(-1)

Az EUSZ 3. cikkének értelmében az Unió a belső piac kialakítása során a magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon munkálkodik; előmozdítja a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét; valamint küzd a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció ellen. Az EUMSZ 9. cikke értelmében az Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során figyelembe kell vennie a többek közt a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. cikkének megfelelően.

(1)

2017. november 17-én Európa megoldandó szociális problémáira adott válaszként az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. A pillér húsz alapelve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillérét képező húsz alapelvet kell szem előtt tartani az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében folyó cselekvéseknél. Annak érdekében, hogy elősegítse a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, az ESZA+ programnak a foglalkoztatás, a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a társadalmi befogadás szakpolitikai területén az emberi és strukturális ráfordításokat kell támogatnia, ezáltal is erősítve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EUMSZ 174. , illetve 175. cikkének megfelelően. Az ESZA+ keretében végrehajtott valamennyi intézkedésnek tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját (a továbbiakban: a Charta), az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt, valamint tekintettel kell lennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, amelynek az Európai Unió és annak valamennyi tagállama részes fele.

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő . Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

(2)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására saját többéves nemzeti beruházási stratégiákat dolgoznak ki. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködésével kell kidolgozni, figyelemmel kell lenniük a nemek közötti egyenlőség szempontjára, és azokat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell előterjeszteni . Céljuk továbbá elősegíteni az uniós támogatások koherens felhasználását és maximalizálni a főként az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az európai beruházásstabilizáló funkció és adott esetben az InvestEU által támogatott programokból biztosított pénzügyi támogatások hozzáadott értékét.

(3)

A(z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy a szöveget összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel az európai versenyképesség javítása, valamint a  beruházások , a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon az említett iránymutatások célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés és a társadalmi kirekesztés , a szegénység és a  hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén meghatározott célkitűzésekre , az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamokat, figyelembe véve az EUMSZ 121 . cikke ( 2 ) bekezdésének és 148 . cikke ( 4 ) bekezdésének megfelelően elfogadott, vonatkozó integrált iránymutatásokat és releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint – adott esetben – nemzeti szinten a nemzeti foglalkoztatási stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat . Az ESZA+-nak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, a vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például az ifjúsági garancia , a kompetenciafejlesztési pálya , valamint a tartósan munkanélküliek integrációja .

(3)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, amelyeket a Tanács az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban fogadott el, nevezetesen: a munkaerő-kereslet fellendítése; a munkaerő-kínálat javítása: munkavállalás, készségek és kompetenciák; a munkaerőpiacok működésének és a társadalmi párbeszéd hatékonyságának javítása, valamint a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem, így a közszolgáltatások javítása az egészségügyi ágazatban és más ágazatokban, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal együtt az Európa 2020 stratégiát alátámasztó integrált iránymutatások részét képezik. A (z) […] Európai Tanács elfogadta a tagállamok módosított foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat annak érdekében, hogy azokat összhangba hozza a szociális jogok európai pillérének elveivel a munkahelyteremtés ösztönzése és a  társadalmi kohézió erősítése , ezáltal az európai versenyképesség javítása, valamint az uniós beruházások serkentése érdekében. Annak biztosítására, hogy az ESZA+ teljes összhangban álljon a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások célkitűzéseivel, a tagállamoknak programozniuk kell az ESZA+ keretében nyújtandó, számukra releváns támogatásokat , figyelembe véve a  szóban forgó iránymutatásokat , valamint az EUMSZ 148 . cikke ( 4 ) bekezdésének és 121 . cikke ( 2 ) bekezdésének megfelelően elfogadott, releváns országspecifikus ajánlásokat, valamint nemzeti szinten a nemzeti stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramok foglalkoztatási és társadalmi szempontjait . Az ESZA+ progamnak a kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtásával összefüggő területeket is elő kell segítenie, ilyen különösen az „európai készségfejlesztési program” és az „európai oktatási térség”, az ifjúsági garancia és más vonatkozó tanácsi ajánlások és egyéb kezdeményezések, mint például a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, valamint a kompetenciafejlesztési pályákról , a tartósan munkanélküliek integrációjáról, a szakmai gyakorlatok európai minőségi keretéről, valamint a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervről szóló ajánlások és kezdeményezések .

(4)

2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is.

(4)

2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” című dokumentumra az Unió által adott választ – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a három irány (gazdaság, társadalom és környezet) mentén kiegyensúlyozott és integrált módon kell megvalósítani a fenntartható fejlődést. Nagyon fontos, hogy az Unió valamennyi bel- és külpolitikai területének szerves részévé váljon a fenntartható fejlődés, az Unió pedig az általános problémák megoldására törekedjen az általa alkalmazott szakpolitikákkal. A Tanács üdvözölte a 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” című bizottsági közleményt, amely az első lépést jelenti a fenntartható fejlesztési célok elterjesztése, illetve a valamennyi uniós szakpolitikára legfontosabb vezérelvként alkalmazandó fenntartható fejlesztés irányába, beleértve a finanszírozási eszközöket is. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlesztési célok teljesítéséhez többek közt a szegénység szélsőséges formáinak felszámolása (1. cél) révén; a minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása (4. cél); a nemek közötti egyenlőség előmozdítása (5. cél); a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes körű és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára hozzáférhető tisztességes munka előmozdítása (8. cél); valamint az egyenlőtlenség csökkentése (10. cél) révén.

(4a)

Az Unió és tagállamai céljai között – szem előtt tartva az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartát –, szerepelnie kell a foglalkoztatás előmozdításának, az élet- és munkakörülmények javításának a tartósan magas foglalkoztatás megvalósítása és a kirekesztés elleni küzdelem céljából, összhangban az EUMSZ 151. cikkével.

(4b)

Az európai társadalom továbbra is számos társadalmi kihívással néz szembe. Több mint 100 millióra tehető a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett polgárok száma, az ifjúsági munkanélküliség aránya még mindig kétszerese az általános munkanélküliségi rátának, továbbá javítani kell a harmadik országbeli állampolgárok integrációját. Ezek a kihívások nem csak a közvetlenül érintett polgárok jóllétét fenyegetik, hanem gazdasági és társadalmi nyomás alá helyezik az európai társadalom egészét is.

(5)

A gazdasági globalizáció, a migrációs hullám kezelése, a  fokozott biztonsági fenyegetés , a tiszta energiára való átállás , a technológiai változások és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségek fejlesztésével , a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például a munkaerő mobilitásán keresztül is – a foglalkoztatási és szociális politika javításával az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

(5)

A gazdasági globalizáció, a  társadalmi egyenlőtlenségek, a migrációs hullám és a  kapcsolódó integrációs kihívások kezelése , a tiszta energia és a méltányos átmenet , a technológiai változások , a demográfiai hanyatlás, a munkanélküliség általában és az ifjúsági munkanélküliség és a társadalom és a munkaerő fokozatos elöregedése, illetve néhány ágazatban és régióban főleg a kkv-k által tapasztalható, egyre növekvő készség- és munkaerőhiány következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. A munka világának változó realitásait figyelembe véve, a megfelelő készségekbe, az oktatásba, a képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel , a fejlődés befogadóbbá tételével, illetve – például az uniós polgárok munkavállalói mobilitásán keresztül is – a  kompetenciák és ismeretek, a foglalkoztatási és szociális politika javításával , valamint a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli növekvő egészségi egyenlőtlenségek kezelésével az Uniónak fel kell készülnie a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(6)

A(z) […] (EU) rendelet meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Menekültügyi és Migrációs Alap (MMA), a Belső Biztonsági Alap (BBA), valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) működésének keretét, és megállapítja különösen a megosztott irányítás alatt megvalósuló uniós alapok programozására, nyomon követésére és értékelésére, irányítására és kontrolljára vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA+ általános céljait, illetve más alapokkal való összehangolását, és meg kell állapítani az ESZA+ által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(7)

A(z) [az új költségvetési rendelet] (EU, Euratom) rendelet (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre.

(7)

A(z) [az új költségvetési rendelet] (EU, Euratom) rendelet (a költségvetési rendelet) megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra valamint a pénzügyi eszközök közötti szinergiákra  – vonatkozó szabályokat. Az uniós finanszírozási programok következetes végrehajtásának biztosítása érdekében a költségvetési rendeletet kell alkalmazni az ESZA+ közvetlen vagy közvetett irányítása alatt megvalósítandó fellépésekre. E rendeletben meg kell határozni az operatív célkitűzéseket, valamint konkrét rendelkezéseket kell megállapítani az ESZA+ által közvetlen és közvetett irányítás keretében finanszírozásban részesíthető intézkedésekre vonatkozóan.

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági integrációjához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.

(8)

A finanszírozási típusokat és e rendelet alapján a végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseit, illetve eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. A vissza nem térítendő támogatásoknál vizsgálni kell egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és átalányalapú egységköltségek, illetve a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazásának lehetőségét is a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében előirányzottak szerint. A harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági befogadásához kapcsolódó intézkedések végrehajtása érdekében és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 88. cikkével összhangban a Bizottság alkalmazhat egyszerűsített költségelszámolási lehetőségeket a tagállamok számára biztosított visszatérítések esetében, ideértve az egyösszegű átalány használatát is.

(9)

A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve az egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.

(9)

A finanszírozási környezet korszerűsítése és egyszerűsítése, illetve integrált finanszírozási módszerek révén további szinergialehetőségek megteremtése érdekében az ESZA+ programba be kell építeni azokat a fellépéseket, amelyeket a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD), az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja, illetve az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program támogatott. Az ESZA+ programnak ezért a következő három ágból kell állnia: a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág, a foglalkoztatási és szociális innováció ága, illetve a közvetlen és közvetett irányítás alatt működő egészségügyi ág. Ennek hozzá kell járulnia a különböző alapok kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentéséhez, különösen a tagállamok és a kedvezményezettek esetében, miközben egyszerűsödnek az élelmiszerek és/vagy alapvető anyagi támogatások szétosztásához hasonló egyszerűbb tevékenységekre vonatkozó szabályok.

(10)

Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való jutás előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység csökkentése nemcsak megosztott irányítással, hanem a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával is történik ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség.

(10)

Az Uniónak hozzá kell járulnia a tagállamok foglalkoztatási politikáihoz az együttműködés ösztönzése és tevékenységeik kiegészítése révén. Az ESZA+ e tágabb célkitűzésére tekintettel azzal is célszerű számolni, hogy a  valamennyi nem szempontjából befogadó, nyílt és tisztességes munkaerőpiacok hatékonyságának fokozása és a színvonalas munkahelyekhez való hozzáférés előmozdítása, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítása, az oktatási rendszerekbe való visszailleszkedés segítése és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása, valamint a társadalmi befogadás és az egészségügy javítása, illetve a szegénység felszámolása továbbra is elsősorban megosztott irányítással történik , és adott esetben a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával kiegészítve ott, ahol uniós szintű fellépésekre van szükség.

(11)

Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő végrehajtása között is szinergiát teremt.

(11)

Az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési program és az ESZA+ összepárosítása az ESZA+ program egészségügyi ága által az egészségügyi rendszer hatékonyságának, hozzáférhetőségének, ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására kifejlesztett kezdeményezések és szakpolitikák kidolgozása és kipróbálása, illetve a tagállamokban az ESZA+ rendelet egyéb ágai által biztosított eszközökkel történő nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtása között is szinergiát teremt.

(12)

Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. A pénzügyi keretösszeg egy részét a  foglalkoztatási és szociális innováció , illetve az egészségügyi ág közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre kell felhasználni .

(12)

Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg az ESZA+ számára. Meg kell határoznia a keretösszegnek a  megosztott irányítással , valamint a közvetlen és közvetett irányításával megvalósítandó fellépésekre vonatkozó megosztását .

(13)

Az ESZA+ programnak a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való (vissza)illeszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküli és inaktív személyek esetében –, valamint az önfoglalkoztatás és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy jóval célzottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, illetve javíthassák a dolgozók mobilitását. Az ESZA+ -programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly, illetve a  gyermekgondozási lehetőségek javítását célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni.

(13)

Az ESZA+ programnak a tagállamokkal szorosan együttműködve a foglalkoztatás előmozdítására kell törekednie a munkaerőpiacokra való be- és visszailleszkedést lehetővé tevő hatékony beavatkozásokkal – főként a fiatalok, illetve a tartósan munkanélküliek, a gondozók, a gazdaságilag inaktív és hátrányos helyzetű csoportok esetében –, valamint az önfoglalkoztatás , a vállalkozói készségek és a szociális gazdaság támogatásával. Az ESZA+ programnak a  foglalkoztatási politikák és a munkaerőpiacok működésének javítására kell törekednie a munkaerőpiaci intézmények, például az állami foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítésének támogatásával annak érdekében, hogy adott esetben jóval célzottabbá és személyre szabottabbá tudják tenni tanácsadási és útmutatási szolgáltatásaikat az álláskeresés és a munka világába való átmenet során, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, illetve hogy javíthassák a dolgozók mobilitását és megkülönböztetésmentesen nyújthassák a szolgáltatásaikat . Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a nők munkaerőpiaci részvételét egyebek mellett a munka és a magánélet közötti egyensúly javítását , illetve a  megfizethető vagy ingyenes, minőségi gyermek- és idősgondozási lehetőségekhez és egyéb gondozási szolgáltatásokhoz vagy minőségi támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítését célzó intézkedések révén. Az ESZA+ programnak biztonságos, egészséges és jól alkalmazkodó munkakörnyezet biztosítására is törekednie kell annak érdekében, hogy a munkával és a változó munkavállalási formákkal kapcsolatos egészségügyi kockázatoknak és az elöregedő munkaerő igényeinek megfelelő válaszokat tudjon adni. Az ESZA+ programnak olyan intézkedéseket is támogatnia kell, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való belépést.

(13a)

A szociális gazdaságban rejlő munkahelyteremtő potenciál támogatása és felszabadítása céljából az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális gazdasági vállalkozások a nemzeti foglalkoztatási és szociális innovációs programokba, valamint nemzeti reformprogramjaikba történő integrációjának javításához. A szociális gazdasági vállalkozás definíciójának a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályaiban, valamint az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló, 2015. december 7-i tanácsi következtetésekben rögzített meghatározásokat kell követnie.

(14)

Az ESZA+ programnak olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a digitális készségekre gondolva – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi befogadáshoz, a munkavállaláshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet területén, támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia a versenyképességhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel, egész életen át tartó pályaorientációval az iparággal együttműködve, a  készségigények előrejelzésével , korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével.

(14)

Mivel az ESZA+ a foglalkoztatásra, a készségekre és a társadalmi befogadásra vonatkozó fő uniós eszköz, elengedhetetlen, hogy az Unió valamennyi részén hozzájárulhasson a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz. E célból olyan támogatást kell biztosítania, amely az oktatási és képzési rendszer színvonalának, megkülönböztetésmentes jellegének, hozzáférhetőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci alkalmasságának javításával – elsősorban a  nyelvi, vállalkozói és digitális készségekre gondolva , ideértve az adatvédelemmel és információkezeléssel kapcsolatos készségeket is  – elősegíti azon kulcskompetenciák megszerzését, amelyekre minden embernek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a  munkavállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz, és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A tartósan munkanélküli és a hátrányos szociális hátterű személyek esetében különös figyelmet kell fordítani társadalmi szerepvállalásuk megerősítésére. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a fejlődést az oktatás és képzés, illetve a munka világába való átmenet és a munkába való visszailleszkedés területén, támogatnia kell a mindenki számára biztosítandó egész életen át tartó tanulást és foglalkoztathatóságot, és ezeken a területeken méretezhető és fenntartható kezdeményezések támogatásával hozzá kell járulnia az inkluzivitáshoz, a versenyképességhez , a horizontális és vertikális szegregáció csökkentéséhez és a társadalmi és gazdasági innovációhoz. Ez megvalósítható például a  szakoktatásba való beruházással, a munkahelyi környezetben történő tanulással és gyakornoki képzéssel – különös hangsúlyt helyezve a bevált duális rendszerre, amely ötvözi az oktatást és a munkatapasztalatot – , egész életen át tartó pályaorientációval , a készségigények előrejelzésével a  szociális partnerekkel való együttműködésben , korszerű tananyagokkal, a diplomások számának előrejelzésével és pályakövetésével, az oktatók továbbképzésével, a  nem formális és az informális tanulás támogatásával, a tanulási eredmények érvényesítésével és a képesítések elismerésével. Az ESZA+ programnak emellett ösztönöznie kell a kisebbségek tanári hivatáshoz való hozzáférését, az olyan marginalizált közösségek jobb integrációját szem előtt tartva, mint a romák, a kisebbségek és a migránsok.

(14a)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok nemzeti terveiben szereplő azon intézkedéseket, amelyek célja az energiaszegénység felszámolása, valamint a veszélyeztetett háztartások, köztük az energiaszegénység által érintett háztartások, valamint adott esetben a szociális lakások energiahatékonyságának előmozdítása, összhangban „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című bizottsági közleménnyel, valamint az energiaunió irányításáról szóló (XX/XX) európai parlamenti és tanácsi rendelettel és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvet módosító (XX/XX) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

(14b)

A jövőben az ESZA+ források tagállamok számára való elosztását annak bizonyításához kell kötni, hogy ténylegesen részt vesznek olyan projektekben, amelyek célja az oktatást és a szakmai tapasztalatot ötvöző duális rendszernek az ifjúsági garancia keretében történő bevezetése vagy megerősítése.

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, megelőzi az iskolai lemorzsolódást , javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Ebben az összefüggésben támogatni kell az Erasmus programmal való szinergiákat , különösen a  hátrányos helyzetű tanulók tanulási célú mobilitásának megkönnyítése érdekében.

(15)

Az ESZA+ programon keresztül nyújtott támogatásokat a mindenki számára egyformán hozzáférhető színvonalas, nem szegregált és inkluzív oktatás és képzés előmozdítására kell felhasználni – különösen a hátrányos helyzetű csoportok esetében – a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve , különös figyelmet fordítva a hátrányos szociális hátterű gyermekekre, többek között az intézményi gondozásban élő és a hajléktalan gyermekekre, az általános és szakoktatáson és -képzésen át a felsőfokú oktatásig, valamint az oktatási rendszerbe való visszailleszkedésig, illetve a felnőttoktatásig és -képzésig, ami megelőzi a szegénység generációk közötti átörökítését, előmozdítja az átjárhatóságot az oktatási és képzési ágazatok között, csökkenti és megelőzi a korai iskolaelhagyást és társadalmi kirekesztést , javítja az egészségtudatosságot, erősíti a kapcsolatot az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulással, illetve megkönnyíti mindenki számára a tanulási célú mobilitást. Az informális tanulás e formái nem helyettesíthetik a rendszeres oktatáshoz való hozzáférést, különösen az iskolára felkészítő és az alapfokú oktatást. Ebben az összefüggésben szinergiákat, komplementaritást és szakpolitikai koherenciát kell kialakítani az Erasmus programmal a hátrányos helyzetű tanulók megfelelő és aktív megszólítása és külföldi mobilitási tapasztalatokra való felkészítése , illetve a  határokon átnyúló tanulási célú mobilitásban való részvételük növelése érdekében.

(15a)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás keretében nyújtott támogatás hozzájárul az e rendeletben meghatározott célkitűzésekhez. Az ESZA+ által támogatott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen élő hátrányos helyzetű személyek tekintetében, mind a helyi akciócsoportok irányítása, mind a stratégia tartalmát illetően. Az ESZA-nak képesnek kell lennie arra, hogy a városi és vidéki területeken támogassa a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat, valamint az integrált területi beruházásokat (ITI).

(15b)

Az uniós kohéziós politika hozzáadott értéke különösen a helyi adottságokból kiinduló, területi dimenziójú megközelítésben, a többszintű kormányzásban, a többéves tervezésben, valamint a közös és mérhető célkitűzésekben, az integrált fejlesztési megközelítésben és a közigazgatási kapacitások terén az európai szabványok kialakítását célzó törekvésben rejlik.

(15c)

A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nemekkel kapcsolatos szempontok beépítése a programozás minden szakaszában kötelező elv legyen, az operatív programok prioritásainak meghatározásától a végrehajtáson és a nyomon követésen át az értékelésig, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló kiemelt fellépések támogatásban részesüljenek.

(15d)

Az ESZA+ programnak olyan oktatási programokat kell támogatnia, amelyek az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek számára lehetővé teszik a minimális szintű írni-olvasni tudás, számtantudás és digitális kompetenciák elsajátítását a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlással  (1a) összhangban.

(16)

Az ESZA+ programnak elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket biztosítson az emberek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, megkönnyítik a pályaváltást , a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban.

(16)

Az ESZA+ programnak – a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében felmerülő kihívásokat figyelembe véve – elő kell segítenie mindenki számára a rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a  vállalkozói és digitális készségek és a kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében azzal a céllal, hogy olyan készségeket , kompetenciákat és tudást biztosítson az emberek és helyi közösségek számára, amelyek alkalmazkodnak a digitalizációhoz, a technológiai változásokhoz, az innovációhoz és a társadalmi és gazdasági változásokhoz, így a karbonszegény gazdaságra való átállás által indukált változásokhoz, megkönnyítik az átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába , a mobilitást, és támogatják különösen az alacsonyan képzett , fogyatékossággal élő és/vagy alulképzett felnőtteket az európai készségfejlesztési programmal összhangban , és a Digitális Európa programmal együttműködve és azt kiegészítve .

(17)

A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal.

(17)

A „Horizont Európa” programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ a „Horizont Európa” által támogatott innovatív tanterveket építse be és erősítse meg annak érdekében, hogy felvértezze az embereket a  személyes és szakmai fejlődésükhöz és a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel és kompetenciákkal , valamint hogy kezelje a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívásokat . A Bizottságnak biztosítania kell az egészségügyi ág és a Horizont Európa program közötti szinergiákat az egészségvédelem és betegségmegelőzés terén elért eredmények javítása érdekében.

(17a)

A Jogok és Értékek programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ képes legyen a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzésére és leküzdésére irányuló fellépések általános érvényesítésére és megerősítésére, valamint hogy konkrét fellépéseket tartalmazzon a gyűlölet, a szegregáció és a megbélyegzés, ezen belül a megfélemlítés, a zaklatás és az intolerancia megelőzésére.

(17b)

A regionális és határon átnyúló szinten megvalósuló európai területi együttműködésnek köszönhetően létrejövő szinergiák a foglalkoztatás, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok befogadása, a demográfiai helyzet, az egészségügy és az oktatás javítását célzó együttműködési projekteket is eredményeztek nemcsak az Unión belül, hanem a csatlakozás előtti szakaszban lévő és a szomszédos országokkal is, ahol az európai együttműködés hozzáadott értéket jelent. Az ESZA+ programnak javítania kell az ilyen típusú projektek finanszírozását, és gondoskodnia kell az e projektek közötti tudástranszferről és az európai szabályozási keret javítására irányuló jogalkotási folyamatról, valamint elő kell mozdítania a bevált gyakorlatoknak az Unió területei közötti megosztását.

(18)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, felszámolja a hátrányos megkülönböztetést , és megszünteti az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez különböző olyan szakpolitikákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá az időben és egyenlő feltételek mellett hozzáférhető megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatások , például az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás , különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatások javítására. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét.

(18)

Az ESZA+ programnak a kormányzás minden szintjén, beleértve a regionális és helyi szinteket is, támogatnia kell a tagállamok szegénység felszámolásával kapcsolatos erőfeszítéseit , ideértve az energiaunió irányítására vonatkozó újonnan elfogadott szabályokban rögzített energiaszegénységet is [a rendelet számának beillesztése annak közzétételét követően], azzal a céllal, hogy megszüntesse a nemzedékről nemzedékre öröklődő hátrányos helyzetet, és ösztönözze a társadalmi befogadást azáltal, hogy mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget, csökkenti az akadályokat, küzd a hátrányos megkülönböztetés ellen , és kezeli a társadalmi és az egészségi egyenlőtlenségeket. Ehhez többek közt különböző olyan proaktív és reagáló jellegű szakpolitikákat és stratégiákat kell életbe léptetni, amelyek – életkortól függetlenül – a leghátrányosabb helyzetben lévők érdekeit szolgálják, ideértve a gyermekeket, a marginalizálódott közösségeket, például a romákat , a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanságban élőket, a harmadik országbeli állampolgárokat, köztük a migránsokat és a szegénységben élő munkavállalókat. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a munkaerőpiacról kiszoruló emberek aktív befogadását azzal a céllal, hogy biztosítsa társadalmi-gazdasági beilleszkedésüket , többek között a szociális gazdaság célzott támogatásán keresztül . A tagállamoknak támogatniuk kell az ESZA+ intézkedéseit, amelyek a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. október 3-i bizottsági ajánlással  (1a) összhangban kiegészítik a nemzeti intézkedéseket, ideértve a megfelelő jövedelemtámogatásra vonatkozó intézkedéseket is. Az ESZA+ programot fel kell használni továbbá a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz , például a személyközpontú egészségügyi ellátáshoz, a kapcsolódó gondozáshoz és a tartós gondozáshoz , különösen a családi és közösségi alapú gondozó szolgáltatásokhoz, valamint a megfelelő szociális és megfizethető lakhatáshoz való hozzáféréshez iránymutatást nyújtó szolgáltatásokhoz való időben és egyenlő feltételek mellett történő hozzáférés javítására. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségjavító és betegségmegelőzési szolgáltatások. Az ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szociális védelmi rendszerek korszerűsítéséhez elsősorban azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezek hozzáférhetőségét , inkluzivitását és hatékonyságát a munka világának változásaira való reagálás tekintetében . Az ESZA+ programnak kezelnie kell a vidéki területek olyan specifikus hátrányaiból eredő vidéki szegénységet is, mint például a kedvezőtlen demográfiai helyzet, a gyenge munkaerőpiac, az oktatási és képzési, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés.

(19)

AZ ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység csökkentéséhez azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a  szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. Tekintettel arra, hogy uniós szinten a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ághoz tartozó források legalább 4 %-a a leginkább rászoruló személyeket támogatja, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 2  %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány kezelésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső címzettek típusa miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra egyszerűbb szabályok vonatkozzanak.

(19)

AZ ESZA+ programnak hozzá kell járulnia a szegénység felszámolásához azáltal, hogy támogatja az élelmiszerhiány és az anyagi depriváció enyhítését, illetve a  szegénységben vagy a társadalmi kirekesztettségben élők vagy azok kockázatának kitettek és a leginkább rászorulók társadalmi integrációjának támogatását célzó nemzeti programokat. A tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág keretében nemzeti forrásaik legalább 3 %-át a társadalmi kirekesztettségben leginkább szerepet játszó mélyszegénység különböző formáinak, például a hajléktalanság, a gyermekszegénység , az időskori szegénység és az élelmiszerhiány leküzdésére kell elkülöníteniük. A tevékenységek jellege és a végső kedvezményezettek jellege miatt szükséges, hogy a leginkább rászoruló személyek anyagi deprivációját enyhítő támogatásokra a lehető legegyszerűbb szabályok vonatkozzanak.

(19a)

Az ESZA+ programnak az idős nők szegénységének kezelésére kell törekednie az Unióban, figyelembe véve, hogy a jelenleg 40 %-os nemek közötti nyugdíjkülönbség akut kockázatot jelent a fokozódó elszegényedés tekintetében az idősebb nők körében, különösen a társ nélkül élők esetében, vagyis nyomon kellene követnie az „A nők és a férfiak közötti egyenlő jövedelmi lehetőségről: a nemek közötti nyugdíjak közötti különbségek megszüntetése” című 2015-ös tanácsi következtetésekben  (1a) tett kötelezettségvállalásokat. Az idősebb nők körében előforduló szegénységet tovább súlyosbítja az egészségügyi ellátásért és a gyógyszerekért közvetlenül a betegek által fizetendő költségek növekedése, amelyeket az idős betegeknek kell viselni, különösen a nőknek, akik életük nagyobb részét élik le rossz egészségi állapotban, mint a férfiak, elsősorban a hosszabb várható élettartamuk miatt.

(19b)

A szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás javítása érdekében az ESZA+ programnak ösztönöznie kell a szakosodott NGO-k, valamint a szegénységben élők szervezeteinek aktív részvételét a fentieket célzó programok kidolgozásában és végrehajtásában.

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania.

(20)

Az Unióba irányuló migrációs hullám kezelésére megoldást adó erőfeszítések erősítése iránti folyamatos igény tükrében, illetve a szolidaritási és méltányos felelősség-megosztási erőfeszítések egységes, szilárd és következetes támogatásának biztosítása érdekében a Menekültügyi és Migrációs Alap , az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a harmadik országbeli állampolgárok befogadására pozitív hatást gyakorolni képes alapok keretében finanszírozott fellépések mellett az ESZA+ programnak a harmadik országbeli állampolgárok , így a migránsok társadalmi-gazdasági beilleszkedésének előmozdításához is támogatást kell nyújtania , amely magában foglalhat helyi szintű kezdeményezéseket is .

(20a)

Az ESZA+ tervezéséért és végrehajtásáért felelős tagállami hatóságoknak egyeztetniük kell a tagállamok által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap beavatkozásainak irányítására kijelölt hatóságokkal a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának minden szinten a lehető legjobb módon, elsősorban helyi és regionális hatóságok, valamint nem kormányzati szervezetek által megvalósított stratégiákon keresztül és a harmadik országbeli állampolgárok sajátos helyzetére szabott legmegfelelőbb intézkedések révén történő előmozdítása érdekében. Az integrációs intézkedések körének azokra a harmadik országbeli állampolgárokra kell összpontosítania, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállamokban, illetve adott esetben akiknek az esetében a jogszerű tartózkodás engedélyezése folyamatban van valamely tagállamban, a nemzetközi védelemben részesülő személyeket is beleértve.

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és az egészségügy területén , beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt. A Bizottságnak és a tagállamnak mindenekelőtt a folyamat valamennyi szakaszában biztosítania kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és a finanszírozási források közötti szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is.

(21)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a szakpolitikák és a rendszerek átalakítását a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, a szegénység felszámolása, az egészségügyi ellátás és tartós gondozás, valamint az oktatás és képzés területén. Az európai szemeszterrel való nagyobb összhang érdekében a megosztott irányítás alatt működő ESZA+-ág forrásaiból a tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük az adott strukturális problémákkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására, amelyeket az ESZA+ hatálya alá tartozó többéves beruházások keretében célszerű megoldani. A Bizottságnak és a tagállamoknak be kell vonniuk a helyi és regionális hatóságokat annak érdekében, hogy biztosítsák a koherenciát, a koordinációt és a kiegészítő jelleget az ESZA+ és a Reformtámogató program megosztott irányítása és egészségügyi területei között , beleértve a reformösztönző eszközt és a technikai támogatási eszközt is . A Bizottságnak és a tagállamnak a folyamat valamennyi szakaszában biztosítaniuk kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti összhang, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében, beleértve a technikai segítségnyújtást is , figyelembe véve a szociális jogok európai pillérében, az európai szemeszter szociális eredménytáblájában, az ILO tisztes munka programjában meghatározott elveket és jogokat, valamint a regionális sajátosságokat, ezáltal hozzájárulva az EUMSZ 174. cikkében a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése tekintetében meghatározott uniós célok megvalósításához .

(21a)

Tekintettel a régiók fejlettségi szintje közötti különbségekre és az eltérő társadalmi realitásokra Unió-szerte, az ESZA+ programnak elegendően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a regionális és területi sajátosságokat.

(22)

A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 25  %-át a társadalmi befogadás előmozdítására kell elkülöníteniük.

(22)

A szociális jogok európai pillérében meghatározott szociális vonatkozás megfelelő kibontakoztatásának, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokból egy minimális összeg eljusson a legrászorultabbakhoz, a tagállamoknak a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti ESZA+-források legalább 27 %-át a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység felszámolására kell elkülöníteniük. Ennek a százaléknak ki kell egészítenie a mélyszegénység elleni fellépés céljára szolgáló nemzeti forrásokat.

(22a)

Az összes tagállam megerősítette a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRC), amely a gyermek jogai előmozdításának és védelmének normáját képezi. A gyermekek jogainak előmozdítása az uniós politikák egyik kifejezett célja (a Lisszaboni Szerződés 3. cikke), és a Charta megköveteli, hogy az Unió minden fellépésénél elsődleges szempontként vegyék figyelembe a gyermek mindenek felett álló érdekét. Az Uniónak és a tagállamoknak megfelelően kell felhasználniuk az ESZA+ programot a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő gyermekeket érintő hátrányok ördögi körének megtörésére a „Beruházások a gyermekek érdekében” című 2013. évi bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint. Az ESZA+ programnak támogatnia kell a hatékony beavatkozásokat előmozdító intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesítéséhez.

(22b)

Figyelemmel a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjére az Unióban (2017-ben 26,4  %), valamint a szociális jogok európai pillérére, amely kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek az esélyegyenlőség javítása érdekében joguk van meghatározott intézkedésekre, a tagállamoknak a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ programból származó forrásaik legalább 5 %-át az európai gyermekgarancia programra kell elkülöníteniük, hogy hozzájáruljanak a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő feltételek mellett történő hozzáféréséhez a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása érdekében. A gyermekekbe való korai befektetés e gyermekek és a társadalom egésze számára jelentős megtérülést eredményez, és döntő fontosságú a hátrányos helyzet ördögi körének a korai években való megtörésében. A gyermekek készségei és képességei fejlesztésének támogatása lehetővé teszi számukra a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatását, a legjobb oktatási és egészségügyi eredmények elérését, és segíti őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak, és fiatalokként növeljék esélyeiket a munkaerőpiacon.

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt – arra van szükség, hogy ezek a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is elegendő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, például az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a munka világába és az oktatásba visszavezető és bevonó intézkedéseket – adott esetben a munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok között prioritás meghatározásával – , például az ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak a fiataloknak . Az érintett tagállamoknak ezért a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében a nemzeti források legalább 10  %-át a fiatalok foglakoztathatóságára kell elkülöníteniük.

(23)

Néhány tagállamban és régióban az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás tartósan magas szintjére tekintettel – amely különösen azokat a fiatalokat érinti, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és képzésben sem vesznek részt (NEET-fiatalok), és amely még magasabb a hátrányos társadalmi helyzetből származó fiatalok esetében  – arra van szükség, hogy a tagállamok a megosztott irányítás alatti ESZA+-ág keretében továbbra is megfelelő forrásokat fordítsanak az ifjúság foglalkoztatását támogató fellépésekre, különösen az ifjúsági garancia programok végrehajtásán keresztül. Az egyéneket célzó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által a 2014–2020 közötti programozási időszakban támogatott fellépésekre építve a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük a fiatalokat a  színvonalas munka világába és az oktatásba visszavezető és hatékonyan bevonó intézkedéseket, adott esetben a  tartósan munkanélküli, inaktív és hátrányos helyzetű fiatalok , a legnehezebben megszólítható fiatalok és a sérülékeny helyzetben lévő fiatalok előnybe részesítésével , például ifjúsági munka révén. A tagállamoknak olyan intézkedésekre is be kell ruházniuk, amelyek megkönnyítik a tanulásból a munka világába történő átmenetet, illetve korszerűsítik és átalakítják a foglalkoztatási szolgálatokat azzal a céllal, hogy személyre szabott támogatást nyújtsanak a fiataloknak , és szolgáltatásaikat mindenfajta megkülönböztetéstől mentesen biztosítsák. A tagállamoknak az ESZA+ -ág nemzeti forrásainak legalább 3 %-át a fiatalok foglalkoztathatóságára, a folyamatos oktatásra, a minőségi foglalkoztatásra, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó politikák támogatására kell elkülöníteniük. Azoknak a tagállamoknak, ahol a NEET-fiatalok aránya az uniós átlag felett, vagy 15 % felett van, az ESZA+ nemzeti forrásainak legalább 15 % -át az e területet érintő, a megfelelő területi szinten hatást gyakorló politikák támogatására kell fordítaniuk.

(23a)

Mivel egyre inkább elmélyülnek a szubregionális különbségek, beleértve a gazdagabb, de elszegényedett területekkel is rendelkező régiókat is;

(23b)

Tekintettel az ESZA+ alkalmazási körének kiterjesztésére, a program céljainak teljesülése érdekében biztosítani kell, hogy az extra feladatok megnövelt költségvetéssel párosuljanak. Nagyobb mértékű finanszírozás szükséges a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez, a szegénység felszámolásához és a szakmai fejlődés és képzés támogatásához, különösen a digitális munkahelyeken, összhangban a szociális jogok európai pillérében rögzített elvekkel.

(23c)

Tartósan meg kell erősíteni az EURES-t, mindenekelőtt az internetes platform átfogó fejlesztése és a tagállamok aktív részvétele révén. A tagállamoknak hatékonyabban kell használniuk a már létező modellt, és az EURES-rendszerben közzé kell tenniük a megüresedő munkahelyekre vonatkozó valamennyi információt.

(24)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell az említett alapokból támogatott fellépések közötti összhangról és kiegészítő jellegről .

(24)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az ESZA+ által, illetve más uniós programokból és eszközökből, így az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, az Erasmus programból, a Menekültügyi és Migrációs Alapból, a Horizont Európa programból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a Digitális Európa programból, az InvestEU programból, a Kreatív Európa programból vagy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott fellépések közötti összhangot és kiegészítő jelleget, illetve ki kell aknázniuk az ezek közti szinergiákat .

(25)

Az EUMSZ 349. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, illetve a ritkán lakott északi régiók a közös politika és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Az állandó korlátok miatt ezek a régiók egyedi támogatást igényelnek.

(25)

Az EUMSZ 349. és 174. cikkével, valamint az 1994-es csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkével összhangban a legkülső régiók, a ritkán lakott északi régiók és szigetek a közös politikák és az uniós programok értelmében egyedi intézkedésekre jogosultak. Ezeknek a régióknak súlyos és tartós természeti hátrányaik miatt egyedi támogatásra van szükségük .

(25a)

Az EUMSZ 174. cikkével összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a súlyos és állandó demográfiai hátrányban lévő régiók, például az elnéptelenedett régiók és a gyéren lakott régiókat érintő korlátozások és nehézségek kezelésére irányuló egyedi politikák kidolgozásához és végrehajtásához.

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az érintett területek valamennyi szereplője és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Fontos ezért , hogy a tagállamok ösztönözzék a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét a  megosztott irányítású ESZA+ végrehajtásában.

(26)

Az ESZA+ által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá az uniós intézmények és a helyi, regionális, nemzeti hatóságok és a társadalmi-gazdasági szereplők, különösen pedig a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerségen múlik. Ezért alapvető fontosságú , hogy a tagállamok a regionális és helyi hatóságokkal partnerségben biztosítsák a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek, az egyenlőséggel foglalkozó testületek, a  nemzeti emberi jogi intézmények és más releváns vagy reprezentatív szervezetek érdemi részvételét az ESZA+ programozásában és végrehajtásában , az operatív programok prioritásainak meghatározásától kezdve az eredmények és a hatás nyomon követéséig és értékeléséig, összhangban a Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete  (1a) által létrehozott, az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexszel . Emellett a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség védelme érdekében az egyenlőséggel foglalkozó testületeknek és a nemzeti emberi jogi intézményeknek is minden szakaszban részt kell venniük.

(26a)

Az irányító hatóságok és a partnerek közötti felelősségteljes kormányzáshoz és partnerséghez a kapacitásépítés hatékony és eredményes alkalmazása szükséges az érdekeltek tekintetében, akik részére a tagállamoknak megfelelő összegű ESZA+ forrásokat kell elkülöníteniük. Mivel a megosztott irányítású ESZA+ operatív céljai között már nem szerepel az intézményi kapacitásokba és a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságába történő, nemzeti, regionális és helyi szintű beruházás a reformok végrehajtása, a szabályozás javítása és a felelősségteljes kormányzás céljából, a strukturálisreform-támogató program ellenben tartalmazza ezeket, szükséges, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a két eszköz közötti hatékony koordinációt.

(27)

A szociális innováció támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét.

(27)

A szociális innováció és a szociális gazdaság támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakpolitikák jobban megfeleljenek a társadalmi változásoknak, és – többek közt helyi szinten is – ösztönözzék, illetve támogassák az innovatív megoldásokat. Különösen az innovatív megoldások elterjesztését megelőző tesztelés és értékelés bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA+ által nyújtott célzott támogatások szükségességét.

(27a)

Az ágazatközi együttműködésben rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása és a más szakpolitikai területekkel való szinergiák és koherencia az ESZA+ általános céljainak elérését szolgáló javítása érdekében a programnak olyan innovatív intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a sport és a testmozgás, illetve a kultúra révén ösztönzik a társadalmi befogadást, küzdenek az ifjúsági munkanélküliség ellen – különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra –, javítják a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi beilleszkedését, valamint előmozdítják az egészséges életmódot és a betegségmegelőzést.

(28)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. Gondoskodniuk kell arról , hogy az ESZA+ megkülönböztetés nélkül mindenki számára támogassa az esélyegyenlőséget az EUMSZ 10 . cikkével összhangban , másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához. Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie a lakossági/ intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú ellátásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.

(28)

A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy az ESZA+ hozzájáruljon a nemek közötti egyenlőség előmozdításához az EUMSZ 8. cikkével összhangban, hogy valamennyi területen előmozdítsa a nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot, beleértve a munka-erőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit. A nemekkel kapcsolatos szempontokat valamennyi végrehajtott programban figyelembe kell venni azok előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. Ennek megfelelően az ESZA+ programnak különösen meg kell felelnie az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének, amely kimondja, hogy tilos bármilyen, nemen, fajon, színen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés; továbbá meg kell tiltani minden nemi jelleg, nemi identitás, vagy állampolgárság alapján történő megkülönböztetést is. A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról is , hogy az ESZA+ másokkal azonos alapon támogassa a fogyatékkal élő személyek társadalmi befogadását, illetve hozzájáruljon a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásához , többek között az oktatás, a munkavállalás, a foglalkoztatás és az egyetemes hozzáférhetőség tekintetében . Ezeket az alapelveket a programok előkészítésének, nyomon követésének, végrehajtásának és értékelésének minden területén és minden szakaszában időben és egységes módon kell figyelembe venni, miközben arról is gondoskodni kell, hogy a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség támogatása érdekében konkrét intézkedések történjenek. Az ESZA+ programnak elő kell segítenie az intézményi ellátásról a családra és a közösségi alapú gondozásra való áttérést, különösen azoknak, akik többszörös és interszekcionális megkülönböztetéssel szembesülnek. Az ESZA+ nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez. A(z) (EU) [a közös rendelkezésekről szóló új rendelet] rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságára vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a Chartában foglaltakkal, és azokat nemzeti szinten kell meghatározni bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+ ágra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani.

(28a)

Meg kell fontolni a regionális mutatók alkalmazását annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a szubregionális különbségeket.

(28b)

Az ESZA+ programnak támogatnia kell a nyelvek tanulását, elősegítve a kölcsönös megértést és egy befogadó társadalom kiépítését, többek között az Európa Tanács által a menekültek számára kidolgozott nyelvi támogató eszközkészlet tagállamok általi szélesebb körű átvétele révén is.

(29)

Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, ahol ilyen adatok elérhetők a  nyilvántartásokban .

(29)

Az adatgyűjtés adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az irányító hatóságok a nyilvántartásokból gyűjthessék az adatokat, amennyiben ott ilyen adatok – esetleg nemek szerinti bontásban – elérhetők , tiszteletben tartva a  személyes adatok védelmét az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével  (1a) összhangban . Célszerű lenne ösztönözni az adatok elektronikus továbbításának folytatását, mivel ez segít az adminisztratív terhek csökkentésében.

(31)

A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Az életképes ötleteket szélesebb körben vagy más környezetben az ESZA+ és más forrásokból származó pénzügyi támogatással lehet továbbfolytatni .

(31)

A szociális kísérlet egy kis méretű vizsgálati projekt, amelyből a szociális innovációk életképességére vonatkozó tapasztalatokat lehet szerezni. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az ötletek helyi szintű vizsgálatát, az életképes ötletek esetében pedig azt, hogy azok megvalósítását adott esetben szélesebb körben vagy különböző régiók vagy tagállamok más környezetében az ESZA+ -ból származó pénzügyi támogatással vagy más forrásokkal kombinálva folytassák .

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok központi foglalkoztatási szolgálatai közötti és a  Bizottsággal való szorosabb együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni.

(32)

Az ESZA+ rögzíti azokat a rendelkezéseket, amelyek célja a munkavállalók szabad mozgásának megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása a tagállamok állami foglalkoztatási szolgálatai , a Bizottság és a  szociális partnerek közti szoros együttműködés biztosítása révén. Az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózatnak – a szociális partnerek bevonásával – a munkaerőpiacok jobb működését kell támogatnia oly módon, hogy megkönnyíti a munkavállalók határokon átnyúló mobilitását, illetve a munkaerőpiacokra vonatkozó információk jobb átláthatóságát. Az ESZA+ alkalmazási körébe tartozik a célzott mobilitási programok kialakítása és támogatása annak érdekében, hogy a feltárt munkaerőpiaci hiányok esetében az üres álláshelyeket be lehessen tölteni. Az ESZA+ hatálya kiterjed a regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségekre és azok tevékenységeire a mobilitás, valamint a határokon átnyúló munkaerőpiacok átláthatóságának és integrációjának tájékoztatás, tanácsadás és elhelyezés révén történő előmozdítása érdekében. Ezek számos határ menti régióban fontos szerepet játszanak a valódi európai munkaerőpiac kialakításában.

(33)

A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális vállalkozások számára is a finanszírozási eszközök kínálata és hozzáférhetősége a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a  sérülékeny csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.

(33)

A mikrovállalkozások, a szociális gazdaság és a szociális gazdasági vállalkozások számára hozzáférhetetlen finanszírozási eszközök a vállalkozásalapítás előtt álló egyik legnagyobb akadályt jelentik, különösen a munkaerőpiactól legtávolabb kerülő emberek számára. Az ESZA+-rendelet meghatározza a piaci ökoszisztéma létrehozásához szükséges rendelkezéseket, hogy javuljon a szociális gazdasági vállalkozások számára a finanszírozási és támogató eszközök kínálata és hozzáférhetősége , többek közt a kulturális és kreatív ágazatban is, a leginkább rászorulók – különösen a munkanélküliek, a nők és a  hátrányos helyzetű csoportok – szükségleteinek kielégítése érdekében, akik mikrovállalkozásokat szeretnének beindítani vagy fejleszteni. A program szakpolitikai célkitűzéseinek elérését az InvestEU Alap szociális beruházási és készségfejlesztési szakpolitikai keretéből származó finanszírozási eszközök és költségvetési garanciák is támogatni fogják.

(33a)

A Bizottságnak uniós szinten be kell vezetnie egy egyértelmű kritériumokon alapuló „európai szociális gazdaság címkét” a szociális és szolidaritásalapú vállalkozások számára, amelynek célja, hogy rávilágítson e vállalkozások sajátos jellemzőire és társadalmi hatására, növelje ismertségüket, ösztönözze a beruházásokat, megkönnyítse a finanszírozáshoz jutást és az egységes piacra való bejutást azon szereplők számára, akik készek arra, hogy nemzeti szinten vagy más tagállamokban terjeszkedjenek, tiszteletben tartva az ágazatban és a tagállamokban érvényben lévő különböző jogi formákat és kereteket.

(34)

Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák.

(34)

Több ESZA+-célkitűzés elérésében is kulcsszerepet játszhatnak a szociális beruházások piaci szereplői, köztük a karitatív szereplők, mivel ők finanszírozást, illetve innovatív és kiegészítő módszereket is kínálnak a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelemhez, a munkanélküliség csökkentéséhez és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elősegítéséhez. Az ESZA+ fellépéseibe ezért adott esetben be kell vonni a karitatív szereplőket, például az alapítványokat és adományozókat, különösen azokba, amelyek a szociális beruházási piac ökoszisztémájának kialakítását célozzák , feltéve, hogy anem rendelkeznek olyan politikai vagy társadalmi célkitűzésekkel, amelyek ellentétesek az Unió elveivel .

(34a)

A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért azt – kivéve azon kellően indokolt esetekben, amelyekben figyelembe veszik az arányosság elvét – valamennyi tagállamnak támogatnia kell. Erősíteni kell a Bizottságnak a tapasztalatcsere elősegítésében és a vonatkozó kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában betöltött szerepét is.

(35a)

A Bizottságnak növelnie kell a tagállamok és az alulreprezentált szervezetek részvételét azzal, hogy amennyire lehet, csökkenti a részvételt akadályozó tényezőket, köztük a finanszírozási kérelemhez és a finanszírozás fogadásához kapcsolódó adminisztratív terheket.

(35b)

Az Unió egyik elsődleges célja, hogy megerősítse az egészségügyi rendszereket azáltal, hogy támogatja az egészségügy és a betegellátás digitális átalakítását, fenntartható egészségügyi információs rendszert fejleszt, valamint támogatja a hatékonyabb, hozzáférhetőbb és rugalmasabb egészségügyi rendszerek kialakítására irányuló nemzeti reformokat.

(36)

Ha az emberek egészségesek maradnak és hosszabb ideig aktívak , valamint lehetőséget kapnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egészségük gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését (17).

(36)

Az EUMSZ 168. cikkében megállapított követelmények teljesítése érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Ha megkülönböztetés nélkül minden ember egészséges és aktív marad , valamint lehetőséget kap arra, hogy aktív szerepet vállaljon egészsége gondozásában, annak pozitív hatásai lesznek az egészségre, az egészségi egyenlőtlenségekre, az életminőségre, a termelékenységre, a versenyképességre és a befogadásra, miközben csökken a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás. Az egészségre hatást gyakorló innováció, többek között a társadalmi innováció támogatása és elismerése hozzájárul az egészségügyi ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák megoldásához a demográfiai változások jelentette kihívások kezelésével összefüggésben. Továbbá az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó intézkedések fontosak az „inkluzív növekedés” céljainak eléréséhez.  A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy segítse a tagállamok fenntartható fejlesztési céljainak (FFC), különösen a 3. FFC: „Az egészséges élet és jólét biztosítása mindenki számára, minden életkorban” elérését (17).

(36a)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az uniós lakosság egészségének javítása érdekében alapvető fontosságú, hogy ne csak a testi egészség és a szociális jólét kerüljön fókuszba. A WHO szerint a fogyatékossággal leélt évek mintegy 40 %-a mentális egészségügyi problémákra vezethető vissza. A mentális egészségügyi problémák továbbá sokfélék, tartósak, okot adhatnak diszkriminációra, és jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi egyenlőtlenségekhez. Ezenfelül a gazdasági válság is hatással van a mentális egészséget meghatározó tényezőkre, mivel a védelmet ellátó tényezők gyengülnek, a kockázati tényezők pedig erősödnek.

(37)

Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését.

(37)

Az európai uniós egészségügyi rendszerek tapasztalatainak és közös értékeinek, illetve elveinek a Tanács 2006. június 2-i következtetései szerint támogatniuk kell az innovatív, hatékony és rugalmas egészségügyi rendszerek tervezésére és irányítására vonatkozó döntéshozatali eljárást, a jó minőségű , személyközpontú egészségügyi ellátáshoz és kapcsolódó gondozáshoz való egyetemes hozzáférést biztosító eszközök fejlesztését és a legjobb gyakorlatok szélesebb körben történő önkéntes bevezetését. Ebbe beletartoznak az egészségügyi alapellátás részét képező egészségfejlesztési és betegségmegelőzési szolgáltatások.

(37a)

A közegészségügy területét (2003–2008) és az egészségügy területét (2008–2013 és 2014–2020) érintő előző uniós cselekvési programok – amelyeket az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal  (1a) , az 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal  (1b) , illetve a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (1c) hoztak létre („az előző egészségügyi programok”) – értékelése kedvező volt, mivel számos fontos eredményt és javulást értek el. Az ESZA+ egészségügyi ágának az előző egészségügyi programok eredményeire kell épülnie.

(37b)

Az ESZA+ egészségügyi ágának olyan eszköznek kell lennie, amely intézkedéseket segít elő olyan területeken, ahol uniós hozzáadott érték áll fenn, amit a következők alapján lehet bizonyítani: a bevált gyakorlatok tagállamok és régiók közötti cseréje; az ismeretek megosztását vagy kölcsönös tanulást célzó hálózatok támogatása; az egészségügyi szakemberek képesítésének támogatása; a határokon átterjedő egészségügyi veszélyek kezelése azok kockázatainak csökkentése és következményeinek enyhítése érdekében; a belső piaccal kapcsolatos egyes olyan kérdések kezelése, ahol az Unió megfelelő jogosultsággal rendelkezik jó minőségű megoldások biztosítására a tagállamokban; az egészségügyi innovációban rejlő potenciál felszabadítása; olyan tevékenységek, amelyek összehasonlító teljesítményértékelési rendszer létrehozásához vezethetnek a megalapozott uniós döntéshozatal megkönnyítése érdekében; a hatékonyság javítása a források párhuzamosságok miatti pazarlásának elkerülésével, valamint a pénzügyi források felhasználásának optimalizálása.

(38)

Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez az Unió polgárainak egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Az ESZA+ „egészségügy” ágának olyan hatékony megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az európai polgárok jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.

(38)

Az ESZA+ egészségügyi ágának hozzá kell járulnia a betegségek megelőzéséhez , a korai diagnózishoz az Unióban élők egész élete során, illetve az egészség fejlesztéséhez azzal, hogy foglalkozik az egészségügyi kockázatot jelentő tényezőkkel, például a  dohánytermékek használatával, a dohányzással és a passzív dohányzással, a káros alkoholfogyasztással, a környezeti egészségügyi kockázatokkal, az illegális kábítószer-fogyasztással, a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentésével, az elhízással, az egészségtelen táplálkozási szokásokkal , amelyek összefüggnek a szegénységgel és a testmozgás hiányával, támogatja továbbá az egészséges életmódnak kedvező környezeteket , a kockázati tényezők lakosság általi jobb megismerését, és életünk végéig az egészség minden területén a fertőzések és a megelőzhető fertőző betegségek okozta terheket és következményeket többek között védőoltásokkal csökkentő, jól kidolgozott közegészségügyi beavatkozásokat a tagállamok vonatkozó stratégiákkal összhangban álló fellépéseinek kiegészítése érdekében. Ebben az összefüggésben külön figyelmet kell fordítani az egészségnevelésre, mivel az segíti az egyéneket és közösségeket az egészségi állapotuk javításában, ismereteik bővítésében, és hatással van hozzáállásukra. Napjaink egészségügyi problémáit csak uniós szintű együttműködéssel és az egészségügy területére irányuló folytatólagos uniós fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Az ESZA+ „egészségügy” ágának támogatnia kell a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását, olyan hatékony , figyelemfelkeltő és mindenkihez eljutó megelőzési modelleket, innovatív technológiákat és új üzleti modelleket és megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek hozzájárulnak a tagállamok innovatív, hatékony , hozzáférhető és fenntartható egészségügyi rendszereihez, valamint megkönnyítik az Unió városaiban és vidéki területein élők jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését.

(38a)

Az egészségügyi ág intézkedéseinek végrehajtása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell egy egészségügyi irányítóbizottság létrehozását. A Bizottságnak ezenkívül megoldásokat és módszereket kell javasolnia az egészséghez kapcsolódó fellépéseknek az európai szemeszter folyamatával való összehangolására, amely felhatalmazást kapott arra, hogy a tagállami egészségügyi rendszerek és szociális védelmi rendelkezések hozzáférhetőségének és fenntarthatóságának növelését célzó egészségügyi reformokra tegyen ajánlásokat.

(39)

Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van. Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit.

(39)

Az Unióban a nem átvihető betegségek felelősek a korai halálozás több mint 80 %-áért, a hatékony megelőzésnek pedig számos, határokon átnyúló vonatkozása van , és számos, ágazatokon átívelő fellépést tesz szükségessé . Az Európai Parlament és a Tanács is hangsúlyozta, hogy a felkészültség támogatásával és a válaszadási kapacitás kiépítésével csökkenteni kell a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek, például a hirtelen és halmozott környezeti kibocsátás és környezetszennyezés, az átvihető betegségek és egyéb biológiai, kémiai, környezeti és ismeretlen veszélyek közegészségügyi következményeit.

(39a)

Elengedhetetlen a határokon át terjedő betegségek, például a HIV/AIDS, tuberkulózis és vírushepatitis járványok megfékezésére irányuló innovatív közösségi alapú megközelítésekbe történő folyamatos beruházás, mivel a betegségek szociális vonatkozásai meghatározó tényezők a tekintetben, hogy sikerül-e ezeket a betegségeket mint járványokat az Unióban és a szomszédos országokban megszüntetni. A fenntartható fejlesztési célok HIV/AIDS, tuberkulózis és hepatitisz tekintetében meghatározott célkitűzéseinek elérése szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy Európában ambiciózusabb politikai irányítás és megfelelő technikai és pénzügyi eszközök biztosítsák az e betegségekkel szembeni fenntartható, regionális fellépést.

(40)

Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása.

(40)

Az egészségügyi rendszerek hatékonysága, valamint a polgárok egészsége szempontjából elengedhetetlen a rezisztens fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentette teher csökkentése és a hatékony antimikrobiális szerek rendelkezésre állásának a biztosítása , valamint az antimikrobiális rezisztencia felszámolásának elősegítése érdekében e szerek alkalmazásának csökkentése is .

(42)

Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Az [új költségvetési rendelet] [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki, és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.

(42)

Tekintettel az ESZA+ egészségügyi ágához tartozó bizonyos célkitűzések sajátos jellegére, illetve az ág keretében megvalósuló fellépések típusára, a tagállamok érintett illetékes hatóságai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a civil társadalom aktív támogatása mellett végrehajtsák az ezzel kapcsolatos tevékenységeket. Az [új költségvetési rendelet] [195]. cikkének alkalmazásában ezért meghatározott kedvezményezettnek kell tekinteni azokat a hatóságokat, amelyeket maguk a tagállamok jelölnek ki , valamint adott esetben a civil szervezeteket , és pályázati felhívások előzetes közzététele nélkül is lehet vissza nem térítendő támogatásokat nyújtani ezeknek a hatóságoknak.

(42a)

A program nyomon követésével kapcsolatos hatékonysági problémák és hiányosságok kezelése és a teljesítmény javítása érdekében a Bizottságnak program- és intézkedésszintű nyomonkövetési mutatókat kell bevezetnie és használnia, amelyekkel biztosítja a program céljainak teljesítését.

(42b)

Az ESZA+ programnak fel kell számolnia a civil társadalom részvétele előtt álló akadályokat, egyebek mellett a pályázati eljárások egyszerűsítésével, a pénzügyi kritériumok lazításával, egyes esetekben a biztosítandó társfinanszírozás elengedésével, valamint – oktatáson és képzésen keresztül – a betegek, a betegszervezetek és más érintettek kapacitásainak fejlesztésével. A programnak emellett törekednie kell arra, hogy lehetővé tegye a program céljainak teljesítését előmozdító civil hálózatok és szervezetek, köztük az uniós szintű szervezetek uniós szintű működését.

(42c)

Az ESZA+ egészségügyi ágának végrehajtása során tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szakpolitikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatásköreit. Tiszteletben tartva a Szerződésből fakadó kötelezettségeket és a tagállamoknak azt a szerepét, amelyet az uniós döntéshozatali folyamatban mint elsődleges tárgyaló felek betöltenek, szubnacionális szinten be kell vonni az érintett hatóságokat annak érdekében, hogy az uniós egészségpolitikának a helyi szintű szociális politikákba való integrálásával gondoskodjanak annak tényleges és tartós hatásáról.

(44)

Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. A szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a  területen az innováció és a  kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania. Folyamatosan fejleszteni kell ezért az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist .

(44)

Az Unió egészségügyi jogalkotásának azonnali hatása van a polgárok életére, az egészségügyi rendszerek hatékonyságára és rugalmasságára, illetve a belső piac megfelelő működésére. Az orvosi eszközökre és technológiákra (gyógyszerekre, orvostechnikai eszközökre és emberi eredetű anyagokra), illetve a dohánytermékekre vonatkozó jogalkotásra, a betegek határokon átnyúló egészségüggyel és a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos jogaira vonatkozó keretszabályozás nagyon fontos az Unió egészségvédelme szempontjából. Emellett számos más uniós jogi aktus gyakorol jelentős hatást az egészségre, többek között az élelmiszerekkel és az élelmiszerjelöléssel, a  légszennyezéssel, az endokrin károsító anyagokkal és a  növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabályok. Egyes esetekben nem ismerjük pontosan a környezeti kockázatot jelentő tényezők halmozott hatását, ami elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelenthet a polgárok egészségére .

(44a)

Az egészségügyi vonatkozással bíró szabályozásnak, illetve a megvalósításnak és a végrehajtásnak az egészséggel kapcsolatos célkitűzések teljesítése mellett a területen az innováció és a kutatás fejlődésével, illetve a társadalmi változásokkal is lépést kell tartania, miközben továbbra is a Szerződésekben rögzített elővigyázatossági elven kell alapulnia. Folyamatosan fejleszteni kell tehát az ilyen tudományos jellegű jogalkotás végrehajtásához szükséges tudásbázist, a független vizsgálatok lehetőségének biztosítása, és ezáltal az uniós folyamatok iránti általános bizalom újbóli megerősítése érdekében, és mivel e tudásbázis megosztása jellegénél fogva közérdek, biztosítani kell a legmagasabb szintű átláthatóságot.

(44b)

Önmagában az egészségügyi ágazat nem tud választ adni az egészségügyi kihívásokra, mivel az egészségre számos, az ágazaton kívüli tényező hatást gyakorol. Ezért, ahogyan azt a Maastrichti és az Amszterdami Szerződés megállapította, az egészségügyi szempontok minden szakpolitikai területen történő érvényesítése fontos ahhoz, hogy az Unió választ tudjon adni a jövőbeni kihívásokra. Az egészségügyi ágazat számára azonban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felhívja más ágazatok figyelmét a döntéseik egészségügyi hatásaira, és elérje, hogy más ágazatok integrálják az egészségügyi szempontokat a szakpolitikájukba. Mindeddig az oktatási, a közlekedési, a táplálkozási, a mezőgazdasági, a munkaügyi és a tervezési ágazatok szakpolitikái eredményeztek jelentős egészségügyi előrelépést. A szív egészségével kapcsolatos területen például jelentős javulást regisztráltak az élelmiszerek minőségével, a fokozott testmozgással és a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos szakpolitikák és szabályozás eredményeként.

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, e rendelet hozzá fog járulni az éghajlatvédelmi intézkedések valamennyi uniós szakpolitikára kiterjedő érvényesítéséhez, valamint ahhoz , hogy az uniós költségvetés a kiadásainak összességben véve 25 %-ával támogassa az éghajlat-politikai célok elérését . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.

(46)

Tekintettel az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelésének fontosságára, amit az Uniónak a Párizsi Megállapodásnak és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtását érintő kötelezettségvállalása is tükröz, ez a rendelet hozzá fog járulni az éghajlati szempontok uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célkitűzésnek a teljesítéséhez , hogy a többéves pénzügyi keret 2021 és 2027 közötti időszakában az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-át és amint lehetséges, de legkésőbb 2027-re évente 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák . A vonatkozó intézkedéseket az előkészítés és a végrehajtás során határozzák meg, majd a félidős értékelés keretében újraértékelik.

(47)

A [2013/755/EU tanácsi határozat 94. (19)] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik.

(47)

A [2013/755/EU tanácsi határozat 94. (19)] cikke alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek finanszírozhatóságát a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira figyelemmel kell biztosítani, amelyhez az érintett TOT kapcsolódik. A programnak lehetővé kell majd tennie azokat az egyedi korlátozásokat, amelyekkel az ezen területeken letelepedett személyek és szervezetek szembesülnek, a fent említett ágakhoz való megfelelő hozzáférés biztosítása érdekében.

(48)

Az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket.

(48)

A vonatkozó jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelés mellett az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó harmadik országok részt vehetnek az uniós programokban az EGT-megállapodásban meghatározott együttműködés keretében, amely a programok végrehajtását az említett megállapodás hatálya alá tartozó határozattal biztosítja. E rendeletben külön rendelkezést kell bevezetni az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Számvevőszék szükséges jogainak és az azokhoz való hozzáférésnek a biztosítása érdekében, hogy azok átfogóan gyakorolják hatáskörüket.

(50a)

Biztosítani kell az alap hatékony, eredményes és méltányos pénzügyi irányítását, garantálva annak oly módon való végrehajtását, hogy az a lehető legérthetőbb, leghatékonyabb és legkönnyebben felhasználható legyen, biztosítva ugyanakkor a jogbiztonságot és az alap valamennyi résztvevő számára való hozzáférhetőségét. Mivel az ESZA+ tevékenységek megosztott irányítás keretében valósulnak meg, a tagállamok nem vezethetnek be további szabályokat, illetve azokat nem módosíthatják menet közben, mert ez megnehezítené a kedvezményezett számára a pénzeszközök felhasználását, és késleltetheti a számlák kifizetését.

(51)

Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás és képzés elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység csökkentését , valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani – és ezért uniós szinten jobban megvalósíthatók –, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(51)

Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a munkaerőpiacok hatékonyságának és méltányosságának fokozását, illetve a színvonalas munkahelyekhez való jutás támogatását, az oktatás , képzés és gondozás elérhetőségének és színvonalának javítását, a társadalmi befogadás , az esélyegyenlőség és az egészségügy támogatását, illetve a szegénység felszámolását , valamint a foglalkoztatási és szociális innováció, illetve az egészségügyi ág mentén folyó fellépéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

1.

„kísérő intézkedések”: az élelmiszer elosztása és/vagy az alapvető anyagi támogatás mellett végzett olyan tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés kezelése, ideértve a szociális szolgáltatások igénybevételének segítését és azok nyújtását, illetve a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadást;

1.

„kísérő intézkedések”: az élelmiszer elosztása és/vagy az alapvető anyagi támogatás mellett végzett olyan tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés kezelése és a szegénység felszámolása , ideértve a szociális szolgáltatások és pszichológiai támogatás igénybevételének segítését és azok nyújtását, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos releváns információk nyújtását, illetve a háztartási költségvetés kezelésével kapcsolatos tanácsadást;

2.

„társult ország”: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint egészségügyi ágaiban;

2.

„társult ország”: az Unióval kötött olyan megállapodásban részes harmadik ország, amelynek értelmében az említett ország a 30. cikkel összhangban részt vehet az ESZA+ foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó, valamint egészségügyi ágaiban;

3.

„alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket és az iskolai felszerelést;

3.

„alapvető anyagi támogatás”: azok a javak, amelyek kielégítik egy személy méltóságteljes életvitelhez szükséges alapvető igényeit, ideértve a ruházatot, a higiéniai cikkeket , beleértve a női higiéniai termékeket és az iskolai felszerelést;

4.

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

4.

„vegyesfinanszírozási műveletek”: az uniós költségvetésből – többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti vegyesfinanszírozási eszköz keretében – támogatott olyan tevékenységek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy finanszírozási eszközöket ötvöznek fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal.

5.

„közös azonnali eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját (kilépési nap) követő négy hét elteltével mérik a hatásokat;

5.

„közös azonnali eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját (kilépési nap) követő négy hét elteltével mérik a hatásokat;

6.

„közös hosszú távú eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat hónap elteltével mérik a hatásokat;

6.

„közös hosszú távú eredménymutatók”: olyan közös eredménymutatók, amelyek a résztvevő műveletből való kilépésének napját követő hat és tizenkét hónap elteltével mérik a hatásokat;

7.

„az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költségei”: azok a tényleges költségek, amelyek az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódnak, és nem korlátozódnak az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;

7.

„az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás megvásárlási költségei”: azok a tényleges költségek, amelyek az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás kedvezményezett által történő megvásárlásához kapcsolódnak, és nem korlátozódnak az élelmiszerek és/vagy az alapvető anyagi támogatás árára;

7a.

„határon átnyúló partnerségek” a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ágban: az állami foglalkoztatási szolgálatok, a civil társadalom vagy a szociális partnerek közötti együttműködés legalább két tagállamban elhelyezkedő állandó struktúrái;

8.

„végső címzett”: a támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában foglaltak szerint;

8.

„végső címzett”: a támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek a 4. cikk (1) bekezdésének xi. pontjában foglaltak szerint;

9.

„egészségügyi válság”: bármely olyan válság, amelyet általában veszélyként érzékelnek, amely egészségügyi vonatkozással bír, és amely bizonytalan helyzetben sürgős hatósági intézkedést tesz szükségessé;

9.

„egészségügyi válság”: bármely olyan válság, amelyet általában veszélyként érzékelnek, amely egészségügyi vonatkozással bír, és amely bizonytalan helyzetben sürgős hatósági intézkedést tesz szükségessé;

10.

„jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

10.

„jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

11.

„mikrofinanszírozás”: többek között garanciák, mikrohitel, sajáttőke-befektetések és kvázisajáttőke-befektetések, kísérő vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal együtt, amelyek például olyan személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formáját ölthetik, akik/amelyek számára nehézséget jelent a szakmai és/vagy bevételtermelő tevékenységek céljából történő hitelhez jutás;

11.

„mikrofinanszírozás”: többek között garanciák, mikrohitel, sajáttőke-befektetések és kvázisajáttőke-befektetések, kísérő vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal együtt, amelyek például olyan személyeknek és mikrovállalkozásoknak nyújtott egyéni tanácsadás, képzés és mentorálás formáját ölthetik, akik/amelyek számára nehézséget jelent a szakmai és/vagy bevételtermelő tevékenységek céljából történő hitelhez jutás;

12.

„mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tíznél kevesebb munkavállalója van, és amely 2 000 000  EUR alatti éves forgalommal vagy mérleggel rendelkezik;

12.

„mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tíznél kevesebb munkavállalója van, és amely 2 000 000  EUR alatti éves forgalommal vagy mérleggel rendelkezik;

13.

„leginkább rászoruló személyek” olyan természetes személyek – egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok –, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által meghatározott objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, amelyek lehetővé tehetik a konkrét földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyekre történő összpontosítást;

13.

„leginkább rászoruló személyek” olyan természetes személyek – egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok , beleértve a gyermekeket és a hajléktalanokat is  –, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által meghatározott objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, amelyek lehetővé tehetik a konkrét földrajzi területeken élő leginkább rászoruló személyekre történő összpontosítást;

14.

„referenciaérték”: olyan érték, amely a közös és programspecifikus eredménymutatókra vonatkozó célkitűzések megállapítására szolgál, és amely a meglévő vagy korábbi beavatkozásokon alapul;

14.

„referenciaérték”: olyan érték, amely a közös és programspecifikus eredménymutatókra vonatkozó célkitűzések megállapítására szolgál, és amely a meglévő vagy korábbi beavatkozásokon alapul;

15.

„szociális vállalkozás”: társasági formájától függetlenül olyan vállalkozás vagy természetes személy, amely/aki

15.

„szociális vállalkozás”: társasági formájától függetlenül olyan szociális vállalkozás vagy természetes személy, amely/aki

15a.

„szociális gazdasági vállalkozás”: a szociális gazdasági szektorhoz tartozó vállalkozások és jogalanyok különböző fajtái, például a szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező egyesületek, egyesületek, alapítványok, szociális vállalkozások, és egyéb, az egyes tagállamok jogszabályai által szabályozott vállalkozási formák, amelyek a tőke, a demokratikus kormányzás, a szolidaritás, valamint a nyereség vagy a többlet nagyobb részének újrabefektetésével szemben az egyéni és szociális célkitűzéseket részesítik előnyben;

16.

„szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, elsősorban olyanok , amelyek olyan új elképzelések ( termékek , szolgáltatások és modellek ) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal jótékonyak a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;

16.

„szociális innovációk”: célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegű tevékenységek, ideértve a kollektív tevékenységeket is, különösen azok , amelyek új ( termékekre , szolgáltatásokra, gyakorlatokra és modellekre vonatkozó ) elképzelések kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, többek között a közszféra, a harmadik szektor szervezetei, például az önkéntes és közösségi szervezetek és a szociális gazdasági vállalkozások között, ezáltal jótékonyak a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét;

17.

„szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;

17.

„szociális kísérletek”: olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más – többek közt földrajzi vagy ágazati – helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat;

18.

„kulcskompetenciák”: olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre valamennyi egyénnek – élete bármely szakaszában – szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A kulcskompetenciák a következők: Írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia és műszaki tudományok; digitális kompetenciák; személyes és szociális kompetenciák, valamint a tanulás elsajátítása; állampolgárság; vállalkozói készség; kulturális érzékenység és kifejezőkészség.

18.

„kulcskompetenciák”: olyan ismeretek, készségek és kompetenciák, amelyekre valamennyi egyénnek – élete bármely szakaszában – szüksége van a személyes kiteljesedéshez és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A kulcskompetenciák a következők: Írni-olvasni tudás; többnyelvűség; matematika, természettudományok, technológia , művészetek és műszaki tudományok; digitális kompetenciák ; média; személyes és szociális kompetenciák, valamint a tanulás elsajátítása; állampolgárság; vállalkozói készség; (inter) kulturális érzékenység és kifejezőkészség , valamint kritikai gondolkodás;

19.

„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak.

19.

„harmadik ország”: olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

19a.

„hátrányos helyzetű csoportok”: olyan célcsoportok, amelyek körében magas a szegénységben élők, vagy szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy a társadalmi kirekesztés által fenyegetett személyek száma, ideértve többek között az etnikai kisebbségeket, például a romákat, a harmadik országbeli állampolgárokat, beleértve a migránsokat, az időseket, a gyermekeket, az egyedülálló szülőket, a fogyatékossággal élő személyeket vagy a krónikus betegségben szenvedő személyeket;

19b.

„egész életen át tartó tanulás”: az élet minden szakaszában folytatott tanulás valamennyi formája (formális, nem formális és informális), beleértve a koragyermekkori nevelést, az általános oktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, amely a tudás, a készségek, a kompetenciák és a társadalmi részvétel lehetőségeinek javítását eredményezi.

a)

megosztott irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében jelzett egyedi célkitűzéseknek megfelelő része tekintetében („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág”), valamint

a)

megosztott irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében jelzett egyedi célkitűzéseknek megfelelő része tekintetében („a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-ág”), valamint

b)

közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág”), valamint a támogatásnak a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 26. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („az egészségügyi ág”) tekintetében.

b)

közvetlen és közvetett irányítás keretében a támogatásnak a 4. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág”), valamint a támogatásnak a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében és a 26. cikkben jelzett célkitűzéseknek megfelelő része („az egészségügyi ág”) tekintetében.

i.

a foglalkoztatásba való bejutás javítása minden munkanélküli , különösen pedig a  fiatalok és a  tartósan munkanélküliek , valamint az inaktív személyek számára , előmozdítva az önfoglalkoztatást és a szociális gazdaságot;

i.

a minőségi foglalkoztatási és aktiválási intézkedésekhez való hozzáférés javítása valamennyi álláskereső számára , különös tekintettel a fiatalokat – különösen az ifjúsági garancia végrehajtása révén – , illetve a tartósan munkanélküli személyeket, a  gazdaságilag inaktív személyeket és a  hátrányos helyzetű csoportokat célzó egyedi intézkedésekre , a munkaerőpiactól legtávolabb került személyekre összpontosítva , előmozdítva a foglalkoztatást, az önfoglalkoztatást , a vállalkozói szellemet és a szociális gazdaságot;

ii.

a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;

ii.

a munkaerőpiaci intézmények és szolgáltatások korszerűsítése a készségigények értékelése és a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, a pályamódosítás és a mobilitás érdekében időben történő, egyénre szabott segítségnyújtás és támogatás céljából;

iii.

a nők munkaerőpiaci részvételének előmozdítása, a munka és a magánélet megfelelőbb egyensúlya , ideértve a  gyermekgondozás igénybevételét , az egészségügyi kockázatokra is figyelmet fordító, egészséges és megfelelően kiigazított munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását, valamint az aktív és egészséges öregedést ;

iii.

a nők munkaerő-piaci részvételének és szakmai előmenetelének előmozdítása, az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvének előmozdítása, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, különös tekintettel az egyedülálló szülőkre , beleértve a  megfizethető, inkluzív és minőségi gyermekgondozást, a koragyermekkori nevelést , az idősgondozást és egyéb gondozási szolgáltatásokat és támogatást; valamint az egészségügyi és betegségből eredő kockázatokra is figyelmet fordító, egészséges és megfelelően kiigazított munkakörnyezetet, a munkavállalók, a vállalkozások és a vállalkozók változáshoz való alkalmazkodását, a pályamódosítást, és az aktív és egészséges időskort ;

iv.

az oktatási és képzési rendszerek minőségének, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a digitális készségek – elsajátításának támogatása céljából ;

iv.

az oktatási és képzési rendszerek minőségének, inkluzivitásának, eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának fejlesztése, a kulcskompetenciák – többek között a  vállalkozói és digitális készségek – elsajátításának támogatása , a nem formális és az informális tanulás elismerése, az e-integráció előmozdítása és az oktatásból a munka világába való átmenet elősegítése a társadalmi és gazdasági igények tükrözése érdekében ;

v.

a minőségi és befogadó oktatásba és képzésbe való egyenlő bejutás és ezek elvégzése , különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatás és -tanulás , ideértve a  tanulási mobilitás előmozdítását mindenki számára;

v.

a magas színvonalú, megfizethető és befogadó oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés és ezek teljesítése , különösen a hátrányos helyzetű csoportok és a gondozók számára, a kisgyermekkori oktatástól és gondozástól az általános és a szakmai oktatáson és képzésen keresztül a felsőoktatásig, valamint felnőttoktatásig és -tanulásig , a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése, a  duális képzési rendszerek, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a mindenki számára elérhető tanulási mobilitás és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének elősegítése ;

vi.

az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást;

vi.

az egész életen át tartó tanulás – különösen a készségek rugalmas fejlesztésére és az átképzésre irányuló lehetőségek – elősegítése mindenki számára, figyelembe véve a  vállalkozói és digitális készségeket, a munkaerőpiaci igényekre alapozva megfelelőbben előre jelezve a változásokat és az új készségek iránti igényeket, megkönnyítve a pályamódosítást és elősegítve a szakmai mobilitást , valamint a teljes körű társadalmi részvételt ;

vii.

az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében;

vii.

az aktív befogadás ösztönzése, többek között az esélyegyenlőség , a megkülönböztetésmentesség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében , különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra ;

viii.

harmadik országok állampolgárai és marginalizált közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;

viii.

harmadik országok állampolgárai , így a migránsok hosszú távú társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása;

viiia.

a marginalizált közösségek – például a romák – hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem, és társadalmi-gazdasági integrációjuk előmozdítása;

ix.

a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése; a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése, ideértve a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását is ; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;

ix.

a minőségi, fenntartható , hozzáférhető és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben történő hozzáférés megerősítése , ideértve a lakáshoz és személyközpontú egészségügyi és kapcsolódó gondozáshoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokat ; a szociális biztonsági intézmények, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális védelmi és a társadalmi befogadási rendszerek korszerűsítése, beleértve az egyenlő szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítását , különös tekintettel a gyermekekre és a hátrányos helyzetű csoportokra, valamint a leginkább rászoruló személyekre ; az egészségügyi rendszerek és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások többek közt fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférhetőségének, hatékonyságának és rezilienciájának javítása;

ixa.

a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének elősegítése a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés terén való részvételük javítása érdekében;

x.

a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztéssel fenyegetett , többek között a  legrászorulóbb személyek társadalmi integrációjának előmozdítása;

x.

a szegénység és/ vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett vagy azt megtapasztaló , többek között a  legrászorultabb személyek és gyermekek társadalmi integrációjának előmozdítása;

xi.

az anyagi depriváció kezelése élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás legrászorulóbbaknak való nyújtása útján , többek között kísérő intézkedésekkel .

xi.

az anyagi depriváció kezelése élelmiszer- és/vagy alapvető anyagi támogatás nyújtása útján a leginkább rászoruló személyeknek , beleértve a társadalmi befogadásuk biztosítását célzó kísérő intézkedéseket is, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekre .

(1)

egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján;

1.

egy intelligensebb Európa, az intelligens szakosodáshoz szükséges készségek, a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz szükséges készségek, az ipari átmenet, a készségekkel és a vállalkozói készséggel kapcsolatos ágazati együttműködés fejlesztése, a kutatók képzése, a hálózati tevékenységek és a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, valamint a kutató- és technológiai központok, orvosi és egészségügyi központok, vállalkozások és klaszterek közötti partnerségek, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaságnak nyújtott támogatás útján , szem előtt tartva a tagállamok szociális gazdaságra vonatkozó jogszabályait és kereteit ;

(2)

egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású Európa, az oktatási és képzési rendszereknek a készségek és a képesítések kiigazításához szükséges fejlesztésével, minden személy, többek között a munkaerő készségfejlesztésével, valamint új munkahelyek létrehozásával a környezethez, az éghajlathoz, az energiához és a biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban.

2.

egy zöldebb, alacsony széndioxid-kibocsátású Európa, az oktatási és képzési rendszereknek a készségek és a képesítések kiigazításához szükséges fejlesztésével, a lakosság körében a fenntartható fejlődéssel és életmódokkal kapcsolatos tájékoztatással, minden személy, többek között a munkaerő készségfejlesztésével, valamint új munkahelyek létrehozásával a környezethez, az éghajlathoz, az energiához , a körforgásos és biogazdasághoz kapcsolódó ágazatokban;

a)

761 000 000  EUR a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág végrehajtására;

a)

675 000 000  EUR 2018-as árakon (folyó áron 761 000 000 EUR) a foglalkoztatásra és szociális innovációra vonatkozó ág végrehajtására;

b)

413 000 000  EUR az egészségügyi ág végrehajtására.

b)

420 000 000  EUR 2018-as árakon (folyó áron 473 000 000 EUR; vagy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 0,36  %-a) az egészségügyi ág végrehajtására.

a)

földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra biztosítása , valamint

a)

földterület és ingatlan vásárlása, infrastruktúra vásárlása , valamint

b)

bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.

b)

bútorok, berendezések és járművek vásárlása, kivéve, ha a vásárlás a művelet céljának eléréséhez mindenképpen szükséges, vagy az említett tételek értékét teljesen értékcsökkentik, vagy ha az említett tételek megvásárlása a leggazdaságosabb lehetőség.

a)

az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költségei, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a végső címzettek számára az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;

a)

az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás beszerzési költségei, többek között az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a végső címzettek számára az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást átadó kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatos költségek;

b)

amennyiben az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás azt a végső címzetteknek átadó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás tárolási lerakatokba és/vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában megadott átalánya vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;

b)

amennyiben az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás azt a végső címzetteknek átadó kedvezményezettekhez történő szállítása nem tartozik az a) pont hatálya alá, az azokat megvásárló szerv által az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás tárolási lerakatokba és/vagy a kedvezményezettekhez történő szállításával kapcsolatosan viselt költségek, valamint a tárolási költségeknek az a) pontban említett költségek 1 %-ában megadott átalánya vagy megfelelően indokolt esetekben a ténylegesen felmerült és megfizetett költségek;

c)

az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyeknek történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztrációs, szállítási és tárolási költségek az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.

c)

az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyeknek történő elosztásában részt vevő kedvezményezettek által viselt adminisztrációs, szállítási és tárolási költségek az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően elhelyezett élelmiszertermékek értékének 5 %-aként megadva.

d)

az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a költségei;

d)

az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a költségei;

e)

az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként.

e)

az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyeknek elosztó kedvezményezettek által vagy nevében vállalt kísérő intézkedések kedvezményezettek által bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5,5  %-ának megfelelő átalányösszegként.

a)

hitelkamat;

a)

hitelkamat;

b)

infrastruktúra biztosítása ;

b)

infrastruktúra vásárlása ;

c)

használt áruk költségei.

c)

alacsonyabb minőségű használt áruk költségei.

a)

magas színvonalú összehasonlító elemzési ismeretek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a társult országok szükségletei, problémái és körülményei szempontjából;

a)

magas színvonalú összehasonlító elemzési ismeretek kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a 4. cikkben említett egyedi célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák megbízható bizonyítékokra alapuljanak, és relevánsak legyenek a társult országok szükségletei, problémái és körülményei szempontjából;

b)

eredményes és befogadó információmegosztás, kölcsönös tanulás, szakmai vizsgálatok és párbeszéd a 4. cikkben említett területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a társult országoknak a megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalában;

b)

eredményes és befogadó információmegosztás, kölcsönös tanulás, szakmai vizsgálatok és párbeszéd a 4. cikkben említett területekre vonatkozó szakpolitikákról annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a társult országoknak a megfelelő szakpolitikai intézkedések meghozatalában;

c)

a szociális kísérletek támogatása a 4. cikkben említett területeken, valamint az érdekelt feleknek a tesztelt szociálpolitikai innovációk végrehajtására, továbbítására vagy fejlesztésére vonatkozó képességének kiépítése;

c)

a szociális kísérletek támogatása a 4. cikkben említett területeken, valamint az érdekelt feleknek a tesztelt szociálpolitikai innovációk előkészítésére, kialakítására és végrehajtására, továbbítására vagy fejlesztésére vonatkozó képességének kiépítése , különös tekintettel a városok, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek és a társadalmi-gazdasági szereplők által a harmadik országok állampolgárainak fogadására, társadalmi befogadására és integrációjára kidolgozott helyi projektek kiterjesztésének előmozdítására ;

d)

konkrét támogatási szolgáltatások – amelyek köre a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjed – nyújtása a munkaadók és a munkanélküliek számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozására figyelemmel, hogy betölthetők legyenek bizonyos ágazatok, szakmák, országok, határ menti régiók üres álláshelyei, valamint konkrét csoportok (pl. a veszélyeztetett személyek) számára;

d)

konkrét támogatási szolgáltatások – amelyek köre a felvételt megelőző előkészületektől az elhelyezkedést követő segítségnyújtásig terjed – fejlesztése és nyújtása a munkaadók és a munkanélküliek számára az integrált európai munkaerőpiacok létrehozására figyelemmel, hogy betölthetők legyenek bizonyos ágazatok, szakmák, országok, határ menti régiók üres álláshelyei, valamint konkrét csoportok (pl. a veszélyeztetett helyzetben lévő személyek) számára;

da)

a közfoglalkoztatási szolgálatok, a civil társadalom és a szociális partnerek közötti, határon átnyúló partnerségek támogatása a határon átnyúló munkaerőpiac, valamint a megfelelő feltételek mellett megvalósuló határon átnyúló mobilitás előmozdítása érdekében;

db)

a munkavállalók felvételét és minőségi és fenntartható munkahelyeken való elhelyezkedését az állásajánlatok és álláspályázatok – többek között határon átnyúló partnerségek keretében történő – cseréje révén támogató EURES-szolgáltatások nyújtásának támogatása;

dc)

a munkavállalók megfelelő szociális feltételek mellett megvalósuló önkéntes földrajzi mobilitásának előmozdítása és a munkalehetőségek számának növelése kiváló minőségű és befogadó, nyitott és mindenki számára hozzáférhető uniós munkaerőpiacok létrehozásával, egyidejűleg Unió-szerte tiszteletben tartva a munkavállalói jogokat;

e)

az induló és a fejlődő szakaszban lévő – különösen a  veszélyeztetett személyeket foglalkoztató – mikrovállalkozások számára történő mikrofinanszírozás nyújtásához kapcsolódó piaci ökoszisztéma kidolgozásának támogatása;

e)

az induló és a fejlődő szakaszban lévő – különösen a  kiszolgáltatott helyzetben levő személyeket , így hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató – mikrovállalkozások , szociális gazdasági vállalkozások és kiszolgáltatott személyek számára történő mikrofinanszírozás nyújtásához , valamint annak rendelkezésre állásához és hozzáférhetőségéhez kapcsolódó piaci ökoszisztéma kidolgozásának támogatása;

f)

az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikkben említett területeken, továbbá a  szóban forgó érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve a közfoglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsággal kapcsolatos intézményeket, a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;

f)

az uniós szintű hálózatépítés, valamint a releváns érdekelt felekkel és azok között folytatott párbeszéd támogatása a 4. cikkben említett területeken, továbbá a  részt vevő érdekelt felek intézményi kapacitásának kiépítéséhez való hozzájárulás, ideértve a közfoglalkoztatási szolgálatokat, a szociális biztonsággal kapcsolatos intézményeket , a civil társadalmat , a mikrofinanszírozási intézményeket és a szociális gazdasági vállalkozások és a szociális gazdaság számára finanszírozást nyújtó intézményeket;

g)

a szociális vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint a szóban forgó piacon az alapítványok és emberbarát szereplők részvételét;

g)

a szociális gazdasági vállalkozások fejlődésének, valamint egy szociális beruházási piac kialakulásának támogatása, előmozdítva az állami és a magánszféra közötti interakciókat, valamint a szóban forgó piacon az alapítványok és emberbarát szereplők részvételét;

h)

iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás, gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;

h)

iránymutatás nyújtása a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális infrastruktúra (többek között lakhatás , a koragyermekkori nevelés és gondozás, az idősgondozás, az akadálymentesítésre vonatkozó követelmények és az intézményi ellátásról a családi ellátásra és a közösségi alapú gondozási szolgáltatásokra való áttérés – beleértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesítésre vonatkozó követelményeket – , gyermekgondozás, valamint oktatás és képzés, egészségügyi ellátás és hosszú távú gondozás) kidolgozásához;

i.

transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és fejlesztésének előmozdítása érdekében, különösen a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, egész Európában;

i)

transznacionális együttműködés támogatása az innovatív megoldások transzferének meggyorsítása és fejlesztésének előmozdítása érdekében, különösen a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, egész Európában;

j)

az alkalmazandó szociális és munkaügyi normák végrehajtásának támogatása a globalizáció és a 4. cikkben említett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.

j)

az alkalmazandó szociális és munkaügyi normák végrehajtásának támogatása a globalizáció és a 4. cikkben említett területekre vonatkozó uniós szakpolitikák külső dimenziójának kiaknázása keretében.

a)

Elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, konkrétan: i.

a)

Elemző tevékenységek, többek között harmadik országok vonatkozásában, konkrétan: i.

b)

A szakpolitika végrehajtása, konkrétan:

b)

A szakpolitika végrehajtása, konkrétan: