynek középpontjában a fenntartható fejlesztési célok három pillére áll: környezet, társadalom és gazdaság/irányítás. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című 2016. évi bizottsági közlemény (5) összekapcsolja a fenntartható fejlesztési célokat az európai szakpolitikák keretelveivel annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlesztési célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi, Unión belüli vagy nemzetközi vonatkozású fellépésbe és szakpolitikai kezdeményezésbe. 2017. június 20-i következtetéseiben (6) az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az Unió és tagállamai elkötelezettek aziránt, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet maradéktalanul, következetesen, mindenre kiterjedő, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben végrehajtsák.

(3)

2016-ban a Tanács az Unió nevében megkötötte a Párizsi Megállapodást (7). A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra határozottabb választ kell adni egyebek mellett úgy, hogy a finanszírozási források áramlása igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztésre irányuló célokhoz.

(4)

Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú a fenntarthatóság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, illetve az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, nagyobb erőforrás-hatékonyságú és körforgásos gazdaságra való áttérés. A fenntarthatóság régóta központi helyen áll az európai uniós projektben, és az uniós szerződések elismerik annak szociális és környezeti vonatkozásait.

(5)

2016 decemberében a Bizottság egy magas szintű szakértői csoportot bízott meg azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az Unió átfogó, minden területre kiterjedő fenntartható finanszírozási stratégiáját. 2018. január 31-én közzétett jelentésében (8) a magas szintű szakértői csoport megállapította, hogy egy szakmailag megbízható, uniós szintű osztályozási rendszert kell létrehozni annak tisztázásához, hogy melyek a „zöld” vagy a „fenntartható” tevékenységek, kezdve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tevékenységekkel.

(6)

2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét (9), amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. Az említett cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Legfontosabb és legsürgősebb fellépésként a cselekvési terv a fenntartható egy egységes osztályozási rendszernek és a tevékenységek egységes osztályozási rendszerének fenntarthatóságának mértékére vonatkozó mutatóknak a létrehozását jelöli meg. A cselekvési terv elismeri, hogy a tőkeáramlások fenntarthatóbb tevékenységek felé irányítását a „fenntarthatóság” fogalmának gazdasági tevékenységek és beruházások környezeti szempontú fenntarthatóságra és erőforráshatékonyságra gyakorolt hatásának egységes , holisztikus értelmezésével kell megalapozni. Első lépésként egyértelmű iránymutatást kell adni ahhoz, hogy mi minősül a környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységnek, ezzel segítve a befektetőket abban, hogy tájékozódni tudjanak a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetésekről azok fenntarthatóságnak mértéke szerint . Az ENSZ fenntarthatósági céljainak és az Európai Tanács 2017. június 20-i következtetéseinek elismerésével az egyéb fenntarthatósági célkitűzésekhez, többek között a szociális és irányítási célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozó további iránymutatást egy későbbi szakaszban lehet kidolgozni is ki kell dolgozni, ezáltal teljes egészében, egységesen, átfogó, integrált és hatékony módon végrehajtva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet . [Mód. 80]

(6a)

Annak elismerése mellett, hogy sürgősen kezelni kell az éghajlatváltozást, a szén-dioxid-kitettségre való összpontosítás előtérbe helyezése negatív továbbgyűrűző hatásokkal járhat a beruházások olyan célok felé történő átirányítása révén, amelyek más környezeti kockázatokat hordoznak. Ennélfogva megfelelő biztosítékokra van szükség annak biztosítására, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzanak kárt más környezetvédelmi célkitűzések, például a biológiai sokféleség és az energiahatékonyság terén. A befektetőknek összehasonlítható és holisztikus információkra van szükségük a környezeti kockázatokra és azok hatására vonatkozóan ahhoz, hogy a szén-dioxid-kitettségen túlmenően értékeljék portfóliójukat. [Mód. 2]

(6b)

Figyelemmel a környezetkárosítás és az erőforrások túlzott fogyasztásának számos egymáshoz kapcsolódó területén felmerült sürgető problémákra, rendszerszintű megközelítést kell kialakítani az exponenciálisan növekedő negatív tendenciákkal szemben, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, az erőforrások túlzott globális fogyasztása, új fenyegetések megjelenése, beleértve a veszélyes vegyi anyagokat és azok koktéljait, az élelmezés szűkösségét, az éghajlatváltozást, az óceánok elsavasodását, az édesvizek kimerülését és a földhasználat-változást. Így tehát a megtett intézkedéseknek előretekintőnek és az előttünk álló kihívásokhoz mérten megfelelő nagyságrendűnek kell lenniük. A kihívások nagyságrendje holisztikus és ambiciózus megközelítést, továbbá szigorú elővigyázatossági elv alkalmazását teszi szükségessé. [Mód. 3]

(7)

Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (10) szükségesnek tartotta a környezeti és éghajlat-változási kiadások magánszektor általi finanszírozásának növelését, mégpedig olyan ösztönzők és módszerek létrehozásával, amelyek arra késztetik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat.

(7a)

A fenntartható finanszírozásról szóló 2018. május 29-i európai parlamenti saját kezdeményezésű jelentés meghatározza a fenntarthatósági mutatóknak és taxonómiának mint a fenntartható beruházások ösztönzőinek alapvető elemeit. Biztosítani kell a következetességet a vonatkozó jogszabályok között. [Mód. 4]

(8)

A fenntartható fejlesztési célok eléréséhez az Uniónak arra van szüksége, hogy a fenntartható befektetések felé irányítsa a tőkeáramlást. E célok eléréséhez fontos a belső piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása. Fontos továbbá biztosítani azt is, hogy a fenntartható befektetések felé irányított tőkeáramlás ne akadjon el a belső piacon.

(8a)

A kihívás mértéke maga után vonja a teljes pénzügyi rendszer abba az irányba történő fokozatos elmozdulását, hogy támogassa a gazdaságot a fenntartható módon való működésben. Ennek érdekében a fenntartható finanszírozási szükségleteknek központi szerepet kell kapniuk, és a pénzügyi termékek, illetve szolgáltatások tekintetében mérlegelni kell a fenntarthatóságra gyakorolt hatást. [Mód. 5]

(9)

A magánbefektetések fenntartható negatív környezeti hatásokkal járó tevékenységekről a fenntarthatóbb tevékenységek felé való irányításának fokozatos átterelésének hatékony módja az, ha környezeti szempontból fenntartható célkitűzéseket szolgáló pénzügyi termékek szerepelnek a kínálatban. A befektetői bizalom erősítését és a kockázatokra vonatkozó ismeretek növelését , az átláthatóság megteremtését és a „zöldrefestés” körüli problémák kezelését célozzák az ebben a  rendeletben meghatározott pénzügyi termékek , szolgáltatások és vállalati kötvények fenntartható befektetésként történő piaci értékesítésére vonatkozó nemzeti követelmények, különösen azok, amelyek lehetővé teszik az érintett piaci szereplők számára nemzeti címke használatát. A zöldrefestés arra a gyakorlatra utal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni a piacon egy olyan termék környezetbarátként való értékesítésével, amely valójában az alapvető környezetvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Jelenleg kevés tagállamban működik címkerendszer, ezek is a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozásának különböző taxonómiáira épülnek. A Párizsi Megállapodásban és uniós szinten is tett politikai kötelezettségvállalásra tekintettel valószínű, hogy a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében egyre több tagállam fog meghatározni címkerendszert vagy a piaci szereplőkre vonatkozó egyéb követelményeket. Ennek során a tagállamok a saját nemzeti taxonómiájukat alkalmaznák annak meghatározásához, hogy milyen befektetéseket minősítenek fenntarthatónak. Ha a nemzeti követelmények különböző kritériumok és mutatók alapján határozzák meg azt, hogy környezeti szempontból mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak, akkor a különböző befektetési lehetőségek összehasonlításában tapasztalható nehézségek visszatartják a befektetőket a határokon átnyúló befektetésektől. Ezenkívül azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek Unió-szerte szeretnének befektetésekhez jutni, az egyes tagállamokban előírt különböző kritériumoknak kellene megfelelniük ahhoz, hogy megszerezzék a befektetéseket környezeti szempontból fenntarthatónak minősítő különböző címkéket. Az egységes kritériumok és mutatók hiánya a befektetéseket egy környezeti szempontból nem hatékony, és néhány esetben kontraproduktív irányba tereli, és ez a környezeti és fenntarthatósági célkitűzések teljesítésének elmaradását eredményezi. Ez a hiány ezért növelni fogja a költségeket, és komoly féket jelent majd a gazdasági szereplők számára, ami összességében akadályozni fogja őket abban, hogy hozzáférjenek a fenntartható befektetéseket kínáló, határokon átnyúló tőkepiacokra. Várhatóan további akadályok nehezítik a fenntartható projektekre irányuló tőkebevonási célból a határokon átnyúló tőkepiacokhoz való hozzáférést. Ezért a belső piac működését akadályozó tényezők megszüntetése, továbbá újbóli megjelenésük megelőzése érdekében uniós szinten össze kell hangolni azokat a kritériumokat és mutatókat , amelyek alapján meghatározható, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Egy fenntarthatóságának mértéke. Az információk, mérőszámok és kritériumok ilyen összehangolást összehangolását követően a gazdasági szereplők könnyebben tudnak majd zöld a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeikhez forrásokat szerezni a határokon túlról is, mivel egységes kritériumok és mutatók alapján össze lehet hasonlítani a gazdasági tevékenységeiket annak érdekében, hogy környezeti szempontból fenntartható befektetések alapjául szolgáló eszközként válasszák őket. Ezáltal könnyebbé válik az Unión belül a befektetések határokon átnyúló bevonása. [Mód. 6]

(9a)

Annak érdekében, hogy az Unió teljesítse környezetvédelmi és éghajlatpolitikai kötelezettségvállalásait, mozgósítani kell a magánbefektetéseket. E cél eléréséhez hosszú távú tervezésre, valamint a szabályozás stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a befektetők számára. A fenntartható befektetések egységes politikai keretének garantálása érdekében tehát fontos, hogy e rendelet rendelkezései a meglévő uniós jogszabályokra épüljenek. [Mód. 7]

(10)

Ezenkívül, ha a piaci szereplők semmilyen magyarázatot nem adnak a befektetőknek szolgáltatnak információt arról , hogy mivel miként járulnak hozzá negatív vagy pozitív módon a környezetvédelmi célkitűzésekhez azok a tevékenységek, amelyekbe befektetnek, vagy ha magyarázatukban eltérő módon értelmezik a „fenntartható” mérőszámokat és kritériumokat használnak egy gazdasági tevékenység fogalmát tevékenység környezeti szempontú fenntarthatóságának mértékét illetően , akkor a befektetők számára aránytalan terhet fog jelenteni ezeknek a különböző pénzügyi termékeknek az ellenőrzése és összehasonlítása. A tapasztalatok szerint ez visszatartja a befektetőket a zöld fenntartható pénzügyi termékekbe való befektetéstől. Emellett a befektetői bizalom hiánya jelentős mértékű káros hatást gyakorol a fenntartható befektetések piacára. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzeti szabályok vagy a probléma megoldását célzó országhatárokon belüli piacalapú kezdeményezések a belső piac széttagoltságához vezetnek. Ha a pénzügyi piaci szereplők közzéteszik, hogy az általuk környezetbarátnak tartott pénzügyi termékek milyen módon felelnek meg a környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ezeknél a közzétételeknél Unió-szerte egységes kritériumokat alkalmaznak arra vonatkozóan, hogy mi a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység, ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző tagállamokban kínált környezetbarát befektetési lehetőségeket befektetési lehetőségek környezeti hatását, és arra ösztönzi a befektetést fogadó vállalatokat, hogy tegyék üzleti modelljeiket fenntarthatóbbá . A befektetők az Unió egészében nagyobb bizalommal fektetnek majd zöld pénzügyi termékekbe, ami javítja a belső piac működését. [Mód. 8]

(10a)

Érdemi környezeti és szélesebb körű fenntarthatósági hatás elérése, a pénzügyi piacok szereplői és más érintettek szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a fenntartható tevékenységeket finanszírozó európai pénzügyi piacok növekedésének elősegítése érdekében a taxonómiának harmonizált, összehasonlítható és egységes kritériumokon és mutatókon kell alapulnia, beleértve legalább a körforgásos gazdaság mutatóit. Ezeket a mutatókat össze kell hangolni az egységes életciklus-értékelés módszertanával, és alkalmazni kell az uniós szabályozási kezdeményezésekben. E mutatóknak kell a gazdasági tevékenységek, a befektetési kockázatok és a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatának alapját képezniük. Kerülni kell a szabályozások közötti átfedéseket, amelyek nem lennének összhangban a minőségi jogalkotás elvével, és amelyeket nem arányosan, az egységes terminológia és az egyértelmű szabályozási keret létrehozásának céljával alkalmaznának. El kell kerülni a hatóságokra és a pénzügyi intézményekre háruló felesleges terheket is. Ugyanebben az összefüggésben a szakmai átvilágítási kritériumok alkalmazási körét és használatát, valamint a más kezdeményezésekkel való kapcsolatot egyértelműen meg kell határozni a taxonómia és a vonatkozó kritériumok hatálybalépése előtt. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó harmonizált kritériumok meghatározásakor figyelembe kell venni a tagállamok és az Unió közötti hatáskörmegosztást a különböző szakpolitikai területeken. E rendelet követelményeit arányosan kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézményekre. [Mód. 9]

(10b)

A mutatókat harmonizálni kell a meglévő kötelezettségvállalások, többek között például a Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az OECD munkája alapján, és a szén-dioxid-, illetve más kibocsátásoknak a biológiai sokféleségre, hulladéktermelésre, az energia és megújuló energia felhasználására, a nyersanyagokra, vízre, valamint a közvetlen és közvetett földhasználatra gyakorolt környezeti hatásait kell kifejezniük a körforgásos gazdaság nyomonkövetési keretrendszeréről szóló (COM(2018)0029) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló (COM(2015)0614) bizottsági közleményben, valamint „Erőforrás-hatékonyság: elmozdulás a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i európai parlamenti állásfoglalásban (2014/2208(INI)) meghatározottak szerint. Ezenkívül a mutatókat az Európai Bizottság „A körforgásos gazdaság finanszírozásának támogatása” nevű szakértői csoportjának ajánlásait is figyelembe véve kell kialakítani. A Bizottságnak értékelnie kell, hogyan integrálható e szakértői csoport munkája a technikai szakértői csoportba (TEG). A mutatóknak figyelembe kell venniük a nemzetközileg elismert fenntarthatósági normákat [Mód. 10]

(11)

A belső piac működését jelenleg akadályozó tényezők megszüntetése és újbóli megjelenésük megelőzése érdekében a tagállamoknak és az Uniónak a  befektetések környezeti szempontból fenntartható befektetés fenntarthatóságának mértékét illetően egységes fogalmát fogalmat kell használniuk, amikor a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek , szolgáltatások vagy vállalati kötvények megjelölése céljából nemzeti szinten meghatározzák a piaci szereplőkre vonatkozó követelményeket. Hasonló okokból, ha egy alapkezelő vagy egy intézményi befektető azt állítja magáról, hogy környezetvédelmi célkitűzéseket szolgál, az erre vonatkozó magyarázat közzétételekor neki is a környezeti szempontból fenntartható befektetésnek ugyanazt a fogalmát , valamint a környezeti hatások számításánál ugyanazokat a mutatókat, mérőszámokat és kritériumokat kell használnia. [Mód. 11]

(12)

A környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek kritériumainak megállapítása arra ösztönözheti a cégeket, hogy önkéntes alapon tájékoztatást tegyenek közzé a weboldalukon az általuk folytatott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekről. Ez a hatására vonatkozó tájékoztatás nemcsak abban segíti a pénzügyi piacokon érintett szereplőket, hogy könnyebben megállapíthassák, mely cégek folytatnak környezeti szempontból fenntartható és meghatározhassák a cégek által végzett gazdasági tevékenységeket, hanem azt is tevékenységek környezeti fenntarthatóságának mértékét, és megkönnyíti e a cégek számára, hogy forrásokat szerezzenek saját zöld tevékenységeikhez. [Mód. 12]

(13)

A gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek hatását meghatározása szempontjából releváns uniós osztályozási rendszerének mutatóknak ezért támogatnia támogatniuk kell a jövőbeli uniós szakpolitikák kidolgozását, beleértve a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozó, uniós szintű előírásokat, és esetleg olyan címkék létrehozását, amelyek az Unió egész területén hivatalosan tanúsítják az említett előírásoknak való megfelelést., Az említett befektetések lehetővé tételét valamint más gazdasági, szabályozói és prudenciális intézkedések alapját kell képezniük . A negatív környezeti hatásokkal járó befektetésekről a pozitív környezeti hatásokkal járó befektetésekre való átállás előmozdítását célzó jövőbeli uniós jogszabályok kiindulópontjaként környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre olyan egységes jogi követelményekre van szükség, amelyek a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó egységes kritériumokon alapuló egységes jogi követelményekre van szükség annak meghatározásához, hogy mi minősül környezeti szempontból fenntartható befektetésnek és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatókon alapulnak . [Mód. 13]

(14)

A fenntartható fejlesztési célok unióbeli elérésével összefüggésben, az olyan szakpolitikai döntések, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozása, hatékonynak bizonyultak hatékonyak lehetnek az állami kiadások mellett a magánbefektetések mozgósításához és fenntartható befektetések felé történő irányításához. Az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) azt tűzte ki célul, hogy az éghajlattal kapcsolatos horizontális beruházások aránya az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében végrehajtott infrastrukturális és innovációs projektek esetében 40 % legyen. A gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának egységes kritériumai és a befektetések környezeti hatását vizsgáló közös mutatók erősíthetik az Unió hasonló, az éghajlatváltozással kapcsolatos vagy egyéb környezetvédelmi célkitűzéseket szolgáló beruházásokat támogató mozgósító jövőbeli kezdeményezéseit. [Mód. 14]

(15)

Annak elkerülése érdekében, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenység fogalmának környezeti fenntarthatóságát illető eltérő értelmezése értelmezések a piac széttagoltságát vagy a fogyasztói érdekek megsértését eredményezze, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó egységes kritériumokra kell épülniük azoknak a nemzeti követelményeknek, amelyeket a piaci szereplőknek teljesíteniük kell, ha környezeti – az e rendeletben meghatározottak szerint –környezeti szempontból fenntarthatóként szeretnék forgalmazni pénzügyi termékeket vagy vállalati kötvényeket. E piaci szereplők közé tartoznak azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek „zöld” fenntartható pénzügyi termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, illetve azok a nem pénzügyi társaságok, amelyek „zöld” fenntartható vállalati kötvényeket bocsátanak ki. [Mód. 15]

(16)

A fogyasztói érdekek megsértésének megelőzése érdekében a pénzügyi termékeiket környezeti szempontból fenntarthatóként kínáló alapkezelőknek és intézményi befektetőknek közzé kell tenniük, hogy a befektetések környezeti szempontú fenntarthatóságának megállapításánál milyen módon és mértékben alkalmazták a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat. A közzétett információknak lehetővé kell tenniük a befektetők számára annak megértését, hogy az összes gazdasági tevékenységen belül százalékosan mekkora a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységeket finanszírozó befektetés aránya, ezáltal pedig, hogy mekkora a befektetés környezeti szempontú fenntarthatóságának mértéke. A Bizottságnak meg kell határoznia az e célból közzéteendő információkat. Az említett tájékoztatásnak meg kell könnyítenie az illetékes nemzeti hatóságok számára a tájékoztatási kötelezettség betartásának ellenőrzését, továbbá azt, hogy a vonatkozó nemzeti jog szerint érvényt szerezzenek ennek a kötelezettségnek.

(17)

A tájékoztatási kötelezettség megkerülésének megelőzése érdekében az említett kötelezettségnek akkor is fenn kell állnia, ha a minden pénzügyi termékeket termékekre nézve, amelyet a környezeti szempontból fenntartható befektetésekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezőként kínálják kínálnak , beleértve azokat is, amelyek tágabban értelmezett környezetvédelmi céllal rendelkeznek. Nem indokolt előírni a pénzügyi piaci szereplők számára azt, hogy csak olyan, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektethetnek be, amelyek az e rendeletben meghatározott szakmai átvilágítási kritériumok alapján minősülnek annak. A Bizottság szakmai átvilágítási kritériumok kiegészítésére vagy aktualizálására irányuló munkáját segítendő, arra kell ösztönözni őket a pénzügyi piaci szereplőket és más szereplőket , hogy tájékoztassák a Bizottságot, ha úgy vélik, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak kell tekinteni egy olyan gazdasági tevékenységet, amely nem tesz eleget a szakmai átvilágítási kritériumoknak, vagy amelynek a kritériumait még nem határozták meg pénzügyi termékeiket , mivel az általuk finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan még nem határozták meg a  szakmai átvilágítási kritériumokat . [Mód. 16]

(18)

Annak meghatározása érdekében, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e milyen mértékben fenntartható , meg kell állapítani a környezeti célkitűzések környezeti hatásokat mérő mutatókon alapuló, teljes körű listáját , figyelembe véve annak a teljes ipari értékláncra gyakorolt hatását, és biztosítva a koherenciát a meglévő uniós jogszabályokkal, például a tiszta energiáról szóló jogszabálycsomaggal . [Mód. 17]

(19)

Az egészséges ökoszisztémák védelmével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzést a vonatkozó uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusainak figyelembevételével kell értelmezni, ideértve a következőket: a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), a 92/43/EGK tanácsi irányelv (13), az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14), a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia (15), az Unió környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégiája, a 91/676 tanácsi irányelv (16), az 511/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17), a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18), az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv (19), illetve a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési terv (20).

(20)

Minden egyes környezetvédelmi célkitűzésnél harmonizált mutatók által szolgáltatott információkon alapuló egységes kritériumokat kell meghatározni arra vonatkozóan, mikor mondható el egy gazdasági tevékenységről, hogy jelentős mértékben hozzájárul az adott célkitűzéshez. Az egységes kritériumok egyik elemének kell lennie annak, hogy a tevékenység nem sértheti súlyosan az e rendeletben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. Ezzel elkerülhető, hogy egy befektetés környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősüljön, miközben a befektetések előnyeit élvező gazdasági tevékenységek a környezetvédelmi célkitűzéshez való hozzájárulásuk mértékénél jóval nagyobb kárt okoznak a környezetben. A „jelentős mértékű hozzájárulás” és a „nem okoz súlyos sérelmet” feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre irányuló befektetések valóban hozzájáruljanak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. [Mód. 18]

(21)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek megvalósítására vonatkozóan közösen tett kötelezettségvállalást szem előtt tartva, elismerve továbbá az alapvető nemzetközi emberi és munkaügyi jogok és előírások jelentőségét, az alapvető biztosítékok teljesülésének előfeltételnek kell lennie ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön. Erre való tekintettel egy gazdasági tevékenység csak akkor minősülhet környezeti szempontból fenntarthatónak, ha a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozata, illetve az ILO nyolc alapegyezménye betartásával végzik azt. Az ILO alapegyezményei meghatározzák azokat az emberi és munkavállalói jogokat, amelyeket ezzel kapcsolatban a társaságoknak be kell tartaniuk. Ezekből a nemzetközi előírásokból az Európai Unió Alapjogi Chartája többet is rögzít, különösen a rabszolgamunka és a kényszermunka tilalmát, valamint a megkülönböztetésmentesség elvét. Az említett alapvető biztosítékok adott esetben nem érintik a környezetre, az egészségre és a biztonságra, valamint a társadalmi szempontú fenntarthatóságra vonatkozóan az uniós jogban előírt szigorúbb követelmények alkalmazását.

(22)

A gazdasági tevékenységek környezeti hatásának felméréséhez szükséges speciális technikai részletek, valamint a tudomány és a technológia gyorsan változó jellege miatt a  gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre szempontú fenntarthatósága mértékének meghatározására vonatkozó kritériumokat a változások tükrében rendszeresen módosítani kell. Annak céljából, hogy a kritérium kritériumok és mutatók naprakészek legyenek, a tudományos adatok, valamint a szakértők, illetve az érdekelt felek visszajelzései alapján a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesebben kell meghatározni, és rendszeresen kell aktualizálni a jelentős mértékű hozzájárulásra és a súlyos sérelemre vonatkozó feltételeket. Ennek érdekében a Bizottságnak a különböző gazdasági tevékenységekre részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített szakmai átvilágítási kritériumokat és egy sor harmonizált mutatót kell megállapítania egy különböző érdekelt felekből álló, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform szakmai hozzájárulása alapján. [Mód. 19]

(23)

Vannak olyan gazdasági tevékenységek, amelyek negatív hatást gyakorolnak a környezetre, és e negatív hatás csökkentésével jelentős mértékben hozzá lehet járulni egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. Ezeknél a gazdasági tevékenységeknél helyénvaló olyan szakmai átvilágítási kritériumokat megállapítani, amelyek egyebek mellett az ágazati átlaggal összehasonlítva követelik meg a környezeti teljesítmény jelentős javítását annak megállapítása érdekében, hogy a tevékenység jelentős mértékben hozzájárulhat-e egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez . Ezeknek a kritériumoknak az adott gazdasági tevékenység hosszú távú (vagyis 3 éven túli) hatását is figyelembe kell venniük , különösen a termékek és szolgáltatások környezeti előnyeit, valamint a köztes termékek hozzájárulását, és így értékelniük kell a gyártás és a felhasználás valamennyi szakaszának hatását a teljes értéklánc és életciklus során . [Mód. 20]

(24)

Nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak az olyan gazdasági tevékenység, amely több kárt okoz a környezetben, mint amennyi előny származik belőle amelyből nem származik tiszta környezetvédelmi haszon . A szakmai átvilágítási kritériumoknak meg kell határozniuk, hogy milyen alapvető követelmények szükségesek egyéb célkitűzések súlyos megsértésének elkerüléséhez. A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál és aktualizálásánál a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett kritériumok észszerűek és arányosak legyenek, valamint a rendelkezésre álló tudományos adatokra épüljenek, és figyelembe vegyék a technológiák teljes értékláncát és életciklusát. Biztosítani kell továbbá, hogy rendszeresen frissüljenek. Ha a tudományos értékelés nem teszi lehetővé a kockázat megfelelő bizonyossággal történő meghatározását, akkor az EUMSZ 191. cikkével összhangban az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. [Mód. 21]

(25)

A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogot, illetve az Unió már létező nem jogalkotási aktusait, ideértve a következőket: a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21), az Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (22), az Unió zöld közbeszerzési kritériumai (23), a Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformja, az európai életciklus-értékelési platform, illetve a termékek és szervezetek környezeti lábnyomára vonatkozó szabályok tekintetében folyó munka (24). A gazdasági tevékenységek más szempontú meglévő osztályozási rendszereivel való szükségtelen összegyeztethetetlenség elkerülése érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezetvédelmi iparra vonatkozó statisztikai osztályozási rendszereket is, ezen belül a környezetvédelmi tevékenységek és kiadások osztályozási rendszerét (DEA), illetve az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszerét (CReMA) (25). [Mód. 22]

(26)

A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapításánál a Bizottságnak figyelembe kell vennie az infrastrukturális ágazat a különféle ágazatok sajátosságait, illetve a költség-haszon elemzés során figyelembe kell vennie a környezeti, társadalmi és gazdasági externáliákat. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetek, így például az OECD munkáját, a vonatkozó uniós jogszabályokat és előírásokat, ideértve a következőket: a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26), a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (28), a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29), a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (30), illetve a jelenlegi módszertant. Ilyen értelemben a szakmai átvilágítási kritériumoknak és mutatóknak abban kell támogatniuk a megfelelő irányítási keretrendszereket, hogy a beruházás életciklusának minden szakaszában magukba foglalják az Egyesült Nemzetek által támogatott felelős befektetési elvekben (31) meghatározott környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. [Mód. 23]

(26a)

A szakmai átvilágítási kritériumok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az olyan tevékenységeket előmozdító átmeneti intézkedéseket is, amelyek támogatják a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. A környezeti szempontból fenntartható vagy legalábbis környezetvédelmi szempontból nem problematikus státuszra való gyors áttérés érdekében ösztönzőket kell nyújtani azon vállalkozások számára, amelyek jelenleg a környezetre rendkívül káros gazdasági tevékenységet folytatnak. A szakmai átvilágítási kritériumoknak ösztönözniük kell az ilyen áttérési folyamatot, amennyiben erre sor kerül. Amennyiben az adott káros tevékenységet folytató vállalkozások jelentős része bizonyíthatóan elkötelezi magát erre az áttérésre, az átvilágítási kritériumok ezt figyelembe vehetik. Az áttérésre irányuló komoly erőfeszítések bizonyíthatók többek között tartós kutatási és fejlesztési erőfeszítésekkel, az új és környezeti szempontból fenntarthatóbb technológiákkal kapcsolatos nagyszabású beruházási projektekkel vagy legalább a végrehajtás korai szakaszában lévő konkrét áttérési tervekkel. [Mód. 24]

(27)

Környezeti A környezeti szempontból fenntartható innováció ösztönzése és a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek forrásszerzésénél a versenytorzulás elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak biztosítaniuk kell azt, hogy egy adott ágazatban a makroágazatokban (például a NACE-ágazatokban, mint amilyen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás és a légkondicionálás, az építőipari, a közlekedési és a raktározási szolgáltatások) valamennyi érintett gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősülhessen – és egyenlő elbánásban is részesülhessen –, ha azonos módon járul hozzá az e rendeletben meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez , miközben nem sérti súlyosan a 3. és 12. cikk szerinti egyik környezetvédelmi célkitűzést sem . Ágazatonként változó lehet azonban annak mértéke, hogy egy tevékenység mennyire képes hozzájárulni a környezetvédelmi célkitűzésekhez, amit az átvilágítási kritériumoknak is tükrözniük kell. Az említett kritériumok azonban egy-egy ágazatban gazdasági makroágazatban nem hozhatnak bizonyos gazdasági tevékenységeket másokkal szemben igazságtalanul hátrányos helyzetbe, ha az előbbiek ugyanolyan mértékben hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez, mint az utóbbiak , miközben nem sértik súlyosan a 3 . és 12. cikkben meghatározott egyik környezetvédelmi célkitűzést sem. [Mód. 25]

(27a)

A környezeti szempontból fenntartható tevékenységek a teljes értékláncon belül kifejlesztett technológiák és termékek eredményei. Ezért a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a teljes értéklánc szerepét a nyersanyagok feldolgozásától kezdve a végtermékig és annak hulladékfázisáig a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek végső meghatározása során. [Mód. 26]

(27b)

A jól működő értékláncok megzavarásának elkerülése érdekében a szakmai átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük, hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységeket több gazdasági szereplő által kifejlesztett technológiák és termékek teszik lehetővé. [Mód. 27]

(28)

A szakmai átvilágítási kritériumok megállapításánál a Bizottságnak fel kell mérnie az áttérés azon lehetséges kockázatát , hogy a környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre vonatkozó, említett kritériumok elfogadása elfogadásának üteme vajon nem jár-e eszközök meg nem térülésével, vagy nem eredményez-e összeegyeztethetetlen ösztönzőket, illetve lehet-e valamilyen negatív hatása a pénzügyi piacok likviditására. [Mód. 28]

(29)

A gazdasági szereplőkre háruló túlzottan megterhelő megfelelési költségek elkerülése érdekében a Bizottságnak olyan szakmai átvilágítási kritériumokat kell megállapítania, amelyek kellően egyértelmű jogi helyzetet teremtenek, praktikusak, könnyen alkalmazhatók és amelyekkel észszerű megfelelési költségek mellett lehet ellenőrizni a megfelelést.

(30)

Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetéseket a környezetvédelmi célkitűzéseket leginkább pozitív módon befolyásoló gazdasági tevékenységek felé irányítsa, a Bizottságnak elsődlegesen azon gazdasági tevékenységek szakmai átvilágítási kritériumait kell megállapítania, amelyek potenciálisan a legjobban hozzájárulnak a környezetvédelmi célkitűzésekhez. Az átvilágítási kritériumoknak figyelembe kell venniük a projektek eredményeit, hogy megkönnyítsék az új technológiák azonosítását és kifejlesztését, valamint megfelelően figyelembe vegyék e technológiák skálázhatóságát. [Mód. 29]

(31)

Megfelelő szakmai átvilágítási kritériumokat lehet megállapítani a közlekedési ágazat számára, beleértve a mobil eszközöket is, és ennek során figyelembe kell venni a technológiák teljes életciklusát és azt, hogy a közlekedési ágazat, beleértve a nemzetközi szállítmányozást, közel 26 %-kal részesedik az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában. Ahogy a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervből (32) is kiderül, az uniós közlekedési ágazatban évente mintegy 30 %-os fenntartható fejlesztési beruházási többletigény mutatkozik, egyebek mellett a modális váltás és a közlekedésszervezés ösztönzésével a villamosítás növelése vagy a kevésbé szennyező közlekedési módokra történő áttérés révén. [Mód. 30]

(32)

Különösen fontos, hogy a Bizottság a szakmai átvilágítási kritériumok kidolgozásának előkészítésekor a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban folytassa le a megfelelő konzultációkat. A szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók megállapítási és aktualizálási folyamatába be kell vonni az érdekelt feleket, és figyelembe kell venni a tudományos bizonyítékokat, a bevált gyakorlatokat, valamint a már elvégzett munkát és a meglévő szervezeteket, nevezetesen az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal foglalkozó platformját, és az érintett területeken bizonyítható tudással és tapasztalatokkal rendelkező szakértők tanácsát. Ennek érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot. A platformnak az állami és a magánszektort egyaránt képviselő szakemberekből szakemberek széles köréből kell állnia , hogy biztosított legyen valamennyi érintett szektor sajátosságainak megfelelő figyelembevétele . Az állami szektor képviselői közé be kell vonni az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a nemzeti környezetvédelmi ügynökségek , az európai felügyeleti hatóságok , az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport és az Európai Beruházási Bank szakértőit. A magánszektor szakértői közé be kell vonni az érdekelt felek képviselőit, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi piaci szereplőket, a reálgazdaság képviselőit, akik az ágazatok széles körét képviselik, egyetemeket, kutatóintézeteket, egyesületeket és szervezeteket. Szükség esetén a platform számára lehetővé kell tenni azt, hogy nem tagoktól tanácsot kérjen.  A platformnak a szakmai átvilágítási kritériumok és a harmonizált mutatók kidolgozására, elemzésére és felülvizsgálatára vonatkozó tanácsokat kell adnia a Bizottságnak, többek között arra vonatkozóan, hogy milyen potenciális hatást gyakorolnak azon eszközök értékelésére, amelyeket a szakmai átvilágítási kritériumok elfogadása előtt a jelenlegi piaci gyakorlat értelmében zöld eszköznek fenntarthatónak tekintettek. A platformnak tanácsot kell adnia továbbá a Bizottságnak arra vonatkozóan is, hogy vajon a szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megfelelőek-e ahhoz, hogy a fenntartható befektetések könnyítését célzó későbbi uniós szakpolitikai kezdeményezésekben is felhasználják őket. A platformnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak a vállalatok és pénzügyi piaci szereplők fenntarthatósági beszámolási standardjainak és integrált jelentéstételi standardjainak kidolgozásával kapcsolatosan, többek között a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata révén. [Mód. 31]

(33)

Az e rendeletben meghatározott követelmények részletezése, különösen pedig a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozóan részletesen kidolgozott és méréssel hitelesített arra vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és mutatók megállapítása érdekében, hogy a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából mit jelent a jelentős mértékű hozzájárulás és a súlyos sérelem, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel kell felruházni a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (2) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (2) bekezdésében említett szakmai átvilágítási kritériumok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő nyilvános konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és az Európai Parlament és a Tanács szakértői számára rendszeres részvételt kell lehetővé tenni a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein. [Mód. 32]

(34)

Annak érdekében, hogy az érintett szereplőknek elegendő idejük legyen arra, hogy megismerjék az e rendeletben meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat, valamint hogy felkészüljenek ezek alkalmazására, az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket az egyes környezetvédelmi célkitűzések vonatkozásában az adott szakmai átvilágítási kritérium elfogadása után hat hónappal kell alkalmazni.

(35)

E rendelet alkalmazását rendszeresen , legalább két év elteltével felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy hogyan halad a környezeti szempontból fenntartható és a környezeti szempontból káros tevékenységekre vonatkozó szakmai átvilágítási kritériumok és harmonizált mutatók kidolgozása, a környezeti szempontból fenntartható befektetés vagy a negatív környezeti hatásokkal járó befektetés fogalmának alkalmazása, és szükség van-e a kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző további mechanizmus létrehozására. A felülvizsgálat részeként azt is értékelni kell, hogy ki kell-e terjeszteni e rendelet hatókörét oly módon e rendelet hatókörének oly módon történő kiterjesztéséhez szükséges rendelkezéseket is , hogy a társadalmi szempontú fenntarthatósági célkitűzéseket is érintse. 2020. március 31-ig a Bizottságnak adott esetben a megfelelést ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló további jogalkotási javaslatokat kell közzétennie. [Mód. 33]

(36)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, arra való tekintettel, hogy a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre az Unió szintjén egységes kritériumokat és mutatókat szükséges bevezetni, az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, [Mód. 34]