Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól

(COM(2018) 894 final – 2018/0434 (COD))

(2019/C 190/06)

Rapporteur-general: Thomas McDONOGH

Felkérés:	Európai Parlament, 2019.1.14. Tanács, 2019.1.14.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom”szekció
Elnökségi határozat:	2019.1.22.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.2.20.
Plenáris ülés száma:	541.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	79/0/0

1. Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB már több alkalommal hangsúlyozta, hogy a nemzetközi légi közlekedés csak a legmagasabb biztonsági követelmények fenntartása mellett képes tartósan betölteni a gazdasági növekedés előmozdításában játszott szerepét. Az összes érdekelt fél által betartott és az erre felhatalmazott ügynökségek által ellenőrzött egységes előírások ennek előfeltételét jelentik. A brexit veszélyeztetheti a légi közlekedés biztonságára vonatkozó ilyen előírásokat és azok egységes alkalmazását Európában, mivel a vonatkozó uniós szabályozás 2019 márciusától kezdve nem alkalmazandó az egyesült királyságbeli légi közlekedésben érdekelt felekre.

1.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB) az alapszintű légi összeköttetés biztosításáról szóló véleménytervezete (TEN/689) ezzel a véleménnyel együtt úgy tekintendő, mint az Európai Bizottság ugyanazon szabályozási kezdeményezésének specifikus aspektusait értékelő dokumentumok. Mindkét véleménytervezet abból indul ki, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését (brexit) követően az egységes légi közlekedési piacon végzett légi közlekedési tevékenységre vonatkozó jogalap – az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és más, a légi közlekedésre vonatkozó egyéb aspektusokat szabályozó uniós rendeletek, többek között az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), továbbá a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban elfogadott jogi aktusok – az Egyesült Királyságban bejegyzett légitársaságokra nem vonatkoznak majd.

1.3

A 2019. március 19. utáni jogbizonytalanság és tervezési bizonytalanság mérséklése érdekében az EU és az Egyesült Királyság tárgyalt egy, a kilépésről rendelkező megállapodásról, amely lehetővé tenné az Egyesült Királyság kormánya számára, hogy az Egyesült Királyság légi közlekedési ágazatának jövőbeli szabályozási kereteként nemzeti jogszabályokat és szabályozási intézkedéseket dolgozzon ki. A kilépési megállapodást azonban mindeddig nem ratifikálta az Egyesült Királyság parlamentje. Az Európai Bizottság ezért – a 2018 nyarán kidolgozott rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervvel összefüggésben – megfogalmazott többek között egy európai parlamenti és tanácsi rendeletet a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól (továbbiakban: a rendelet).

1.4

Bármely más jogalap hiányában nem egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság által az uniós jog értelmében kibocsátott bizonyítványok és tanúsítványok érvényesek maradnak-e, hogy miként kapják meg az Egyesült Királyságban bejegyzett légitársaságok a szükséges bizonyítványokat és tanúsítványokat 2019. március 30. után, valamint hogy az Egyesült Királyságban működő szervizek és karbantartó vállalatok miként tudnak majd továbbra is pótalkatrészeket és szolgáltatásokat biztosítani az uniós jog értelmében kiállított engedélyek alapján. E problémák megoldása és az Egyesült Királyság jogára való zökkenőmentes átállást biztosító jogalap létrehozása érdekében sürgősen el kell fogadni egy rendkívüli eljárásról szóló rendeletet arra az esetre, ha a kilépésről rendelkező megállapodást nem fogadnák el.

1.5

Bár az érdekelt felek sok esetben orvosolhatják a bizonyítványaik és tanúsítványaik érvényességének folytonosságával kapcsolatos problémákat, például fordulhatnak a 27 uniós tagállam valamelyikének polgári légi közlekedési hatóságához, vagy kérelmezhetnek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségtől (EASA) egy harmadik ország tekintetében kiállított bizonyítványt, vannak esetek, amikor ez nem lehetséges. A helyzet csak jogalap létrehozásával oldható meg.

1.6

Sürgősen szükség van rendkívüli intézkedésekre, de az uniós szabályozásnak csak a légi közlekedéssel összefüggő olyan biztonsági problémák megoldása érdekében kell hatályba lépnie, amelyek egyébként nem oldhatók meg. A rendeletnek ezért átmeneti jellegűnek kell lennie mindaddig, amíg az Egyesült Királyság nemzeti ügynökségeket és nemzeti jogszabályokat nem hoz létre, hogy vállalja a biztonsági ügynökség szerepét.

1.7

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak ezt a szabályozási kezdeményezését, amely elismeri azokat a konkrét problémákat, amelyek a légi közlekedés biztonsága terén a megállapodás nélküli forgatókönyv esetén felmerülhetnek. A rendelet biztosítja az ágazat számára a szükséges biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a tanúsítási eljárás nem kerül veszélybe az Egyesült Királyság valamely tagállamból egy harmadik ország státusára való átállása során. Az utazóközönség szintén biztosítékot kap arra vonatkozóan, hogy 2019. március 29. után biztosítva lesz a biztonságos üzemeltetés.

1.8

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottságnak azzal az érvelésével, hogy a rendelet célja nem a jelenlegi helyzet meghosszabbítása, hanem az, hogy sürgősnek tartott rendkívüli intézkedéseket irányozzon elő az EU és az Egyesült Királyság közötti légi közlekedést érintő esetleges károk enyhítése érdekében. A javasolt rendelet csak ideiglenesen alkalmazandó azért, hogy az ágazat továbbra is megfeleljen a legszigorúbb biztonsági előírásoknak.

1.9

Az EGSZB sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb kössön kétoldalú biztonsági megállapodásokat az EU-val és más harmadik országokkal az Egyesült Királyság és a többi fél által kibocsátott bizonyítványok és tanúsítványok kölcsönös elismeréséhez szükséges konszenzus kialakítása érdekében.

2. Szabályozási háttér

2.1 Nemzetközi megállapodások

2.1.1

Az Egyesült Királyságnak a brexit után számos olyan légi közlekedéssel kapcsolatos nemzetközi megállapodást kell újra megkötnie, amelyeket az EU kötött a tagállamok nevében. A karbantartási, javítási és felújítási szolgáltatások, a repüléshez kapcsolódó gyártóipar, a javítóműhelyek, valamint a biztonsági előírások tekintetében a legfontosabb megállapodás az EU és az Egyesült Államok közötti kétoldalú repülésbiztonsági megállapodás (BASA).

2.1.2

E megállapodás értelmében mindkét fél biztonsági ügynökségei, a Szövetségi Légügyi Hatóság és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) kölcsönösen elfogadják egymás tanúsítási és jóváhagyási eljárásait; csak egy jóváhagyásra van szükség. Az Egyesült Királyság esetében a Szövetségi Légügyi Hatóság már nem támaszkodhatna az Egyesült Királyságban a Szövetségi Légügyi Hatóság engedélyével rendelkező javítóállomásokon az Egyesült Királyság Polgári Légügyi Hatósága által elvégzett ellenőrzésekre. A Szövetségi Légügyi Hatóság által végzett ellenőrzésekre és az Egyesült Királyság Polgári Légügyi Hatósága jóváhagyására is szükség lenne.

2.1.3

Mivel a kétoldalú repülésbiztonsági megállapodás (BASA) gyakran utal a tagállamokra, az Egyesült Királyság csak úgy tudja megőrizni a status quo-t, ha az USA elfogadná, hogy úgy kezelje az Egyesült Királyságot, mintha az az átmeneti időszakban még mindig az EU tagja lenne, és külön BASA-t kötne az Egyesült Királysággal. Jogilag ugyan még mindig vitatott, de egy ilyen megállapodáshoz az EU beleegyezésére is szükség lenne, ha azt akarjuk, hogy a megállapodás már ebben az átmeneti időszakban hatályba lépjen. – Az Európai Bíróság határozata az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról: a személy- és áruszállítással kapcsolatos megállapodásokat külön kell kezelni az olyan szolgáltatásokkal kapcsolatos megállapodásoktól, mint amilyen a karbantartás és a javítás. Az utóbbiakkal kapcsolatos megállapodások a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak és így az EU kizárólagos hatáskörében vannak. Ennek megfelelően az EU jóváhagyása kell ahhoz, hogy az EU–USA BASA helyébe egy UK–USA BASA lépjen. Ez valószínűleg meg is történne, hiszen a kilépési megállapodás célja éppen a szabályozott átmenet megkönnyítése.

2.1.4

Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy kétoldalú BASA-tárgyalásokba kezdett az USA-val, Brazíliával és Kanadával. Ezek lezárása nehéz lesz, ha nem születik biztonsági megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között; különösen igaz ez egy olyan megállapodásra, amely arról szól, hogy az Egyesült Királyságnak mi lesz a státusza az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségen (EASA) belül.

2.2 Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)

2.2.1

A brexitet követően az Egyesült Királyság kérhetne valamilyen társult tagságot az EASA-ban, hogy megmaradjanak számára a kölcsönös uniós/egyesült államokbeli elismerés előnyei, és hogy egyértelmű legyen, hogy milyen biztonsági normákat kell alkalmaznia. A Chicagói Egyezmény feleként az Egyesült Királyság joggal kérhetne társult tagságot az EASA-ban; de alkalmaznia kellene a légi közlekedéssel kapcsolatos idevonatkozó uniós jogszabályokat.

2.3 Repülésbiztonság kemény brexit esetén

2.3.1

Az Európai Bizottság két rendeletjavaslatot is elfogadott, hogy enyhítse azokat a lehetséges komoly zavarokat, amelyek akkor léphetnek fel az EU és az Egyesült Királyság közötti légi közlekedés terén, ha nem születik elfogadott kilépési megállapodás: az első rendeletjavaslat arról szól, hogy ideiglenesen biztosítanak bizonyos légi közlekedési szolgáltatásokat az Egyesült Királyság és az EU között, és kölcsönösen meghosszabbítják bizonyos meglévő engedélyek érvényességi idejét. Az alapszintű légi összeköttetés kérdésével egy másik EGSZB-vélemény foglalkozik (TEN/689).

2.3.2

A brexit utáni repülésbiztonsággal foglalkozó második rendeletjavaslat arról szól, hogy meghosszabbítják bizonyos légi közlekedési termékek, alkatrészek, berendezések és légitársaságok tanúsítványainak és bizonyítványainak érvényességi idejét. Néhány idevonatkozó probléma orvosolható ugyan azzal, hogy inkább uniós illetékes hatósággal kötnek megállapodást vagy a harmadik országokból származó tanúsítványok esetén már korai szakaszban kérelmet adnak be az EASA-hoz, de nem lehet minden lehetséges zavart enyhíteni ezekkel az intézkedésekkel.

2.3.3

Az, hogy minél előbb meghosszabbított érvényességi időket kell biztosítani, szorosan összefügg azzal, hogy ahhoz, hogy újra engedélyeket tudjon kiadni, az Egyesült Királyságnak át kell vennie olyan jogköröket, amelyek korábban az EASA-hoz tartoztak. Az EASA viszont csak bizonyos tanúsítványokat tud kiállítani harmadik országbeli engedélyek alapján (4). A meghosszabbított érvényességi idő tehát annak az időtartamnak az áthidalására szolgál, amely alatt az EASA és az üzemeltetők az Egyesült Királyság harmadik ország státusza alapján állítanak ki bizonyos tanúsítványokat és bizonyítványokat.

3. A javasolt rendelet tartalma

3.1

A rendeletjavaslat több olyan bizonyítványra/tanúsítványra terjed ki, amelyek a kilépési dátumig érvényesek, de alapvetően különbséget tesz az olyan tanúsítványok/bizonyítványok között, amelyeket az EASA állít ki olyan természetes vagy jogi személyek részére, akik elsődleges üzleti székhelye az Egyesült Királyságban van, illetve azok között, amelyeket az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által tanúsított jogi vagy természetes személyek állítanak ki (5).

3.2

Az első típusú bizonyítványok közé elsősorban típusalkalmassági bizonyítványok és korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok, az ilyen bizonyítványok módosításainak és kiegészítéseinek jóváhagyásai, javításokkal kapcsolatos jóváhagyások, az európai műszaki szabványrendelet szerinti engedélyek és a tervező szervezet jóváhagyásai tartoznak (6). Ezek a bizonyítványok 9 hónapig érvényesek maradnak azzal, hogy további felhatalmazáson alapuló jogi aktussal az Európai Bizottság meghosszabbíthatja érvényességüket (7).

3.3

A második típusú bizonyítványok közé elsősorban termékek, alkatrészek és berendezések tekintetében kibocsátott üzemképességi tanúsítványok, a karbantartás befejezése után kibocsátott üzembehelyezési bizonyítványok és légi járművek tekintetében kibocsátott légialkalmasság-felülvizsgálati bizonyítványok tartoznak (8). Ezek a bizonyítványok továbbra is érvényesek maradnak, hogy biztosítani lehessen a termékek, alkatrészek és berendezések használatát légi járművekként vagy azokban (9). Emellett a rendeletjavaslat biztosítja, hogy az uniós tagállamok hatóságai vagy az EASA figyelembe veszik a korábban az Egyesült Királyság illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó képzési szervezetek előtt tett vizsgákat (10).

3.4

Mivel az érvénytelen bizonyítványok/tanúsítványok nemcsak a légi közlekedési termékek piacra dobását, hanem tényleges használatát is befolyásolják, nagyon fontos, hogy az engedélyek folyamatosan érvényesek legyenek. Az egyetlen működőképes alternatíva ugyanis az, hogy az ilyen termékek gyártását olyan helyre helyezik át, amely az uniós jog hatálya alá tartozik, hogy elkerüljék a harmadik országbeli bizonyítványok kiállításával járó időveszteséget.

3.5

Az is mutatja ennek az intézkedésnek a fontosságát, hogy bizonyos repülőgép-alkatrészekhez gyakran csak kis számú gyártó áll rendelkezésre. Ugyanakkor továbbra is fennakadásokat okozhat, hogy nem fognak például új típusalkalmassági bizonyítványokat kibocsátani. Ez komoly gondot jelent az olyan cégek működésében, amelyek nem tudják uniós joghatóság alá eső területre átvinni a tanúsítási eljárásukat, miközben fogyasztóik speciális termékekre és azok tanúsítványaira vannak rászorulva.

4. Részletes megjegyzések

4.1 Az érdekelt felek által felvetett aggályok

4.1.1

A légi közlekedési ágazat szereplői szerint minél előbb biztosítani kell, hogy az ágazat továbbra is biztonságosan működhessen. A rendeletjavaslat elegendő lehetőséggel szolgál: időben korlátozott és megfelelően célzott platformot biztosít az átmenethez.

4.1.2

Egyes érintettek szerint, akikkel a vélemény kidolgozása során konzultáltunk, a rendelet 5., 6., 7. és 8. cikkének nemcsak a bizonyítványok/tanúsítványok tulajdonosaira kellene vonatkoznia, hanem az ilyeneket kiállító jogi vagy természetes személyekre is. Ez a tanúsítási eljárásban részt vevő minden szereplő számára megnyugvással szolgálna afelől, hogy a jelenlegi helyzet 2019. március 29. után is megmarad.

4.1.3

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottságnak azzal az érvelésével, hogy a rendelet célja nem a jelenlegi helyzet meghosszabbítása, hanem az, hogy sürgősnek tartott rendkívüli intézkedéseket irányozzon elő az ágazatot érintő esetleges károk enyhítése érdekében. Az érdekelt felek tisztában voltak a brexitet övező vitákkal, de nem tudnak minden egyes helyzetben valamilyen alternatív eszközhöz folyamodni annak érdekében, hogy enyhítsék a brexitnek a légi közlekedés biztonságára gyakorolt hatásait. Ezért garantálni kell számukra a jogbiztonságot. Ez nem vonatkozik a tanúsítványok kiállítóira, akiknek nem lehet jogbiztonságot garantálni úgy, hogy uniós rendelettel biztosítjuk számukra a folyamatos tanúsítás jogbiztonságát. Az ilyen jellegű jogbiztonsághoz az Egyesült Királyságnak kell új nemzeti jogszabályokat hoznia.

4.1.4

4.1.5

Az EGSZB határozottan támogatja ezt a megközelítést, és arra biztatja a feleket, hogy mielőbb kössenek meg egy kétoldalú légi biztonsági megállapodást, kölcsönös egyetértésben megállapodva arról is, hogy az ezzel foglalkozó ügynökségeik hogyan fognak együttműködni a jövőben annak érdekében, hogy egész Európában harmonizált módon hajtsák végre a biztonsági intézkedéseket.

4.1.6

Az EGSZB arra is kéri az Egyesült Királyságot, hogy kössön repülésbiztonsági megállapodást a világ vezető gazdasági hatalmaival, különösen az USA-val, hogy szavatolni lehessen az észak-atlanti piacon eddig követett biztonsági intézkedések folyamatosságát és összehangoltságát.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 20-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Luca JAHIER

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról ( HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).

(4) 2018/1139 rendelet, 68. cikk.

(5) COM(2018) 894 final, 1cikk (2) bekezdés.

(6) COM(2018) 894 final, I. melléklet, 1. szakasz.

(7) COM(2018) 894 final, 3. cikk.

(8) COM(2018) 894 final, I. melléklet, 2. szakasz.

(9) COM(2018) 894 final, 4. cikk.

(10) COM(2018) 894 final, 5. cikk.