(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók elmaradottságát , amelyek között különös figyelmet kell szentelni bizonyos kategóriákba tartozó régióknak , amelyek között a  határokon átnyúló régiók kifejezetten fel vannak tüntetve .

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E cikk, valamint az EUMSZ 174. cikkének második és harmadik bekezdése értelmében az ERFA feladata, hogy hozzájáruljon a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbözőségek csökkentéséhez, és csökkentse a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók, a vidéki régiók, az ipari átmenet által jellemzett területek , az alacsony népsűrűségű régiók, a  szigetek és a hegyvidéki régiók elmaradottságát .

(2)

Az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új CPR] rendelet (21) közös rendelkezéseket állapít meg az ERFA-ra és bizonyos más alapokra vonatkozóan, az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új ERFA] rendelet (22) pedig az ERFA támogatás egyedi célkitűzéseire és hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Az európai területi együttműködési célkitűzéssel (Interreg) kapcsolatban – amelynek keretében egy vagy több tagállam határokon átnyúló együttműködése valósul meg – egyedi rendelkezések elfogadása vált szükségessé a hatékony programozás tekintetében, amely magában foglalja a technikai segítségnyújtásra, a nyomon követésre, az értékelésre, a kommunikációra, az elszámolhatóságra, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezéseket.

(2)

Az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új CPR] rendelet (21) közös rendelkezéseket állapít meg az ERFA-ra és bizonyos más alapokra vonatkozóan, az (EU) xx/xx európai parlamenti és tanácsi [új ERFA] rendelet (22) pedig az ERFA támogatás egyedi célkitűzéseire és hatályára vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Az európai területi együttműködési célkitűzéssel (Interreg) kapcsolatban – amelynek keretében egy vagy több tagállam és régióik határokon átnyúló együttműködése valósul meg – egyedi rendelkezések elfogadása vált szükségessé a hatékony programozás tekintetében, amely magában foglalja a technikai segítségnyújtásra, a nyomon követésre, az értékelésre, a kommunikációra, az elszámolhatóságra, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa az Unió területének harmonikus fejlődését, az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést.

(3)

Annak érdekében, hogy az ERFA különböző szinteken támogassa a szövetkezeteket és az Unió területének harmonikus fejlődését , és csökkentse a meglévő egyenlőtlenségeket , az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretében kell támogatnia a határokon átnyúló együttműködést, a transznacionális együttműködést, a tengeri együttműködést, a legkülső régiók együttműködését és az interregionális együttműködést. E folyamat során figyelembe kell venni a többszintű kormányzás és a partnerség elvét, valamint meg kell erősíteni a helyi alapú megközelítést.

(3a)

Az Interreg különböző elemeinek hozzá kell járulniuk a 2015. szeptemberben elfogadott fenntartható fejlesztési menetrendben 2030-ra vonatkozóan megfogalmazott fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.

(4)

A határokon átnyúló együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének (23) („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően. Következésképpen a határokon átnyúló elemnek a szárazföldi határokon történő együttműködésre kell korlátozódnia, a tengeri határokon történő együttműködést pedig a  transznacionális elembe kell beépíteni .

(4)

A határokon átnyúló együttműködés elemének a határrégiókban közösen meghatározott közös kihívások leküzdését kell megcéloznia, és ki kell aknáznia a határ menti területekben rejlő kiaknázatlan növekedési lehetőségeket, a Bizottság „A növekedés és a kohézió előmozdítása az EU határrégióiban” című közleményének (23) („Határrégiókról szóló közlemény”) megfelelően. Ezért a határokon átnyúló elemnek tartalmaznia kell a szárazföldi vagy a tengeri határokon történő együttműködést egyaránt, a  legkülső régiók együttműködésére vonatkozó új elem sérelme nélkül .

(5)

A határokon átnyúló elemnek is egy vagy több tagállam és egy vagy több, az Unión kívüli ország vagy egyéb terület közötti együttműködésre kell vonatkoznia. A belső és külső határokon átnyúló együttműködésnek a jelen rendelet keretében történő szabályozása a vonatkozó rendelkezések jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését kell, hogy eredményezze a tagállamok programhatóságai, valamint az Unión kívüli partnerhatóságok és kedvezményezettek számára a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest.

(5)

A határokon átnyúló elemnek is egy vagy több tagállam vagy régióik és egy vagy több, az Unión kívüli ország vagy régióik vagy egyéb terület közötti együttműködésre kell vonatkoznia. A belső és külső határokon átnyúló együttműködésnek a jelen rendelet keretében történő szabályozása a vonatkozó rendelkezések jelentős egyszerűsítését és észszerűsítését kell, hogy eredményezze a tagállamok programhatóságai, valamint az Unión kívüli partnerhatóságok és kedvezményezettek számára a 2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest.

(6)

A transznacionális együttműködési és a tengeri együttműködési elem célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést, és magában kell foglalnia a tengeri határokon átnyúló együttműködést is . A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie az Unió kontinentális részének nagyobb területeire, míg a tengeri együttműködésnek a tengeri medencék körüli területeket kell lefednie , és integrálnia kell a  tengeri határokon átnyúló együttműködést a 2014–2020 közötti programozási időszakban. A legnagyobb rugalmasságot kell biztosítani a korábbi tengeri határokon átnyúló együttműködés folytatásának egy nagyobb tengeri együttműködés keretében, különösen a lefedett terület, az együttműködés egyedi célkitűzéseinek és a projekt partnerség követelményeinek meghatározásával, valamint alprogramok és egyedi irányító bizottságok létrehozásával.

(6)

A transznacionális együttműködési és a tengeri együttműködési elem célja, hogy az Unió kohéziós politikájának prioritásaihoz kötődő integrált területi fejlesztést szolgáló fellépések útján erősítse az együttműködést, a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett . A transznacionális együttműködésnek ki kell terjednie a nagyobb transznacionális területekre és adott esetben a tengeri medencék körüli területekre , amelyek a határokon átnyúló programok esetében meghaladják a  földrajzi területet .

(7)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén a legkülső régiókban szerzett tapasztalat alapján, ahol mindkét elem kombinációja együttműködési területenként egyetlen programban történő kombinációja nem idézett elő elegendő egyszerűsítést a programhatóságok és a kedvezményezettek számára, ott egyedi legkülső régió elemet kell létrehozni ahhoz, hogy a legkülső régiók a leghatékonyabban és a legegyszerűbben működhessenek együtt a  szomszédos országokkal és területekkel.

(7)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés terén a legkülső régiókban szerzett tapasztalat alapján, ahol mindkét elem kombinációja együttműködési területenként egyetlen programban történő kombinációja nem idézett elő elegendő egyszerűsítést a programhatóságok és a kedvezményezettek számára, ott egyedi legkülső régió elemet kell létrehozni ahhoz, hogy a legkülső régiók a leghatékonyabban és a legegyszerűbben , az egyéni sajátosságaikat figyelembe véve működhessenek együtt a  harmadik országokkal, a tengerentúli országokkal és területekkel vagy a regionális integrációs és együttműködési szervezetekkel .

(8)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett tapasztalatok alapján, valamint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva az interregionális együttműködési elemnek konkrétabban kell összpontosítania a  kohéziós politika hatékonyságának növelésére. Ezt az elemet ezért két programra kell korlátozni; egy programra abból a  célból, hogy lehetővé tegyen minden fajta tapasztalatot, innovatív megközelítést és kapacitásépítést mindkét célkitűzés programjai számára, és támogassa a létrehozott területi együttműködés európai csoportosulásait, vagy azok létrehozását az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelet  (24) szerint, egy másik programra pedig a  fejlődési irányzatok elemzésének fejlesztése céljából. Az Unió területén történő projektalapú együttműködést be kell építeni az interregionális innovációs beruházásokra vonatkozó új elembe, és azt szorosan össze kell kapcsolni a Bizottság „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes , inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái”  (25) című közleményének megvalósításával, különösen a  tematikus intelligens szakosodási platformok támogatása céljából olyan területeken , mint az energia, az ipari modernizáció vagy az agrár-élelmiszeripar . Végül pedig, a funkcionális városi területekre vagy városi területekre összpontosító integrált területi fejlesztést a  programokon belül a „Beruházás a  munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjain belül , és egyetlen ehhez tartó eszközben, az „Európai városi kezdeményezésben” koncentráltan kell kezelni. Az interregionális együttműködési elemhez tartozó két programnak ki kell terjednie az egész Unióra, és harmadik országok részvételére is nyitottnak kell lennie .

(8)

A 2014–2020 közötti programozási időszakban egyrészt az Interreg keretében az interregionális együttműködési programok terén szerzett pozitív tapasztalatok alapján, másrészt pedig a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjaiban az ilyen együttműködés hiányából kiindulva a  városok és régiók interregionális együttműködése – a  tapasztalatcseréken és mindkét célkitűzés („Európai területi együttműködés” és „Beruházás a  növekedésbe és munkahelyteremtésbe”) programjainak kapacitásépítésén keresztül – fontos eleme annak , hogy a  kohéziós politika terén közös megoldásokat találjanak , és tartós partnerségeket alakítsanak ki . Ezért folytatni kell a  meglévő programokat és különösen a  projektalapú együttműködést , beleértve az európai területi együttműködési csoportosulások és a makroregionális stratégiák támogatását .

(8a)

Az interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezésnek az intelligens szakosodáson kell alapulnia, és fehasználásával olyan területeken kell támogatni a tematikus intelligens szakosodási platformokat, mint az energia, az ipari modernizáció, a körforgásos gazdaság, a társadalmi innováció, a környezetvédelem vagy az élelmiszeripar, valamint segítséget kell nyújtani az intelligens szakosodási stratégiákban részt vevőknek az innováció fokozásában, illetve az innovatív termékek, folyamatok és ökoszisztémák európai piacra való eljuttatásában. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az állandó rendszerszintű hibák továbbra is fennállnak az új technológiák (például a kulcsfontosságú alaptechnológiák) demonstrációjának tesztelési és validálási szakaszában, különösen ha az innováció abban áll, hogy innovatív értékláncokat teremtve integrálják a kiegészítő regionális specializációkat. Ez a hiba különösen kritikus jelentőségű a kísérleti fázis és a teljes körű piaci bevezetés közötti szakaszban. Néhány stratégiai technológiai és ipari területen a kkv-k jelenleg nem számíthatnak egy kiváló, nyitott és összekapcsolt páneurópai demonstrációs infrastruktúrára. Az interregionális együttműködési kezdeményezéshez tartozó programoknak ki kell terjednie az egész Európai Unióra, és a tengerentúli országok és területek, harmadik országok és régióik és regionális integrációs és együttműködési szervezetek, köztük a legkülső szomszédos régiók részvételére is nyitottnak kell lennie. Ösztönözni kell a régiók közötti innovációs beruházások és más releváns uniós programok – például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, a digitális piac és az egységes piaci program – közötti szinergiákat, mivel ezek felerősítik a beruházások hatását és jobb értéket biztosítanak a polgárok számára.

(9)

Meg kell határozni a támogatható régiók és térségek kijelölésének objektív kritériumait. E célból indokolt, hogy az uniós szinten támogatható régiók és térségek azonosítása az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) által megállapított régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon.

(9)

Meg kell határozni a támogatható régiók és térségek kijelölésének közös objektív kritériumait. E célból indokolt, hogy az uniós szinten támogatható régiók és térségek azonosítása az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) által megállapított régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon.

(10)

Továbbra is támogatni kell, vagy – ahol szükséges, ki kell alakítani – az együttműködés valamennyi dimenzióját az Unióval szomszédos harmadik országokkal, mivel az ilyen együttműködés fontos regionális fejlesztéspolitikai eszköz, és annak a harmadik országgal határos tagállamok régiói számára haszonnal kell járnia. Ennek érdekében az ERFA-nak és az Unió külső finanszírozási eszközeinek, az IPA-nak  (27), az NDICI-nek  (28) és a  TOTP-nek  (29) támogatnia kell a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés, a legkülső régiók együttműködése és az interregionális együttműködés programjait. Az ERFA-tól és az Unió külső finanszírozási eszközeitől származó támogatásnak a kölcsönösségen és az arányosságon kell alapulnia. Azonban az IPA III-CBC és a NDICI-CBC esetében az ERFA támogatást legalább egyenértékű összegekkel ki kell egészíteni az IPA III-CBC és a NDICI-CBC keretében, a vonatkozó jogi aktusban meghatározott legnagyobb összegtől függően , azaz az IPA III keretében a pénzügyi keretösszeg 3 %-áig, és a NDICI 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti Szomszédsági földrajzi program pénzügyi keretösszegének 4 %-áig .

(10)

Továbbra is támogatni kell, vagy – ahol szükséges, ki kell alakítani – az együttműködés valamennyi dimenzióját az Unióval szomszédos harmadik országokkal, mivel az ilyen együttműködés fontos regionális fejlesztéspolitikai eszköz, és annak a harmadik országgal határos tagállamok régiói számára haszonnal kell járnia. Ennek érdekében az ERFA-nak és az Unió külső finanszírozási eszközeinek, az IPA  (27) -nak , az NDICI  (28) -nek és a  TOTP  (29) -nek támogatnia kell a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális együttműködés, a legkülső régiók együttműködése és az interregionális együttműködés programjait. Az ERFA-tól és az Unió külső finanszírozási eszközeitől származó támogatásnak a kölcsönösségen és az arányosságon kell alapulnia. Azonban az IPA III-CBC és a NDICI-CBC esetében az ERFA támogatást legalább egyenértékű összegekkel ki kell egészíteni az IPA III-CBC és a NDICI-CBC keretében, a vonatkozó jogi aktusban meghatározott legnagyobb összegtől függően.

(10a)

Különös figyelmet kell fordítani az Unió új külső határaivá váló régiókra, hogy biztosítsák a folyamatban lévő együttműködési programok megfelelő folytonosságát.

(11)

Az IPA III támogatásnak főleg arra kell összpontosítania, hogy segítse az IPA kedvezményezettjeit a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. Az IPA támogatásnak folytatnia kell az IPA kedvezményezettek támogatását a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve területfejlesztés előmozdítására tett erőfeszítéseikben, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Továbbá az IPA támogatásnak foglalkoznia kell a biztonsággal, a migrációval és a határigazgatással, biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, megosztva a releváns információt, fokozva a határellenőrzést, és közös erőfeszítéseket téve az illegális migráció és a migránscsempészés elleni küzdelemben.

(11)

Az IPA III támogatásnak főleg arra kell összpontosítania, hogy segítse az IPA kedvezményezettjeit a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség , valamint a regionális és helyi fejlődés előmozdításában. Az IPA támogatásnak folytatnia kell az IPA kedvezményezettek támogatását a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve területfejlesztés előmozdítására tett erőfeszítéseikben, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Továbbá az IPA támogatásnak foglalkoznia kell a biztonsággal, a migrációval és a határigazgatással, biztosítva a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, megosztva a releváns információt, fokozva a határellenőrzést, és közös erőfeszítéseket téve az illegális migráció és a migránscsempészés elleni küzdelemben.

(12a)

A szinergiák az Unió külső fellépéseivel és fejlesztési programjaival való kialakításának elő kell segítenie továbbá a maximális hatás biztosítását, mindeközben tiszteletben tartva a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkében rögzített elvét. Az uniós politikák összehangolása kulcsfontosságú a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez.

(14)

Az Unió legkülső régióinak egyedi helyzetét tekintve intézkedéseket kell elfogadni azon feltételekre vonatkozóan, amelyek szerint ezek a régiók hozzájuthatnak a strukturális alapokhoz. Következésképpen e rendelet bizonyos rendelkezéseit a legkülső régiók sajátosságaihoz kell igazítani a  szomszédaikkal folytatott együttműködés egyszerűsítése és előmozdítása érdekében, figyelembe véve a Bizottság „Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” (31) című közleményét.

(14)

Az Unió legkülső régióinak egyedi helyzetét tekintve intézkedéseket kell elfogadni azon feltételek javítására vonatkozóan, amelyek szerint ezek a régiók hozzájuthatnak a strukturális alapokhoz. Következésképpen e rendelet bizonyos rendelkezéseit a legkülső régiók sajátosságaihoz kell igazítani a  harmadik országokkal és TOT-okkal folytatott együttműködésük egyszerűsítése és előmozdítása érdekében, figyelembe véve a Bizottság „Megerősített és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című közleményét (31).

(14a)

E rendelet meghatározza annak lehetőségét, hogy TOT-ok is részt vehessenek az Interreg programokban. A TOT-ok hatékony hozzáférésének és részvételének megkönnyítése érdekében figyelembe kell venni azok sajátosságait és kihívásait.

(15)

Meg kell határozni az Interreg egyes elemeihez hozzárendelt erőforrásokat, beleértve az egyes tagállamok részesedését a határokon átnyúló együttműködésre, a transznacionális együttműködésre és a tengeri együttműködésre , a legkülső régiókkal folytatott együttműködésre és az interregionális együttműködésre szánt globális összegekből, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségeket az ezen elemek közötti rugalmasságot illetően. A  2014–2020 közötti programozási időszakhoz képest a  határokon átnyúló együttműködés részesedését csökkenteni kell, míg a  transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés részesedését növelni kell a  tengeri együttműködés integrálása miatt , és létre kell hozni egy új, a  legkülső régiók együttműködésére vonatkozó elemet .

(15)

Meg kell határozni az Interreg egyes elemeihez hozzárendelt erőforrásokat, beleértve az egyes tagállamok részesedését a határokon átnyúló együttműködésre, a transznacionális együttműködésre, a legkülső régiókkal folytatott együttműködésre és az interregionális együttműködésre szánt globális összegekből, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetőségeket az ezen elemek közötti rugalmasságot illetően. Tekintettel a  globalizációra, a munkahelyteremtést és a növekedést célzó, valamint a  más régiókkal közös beruházásokra irányuló együttműködést azonban a  régiók közös jellemzői és ambíciói is – s nem feltétlenül a  határok – kell, hogy meghatározzák , ezért az interregionális innovációs beruházásokra irányuló új kezdeményezéshez elegendő kiegészítő forrást kell rendelkezésre bocsátani a  globális piaci helyzetre való reagáláshoz .

(18)

Figyelembe véve az Ír-sziget egyedi és specifikus jellegét, valamint szem előtt tartva a nagypénteki megállapodás szerinti észak-déli együttműködés megőrzését, az új PEACE PLUS határokon átnyúló programnak folytatódnia kell, és fel kell használnia az Írország és Észak-Írország határ menti megyéi között megvalósuló korábbi programok tapasztalatait. Figyelembe véve e célkitűzés gyakorlati fontosságát, ügyelni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor a program a béke és a megbékélés előmozdításán munkálkodik, az ERFA-nak hozzá kell járulnia az érintett régió társadalmi, gazdasági és regionális stabilitásához, különösen a közösségek közötti kohézió előmozdítására irányuló fellépéseken keresztül. Tekintettel a program jellemzőire, azt integrált módon kell kezelni, úgy, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulását külső címzett bevételként kell integrálni a programba. Ezenfelül az e rendeletben szereplő, a műveletek kiválasztására vonatkozó egyes szabályokat sem kellene alkalmazni e program esetében a békét és megbékélést támogató programok vonatkozásában.

(18)

Figyelembe véve az Ír-sziget egyedi és specifikus jellegét, valamint szem előtt tartva a nagypénteki megállapodás szerinti észak-déli együttműködés megőrzését, az új PEACE PLUS határokon átnyúló programnak folytatódnia kell, és fel kell használnia az Írország és Észak-Írország határ menti megyéi között megvalósuló korábbi programok tapasztalatait. Figyelembe véve e célkitűzés gyakorlati fontosságát, ügyelni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor a program a béke és a megbékélés előmozdításán munkálkodik, az ERFA-nak hozzá kell járulnia az érintett régió társadalmi, gazdasági és regionális stabilitásához és az együttműködéshez , különösen a közösségek közötti kohézió előmozdítására irányuló fellépéseken keresztül. Tekintettel a program jellemzőire, azt integrált módon kell kezelni, úgy, hogy az Egyesült Királyság hozzájárulását külső címzett bevételként kell integrálni a programba. Ezenfelül az e rendeletben szereplő, a műveletek kiválasztására vonatkozó egyes szabályokat sem kellene alkalmazni e program esetében a békét és megbékélést támogató programok vonatkozásában.

(20)

Az uniós támogatás nagyobbik részét korlátozott számú politikai célkitűzésre kell összpontosítani az Interreg hatásának a lehető legmagasabb szintre növelése érdekében.

(20)

Az uniós támogatás nagyobbik részét korlátozott számú politikai célkitűzésre kell összpontosítani az Interreg hatásának a lehető legmagasabb szintre növelése érdekében. Erősíteni kell az Interreg elemei közötti szinergiákat és kiegészítő jelleget.

(21)

Az Interreg programok előkészítésére, jóváhagyására és módosítására, valamint a területi fejlesztésre, a műveletek kiválasztására, a nyomon követésre és az értékelésre, a programhatóságokra, a műveletek auditálására, az átláthatóságra és a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket az (EU) [új CPR] rendeletben foglalt rendelkezésekhez képest az Interreg programok sajátosságaihoz kell igazítani.

(21)

Az Interreg programok előkészítésére, jóváhagyására és módosítására, valamint a területi fejlesztésre, a műveletek kiválasztására, a nyomon követésre és az értékelésre, a programhatóságokra, a műveletek auditálására, az átláthatóságra és a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket az (EU) [új CPR] rendeletben foglalt rendelkezésekhez képest az Interreg programok sajátosságaihoz kell igazítani. Ezen egyedi rendelkezéseknek egyszerűeknek és egyértelműeknek kell lenniük a túlszabályozás, illetve a tagállamokra és a kedvezményezettekre nehezedő további adminisztratív terhek elkerülése érdekében.

(22)

A ténylegesen közös és együttműködés tárgyát képező, bevonni szándékozott műveletek kritériumaira, az Interreg műveleten belüli partnerségre és a vezető partner kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések, amelyek a 2014–2020 közötti programozási időszak során meghatározásra kerültek, továbbra is érvényben maradnak. Azonban az Interreg-partnereknek mind a  négy dimenzióban (fejlesztés , megvalósítás, személyzet és finanszírozás) együtt kell működniük, a legkülső régiók együttműködése keretében pedig a négy közül három dimenzióban, mivel az ERFA-tól származó támogatást és az Uniótól származó külső finanszírozási eszközöket egyszerűbb lesz mind a programok, mind pedig a műveletek szintjén összevonni.

(22)

A ténylegesen közös és együttműködés tárgyát képező, bevonni szándékozott műveletek kritériumaira, az Interreg műveleten belüli partnerségre és a vezető partner kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések, amelyek a 2014–2020 közötti programozási időszak során meghatározásra kerültek, továbbra is érvényben maradnak. Azonban az Interreg-partnereknek együtt kell működniük a  fejlesztésben és a végrehajtásban , valamint a személyzet terén vagy a finanszírozásban, vagy mindkettőben a legkülső régiók együttműködése keretében pedig a négy közül három dimenzióban, mivel az ERFA-tól származó támogatást és az Uniótól származó külső finanszírozási eszközöket egyszerűbb lesz mind a programok, mind pedig a műveletek szintjén összevonni.

(22a)

A határokon átnyúló együttműködési programok tekintetében az emberek közötti (P2P) és a kisméretű projektek fontos és sikeres eszközök a határ menti és határokon átnyúló akadályok leküzdésére, a helyi lakosság közötti kapcsolatok támogatására, valamint ezáltal a határ menti régiók és polgáraik egymáshoz való közelebb hozására. Az emberek közötti (P2P) és kisméretű projekteket számos különböző területen hajtanak végre, idetartozik a kultúra, a sport, a turisztika, az oktatás és a szakképzés, a gazdaság, a tudomány, a környezetvédelem és az ökológia, az egészségügy, a közlekedés és a szűkebb infrastruktúra, a közigazgatási együttműködés, a promóciós tevékenységek. Amint azt a Régiók Bizottságának „Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban” című véleménye  (32) is rámutat arra, hogy az emberek közötti és a kisméretű projektek nagy európai hozzáadott értéket nyújtanak, és jelentősen hozzájárulnak a határokon átnyúló együttműködési programok átfogó céljához.

(23)

Pontosítani kell az irányadó szabályokat a kis projektre vonatkozó alapok tekintetében, amelyek az Interreg megléte óta folyamatosan megvalósulnak , de soha nem vonatkoztak rájuk egyedi rendelkezések . Amint a Régiók Bizottságának véleménye „Emberek közötti és kis méretű projektek a határokon átnyúló együttműködési programokban”  (32) címmel rámutat , az ilyen kisprojekt alapok fontos szerepet játszanak az emberek és intézmények közötti bizalomépítésben, nagy európai hozzáadott értéket nyújtanak , és jelentősen hozzájárulnak a  határokon átnyúló együttműködési programok átfogó céljához a határ menti akadályok leküzdése , valamint a határ menti területek és állampolgáraik integrálása révén. Annak érdekében, hogy egyszerűsítsük a kis projektek finanszírozásának irányítását a végső kedvezményezettek számára, akik gyakran nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy uniós alapokra pályázzanak, egy bizonyos küszöbérték alatt kötelezővé kell tenni az egyszerűsített költség-opciók és az átalány összegek alkalmazását.

(23)

Az Interreg megléte óta az emberek közötti és kisméretű projektek főként kis projektre vonatkozó alapok vagy hasonló eszközök révén részesültek támogatásban , amelyekre azonban soha nem vonatkoztak egyedi rendelkezések , ezért pontosítani kell az irányadó szabályokat a kis projektre vonatkozó alapok tekintetében. Annak érdekében , hogy biztosítsuk az emberek közötti és kisméretű , illetve a  helyi és regionális fejlesztési projektek hozzáadott értékét és előnyeit , valamint hogy egyszerűsítsük a kis projektek finanszírozásának irányítását a végső kedvezményezettek számára, akik gyakran nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy uniós alapokra pályázzanak, egy bizonyos küszöbérték alatt kötelezővé kell tenni az egyszerűsített költség-opciók és az átalány összegek alkalmazását.

(24)

Az egynél több tagállam bevonása és az ebből következő magasabb igazgatási költségek – különösen az ellenőrzések és a fordítás költségei – miatt a technikai segítségnyújtási költségek felső határának megállapításakor magasabb összeget kell kijelölni, mint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés esetében. A magasabb igazgatási költségek ellensúlyozására a tagállamokat ösztönözni kell a közös projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére, ahol csak lehetséges. Továbbá a korlátozott uniós támogatású Interreg–programoknak vagy a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak bizonyos minimális összegű technikai segítségnyújtási összeget kell kapniuk a hatékony technikai segítségnyújtási tevékenységek elégséges finanszírozása érdekében.

(24)

Az egynél több tagállam bevonása és az ebből következő magasabb igazgatási költségek miatt, beleértve a regionális kapcsolattartási pontokat (vagy „antennákat”) is, amelyek fontos kapcsolattartási pontként működnek azok számára, akik projektekre pályáznak, valamint projekteket hajtanak végre, és ezért közvetlen vonalat képeznek a közös titkárságokhoz vagy az illetékes hatóságokhoz, de különösen az ellenőrzések és a fordítás költségei miatt a technikai segítségnyújtási költségek felső határának megállapításakor magasabb összeget kell kijelölni, mint a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés esetében. A magasabb igazgatási költségek ellensúlyozására a tagállamokat ösztönözni kell a közös projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére, ahol csak lehetséges. Továbbá a korlátozott uniós támogatású Interreg–programoknak vagy a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak bizonyos minimális összegű technikai segítségnyújtási összeget kell kapniuk a hatékony technikai segítségnyújtási tevékenységek elégséges finanszírozása érdekében.

(25a)

Az adminisztratív terhek csökkentése során az (EU) …/… rendelet [új CPR] 77. cikkében említett, Interreg-programok irányítási és ellenőrzési rendszerére vonatkozó, javított megfelelő szabályozás előnyeinek hasznosítása érdekében köteles a Bizottság, a tagállamok és a régiók szorosan együttműködni.

(27)

A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy az irányító hatósági funkciókkal egy európai területi együttműködési csoportosulást bízzanak meg , vagy hozzanak létre olyan csoportosulást, mint más határon átnyúló jogi testületek, amelyek felelősek egy alprogramért, egy integrált területi beruházásért, vagy egy vagy több kis projekt alapért , vagy egyedüli partnerként járjanak el.

(27)

Adott esetben a tagállamoknak egy új vagy adott esetben egy meglévő európai területi együttműködési csoportosulást kell megbízniuk az irányító hatósági funkciókkal vagy azzal , hogy hozzanak létre olyan csoportosulást, mint más határon átnyúló jogi testületek, amelyek felelősek egy alprogramért vagy egy integrált területi beruházásért, vagy egyedüli partnerként járjanak el. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a helyi és regionális önkormányzatok és a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy ilyen, jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásokat hozzanak létre, és be kell vonniuk a helyi és regionális önkormányzatokat azok működtetésébe.

(28)

A 2014–2020 közötti programozási időszakra kialakított fizetési láncot – azaz a Bizottságtól a vezető partnernek az igazoló hatóságon keresztül – folytatni kell a számviteli funkció keretében. Az uniós támogatást a vezető partnernek kell kifizetni, kivéve, ha ez a vezető partner és a többi partner között dupla átváltási díjat eredményezne az euróra történő átváltás, majd egy másik pénznemre történő visszaváltás miatt, vagy megfordítva.

(28)

A 2014–2020 közötti programozási időszakra kialakított fizetési láncot – azaz a Bizottságtól a vezető partnernek az igazoló hatóságon keresztül – folytatni kell a számviteli funkció keretében. Az uniós támogatást a vezető partnernek kell kifizetni, kivéve, ha ez a vezető partner és a többi partner között dupla átváltási díjat eredményezne az euróra történő átváltás, majd egy másik pénznemre történő visszaváltás miatt, vagy megfordítva. Ha nem rendelkeznek másként, a vezető partnernek gondoskodnia kell arról, hogy a többi partner teljes egészében és az összes partner által elfogadott határidőn belül megkapja az adott uniós alapból nyújtott hozzájárulás teljes összegét, ugyanolyan eljárás szerint, mint amely a vezető partnerre alkalmazandó.

(29)

A [pénzügyi salátarendelet (EU, Euratom) rendelet] [FR-Omnibus][63. cikkének (9) bekezdése] szerint az ágazatspecifikus szabályoknak figyelembe kell venniük az Európai Területi Együttműködési (Interreg) programok szükségleteit, különösen az auditálási funkció tekintetében. Az éves ellenőrzési véleményre, az éves ellenőrzési jelentésre és a műveletek auditálására vonatkozó rendelkezéseket ezért egyszerűsíteni kell, és inkább ezekhez az egynél több tagállam részvételével zajló programokhoz kell igazítani.

(30)

A szabálytalanságok miatti visszafizetés tekintetében meg kell határozni a pénzügyi felelősség egyértelmű láncolatát az egyedüli vagy egyéb partnerektől a vezető partneren keresztül, és az irányító hatóságtól a Bizottság részére. Rendelkezni kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek (TOT) felelősségéről, ha az egyedüli vagy más partner vagy a vezető partner részéről a visszafizetés sikertelen, ami azt jelenti, hogy a tagállam fizeti vissza az irányító hatóság számára. Következésképpen az Interreg programok keretében nincs helye behajthatatlan összegeknek a kedvezményezettek szintjén. Azonban a szabályokat pontosítani kell arra az esetre, ha egy tagállam, harmadik ország, partnerország vagy TOT nem fizetne térítést az irányító hatóság számára. A vezető partner visszafizetési kötelezettségeit is pontosítani kell. Különösen a  tekintetben, hogy az irányító hatóság ne kötelezhesse a vezető partnert jogi eljárás indítására másik országban.

(30)

A szabálytalanságok miatti visszafizetés tekintetében meg kell határozni a pénzügyi felelősség egyértelmű láncolatát az egyedüli vagy egyéb partnerektől a vezető partneren keresztül, és az irányító hatóságtól a Bizottság részére. Rendelkezni kell a tagállamok, harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok és területek (TOT) felelősségéről, ha az egyedüli vagy más partner vagy a vezető partner részéről a visszafizetés sikertelen, ami azt jelenti, hogy a tagállam fizeti vissza az irányító hatóság számára. Következésképpen az Interreg programok keretében nincs helye behajthatatlan összegeknek a kedvezményezettek szintjén. A szabályokat azonban pontosítani kell arra az esetre, ha egy tagállam, harmadik ország, partnerország vagy TOT nem fizetne térítést az irányító hatóság számára. A vezető partner visszafizetési kötelezettségeit is pontosítani kell. Emellett a visszafizetéssel kapcsolatos eljárásokat a monitoringbizottságnak kell meghatároznia és elfogadnia. Azonban az irányító hatóság nem kötelezheti a vezető partnert jogi eljárás indítására másik országban.

(30a)

Helyénvaló ösztönözni a pénzügyi fegyelmet. Ugyanakkor a költségvetési kötelezettségvállalások felszabadítására vonatkozó mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az Interreg programok és azok végrehajtásának bonyolultságát.

(32)

Bár a harmadik országok, partnerországok vagy tengerentúli országok vagy területek részvételével folyó Interreg programokat megosztott irányítás alatt kell végrehajtani, a legkülső régiók együttműködése végrehajtható közvetett irányítás alatt. Egyedi szabályokat kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy ezeket a programokat teljes egészében vagy részben közvetett irányítás alatt hajtják végre.

(35)

Az Interreg programok elfogadására vagy módosítására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Azonban a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak adott esetben be kell tartaniuk az (EU) [IPA III] rendelet és az (EU) [NDICI] rendelet szerint kialakított bizottsági eljárásokat a programokat jóváhagyó első döntés tekintetében.

(35)

Az Interreg programok elfogadására vagy módosítására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Adott esetben azonban a külső határokon átnyúló együttműködési programoknak be kell tartaniuk az (EU) [IPA III] rendelet és az (EU) [NDICI] rendelet szerint kialakított bizottsági eljárásokat a programokat jóváhagyó első döntés tekintetében.

(36a)

Az európai területi együttműködés előmozdítása az uniós kohéziós politika egyik fontos prioritása. Az európai területi együttműködési projektek során a kkv-k számára felmerült költségek támogatása a 651/2014/EU bizottsági rendelet  (1a) (általános csoportmentességi rendelet) értelmében már csoportmentességet élvez. A különböző méretű vállalkozások általi beruházásokra nyújtott regionális támogatásra vonatkozó különös rendelkezéseket a regionális támogatásokról (2014–2020) szóló iránymutatás  (2a) és az általános csoportmentességi rendelet regionális támogatási szakasza is tartalmazza. A szerzett tapasztalatok fényében az európai területi együttműködési projektekhez nyújtott támogatásnak csak korlátozott hatást kell kifejtenie a tagállamok közötti a versenyre és kereskedelemre, ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára annak kinyilvánítását, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, és az európai területi együttműködés projektjeinek támogatására nyújtott finanszírozás csoportmentességben részesülhet.

4.

„határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre.

4.

„határokon átnyúló jogi személy”: egy Interreg programban részt vevő valamely ország törvényei szerint létrejött jogi személy, az eurorégiót is beleértve, feltéve, hogy legalább két részt vevő országból származó területi hatóságok vagy egyéb testületek hozták létre.

4a.

1.

határokon átnyúló együttműködés szomszédos régiók között az integrált regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem):

1.

határokon átnyúló együttműködés szomszédos régiók között az integrált és harmonikus regionális fejlesztés elősegítése érdekében (1. elem):

a)

belső határokon átnyúló együttműködés két vagy több tagállam szomszédos szárazföldi határrégiói között, vagy legalább egy tagállam és a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több harmadik ország szomszédos szárazföldi határrégiói között; vagy

a)

belső határokon átnyúló együttműködés két vagy több tagállam szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégiói között, vagy legalább egy tagállam és a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt egy vagy több harmadik ország szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégiói között; vagy

b)

külső határokon átnyúló együttműködés legalább egy tagállam és a következők közül egy vagy több entitás szomszédos szárazföldi határrégiói között:

b)

külső határokon átnyúló együttműködés legalább egy tagállam és a következők közül egy vagy több entitás szomszédos szárazföldi vagy tengeri határrégiói között:

2.

transznacionális együttműködés és tengeri együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban , harmadik országokban és partnerországokban és Grönlandon , egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2.  elem”; csak transznacionális együttműködésre történő hivatkozásnál: „2A. elem”; csak tengeri együttműködésre történő hivatkozásnál: „2B.  elem”);

2.

transznacionális együttműködés nagyobb transznacionális területeken vagy tengeri medencék körül, amely nemzeti, regionális és helyi programpartnereket érint tagállamokban és a tengerentúli országokban vagy területeken , egy magasabb fokú területi integráció elérése érdekében („2. elem”);

3.

legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel, vagy többel ezek közül, szomszédságukban regionális integrációjuk elősegítése céljából („3. elem”);

3.

legkülső régiók együttműködése egymás között és szomszédos harmadik országokkal vagy partnerországokkal vagy tengerentúli országokkal vagy területekkel vagy regionális integrációs és együttműködési szervezetekkel, vagy ezek közül többel , szomszédságukban regionális integrációjuk és harmonikus fejlődésük elősegítése céljából („3. elem”);

ia.

a közös interregionális fejlesztési projektek végrehajtása;

ib.

szerte az Unióban a partnerek közötti kapacitásépítés az alábbiak vonatkozásában:

iia.

a bevált gyakorlatok azonosítása és terjesztése azzal a céllal, hogy alapvetően a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében megvalósuló operatív programok számára átadják ezeket a gyakorlatokat;

iib.

a fenntartható városfejlesztés bevált gyakorlatainak meghatározására, átadására és terjesztésére irányuló tapasztalatok cseréje, többek között a városi és vidéki területek közötti kapcsolatok vonatkozásában is;

iiia.

az (EU) …/… [a határokon átnyúló európai mechanizmusról szóló új rendelet] rendeletben említett határokon átnyúló európai mechanizmus létrehozása, működtetése és használata;

5.

5.

A transznacionális és tengeri együttműködés földrajzi lefedettsége

b)

Grönland ;

b)

a tengerentúli országok és területek a TOT-program által nyújtott támogatásban részesülnek ;

a)

52,7  % (azaz összesen 4 440 000   000  EUR) a határokon átnyúló együttműködés számára (1. elem);

a)

7 540 000 000  EUR (67,16  % ) a határokon átnyúló együttműködés számára (1. elem);

b)

31,4  % (azaz összesen 2 649 900 000  EUR) a transznacionális együttműködés és a tengeri együttműködés számára (2. elem);

b)

1 973 000 000  EUR (17,68  %) a transznacionális együttműködés számára (2. elem).

c)

3,2  % (azaz összesen 270 100 000  EUR) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem);

c)

357 309 120  EUR (3,2  % ) a legkülső régiók együttműködése számára (3. elem);

d)

1,2  % (azaz összesen 100 000 000  EUR) az interregionális együttműködés számára (4. elem).

d)

365 000 000  EUR (3,2  % ) az interregionális együttműködés számára (4. elem).

e)

11,5  % (azaz összesen 970 000 000   EUR) az interregionális innovációs beruházások számára (5. elem).

a)

NUTS 3. szintű régiók az 1. elem tekintetében, a 2B elem tekintetében pedig azok a NUTS 3. szintű régiók, amelyek fel vannak sorolva a végrehajtási jogi aktusban a 8. cikk (2) bekezdésében;

a)

NUTS 3. szintű régiók az 1. elem tekintetében, amelyek fel vannak sorolva a végrehajtási jogi aktusban a 8. cikk (2) bekezdésében;

b)

NUTS 2. szintű régiók a  2A és 3 . elem tekintetében.

b)

NUTS 2. szintű régiók a  2.  elem tekintetében.

ba)

NUTS 2. és 3. szintű régiók a 3. elem tekintetében.

b)

az Interreg program tervszerű végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban lévő problémák miatt.

b)

megfelelően indokolt esetekben, ha az Interreg program tervszerű végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban lévő problémák miatt.

a)

hogy az Interreg programot teljesen szakítsák meg, különösen ha annak fő közös fejlesztési feladatait az adott partnerország vagy Grönland részvétele nélkül nem lehet teljesíteni.

a)

hogy az Interreg programot teljesen szakítsák meg, különösen ha annak fő közös fejlesztési feladatait az adott partnerország vagy a tengerentúli országok és területek részvétele nélkül nem lehet teljesíteni;

c)

hogy az Interreg program folytatódjon az adott partnerország vagy Grönland részvétele nélkül.

c)

hogy az Interreg program folytatódjon az adott partnerország vagy egy tengerentúli ország vagy terület részvétele nélkül.

a)

az 1. és 2B . elemű Interreg programok keretében:

a)

az 1. és 2 . elemű Interreg programok keretében:

ii.

a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából;

ii.

a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok – többek között az emberek közötti projektek keretében –, a civil társadalmi szereplők és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából;

a)

olyan közös innovációs projektek kereskedelmi alkalmazása és fellendítése, amelyek várhatóan ösztönözni fogják az európai értéklánc fejlesztését;

b)

a nemzeti vagy regionális szintű intelligens szakosodási és szociális innovációs stratégiákkal foglalkozó kutatók, vállalkozások, civil társadalmi szervezetek és közigazgatások összehozása egymással;

c)

olyan kísérleti projektek, amelyek intelligens szakosodási stratégiákon alapuló új regionális és helyi fejlesztési megoldások azonosítását vagy tesztelését célozzák; vagy

d)

az innovációval kapcsolatos tapasztalatok megosztása a regionális vagy helyi fejlesztés területén szerzett tapasztalatok kihasználása érdekében.

b)

a fő közös kihívások összefoglalása az alábbiak figyelembevételével:

b)

a fő közös kihívások összefoglalása , különösen az alábbiak figyelembevételével:

ii.

közös beruházási igények és kiegészítés más támogatási formákkal;

ii.

közös beruházási igények és kiegészítés más támogatási formákkal , és a potenciálisan elérhető szinergiák ;

iii.

korábbi tapasztalatokból levont tanulságok;

iii.

korábbi tapasztalatokból levont tanulságok , valamint a programban való figyelembevételük módja ;

c)

a kiválasztott politikai célkitűzés és az Interreg-specifikus célkitűzések, a megfelelő prioritások , speciális célkitűzések és a támogatási formák indoklása, adott esetben kitéve a határokon átnyúló infrastruktúra hiányzó láncszemére;

c)

a kiválasztott politikai célkitűzés és az Interreg-specifikus célkitűzések, a megfelelő prioritások indoklása, adott esetben kitérve a határokon átnyúló infrastruktúra hiányzó láncszemére;

i.

a kapcsolódó intézkedési típusok, beleértve a stratégiai fontosságú tervszerű műveletek felsorolását és ezeknek az adott speciális célkitűzésekhez és makroregionális stratégiákhoz , illetve a  tengeri medencékre vonatkozó stratégiákhoz való várható hozzájárulásukat adott esetben ;

i.

a kapcsolódó intézkedési típusok, beleértve a stratégiai fontosságú tervszerű műveletek felsorolását és ezeknek az adott speciális célkitűzésekhez, illetve a  kritériumokhoz való várható hozzájárulását, továbbá a művelet ezekhez kapcsolódó átlátható kiválasztási kritériumai ;

iii.

a fő célcsoportok;

v.

a pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása;

iii.

a TOTP által támogatott Interreg programok 2. eleme esetében finanszírozási eszközök (ERFA és TOTP Grönland ) szerint megosztva;

iii.

a TOTP által támogatott Interreg programok 2. eleme esetében finanszírozási eszközök (ERFA és TOTP) szerint megosztva;

b)

a (4) bekezdés g) pontjának ii. alpontjában említett táblázat tekintetében csak a 2021–2025 évekre vonatkozó összegeket kell tartalmazniuk.

b)

lefekteti a közös titkárság felállítására vonatkozó eljárást;

b)

meghatározza a közös titkárság felállítására , és adott esetben a tagállamok vagy a harmadik országok igazgatási struktúráinak támogatására vonatkozó eljárást;

a)

az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 6 % ;

a)

az ERFA-alapból támogatott belső, határokon átnyúló együttműködési Interreg programok esetében: 7 % ;

c)

a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 7 % .

c)

a 2., 3. és 4. elemű Interreg programok esetében az ERFA és – adott esetben – az Unió külső finanszírozási eszközei esetében: 8 % .

g)

adminisztratív kapacitásépítés előrehaladása közintézmények és kedvezményezettek részére adott esetben.

g)

adminisztratív kapacitásépítés előrehaladása közintézmények és kedvezményezettek részére adott esetben , valamint szükség esetén további támogató intézkedésekre vonatkozó javaslatok .

a)

a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a  Bizottsággal folytatott konzultáció után, a 22. cikk (2) bekezdése szerint, az (EU) [új CPR] rendelet [27. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjainak] sérelme nélkül;

a)

a műveletek kiválasztására használt módszertan és kritériumok, ideértve ezek változtatásait, a  Bizottság tájékoztatása után, az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint, az (EU) [új CPR] rendelet [27. cikk (3) bekezdésének b), c) és d) pontjainak] sérelme nélkül;

b)

a teljesítmény- és eredménymutatók értékei kiválasztott Interreg műveletek esetén, valamint az Interreg műveletek által elért értékek.

b)

a teljesítmény- és eredménymutatók értékei kiválasztott Interreg műveletek esetén, valamint a befejezett Interreg műveletek által elért értékek.

c)

nyilvános helyeken plaketteket vagy hirdetőtáblákat helyeznek el, amint olyan fizikai beruházást vagy eszközvásárlást érintő Interreg művelet fizikai végrehajtása kezdődik meg, aminek összköltsége meghaladja a 100 000 EUR összeget;

c)

nyilvános helyeken plaketteket vagy hirdetőtáblákat helyeznek el, amint olyan fizikai beruházást vagy eszközvásárlást érintő Interreg művelet fizikai végrehajtása kezdődik meg, aminek összköltsége meghaladja az 50 000 EUR összeget;

d)

a c) pont hatálya alá nem eső Interreg-műveletek esetében nyilvános helyen legalább egy, minimum A3 méretű nyomtatott táblát vagy elektronikus kijelzőt helyeznek el az Interreg-műveletre vonatkozó információkkal, kiemelve az Interreg-alapból nyújtott támogatást.

d)

pont hatálya alá nem eső Interreg-műveletek esetében nyilvános helyen legalább egy, minimum A2 méretű nyomtatott táblát és adott esetben elektronikus kijelzőt helyeznek el az Interreg-műveletre vonatkozó információkkal, kiemelve az Interreg-alapból nyújtott támogatást.

e)

a stratégiai fontosságú műveletek, valamint azon műveletek, amelyeknek a teljes költsége meghaladja a 10 000 000 EUR-t, kommunikációs eseményt szerveznek és megfelelő időben bevonják ebbe a Bizottságot és a felelős irányító hatóságot.

e)

a stratégiai fontosságú műveletek, valamint azon műveletek, amelyeknek a teljes költsége meghaladja az 5 000 000 EUR-t, kommunikációs eseményt szerveznek és megfelelő időben bevonják ebbe a Bizottságot és a felelős irányító hatóságot.

c)

százalékos átalányként az (EU) [új CPR] rendelet [50. cikkének (1) bekezdése] szerint.

c)

a műveletek közvetlen személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen személyzeti költségektől eltérő közvetlen költségek 20 %-ának erejéig, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.

a)

a havi bruttó bérköltséget elosztják a foglalkoztatási megállapodásban rögzített , munkaórában kifejezett munkaidővel ; vagy

a)

a legutolsó dokumentált havi bruttó bérköltségeket elosztják az adott személy munkaidejével , a munkaszerződésben említett alkalmazandó jogszabály és az (EU) …/… [új CPR] rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint ; vagy

o)

külső szakértők , előadók, üléslevezető elnökök és egyéb szolgáltatók utazási és szállásköltségei;

o)

külső szakértők utazási és szállásköltségei;

a)

földvásárlás az (EU) [új CPR] rendelet [58. cikke (1) bekezdésének c ) pontja] szerint;

a)

földvásárlás az (EU) [új CPR] rendelet [58. cikke (1) bekezdésének b ) pontja] szerint;

a)

2021: 1 %;

a)

2021: 3 %;

b)

2022: 1 % ;

b)

2022: 2,25  %;

c)

2023: 1  %;

c)

2023: 2,25 %;

d)

2024: 1  %;

d)

2024: 2,25 %;

e)

2025: 1  %;

e)

2025: 2,25 %;

f)

2026: 1  %.

f)

2026: 2,25 %.

a)

megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen;

a)

megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen , vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában ;

b)

megosztott irányítás alatt csak a tagállamokban vagy bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen az Unión kívül ERFA kiadások tekintetében egy vagy több program esetében, míg az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat közvetett irányítás alatt irányítják;

b)

megosztott irányítás alatt csak a tagállamokban vagy bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen , vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában az Unión kívül ERFA kiadások tekintetében egy vagy több program esetében, míg az Unió egy vagy több külső finanszírozási eszközéből történő hozzájárulásokat közvetett irányítás alatt irányítják;

c)

közvetett megosztott irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen.

c)

közvetett irányítás alatt mind a tagállamokban, mind bármelyik részt vevő harmadik országban vagy tengerentúli országban vagy területen , vagy valamely regionális szervezet részét képező harmadik országok csoportjában .