(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke szerint a Tanács ugyanakkor meghatározhatja azokat a támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e csoportjaira vonatkozóan. A Tanács az (EU) 2015/1588 rendelet alapján, a Szerződés 109. cikkének megfelelően úgy határozott, hogy a csekély összegű támogatás az említett támogatási kategóriák közé sorolható. Ezek alapján a csekély összegű támogatás – mint egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget nem meghaladó támogatás – úgy tekinthető, mint amely nem felel meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek, ezért a bejelentési eljárás nem vonatkozik rá. A tagállamokat azonban emlékeztetni kell arra, hogy ugyan a csekély összegű támogatás nem minősül állami támogatásnak, az ilyen támogatás sem vonhatja maga után az uniós jog megsértését.

(2)

A Bizottság több rendeletet is elfogadott már a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások szabályozásáról, amelyek közül a legutóbbi az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (3) volt.

(3)

Az 1408/2013/EU rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében és figyelembe véve a csekély összegű támogatások felhasználásának a tagállamokban tapasztalható változatosságát, helyénvaló kiigazítani az abban meghatározott egyes feltételeket. Indokolt az egy és ugyanazon vállalkozásnak egy adott hároméves időszakban nyújtható támogatás maximális összegét 20 000 EUR-ra, a nemzeti korlátot pedig az éves mezőgazdasági termelés 1,25 %-ára növelni.

(4)

Figyelembe véve, hogy egyes tagállamokban fokozottan szükség van a csekély összegű támogatások alkalmazására, helyénvaló lehetővé tenni, hogy – a belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges további feltételek mellett – az egyazon vállalkozásnak nyújtható támogatás maximális összege 25 000 EUR-ra, a nemzeti korlát pedig az éves mezőgazdasági termelés 1,5 %-ára növekedjen. Az 1408/2013/EU rendelet alkalmazásának a kezdeti évek során szerzett tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a csekély összegű támogatások egy bizonyos termékágazatban való koncentrációja a verseny és a kereskedelem torzulásához vezethet. Ezért a magasabb egyedi felső határ és nemzeti korlát előfeltételeként egy olyan ágazati korlátot kell alkalmazni, amely megakadályozza, hogy a tagállamok bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban a csekély összegű támogatások teljes halmozott összegének több mint 50 %-át olyan intézkedésekhez használják fel, amelyek előnyeiben csak egy meghatározott termékágazat részesül. Az ágazati korlátnak biztosítania kell, hogy az 1408/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzulásával.

(5)

A tagállamok jelenleg szabadon dönthetnek arról, hogy vezetnek-e nemzeti központi nyilvántartást annak ellenőrzésére, hogy sem a csekély összegű támogatásra vonatkozó egyedi felső határt, sem a nemzeti korlátot nem lépik túl. A magasabb szintű egyedi felső határt és nemzeti korlátot választó tagállamokban azonban szükséges lenne a központi nyilvántartás alkalmazása, mivel a szóban forgó lehetőség igénybevételének előfeltétele az ágazati korlát, amely pedig a nyújtott támogatás még szorosabb nyomon követését kívánja meg. Ezért az ilyen tagállamok számára kötelezővé kellene tenni egy központi nyilvántartás létrehozását és fenntartását annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen az összes csekély összegű támogatás és meg lehessen győződni arról, hogy sem az egyedi felső határt, sem a nemzeti vagy ágazati korlátot nem lépik túl.

(6)

A bruttó támogatási egyenértéknek a hitelek és a kezességvállalások tekintetében történő kiszámítására vonatkozó kritériumokat a csekély összegű támogatások megemelt felső határainak megfelelően ki kell igazítani.

(7)

Azon tagállamok számára, amelyek a csekély összegű támogatásra vonatkozó megemelt felső határ és nemzeti korlát alkalmazása mellett döntenek, elegendő időt kell biztosítani az átállásra és arra, hogy létrehozzák a csekély összegű támogatások nyomon követésére szolgáló központi nyilvántartásukat.

(8)

Az 1408/2013/EU rendelet 2020. december 31-én veszti hatályát. Így az e rendelet hatálybalépése és az 1408/2013/EU rendelet alkalmazási időszakának vége közötti időtartam nagyon rövid lenne. Ezért az eljárás gazdaságossága és a jogbiztonság érdekében az 1408/2013/EU rendelet alkalmazási időszakát célszerű 2027. december 31-ig meghosszabbítani.

(9)

Az 1408/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.