(1)

A technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és jelentős változások miatt az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú Az oktatás, a  képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a tanulási célú , a  szociális vagy kulturális háttértől és az anyagi lehetőségektől függetlenül mindenkit megillető mobilitásba, valamint az , együttműködésbe és az innovatív politikák fejlesztésébe való befektetés kulcsfontosságú a befogadó, demokratikus, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, ugyanakkor hozzájárul az európai identitás , elvek és értékek erősítéséhez és egy demokratikusabb Unió létrehozásához. [Mód. 2]

(2)

A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben semmilyen határ nem szab gátat a tanulásnak; egy olyan Unió jövőképét, ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik, és az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jól bevált Erasmus+ programot a benne már részt vevő tanulók valamennyi kategóriájában meg kell erősíteni, és meg kell szólítani a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket is.

(3)

„Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben (4) a Bizottság kifejezésre juttatja az oktatás, képzés és az ifjúság jelentőségét az Unió jövője szempontjából, és hangsúlyozza, hogy teljesíteni kell a tagállamok által a göteborgi szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat, többek között a szociális jogok európai pillérének (5), valamint az abban az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban megfogalmazott első alapelvnek a teljes körű végrehajtásával. A közlemény hangsúlyozza, hogy fokozni kell a mobilitást és ösztönözni kell a csereprogramokat, többek között a jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített program révén, amint azt az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben szorgalmazta.

(4)

A szociális jogok európai pillére – amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én jelentett be ünnepélyesen és írt alá – első alapelvként rögzíti, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A szociális jogok európai pillére egyértelművé teszi továbbá a minőségi koragyermekkori nevelés, valamint a mindenki számára biztosított esélyegyenlőség fontosságát. [Mód. 3]

(5)

2016. szeptember 16-án Pozsonyban a huszonhét tagállam vezetői hangsúlyozták a fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló szándékukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a huszonhét tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió mellett, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek, és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; továbbá a kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió megteremtését szorgalmazták ; egy olyan Unióét, amely felveszi a küzdelmet a munkanélküliséggel, a megkülönböztetéssel, a társadalmi kirekesztéssel és a szegénységgel . [Mód. 4]

(6)

A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program félidős értékeléséről készült jelentés megerősítette, hogy az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása lényegesen egyszerűsítette a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálta azt, és szinergiákat hozott létre az irányításában, ugyanakkor további változtatásokra van szükség, hogy még inkább állandósuljon a 2014–2020-as program hatékonyságnövekedése. A félidős értékeléssel és a jövőbeni programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan követelték a folytonosságot a program hatálya, struktúrája és végrehajtási mechanizmusai tekintetében, ugyanakkor számos fejlesztést igényeltek, például azt, hogy a program legyen inkluzívabb , egyszerűbb és kezelhetőbb a kisebb kedvezményezettek és projektek számára . Ezenkívül teljes támogatásukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában üdvözölte a program integrált struktúráját és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki a program egész életen át tartó tanulási dimenziójában rejlő lehetőségeket az ágazatközi együttműködésnek a jövőbeni program keretében történő elősegítése és ösztönzése révén. A  Bizottság hatásvizsgálata, a tagállamok és az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy tovább meg kell őrizni erősíteni a program erőteljesen nemzetközi dimenzióját, és azt ki kell terjeszteni az oktatás és képzés , az ifjúságpolitika és a sport más területeire is. [Mód. 5]

(7)

Az uniós finanszírozással kapcsolatban az értékek és mobilitás tekintetében folytatott nyilvános konzultáció megerősítette ezeket az alapvető megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a jövőbeni programot inkluzívabbá kell tenni, és továbbra is meg kell határozni az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó prioritásokat, továbbá meg kell szilárdítani az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel erősítésére vonatkozó prioritásokat.

(7a)

Az Európai Számvevőszék az Erasmus+ programról szóló, 2018. július 3-i 22/2018. számú különjelentésében  (6) hangsúlyozta, hogy a program kimutatható európai hozzáadott értékkel bír, azonban ennek nem minden dimenzióját – például az európai identitás erősítését vagy a fokozott többnyelvűséget – veszik megfelelően figyelembe vagy mérik megfelelően. A Számvevőszék szerint a következő programnak biztosítania kell, hogy a mutatók jobban összhangban legyenek a program célkitűzéseivel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a megfelelő teljesítményértékelést. A Számvevőszék jelentése azt is megjegyezte, hogy a 2014–2020 közötti program egyszerűsítési erőfeszítései ellenére is még mindig túlságosan nagyok az adminisztratív terhek, ezért javasolta, hogy a Bizottság tovább egyszerűsítse a programeljárásokat, különösen a jelentkezési eljárást és a jelentéstételi követelményeket, valamint javítsa az informatikai eszközöket. [Mód. 6]

(8)

A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című (7), 2018. május 2-án elfogadott közleményében a Bizottság azt szorgalmazta, hogy a következő pénzügyi keretben nagyobb mértékben kell befektetni az emberekbe és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúsági ügyekre, valamint elismerte, hogy az Erasmus+ program az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete. Alapvetően sikeres volta ellenére azonban különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program – az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete – méretének több mint kétszeresére növelése révén. Az új programnak az inkluzivitásra kell helyeznie a hangsúlyt, valamint arra, hogy minél több olyan fiatalt érjen el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, mint társaik. Ezáltal több fiatal számára válhat lehetővé, hogy tanulás vagy munka céljából más országba költözzön. továbbra sem tudott megfelelni a magas finanszírozási igénynek, és a sikeres projektek aránya alacsony volt . E hiányosság orvoslása érdekében szükséges megnövelni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló program utódprogramjának többéves költségvetését. Továbbá az utódprogram inkluzívabb kíván lenni azáltal , hogy az eddiginél több olyan személyt szólít meg , aki kevesebb lehetőséggel rendelkezik, és több új , ambiciózus kezdeményezést is tartalmaz . Ezért, ahogyan azt az Európai Parlament is hangsúlyozta a következő többéves pénzügyi keretről szóló , 2018. március 14-i állásfoglalásában, az utódprogram költségvetését változatlan árakon meg kell háromszorozni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben előirányzott költségvetéshez képest . [Mód. 7]

(9)

Ezzel összefüggésben létre kell hozni az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos utódprogramját (a továbbiakban: program). Az egész életen át tartó tanulás megközelítésének biztosítása érdekében Meg kell őrizni erősíteni a 2014–2020-as program integrált jellegét, amely a tanulás valamennyi aspektusára kiterjed (formális, nem formális és informális, az összes életszakaszt átfogó tanulás), és ösztönözni kell hogy ezzel ösztönözhetők legyenek a rugalmas tanulási pályák, melyek pályákat , amelyek lehetővé teszik egyének az egyén számára a 21. századi kihívásoknak személyes fejlődéshez és a 21. század kihívásainak való megfeleléshez és lehetőségeinek maximális kiaknázásához szükséges tudás, készségek és képességek fejlesztését. E megközelítésnek el kell ismernie a nem formális és informális oktatási tevékenységek és a köztük lévő kapcsolatok értékét is. [Mód. 8]

(10)

A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport terén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egységes megközelítés központi jelentőségű abból a szempontból, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak az életük során bekövetkező különböző változásokhoz , különösen az idősebbek esetében, akiknek új készségeket kell elsajátítaniuk az élethez és a változó munkaerőpiacon való részvételhez. Ezt a megközelítést ösztönözni kell a hatékony ágazatközi együttműködés és a különböző oktatási formák közötti jobb együttműködés révén . Az említett megközelítés előmozdítása érdekében a következő programnak is szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatással, képzéssel, ifjúsággal és sporttal kapcsolatos uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, többek között az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendekkel, ugyanakkor meg kell erősíteni a szinergiákat és újakat kell létrehozni más kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel. [Mód. 9]

(10a)

A határokon átnyúló tevékenységet folytató szervezetek fontos hozzájárulást nyújtanak a program transznacionális és nemzetközi dimenziójához. A programnak ezért adott esetben támogatást kell nyújtania az olyan érintett uniós szintű hálózatok, valamint európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek tevékenységei a program célkitűzéseihez kapcsolódnak és hozzájárulnak azokhoz. [Mód. 10]

(11)

A program az európai oktatási térség létrehozásának kulcsfontosságú és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztésének alapvető fontosságú eleme 2025-ig, ahogyan azt az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlás  (9) is vázolja . A programot fel kell ruházni a megfelelő eszközökkel, hogy hozzá tudjon járulni az oktatási és képzési együttműködésre vonatkozó stratégiai keret utódjához és az európai készségfejlesztési programhoz (10), mivel ezek mindegyike stratégiai jelentőséget tulajdonít a készségeknek képességeknek és tudásnak képességeknek a munkahelyek, a növekedés , a versenyképesség, az innováció és a  társadalmi kohézió megteremtése és a versenyképesség fenntartása szempontjából. Ezenkívül támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat (11) céljainak elérésében. [Mód. 11]

(12)

A programnak összhangban kell lennie az EU új ifjúsági stratégiájával (12), az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen (13) alapul31 , beleértve a stratégiának a minőségi ifjúsági munka, illetve a nem formális tanulás támogatására irányuló törekvéseit . [Mód. 12]

(13)

A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó uniós munkatervet, amely a sport terén folytatott uniós együttműködés kerete a […] évekre (14). Biztosítani kell az uniós munkaterv, valamint a program keretében a sport területén támogatott tevékenységek közötti összhangot és kiegészítő jelleget. Különös hangsúlyt kell helyezni a szabadidősportokra, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, az interperszonális kapcsolatok, a társadalmi befogadás és az egyenlőség előmozdításában. A programnak csak szabadidősport keretében kell támogatnia a mobilitási tevékenységeket a rendszeresen szervezett sporttevékenységet folytató fiatalok és a sportszemélyzet számára. Fontos elismerni azt is, hogy a sportszemélyzet tagjai lehetnek olyan szakemberek is, akik a sportból élnek, mégis részt vesznek a szabadidősportban. A mobilitási intézkedéseknek ezért e csoport előtt is nyitottnak kell lenniük. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó kormányzás sportirányítás és a sport tisztasága, valamint a sport területén, a fenntarthatóság és a jó környezetvédelmi gyakorlatok , illetve a sport által biztosított oktatás, képzés és készségszerzés révén. Valamennyi érintett, köztük az oktatási és képzési intézmények számára is lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a sport területén zajló partnerségekben, együttműködésben és szakpolitikai párbeszédben. [Mód. 13]

(14)

A programnak hozzá kell járulnia az Unió innovációs kapacitásának erősítéséhez, különösen a mobilitási és együttműködési tevékenységek támogatásával, amelyek elősegítik készségek és a képességek fejlesztését a progresszív tanulmányi vagy tudományterületeken, úgymint a természettudományok, a technológia, a  művészetek, a műszaki tudományok és a matematika (STEAM) , az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés , a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés , a formatervezés és az építészet, a  digitális jártasság és médiaműveltség , művészetek/formatervezés, hogy az emberek fejleszthessék a jövőhöz szükséges ismereteiket, készségeiket és képességeiket. [Mód. 14]

(14a)

Összhangban azon feladatával, hogy ösztönözze az innovációt az oktatásban és a képzésben, a programnak támogatnia kell azokat az oktatási és tanulási stratégiákat, amelyek a kiemelkedő képességű és tehetséges gyermekekre irányulnak, állampolgárságuktól, társadalmi-gazdasági helyzetüktől vagy nemüktől függetlenül. [Mód. 15]

(14b)

A programnak hozzá kell járulnia a kulturális örökség európai évének nyomon követéséhez az európai kulturális örökség védelméhez és megőrzéséhez szükséges készségek fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatása révén, továbbá teljes mértékben ki kell aknáznia a kulturális és kreatív ágazat által kínált oktatási lehetőségeket. [Mód. 16]

(15)

A Horizont Európa programmal való szinergiák célja annak biztosítása, hogy a program és a Horizont Európa program (15) egyesített forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítésére és modernizációjára szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben a bizonyítottan kutatási dimenzióval bíró intézkedésekhez és kezdeményezésekhez, például kiegészíti majd a program által az európai egyetemek hálózatának létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez, különösen annak kutatási dimenziójához nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és tartós oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák hozzá fognak járulni különösen a felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és kutatás integrációjának előmozdításához. [Mód. 17]

(16)

A programnak inkluzívabbá kell válnia azáltal, hogy többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formái révén több olyan embert ér el, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek; inkluzívabbá kell válnia továbbá a kisebb szervezetek, különösen az újonnan pályázók és a közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül. Támogatni kell a virtuális formátumokat, úgymint a virtuális együttműködést, a vegyes és a virtuális mobilitást, hogy több résztvevőt lehessen elérni, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők közül és azok köréből, akik számára a lakóhelyüktől eltérő országba való költözés fizikai szempontból akadályt jelentene. javítja a  kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek részvételi arányát. Fontos elismerni, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek alacsony részvételi arányának többféle oka lehet, és függhet az adott nemzeti körülményektől is. Ezért az egész Unióra kiterjedő kereten belül a nemzeti ügynökségeknek olyan integrációs stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek intézkedéseket tartalmaznak az érintettek körének kiterjesztésére, az eljárások egyszerűsítésére, képzés és a támogatás nyújtására, valamint a hatékonyság nyomon követésére. Egyéb , a  befogadást erősítő mechanizmusokat is alkalmazni kell , többek között a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formáinak a kevesebb lehetőséggel rendelkezők igényeinek megfelelően történő biztosítása és a kisebb szervezetek , különösen az újonnan pályázók és a  közösségi alapú helyi szervezetek részvételének előmozdítása által, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, életkortól függetlenül . [Mód. 18]

(16a)

Amennyiben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak részt venni a programban, akár az anyagi helyzetük miatt, akár azért, mert a programban való részvételük költségei a személyes helyzetük miatt magasabbak, ahogyan ez gyakran előfordul a fogyatékossággal élő személyek esetében, a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a megfelelő pénzügyi támogatási intézkedések rendelkezésre állását. Ezek az intézkedések más uniós eszközöket is magukban foglalhatnak, mint amilyenek például az Európai Szociális Alap Plusz, a nemzeti programok vagy a támogatások kiigazítása, illetve a program révén végrehajtott kiegészítések. Annak értékelésekor, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek pénzügyi okokból nem tudnak-e részt venni a programban, illetve hogy milyen mértékű támogatásra van szükségük, objektív kritériumokat kell alkalmazni. A befogadás elősegítésére irányuló intézkedések többletköltsége önmagában nem indokolhatja egy jelentkezés elutasítását. [Mód. 19]

(16b)

A programnak továbbra is a fizikai tanulási mobilitásra kell összpontosítania, és több lehetőséget kell biztosítania a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, hogy élvezhessék a fizikai tanulási mobilitási tevékenységek előnyeit. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a virtuális formátumok, például a virtuális együttműködés, a vegyes tanulás és a virtuális tanulás hatékonyan kiegészíthetik a fizikai tanulási mobilitást és maximalizálhatják annak hatékonyságát. Kivételes esetekben, amikor az emberek nem tudnak részt venni a mobilitási intézkedésekben és tevékenységekben, a virtuális formátumok lehetővé tehetik számukra, hogy a program számos előnyét költséghatékony és innovatív módon élvezhessék. A programnak ezért támogatnia kell az ilyen virtuális formátumokat és eszközöket is. A lehető legszélesebb körben elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára ezeket a formátumokat és eszközöket, különösen azokat, amelyeket nyelvtanuláshoz használnak. [Mód. 20]

(16c)

Összhangban az Unió és a tagállamok azon kötelezettségeivel, amelyek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből, és különösen annak a hozzáférhetőségről szóló 9. és az oktatásról szóló 24. cikkéből erednek, kiemelt figyelmet kell szentelni annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes és megkülönböztetésmentes módon férhessenek hozzá a programhoz. E célból szükség esetén kiegészítő támogatást kell nyújtani, akár pénzügyi támogatás formájában. [Mód. 21]

(16d)

A programhoz való hozzáférést jogi és adminisztratív akadályok is hátráltathatják, például a vízumok és a tartózkodási engedélyek megszerzésével vagy a támogatási szolgáltatásokhoz, különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek. A tagállamoknak ezért minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk az ilyen akadályoknak az uniós joggal teljes összhangban álló felszámolása és a határokon átnyúló cserekapcsolatok megkönnyítése érdekében, például az európai egészségbiztosítási kártya kibocsátásával. [Mód. 22]

(17)

A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek , valamint a szolidaritás érvényre juttatásában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából rendkívül fontos az európai identitástudat erősítése és az egyének és a civil társadalom demokratikus folyamatokban történő aktív szerepvállalásának ösztönzése. A külföldi tanulás, képzés és munkavállalás, illetve az ifjúsági és sporttevékenységekben külföldön való részvétel hozzájárul a maga sokféleségében megnyilvánuló európai identitás és a kulturális közösséghez való tartozás érzésének erősítéséhez, valamint az aktív polgári szerepvállalás , a társadalmi kohézió és a kritikus gondolkodás előmozdításához minden korosztályban. A mobilitási tevékenységekben résztvevőknek saját helyi közösségük aktív tagjává kell válniuk, valamint a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük, hogy megoszthassák tapasztalataikat. Támogatni kell az oktatásban, képzésben és az ifjúságban megnyilvánuló kreativitás valamennyi aspektusának megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket. [Mód. 23]

(17a)

Fontos, hogy a program európai hozzáadott értéket teremtsen. Ezért biztosítani kell, hogy csak azok az intézkedések és tevékenységek legyenek jogosultak finanszírozásra a program keretében, amelyek bizonyíthatóan rendelkezhetnek európai hozzáadott értékkel. Biztosítani kell, hogy az európai hozzáadott értéket többféle módon is lehessen bizonyítani, például a tevékenységek transznacionális jellegével, más uniós programokat és szakpolitikákat kiegészítő jellegükkel és a velük való szinergiákkal, továbbá azzal, hogy hozzájárulnak-e az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök eredményes használatához, az Unió-szerte alkalmazott minőségbiztosítási normák kialakításához, az oktatási és képzési programokra Unió-szerte alkalmazandó közös normák kialakításához, valamint a többnyelvűséghez, a kultúrák és a vallások közötti párbeszédhez és az európai összetartozás-tudat erősítéséhez, valamint az európai polgárság megszilárdításához. [Mód. 24]

(18)

Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, hogy több lehetőséget biztosítva az egyének és a szervezetek számára biztosítson a mobilitásra, együttműködésre és a programhoz nem társult harmadik országokkal , különösen a fejlődő országokkal való szakpolitikai párbeszédre. A nemzetközi dimenziónak támogatnia kell a készségfejlesztést és az emberek közötti kapcsolatokat, és különösen a fejlődő országok állampolgárai esetében támogatnia kell a származási országukba irányuló tudástranszfert a képzési időszakuk végén. Erősítenie kell továbbá a fejlődő országok oktatási rendszereinek kapacitásépítését. Az elődprogramok keretében az oktatás, képzés és ifjúságügy terén végrehajtott felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikere alapján a nemzetközi mobilitási tevékenységeket más területekre is ki kell terjeszteni, például a szakképzésen és a sporton belül. [Mód. 25]

(18a)

A tevékenységek fejlődő országokban kifejtett hatásának növelése érdekében, fontos fokozni a szinergiákat az Erasmus+ és az Unió külső tevékenységeinek olyan eszközei között, mint például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. [Mód. 26]

(19)

A 2014–2020-as program három fejezetből – oktatás és képzés, ifjúság és sport – álló, három fő intézkedés köré szerveződő alapvető struktúrája sikeresnek bizonyult és meg kell tartani. A program által támogatott tevékenységek egyszerűsítése és racionalizálása érdekében hasznos változtatásokat kell bevezetni.

(20)

A programnak meg kell erősítenie a meglévő, tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azokon a területeken, ahol a legnagyobb hatékonyságnövelés érhető el, hogy a program még szélesebb célközönséghez juthasson el, és kielégíthesse a lehetőségeket jóval meghaladó igényeket. Ez elsősorban a felsőoktatásban tanuló felsőoktatási diákoknak és személyzetnek , az diákoknak, iskolai tanulóknak és személyzetnek, köztük az óvodapedagógusoknak a kisgyermekkori nevelőknek és gondozóknak, valamint szakképzési tanulóknak és személyzetnek szakképzésben résztvevőknek szóló mobilitási tevékenységek növelésével és előmozdításával érhető el , olyan célzott intézkedések révén, amelyek figyelembe veszik a megcélzott kedvezményezettek speciális oktatási igényeit . A határ menti régiókban szakképzésben részt vevő tanulók mobilitási lehetőségeit tovább kell támogatni annak érdekében, hogy fel lehessen készíteni őket a határokon átnyúló munkaerőpiac sajátos kontextusára. A programnak mobilitási lehetőségeket kell biztosítania továbbá a szakképzésben részt vevő felnőtt tanulók és személyzet számára is. A felnőttoktatás fő célkitűzései az ismeretek, kompetenciák és készségek átadása, valamint a társadalmi befogadás, az aktív polgári szerepvállalás, a személyes fejlődés és a jóllét előmozdítása . Az alacsony iskolai végzettségű felnőtt tanulók mobilitását be kell építeni az együttműködési partnerségekbe. A több fiatal – különösen az újonnan pályázók, a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a nehezen elérhető társadalmi csoportok bevonása érdekében bővíteni kell a nem formális tanulási tevékenységekben részt vevő fiataloknak szóló mobilitási lehetőségeket , külön odafigyelve az átképzésre, a továbbképzésre és a munkaerőpiacon szükséges készségek előmozdítására is. A multiplikátorhatásra való tekintettel meg kell erősíteni az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén dolgozók mobilitását is. A programnak – a valódi európai oktatási térség jövőképével összhangban – a folyamatok folyamatoknak (úgymint az európai diákigazolvány) digitalizálásának támogatásával a pályázati eljárások és a programban való részvétel megkönnyítése érdekében történő digitalizálásával, bevált gyakorlatokon alapuló, felhasználóbarát online rendszerek kialakításával és új eszközök létrehozásával is ösztönöznie kell a mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a diákok oktatási, kulturális és sporttevékenységekben és kulturális tevékenységekben való részvételét. Ez a kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon először is azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények a hallgatói mobilitás színvonalának további növelése mellett több cserediákot küldhessenek és fogadhassanak, valamint annak lehetővé tétele által, hogy a diákok már a külföldi intézménybe való érkezés előtt hozzáférhessenek különböző szolgáltatásokhoz (könyvtár, közlekedés, szállás). [Mód. 27]

(20a)

A programnak az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i, „A Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta” című ajánlásában  (16) lefektetett elveken alapuló színvonalas mobilitási tapasztalatokat kell biztosítania, amely ajánlás egyértelművé teszi, hogy a minőségi tájékoztatás, a felkészülés, a támogatás és a tapasztalatok és képesítések elismerése, valamint az előre kidolgozott világos tanulási tervek és a tanulási eredmények minősége, bizonyíthatóan kihatnak a mobilitási tapasztalatok előnyeire. A mobilitási tevékenységeket előzetesen megfelelően elő kell készíteni. Az előkészítés gyakran hatékonyan elvégezhető az információs és kommunikációs technológiák használatával. Adott esetben azt is lehetővé kell tenni, hogy a program támogathassa a mobilitási tevékenységekhez kapcsolódó előkészítő látogatásokat. [Mód. 28]

(20b)

A programnak minden szinten támogatnia és ösztönöznie kell a tanárok és az oktatói személyzet mobilitását annak érdekében, hogy javítani lehessen munkagyakorlatokat és hozzá lehessen járulni a szakmai fejlődéshez.. Tekintettel az óvodai és kisgyermekkori nevelés által a társadalmi és a gazdasági egyenlőtlenségek megelőzésében játszott szerepre, fontos, hogy az ezen a szinten dolgozó tanárok és személyzet a program keretében részt vehessen a tanulási mobilitásban. A tanítást illetően a programnak ösztönöznie kell az EU oktatási rendszerei előtt álló olyan közös kihívások kezelésére szolgáló szakpolitikai innovációk tesztelését, mint például az új tehetségek megnyerése a leginkább marginalizált gyermekek oktatása számára, vagy a tanárképzés oly módon történő fejlesztése, hogy a tanárok segítséget kapjanak a hátrányos helyzetű tanulók oktatásához. Annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a programban való részvétel előnyeit a tanárok és az oktatási személyzet számára, minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a tanárok és az oktatási személyzet a mobilitást támogató környezetben tevékenykedhessenek, amelyben a mobilitás a munkaprogramjuk és a rendes munkájuk részét képezi, hozzáférnek a megfelelő képzési lehetőségekhez, valamint megfelelő pénzügyi támogatásban részesülnek attól függően, hogy melyik országban vagy adott esetben melyik régióban kerül sor az oktatási mobilitásra. [Mód. 29]

(20c)

Elismerve azt, hogy a szakképzés létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatási kilátások javításában és a társadalmi befogadás előmozdításában, a programnak meg kell erősítenie a befogadó jellegű és színvonalas szakképzést, összhangban a 2016. június 10-i, „Az új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című bizottsági közleménnyel  (17) . A programnak ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatók, valamint a magán- és a közszférabeli munkaadók közötti kapcsolatok erősítését. Segítenie kell továbbá a szakképzés ágazatspecifikus problémáinak megoldását, amilyen például a nyelvi képzés, a minőségi mobilitási partnerségek előmozdítása, valamint a képesítések elismerése és tanúsítása, továbbá ösztönöznie kell a szakképzési szolgáltatólat arra, hogy minőségi védjegyként alkalmazzák a szakképzési mobilitási tanúsítványt. [Mód. 30]

(21)

A programnak – többek között az ifjúsági részvételt előmozdító projektek támogatása révén – ösztönöznie kell a fiatalok európai demokratikus életben való részvételét, hogy megtanulják a civil társadalomban való részvételt, bővítve a közös európai értékekkel, köztük az alapvető jogokkal , az európai történelemmel, kultúrával és polgársággal kapcsolatos ismereteket, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, valamint elősegítve az európai integrációs folyamatot. A programnak fel kell hívnia a figyelmet az e-demokrácia eszközeire, beleértve az európai polgári kezdeményezést is. Elő kell mozdítania továbbá a fiatalok és az idősek közötti intergenerációs csereprogramokat. Annak fényében, hogy az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munka kulcsfontosságú szerepet játszanak e célkitűzés megvalósításában, a programnak támogatnia kell az uniós ifjúsági ágazat fejlődését. [Mód. 31]

(22)

A programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezés keretében külföldi tanulási tapasztalatok segítségével fedezzék fel Európát. A  18 és 20 év közötti fiatalok – tizennyolc évesek – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára lehetőséget kell biztosítani, hogy nem formális vagy egy rövid informális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan utazzák be első alkalommal Európát, aminek révén erősödhet bennük az Európai Unióhoz tartozás érzése, és felfedezhetik a kontinens kulturális és nyelvi sokféleségét. A  kezdeményezésnek szilárd és ellenőrizhető tanulási összetevővel kell rendelkeznie, és biztosítania kell a tapasztalatok megfelelő terjesztését és a tanulságok megosztását a kezdeményezés folyamatos értékelése és javítása érdekében. A programnak meg kell határoznia a résztvevők eléréséért a földrajzi egyensúlyt megfelelően szem előtt tartó és kiválasztásáért felelős szerveket, továbbá támogatnia kell a tapasztalatszerzés tanulási dimenzióját gazdagító tevékenységeket. Ezeknek a szerveknek adott esetben részt kell venniük a mobilitást megelőző és azt követő képzésben és támogatásban, a nyelvi és interkulturális készségek tekintetében is. A DiscoverEU kezdeményezésnek kapcsolódnia kell az Európa Kulturális Fővárosai, az Európa Ifjúsági Fővárosai, az Európai Önkéntességi Fővárosai és az Európa Zöld Fővárosai programokhoz. [Mód. 32]

(23)

A nyelvtanulás hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. A nyelvi kompetenciák az élet és munkavégzés szempontjából is alapvető készségek. A programnak ezért a nyelvtanulást is elő kell mozdítania a helyszíni nyelvtanfolyamok és az elérhető , különösen online eszközök szélesebb körű használata révén, mivel az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket biztosíthat biztosít a nyelvtanuláshoz. A program által a nyelvtanuláshoz biztosított támogatásnak oda kell figyelnie a felhasználók igényeire, összpontosítva a fogadó országban használt nyelvekre, illetve a határ menti régiókban a szomszédos országok nyelveire. A nyelvtanulás támogatásának ki kell terjednie a nemzeti jelnyelvekre is. Az Erasmus+ online nyelvi támogatási eszközének illeszkednie kell a program résztvevőinek sajátos igényeihez, és mindenki előtt nyitva kell állnia. [Mód. 33]

(23a)

A programnak nyelvi technológiákat, például automatikus fordítási technológiákat kell használnia a hatóságok közötti információáramlás megkönnyítése és a kultúrák közötti párbeszéd javítása céljából. [Mód. 34]

(24)

A programnak támogatnia kell azokat az intézkedéseket, amelyek az oktatással, képzéssel, a fiatalokkal és a sporttal foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést ösztönzik, elismerve, hogy ezen intézkedések alapvető szerepet töltenek be abban, hogy felvértezzék az embereket a változó világhoz való alkalmazkodáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, és kiteljesítsék innovációs, kreativitási és vállalkozói lehetőségeinket, különösen a digitális gazdaságon belül. E célból a program végrehajtásának minden szintjén biztosítani kell a hatékony együttműködést az összes érdekelt fél között. [Mód. 35]

(25)

Az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködést, többek között a különféle uniós egyetemek alulról felfelé építkező hálózataiból álló „Európai egyetemek” 2024-ig történő létrehozásának előmozdításával. A programnak támogatnia kell a hálózat európai egyetemeit , amelyeknek kiválóságra kell épülniük, és amelyek célja, hogy az Európai Unióban növeljék a felsőoktatási intézmények vonzerejét, és javítsák a kutatás, az innováció és az oktatás közötti együttműködést. A „kiválóság” fogalmát tágan kell értelmezni, például a befogadás fokozásának képességével összefüggésben is. A programnak az európai egyetemek átfogó földrajzi lefedettségére kell törekednie. [Mód. 36]

(26)

A 2010. évi bruges-i közlemény szorgalmazta az intelligens és fenntartható fejlődést szolgáló szakképzési kiválóság támogatását. A 2017. évi, „Az innováció erősítése Európa régióiban” című közlemény felhívja a figyelmet a szakképzés és az innovációs rendszerek összekapcsolására a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként. A programnak biztosítania kell az erőforrásokat az említett felhívásokra való reagáláshoz, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek a helyi és regionális szintű növekedési, innovációs, versenyképességi, fenntartható fejlődési és társadalmi befogadás és versenyképességi stratégiák szerves részei. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívásokra adott válaszként – elő kell mozdítaniuk a kiváló szakmai készségeket, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat. [Mód. 37]

(27)

A virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb mértékű alkalmazása érdekében a programnak támogatnia kell a már meglévő az online platformok, például az eTwinning, a School Education Gateway portál, az európai felnőttképzés elektronikus platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platform rendszeresebb használatát. A programnak adott esetben ösztönöznie kell továbbá új online platformok kialakítását az európai szintű oktatási, képzési, sport- és ifjúságpolitika megvalósításának erősítése és korszerűsítése érdekében. E platformoknak felhasználóbarátnak és az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (18) szerint akadálymenteseknek kell lenniük. [Mód. 38]

(28)

A programnak hozzá kell járulnia a készségek , a kompetenciák, és a képesítések és az oklevelek átláthatóságának és automatikus kölcsönös elismerésének, valamint a kreditek és a tanulási eredmények egységei egyéb igazolásai átvitelének elősegítéséhez, a minőségbiztosítás előmozdításához, továbbá a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez, valamint a készségmenedzsmenthez és az azzal kapcsolatos tanácsadáshoz. Ezzel összefüggésben a programnak azon a nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is támogatást kell nyújtania, amelyek elősegítik tájékoztatást és segítséget nyújtanak a leendő résztvevőknek, ezáltal elősegítve az európai szintű csereprogramokat, továbbá ösztönöznie kell a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás, képzés és ifjúságügy különböző területei, valamint a formális és nem formális tanulás között. [Mód. 39]

(29)

A programnak hasznosítania kell a korábbi Erasmus+ program résztvevőinek a tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az öregdiákok hálózatainak, a „nagyköveteknek” és az „européereknek” a tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy népszerűsítsék a programot.

(29a)

A programnak különös hangsúlyt kell fektetnie a külföldön töltött oktatási és képzési időszakok érvényesítésére és elismerésére, beleértve a középfokú iskolai oktatást is. E tekintetben a támogatások odaítélését színvonalas értékelési eljárásokhoz, a tanulmányi eredmények leírásához, valamint a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlás  (19) , a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás  (20) és a külföldi tanulás elismeréséhez hozzájáruló és a színvonalas tanulást biztosító európai eszközök, mint például az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET) teljes körű alkalmazásához kell kötni. [Mód. 40]

(30)

Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken – például a közszférában köz- és a magánszférában , a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában – dolgozó emberek számára, hogy külföldi képzési, gyakornoki vagy tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, ami lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a személyes fejlődésre, különösen az európai identitástudat fejlesztése és az európai kulturális sokféleség megismerése révén lehetővé teszi számukra, hogy bármely életszakaszban képesek legyenek a szakmai és személyes fejlődésre is. továbbá a szakmai fejlődésre is, különösen a  munkaerőpiac szempontjából fontos készségek megszerzése révén . A programnak egyablakos ügyintézési pontot kell biztosítania az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programok tekintetében, ezáltal egyszerűsítve a programkínálatot a kedvezményezettek és a tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni az Erasmus- Erasmus+- projektek kiterjesztését; konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elősegítik, hogy az Erasmus- Erasmus+- projektek gazdái támogatásokra pályázzanak vagy szinergiákat alakítsanak ki az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás, valamint a migrációval, biztonsággal, jogérvényesüléssel és uniós polgársággal, egészségüggyel , médiával és kultúrával kapcsolatos programok , valamint az Európai Szolidaritási Testület segítségével. [Mód. 41]

(31)

Fontos, hogy ösztönözzük az európai integrációval , valamint az Unió jövőbeni kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatos tárgyak oktatását, tanulását és kutatását, továbbá valamint előmozdítsuk az e témákról folytatott vitákat vitát a Jean Monnet akció keretében a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein valamennyi területén. Az Európához tartozás érzésének és is nyújtott támogatáson keresztül. az európai elkötelezettségnek az identitástudat és elkötelezettség erősítése különösen fontos, tekintettel olyan időkben, amikor az Unió alapjául szolgáló és közös európai identitásunk részét képező értékekkel szembeni kihívásokra értékek próbának vannak kitéve, és alacsony a polgári szerepvállalás alacsony szintjére szintje. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén , és egyúttal növelnie kell a tágabb tanulási közösség és a nagyközönség európai integráció iránti érdeklődését . [Mód. 42]

(32)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, A programnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás központi céljával, hogy az éghajlatváltozásra adott globális választ megerősítse. Összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati cselekvés és a fenntartható fejlődés általános érvényesítéséhez az uniós szakpolitikákban és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretben, illetve hogy ezt az arányt mihamarabb, de legkésőbb 2027-ben 30 %-ra lehessen emelni . A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálati folyamat keretében kerül sor. [Mód. 43]

(32a)

Tekintettel arra, hogy az Unió globális szerepet játszik, továbbá összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjével és a tagállamok által a Rio+20 konferencián tett kötelezettségvállalásokkal, a programnak érvényesítenie kell az inkluzív, méltányos és minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulást, elismerve egyszersmind azt, hogy az oktatás alapvető szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben. A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési menetrendhez azzal is, támogatja a fenntartható fejlődéshez szükséges készségek fejlesztésére, valamint az emberek fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos formális, nem formális és informális oktatására irányuló erőfeszítéseket. [Mód. 44]

(33)

Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget ,keretösszegét, amely [a hivatkozást frissíteni kell adott esetben a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében (21)] az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. 2021-től a program éves költségvetésének jelentős növekedését kell biztosítani a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret utolsó évéhez képest, amelyet az éves előirányzatok lineáris és fokozatos növekedése követ. Ezzel a költségvetési profillal már a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kezdetétől biztosítható lenne a szélesebb körű hozzáférés, és elkerülhető lenne az utolsó években az előirányzatok aránytalanul nagy növekedése, amelynek felhasználása nehézségekbe ütközhet. [Mód. 45]

(34)

A nemzeti irodák által az oktatás és képzés terén irányítandó tevékenységek keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban (felsőoktatás, iskolai oktatás, szakképzés és felnőttoktatás) kell meghatározni annak érdekében, hogy az ágazatok mindegyikében garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege. Az egyes intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó költségvetési előirányzatok pontos összegét a munkaprogramban kell meghatározni. [Mód. 46]

(35)

Az említett programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (22) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre és a közvetett végrehajtásra – vonatkozó szabályokat.

(36)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy azok mennyiben képesek elérni a tevékenységek konkrét célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazását, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet [125. cikkének (1) bekezdésében] említettek szerint. Az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmódnak és a megkülönböztetésmentességnek a költségvetési rendeletben szereplő elvét a program végrehajtásakor tiszteletben kell tartani. [Mód. 47]

(37)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodással – amely az uniós programoknak a megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés keretében részt vehetnek a programban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek biztosítania kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal, valamint az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és a program bizonyos tevékenységeinek decentralizált irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei szervezeteinek és természetes személyei személyeinek a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint kell vehetnek részt venniük a program bizonyos tevékenységeiben. A program végrehajtása során egyedi megállapodásokat lehet figyelembe venni az európai törpeállamok szervezetei és természetes személyei tekintetében. [Mód. 48]

(38)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkével és a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című bizottsági közleménnyel (23) (a stratégiai partnerségről szóló közlemény) összhangban a programnak tekintetbe kell vennie e régiók sajátos helyzetét. Intézkedésekre fog sor kerülni, hogy a legkülső régiók nagyobb mértékben vehessenek részt valamennyi tevékenységben. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen az egymással szomszédos országok – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Ezen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell. [Mód. 49]

(38a)

A stratégiai partnerségről szóló közleményben a Bizottság elismeri, hogy a tanulók és az oktatási, illetve képzési személyzet megnövekedett mobilitása különösen az Erasmus+ programon belül rendkívül előnyös lenne a legkülső régiók számára, és vállalja a legkülső régiókból, illetve a legkülső régiókba utazó résztvevők pénzügyi támogatásának további kiigazítását konkrét finanszírozási szabályok fenntartásával e régiókban az Erasmus+ program keretén belül, valamint annak a lehetőségnek a megvizsgálását, hogy a regionális Erasmus+ programban foglalt együttműködést kiterjesszék, hogy tovább ösztönözze a mobilitást a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok között, továbbá, hogy az Erasmus+ kiegészítéseként használja az Európai Szociális Alap Pluszt. [Mód. 50]

(39)

A [a hivatkozást adott esetben a TOT-okról szóló új határozatnak megfelelően frissíteni kell 2013/755/EU tanácsi határozat (24) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során, a programban való részvételüket pedig nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell.

(40)

A programnak fenn kell tartani a folyamatosságot a célkitűzései és prioritásai tekintetében. Tekintettel azonban arra, hogy a programot egy hétéves időszak alatt kell végrehajtani, megfelelő rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy a program alkalmazkodni tudjon az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport terén a realitások és a politikai prioritások változásaihoz. Ezért e rendelet nem határozza meg részletesen a konkrét kezdeményezések kialakításának módját, és nem előlegezi meg a következő hét évre szóló politikai prioritásokat és az ezekhez kapcsolódó költségvetési prioritásokat. Ehelyett a másodlagos szakpolitikai döntéseket és prioritásokat, többek között a konkrét új kezdeményezések részleteit, a költségvetési rendelettel összhangban lévő munkaprogramok keretében a Bizottságnak munkaprogramokat kell meghatározni. Az új kezdeményezések kialakításakor le kell vonni az e területen tett korábbi és folyamatban lévő kísérleti kezdeményezések tanulságait , elfogadnia, és megfelelően figyelembe ezekről tájékoztatnia kell venni az európai Parlamentet és a Tanácsot hozzáadott értéket mind a  kezdeményezés tartalma, mind pedig szerkezete tekintetében . A munkaprogramban meg kell határozni továbbá a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a program általános és konkrét célkitűzéseinek megfelelően, a támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint az előírt összes többi elemet is . A munkaprogramokat és azok módosításait a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Különösen fontos, hogy a  Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és a nemzeti ügynökségekkel és érintett felekkel egyeztetve, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. [Mód. 51]

(40a)

A Bizottságnak a nemzeti irodákkal együttműködve nyomon kell követnie a program végrehajtását és jelentést kell arról tennie a program időtartama alatt és a program lezárultát követően is. A program végső értékelését kellő időben el kell végezni, hogy az felhasználható legyen az utódprogram félidős felülvizsgálatába. A Bizottságnak elsősorban el kell végeznie a program félidős értékelését, melyhez adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolnia. [Mód. 52]

(41)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (25) (22) és (23) bekezdése értelmében a  program értékelését egyedi alapján a programot konkrét nyomonkövetési követelmények útján követelményeknek megfelelően gyűjtött információk információ alapján kell végezni, kerülve a értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket kedvezményezettekre nehezedőket . E követelményeknek konkrét, mérhető és valós mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek időszakonként mérhetők, és alapul szolgálnak a program valós hatásainak értékeléséhez. [Mód. 53]

(42)

Európai, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell a program által támogatott tevékenységek megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni a program valamennyi végrehajtó szervét, adott esetben más fontos érdekelt felek támogatásával is. [Mód. 54]

(43)

A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez. [Mód. 55]

(44)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a jelenlegi megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni , amelyeknek biztosítaniuk kell a programszabályok mindvégig következetes és egységes alkalmazását az egész EU-ban. Ennek érdekében, továbbá a program hatékony végrehajtásának céljából a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek az érdekelt felekkel konzultálva együttműködést kell folytatniuk, hogy következetes, egyszerű és magas színvonalú eljárásokat dolgozzanak ki, valamint elősegítsék a bevált gyakorlatok cseréjét, és javítsák a programba tartozó projektek minőségét . Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük az elődprogram irányítására kijelölt nemzeti irodákkal. Az előzetes megfelelőségi értékelést azokra a követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve indokolt esetekben, például ha az érintett nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt. [Mód. 56]

(44a)

Annak érdekében, hogy finanszírozás igénylésére lehessen ösztönözni azokat a projektszervezőket, akiknek nem rendelkeznek tapasztalatokkal az uniós finanszírozási programokkal kapcsolatosan, a Bizottságnak és a nemzeti ügynökségeknek tanácsadást és támogatást kell nyújtaniuk, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a pályázati eljárások a lehető legegyértelműbbek és legegyszerűbbek legyenek. A program útmutatóját tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy felhasználóbarát és egyértelmű legyen, valamint egyszerűsíteni kell és megfelelő időben elérhetővé kell tenni a pályázati űrlapokat. A pályázati folyamat további korszerűsítése és harmonizálása érdekében közös, többnyelvű egyablakos rendszert kell kidolgozni a program kedvezményezettjei és a program irányításában részt vevők számára. [Mód. 57]

(44b)

Általános szabályként a támogatási kérelmeket és a pályázatokat a kérelmező székhelye szerinti ország nemzeti irodájához kell benyújtani, és ennek az irodának kell kezelnie azokat. Ettől eltérve azonban az uniós szintű hálózatok és európai vagy nemzetközi szervezetek által szervezett tevékenységekkel kapcsolatos támogatási kérelmeket és projektpályázatokat a Bizottsághoz kell benyújtani, és közvetlenül a Bizottságnak kell kezelnie azokat. [Mód. 58]

(45)

Annak érdekében, hogy minden részt vevő országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Ha megvalósítható, az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezetnek azonosnak kell lennie az előző programban említett tevékenységekhez kijelölt szervvel.

(46)

A tagállamoknak törekedniük el kell arra, hogy elfogadják fogadniuk a programhoz való hozzáférést akadályozó vagy a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése. Az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (26) összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított eljárásokat létrehozniuk a beutazás és a tartózkodás engedélyezésére. [Mód. 59]

(47)

A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és kellő részletességgel összegyűjtsék. Ezeket az adatokat a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon közölni kell a Bizottsággal.

(48)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (27) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 60]

(49)

A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalány, egységköltség és százalékos átalány formájában. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, illetve a program adminisztrációjának egyszerűsítése érdekében az érintett projekten alapuló átalányjellegű kifizetéseket kell alkalmazni valamennyi ágazat mobilitási tevékenységei esetében. A program mobilitási tevékenységeihez nyújtott egyszerűsített támogatásokat támogatásoknak a Bizottság által meghatározottak szerint figyelembe rendszeresen felül kell v vizsgálni és hozzá kell igazítani enniük a fogadó országban és régióban szokványos megélhetési költségeket költségekhez . A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák ezeket az egyszerűsített támogatásokat, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkezők is hozzáférjenek a programhoz. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek vonatkoznia kell a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is. [Mód. 61]

(50)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (29) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (30) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(51)

Biztosítani kell a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok által végrehajtott tevékenységek, valamint más uniós tevékenységek közötti kiegészítő jelleget, különösen az oktatás, a kultúra és a média, az ifjúságpolitika és a szolidaritás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés – különös tekintettel a fiatal mezőgazdasági termelőkre –, a kohézió, a regionális politika, valamint a nemzetközi együttműködés és fejlesztés terén.

(52)

Jóllehet a keretszabályozás már lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók az előző programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az Erasmus+ és más uniós eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az uniós oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, ami korlátozza a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre van szükség a különböző eszközök irányításáért felelős nemzeti irodák között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést , különösen annak biztosításával, hogy ha egy színvonalas pályázat forráshiány miatt nem finanszírozható a program keretében, akkor a pályázat finanszírozását egyszerűsített eljárás keretében mérlegelni lehessen az európai strukturális és beruházási alapok keretében. Annak érdekében, hogy egyszerűsíteni lehessen az eljárást az ilyen intézkedésekre vonatkozóan, lehetővé kell tenni, hogy kiváló minőségük elismeréseként kiválósági pecsétet kaphassanak. Az ilyen, programok közötti komplementaritás minden bizonnyal növeli a sikeres projektek arányát. [Mód. 62]

(52a)

Az uniós finanszírozás és szakpolitikai támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében fontos a szinergiák és a komplementaritás koherens módon történő előmozdítása az összes releváns programban. Ezek a szinergiák és komplementaritások nem vezethetnek ahhoz, hogy az Erasmus+ program számára előirányzott forrásokat a programstruktúrán kívül kezeljék, vagy hogy e források felhasználása az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokat szolgáljon. A szinergiáknak és a komplementaritásnak egyszerűsített kérelmezési eljárásokat kell eredményezniük a végrehajtás szintjén. [Mód. 63]

(53)

A program teljesítménymutatóinak felülvizsgálata vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(54)

Helyénvaló az elődprogram megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell az elődprogram keretében 2020. december 31-ig le nem zárult tevékenységek irányítását.

(55)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jogot, és hogy előmozdítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének alkalmazását. Ezért a programnak aktívan támogatnia kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a tudatosság növelése és a megkülönböztetés által érintett bármely csoport pozitív megítélésének előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Támogatnia kell továbbá a romák előtt álló oktatási szakadék és sajátos nehézségek kezelésére irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy elősegíti a programban való teljes körű és aktív részvételüket. A különösen az Alapjogi Chartában elismert jogok és elvek tiszteletben tartását mindvégig érvényesíteni kell a program tervezési, végrehajtási, ellenőrzési és értékelési folyamatában. [Mód. 64]

(56)

Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet rögzíti, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(57)

Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a finanszírozott mobilitási és együttműködési tevékenységek transznacionális jellege, nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra, valamint a megerősített nemzetközi dimenzióra gyakorolt hatások miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(58)

Az 1288/2013/EU rendeletet 2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(59)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.