(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Mindezen jogok és értékek közül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által elismert emberi méltóság az alapvető emberi jogok elsődleges alapja. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” A 3. cikke továbbá kifejti, hogy az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, és hogy – egyebek mellett – az Unió „tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását”. Ezeket az értékeket az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok, szabadságok és alapelvek még inkább megerősítették és rögzítették.

(1a)

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta azon horizontális elvek fontosságát, amelyeknek a többéves pénzügyi keret és az összes kapcsolódó uniós politika alapjául kell szolgálniuk, beleértve az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak valamennyi uniós politikába és a következő többéves pénzügyi keret kezdeményezéseibe való beépítését, valamint hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése létfontosságú az Unió befogadó Európával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak teljesítése szempontjából, továbbá sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokban nem szerepelnek az uniós politikákban a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások.

(1b)

„A következő pénzügyi keret: a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó parlamenti álláspont előkészítése” című, 2018. március 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament támogatását fejezte ki a kultúra, oktatás, média, ifjúság, sport, demokrácia, polgárság és civil társadalom terén folytatott azon programok iránt, amelyek egyértelműen bizonyították európai hozzáadott értéküket és állandó népszerűségnek örvendenek a kedvezményezettek körében, továbbá hangsúlyozta, hogy csak úgy lehet megvalósítani egy erősebb és nagyratörőbb Uniót, ha megerősített pénzügyi eszközök állnak a rendelkezésére, és egy, a Bizottság által irányítandó belső európai demokráciaalap létrehozását ajánlotta a civil társadalom, valamint a demokrácia és az emberi jogok területén működő nem kormányzati szervezetek megerősített támogatása céljából. A meglévő szakpolitikákhoz folyamatos támogatást kell nyújtani, az Unió kiemelt programjaira szánt forrásokat növelni kell, a kiegészítő kötelezettségek mellé pedig további pénzügyi eszközöket kell biztosítani.

(2)

Ezeket a jogokat és értékeket továbbra is elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani. Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. Az új alap részeként a Jogok és értékek program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok).

(2)

Ezeket a jogokat és értékeket az Uniónak és minden egyes tagállamnak minden szakpolitikájában következetesen továbbra is aktívan művelni, védeni kell, elő kell mozdítani és végre kell hajtani, osztozniuk kell rajtuk az uniós polgároknak és az Unióban tartózkodó embereknek, és az európai projektben központi szerepet kell számukra biztosítani , mivel bármely tagállamban e jogok és értékek védelmének gyengülése káros hatással lehet az Unió egészére . Ezért az uniós költségvetésben létre kell hozni egy új Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alapot, amely a Jogok és értékek programból, valamint a Jogérvényesülés programból áll. Amikor az európai társadalmak a szélsőségesség, a radikalizálódás és a megosztottság terheivel , valamint a független civil társadalom mozgásterének folyamatos csökkenésével szembesülnek, minden korábbinál lényegesebb, hogy előmozdítsuk, megerősítsük és megvédjük a jogérvényesülést, a jogokat és az európai értékeket: az emberi jogokat, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget , a megkülönböztetésmentességet , a jogállamiság elvét. Ez mélyreható és közvetlen következményekkel jár az Unió politikai, társadalmi, kulturális, jogi és gazdasági életére nézve. A Jogérvényesülés program az új alap részeként továbbra is támogatni fogja a jog érvényesülésén alapuló uniós térség és a határokon átnyúló együttműködés továbbfejlesztését. A  Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (a továbbiakban: a program) az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan létrehozott Jogok, egyenlőség és polgárság programot, valamint a 390/2014/EU tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európa a polgárokért programot egyesíti majd (a továbbiakban: az elődprogramok) , és kiigazításra kerül az európai értékekkel kapcsolatos új kihívások kezelése érdekében” .

(3)

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása . Ez magában foglal egy élénk civil társadalmat , az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételének bátorítását , valamint a közös történelmünkön és emlékezetünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségének előmozdítását . Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják , hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3)

A Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap, valamint két mögöttes programja elsősorban a közös értékeinkhez, az egyenlőséghez, jogainkhoz és gazdag sokszínűségünkhöz azok fenntartásával és élénkítésével hozzájáruló személyekre és szervezetekre összpontosít. A végső cél a jogokra épülő, egyenlő, nyitott, inkluzív és demokratikus társadalom gazdagítása és fenntartása olyan tevékenységek finanszírozása révén, amelyek ösztönzik egy élénk , fejlett, ellenálló és erős civil társadalom létrejöttét, beleértve közös értékeink előmozdítását és védelmét , valamint olyan tevékenységek finanszírozásával, amelyek bátorítják az emberek demokratikus, civil és társadalmi részvételét és előmozdítják a békét , valamint ápolják a közös értékeinken, történelmünkön és emlékezetünkön , valamint örökségünkön alapuló európai társadalom gazdag sokszínűségét . Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke megköveteli, hogy az intézmények nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn a civil társadalommal, és a megfelelő eszközökkel biztosítsák , hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

(3a)

A Bizottságnak egy civil párbeszédért felelős csoport létrehozásával biztosítania kell a rendszeres, nyílt és átlátható párbeszédet a program kedvezményezettjeivel és más érdekelt felekkel. A civil párbeszédért felelős csoportnak hozzá kell járulnia a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjéhez, valamint a program és a kapcsolódó területek által lefedett területeken, illetve célkitűzésekhez kapcsolódó szakpolitikai fejlemények megvitatásához. A civil párbeszédért felelős csoportnak olyan szervezetekből kell állnia, amelyeket a program keretében működési vagy tevékenységi támogatásra választottak ki, valamint olyan szervezetekből és érdekelt felekből, amelyek/akik érdeklődésüket fejezték ki a program vagy az e szakpolitikai területen végzett munka iránt, de amelyeket/akiket a program nem feltétlenül támogat.

(4)

A Jogok és értékek programnak (a továbbiakban: a program) lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek az értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit , különösen testre szabott megközelítések alkalmazása révén.

(4)

A programnak lehetővé kell tennie szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek a Szerződésekben foglalt értékek előmozdításával és védelmével kapcsolatos közös kihívások, valamint elérhető legyen a területtel kapcsolatos konkrét eredmények megvalósításához szükséges kritikus tömeg. Ezt az elődprogramok pozitív tapasztalataira építve , azokat továbbfejlesztve kívánatos megvalósítani. Mindez lehetővé teszi majd a lehetséges szinergiák teljes mértékű kiaknázását, hogy eredményesebben támogassa az érintett szakpolitikai területeket, valamint bővítse az emberek elérésére rendelkezésre álló lehetőségeiket. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a programnak figyelembe kell vennie a különböző szakpolitikák sajátosságait, a különböző célcsoportokat és azok egyedi szükségleteit és részvételi lehetőségeit testre szabott és célzott megközelítések alkalmazása révén , ideértve az egyenlőség és ezen belül a nemek közötti egyenlőség minden típusának előmozdítását .

(4a)

A jogállamiság és a demokrácia teljes tiszteletben tartása és előmozdítása alapvető fontosságú az állampolgárok bizalmának növeléséhez az Unióban. Az Unión belüli jogállamiság tiszteletben tartása az alapvető jogok védelmének, valamint a Szerződésekben rögzített jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának előfeltétele. A jogállamiság tagállami szintű végrehajtásának módja kulcsszerepet játszik a tagállamok és jogrendszereik közti kölcsönös bizalom biztosításában. A programnak ezért helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten elő kell mozdítania és meg kell védenie az alapvető jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.

(4b)

A jogállamiság, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az uniós értékek egyikeként rögzít, a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem, ideértve az alapvető jogok védelmét is; valamint a hatalmi ágak szétválasztása és a törvény előtti egyenlőség.

(5)

Számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség ahhoz , hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a  polgáraihoz . A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezet támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való részvételük fokozásához. Emellett a kölcsönös megértést, a sokszínűséget, a  párbeszédet és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az összetartozás érzését és az európai identitást , amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5)

Ahhoz, hogy az Európai Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz, hogy ösztönözzük a demokratikus részvételt, és lehetővé tegyük a polgárok számára , hogy éljenek az európai polgársággal járó jogaikkal, számos különböző intézkedésre és összehangolt, a  kiegyensúlyozott földrajzi eloszlást célzó erőfeszítésekre van szükség . A polgárok közötti kapcsolatok testvérvárosi projektek vagy városokat tömörítő hálózatok keretében való erősítése és a programhoz tartozó területeken működő civil társadalmi szervezetek helyi, regionális, nemzeti és nemzetek közötti szintű támogatása hozzájárul a polgárok társadalmi szerepvállalásának, illetve végső soron az Unió demokratikus életében való aktív részvételük fokozásához , valamint az Unió politikai napirendjének formálásához . Emellett a kölcsönös megértést, a  kultúrák közötti párbeszédet, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a  megbékélést, a társadalmi befogadást és a mások iránti tiszteletet előmozdító tevékenységek támogatása erősíti az Unióhoz tartozás érzését és az európai identitás keretében a közös polgárságot , amely az európai értékek, kultúra, történelem és örökség közös megértésén alapul. Az Unióhoz való tartozás és az uniós értékekkel való azonosulás érzésének erősítése különösen fontos az EU legkülső régióiban, tekintettel távoli fekvésükre és az európai kontinenstől való távolságukra.

(5a)

A növekvő sokszínűség és a globális migrációs tendenciák növelik a kultúrák és vallások közötti párbeszéd fontosságát társadalmainkban. Teljes körű támogatást kell biztosítani a program révén az interkulturális és vallásközi párbeszéd számára az európai társadalmi harmónia részeként és a társadalmi befogadás és kohézió előmozdításának kulcselemeként. Habár a vallásközi párbeszéd segíthet abban, hogy hangsúlyt kapjon a vallás társadalmi kohézióhoz való pozitív hozzájárulása, a vallási kérdésekben való járatlansággal azt kockáztatjuk, hogy megteremtjük az alapot a lakosság vallási érzületeivel való visszaéléshez. A programnak ezért támogatnia kell a vallási kérdésekkel kapcsolatos jártasság fejlesztését, a vallásközi párbeszéd és a kölcsönös megértés előmozdítását célzó projekteket és kezdeményezéseket.

(6)

Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk , erkölcsi céljaink és közös értékeink alapját képezi. A történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(6)

Az emlékezéssel kapcsolatos tevékenységekre és az Európa történelmi emlékezetéről folytatott kritikus és kreatív gondolkodásra szükség van ahhoz, hogy a polgárok – különösen a fiatalok – ráébredjenek közös történelmünkre, amely közös jövőnk alapját képezi. A történelmi, társadalmi, kulturális és interkulturális szempontok , a tolerancia és a párbeszéd releváns voltát szintén figyelembe kell venni a közös értékeken, a szolidaritáson, a sokszínűségen és a békén alapuló közös alap előmozdítása érdekében , csakúgy mint az emlékezés, valamint az európai identitás és az összetartozás érzésének kialakítása között fennálló kapcsolatokat.

(7)

Kívánatos , hogy a polgárok jobban tudatában legyenek az uniós polgárságból eredő jogaiknak , valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében támogatni kell a civil társadalmat.

(7)

Az uniós polgárok nem ismerik kellőképpen az uniós polgárságból eredő jogaikat, így az európai és helyi választásokon való szavazásra vonatkozó jogot, vagy a más tagállamok nagykövetségeitől való konzuli védelemhez való jogot. Kívánatos , hogy a polgárok jobban tudatában legyenek e jogoknak , valamint aggodalom nélkül éljenek, utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállaljanak önkéntes munkát egy másik tagállamban, és bízhassanak abban, hogy megkülönböztetés nélkül ugyanúgy gyakorolhatják és érvényesíthetik a polgársághoz fűződő valamennyi jogukat, és a jogaik teljes körű védelmében részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén belül. Az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás érdekében minden szinten meg kell erősíteni a civil társadalmat.

(7a)

Az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i európai parlamenti állásfoglalás, valamint az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre való emlékezésről szóló, 2011. június 9–10-i tanácsi következtetések hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a közös jövő építésének eszközeként elevenen őrizzük a múlt emlékét, továbbá kiemelik, hogy az Unió fontos szerepet játszik az ezen bűnökre vonatkozó kollektív emlékezet életben tartásában, megosztásában és előmozdításában, a közös sokszínű és demokratikus európai identitás megerősítése szempontjából is.

(8)

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. A nőkkel szembeni megkülönböztetés és a nőkkel való egyenlőtlen bánásmód sérti alapvető jogaikat, és megakadályozza a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

(8)

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve és célkitűzése. E rendelet 8. cikke előírja az Unió számára, hogy tevékenységeinek folytatása során törekedjen az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. A nemek közötti egyenlőség terén azonban igen lassú az általános előrehaladás, vö. a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2017. évi mutatóval, amelyet a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete tett közzé.  A nőkkel és lányokkal szembeni rejtett és többszintű interszekcionális megkülönböztetés és egyenlőtlen bánásmód , valamint a nők elleni erőszak különböző formái gyakran sértik alapvető jogaikat, és megakadályozzák a társadalomban való teljes körű politikai, társadalmi és gazdasági részvételüket. Emellett a  politikai, strukturális és kulturális akadályok fennállása is hátráltatja a nemek közötti valódi egyenlőség elérését. Tehát a nemek közötti egyenlőség minden uniós tevékenységre kiterjedő , a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a megkülönböztetésmentesség célkitűzéseinek támogatása, valamint a sztereotípiák elleni aktív küzdelem és a rejtett megkülönböztetéssel való leszámolás révén történő érvényesítése az Unió egyik alapvető feladata és a gazdasági növekedés hajtóereje, és azt a program révén is támogatni kell.

(9)

A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel és fiatalokkal szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A  gyermekek , a  fiatalok és a  nők különösen ki vannak szolgáltatva az erőszaknak , különösen a  közeli kapcsolatokban . Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés javítása , valamint az áldozatok védelme és támogatása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat.

(9)

A nemi alapú erőszak és a gyermekekkel , fiatalokkal és idősebbekkel, a fogyatékossággal élőkkel, menekültekkel és migránsokkal, valamint a különböző kisebbségi csoportok tagjaival, így az etnikai kisebbségek és az LMBTQI-személyekkel szembeni erőszak az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az erőszak az Unió egész területén, mindenféle társadalmi és gazdasági közegben előfordul, és súlyos következményekkel jár az áldozatok testi és lelki egészségére, valamint a társadalom egészére nézve. A  nemi alapú erőszak elleni küzdelem többdimenziós megközelítést igényel, amely jogi, oktatási, egészségügyi (ideértve a szexuális és reproduktív jogokat), gazdasági és egyéb társadalmi szempontokat ölel fel , mint például a  nőjogi szervezetek támogatása, tanácsadás és segítségnyújtás, valamint a  nemek szempontjából egyenlőbb társadalom elérését célzó projektek. Már korai életkortól kezdve aktívan fel kell lépni a káros sztereotípiák és normák , valamint a  gyűlöletbeszéd és az online erőszak minden formája ellen . Intézkedéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása, valamint a testi és lelki egészségüket veszélyeztető és a fejlődéshez, védelemhez és méltósághoz való jogukat sértő ártalmakkal és erőszakkal szembeni védelmükhöz való hozzájárulás érdekében. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Egyezménye (az isztambuli egyezmény) szerint a „nők elleni erőszak” magában foglal „minden olyan nemi alapú erőszakot, amely a nőknek fizikai, szexuális, lelki vagy gazdasági sérülést vagy szenvedést okoz vagy okozhat, beleértve az ilyen cselekvésekkel való fenyegetést, a kényszert vagy a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánéletben”. Az erőszak minden formája elleni küzdelem, a megelőzés, valamint az áldozatok védelmének és támogatásának előmozdítása az Unió azon prioritásai közé tartozik, amelyek elősegítik azt, hogy az egyének maradéktalanul élvezhessék alapvető jogaikat, továbbá hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőséghez. A programnak támogatnia kell e prioritásokat. A védelmet és az áldozatok jogainak támogatását a célcsoporttal együttműködve kell kidolgozni, és biztosítani kell, hogy azok megfeleljenek több szempontból is sérülékeny személyek különleges igényeinek.

(9a)

Az okmányokkal nem rendelkező nők különösen kiszolgáltatottak az erőszaknak és a szexuális erőszaknak, és nem férnek hozzá a támogatáshoz. Kiemelt fontosságú, hogy áldozatközpontú megközelítést alkalmazzanak, és megfelelő támogatási szolgáltatásokat nyújtsanak minden nőnek az egész Unióban, tartózkodási jogállásuktól függetlenül. A metszetszemléletű munka szempontjából nagy szükség van a menekültügyi eljárásokban a nemek közötti egyenlőség szempontjára érzékeny szemléletmódra, és ez hozzájárulhat a nemek közötti egyenlőség növeléséhez.

(10)

Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést. Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása, valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(10)

Erős politikai akaratra és a korábbi Daphné programok, a Jogok, egyenlőség és polgárság program és a Jogérvényesülés program módszerein és eredményein alapuló koordinált fellépésre van szükség az erőszak valamennyi formájának megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az áldozatok védelme érdekében. A Daphné program által az erőszak áldozatainak támogatásához és a nők, gyermekek és fiatalok elleni erőszakkal szembeni küzdelemhez nyújtott finanszírozás az 1997-es elindítása óta – mind az érdekelt felek (hatóságok, felsőoktatási intézmények és nem kormányzati szervezetek) körében tapasztalt népszerűségét, mind a finanszírozott projektek eredményességét nézve – rendkívül sikeres. A Daphné által finanszírozott projektek a figyelemfelhívásra, az áldozatsegítő szolgáltatásokra és a gyakorlati munkát végző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységeinek támogatására irányultak. A Daphné az erőszak valamennyi formájával szemben felvette a küzdelmet, ideértve a kapcsolati erőszakot, a szexuális erőszakot, az emberkereskedelmet, a zaklatást és az olyan káros hagyományos gyakorlatokat, mint a női nemi szervek megcsonkítása, akárcsak az erőszak újonnan jelentkező formáit, például az internetes megfélemlítést és az internetes zaklatást . Fontos tehát mindezen intézkedések fenntartása , a Daphné számára független költségvetési előirányzattal , valamint az, hogy az eredményeket és tanulságokat figyelembe vegyük a Jogok és értékek program végrehajtása során.

(11)

A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az intolerancia egyéb formáinak megelőzését és leküzdését. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye (10), és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás (11) említ.

(11)

A megkülönböztetés tilalma az Unió egyik alapelve. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke rendelkezik a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséről. A megkülönböztetés tilalmát a Charta 21. cikke is rögzíti. Figyelembe kell venni a megkülönböztetés különféle formáinak jellegzetességeit, beleértve a közvetlen, közvetett és strukturális megkülönböztetést is, valamint ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az egy vagy több indokon alapuló megkülönböztetés megelőzésére és leküzdésére. A programnak támogatnia kell a megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az afrofóbia, az antiszemitizmus , a cigányellenesség , a muszlimellenes gyűlölet , a homofóbia és az intolerancia , mind online, mind offline, a kisebbségekhez tartozó személyek ellen irányuló egyéb formáinak megelőzését és leküzdését , figyelembe véve a nők által átélt többszintű megkülönböztetést . Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erőszak, a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés minden formájának megelőzésére és leküzdésére, valamint a megfélemlítés, zaklatás és intoleráns bánásmód elleni küzdelemre. A programot úgy kell végrehajtani, hogy a program és más, ugyanezen célkitűzéseket szolgáló uniós tevékenységek kölcsönösen erősítsék egymást, különösen azok, amelyeket a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleménye (10), és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló, 2013. december 9-i tanácsi ajánlás (11) említ.

(12)

Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élők teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény az uniós jogrend szerves részévé vált.

(12)

Hozzáállásbeli és környezeti akadályok, valamint az akadálymentesítés hiánya gátolják a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és hatékony, másokkal egyenlő alapon történő társadalmi részvételét. A fogyatékossággal élők – ideértve a hosszú távú fizikai, mentális, szellemi vagy érzékszervi károsodással élő személyeket is – számára akadályok nehezítik a munkaerőpiacra való belépést, az inkluzív és minőségi oktatásban való részvételt, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elkerülését, a kulturális kezdeményezésekhez és a médiához való hozzáférést, vagy politikai jogaik érvényesítését. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként az Unió és minden tagállama elkötelezte magát amellett, hogy valamennyi fogyatékossággal élő személyre vonatkozóan előmozdítják, védik és biztosítják valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlását. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény , amelynek végrehajtása kötelező, az uniós jogrend szerves részévé vált. E tekintetben a programnak különös figyelmet kell fordítania a figyelemfelkeltő tevékenységekre azon kihívásokkal kapcsolatban, amelyekkel a fogyatékossággal élők szembesülnek a társadalomban való teljes körű részvételük és jogaik egyenlő polgárként való gyakorlása vonatkozásában, illetve finanszíroznia kell ezeket a tevékenységeket.

(13)

A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(13)

A magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog (a magánélethez való jog) az Alapjogi Charta 7. cikkében rögzített alapvető jog. A személyes adatok védelmének alapvető jogát az Alapjogi Charta 8. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke rögzíti. A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartását független felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Az uniós jogi keret, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) rendelkezik a személyes adatokhoz való jog hatékony védelmének biztosításáról. E jogi aktusok a nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat bízzák meg azzal a feladattal, hogy segítsék elő a nyilvánosság figyelmének felkeltését és az ismeretek terjesztését a személyes adatok kezelésével kapcsolatos kockázatok, szabályok, garanciák és jogok vonatkozásában. Az Uniónak képesnek kell lennie tudatosság-növelő tevékenységeket folytatni, a civil társadalmi szervezeteket az uniós normáknak megfelelő adatvédelem érdekében történő közbenjárásukban támogatni, valamint tanulmányokat és más tevékenységeket végezni, tekintettel arra, hogy milyen fontos a személyes adatok védelméhez való jog a gyors technológiai fejlődés időszakában.

(13a)

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti. Az információkhoz való szabad hozzáférés, a média-keretfeltételek értékelése, valamint az információk és a kommunikációs hálózatok felelős és biztonságos használata közvetlenül kapcsolódik a közvélemény szabad kialakulásához, és létfontosságú a demokrácia működésének garantálásához. A közvéleménynek meg kell szereznie a kritikus gondolkodáshoz és a körültekintő véleményformáláshoz szükséges médiaműveltségi készségeket, valamint az arra való képességet, hogy elemezze az összetett realitásokat, felismerje a vélemények és a tények közötti különbségeket, továbbá ellen tudjon állni a gyűlöletkeltés valamennyi formájának. Az Uniónak e célból képzések, figyelemfelkeltés, tanulmányok és egyéb releváns tevékenységek révén elő kell mozdítania az összes polgár médiaműveltségének fejlesztését, függetlenül életkoruktól.

(14)

Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet (14) elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását .

(14)

Az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia első olyan nemzetek feletti eszköze, mely közvetlen kapcsolatot hoz létre az európai polgárok és az uniós intézmények között. Az EUMSZ 24. cikkében rögzített kötelezettségnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket. Erre a [211/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi] rendelet (14) elfogadásával került sor. A programnak támogatnia kell a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozását, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára azon joguk gyakorlását, hogy európai polgári kezdeményezést indítsanak és támogassanak, illetve másokat azok támogatására ösztönözzenek .

(15)

Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését.

(15)

Az EUMSZ 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítését , és emellett elő kell mozdítania a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, és ahol szükséges, a nemi szempontú hatásvizsgálatot az uniós költségvetési folyamat egészében . A nemek közötti egyenlőség megfelelő érvényesítéséhez a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés szükséges minden vonatkozó költségvetési sorban, valamint gondoskodni kell a megfelelő forrásokról és az átláthatóságáról a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nemi alapú megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló költségvetési sorok vonatkozásában. A finanszírozási időszak végén felül kell vizsgálni az egyéni projekteket és magát a programot annak meghatározására, hogy milyen mértékben szolgálták a fenti elvek végrehajtását.

(17)

Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy az esélyegyenlőségi szervek munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK (15) és a 2004/113/EK (16) tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK (17) és a 2010/41/EU (18) európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17)

Az egyenlő bánásmódról szóló uniós jogi aktusokkal összhangban a tagállamok független szerveket – közkeletű nevükön esélyegyenlőségi szerveket – hoznak létre az egyenlő bánásmód előmozdítására, hogy felvegyék a harcot a faji vagy etnikai származáson, illetve nemen alapuló megkülönböztetés ellen. Ugyanakkor számos tagállam e követelményeken túlmenően azt is biztosította, hogy az esélyegyenlőségi szervek olyan megkülönböztetés ellen is fellépjenek, amelynek máson, például nyelven, életkoron, szexuális irányultságon, valláson és meggyőződésen, fogyatékosságon vagy egyéb okokon alapul. Az esélyegyenlőségi szervek kulcsfontosságú szerepet játszanak az egyenlőség előmozdításában és az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosításában, különösen azáltal, hogy független segítséget nyújtanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak, független vizsgálatokat folytatnak a megkülönböztetés tárgyában, független jelentéseket adnak ki, valamint ajánlásokat tesznek bármely kérdésben, amely összefügg az ilyen megkülönböztetéssel a tagállamukban. Alapvetően fontos, hogy a fent említett valamennyi érintett esélyegyenlőségi szerv munkáját e tekintetben uniós szinten koordinálják. Az EQUINET 2007-ben jött létre, tagjai azok az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek, amelyeket a 2000/43/EK (15) és a 2004/113/EK (16) tanácsi irányelv, valamint a 2006/54/EK (17) és a 2010/41/EU (18) európai parlamenti és tanácsi irányelv hozott létre. A Bizottság 2018. június 22-én ajánlást fogadott el az egyenlőséggel foglalkozó testületekre vonatkozó normákról, amely kiterjed az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatására, függetlenségére, hatékonyságára, valamint a közöttük való koordinációra és együttműködésre. Az EQUINET kivételes helyzetben van, mivel ez az egyetlen olyan szerv, amely az esélyegyenlőségi szervek tevékenységeinek koordinációját biztosítja. Az EQUINET koordinációs tevékenysége kulcsfontosságú szerepet tölt be a megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok megfelelő tagállami végrehajtásának biztosításában, és a programnak támogatást kell nyújtania számára.

(17a)

A hozzáférhetőség növelése, valamint a program valamennyi aspektusához kapcsolódó pártatlan iránymutatás és gyakorlati tájékoztatás érdekében kapcsolattartó pontokat kell létrehozni a tagállamokban, hogy segítséget nyújtsanak mind a kedvezményezettek, mind a pályázók számára. A program kapcsolattartó pontjai számára lehetővé kell tenni, hogy feladataikat függetlenül, döntéshozataluk során a hatóságoknak való közvetlen alárendeltség vagy azok beavatkozása nélkül végezhessék. A kapcsolattartó pontokat a tagállamok vagy a civil társadalmi szervezetek vagy azok konzorciuma kezelheti. A kapcsolattartó pontok nem vállalnak felelősséget a projektek kiválasztásáért;

(18)

A független emberi jogi szervezetek és civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 18 -i állásfoglalása megállapította, a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és kapacitásépítéséhez , amelyek az emberi jogok előmozdításának területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek nemzeti szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(18)

A független emberi jogi szervezetek , a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezői fontos szerepet játszanak az EUSZ 2. cikkében rögzített közös uniós értékek előmozdítása, védelme és a rájuk vonatkozó ismeretek bővítése, valamint az uniós jog által biztosított jogok tényleges érvényre juttatásához való hozzájárulás terén. Amint ezt az Európai Parlament 2018. április 19 -i állásfoglalása megállapította, a  finanszírozás növelése és a megfelelő pénzügyi támogatás kulcsfontosságú egy olyan támogató és fenntartható környezet kialakításához, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára szerepük megerősítését és feladatkörük független és eredményes ellátását. A nemzeti szintű erőfeszítéseket kiegészítve az uniós finanszírozásnak tehát hozzá kell járulnia azon független társadalmi szervezetek támogatásához, szerepvállalásának megerősítéséhez és – többek között megfelelő alapfinanszírozás és egyszerűsített költségelszámolási módszerek, pénzügyi szabályok és eljárások révén – kapacitásbővítéséhez , amelyek az uniós értékek, így a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok előmozdítása területén aktívak, és tevékenységük elősegíti az uniós jogban és az EU Alapjogi Chartájában rögzített jogok stratégiai érvényesítését, többek között érdekképviseleti és jogvédelemmel kapcsolatos tevékenységek révén, valamint a közös uniós értékek helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű előmozdítását, védelmét és tudatosítását.

(19)

A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát.

(19)

A Bizottságnak biztosítani kell az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének – munkájával való átfogó következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat, és számba kell vennie a program által lefedett területeken a más nemzeti és nemzetközi szereplők által végzett munkát. A Bizottságnak aktívan rá kell vezetnie e program résztvevőit arra, hogy használják az ezen uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által létrehozott jelentéseket és forrásokat, mint például a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és nemi szempontú hatásvizsgálat eszközeit.

(19a)

A demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó átfogó uniós mechanizmusnak biztosítania kell valamennyi tagállam rendszeres és kiegyensúlyozott felülvizsgálatát, biztosítva a tagállamokban a szükséges információkat az uniós értékek általános hiányosságaihoz kapcsolódó intézkedések aktiválásához.

(20)

A programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(20)

A nemek közötti egyenlőség és jogok előmozdítására irányuló konkrét célkitűzések végrehajtása, a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történő előmozdítása, valamint az erőszak elleni küzdelem tekintetében a programnak bizonyos feltételek mellett nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) olyan tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, az EFTA olyan tagjai előtt, amelyek nem tagjai az EGT-nek, továbbá más európai országok előtt. Az előcsatlakozási stratégia keretében támogatásban részesülő csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek számára szintén lehetővé kell tenni a programban való részvételt.

(21)

Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében végrehajtott valamennyi intézkedés európai hozzáadott értéket képviseljen, kiegészítse a tagállamok tevékenységét, és emellett törekedni kell az összhangra , kiegészítő jellegre és szinergiákra az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programokkal kapcsolatban, különösen a Jogérvényesülés , Jogok és Értékek Alapon belül – azaz a Jogérvényesülés programmal – és a Kreatív Európa programmal, valamint az ERASMUS+-szal , hogy ki lehessen aknázni a  kultúrák közötti összekapcsolódásokat a  kultúra, a média, a művészetek, az oktatás és a művészeti oktatás és a kreativitás terén. Szükség van a más európai finanszírozási programokkal való szinergiák kialakítására is , különösen a foglalkoztatás, a belső piac , a vállalkozáspolitika, az ifjúságpolitika, az egészségügy, a polgárság , a jogérvényesülés, a migráció, a biztonság , a  kutatás, az innováció, a technológia, az iparpolitika , a kohézió, a  turizmus, a külkapcsolatok, a kereskedelem és a fejlesztés terén .

(21)

Az Unió általános költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony elosztása érdekében biztosítani kell, hogy a program keretében – többek közt helyi , nemzeti és nemzetközi szinten végrehajtott – intézkedések európai hozzáadott értéket képviseljenek , amelyek célja az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkébe foglalt értékek előmozdítása és védelme. A Bizottságnak törekednie kell az egységességre , a  szinergiákra valamint a  tagállamok fellépéseivel és más finanszírozási programjaival való kiegészítő jellegre , amelyek olyan politikai területeket támogatnak , amelyek szoros kapcsolatban állnak az igazságszolgáltatással , a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek alappal , beleértve a  Kreatív Európa programot és az Erasmus+-t , valamint a  vonatkozó uniós politikákat .

(21a)

Az EUMSZ 9. cikkének megfelelően elő kell mozdítani a magas foglalkoztatottsági szint elérését, a megfelelő szociális védelem garantálását, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. A szóban forgó program keretébe tartozó fellépéseknek ezért támogatniuk kell a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a munkaerőpiacról történő kiszorulás elleni küzdelem, valamint az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem közötti szinergiákat. A programot ezért úgy kell végrehajtani, hogy mind a program különböző ágaival, mind az Európai Szociális Alap Plusszal biztosítsa a maximális szinergiát és az egymást kiegészítő jelleget. Biztosítani kell továbbá a szinergiákat mind az Erasmus programmal, mind pedig az Európai Szociális Alap Plusszal annak érdekében, hogy ezek a források együttesen hozzájáruljanak a magas színvonalú oktatás megvalósításához és az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosításához.

(22a)

Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.

(22b)

A program célkitűzéseinek megvalósítása során vezérelvnek kell tekinteni a kiadási oldal végrehajtásának és minőségének javítását, biztosítva egyúttal a pénzügyi források optimális felhasználását.

(23)

A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(23)

A programra az (EU, Euratom) [az új költségvetési rendelet] rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a  pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat és teljes átláthatóságot követel az erőforrások felhasználása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a körültekintő erőforrás-felhasználás terén . E program végrehajtásának részeként különösen olyan szabályokat kell alkalmazni és tovább erősíteni, amelyek a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális civil társadalmi szervezetek, így a helyi önszerveződő civil társadalmi szervezetek azon lehetőségeire vonatkoznak, hogy finanszírozásukat többéves működési támogatások, lépcsőzetes támogatások (pénzügyi támogatás harmadik felek számára), gyors és rugalmas támogatási eljárásokat biztosító rendelkezések, így például kétlépcsős kérelmezési eljárás, felhasználóbarát pályázati eljárások és jelentéstételi eljárások révén biztosítsák.

(24)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány és az egységköltség alkalmazását , valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a  költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint . A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (21), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (22) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (23) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre , az érintett érdekelt felek és megcélzott kedvezményezettek méretére és kapacitására, és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalány , az egységköltség és a lépcsőzetes támogatások , valamint az önkéntes munkát és a  költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást figyelembe vevő társfinanszírozási kritériumok alkalmazását. A  társfinanszírozási követelményeket ugyanilyen módon kell elfogadni, és azoktól a korlátozott kiegészítő finanszírozás esetében el lehet tekinteni . A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel (21), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (22) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (23) összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más bűncselekményeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(25)

Az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(25)

A nemek közötti egyenlőséget és jogokat, az állampolgárok uniós demokratikus életben való helyi, regionális, nemzeti és határokon átnyúló szintű szerepvállalását és részvételét, valamint az erőszak elleni küzdelemre irányuló konkrét célkitűzéseket előmozdító végrehajtása tekintetében az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tagsággal rendelkező harmadik országok az EGT-megállapodás keretében – amely a programoknak az e megállapodás szerint meghozott határozattal történő végrehajtásáról rendelkezik – létrehozott együttműködés során részt vehetnek uniós programokban. Harmadik országok részvételére más jogi eszközök alapján is lehetőség van. E rendeletnek külön rendelkezést kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogok és hozzáférés biztosításáról.

(26a)

A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat célja felkészíteni az Uniót arra, hogy jobban tudja védelmezni költségvetését, amikor a jogállamiságban mutatkozó gyengeségek hátrányosan befolyásolják vagy veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeit. E javaslatnak ki kell egészítenie a „Jogok és értékek” programot, amelynek eltérő a szerepe, mégpedig az, hogy az alapvető jogokkal és az európai értékekkel összhangban olyan szakpolitikákat finanszírozzon, amelyek középpontjában az emberek élete és részvétele áll.

(27)

A [2013/755/EU tanácsi határozat (25) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(27)

A [2013/755/EU tanácsi határozat (25) 94. cikke] alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. A tengerentúli országok és területek távoli elhelyezkedéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni, és azok tényleges részvételét figyelemmel kell kísérni és rendszeresen értékelni kell.

(28)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 25  %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését . A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(28)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Unió által a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak elérése iránt vállalt kötelezettségekkel, ez a program hozzá fog járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetési kiadások 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célok támogatására fordítsák . A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a program félidős értékelés keretében kerül sor.

(29)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(29)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése alapján a programot sajátos ellenőrzési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezzel összefüggésben azok a pályázók és kedvezményezettek, akik esetleg nem rendelkeznek a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal és személyzettel, civil társadalmi szervezeteknek, helyi hatóságoknak, szociális partnereknek stb. tekinthetők. Adott esetben e követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők a program tényleges hatásai.

(30)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30)

E rendelet kiegészítése, valamint a program és céljai megvalósítása felé történő előrehaladása hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk szerinti munkaprogramok, továbbá a 14. és 16. cikkben, valamint a II. mellékletben meghatározott mutatók tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek  (26) megfelelően kell gyakorolni.

-a)

a)

az egyenlőség és a jogok előmozdítása (Egyenlőség és jogok ág),

a)

az egyenlőség , többek között a nemek közötti egyenlőség, a jogok és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése (Egyenlőség , jogok és nemek közötti egyenlőség ág);

b)

a polgárok szerepvállalásának és az Unió demokratikus életében való részvételének ösztönzése ( Polgári részvétel és szerepvállalás ág),

b)

az Unió jelentőségének tudatosítása a polgárok – különösen a fiatalok – körében a létrehozásához vezető történelmi események emlékének megőrzését célzó tevékenységek által, valamint a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, a pluralizmus, a polgárok szerepvállalásának , a polgárok találkozóinak és aktív részvételének az Unió demokratikus életében való előmozdítása ( Aktív polgárság ág);

c)

az erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

c)

az erőszak , többek között a nemi alapú erőszak elleni küzdelem (Daphné ág).

a)

a demokrácia és a jogállamiság védelme és előmozdítása, többek között a civil társadalom azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyek előmozdítják az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a független bíróságok általi hatékony jogvédelmet, az alapvető jogokat is beleértve; támogatás nyújtása az emberi jogok független védelmezőinek és a jogállamiság tiszteletben tartását ellenőrző civil társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelméhez, valamint az átláthatóság, a jó kormányzás és a korrupció elleni küzdelem közös kultúráját előmozdító kezdeményezésekre;

b)

egy demokratikusabb Unió építésének előmozdítása, valamint a Szerződésekben foglalt jogok és értékek védelme és tudatosítása olyan független civil társadalmi szervezetek számára nyújtott pénzügyi támogatás révén, amelyek előmozdítják és gyakorolják ezeket a jogokat és értékeket helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten, és ezáltal olyan környezetet teremtenek, amely lehetővé teszi a demokratikus párbeszédet és erősíti a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés vagy egyesülés szabadságát, a média szabadságát és a média pluralizmusát, valamint a tudományos élet szabadságát.

a)

a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

a)

az egyenlőség előmozdítása és a nemen, faji , társadalmi vagy etnikai származáson, bőrszínen, genetikai jellemzőkön, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy egyéb véleményen, nemzeti kisebbséghez való tarozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, koron, szexuális irányultságon, vagy bármi máson alapuló egyenlőtlenségek és megkülönböztetés megelőzése és leküzdése, valamint az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre, valamint ezek általános érvényesítésére irányuló átfogó szakpolitikák, továbbá a rasszizmus és az intolerancia minden – online és offline – formájával szembeni küzdelemre irányuló szakpolitikák támogatása;

aa)

a nők jogainak előmozdítását, a nemek közötti egyenlőséget, a nők társadalmi szerepvállalásának növelését és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését célzó átfogó szakpolitikák és programok támogatása;

a)

az Unió, illetve annak történelme , kulturális öröksége és sokszínűsége jobb megértésének elősegítése a polgárok körében ;

a)

a polgárok által előterjesztett projektek támogatása, különös tekintettel a fiatalokra, arra ösztönözve az embereket, hogy ne csak az olyan eseményeket tartsák szem előtt, amelyek megelőzték az Unió történelmi emlékezetének magvát képező eseményeket, hanem arra is, hogy többet tanuljanak közös történelmünkről, kultúránkról és értékeinkről, valamint hogy képet kapjanak a közös jövő alapját képező közös kulturális örökségük és a kulturális és nyelvi sokszínűség gazdagságáról; annak elősegítése , hogy a polgárok megértsék az Uniót, annak eredetét, létjogosultságát és eredményeit, valamint a tudatosság növelése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokról, illetve az európai projekt középpontjában álló kölcsönös megértés és tolerancia fontosságáról ;

aa)

a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása és támogatása az európai polgársággal kapcsolatos formális és nem formális oktatásban;

b)

a különböző országok polgárai közötti cserék és együttműködés ösztönzése; a  polgárok polgári és demokratikus részvételének ösztönzése , annak lehetővé tételével , hogy a  polgárok és képviseleti szervezeteik kifejthessék nézeteiket és nyilvános eszmecserét folytathassanak az uniós fellépések valamennyi területéről ;

b)

a nyilvános párbeszéd előmozdítása a testvérvárosi kapcsolatok, a polgárok – különösen a  fiatalok – találkozói révén, valamint a különböző országok önkormányzataival , helyi közösségeivel és civil társadalmi szervezeteivel való együttműködés révén annak érdekében , hogy közvetlen gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a  kulturális sokszínűségben és kulturális örökségben az Unióban rejlő gazdagságról, és növeljék a polgárok társadalmi szerepvállalását ;

ba)

az uniós demokratikus életben való polgári részvétel ösztönzése és fokozása helyi, nemzeti és transznacionális szinten; annak lehetővé tétele a polgárok és egyesületek számára, hogy előmozdítsák a kultúrák közötti párbeszédet, és megfelelő nyilvános vitákat folytassanak az uniós fellépés valamennyi területén, ezáltal hozzájárulva az Unió politikai menetrendjének kialakításához; a tömörülés és a szervezett javaslattétel támogatása, mind a polgárok közötti társulás formájában, mind pedig több jogi személy hálózatának formájában, hogy az előző pontokban említett célok hatékonyabban végrehajthatók legyenek;

-a)

a)

a gyermekekkel, a fiatalokkal , a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak minden formájának a megelőzése és az ellene való küzdelem;

a)

a gyermekekkel, a fiatalokkal és egyéb veszélyeztetett csoportokkal , például az LMBTQI-személyekkel, a fogyatékossággal élő személyekkel, a kisebbségekkel, az idősekkel, a migránsokkal és a menekültekkel szembeni erőszak minden formájának megelőzése és az ellene való küzdelem;

b)

az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme.

b)

az ilyen erőszak áldozatainak támogatása és védelme , többek között a civil társadalmi szervezetek azon tevékenységeinek támogatása révén, amelyek megkönnyítik és biztosítják az igazságszolgáltatáshoz, az áldozatokat segítő szolgálatokhoz és a biztonságos rendőrségi jelentéstételhez való hozzáférést az erőszak valamennyi áldozata számára, valamint a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatása és az Unió egész területén azonos szintű védelmének biztosítása .

-a)

a)

[ 408 705 000 ] EUR-t a  2. cikk (2) bekezdésének a ) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

a)

2018-as árakon [ 429 372 000 ] EUR-t [484 000 000  EUR] (vagyis a  teljes pénzügyi keret 26,39  %-a ) a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)

[ 233 000 000 ] EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

b)

2018-as árakon [ 443 566 000 ] EUR-t [500 000 000  EUR] (vagyis a teljes pénzügyi keret 27,26  %-a) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzésekre;

(1)

E rendelet alapján a 2. cikkben meghatározott általános vagy egyedi célkitűzések megvalósításához hozzájáruló intézkedések részesülhetnek finanszírozásban. Különösen a 9a . cikkben felsorolt tevékenységek finanszírozhatók.

(2)

a)

tudatosítás, közoktatás, információk népszerűsítése és terjesztése a program hatálya alá tartozó területekkel és célkitűzésekkel kapcsolatos szakpolitikák, elvek és jogok ismeretének javítása érdekében;

b)

egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

c)

elemző nyomonkövetési, jelentéskészítési és tanácsadási tevékenységek a program hatálya alá tartozó területeken a tagállamokban és uniós szinten a helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog, a szakpolitikák és a közös uniós értékek (például a társadalmi kohézió és a szolidaritás) megfelelő átültetésének és végrehajtásának javítása érdekében a tagállamokban; ilyen tevékenységek magukba foglalják például az adatgyűjtést és a statisztikákat; közös módszerek és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések; hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;

d)

az érintett érdekelt felek képzése annak érdekében, hogy fejlesszék ismereteiket a programmal lefedett területek szakpolitikáiról és jogáról, és megerősítsék a releváns érdekelt felek függetlenségét és tanácsadási képességét a programmal lefedett területek szakpolitikáival és jogával kapcsolatban, többek között stratégiai peres eljárások révén;

e)

a személyes adatok és a magánélet védelmével és a digitális biztonsággal kapcsolatos kockázatokra, szabályokra, biztosítékokra és jogokra vonatkozó ismeretek és megértés előmozdítása;

f)

a polgárok figyelmének felhívása az európai alapértékekre, az igazságosság, az egyenlőség, a jogállamiság és a demokrácia iránti elkötelezettségük erősítése, valamint az uniós polgárságból eredő jogaik és kötelezettségeik – mint például a más tagállamban való utazáshoz, munkához, tanuláshoz és letelepedéshez való jog – tudatosítása tájékoztató kampányok, valamint a kölcsönös megértés, a kultúrák közötti párbeszéd és az Unión belüli sokszínűség tiszteletben tartásának előmozdítása révén;

g)

a polgárok, különösen a fiatalok körében az európai kultúra, a kulturális örökség, az identitás, a történelem és a történelmi emlékezet, valamint az Unióhoz való tartozás érzésének megerősítése, különösen olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az európai modern történelemben a totalitárius rendszerek okairól való elmélkedés, illetve az e bűncselekmények áldozatairól való megemlékezés, valamint az európai történelem más meghatározó pillanataival kapcsolatos tevékenységek révén;

h)

a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű polgárok közötti kapcsolatok építése testvérvárosi tevékenységekben, illetve kis léptékű és civil társadalmi projektekben való részvétel lehetővé tételével, ezáltal létrehozva az alulról felfelé építkező megközelítés megerősödésének feltételeit;

i)

a demokratikusabb Unió kiépítésében való aktív és inkluzív – a társadalom peremére szorult csoportokra különös figyelmet fordító – részvétel ösztönzése és elősegítése, a tudatosság növelése, valamint az alapvető jogok, a jogok és az értékek előmozdítása és védelmezése a program hatálya alá tartozó területeken működő civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatás révén, minden szinten, valamint az európai hálózatok és civil társadalmi szervezetek azon képességének fejlesztése, hogy hozzájáruljanak az uniós jog, szakpolitikai célok, értékek és stratégiák végrehajtásának fejlesztéséhez, tudatosításához és nyomon követéséhez;

j)

a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

k)

a program ismeretének, eredményei terjesztésének és átültethetőségének, valamint a polgárok és civil társadalmi szervezetek bevonásának elősegítése, többek között független kapcsolattartó pontok létrehozásával és támogatásával;

l)

a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő és a helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szintű fellépéseket támogató emberijog-védők és civil társadalmi szervezetek kapacitásának és függetlenségének megerősítése;

m)

a visszaélést bejelentő személyek védelmének támogatása, beleértve azokat a kezdeményezéseket és intézkedéseket, amelyek célja, hogy biztonságos csatornákat hozzanak létre a szervezetek és a hatóságok vagy más érintett szervek között, valamint a visszaélést bejelentő személyek elbocsátásával, lefokozásával vagy a megtorlás egyéb formáival szembeni védelmet biztosító intézkedéseket, többek között az érintett hatóságok és érdekelt felek tájékoztatása és képzése révén;

n)

a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelmét előmozdító kezdeményezések és intézkedések támogatása, illetve kapacitásbővítés az új kihívásokra, mint például az új média és a gyűlöletbeszéd megakadályozása, valamint a hamis hírek és a célzott félretájékoztatás kezelése a tudatosság növelése, képzések, tanulmányok és monitoringtevékenységek révén;

o)

a közigazgatás és az állami hatóságok integritásának, átláthatóságának, elszámoltathatóságának előmozdításában és ellenőrzésében valamint a korrupció elleni küzdelemben aktív civil társadalmi szervezetek támogatása;

p)

az erőszak áldozatainak és a veszélyben lévő személyeknek – többek között a női menhelyeknek – segítséget, lakhatást és védelmet nyújtó szervezetek támogatása.

—

tagállam vagy hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

—

tagállam vagy tagállamhoz kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

—

a programhoz társult harmadik ország;

—

a 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett egyedi célkitűzések tekintetében a programhoz társult harmadik ország e rendelet 7. cikkével összhangban ;

b)

bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany;

b)

bármely nemzetközi szervezet vagy az uniós jog alapján létrehozott bármely nonprofit jogalany;

a)

a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegen belül:

b)

a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összegen belül:

a)

tudatosítás, információterjesztés a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

b)

egymástól való tanulás a bevált gyakorlatok érdekelt felek közötti megosztása révén, a kölcsönös megismerés és megértés, valamint a polgári és demokratikus részvétel javítása érdekében;

c)

elemző és monitoringtevékenységek  (1) a program hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos tagállami és uniós szintű helyzet megértésének elősegítése, valamint az uniós jog és szakpolitikák végrehajtásának javítása érdekében;

d)

képzés az érintett érdekelt felek számára az érintett területekkel kapcsolatos szakpolitikák és jogok ismeretének javítása érdekében;

e)

információs és kommunikációs technológiai (ikt) eszközök fejlesztése és működtetése;

f)

az európai kultúra, történelem és emlékezet erőteljesebb tudatosítása és az Unióhoz tartozás érzésének erősítése a polgárok körében;

g)

a különböző nemzetiségű és kulturális hátterű európai polgárok közötti kapcsolatok építése a testvérvárosi tevékenységekben való részvétel lehetővé tételével;

h)

a demokratikusabb Unió kiépítésében való tevékeny részvétel ösztönzése és elősegítése, valamint a jogok és értékek tudatosítása a társadalmi szervezetek támogatása révén;

i)

a [211/2011/EU] rendelet végrehajtásához nyújtott technikai és szervezési támogatás finanszírozása, megkönnyítve ezáltal a polgárok számára az európai polgári kezdeményezés indítására és támogatására vonatkozó joguk gyakorlását;

j)

az európai hálózatok kapacitásának fejlesztése a program hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jog, szakpolitikai célok és stratégiák előmozdítása és továbbfejlesztése érdekében, valamint az érintett területeken tevékenykedő társadalmi szervezetek támogatása;

k)

a programmal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a program eredményei átültethetőségének és terjesztésének javítása, valamint a polgárok elérésének ösztönzése, többek között programirodák/nemzeti kapcsolattartó pontokból álló hálózat kialakítása és támogatása révén.

i.

képzési tevékenységek;

i.

képzési tevékenységek;

ii.

az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

ii.

az egymástól való tanulásra és a bevált gyakorlatok megosztására irányuló tevékenységek;

iii.

tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.

iii.

tudatosítási, tájékoztatási és információterjesztési tevékenységek.